Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-06 / 32. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJuL Only. litutQiVliaiL YlsuoApap&L ídiiasL and, fiublióJwd in, fisütik, űmbotf. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM Hruscsov a Fehér Házban— amit annyiszor jósolgattunk, azzal most, mint valósággal kell számolni. Az amerikai kormány hívta meg azt az embert, akinek útját a Kreml legmagasabb lépcsőfokára vér- és könnytenger jelzi. Eisenhower úgy látja, hogy az amerikai közvélemény meg­ért Hruscsov látogatására, a nagy többség tapsol a meghí­vásnak. Lehet. Minden esetre az amerikai sajtó túlnyomó ré­sze áldását adja rá. Csak éppen nem értjük egé­szen, hogy mi indította az el­nököt erre a hirtelen nézetvál­toztatásra? Unos-untalan azt hangoztatta, hogy ő addig Hruscsovval nem hajlandó szóbaállni, amig a vörös diktá­tor jelentős engedményekkel nem szolgál rá erre. Hruscsov pedig nem szol­gált rá. A berlini ügyben és minden más vonalon a Kreml nemcsak hogy nem enged, ha­nem még azt sem hajlandó el­fogadni, amit a nyugatiak nagylelkűen felkínálnak. A befejezett tényen nincs mit rágódni. Annyi “mi­ért” van, hogy azok kifejtésé­hez ezek a hasábok nem ele­gendők. Inkább arról gondol­kozzunk, hogy a szenvedő magyar népnek milyen újabb gyötrelmeket jelenthet ez a keserű pohár? Nem is kétséges, hogy a vas­függöny mögött mindenütt mélységes csalódással vették tudomásul a meghívást. A tör­téntek ellenére is (lásd ma­gyar forradalom), a leigázott népek tovább is a nyugati ha­talmakban bíznak. Csak innét jöhet számukra — valamilyen formában — a szabadulás. A magyar népnek is az a vélemé­nye, hogy a Nyugat kemény és következetes magatartással ki­kényszerítheti valahogy a szovjet hadak visszavonulá­sát. Az a kérdés, hogy ennek a reménynek b e f e 1 1 e g zett-e Hruscsov meghívásával, vagy sem? Kétségtelen, hogy Eisen­hower ezzel a meghívással lo­vaggá üti a vörös diktátort, annyi millió ember nyomorú­ságának , legfőbb okozóját. Ezzel a tettével az amerikai kormány — bár nem akarja — ráüti a jóváhagyó pecsétet a Szovjet közép-keleteurópai foglalásaira. Pedig nem akarná ezt ten­ni. Az Eisenhower kormány minden lehetőt elkövet, hogy ezt a látszatot elkerülje. Csak­­hát nehezen lehet. A szovjet propaganda-gépezet a helyzet kiaknázására mindent elkövet. Mi, amerikai magyarok mit tehetünk az adott helyzet­ben? Felfogásunk szerint azt, amit eddig is tettünk: kifeje­zést kell adnunk tiltakozá­sunknak. Szerepünkben, fel­adatunkban nincs változás. Tovább is mi vagyunk az el­nyomott magyar nép szószó­lói. • Tiltakozásunk történjék a megalkuvást nem ismerő szel­lemben, a határozottság je­gyében, de egyben méltóság­gal. Ne feledjük el egy pilla­natra sem, hogy Hruscsov meghívott vendég, Eisenhower elnök vendége, tehát az ame­rikai népben éppen a nem kí­vánt hatást keltené tiltakozá­sunk, ha azt záptojás és rot­hadt paradicsom dobálásával fűszerezné valamelyik elkese­redett honfitársunk. Az okos és higgadt magya­rok üljenek össze az egész or­szágban s gondolják ki azt a módot, amelyik a tiltakozás kifejezésére legjobban megfe­lel és a magyar nép ügyének a legtöbb együttérző barátot szerzi. Magánvéleményünket fog­laltuk össze az előbbiekben és ezzel nem akarjuk feltolni ma­gunkat a magyar tiltakozás irányítójává. Nem is vállalnék. De az amerikai magyar sajtó­nak komoly szerepe van Ma­gyar Amerika közvéleményé­nek alakításában s ennek az íratlan k ö t e lezettségünknek mindig és minden körülmé­nyek között eleget akarunk tenni aszerint, hogy meggyő­ződésünk szerint, mi árthat, vagy mi használhat a magyar nép ügyének. Erre a kérdésre különben még visszatérünk. A Magyar Diák­­szövetség kérelme Az 1956-os szabadságharc u­­tán külföldre menekült magyar diákok kéréssel fordulnak ame­rikai honfitársaikhoz. Az Egye­sült Államokban többszáz ma­gyar egyetemista továbbtanulá­sára nyílt lehetőség. A World University Service kölcsönt bo­csát rendelkezésünkre, ahhoz a­­zonban, hogy ezt a kölcsönt i­­génybe tudják venni, egy ameri­kai állampolgár jótállása szük­séges. Nagyon kérjük azokat' a honfitársainkat, akiknek alá­írásukkal módjukban van diplb­­mához segíteni egy-egy diáktár­sunkat, címüket küldjék be iro­dánkba, (Association of Hunga­rian Students, 211 East 37th St. New York 16, N. Y.) A jótálló­levél átvétele előtt — kívánság­ra — minden segítségre szoruló diáktársunk személyesen keresi fel jótállóját. A Diákszövetség felelősséget vállal, hogy személy szerint csak arra érdemes és megbízható tár­sunk fejezhesse be tanulmányait Amerikában. Az egész magyar­ság és a felszabaduló Magyaror­szág érdekeit szolgálják, akik le­hetővé teszik, hogy minél több “kiművelt emberfő” álljon a jö­vő szolgálatára. KI LEHET ORVOSTAN­HALLGATÓ? Bécsből közük: A “Magyar Nemzet” egyik legutóbbi szá­ma beszámol arról, hogy Ma­gyarországon megnehezítették az orvostanhallgatók sorsát. A budapesti egyetem orvosi fakultására 1,500 diák kérte felvételét, de csak 320 részére van helyr A jelentkezőknek a követ­kező feltételeknek kell megfe­lelniük : 1. Legalább két évet fizikai munkában töltött. 2. Az 1956-os harcokban hü kommunista magatartást tanú­sított. 3. Hasznos és aktiv tagja ma is valamelyik kommunista ifjúsági szervezetnek, 4. Munkás-, vagy földműve­lő családból származik. 5. Apja “élmunkás.”. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1959. AUGUSZTUS 6 Magyarok gratulációja Williams kormányzó nak, Kozlov-al szembeni kiállásáért “Ha olyan államférfiak, mint ön, nem tartanák napirenden az elnyomott népek ügyét, a Vasfüggönyön túl élők azt hihetnék, hogy megfeledkeztünk róluk . . .! Reméljük, hogy még sok olyan amerikai lesz, mint ön, Kormányzó ur! . . ---- ezeket a gondolatokat fejezték ki G. Mennen Williams, Michigan állam kormányzójánál tett látogatásuk során Főt. Király Ke­lemen, a Ferencrendi Szerzetesatyák Lansing közelében levő rendházának főnöke (volt New Brunswick-i segéd-plébános, aki maga is csak 11 évvei ezelőtt menekült el Magyarországról), valamint Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség főtitkára, akik melegen gratuláltak a kormányzónak azért a férfias, határozott kiállásáért, amit az ittjáró Kozlov helyettes szovjet miniszterelnökkel szemben tanúsított. Főt. Király Kelemen a magyarság elis mérése jeléül a Nándorfehérvári Oratorium hanglemezét adta át Williams kormányzónak, Báchkai Béla pedig a “Magyar Hazafiak Em­lékkönyvének” egy diszkötéses példányát nyújtotta át. A fenti képen balról jobbra állnak: Frank bzimanski állami főellenőr, az amerikai lengyelek egyik vezérembere, Williams kor­mányzó, Báchkai Béla és Főt. Király Kelemen, OFM. Rohamosan szaporodik a föld népessége Magyar cserkészek világkörüli útja Az ember, mint élőlény, rövid kétszázezeréves léte alatt, óriá­si sikernek mutatkozik. Minden más teremtmény urává lett; le­győzte és le fogj a győzni a be­tegségeket, leleményes módokat talált fel élelmezésére, ruházko­dására, kényelmére és szórako­zására — és újabban rohamos mértékben szaporodik. A föld lakóinak a száma ma 2,790 millió és a becslések sze­rint, az 1959. és 1960. években még 100 millióval több lesz. A “demográfusok” (szakértők, a­­kik a népesség összetételét ele­mezik) robbanásszerű szaporo­dástól tartanak. A jelen század közepén, tehát nyolc évvel ez­előtt, még csak 2000 millió em­ber élt a földön. Elkerülhetet­lennek látszik, hogy 25 év múl­va 4 milliárd legyen a világ la­kosainak a száma és a 2000-ik évben, amit rövid 41 év múlva é­­rünk el, hatmilliárd embert kell élelmeznünk. A széditő emelkedést nem a születések nagyobb száma okoz­za, hanem a halálozási arány­szám fantasztikus csökkenése, különösen azokban az országok­ban, ahol máris túlnépesedés mutatkozik. A modern orvosi tudomány oltóanyagaival, injek­cióival, csoda orvosságaival és a bacillusölő DDT-vel, gazdagot és szegényt egyaránt segit, hogy a betegségeket megelőzze, meg­gyógyítsa és a korai elhalálo­zást megakadályozza. A jelen szaporodási arány­szám alapján — az Egyesült Nemzetek jelentése szerint, “ki­­számitható, hogy az emberi faj 600 év alatt annyira elszaporo­dik a földön, hogy egy emberre csak egy négyzetméter terület fog jutni. Ez elképzelhetetlen; soha sem fog megtörténni, mert valami közbejön, hogy ezt meg­akadályozza.” Hogy mi lesz ez a valami, ar­ra nézve a képzeletnek szabad tere van. Malthus, a pesszimis­ta angol közgazdász, 1798-i út­törő értekezésében azt állította, hogy a háborúra, járványokra és betegségekre szükség van, mert ez tartja vissza az emberi­séget a tulszaporodástól. A U.N. Population Commission kedve­zőbbnek látja a jövőt, hiszen ma már arra is gondolhatunk, hogy az ember más bolygókat is hatal­mába vesz. A föld rendelkezésre álló fizi­kai erőforrásai már használat­ban vannak. Az ipar kutató keze mind mélyebbre nyúl az ismert viz-, fűtőanyag-, és ásványi erő­források tartalékába. A víz­hiány máris világprobléma lett. A borúlátók az< u a véleményen vannak, hogy emberi faj addig fog szaporodni, amig végtelen nyomorba nem jut. Az optimis­ták azt állítják, hogy a termelés a szükséglettel lépést fog tarta­ni : uj erőforrásokat fognak fel­találni a fűtőanyagok helyett, uj nyersanyagokat az ipar számá­ra, uj megmüvelési módozatokat a földművelés terén és uj eljá­rásokat az élelmezés kédésének egyszerűsítésére. A világnak azok a részei, a­­melyek alkalmasak emberi tele­pítésekre, többnyire máris túl­zsúfoltak és sok helyen a lakos­ság ma sem tud igazán jóllakni. Krisztus Urunk idején a világ lakossága körülbelül 250 millió lehetett csupán, tehát annyi em­ber élt az egész földtekén, mint manapság Északamerikában. A népesedés problémája azonban már régóta foglalkoztatja az emberiséget. Az ókori Görögor­szágban, Plato idején, már túl­népesedéstől tartottak és a kö­zépkorban is fel-felmerült en­nek a gondolata; viszont az első világháború után az európai or­szágokat az aggasztotta, hogy a születési arányszám erősen csökkent. Szóval: ne aggódjunk amiatt, hogy mi lesz 600 év múlva! Hazudott a‘Pravda* A szovjetpolgárok álmélkodva dörzsölték a szemüket, nem a­­karták elhinni, hogy ez is lehet­séges. Nixon alelnök a szovjet rádióban és a TV előtt hamisí­tásai vádolta a vörös kormány “bibliáját” a Pravdát. A laR^azt irta, hogy Nixon pénzt akart ad­ni szovjet polgároknak, aféle könyöradományokat. Nixon ki­jelentette, hogy egy árva szó sem igaz az egészből. A Pravda, régi. szokása szerint ismét füllentett. Nyugati diplomaták, akik min­dig olyan óvatosan kezelték az elvtársakat, mintha valóban mi­­móza-lelkükek lennének, szintén elképedtek Nixon nyílt módsze­rén. Ugylátszik, a módszer be­vált, mert a Pravda azóta is mé­lyen hallgat. Az amerikai magyar cserké­szek hattagú jamboreekülönit­­ménye julius 11-én indult el vi­lágkörüli útjára a new yorki Idlewild repülőtérről. Elindulá­sukat megelőzően a jamboreeőrs tagjai a pennsylvaniai magyar cserkésztanyán egy ötnapos pró­batáborozáson vettek részt, melynek keretében felkészültek az előadandó tábortűzi számok­ra és egyéb bemutatókra, vala­mint a szubtrópikus éghajlat a­­latti táborozás előrelátható fel­adataira. Előkészületek egyik pontja­ként látogatást tettek a hires Cornell Egyetem Délkeletázsiai Osztályán, aholis megfelelő he­lyi ismeretekkel rendelkező szakértőktől kaptak tájékozta­tást az útvonalukon szereplő á­­zsiai országok földrajzi, törté­nelmi, társadalmi és gazdasági viszonyairól. Elindulásuk után a magyar fiuk első állomása Tokió volt, hogy ott a japán cserkészek meghívásának eleget tegyenek. Négynapos japáni tartózkodá­suk alatt a magukkal vitt ván­dorkiállítást is bemutatták, mely szines képek, térképek és nép­művészeti anyag felhasználásá­val ismerteti Magyarországot és a magyar nép sajátosságait. To­kióból az őrs a Fülöpszigetekre, Manilába repült a Makiling nemzeti parkban julius 17-én megnyílt cserkész világtáborra. A Távolkeleten különösen népszerű árvalányhajas magyar cserkészek julius 28-án hagyták el a Fülöp-szigeteket, hogy on­nan Délkeletázsia több országát meglátogatva a Közelkeleten át folytassák tovább útjukat Euró­pa felé. Kétszáz német mártír Willy Brandt, Nyugat-Berlin polgármestere, meleg szavakkal emlékezett meg arról a 200 né­metről, akiket az 1944 évi julius 20-i Hitler-ellenes merénylet miatt elfogtak és Hitler paran­csára felakasztottak. A polgár­­mester hangsúlyozta, hogy ez a 200 német hazájáért áldozta éle­tét és megérdemlik a német j nemzet kegyeletét. A menekültek éve 1959. julius elsején, az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének határozata értelmében, a Világ Menekültjeinek Éve kezdődött meg. Harmincegy nemzet kor­mánya kötelezte magát arra, hogy az Európából, Ázsiából, Északafrikából és a Középkelet­ről elmenekült tömegek sorsán ez év folyamán segíteni fog. Bár a kivándorolt milliók problémáját egy év alatt meg­oldani lehetetlen, egyes nemze­tek jelentős lépéseket tettek a cél érdekébden. Német-, Olasz és Görögország és Ausztria átképzést, orvosi se­­gitségt, kisebb üzleti kölcsönö­ket helyezett kilátásba annak a 30.000 menekültnek, akik ott még mindig táborokban élnek — egyesek már több mint 10 éve. Hasonló segítséget igér Francia­­ország, Belgium Hollandia és Törökorsz ág annak a 100,000 embernek, akik ugyan nincsenek toáborokban elhelyezve, de még mindig hontalanoknak tekinten­dők. Az Arab Köztársaság, Leba­non, Szirai és Jordán átképzést és segítséget igér annak a közel egymilliós Palesztinái tömeg­nek, amely eddig egyedül az Egyesült Nemzetekből nyert igen szerény támogatást. Tunisz­ban és Marokkóban 180,000 al­­gir menekült tartózkodik, akik a legnagyobb nélkülözések közt tengetik életüket és elsősorban is élelmet, ruházatot és orvossá­got igényelnek. Hong-Kongban e g y m i 1 li ó kommunista-ellenes menek ült összezsufoltan, emberhez nem méltó viszonyok közt, sürgős se­gítséget igényel, hogy életben maradhasson. Kommunista kí­nai területeken kb. 800 fehér­orosz van internálva. Koreaiak és Vietnamból való kommunista­ellenes csoportok Ázsiában él­nek, akiknek a számát legújab­ban a tibeti menekültek szaporí­tották meg. Indiában legalább 12.000 tibeti menekült tartózko­dik. Dag Hammerskjold, az Egye­sült Nemzetek vezértitkára 40 millióra becsüli azoknak a sze­rencsétleneknek a számát, aki­ket a második világháború föl­dönfutóvá tett és akik közül 15 millió még ma sem tudott sehol Castro hóhérja követ lesz? Herman Marks, aki Milwau­keeban született és Castro cubai forradalmához csatlakozott, a forradalom végén kapitányi rangot nyert és mint Castro hó­héra, 59 embert végeztetett ki. A US-ben többször börtönben ült és 32-szer volt letartóztatva. 1956-ban szabadult a wisconsini börtönből, ahol 3'/^ évet ült . . . Arra kérte Castrot, nevezze ki külföldre, kubai követnek . . . Vájjon akad-e olyan utolsó ál­lam, amelyik befogadja? Tovább tart az acélsztrájk Az Acél Unió emberei 12 acél­gyár megbizottaival tárgyaltak, de nem jutottak megállapodásra. Az acélmunkások most 70 millió dollárt veszítenek Jetenként. Az acélgyárosok pedig 300,000 ton­na acélt. Ki nyer tehát ezen az “üzleten”? A kommunisták, akik közben izgathatnak kedvükre. gyökeret verni. Maga az Egye­sült Nemzetek szervezete há­rommillió menekültet segélyez. Ugyancsak az Egyesült Nemze­tek védelme alatt állnak azok is, akik a Vasfüggöny mögül, poli­tikai kokból menekültek nyugat­ra, de azokat, akik Keletnémet­országból Nyugatnémetországba szivárogtak át, nem segélyezi, mert ezeknek német. polgárjo­guk van. A Menekültek Évének prog­­rammját a Fehér Házban 160 közéleti vezető vitatta meg nem­régiben. A United States Com­mittee for Refugees az uj szer­vezet, amelyben úgy az amerikai nagy vállalatok, mint a munkás­ság vezéremberei és pedig kato­likusok, protestánsok és zsidók, egyaránt képviselve vannak. A tanácskozáson azt javasol­ták, hogy az amerikai kormány még tízmillió dollárral toldja meg a menekülteknek eddig is nyújtót évi támogatását, hogy élelmiszerfeleslegeiből bősége­sen utaljon ki az egész világ éhe­ző tömegeinek, hogy a fennálló kvótaszámokon kívül még 20,- 000 menekült bevándorlását en­gedélyezze és hogy az amerikai közönség magánúton még 20 millió dollárral adakozzék erre a célra. American Council MEGHÍVÓ Engesztelő magyar zarán­doklatra és Szent István ün­nepségre, a Czestochowai Madonna kegyhelyére • Az évente szokásos Szent István ünnepség ezidén nem New Yorkban, hanem Doyles­­town, Pa.-ban lesz, a Pálos Atyák monostorában, a Czes­­totowai Madonna kegyhelyén, engesztelő magyar zarándok­lattal kapcsolatban, augusztus 30-án, vasárnap. A zarándok­latot a Pálos Atyák hívták össze, a Szent István ünnepsé­get pedig a Katolikus Liga rendezi. Minden magyart sze­retettel hívnak. Cim: Ferry Rd., Doylestown, Pa. Telefon: Fllmore 8-4882. Délelőtt 10 órakor szentmi­se, szentbeszéddel (Rába Lu­kács pálos-atya). Délután 3 órakor keresztuti ájtatosság. Délután 4 órakor érseki szent­mise, a Rómából jövő M. Gaw­­lina József érsek őexcellenciá­ja által, aki angolúl mond szentbeszédet. Magyar szent­beszédet mond Ft. Borsy Gy. Engelbert, OFM., new bruns­­wicki plébáno*s. Szentségkité­tel. Körmenet. Litánia: ima a magyar hazáért és a békéért. Áldás. Pápai és magyar him­nusz. Egyházak, egyesületek zász­lóikat vigyék magukkal. Autó­buszok érkezése előre jelzendő a fenti címen, akár Írásban, akár telefonon. A kegyhely szép, fás területen fekszik. Ár­nyas parkolóhely is van bőven. A Cafeteriában hideg és meleg ételek, hűsítők kaphatók. A kegyszer-üzletben szép emlék- és ajándéktárgyak vásárolha­tók. Útirány: Phila s Camden fe­lől a 611 North utón, valamint a 152 N„ 73, 202 N„ 309 N. jelzésű útvonalakon. —- Tren­ton felől: a 29 N„ majd Lam­­bertvillenél a 202 S. utón. — New Yorkból akár az 1-es utón Trentonig, akár a 22-es utón Somerville-ig s onnan a 202-es utón.

Next

/
Thumbnails
Contents