Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-23 / 30. szám

JJul Only. Kujígoalcul. ThjuÁpapsuc ßdiisuL and, (publitkhad. in, fisüdk. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Chnbaq. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1959. JULIUS 23 Munkában a nyomor vámszedői Hruscsov lefújta skandináviai útját, döntését úgy indokolva, hogy a lapok ellenséges légkört teremtettek. Vannak, akik azt mondják, hogy a vörös diktátort egy kis ellenséges hangulat nem hozza ki a sodrából s ezek valami más, ki nem mondott okot ke­resnek. Lehet, hogy nekik van iga­zuk. De az biztos, hogy a skandináv országok sajtója valóban a mély felháborodás hangján irt Hruscsovról — éppen a magyar forradalom­ban vitt szerepe miatt. Hála Istennek, akadtak ma­gyarok Dániában, Svédország­ban és Norvégiában, akik az északi újságírók jogos harag­ját táplálták és részletesen tá­jékoztatták őket arról, hogy micsoda aljas eszközöket hasz­nált Hruscsov a forradalom eltiprása során. íme, a magyar forradalom itt is visszaüt, gáncsot vet a zsarnoknak, mint ahogy már annyiszor tette. A magyar forradalom a nyugati világ ki­meríthetetlen erkölcsi kincses­háza lett. Napjaink történelmében van még valami egyéb ese­mény is, amiben a magyar for­radalom utóhatása rezeg. A bécsi újságírók elhatározták, hogy nem foglalkoznak lapja­ikban a világifjusági találko­zóval, Moszkva rendezvényé­vel — amelyik most vasárnap kezdődik az osztrák főváros­ban. Az osztrák újságírók, akik közelről figyelték a ma­gyar forradalmat s annak bu­kását, valamint a szovjet szó­szegéseket, csalásokat és bru­talitást, nem mennek a szom­szédba tájékozódásért, arról nem is beszélve, hogy Ausztria nagyrésze hosszú éveken ke­resztül a vörös megszállás gyönyöreit élvezte s igy a nép közvetlen tapasztalatot szer­zett Moszkva módszereiről. Az Európában élő magya­rok kellően gyümölcsöztetik a magyar forradalom örök érté­keit s ez az európai politiká­ban meg is látszik. Bárcsak mi, amerikai magyarok is kellően tudnánk bánni ezekkel az érté­kekkel. A tapasztalat azt mutatja, hogy rajtunk erőt vett legször­­nyübb betegségünk a közöny. Moszkva fenyegetéseit egyre kevesebben veszik fi­gyelembe. Voltak idők, amikor a népek széles rétegei nagy buzgalommal figyelték, hogy milyen dühösen rázza öklét az első számú szovjet ember? S mert a népek hangulata változik, a nyugati kormá­nyok is egyre kevesebb gondot csinálnak maguknak a valóra nem váltott berlini ultimátum­tól kezdve a többi fenyegeté­sekig. A szovjet propagandagépe­zet, persze, nem nyugszik. Azt szeretné elhitetni — most ma­­kacsabbul, mint valaha — hogy Közép-Keleteurópa kom­munista és az is marad. Ha pe­dig a világ békét akar, hát megkaphatja, de ennek a fel­tételeit a Szovjetunió diktálja. S ezek közt legelsőnek számit az, hogy a nyugati világ is­merje el Magyarországot és a többi leigázott országokat, mint szovjet birtokot, vagy érdekterületet — ha jobban tetszik. Genfben egy helyben topog a külügyminiszteri értekezlet s a türelmetlenség jelei mu­tatkoznak a nyugati oldalon — Középkeleten pedig valami elindult, 'amiből jó is, rossz is származhatik. Ebben a pilla­natban, amikor ezeket a soro­kat írjuk, az iráki helyzetet felmérni nem lehet s azt sem, hogy az ottani események mi­lyen kihatással lehetnek az arab világra? Axvasfüggönyön kívüli kom­munista pártoknak valahogy nem megy jól. az utóbbi idő­ben, itt is, ott is visszaszorul­nak, erkölcsi, vagy valóságos pofonokat kapnak s mindez Hruscsovot, sem hangolja túl­ságos jó kedvre. A 66 éves diktátor, aki a jelek szerint nem is örvend a legjobb egész­ségnek, egyre türelmetlenebb lesz, mert az események nem haladnak valami gyorsan és nem is kedveznek Moszkvá­nak. Az óhazába látogatóba menők élményeiről, mint jelentettük, személyes beszélgetés alapján fogjuk megírni, amit elmondanak ne­künk, ha majd visszaérkez­nek. Akikkel módunkban lesz elbeszélgetni és akiknek lesz mondanivalójuk. Addig is azonban jönnek a hírek odát­­ról: a viszontlátott édesapa, vagy testvér belehalt, a vi­szontlátás örömébe ... A haza­­látogatók örömébe keserű üröm vegyült ... a meglátoga­­tottnak (mintha csak egy élet­fogytiglan börtönre itéltről lenne szó!) meghasadt a szive a nemvárt örömre. A szabad világból, a börtönrácsokon kí­vülről jövő családtag viszontlá­tásának boldog izgalma kiol­totta bennük a pislákoló élet­lángot. Kaptunk olyan hirt is már kerülő utón, hogy egy hazalá­togató elfelejtette, hogy bör­tönbe megy rabot látogatni, ahol minden szavát lesik az őrök, ahol még a falaknak is fülük van. Valami olyant mon­dott, amiért elvették az útleve­lét, háziőrizetben tartják mind­addig, amig látogatási ideje le­jár s aztán jöhet vissza a töb­biekkel együtt. Nem igy ter­vezte, nem igy gondolta az óhazai látogatást de a vasfüg­gönyön túlra utazóknak szá­­molniok kell azzal, hogy olyas­mi is történhet velük, ami a szabad világban el sem képzel­hető ! Sokan mennek és sokan ter­vezik mostanában a hazame­netelt, a rokoni látogatást a vasfüggöny mögött. Agyon­­hallgatói semmi áron nem le­li e t ü n k aggodalmunknak, hogy aki átlépi azt az akna­mezővel, drótakadályokkal őr­zött határt, a vasfüggönyt — a börtön falait, melyeken belül népmilliókat tartanak rabság­ban — ázt könnyen érhetik ott meglepetések. Azt tanácsol­juk: legyenek nagyon óvato­sak .tartózkodjanak minden vélemény - nyilvánítástól . . . azokat inkább nekünk mond­ják majd el, ha visszajöttek! < _______________ Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával— a lapot! A magyarországi kommu­nista kormány julius 15-ikével ismét vámot vetett ki a — fő­leg Amerikából érkező — sze­­retetcsomagok tártál mára, amit szigorúan “árunak” te­kint és pl. a ruházati cikkeknél akár használatlan, akár hasz­nált állapotban vannak azok, vámot szednek ezentúl a vörö­sek az óhazai rokonoktól, hoz­zátartozóktól, tekintet nélkül arra, hogy azokra nekik meny­nyire van szükségük. Majdnem mindent elvámol­nak, ami külföldről érkezik, mert tudják, hogy a szeretet­­csomagot küldő gondoskodik majd számukra pénzről is, hogy a csomagot kiválthassák; ezt a pénzt pedig csakis hiva­talos utón, alacsony átszámítá­si kulccsal kifizetve küldhetik a hozzátartozóikon, barátai­kon segíteni akaró “külföldi­ek.” (Valószinü, hogy rövide­sen bevezetik majd a vám­jegyek árusítását külföldön, hogy ezekkel a vám-cédulák­kal a csomagok vámját a fel­adók kifizessék, mint ahogy ez szokásban volt évekkel ezelőtt is.) A most megjelent magyar­­országi uj vámrendelet szerint — amely 1959 julius 15-től feladott küldeményekre vo­natkozik — megszűnt a hasz­nált ruházati cikkek, használt cipó és orvosság utáni vám­­mentesség is, amit az 1957 március 1-én megjelent rende­lettel engedélyeztek. A mosta­ni rendelet nemcsak abban kü­lönbözik a régitől, hogy meg­szünteti a használt dolgok utáni vámmentességet, hanem hibban is, hogy amig a régi rendeletben a vámtételek az áru mennyiségétől függetlenek voltak, addig a mostani rende­let végrehajtási utasítása már kétféle árumennyiségről tesz említést: megemlít egy maxi­mális árumennyiséget és e mennyiség feletti mennyiséget. A maximális árumennyiség azt jelenti, hogy a külföldi feladó ennyit küldhet évente óhazai hozzátartozóinak. A többlet­küldemény után pedig “külön rendelkezések” (nagyobb vámtétel érvényesek. Általá­ban 5,000 forint értékig a vám­hivatalok minden engedély nélkül vámkezelhetik a külde­ményeket, az 5,000 forint bel­földi fogyasztási árat megha­ladó értékű árut azonban csak külön engedéllyel vámkezel­hetik. Az uj rendelet “belföldi fo­gyasztási árról” is beszél. A használt ruhákat .azonkívül a “használhatóság mértékének a figyelembevételével” fogj ák elvámolni. Ez azt jelenti, hogy itt a vámolást a vámtisztek vé­leményére bízzák, amit, per­sze, a párttitkárok bármikor a kívánt irányban befolyásol­hatnak. , Az uj rendelet szerint to­vábbra is vámmentesen küld­hető: liszt, száraztészta, süte­mény, keksz, tejpor, gyermek­tápszer, hús- és hentes-áru (fajtánként 5 kg.), csecsemő­ruha, textil csecsemő-holmi, bármilyen anyagból (30 da­rab) mosószappan, mosópor ( 3 kg.), sport és játékszer (500 forint értéken alul), könyv, folyóirat, zenemű, fény- I kép (fajtánként 3 db.), csalá­­| di, személyi vonatkozású film | és hanglemez (fajtánként 2 db.), továbbá bizonyos kegye­leti cikkek. Az uj rendelet lépcsőzetes vámtarifát állapit meg. 10 százalékos vámot kell fi­zetni : gyógyszerek, gyógyá­szati segédeszközök (á ható­sági orvosi bizonyítványban előirt mennyiség) után. 20 százalékos vámot kell fi­zetni : közszükségleti élelmi­szerek után — kivéve a vám­mentesen felsoroltakat és rá­gógumit — (fajtánként vagy összesen 10 kg. kivéve a cu­korkát, amelyből 2 kg.) 30 százalékos vámot kell fi­zetni: gyümölcs, déligyümölcs után (fajtánként vagy össze­sen 10 kg.) 40 százalékos vámot kell fi­zetni: fűszer — bors kivételé­vel — (fajtánként 0.5 kg., ki­véve a vaníliát, amelyből 0.1 kg.), kész bőráru (férfi, nő és gyermek részére cipőből 2—2 pár, csizmából 1—1 pár, bőr­kabátból 1—1 darab, bőrkesz­tyűből 2—2 pár, más áruból 1— 1 db.), gumiáruból férfi, nő és gyermek részére csizmá­ból 1----pár, más gumiáruból 2— 2 db. vagy l-_l pár). 50 százalékos vámot kell fi­zetni: szőnyeg, függöny (2—2 db.), kikészített 'tör — hüllő­bőr kivételével (felsőbőr­ből, cipőtalpból 2 pár cipőre, vagy 1 pár csizmára, ruházati bőrből, férfi, nő és gyermek részére 1—1 felsőkabátra, vagy más ruházait cikkre), nemesfémből készült ékszer — igazgyöngy, drágakő, fél­drágakő után iö — legfeljebb 500 gr. súlyú aranytárgy vagy 100 gr. súlyú platina tárgy), A PILLANAT Akárhol érne el, akárki lesz mellettem, behunyom a szemem, ne fogja le senki—majd magara. Utolsó pillantásom és szavam odaszáll honnan kiszakadtam. Lehet anyag, vagy homok a föld alattam, én azt érzem majd a régit, a botfai dűlőben, ahol fillér-nagy lencsés árpa érik nyár derekán. S ahol karddal, ekevaSsal űrként vesződött a nagyapám. Akárhol érne el, túl minden gondon, számadáson, a kezdet és a vég csodáj át senki el nem veheti. (S ki vérem akad, még az se értheti) Kókuszpálmák, padlástetők alatt? — szemem, vágyam, szivem határtalan lesz és szabad. S titokkal teli. Mintha csak hátramennék kertünk végébe, elnyúlni e füvön — Szervusz világ — sapkám fejembe huzva, a körülállókkal együtt gondjáró malmom is agyonütöm. Akárhol érne el, abban a pillanatban majd én szabom meg merre nézzek Se hegy, se tenger nem állhatja útját pacsirták énekének. Úgy halok, ahogy akarok! Elég volt az életben—idegenben gondtalan cselédnek. (1959) Magyar katolikus pap halálos autóbalesete----------- /■ A múlt év augusztusában ir­tunk lapjainkban a Czenstocho­­vai Madonna kegyhelyére Doy­­lestown, Pa.-ba szóló meghívás­ról, ahol engesztelő magyar za­rándoklatot dendeztek a Pálos­­rendi szerzetes-atyák. Ugyanez készül az idén is, augusztus 30- án, amiről a lapjainkba közlendő cikket most is személyesen hoz­ta el brunswicki irodánkba Ft. Csellár Jenő pálos-atya, aki a múlt héten külön arra is meg­kért, írjuk meg, hogy az idei za­rándoklat a szokásos augusztusi Szent István ünnepséggel is nagymisével lesz kapcsolatos . . . Megrendüléssel vettük hétfőn a hirt, hogy Rév. Chellár Jenő pálos-atya vasárnap, julius 19- én New Yorkba, novénára me­net autóbalesetben szörnyet­halt . . . Allentown közelében az esős, síkos utón kocsija megcsú­szott s olyan karambolba került, amelyben 5 kocsi zubódott össze. Father Csellár testét valósággal széttépte a szörnyű összeütközés. Ft. Chellár Jenő pálos-rendi szerzetes-atya a kommunisták börtönében ült, amikor 1956-ban a szabadságharcosok kiszabadí­tották s igy került Amerikába. A Doylestown-i kegyhelyen te­vékenykedett azóta s fáradhatat­lan harcosa, munkása volt halála percéig a magyar ügynek, a me. nekiüt magyar testvérek és az ó­­hazában maradtak segélyezésé­nek. Temetésére, amely szerdán, julius 22-én ment végbe Doyles­­townban, az amerikai magyar katolikus papság és a hívők nagy serege ment el . . . Igaz részvét kisérte utolsó útjára . . . Újabb amerikai vüágiir-kisérlet Az amerikai tudósok szeptem­berben újszerű világűr-rakétát készülnek kilőni, melynek az lesz a rendeltetése, hogy a világűrből mintát hozzanak vissza a földre az ott “tévelygő” kozmikus po­rokból, úgynevezett mikro- me­teorokból. A kilövésre szánt rakéták fe­je mintegy 500 mérföldes “ma­gasságban” kinyílik és ragasztós szalag kerül elő azokból, ame­lyekre ráragadnak a mikro-me­­teorok. Később visszahúzódnak a lövegbe ezek a szaalgok, a ra­kéta-fej újból becsukódik s visz­­szahozza a földre a gyűjteményt. A laboratóriumokban azután megálltpitják a kozmikus por sűrűségét, összetételét, radioak­tív kisugárzását, stb. Ezekre a vizsgálatokra azért van szükség, hogy mgegállapítsák, mennyire akadályozhatják a mokrometeo­­rok a világűr-utazást és milyen módén lehet káros hatásukat le­küzdeni. Ha mindez sikerül, me­het az első ember, ki a világűr­be . . . (8 amerikai jelölt már van erre az utazásra). Magyar vörösök üzérkedése A katonasorba kerülő magyar ifjúságot most úgy zsarolják meg, hogy csak akkor nyilvánít­ják őket munkahelyeiken “nél­külözhetetleneknek” ha ezért 15GÖ forintot fizetnek, A példabeszéd azt tartja, nem lehet egy rókáról két bőrt nyúz­ni. A kommunisták hét bőrt is lenyúznak a magyarról. Egy régi, feltűnő, jövendölés Valaki egy 400 éves síremlé­ket fedezett fel az angolországi Essex város temetőjében. A kö­vön ez az angol felírás olvas­ható: When pictures lók alive With movements free; When ships, like fishes, swim Beneath the sea; When men, outstripping birds, Shall scan the sky; Then half the world, deep drenched in blood, Shall die! Itt adjuk hevenyészett fordí­tását ennek a szomorú jövendö­lésnek : Ha m,ajd a kép mozogni fog, Akárcsak te magad; Ha majd halak viz alatt; S az ember, mint madár, repül A felhők szárnyain: Sljön egy irtó háború Mely álomnak is kin, És vörözön lesz félvilág, S a földre száll a bu. E síremlék alatt a porladó ha­lott neve ismeretlen. De a reá vésett két évszám igen sokat Rendnek muszály leírni.., Metuchen, N.J.-ben az egyik városi rendőr szabálytalanság miatt felirt egy autót, melyet gazdája az utcának azon a ré­szén parkolt, ahol egy tábla ál­lott “Nem szabad parkolni in­nen a sarokig.” Amikor a ticket­­el elkészült, kitépte azt füzetéből és az autó első ablakára tűzte... A füzetben levő másoló-papirt (carbon paper) pedig kiszakítva eldobta az utcán, pontosan an­nak a hivatalos táblának a köze­lébe, amelyiken ez áll: “Aki az utcán szemetel 50 dollár bünte­tést fizet!” Önmagának azonban nem irt ki ticketet a rend szeme­telő őre . . .! 200 millió Alaskáért Kozlov, szovjet helyettes mi­niszterelnök (Kruschev leendő utóda?) igy szólt Griffith volt msozkvai követhez: “Követ ur, jó üzletet ajánlok Önnek, önök 7 millió dollárért vásárolták meg tőlünk Alaszkát, mi hajlan­dók vagyunk visszavásárolni 200 millióért. Griffith nevetve válaszolt: “Készpénzért nem eladó ... de elcseréljük Ukrajnáért...” A vásárból persze nem lett semmi.) mond: 1416-1507. Tudniillik 1416-ban született és 1507-ben halt meg Paulai Szent Vince. Te­hát életének 93-ik évében. Szü­letésére nézve olasz volt, de Franciaországban töltötte éle­tét. Angliához mindössze annyi köze volt, hogy prófétát is meg­illető jövendőmondási képességéi nek hire oda is elterjedt. A modern világ gondolkozni tudó embere pedig joggal tűnőd­hetik arról, hogy a földi tudo­mánynak mozifényképek, repülő hajók és submarinok feltalálása terén nyilvánított tehetsége az Istentől való elrugaszkodás miatt milyen csodás áldást (?!) hozott e földre . . . Rév. Molnár X Ágoston lett a Rut­gers Egyetem ma­gyar tanszékének a tanára A new brunswicki Rutgers E- gyetem közli, hogy az ez évben megkezdődő magyar tanszéken, a College of Arts and Sciences osztályon Molnár J. Ágoston ka­pott kinevezést magyar-nyelvű előadói (lecturer) minőségben. Az Amerikai Magyar Intézet ál­tal létesített magyar tanszék el­ső tanára tehát az intézet elnö­ke, Molnár J. Ágoston lett, aki azelőtt az Elmhurst College ma­gyar osztályának volt az elnöke és a főiskola segéd-tanára, négy éven át pedig elnöke volt az A- merikai Magyar Tanulmányi Alapítványnak, amelynek foly­tatása. az Amerikai Magyar In­tézet. Az Intézet 19,500 dolláros a­­lapitvánnyal biztosította a Rut­gers Egyetemen a magyar tan­széket s az igazgatóság úgy ha­tározott, hogy félmillió dolláros alapítványra indít gyűjtést, hogy az Intézet maradandó mó­don megvesse a lábát New Jer­sey állam egyetemén, ahol ma­gyar épület, magyar könyvtár, muzeum, stb. megvalósítása az amerikai magyarság egyik leg­szebb alkotása lenne. A gyűjtés erre a célre formálisan még nem indult el, de reméljük, hogy rö­videsen komoly munkához lát­nak az arra illetékesek. Kemény kő a bánat, de a Iszép szó meglágyítja. SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK a perth amboyi Kálvin János Magyar Református Egyház­­községet, — annak nagyrabecsiilt lelkipásztorát, vezetősé­gét és népét — abból az alkalomból, hogy közel egy évtizedes “távoliét” után visszajöttek lapunknak, a Híradónak hasáb­jaira, helyre állt a béke és kölcsönös jóviszony lapunk és az egyházközség között . . . Meg vagyunk győződve arról, hogy ebből és a magyar összetartást és egymást megbecsülést ki­fejező hasonló magatartásból mindnyájunkra nézve csakis jó származhat és úgy az illető helybeli egyház lelkészére, ve­zetőségére és népére, mint a helyi magyar lapra és szerkesz­tőjére “jó fényt vet” az együttműködésnek minden ilyen jele! Amerikai magyar életünk “külszíne,” látszata meglehe­tősen összekuszált napjainkban . . . Ezért is fontos, hogy mi, “régi-amerikás” magyarok rendithetetlen álláspontunk, ame­rikai és magyar hazaszeretettől átitatott igaz magyar érzé­sünk, istenes életmódún* és életfelfogásunk megbizonyitása­­képen kinyilatkoztassuk minden lehető módon és formában azt, hogy “egymás terhét hordozni” készek vagyunk . . . hogy egymás erejét, értékét, munkáját a közjó és magyarságunk ügye előrevitelére áldozzuk ahol és amilyen mértékben tehet­jük és egymást: megbecsüljük! Adja a jó Isten, hogy ez a szellem győzedelmeskedjék, ez az alapgondolat jusson diadalra mindig, mindenütt, ahol magyarok élnek, egymásra utalva, egymásért dolgozva . . . Isten s egymás kezét fogva . . .! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD

Next

/
Thumbnails
Contents