Hiradó, 1959. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-04 / 23. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJvL flw/y ^íunrjnhinn 97 cihajnnjrtah £jCŰJmL jCUIcL fiubJUáJuuL Alt. ß&hJtpL űffllboif. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. 88. ÉVFOLYAM NO. 23. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1959. JUNIUS 4 Magyarország bekebelezése a Szovjetunióba most-félősebb, mint 1945 óta bármikor volt, s ahogy ezeket a sorokat Írjuk, távol áll tőlünk minden okta­lan riadalomkeltés. Bizonyíté­kaink nincsenek, nem is lehet­nek. Egyelőre az egész Moszk­va őrzött titka. Ha a. logikai következtetés eszközei nem csalnak, akkor a Szovjetunió számára a jöven­dő útja az, hogy a leigázott or­szágokat “szövetségi rendszer­be’’ szervezze. Vagy szovjet államközösségbe. Nevezhetjük akárhogy. A lényeg az, hogy Moszkva a rab országokat be akarja ke­belezni, mint a Szovjetunió “független tagállamait.” Ezek­nek az országoknak a jelenle­gi vezetői természetesen “ön­­.kéntes lelkesedéssel” monda­nák ki a csatlakozást. És pa­piroson a szovjet kormány minden elképzelhető jogot biz­tosítana a közép-keleteurópai rab országoknak. Papiroson. Gyakorlatilag az eddigi gyar­maturalom tökéletessé válna s többé a világnak beleszólása sem lehetne, elvégre kinek mi köze a népek “szabad társulá­sához.” A termelés összhangba hozása moszkvai tervek szerinti áram­­vonalasitása talán a legfőbb jele a küszöbön levő hivatalos bekebelezésnek. M a g y a ror­­szágnak és a szomszédos or­szágoknak pontosan előírják, hogy miből mennyit termeljen. Ilyen előírás volt régebben is, de nem a mostanihoz hasonló mértékben. A szovjet Bákuból már építi az olajvezetékeket Magyarországba, Lengyelor­szágba, s mindkét országban már elkészültek az olajfinomí­tók tervei. A magyar paraszt­ság behajszolása a kolhozokba a bekebelezés másik, félreis­merhetetlen jele. Hruscsov utalt is már a bekebelezésre, amikor •— Leipzigben -— • kijelentette, hogy “a szociális országok közti határok lassan eltűnnek s az etnikai súrlódások igy megszűnnek.” Miért kebelezné be éppen most Hroscsov a rab országo­kat, elvégre eddig is megtehet­te volna? — merül fel a ter­mészetes kérdés. Igaz, eddig is megtehette volna. De most kénytelen megtenni. Középeurópa katonai kiürítésére esetleg sor kerülhet. Esetleg ez lesz a “csodaformula,” melyben Nyugat és Kelet meg­egyezik Genfben. Ha a nyuga­ti hatalmak hajlandók lesznek bizonyos katonai visszavonu­lásra, Moszkvának is hasonló­an kell cselekednie. * Csakhogy a szovjet haderők kivonása a rab országokból esetleg forradalmakat ered­ményezhetne. “Rend csinálás­­ra” a szovjet csapatok csak akkor térhetnének vissza ezek­be az országokba, Ka ezek jogilag, papiros forma szerint is szovjet területekké válnak. A szovjet katonai erők ilyen beavatkozása már nem kavar­hatja fel a nemzetközi vizeket, mert “belügynek” tekintendő, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete is kénytelen tudo­másul venni. Van, persze, más oka is a be­kebelezésnek. N y u gateurópa eredményes gazdasági össze­fogására csak ez lehet a fele­let. Nyugateurópa hatalmas fejlődése olyan tény, amely a Szovjetunió vezetőségét szaka­datlan izgalomban tartja. Moszkvában úgy találják, hogy a kommunista világ so­rait szorosabbra kell zárni, hogy valami módon versenyre kelhessen a virágzó Nyugattal. Ezúttal szeretnénk rossz prófétaiak bizonyulni. Úgy ta­láljuk viszont helyesnek, hogy tépelődéseinket az amerikai magyarság tudomására hoz­zuk. Hruscsov albániai s legújabban buda­pesti látogatása — ahol e hét végén esetleg a Géniből átre­pülő Gromikóval is megbe­szél “valamit” ■— mindent je­lenthet, csak jót nem! Julius 15-ig lehet feladni vámmentes ruhacsomagokat! SZEMFEDÉLRE NINCS VÁM, DE MÁST TARTALMAZÓ SZERETETCSOMA­­GOKRA AZ ÓHAZAI ÉRTÉK KÉTHARMADÁT KELL A LERONGYOLÓDOT­TAKNAK MEGFIZETNIÜK Hányszor támadt tenfiad, Szép hazám, kebledre S lettél magzatod miatt Magzatod, hamvvedre.” KÖLCSEY FERENC A Magyarország népét rab­bilincsben tartó kommunista párt ismét szint vallott. A “Ma­gyar Közlöny,” cimü hivatalos lap május 16-iki száma most ér­kezett Amerikába és 4 parányi oldalon keresztül (ez a vörös csillagos kiadvány teljes terje­delme) foglalkozik Karádi Gyu­la külkereskedelmi miniszterhe­lyettes által aláirt vámrendelet­tel. Eszerint a pénzügyminisz­terrel egyetértésben az alábbi ukázt bocsátja ki az export (?) miniszter első helyettese: “A jelen fendeletben foglalt vám-emelkedéseket az 1959 évi július hó 15-ike után feladott küldeményekkel kapcsolatban kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1957 január óta érvényben levő szeretetcsomag - kedvezmények hatályukat vesztik.” Részletesen felsoroja ezután a rendelet az úgynevezett aján­dék-tarifát, miszerint 70%-os vámmal sújtják a Magyaror­szágban élő rokonoknak küldött kávé és tea szállítmányokat -— nem is szólva arról, hogy teából pl. évenként mindössze egyetlen fontot engednek be ugyanarra a címre, még 70%-os vám kizsa­rolása ellenében is. Ugyancsak Magyar tánc Montclair, N.J.-ben egy Nem­zetközi Est-en a magyar népi táncok bemutatására is sor ke­rül. A szóló táncodat Czompo András és Gábor Anna táncol­ják. NIXON A^ELNÖK NEM HAGYJA A MAGYAR ÜGYET! Az Amerikai Magyar Szövet­ség központja minden összeköt­tetést latbavetve igyekszik fel­színen tartani az óhazai magayr­­ság függetlenségének égető kér­dését és egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy befolyásos a­­merikai köröknél ne sürgesse a magyar felszabadulás napirend­re tűzését. Ennek eredménye­ként érkezett az alábbi levél Haydu K. Györgyhöz, az AMSz. országos elnjkéhez, nem kisebb méltóságú államférfiutól,' mint az Egyesült llamok alelnökétől, Richard Milhous Nixon-tól magyarra fordítva: Kedves Haydu Uram! Csak röviden óhajtom, megköszönni az esetleges “Summit Conference”-cel kapcsolatban hozzám intézett táviratát. A magyar probléma fontossága valamennyiünk komoly fi­gyelmét érdem,li ki és éppen ezért hálás vagyok, amiért javaslatait velem, közölni szives volt. Lévén ez a kérdés rendkívül időszerű, szeretném megnyugtatni, hogy nem fogom figyelmen kívül hagy­ni azon tanácskozások során, amelyekben résztveszek. Őszinte jókivánatokka,b Richard M. Nixon feledkezett meg népünkről. Ért­hető érdeklődéssel várhatjuk te­hát, hogy a csúcstalálkozón —■ már amennyiben egyáltalában sor kerülhet ilyenre — nem fog­ják agyonhallgatni a magyar sorstragédiát, amint azt tették a legutóbbi “summit” konferen­cián. Az Egyesült Államok alelnö­­ke, aki az 1956 októberi szabad­ságharc után személyesen uta­zott a magyar határra, hogy a kommunizmus embertelensége; elől menekülő több mint 200 ezer honfitársunk közül minél több­nek megrázhassa a kezét — u­­gyanez a fiatalos Nixon ma sem Jönnek az uj autó számtáblák! New Jersey államban junius 1-től kezdődőleg összesen mint­egy 2,400,000 autótulajdonos uj rendszám-táblát kap. A Motor Vehicle Department minden hó­napban 160,000 uj számtáblát küld ki postán, a régi, kopott táblák kicserélésére, amiket u­­toÍjára 1952-ben kaptunk s a­­mikre évenként kis évszám jelző bádoglemezkéket kapcsoltunk. Az évek alatt megrongálódott, kopott autó-számtáblák végre kicserélődnek államunkban! 70% vám van fekete borsra, szeszes italokra, dohánygyárt­mányokra, gyapjufonalra, aligá­­to rvagy kigyóbőrre. Az amerikai i magyarság le­rongyolódott rokonságát legin­kább azonban az a 60% -os vám fogja érinteni legfájdalmasab­ban, amit a viselt ruhaküldemé­nyekre vetettek ki a kommunis­ták. Ugyanis az a használt gyap­jú férfiruha, amit a feladó vagy ingyen megkaphat ismerőseitől vagy pár dollárért vásárolhat meg az ócskásöknál — odahaza komoly vagyonkát ér meg. Ha ennek 6 Oszázalékát kivetik a “vámosok” a szeretetcsomagok­­ra, hát könnyen tönkretehetik a címzettet. Ezért július 15-ike u­­tán egyáltalában NEM érdemes ruhafélét küldeni, hiszen az a­­jándékozottak koldusabbak lesz­nek a szeretetcsomag kiváltásá­val, mint voltak előtte . . . Érdeklődtünk a helyzettel is­merős körökben, vájjon mi in­díthatta Moszkva cselédeit ilyen inhumánus intézkedésre — mely méltán sorakozik eddigi ország­­lásuk sötét rendelkezéseinek hosszú sorához, A. Magyarorszá­gon nemrég megfordult ameri­kai hírlapírók és utazók meg­egyeztek abban, hogy a Buda­pestről korbáccsal kormányzók rendkívül szűkében vannak dol­lárnak és más külföldi valutá­nak, Tehát a kommunista párt kezében levő IKKA csomagok forgalmát szeretnél megnövelni;­­hogy ekként dollárhoz jussanak. Ugyancsak kiderült az is, hogy a közismert fércmunka eredmé­­nyeképen a hazai szövetek minő­sége az orosz textilek silány színvonalára süllyedt; ennek kö­vetkeztében nem képesek annak külföldön piacot teremteni és részben ezért is akadályozzák meg a használt ruhacsomagok beküldését. Ugyancsak 60% vámmal bír­ságolják-a bármilyen anyagból készült szöveteket, prémbőrt, vagy szücsárut, mosdószappant és kozmetikai cikkeket, sport- és játéktárgyakat, nemkülönben “gépjármüveket és egyéb tartós használati tárgyakat.” Ez tuób­­biak közé tartozik minden olyan cikk, amiket általánosan “house­hold appliances” nevén ismernek Amerikában. Ezzel szemben va­lódi és hamis ékszerekre azok otthoni értékének “csak” felét kell a címzettnek vámként meg­fizetnie ... » Papirdobozba csomagolt szá­rított gyümölcs után 30 százalék a vámtarifa. Más, pontosabban meg nem nevezett élelmiszerekre 20 %, az az az otthoni forgalmi árnak egyötöde. Vámfnentesen lehet viszont küldenünk lisztet, száraztésztát, makarónit, szá­razsüteményt, papirdobozba csomagolt tejport, gyermektáp­szert, sőt hus-árut is. Még az u­­tóbbi sem lehet azonban bádog­­dobozban, aminthogy általában a “kanna”-holmitól valami muszka babona következtében e­­gyenesen retegnek a derék kom­csik és az ilyesmit mint a köz­­biztonság szempoljából veszedel­mes csomagolású árut semmi kö­rülmények között sem kézbesítik ki a címzettnek — hanem kinyit­ják, detpktivesdit játszva bizott­ságilag megvizsgálják, majd pe­dig . . . jóízűen elfogyasztják! A vám nélkül beengedett élel­miszerfajtákból egyenként 10 font az évi kvóta. A szintén vámmentes mosószappanból és rhosóporból évente 6-6 font a be­engedhető mennyiség. Gyógysze­rek, szérumok, mankók, mtilá­­bak már 10.%-os elbírálásban részesülnek — hatósági orvos ál­tal előirt mennyiségen felül a­­zonban semmiképen sem küldhe­tők : nehogy a kommunista világ patika ?mizériával szemben a szociális termelés folytán testé­ben, lelkében beteg lakosságot el lehessen látni a bőségben levő a­­merikai csodaszerekkel. Könyvet, foláőiratot, sőt fény­képet szintén lehet már külde­ni; feltéve természetesen, ha e­­zek nem sértik a vörösök érzé­kenységét. De ebből évente csak hármat bir el a derék tanács-u­ralom, amely személyi vonatko­zású film, sőt hanglemez küldé­sét ugyancsak engedélyezik az otthoni családtagok részére. És hogy az egész világ lássa, meny­nyire megértő a kommunizmus, újabban évente mindenki küld­het 2-2 szemfedőt és koszorút — sőt hamvvedret is angyongyö­­tört szeretettéinek. A kegyelet eme tárgyait azután egészen vámmentesen, hiszen az elhuny­tak igazán nem jelentenek ve­szedelmet a “rend”-szerre-. . . Amint Kölcsey Ferenc megír­ta a “Himnusz” ötödik verssza­kában, a jobb sorsra érdemes magyar népre és magyar hazára vonatkoztatva,: “S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre . . .” ÉDESANYÁM KENYERE Imádságos, szelíd lélek volt Az én zsoltáros jó Anyám, Olyan mély hit parasztasszonyban Nem is volt a földön talán. Kenyerünket mikor sütötte, Oly áhítattal ragyogott, Hogy a szivünk dobogásától Csodákba fűlt minden torok. Én izgatott csodálatomban Elejtettem a kenyeret, Többi testvérem szörnyüködve Mind édesanyámra meredt. Megszólalt halk, árnyékos hangon, Vád lobbant'szemsugáriban, Gyöngéd parancs varázsa hullt rám: “Vedd fel és csókold meg, fiam!” “Mert a kenyér legszentebb étel Kis falutól nagy városig, Az ember lelke Istenével A kenyérben találkozik.” Én pityeregve szót fogadtam, Azt hittem Isten fenyeget, Mert a szavak mélységes titka Meghaladta értelmemet. De értelmem hogy megvirágzott, Láttam, hogy Anyám Mennyet ér, Azóta szép lelkén keresztül- Áldott minden darab kenyér. JUNIUS 4 - JUNIUS 6 Két történelmi nevezetességű dátum . . . 1920 JUNIUS 4-ÉN Trianonban megírták a világtör­ténelem legigazságtalanabb, leggazabb Írását: szülőha­zánkat darabokra szaggatták s ezzel mintegy arra kény­­szeritették a magyart, hogy ott kérje, ott keresse igaz­ságát, ahol találja, ahol hallgatnak rá. így sodródott Ma­gyarország a második világháborúban a “túlsó oldalra” s igy történt, hogy mikor 1944 JUNIUS 6-ÁN a szövetséges nagyhatalmak Franciaorszákban partraszálltak s negyedmillió ember­rel, 4,000 hajóval, 11,000 repülőgéppel megkezdték Eu­rópa invázióját, szülőhazánk sorsa ismét megpecsételődött és nemcsak egy második Trianon sújtotta ezután a ma­gyart, hanem ennél is több, ennél is szörnyűbb, kegyetle­nebb döntés: a győztesek szövetségese, a Szovjetunió kap­ta karmai közé szülőhazánkat, árva nemzetünket. Mi, amerikai magyarok, júniusban különös érzések­kel emlékezünk: 4-én szülőhazánkat,siratjuk, a Felvidék, Erdély, Bánát, Bácska szenvedő magyarjainak millióira gondolunk . . . 6-án pedig sok-sok amerikai magyar szülő is könnyes szemmel gondol fiára, aki ott lelte halálát az “Omaha Beach”-en, a diadalmas patraszállásnál, a vég­zetes inváziónál, ami viszont, amerikai szempontból a győ­zelem ünnepnapját, D-Day-t jelenti, Eisenhower elnökünk legnagyobb katonai diadalát ’. . . európai győzelmünknek, a V-E Day-nek nyitányát. A történelemiróknak nehéz dolguk lesz majd évtize­dek távolából helyesen megítélni, kibogozni azt az össze­visszaságot, amit ez az elmúlt 50-60 esztendő produkált! Annyi bizonyos, hogy nevezetes dátum lesz majd bőven számukra, amik felett elmélkedhetnek! Az M. H. B. K. dolga (HAWAII). SZABÓ LÁSZLÓ Nemrégiben volt magyar katonatisztek hozzánkintézett leveleit közöltük le lapjaink­ban, főleg abból a célból, hogy azok az olvasóink, akiket bizo­nyos new brunswicki és new­­arki gyűlések, vagy az azokról és azokkal kapcsolatban bizo­nyos lapocskákban megjelent híradások és más irka-firkák netalán a megtévesztettség ba­nális helyzetébe sodortak vol­na, onnan sietve visszazökken­jenek normális állapotukba. Nosza lett erre mozgolódás ama bizonyos berkekben . . . Az önvezérek régi bevált re­ceptje, hogy fejét követelik annak, aki — ha névtelenül is •— de rájuk olvassa az igazsá­got. Mert hát, ugybár, ők ár­tatlanok, mint a ma született bárány, személyük sérthetet­len, “kinyilatkoztatásuk” meg­másíthatatlan. És aki csak mukkanni is merészel ellenük, az nem őket, hanem a szerve­zetet támadja és igy nem lehet más, mint kommunista, sza­badkőműves, baloldali, stb. A katona kemény mondatai­ról — amit végeredményben az MHBK védelmében és érde­kében mondott — nyomtala­nul pattognak le az üres és szá­nalmas mellébeszélések. “Ve­szélyben az MHBK, mentsétek meg szervezetünket!’ — kia­bálják azok, akiknek talpa alatt — cikkeink nyomán és más okokból is — forró lett a talaj. Nyilván érzik, tudják már, hogy az ilyenfajta politi­kai szélkakasok, intrikusok, pletykások és bajkeverők ide­je végleg lejárt. Amint értesülünk, new jer­­seyi és new yorki volt magas­­rangú magyar honvédtisztek a Magyar Harcosok Bajtársi Kö­zössége Fegyelmi Tanácsának döntését követelik éppen az ellen a csoportvezető ellen, aki Newarkon, egy müvészest ürügye alatt “tiltakozó gyű­lést’ rendezett, hogy lapjain­kat,és “sötétben. bujkáló cikk­írónkat’ megbélyegezni pró­bálja. Biztosra vesszük, hogy ama bizonyos Fegyelmi Ta­nács tisztjei a volt magyar ki­rályi honvédség becsületügyi szabályzatainak szellemében fognak Ítélkezni (nem felet­tünk, hanem akik felett ítél­kezni illetékesek!) és a régen várt nagy tisztogatást végre meg fogják itt kezdeni! Érdekes az is, hogy a newar­­ki “müvészesten” mélységesen hallgattak arról, hogy az MHBK Németországban szé­kelő fővezére, Zákó András tá­bornok a sajtó utján kénysze­rült bocsánatot kérni egy a két világháborút becsülettel végig­­küzdött magasrangu katona­tiszttől, vitéz Kovács Gyula al­tábornagytól (Cleveland, O.) az MHBK részéről személyét ért durva sértések miatt. A volt altábornagyot a Union, N. J.­­ben élő és mindenkit kurtán­­furcsán lekommunistázó volt föcsoportvezető (főhadnagy?) ugyanis “leparancsolta” az MHBK itteni diszelnökségéről azért, mert — ne tessék moso­lyom ! — politizált. (Lásd Ágh László legutolsó főcso­portvezetői körlevelét!) Ez a minden tisztességes érzésű volt katonát — és minket is — megbotránkoztató tény legyen figyelmeztetés az MHBK uj vezetőségének és a Fegyelmi Tanácsnak arra, hogy vasma­rokkal nyúljon bele a new jer­­seyi darázsfészekbe és oda olyan tiszteletreméltó szemé­lyeket állítson, akik a magyar­ság előtt és a magyarság köré­ben a volt magyar honvédség nemes hagyományait méltóké­pen ápolják és képviselik. ¥ Ha pedig az MHBK szerve­sen ,és fenntartás nélkül részt kíván venni amerikai-magyar egyházi, egyesületi, társadal­mi, kulturális és minden más téren megnyilatkozó életünk­ben, első lépése a washingtoni “külföldi ágencia” bejegyzett­ség megszüntetése kell legyen! Ki kell mondja az amerikai csoport a németországi köz­ponttól való teljes elszakadá­sát, a bármilyenszerü aláren­deltség megszüntetését és ön­álló, amerikai alapokmánnyal rendelkező, amerikai-magyar szervezetté kell tennie magát. Mert mindaddig, amig egy külföldi központhoz tartoznak (Folyt, a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents