Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1959-08-27 / 35. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJul Only- Jíun&cváan, VlawApa{ia\. frditsuL and, (pubüóJiad, in, fisüdk, Cimboy, VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1959. AUGUSZTUS 27 Eisenhower elnök ezekben a napokban nyugateurópát járja, türelmességet hirdetve és jóhiszeműséget kérve mindenfelé. Hirdeti, hogy ő nem akar és nem fog semmiféle nyílt, vagy titkos megállapodást kötni Hruscsovval. A békéért hozza ezt az áldozatot, — mondta legutóbbi sajtóértekezletén. Majd hozzátette, hogy ne féltse senki Hruscsov látogatása miatt az Egyesült Államok elnökének tekintélyét. Nem tudunk róla, hogy bárki is az elnök tekintélyét féltené. Csak arról tudunk, hogy Hruscsov tekintélye mérhetetlenül megduzzad amerikai látogatása egyenes következményeként, amit csak fokoz Eisenhower oroszországi útja. Ez pedig igy van, senki sem tagadhatja. Hruscsov tekintélyének a növelése pedig aligha a szabad világ érdeke. A másik fontos pont, amire sajtóértekezlete során Eisenhower rámutatott az, hogy a fegyverkezési versenyt nem lehet a végtelenségig folytatni, tehát valamelyes kiutat kell találni. Belátjuk, hogy jó volna. Elképzelhető, hogy Hruscsov, mint valami lócsiszár belecsap az elnök markába s azt mondja: mától fogva ne ' fegyverkezzünk, hanem éljünk, mint a galambok ... Mi lesz utána? Amerika a legnagyobb zavarban lesz. Hruscsov szavában bízni nem lehet, ezt jól tudják Washingtonban s a fegyverkezés tovább folyik. Két feitételezés vezeti Washingtont Hruscsov meghívása körül. Az egyik az, hogy Amerika ereje megijeszti a vörös diktátort. Nem ijeszti meg, erre nyugodtan mérget lehet venni. Ha megijedne, ez önmagában a kommunizmus bukását jelentené. Hruscsov legfeljebb kivárja az alkalmas pillanatot, ami megintcsak nem szolgálja a szabad világ érdekeit. A másik feltételezés az Washingtonban, hogy Hruscsovot meghatja a mi lakberendezésünk, autónk, kényelmes életmódunk, aminek elérésére im’ a kapitalizmus alkalmasabb, mint a kommunizmus. Hruscsov nem Szerkesztőnk vakáción hatódik meg. Elképpesztően naivnak tartjuk, hogy Hruscsov az álmélkodástól hanyattvágódjék a sztrájkban levő acélmunkás minden kényelmi berendezéssel felszerelt házában. Ilyen kényelmi berendezés az orosz munkásnak nem ajánlatos. Az orosz munkás cáak addig marad a kommunista rendszer kiszolgálója, amig minden falat kenyérért, tüzlelőért, vagy ruházati cikkért alázatosan Hruscsovhoz, illetve a tízezernyi népbiztoshoz kell fordulnia. Amikor az orosz munkás már nem lesz szakadatlanul éhes s nem didereg a vackában, — nem lesz már többé kommunizmus és Hruscsov, vagy II. Hruscsov nem lesz már föltétien ura a mai szovjet birodalomnak. Mindkét feltételezés merőben helytelen és semmi jóra sem vezethet. Amerikai látogatása után Hruscsov szemtelenebb lesz, mint valaha volt. A rab népek ügye * tovább is kényelmetlen mellékzöngépe marad Hruscsov amerikai látogatásának. Eisenhower is, Nixon is szinte egy időben jelentették ki, hogy az amerikai felfogás nem változott. Amerika nem veszi tudomásul a rab népek állandó leigázására irányuló szovjet törekvést. Tovább is áll a tétel: amig a rab népek nem dönthetnek szabadon a sorsukról, nem lehet tartós béke. Jó vqlna ezt majd a vendég szives tudomására hozni. Nem azért, mintha Hruscsov nem tudná. Nem árt neki elég sokszor mondani. Minden kommunista süket s — természetszerűleg — Hruscsov legsüketebb. A Fehér Házban kell a fülébe ordítani. Diénes László, lapunk szerkesztő-tulajdonosa családjával a Catskill hegyekben levő hires Casimir’s Lodge nyaralóba ment vakációra, ahonnan hétfőn Labor Day napján térnek vissza. Szeptember 13-án pedig Pittsburghba utazik a William Penn országos egylet konvenciójára, ahová az Igazgatóság határozata értelmében az amerikai magyar hetilapok részéről őt hívták meg. Ez utóbbi ugyan nem nevezhető kimondott “vakációnak,” mert a szerkesztőnek van dolga bőven egy ilyen konvención, azonban ez- a hét is a laptól és a szerkesztés munkájától elvett idő lesz. Pittsburghba szerkesztőnkkel utazik fia, Leslie is, aki onnan továbbutazik Columbia, Missouriba, ahol az egyetemen megkezdi tanulmányait. Jávor Pál meghalt A békeévek ismert magyar színésze, sok-sok magyar film főszereplője, Jávor Pál Budapesten, meghalt. Amerikában élt közel tiz esztendeig és csak az elmúlt évben ment haza felajánlani művészetét a rendszernek. Sok csalódás érte. Hosszas betegeskedés után halt meg a kórházi ágyon, Melegszívű, nótáskedvü, tehetséges magyar művész volt, akinek népszerűsége és jövedelme a második világháború előtt mondhatni amerikai méretű volt Magyarországon. Sajnos, a második világháború után erős politizálásba kezdett és ez a tény nem használt népszerűségének és ez az ut vitte őt el a Báthory lengyel hajó fedélzetéig, amely hajóval elindult a vörös paradicsom, a halál felé . . . Gyászolja a súlyos beteg felesége az egykori milliomos leány Landesman Olga, aki nemcsak felsége, hanem managere, védője és ápolója volt az elhunytnak. Gyászolják egykori rajongói, barátai. SZENT ISTVÁN Nt. Tóth Tibor ref. lelkész augusztus 16-án Detroitban elhangzott ünnepi beszéde MAGYAR TENGERJÁRÓ HAJÓ SÜLYEDÉSE Augusztus 4-én a “Béke” nevű magyar teherszállító hajó összeütközött a St. Giorgio nevű olasz személyszállítóval a Márvány-tengeren. Az olasz hajó kettészelte a magyar hajót, amely rövidesen elsülyedt. A legénységet sikerült megmenteni. “Ünnepre jöttünk össze, hogy hódoljunk Szent István, a honalapító nagy király dicső emlékezetének. Ez az ünnepély a mai időkhöz illő szerény formában, de annál igazabban és őszintébben juttatja kifejezésre a mélységes hálát, amelyet első szent királyunk országépitő munkája iránt érzünk. Ez az érzés ott van mindnyájunk szivében és ebből merítünk erőt ahoz a meggyőződéshez, hogy visszaszerezzük Szent István országának hajdani fényét. Szent István birodalma az az eszmény, melynek ma hódolunk. Az államalapító nagy király az ország kapuit kitárta és befogadott mindenkit, aki a magyar hazát kívánta szolgálni, mi is az ő bölcs intelmeit követjük, hogyankor azt valljuk, hogy széles e nagy világon, aki magyarnak érzi magát, aki szereti a magyar földet, aki a magyar nép függetlenségéért dolgozni és áldozni akar, mi azt magyar testvérünknek fogadjuk. A szentistváni eszme fölötte áll minden pártpolitkának, áthidal minden ellentétet, minden megkülönböztetést magyarok között. Sorsdöntő napokat él ma a magyar nép, de 921 évvel ezelőtt is sorsdöntő kérdést kellett megválaszolnia a magyar nemzetnek. Milyen világosan látjuk most, hogy a vallás életkérdés, egy nemzet negnagyobb közügyé. Dehogy magánügy: a legexistenciálisabb dolog a világon . . . Műveltségről, világnézetről, sorsról volt szó. Háromféle lehetőség állott a magyarság előtt. Vagy megmarad pogánynak a régi hitben, a régi hittel összefüggő népszervezetben, erkölcsben és hivatástudatban. Hogy ez mit jelent, megmutatt a honfoglalás óta eltelt száz esztendő annyi véres és sötét tanulsága. Lassanként Európa szegénylegénye, nemzetek bitangja lett volna a magyar s az ellene összefogó keresztény világ közös akarattal irtotta volna ki, mint egy veszett állatot. Pogánynak és magyarnak maradni már együtt nem lehetett. A máosdik lehetőség volt, hogy a magyarság kereszténnyé lesz, de Bizánchoz, a kereszténység keleti ágához csatlakozik. Ezt javalotta a közélet, a keleti eredet, az élet sok titokzatos öszszefüggése, előrement példák és érdekek; de ha Szent István király Bizánchoz csatlakozik, a Balkán Bécsig ért volna s már ezer évvel ezelőtt abba a helyzetbe került volna, mint ma. Éppen ez volt a nagyszerű és csodálatos döntés, hogy a magyar a nyugati kerestyénséghez csatlakozott. Ezzel a döntéssel Szent István király igent mondott mindarra, amit ezeréves Magyarország alatt ismer a történelem, a királyságra, a keresztyén magyar álamiságra, egész anyagi és szellemi művelődésünkre. Irtózatos nehéz munka lehetett ez. Az uj hit ellentétben ál lőtt az ősi nemzeti pogánysággal s úgy kellett keresztyénné tenni a magyart, hogy le legyen se rosszabb magyar a keresztyénsége érdekében, se rosszabb keresztyén magyarsága égrdekében. Magyarsága nélkül nem volt érdemes műveltnek lenni, műveltség nélkül nem volt érdemes magyarnak lenni. | De Szent István király ezekkel a nehézségekkel megküzdött. Barátokból ellenségei lettek, ellenségeiből pedig barátai; kegyetlenül rontott, hogy építsen, eszményeket pusztított, mert dicsőségesebb eszményekre nevelt, örökös ősi érzéseket ölt ki, hogy uj és még erősebb érzéseket oltson bele nemzetébe. Kegyetlen volt, elszánt, és meg nem alkuvó, mert népe sorsát alakittotta s ehhez népe lelkét kellett átalakítania. * Természetesen ez is csak úgy sikerülhetett, hogy őt magát is Isten kiválasztotta, tulajdonává tette, kegyelmébe fogadta. A legnagyobb király, a leghivőbb magyar volt. Az első magyar királyt ilyes értelemben szentnek nevezi az evangéliumi keresztyénség is. Szent, mint Pál apostol, annyi nagy hittérítő, szerzetes és szent, mint annyi ismeretlen a bizonyságtevők hadseregéből. De most térjünk át a jelenre: a realitásokra, amelynek éppen a ma élő magyarság a leghivatottab tudója, mert hiszen ez a nép járta meg a realitások legkeményebb iskoláját. Magyarország a világ legárvább, legszomorubb országa. Összetörve, meggyalázva, leigázva, visszadobták élete kezdetéhez. Történelmünk folyamán, ezer év utam megérkeztünk Pusztaszerre. Realitásokra mindig hajlandók vagyunk, de soha sem megalázkodásra. Nem titkoljuk, hogy fájón érezzük az otthon küzdő magyar nép mniden sebét — és protestálunk minden keresztyénségünkkel, emberségtinkkle és amerikai magyarság gunkkal a magyar életet megölő kommunista terror uralom ellen. Lehet- e róluk, ha békéről, népek, nemzetek szabadságáról van szó, nem beszélni? Állithatja-e bárki, hogy róluk nekünk amerikai magyaroknak nincs jogunk beszélni? Ilyet tőlünk senki a világon nem kívánhat, mert ilyen kívánságnak ellentmond a szabadság lelkülete és az erkölcsi jog. A kommunista uralom alatt szenvedő magyarság helyzete keserves és az az embertelen, brutális törekvés, mely őket elnyomni akarja, sikereket mutat fel. De a pálma teher alatt nő, és a leigázott magyarságot politikai elnyomatása és nehéz életkörülményei megedzik és még viharállóbbá teszik. Ebben a kipusztithatatlan magyar erőben szentistváni lelkülettel hiszünk rendületlenül. Mert ez mentette meg számtalanszor a magyar hazát. Hányszor pusztult el minden a magyar földön. Budavára rommá lett. A Dunától és Tiszából idegen lovasok itattak. Magyar falvakban idegen szedte az adót. De a keresztyén hittel párosa dt magyar teremtő erő mindig tudta teremteni és hatalmassá tudta tenni Magyarországot. A dicsőséges harcok során csapás csapás után ért minket, d‘e mindig fel tudtunk egyenesedni és mindig fel fogunk tudni egyenesedni. Magyar testvéreim, tartsunk össze, szentistváni lelkülettel dolgozzunk mindnyájan a közös, szent célért, Magyarország felszabadításáért. Dicső múltúnk, fájjdajljmjas jelenünk, széabadságszeretetünk kocsácsol j anak össze minden magyart egy sorsköőzösségbe. A világon szétszórt .magyar mécsek, együtt hatalmas tűzben Október 5-én New Brunswickon koncertezik a 60-tagú magyar szabadságharcos zenekar Még júliusban terjedelmes beszámolót hoztunk lapunkban arról, hogy a szabadságharcos menekült magyar zenészekből álló 60-tagu Philharmonia Hungarica Bécsből amerikai koncertkörutra jön s úgy Kanada, mint az Egyesült Álamok számos városában máris leszerzödtették ezt a kitűnő művészegyüttest egy-egy estére. Most örömmel jelentjük, hogy a Rutgers Egyetem, az Amerikai Magyar Intézet óözremüködésével szintén koncertre szerződtette le a világhírű magyar' művészegyüttest és 1959. október 5-én, hétfőn este az egyetem hatalmas tornacsarnokában lesz a Philharmonia Hungarica hangversenye, New Nbrunswickon. (Megelőző este New Yorkban a Carnegie Hall-ban MEGHÍVÓ Engesztelő magyar zarándoklatra és Szent István ünnepségre, a Czestochowai Madonna kegyhelyére Az évente szokásos Szent István ünnepség ezidén nem New Yorkban, hanem Doylestown, Pa.-ban lesz, a Pálos Atyák monostorában, a Czestotowai Madonna kegyhelyén, engesztelő magyar zarándoklattal kapcsolatban, augusztus 30-án, vasárnap. A zarándoklatot a Pálos Atyák hívták össze, a Szent István ünnepséget pe'dig a Katolikus Liga rendezi. Minden magyart szeretettel hívnak. Cim: Ferry Rd., Doylestown, Pa. Telefon: Fllmore 8-4882. Délelőtt 10 órakor szentmise, szentbeszéddel (Rába Lukács pálos-atya). Délután 3 órakor keresztuti ájtatosság. Délután 4 órakor érseki szentmise, a Rómából jövő M. Gawlina József érsek őexcellenciája által, aki angolul mond szentbeszédet. Magyar szentbeszédet mond Ft. Borsy Gy. Engelbert, OFM., new brunswicki plébános. Szentségkitétel. Körmenet. Litánia: ima a magyar hazáért és a békéért. Áldás. Pápai és magyar himnusz. Egyházak, egyesületek zászlóikat vigyék magukkal. Autóbuszok érkezése előre jelzendő a fenti címen, akár írásban, akár telefonon. A kegyhely szép, fás területen fekszik. Árnyas parkolóhely is van bőven. A Cafeteriában hideg és meleg ételek, hűsítők kaphatók. A kegyszer-üzletben szép emlék- és ajándéktárgyak vásárolhatók. Útirány: Phila s Camden felől a 611 North utón, valamint a 152 N„ 73, 202 N„ 309 N. jelzésű útvonalakon. — Trenton felől: a 29 N., majd Lambertvillenél a 202 S. utón. — New Yorkból akár az 1-es utón Trentonig, akár a 22-es utón Somerville-ig s onnan a 202-es utón. egyesülve lobognak föl és a tűz ezt a fogadalmat égeti lelkűnkbe kitörölhetetlen betűkkel: Át égen, földön, folyón, tengeren^ Rögön, hanton, koporsófedelen: Szeretlek mindhalálig nemzetem. koncertezik a szabadságharcos zenekar). Erre a nagyjelentőségű magyar kultureseményre máris nagy előkészületek indultak meg. Az Amerikai Magyar Intézet a közeli napokban meghívót küld szét New Jersey magyar egyházi és világi vezetőembereihez és megbeszélő-gyülésre hívja meg mindazokat a magyarokat, akik egy ilyen, ameipkaiak féle nagy jelentőséggel biró esemény minél szebben, minél tökéletesebben történő megrendezésében részt óhajtanak venni. Egyelőre a hangversennyel kapcsolatban még annyit közölhetünk, hogy a jegyek $1.50-től $5.00-ig menő különböző árban lesznek kaphatók, valamennyi számozott hely lesz a 3,000 sze-Kruscsev látogatásáról Azoknak, akik ellenzik az Elnök és Kruscsev találkozóját, Nixon ezt felelte: “Csak két lehetőségünk van: vagy szóba állunk velük, vagy harcolunk velük. Nemcsak Amerika, de az egész világ számára nincs más megoldás.” Nixonnak alighanem igaza van. Egyelőre jobb, ha Kruscsev jön, mintha a muszka hidrogénbombák érkeznének helyette. Dél-Carolina kormányzója, Ernest F. Hollings tiltakozott Kruscsev amerikai látogatása ellen. “Ez a kommunista diktátor, — mondotta, — a magyar nép tízezreit mészárolta le vagy küldte kényszermunkára és miatta százezrek váltak földönfutókká . . . Ilyen vendégekkel akar parolázni Amerika?” Szent igazság mindez, de az Elnök úgy érzi, kényszerhelyzetben van. Clyde J. Kennedá, az American Counil of Churches elnöke a következő nyilatokzatot adta a Kruscsev látogatásáról: “Morális szempontból helytelen Magyország véreskezü mészárosát Amerikába meghívni. Kruscsev kijelentette, hogy el akar minket, Amerikaikat temetni. Csak rossz származhat ennek a nemzetközi Diliingernek a meghívásából.” Menedékjogot kért Wagner. Márton, a Buenos Airesi magyar követség kereskedelmi attaséja, aki 3 éve van Argentínában, menedékjogot két és kapott az Argentin kormánytól. Wagner az első szovjet-blokkbeli diplomata, aki Argentínában otthagyta a vörös követséget. A magyar diplomata menekülése kényes helyzetbe hozta a dél-amerikai kommunistákat, akik egész Dél-Amerikában nagyarányú politikai offenzivába kezdtek. MÜNNICH A SZOVJETBEN “NYARAL” Az MTI jelentése szerint Münnich miniszterelnök a a Szovjet-Unióba utazott. Ottartózkodásának hivatalos célja — nyaralás. mélyt befogadó hatalmas Gymnázium-ban. Jegyek majd lapunk szerkesztősége utján is rendelhetők lesznek. A hangverseny tiszta haszna a Rutgers Egyetemen felállított Amerikai Magyar Intézet javára, illetve céljaira megy. “Hitler Döntött... történelmi tények Szálasi Naplójában” címen a magyar emigráció egyik legérdekesebb munkája jelent meg New Yorkban, a német megszállás előtti magyar királyi rendőrség politikai osztályának detektivcsoportvezetője tollából. Szálasi Ferenc “1944 HUNGARISTA MOZGALOM—október hó” cimü legfontosabb naplójának nyilvánosságra hozása dokumentálás szempontból felmérhetetlen értékű, mert hitelesen bizonyítja, hogy Magyarországon 1944 október 15-16-án a hatalmoátvételt Hitler Adolf a saját fegyveres erejével eröszakosan hajtatta végre és ültette Szálasit az államhatalom birtokába. “A főhadiszálláson Hitler vezés és kancellár döntött; döntése a következő: a kormányzó nem maradhat a helyén, helyéről el kell távolítani” — írja Szálasi a naplójában, ahol megörökítette azoknak a sorozatos tárgyalásoknak a részleteit, amelyeket Hitler megbízottjai: Veesenmayer német követ, Winkelmann a aMgyarországon állomásozó német rendészeti szervek főnöke és dr. Haller német követségi tanácsos folytattak vele a hatalom erőszakos átvételének előkészítése céljából. Abban az időben a németek háziőrizetben tartották Szálasit a Verbőczi utcai SS főhadiszálláson, ott folytak a titkos tárgyalások és ott foglalta naplóba Szálasi azoknak a részleteit. A napló eredetije Szálasi Ferenc letartóztatása alkalmával került az Amerikai Katonai Hatóságok kezeibe, amelyet sikerült szerzőnek szószerint lemásolnia s igy vált lehetővé most a nyilvánosságra hozatala. — A könyv szerzője Szélesi Jenő volt detektivcsoportvezető, aki a német Gestapon és koncentrációs táborban átélt élményeinek ismertetésén keresztül betekintést nyújt az olvasónak ahhoz, hogy közelebbről megismerhesse annak a rendszernek az igazi arcu- Itát, amely Szálasi hatalomra jutásával a magyar nemzetet is elérte és közvetlenül veszélyeztette. Majd volt foglalkozásából adódó egyes rendőri nyomozásainak és egyéb rendkívül szolgálatainak részben színes riportokban, részben pedig a tények tragikus valóságában való ismertetése utján igyekszik a munkát az olvasó számára szórakoztatóbbá és élvezetesebbé, de egyben tanulságossá is tenni, így ma is élő, közismert személyekkel kapcsolatos ismeretlen események kerülnek az olvasó elé, amelyek bizonyára érdekes újdonságokként hatnak. A könyv megrendelhető lapunk könyvosztályánál $2.25 beküldésével. Cim: Foreign Book Shop, 216 Somerset St. New Brunswick, N. J. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND
