Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-13 / 33. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY aaKAűMíí T. POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJul Only. Hunyanian, WjuaápafuiA. fcditsuL and. (pukliAhod. in. fisüdk. ümbotf. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. 38. ÉVFOLYAM NO. 33. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1959. AUGUSZTUS 13 Európa nem alkuszik, vagyis annak a nyugati fele kevésbé hajlamos a megalku­­• vásra és Hruscsov ölelgetésére, mint Amerika. Ennek talán ott keresendő az oka, hogy az eu­­l'ópaiak jobban ismerik Marx és Lenin tanít és azok gyakor­lati megnyilvánulásait. Száz­ezrek és milliók pusztultak el testileg és lelkileg, amig a kommunizmus idáig “fejlő­dött” s ezek utolsó jajkiáltása elöutott Európa minden zugá­ba, de az, óceán felett valahol elfujta a szél. Az amerikai sajtó azt Írja, hogy Európában örömmel vet­ték tudomásul Hruscsov meg­hívását. Ez egyszerűen nem igaz. Ha úgy értik az amerikai lapok, hogy Macmillan angol miniszterelnök örült, megfelel a ténynek. De Macmillan nem Anglia és Anglia nem is része Európának. Földrajzilag sem tartozik hozzá s lelkileg-szel­­lemileg sem akart Európa ré­sze lenni soha. De Franciaországban még­­csak De Gaulle sem örül, még kevésbé Adenauer, a német kancellár. A semleges Svájc és Észak tele van keserű szemre­hányásokkal. Ez a helyzet a vasfüggönyön innen. A vasfüggönyön túl az örvendezésnek nyoma sincs. Sőt! Háborog minden tisztességes magyar, vagy len­gyel, hogy igy vállra emeli Amerika embermilliók hóhér­ját. Idáig a vasfüggöny mögé zárt népeknek megvolt az az elégtételük, hogy ‘Amerika nem áll szóba Hruscsovval.’ Amerika úgy élt mindig a vasfüggöny, mögötti népek lel­kében, mint az elnyomottak bajnoka, aki' ha már az igaz­ságért kardot rántani nem tud — kard helyett atombombát kellene rántani — legalább az elvekből nem enged és nem tűri, hogy a Fehér Ház tfszta falaihoz véres emberek dörgö­­lőzzenek. A magyar nép meg­értette, hogy a forradalom idején Amerika nem mozdult. Elvégre kitörhetett volna a vi­lágháború, az atomháború és ilyen hibát józan államférfi nem követhet el. Ám, ami most történik, azt sem a magyar, sem a többi rab nép nem érti. Azt mondja: ‘Ha ti Amerikában kebletekre öle­litek, kezet ráztok vele, lovag­gá avatjátok, hát akkor miért várjátok el tőlem, hogy elesett­­ségemben a kommunista rém ellen foglaljak állást és életem kockáztatásával is óvjam gyer­mekeimet tőle? Ha ti ezt a példát tanítjátok, rendben van, a leckét megtanulom.’ Kétes értékek származnak — meg vagyunk győződve — Hruschev ameri­kai utjából. Néhány tánclépés után a kelet-nyugati feszültség újra kiéleződik, mert a vörös diktátornak sohasem lesz ér­deke, hogy nyugalmi helyzet­be vergődjék a világ. Az örök forradalom, az örök nyugta­lanság s főlég mások nyugta­­»»lanitása — ez a kommunizmus éltető eleme. Ha ez nincs, el­pusztul s elnyeli Hruscsovot magát is. őt nem hatja meg a kényelmes amerikai otthon, sem a bőséges életmód. Azo­kat" a népeket, amelyeket ő igában tart, eféléhez szoktatni nem is tanácsos. Nagy hiba volna, ha a vas­függöny mögötti népek Ame­rikába vetett hite most meg­inogna; sőt tönkremenne. Há­ború lehet, nagyon is lehet. S nem az amerikai haderő fel­­készültsége tartja vissza Moszkvát a támadástól, hanem az, hogy a szovjet gyarmatok látszólagos rendje és nyugal­ma á'bban a pillanatban felbo­rulna. Az, hogy a vasfüggö­nyön belől egyszerre lázadó népek ökle emelkedne. És — válságos pillanatokban —­­ezek az öklök többet érnének Amerikának 50 vagy 100 had­osztálynál is. Óh, igen,- Hruscsovnak so­kat ér ez az amerikai látoga­tás. Nem adá semmiért. Még egy Lenin és Sztálin melletti díszes fekvőhelyért sem! Amerikai kongresszus, angol parlament és magyar országgyűlés Jelentés az angliai magyar menekültek elhelyezéséről Junius elsején _az angol ka­tolikus nők menekülteket se­gélyező ligája jelentést adott ki az angol segélyszervek mű­ködéséről, a magyar menekül­tek angliai elhelyezésével kap­csolatban. A forradalom óta 17,000 magyar menekültet fo­gadott be Anglia. A menekül­tek legnagyobb részét elhe­lyezték, de sok menekült nem a szakmájában dolgozik. , A menekültek számára berende­zett szállókat, egy kivételével becsukták, mert már nincsen rájuk szükség. Egyesek, mint pl. vivómesterek, hegedű és lantkészitők már önállósították magukat és segéderőkkel dol­goznak. Magyar katolikus klubbok alakultak Londonban, Manchesterben és Bradford­­ban. Lakások a magyar menekülteknek Holmer osztrák belügymi­niszter nemrég az UNO és az osztrák kormány pénzeiből épült lakáskomplexumot adott át az Ausztriában élő mene­külteknek. Linz mellett 103 la­kást adtak át magyar mene­külteknek. 1960-ig 2,700 la­kást építenek második világhá­borús menekülteknek és 1,000 lakást magyar menekültek be­fogadására. A következő öt évben 300 millió schilling be­fektetésével 2,500 további la­kást építenek az osztrák ható­ságok az osztrák állampolgár­ságot már elnyert menekültek részére. Lékupec módon... Kruscsev, a vörös cár a moszkvai kiállítás alkalmával, ezrek jelenlétében jól oda akart mondogatni Nixonnak, de meg­járta, mert Nixon sok rhindent szemébe vágott Kruscsevnek, a­­mit eddig még senki sem mert neki megmondani. Végül Krus­csev, mint lóvásáron a kupecek, nagy pátosszal a kezébe csapott Nixonnak: legyünk hát jóbará­tok, nehogy azt higyjék, hogy veszekedtünk .. . Bár az amerikai Kongresszus megteremtésére az angol parla­ment adta meg a példát, a tör­vényhozás módja lényegesen kü­­lömbözik a két országban. Az an­gol parlamentben a Lordok Há­za nem népválasztotta testület, hiszen abban az angol főnemes­ség örökös képviselői foglalnak helyet, körülbelül úgy, mint az ősi magyar alkotmányban elő­irt Főrendiházban. Az angol House of Commons, a washing­toni House of Representatives (és azelőtt a magyar Képviselő­ház) tagjait azonban a nép vá­lasztja ki, A választási eljárás természe­tesen szintén más és más. Az a­­merikai képviselőnek vagy sze­nátornak az illető államban vagy kerületben kell laknia ahhoz, hogy jelöltként felléphessen. Angliában sé alkotmányos Ma­gyarországon is, bárhol fellép­het a jelölt, ha pártja kijelöli. Az amerikai és magyár rend­szerrel szemben, a House ot Commons valósággal kizáróla­gosságot élvez a törvényhozás­ban. Pénzügyi vonatkozású tör­vényekben ez az egyedüli döntő forum, de ha a House of Com­mons bármiféle más törvényja­vaslatot három egymásután kö­vetkező ülésszakban elfogadott, az törvénnyé válik, tekintet nél­kül arra, hogy a Lordok Háza házzá járult-e? A House of Lord egyébként sem hasonlítható az amerikai Szenátushoz. Az előbbinek hatal­ma a gyakorlatban csak arra szorítkozik, hogy a Commons e­­setleg elhamarkodott határoza­tainak életbeléptetését elhalasz­­sza. Az 1911.-í Parliament Act eltiltja az angol Főrendiházat attól, hogy pénzügyi törvénye­ket módosítson, mig az amerikai Szenátus még adótörvényeket is módosíthat (a House of Repre­sentatives jóváhagyásával). Az amerikai Kongresszusban bármelyik Ház kezdeményezhet törvényeket, azzal a megszorí­tással, hogy adótörvények csak a Képviselőházból indíthatók el, Nem mindennapi “hamburger”... Californiában egy étkezőben valaki hamburgert rendelt, hogy azt hazavígye. Tiz perc sem telt bele, a vendég visszatért a kis csomaggal s átnyújtva azt az ét­kezde tulajdononőjének, igy szólt: “Csak nem gondolja, hogy én ezt megeszem?” A tulajdo­nosnő egy pillantást vetett a zacskóba s majdnem elájult: több, mint 1,000 dollár volt ben­ne bankjegyekben . . . Tévedés­ből a napi bevételt adta oda a vendégnek, amit egy hasonló zacskóba dugott. Hamburger hé­­lyett “salátá” adott oda a vevő­nek, aki viszont anyira becsüle­tes volt, hogy visszahozta s még egy kávét sem fogadott el juta­lomképen , , . mig külállamokkal kötött szerző­désekhez és a legfontosabb el­nöki kinevezésekhez a Szenátus jóváhagyása szükséges. Az amerikai törvényhozás két Háza szorosan együttműködik. Ha az egyik Ház elfogadta a ja­vaslatot, azonnal a másik Ház e­­lé terjesztik s ha az elfogadott szövegekben eltérések mutatkoz­nak, azokat közös bizottság e,­­gyezteti össze. I Még egy fontos külömbség van a két angolszász ország kor­mányrendszerében. Angliában úgy a végrehajtó—, mint a tör­­vényhozói-hatalom a többségben lévő párté. Amerikában a végre­hajtó hatalom legfelsőbb birto­kosa az Elnök, akinek méltósága független a Kongresszus többsé­gétől. Magyarországon a végre­­hajtjó hatalom az alkotmányos uralkodó kezében volt, aki szin­tén független a törvényhozástól. American Council A Vatikán lapja a magyar egytiáz elnyomásáról A l’Osservatore Komano ve­zércikkben foglalkozott a ma­gyar katolikus egyház helyze­tével, A l’Osservatore szerint a magyarországi kommunista rendszer kény feledve szerint bánik az egyházzal. Nemcsak az egyházi személyiségek ki­nevezésénél van az államnak szabad keze, de a rezsim a bé­kepapi hálózat segítségével a legkisebb részletig ellenőrzi az egyházi ügyeket. A béke­papi hálózat teljes újraszerve­zésének legfontosabb állomása az Egyházügyi Hivatal felál­lítása volt. Az egyháznak csak egy joga van: magát a párt­nak alárendelni. Az “Explorer VI” figyeli földünket Cape Canaveral, Fla.-ból au­gusztus 7-én sikerrel lőttek ki egy újabb amerikai mü-bolygót, amelyben 15-féle különböző jel­ző, megfigyelő, adatfelsoroló szerkezet van. Az “Explorer VI” rádió és televizió-szerii leadó­szerkezetét napfényenergiábólv nyert villanyáram tartja műkö­désben s igy az hosszú ideig,— talán földkörüli keringése alatt állandóan — közvetíteni fogja mindazokat az adatokat, amikre tudósainknak szüksége van ah­hoz, hogy végül is a földi ember kimerészkedjen a viygürbe . . . Az elipszis-pályát megtevő mii­­bolygó legközelebb 157 mérföld­­nyre, legtávolabb pedig 26,400 mörföldnyire van földünktől. Viszonylagos sebessége 3,125 és 22,957 mérföld között váltako­zik. Sulva 142 font. Kovács Bélának a budapesti “Népszabadságban” m e g j e­­lent legutóbbi nyilatkozata nem hiteles. A nyilatkozatot a súlyosan beteg Kovács Bélával a “Népszabadság” munkatár­sai alá akarták íratni, de ő már nem volt eszméleténél. A nyi­latkozat “alap irányvonalait” a pártsajtó alosztálya küldte meg a “Népszabadságnak” és a munkatársak ezzel utaztak le Pécsre. Magyar deportáltak helyzete a Szovjet­ben Fábián Béla julius 4-én Stuttgartban kijelent ette, hogy a magyar forradalom után a Szovjet-Unióba depor­tált 75,000 magyar közül ed­dig csupán 12,000-et küldtek haza az oroszok. A fennmara­dó 63,000 fogoly (köztük 7,000 lány) szibériai fogolytá­borokban raboskodik. Minden vallás jó vallás, csak a kárvallás rossz vallás. Vigyázzunk, ne­hogy lemaradjunk! Teller Ede, a hírneves ma­gyar atomtudós, a “hidrogén­bomba atyja,” aki szókimondá­sáról is hires, most a californiai Livermore-ban figyelemreméltó kijelentést tett a Szovjettel kap­csolatban. Teller Ede attól tart, hogy ha nem vigyázunk, a Szov­jet a tudományok terén döntő­­leg megelőz bennünket és velünk együtt az egész világot. Ennak magyarázata az, mondja Teller, hogy a Szovjet sok tízezer fiatal férfit és nőt terel egyszerű pa­rancsuralmi szóval a tudomá­nyos pályákra. És a kommunista uralom alatt úgy szervezték meg az egész országot, hogy minden tanuló szó nélkül engedelmeske­dik a parancsnak. Azonkívül a kommunisták nagyon jól fizetik a tudósokat, mérnököket és fel­találókat. Ezek ma mind ki­váltságos lknyek a vasfüggöny mögött, akik nagylábon és ké­nyelmesen élhetnek. Nagy erős­ség^ a Szovjetnek, hogy felisme­ri a tudomány jelentőségét. Igaz, a szovjetrendszer nagy eredményeket ért el az erőszak gépezetével. De akármilyen cso­dákat is ért el a'Szovjet, a Szov­jet gépezetét nem szabad utá­noznunk, mert akármilyen cso­dákat produkálnak is, ez még sem más, mint az erőszak gépe­zete, amelynek a szovjetrend­szer tudósai csak lélektelen al­katrészei. Viszont ez nem csök­kenti a veszélyt s ezért nekünk is ki kellett találnunk valamit, hogy erőszak álkalmazása nélkül is képesek legyünk felvenni a Versenyt a Szovjettel.” ... És egyszerre csak. könny jön a szemembe, Eszembe jut egy rég felejtett nóta, Emlékezem egy ki nem mondott szóra, Egy hervadt virág akad a kezembe . . . És sírok semmin, mégis, térdre esve. Úgy vágyik a lelkem az emlék után, Szeretném, ha lennék kora délután És száll felém a tortsugáru este. Várom, hogy egyszer, talán alkonyaira, Majd, mindörökre vissza,tér a múltam, Várom, keresve, kérve, nyomorultan, De nem jön senki. . . MEGZÁPULT MUSZKA MAJÁLIS A megrabolt páriák közül a tojóstyük a legszánandóbb. So­hasem találja ott, ahol letette. Csak az esetben, ha a farmer ott felejti. Akkor pedig megzápul. Bocsássák meg, ha egy kicsit tulerőltetettnek látszik, — de er­ről is Moszkva jut eszünkbe. A kremlim kotló esetében nem a farmerrel esett baj. Hanem a­­zokkal, akik annyira lebecsülik a világ intelligenciáját, hogy azt hitték, ugyanazt a tojást évről­­évre lehet használni a megzápu­­lás veszélye nélkül. És a köz­mondásos délcaliforniai szmog kismiska ahhoz az illathoz ké­pest, amit a Ájó öreg, semleges Bécs tájáról hoz a szellő. Hetedik ízben tartottak ifjú­sági ünnepet a Kremlin front­szervezetei. Az eddigi ünnepek, amelyekre a béke jelszavaival toborozták a fiatalságto, a vas­függöny mögött rendeződtek. Kétségtelen, hogy az első hat ba­lekfogó manőver sikeresnek lát­szott. A hetedik megrendezésére Bécs városát választotta a moszkvai ambíció. 80 országból 17,000 fiatalt vittek az osztrák fővárosba a bolsi frontszerveze­tek. A semleges osztrák kormány a magyar menekültek befogadá­sa után nem mondhatott nemet. Egyet azonban a Kremlin nem akadályozhatott meg. A kor­mány semlegessége nem kötele­ző Ausztria szabad polgáraira. Egy hét alatt remélték bolsevi­­zálni a kis, gyenge Ausztriát. E- helyett már a majális második napján a demokratikus ifjúság kezébe került a kezdeményezés. A DEMOKRATIKUS OFFENZIVA Az osztrák kormány kényte­len volt a Kremlin nyomásának engedve, az ünnepség megtartá­sát engedélyezni. Az osztrák if­júság első reakciója az volt, hogy bojkottálni fogják a vörös ifjúság ünnepet. Voltak han­gok, amelyek ellenoffenzivát ja­vasoltak. Hogy mennyire szer­vezett volt az akció, azt innen nem tudhatjuk.. De hogy félel­metesen impozáns volt, azt a muszka szervezők rémülete bi­zonyítja. A röplapok ezrei fogadták a Bécsbe csábított ifjúságot. Ezek egyike ingyen túrát hirdetett— a magyar határra. Látványos­ság? A “népi demokrácia” drót­sövényei, őrtornyai és akname­zői. Az azóta megsemmisített Andauhid helyére zarándoklat ment. Sheljepin muszka titkos­­rendőr-vezér vesztegzár alá tet­te a 17,000 Bécsbe csábított if­jút. Gyűléseikre “betolakodó­kat” nem engedtek be. A nekik adott ^röplapokat nem volt sza­bad elolvasni. A román, bolgár, csehszlovák delegátusokat azo­kon a dunai hajókon helyezték zár alá, amelyeken odaérkeztek. A demokrata ifjúság kis ballon­okra erősítve küldte ezután a röplapokat az izolált fiatalok­nak. Egy magyar, egy cseh és egy német kért és kapott politi­kai menedékjogot az osztrák kormánytól. Számunkra különös jelentő­séggel bir az _ Amerikából érke­zett 350 ifjú magatartása. A kommie kisebbség minden eről­ködése dacára, anti-bolsevista javaslatot fogadott el az ameri­kai delegáció. Bécs bevétele he­lyett, zápult állapotban zárult a muszka majális. HOL A BOLDOGSÁG MOSTANÁBAN? A nélkülözőt nem lehet jelsza­vakkal jóllakatni. A mindennapi embert nem az érdekli, hogy az unokájának milyen jó sora lenne a kommunista társadalomban, ha az agitátorok meséje igaz lenne. Mit ezt papoljuk harminc esztendő óta. Az amerikai kor­mánypolitika erre csak most | kezd ráeszmélni. A vörös hadse­­! i’eg veresége azért lehetséges, i mert a pártkártyás uj burzsoá­­j zia nem szereti a puskapor sza­gát. A muzsikot sorozza be a vö­rös hadseregbe. A muzsik pedig ember. Kinullázott, megcsalt pá­ria, aki szeretne valamit kapni abból, amit az unokájának ígér­getnek. Aki negyven esztendős kopla­lás után alcárkira hallgat, aki jobbat igér. És a demokráciának nem kell üresen Ígérgetni. Csek bemutatni, hogy mi mit kapunk Itt eszünkbe jut egy még döb bentő beszélgetés, amit egy na gyón intelligens magyar mene kült értelmiségivel folytattunk Nehezen tudtuk vele elhitetni hogy a szabad országokban a szakszervezetek arra valók, hpgy a munkásoknak jobb életszínvo­nalat küzdjeenek ki. Azt se akar­ta elhinni, hogy a választásokon az ellenjelölt szavazatait is meg­számolják. Bármennyire kom­munista ellenes volt az illető, mégis megmérgezték az agyát a nyugat-ellenes propagandával. Nekünk az a dolgunk, hogy meg­mutassuk a leendő vörös kato­nának magunkat, ahogy valóban vagyunk. És a pártkártyások u­­gyancsak magukban maradnak. A moszkvai amerikai kiállítás jelentős lépés volt a bemutatko­zás utján. Az orosz cenzorok minden könyvet elolvastak. A- miben egy kis felvilágosítás lett volna, azt megvétózták. A “Vi­lág Almanach” egyike volt a megvétózott köteteknek. Pedig abban semmi egyéb nincsen, mint az elmúlt év során történt események. Köztük Magyaror­szág és Tibet. Az a páni félelem, amellyel a Kremlin 100 könyv eltávolítását követelte a kiállí­tásról: bizonyítja, hogy az orosz muzsik hajlandó lenne elhinni az igazságot. A kulturcsere csak nekünk segíthet. Persze egy kis gerinc kell a dologhoz Washing­ton táján. Ha megengedjük itt a bolsi agitációt, ki kell vereked­nünk a jogot arra, hogy a mi ol­dalunkat a vasfüggöny mögött bemutathassuk. A leendő vörös katona egyelő­re még civilgunyás muzsik. Mindennapi ember, aki azt sze­retné tudni, hogy hol a boldog­ság mostanában? MINDEN IGAZ SZERELEMNEK . . . vége szokott lenni. Amelyik pedig igazi sem volt, annak cu­­darabb a sora. A múlt héten Gamal Abdel Nasser nagy kato­nai parádét rendezett Cairóban. Szovjet gyártmányú tankok hosszú sora vonult el élőtte. Az eget elsötétítette 200 szovjet MIG repülőgép. Mialatt Nasser­­nek széles mosolyra ferdült az ábrázata, a szovjet követ ugyan­csak elszontyolodva szemlélte a fényes parádét. Nasser persze szónokolt is. — “Mi nem tűrjük a' kommunizmust!” — mondta többek között az egyptomi diktá­tor. És a szovjet követ tapasz­talatból tudja, hogy ez nem üres (Folyt, a 4-ik oldalon.) Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS A párt irta meg Kovács Béla leg­utóbbi ‘"nyilat­kozatát HANGULAT... CSANÁDI' GYÖRGY VERSE

Next

/
Thumbnails
Contents