Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-09-03 / 36. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJuL Only. Wunqnhinn TlsUtíAfiafiűX. ßttitßd. jOJuL ßuMLiJlSxL UL fisüdk. űmbúíf. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. 38. ÉVFOLYAM t— NO. 36. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1959. SZEPTEMBER 3 Az amerikai munkásság tisz­teletére törvénybeiktatott LA­BOR DAY 1959-i évfordulója alkalmából időszerű megállapí­tani, hogy a munkások életszín­vonala eddig soha nem látott ma­gaslatra emelkedett és hogy a munkásság befolyása az ameri­kai törvényhozásra is mindin­kább érezhetőbbé vált. Ez azon­ban nem volt mindig igy és bár az eredményeket forradalmak nélkül érték el a munkások, a zsákmány nem esett az ölükbe, hanem nehéz küzdelmek, súlyos áldozatok és sok esetben véres harcok árán. Amerika iparosításának kez­detén, a 12, 14, sőt 16 órás napi munka elfogadott gyakorlat volt és a bérek épen csak, hogy szű­kös meglélhetést nyújtottak. De már az 1830-as években megin­dult a küzdelem a rövidebb munkanap kivivására. A filadel­­fiai asztalosok szövetsége hozta ekkor a következő határozatot: “Minthogy minden embernek jo­ga van ahhoz, hogy munkája vé­geztével szellemi előrehaladását is szolgálja, az ipari munkás ne legyen köteles napi 10 óránál többet dolgozni!” A különben konzervatív BOSTON TKNAS­­CRIPT ekkor már igy irt: “Ha a nyári hőség idején az ipari szakmunkás 10-12 órát dolgo­zott, engedtessék meg, hogy az­után visszatérjen családjához, gyermekeinek oktatására és szellemi szükségleteinek kielégí­tésére.” Más újságok kevésbbé voltak engedékenyek: “A tíz­órás munkanap követelménye megbénítja iparunk kifejlődését, Piknik szept. 13-án Perth Amboy ma­gyar központjában A Perth Amboyi Magyar Re­formátus Egyház Férfi és Női Köre vasárnap, szeptember 13- án az uj iskola adósság törlesz­tése javára nagysikerűnek i­­gérkező szezonzáró pikniket rendez a Kirkland Place és Fayette St. sarkán, a magyar központban. A nagyszabású őszi mulatság­ra szeretettel hívja és várja a rendezőség mindazokat a kör­nyékbeli magyarokat, akik sze­retik a kellemes jó szórakozást. Déli 12 órától ebéd, frissítők, szórakoztató társas-játékok, dél­után 3 órától tánc. A zenét a hi­res Hidi zenekar szolgáltatja, Gyermekek, ha szüleikkel jön­nek, nincs belépő jegy. A Kirkland Place-i uj nagyte­­- rém és iskolaépület nemcsak az egyház népe, de az egész amboyi magyarság büszkesége. Az óriá­si építkezési költséget az egyház vezetősége különböző módokon igyekszik összeszedni s ezeknek egyike egy-egy ilyen piknik, mu­latság rendezése, melynek tiszta jövedelme egy lépéssel előbbre viszi az uj Kirkland Place-i é­­pület ügyét. Jegyezzük fel ezt a dátumot s legyen ott mindenki ezen a han­gulatosnak ígérkező pikniken, mert egyszersmind jótékonysá­got is gyakorol, magyar ügyet segít elő. nem is beszélve arról, hogy a munkaidő leszorítására irányu­ló izgatás, a jó erkölcsökbe üt­közik. A legértékesebb a reggeli és esti óráknak munkátlanság­­ban való eltöltése, kicsaporigá­­sokra és züllésre fog vezetni.” Sok alkalmazó érvelt ebben az időben azzal, hogy “a biztosított szabad órák a munkakerülés ju­talmát jelentik.” A munkások első szervezkedé­seit a munkaviszonyok megjaví­tása érdekében a bíróságok kez­detben törvénybe ütköző cselek­ménynek minősítették. Forduló pontot jelentett a-massachusett­­si Legfelsőbb Bíróság határoza­ta 1842-ben, mely szerint a szak­­szervezetek összeolvadása magá­ban véve nem törvénytelen, ha az egyesülés célja nem törvény­­ellenes. Ugyancsak a massachu­­settsi bíróság volt az, amely a “closed shop” elvét szentesítet­te. Eszerint a szakszervezetek­nek joguk van olyan kollektív szerződést kötni a vállalatokkal, amely előírja, hogy az összes al­kalmazottak kötelesek a szak­­szervezethez csatlakozni, nem élvezhetik az előnyöket tehát, a­­melyeket az unió kivívott, anél­kül, hogy a terhekből is kivennék a részüket. 1860-ban a napi tízórás mun­kaidőt már minden iparban el­fogadták és mint távoli és me­rész célt, a nyolcórás munkana­pot helyezték kilátásba. 1884- ben a szakszervezetek közös gyűlésén, amely a két évvel ké­sőbben megalakult American Federation of Labor előőrse^volt, az Asztalosok Szakszervezete határozati javaslatot terjesztett elő, amely a nyolcórás munka­nap törvénybe iktatását köve­telte., Egyes körök “Amerika-elle­­nesnek” bélyegezték a mozgal­mat, amely “alacsonyabb bére­ket és a munkások társadalmi leromlását fogja magával hozni, mert a munkakerülést, a hazárd játékokat, Zendüléseket, részeg­séget és kicsapongásokat fogja elősegíteni.” A nyolcórai munkaidő érdeké­ben 340,000 munkás száilqtt sík­ra, akiknek több mint fele 1886. május 1-én általános sztrájkba lépett. A tüntetés hosszú és gyakran véres küzdelmeknek volt a bevezetője, amelyeknek mai 'eredményeképen az átlagos amerikai munkás heti negyven óránál is kevesebbet köteles dol­gozni, sőt a munkások egyhatoda csak 35 órát vagy kevesebbet dolgozik. Vezető három legna­gyobb szakszervezetünk már be­jelentette, hogy legközelebbi cél­kitűzése a heti négynapos mun­ka lesz, összesen 32 órán át. American Council Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS MIÉRT ÉPPEN A HOLDBA? Nem tudjuk, mikor kezdődött. Eleinte csak puszta kíváncsiság ösztökélte az embert arra, hogy a világűr titkait fürkéssze. Ma­napság már ott tartunk, hogy komolyan próbálunk a holdba menekülni. Tény az, hogy a sötét középkor óta egyetlen generá­ciónak sem volt annyi megoldás­ra váró problémája, mint éppen nekünk; akik a harmadik világ­mészárlás határán vonszoljuk tovább, ami belőlünk maradt. A középkor az ökrösszekér korsza­ka volt. Akkor'még lehetett a ko­lostorba menekülni a való élet kilátástalansága elől. Ma a ko­lostorok omladozó falai fölött gyors gépmadarak száguldanak. Menekülni csak sokkal mesz­­szebbre lehet . . . VAN ITT IS TENNIVALÓ A menekülés vágya itt van körülöttünk. Az irodalom mai művelői vakon firkálnak egy á­­lomvilágról. Zenészei süketen komponálják azt a hangos zene­bonát, amellyel a való élet jaj­kiáltását akarják tulharsogni. Tudósaink sem találnak tenni­valót ezen a földtekén. Az alko­tó géniusz nem az e földön való jobbulásunkon fáradozik, hanem olyan ördöngős masinákat ter­vez, amelyekkel innen elmene­külhetünk. Mi, gyógyíthatatlan optimisták: továbbra is csökö­nyösen ragaszkodunk ama rög­eszménkhöz, hogy kevesebb fá­radsággal lehetne itteni problé­máinkat megoldani. Baj az, hogy olyan keveset tudunk, hogy kon­krét ajánlatokat nem igen tehe­tünk. De mi legalább próbáljuk. Ott van például Nikita. Re­méljük, hallottak az illetőről. Néhanapján mi is megemlítjük a vén csibészt ebben a rovatban. Lengyelországi diadal utján u­­gyancsak tele volt panasszal. A veséjét fájlalta. Hatalmas kény­­ur az a Nikita. Egyet füttyent: irók, zenészek és tudósok per­dülnek táncra. De nem tud a ret­tentő hatalommal ésszerű dolgot produkálni. Milliárd rubeleket ad arra, hogy jobbsorsra érde­mes tudósok idomított kutyákat küldjenek a holdba. A veséje pe­dig tovább nyilallik. Mégsem ad a tudósoknak időtarra, hogy*?á­­lamit csináljanak a komisz musz­ka gabonapálinkával, ami a ve­séjét tönkre marta. Mivel illik egyenlő mértékkel mérni: merészeljük megemlíte­ni, hogy a mi szénánk sincs egé­szen rendben. Nem tudjuk, mennyibe került a karácsonyi üdvözlet, amit a múlt évben küldtünk vissza a világűrből. Egyben azonban bizonyosak va­gyunk : mialatt az idomított ma­jom a világűrben kocsikázott, jönéhány amerikai nyugdíjast temettek el. Amig dolgozott, fi­zette a biztosítást. Mikor meg­öregedett, egyetlen biztositó sem vette fel. A sovány kis nyugdíj­ból vagy kenyérre telik, vagy pa­tikára és orvorsra. Mindkettőre nem futja. A menekülés, lázában, a mi kongresszusunk ugyancsak megfeledkezett róluk. Miért ép­pen a holdba? Akad itt is elég tennivaló. Ha otthonunknak ez a földteke adatott, ihkább arra használj uk zsenialitásunkat, hogy életünket itt tegyük elvisel­hetőbbé. NEM KELL LENGYEL ZSIDÓ Novemberben lesznek a parla­menti választások Izraelben. Meir Vilner izraeli kommunista vezér levelet irt az ugyancsak függő helyzetbe került függet­lennek. Célzunk itt természete­sen Wladislaw Gomulka lengyel (Folyt, a 4-ik oldalon) LEÁNYOK, 18-30 évesig, heti $50— $100-t kereshetnek esténként 8 tói 2-ig dolgozva, mint tánc-partnerek. Nem kell jó táncosnak lennie, gya­korlat nem szükséges. Jelentkezni személyesen kedd, szerda, csütör­tök este 6-8-ig: Rose Dance Studio, 838 Broad St., Newark. N. J. Csalások a magyar bélyegekkel A magyarországi “Philatelia” bélyegterjesztő központ a ma­gyar postabélyegek belföldön és külföldön való eladásával foglal­kozik és igy a kormány egyik fontos valutaszerzési szerve. A szervezet a postával és az állami nyomdával együttműködve ter­vezi, nyomtataja és árusítja a magyar bélyegeket. Külföldön ügynökök segítségével látja el magyar bélyegekkel a kereske­dőket. Működését eleinte állami jóváhagyással végezte, később a vezetők egyéni akciója révén a nagyarányú csalások sorozata jellemezte. Megtörtént, hogy a Philatelia vezetője összebeszélt az álami nyomda egyik vezető­jével és egy postai aligazgatóval és közösen csempésztek külföld­re és adtak el uj, még sem sem jelent bélyegsorozatokat. Csak hosszú vizsgálat után jöttek rá a csalásra. Mivel azonban a család sok folytán a nyugati piacot el­árasztották hamisított, valami­kor igen keresett magyar bélye­gekkel, a nyugati bélyegkeres­kedők bizalma a magyar bélye­gek iránt megingott s a magyar bélyeg-valuta értéke erősen le­csökkent. A bélyegekkel való csalás a kommunista - Magyarországon már több mint egy évtizedes dicstelen múltra tekinthet visz­­sza. Annakidején a Roosevelt­­sorozattal kezdték, amely bélyeg­sor hivatalosan 1947 junius 11- én “jelent meg” Magyarorszá­gon, hat nappal azelőtt azonban, junius 5-én New Yorkban, a Gimbels áruházban már meg le­hetett vásárolni ... (Az ameri­kai Seott katalógus ezt a magyar bélyeget nem is ismeri el postai célra kiadott rendes bélyegnek). 1950-ban kiadtak egy bélyegso­rozatot a Nemzetközi Gyermek­nap alkalmából. A sorozat mind­egyik értékén különböző “bölcs mondások,” felírások vannak. A 60 filléresen eredetileg ez állt: (Folyt, a 3-ik oldalon) A HAAC SZÉKHAZÁNAK ÜNNEPÉLYES SAROKKŐ LETÉTELE Fénykép-felvételek rakétáról Az amerikai légierő nyilvá­nosságra hozta a legutóbbi Thor rakéta kilövésekor készült felvé­teleket a Földről és a Napról. A rakéta 470 kilométeres magas­ságot ért el. Egy 16-milliméteres filmmel dolgozó fényképezőgép volt a rakéta fejébe beépítve. Nyolc-perces filip készült, miu­tán a rakéta kupakja levált a ra­kéta testéről. A New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub uj székhazának sarokkő-letétele szombaton, au­gusztus 29-én történt meg ünnepélyes keretek közölt. A sarokkő a Lawrence Mason Supply Co. tulajdonosá­nak, Lörincz Józsefnek az ajándéka. A sarokkő behelyezés ünnepélyes aktusánál az imát Főt. Dominic Dohányos O.F.M. mondotta. Nt. Kosa András, aki szintén hivatalos volt, egyházi teendői miatt nem tudott megjelenni a scrokkőhelyezésnéí. A rövid ünnepélyen resztvettek még a következők: Varga Lajos, a HAAC elnöke, Várady Zoltánná, a no. osztály elnöke, valamint: Horváth Lukács városi tanácsos és Chester W. Paulus polgármester. — Az uj épü­let avatása októberben lesz, fényes bankett keretében. A képen (balról jobbra) áilnak: Ccmm. Horváth Lu­kács. Fr. Dohányos Dominic, Várady Zoltánné, Varga Lajos, Chester W. Paulus polgármester. A Szabadságharcos Zenekar New Brunswick-i hangversenyének sikere érdekében 1 (Az Amerikai Magyar Intézet az alábbi meghívót teszi közzé) 1959. augusztus 31 Kedves Magyar Testvérünk: Az 1956 évi szabadságharc után a magyar zeneművészek szi­­ne-java menekült Nyugatra. Ausztriában, Philharmonia Hunga­­rica néven szimfonikus zenekart alakítottak a menekült művé­szek és ez az együttes csakhamar világviszonylatban is elismert nevet szerzett magának. Hangversenyeit Európa-szerte a zene­kedvelők és zeneértők ezrei hallgatták ámulattal. A Philh'armonia Hungarica ez év őszén amerikai hangver­­senykörutra jön és az ország nagy városaiban és magasabb zene­értő központjaiban ad hangversenyeket. Államunkban a Rutgers Egyetem szerződtette le egy estére a világhírű menekült magyar művészegyüttest s az Amerikai Magyar Intézet közreműködésével 1959 októben 5-én este, az egyetem 3,000 személyt befogadó tor­nacsarnokában — amely már annyi világhírű nagy művész sze­replésének volt a szinhelve — mutatkozik be államunk zeneértő közönségének a Philharmonia Hungarica. Magyar szempontból ilyen magas nívójú művészi esemény ritkán van államunkban s ezért is fontos, hogy New Jersey ma­gyarsága a legteljesebb mértékben magáévá tegye, támogassa és sikerre vigye ezt az ügyet. Éppen ezért 1959 szeptember 11-én, pénteken este 7 órakor a Rutgers Egyetem Graduate Student Center termében 38 College Ave. (College Ave. és Hamilton St. sarok) New Brunswick fontos megbeszélő és előkészítő gyűlést tartunk, amelyre e sorok utján meghívjuk New Jersey magyar egyházi és világi vezető­embereit és minden magyart, aki a magyar zene barátja és aki ilyen s hasonló kulturmunkámkban részt kiván venni. Ennek a hangversenynek sikeres megrendezése egész New Jersey magyarságának az ügye. Úgy érezzük, hogy a magyar be­csület dolga, hogy minden más szempontot félretéve összefogjunk és a legteljesebb sikerre vigyük ezt a munkát, ami kezdetét je­lentheti egyszersmind a további hasonló magyar ügyek közös, egyöntetű munkálásának itt New Jerseyben. Hívjuk és várjuk tehát szeptember 11-én, pénteken este a megbeszélő és előkészítő gyűlésre New Jersey minden magyar egyházi és világi vezetőemberét és mindazokat a magyar testvé­reinket, akikre tudjuk, számíthatunk, valahányszor ilyen ügyek leghelyesebb elintézéséről van szó. Magyar testvéri köszönettel: HAYDU K. GYÖRGY az Intézet Igazgatóságának elnöke az Intézet elnöke MOLNÁR ÁGOSTON HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL POLITIKAI RABOK A DOROGI BÁNYÁKBAN Dorogon a 12-es és 14-es ak­nában újra politikai elitéltek dolgoznak. A két akna Csolnoki bánya néven ismeretes és 1956- ig szintén politikai foglyok vol­tak a bányászok. A munkaviszo­nyok a csolnoki bányában az or­szág többi bányájához viszo­nyítva jelenleg is a lehető leg­rosszabbak. Mindkét aknában térdig érő vízben dolgoznak a ra­bok. A 14-es aknában most már helyenként derékig ér a viz. A rabok szállása egy magaslaton fekszik és területe szöges drót­kerítéssel van- körülvéve. IDEGBAJOS PARASZTOK A GYŐRI KÓRHÁZBAN Egy nyugati látogató szerint a győri kórház tele van idegba­jos parasztemberekkel, akik a termelőszövetkezeti haj sza kö­vetkeztében szerezték baj ukat és igy kerültek a kórházba. Ez év márciusában számos, súlyos se­bekből vérző parasztembert szál­lítottak be, akiket a rendőrség összevert, mert nem voltak haj­landók belépni a termelőszövet­kezetekbe. Májusban már tele volt a kórház idegbeteg parasz­tokkal, akik a kollektivizációval kapcsolatos izgalmak folytán lettek idegbajosok. tel arra, hogy a vörös nagysá­gok természetes halála ritkaság számba megy, temetésének a ha­zai kommunisták nagy feneket kerítettek. Az elnöki tanács kü­lön bizottságot küldött ki au­gusztus 7-én történt temetésé­nek megrendezésére. A magyar nép nem felejtette el, hogy Révai József volt a leg­gonoszabb kommunisták egyike, aki már az 1919-es gyászosemlé­­kü kommunista diktatúra idején a “dögölj meg anyám, dögölj meg első tanitóm” kezdetű aljas verset irta az akkori “Vörös Ujság”-ba. EMELKEDIK A POLIŐ­­MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA PESTEN Mig az ország egész területé­ről csak szórványosan érkeznek hirek gyermékbénulási megbete­gedésekről, Budapesten az utób­bi időben emelkedik a megbete­gedések száma. Az emelkedést a hatóságok szerint az okozza, hogy a fővárosban sok gyermé­­ket nem vittek el az u.n. “köte­lező” oltásokra. RÉVAI JÓZSEF HALÁLA A Rákosista magyar kommu­nista csoport vezető személyisé­ge, Révai József volt művelődés­ügyi miniszter és a Szabad Nép volt főszerkesztője nemrég, 61 éves korában meghalt. Tekintet -Magyar ^Sajtónap” Bethlehemben A “Bethlehemi Hiradó” c. lap­társunk szeptember 6-án, va­sárnap a Flickinger Groveban Saucon Park, Bethlehem, Pa.) nagy pikniket, Sajtónap-ot ren­dez. Az alkalom főszónoka Msgr. Varga Béla, a Magyar Bizdttság elnöke lesz.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents