Hiradó, 1959. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-09 / 15. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJvl Only, dlunivvüjan, OjoiDApapaA. frdibuL and, (puMiAhsuL in, ftjüdA. Cimboip VOL. 50. ÉVFOLYAM NO. 15. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent Az emberek nem tudják, hogy voltaképpen mi is van készülőben, amig eljutunk a “csúcs alá” és a “csúcsra.” A hivatalos közlemények hajt­­hatatlanságáról és a nyugati világ egyetértéséről, összefogá­sáról beszélnek. Közben egy kis nép elveszti a maradék szabadságát is. Ti­bet, “az ázsiai Magyarország” — ahogy általában az újság­írók megjelölik — a kímélet­len zsarnok sarka alatt vergő­dik. A nyugati hatalmak fővá­rosaiban “tibeti nép iránti együttérzésről” adtak ki hiva­talos nyilatkozatot. A tibeti nép számára ez az együttérzés egyenlő a nullával. Ha egy kicsit az Atlanti Szö­vetség külügyminisztereinek washingtoni tanácskozásáról kiadott hivatalos nyilatkozat mögé tekintünk, azt látjuk, hogy a hajthatatlanság és egyetértés erősen kétségbevon­ható. Tény az, hogy az angol külügyminiszter az alkuzodás és a megalkuvás álláspont­ját képviselte, még pedig a leg­teljesebb mértékben. Berlin, vagy nem Berlin, né­met érdek, vagy nem német ér­dek, — az angolok hajlandók Nikitának felkínálni mindent, ami a borotvaélen táncoló bé­két biztosítja. Angol érdek nern forog kockán, legalább is szűkén vett értelemben nem és igy aztán London politikai kal­­márainak nem fáj a szive. Nagy a felháborodás Londonban, hogy a németek nem lelkesednek Hruscsevért s a szovjet tervekért. Arra nem gondolnak, hogy az angol lel­kesedés is alábbhagyna, ha tör­ténetesen Londonról és nem Berlinről volna szó. És nem a vasfüggöny mögé zárt közép­európai népekről, hanem — mondjuk — Kenya afrikai an­gol' gyarmatról. Az angolok megalkuvási készsége valóban visszataszító. Ezt az erkölcsi szempontból semmivel sem menthető maga­tartást Macmillan drámai mez­be öltözteti. Remegő hangon mondta Washingtonban, hogy “jó, hát határozzák el kérem a háborút s ebben az esetben en­gedélyt kérek a királynőtől, hogy kétmillió angol gyerme­ket Kanadába szállítsak, mert elsőnek Brittániát pusztítja el az ellenség.” Minden együttérzésünk — hogy ezt a semmitmondó szót használjuk mi is — az angol gyermekeké. De viszont, te­gyük hozzá, ők semmivel drá­gábbak, mint a német, francia, olasz, vagy magyar gyerme­kek. Münchenben már egyszer megalkudott az esernyős Chamberlain az akkori világ leghatalmasabb diktátorával, Hitlerrel — és mégis el kellett követkznie a második világhá­borúnak. Macmillan most is megalkudhat Hruscsovval más, szerencsétlen népek rovására, de a harmadik világháborút ezzel kikerülni nem lehet. Rendkívül furcsa az angol vásároljon asokban az púnkban hirdetnek. Ez ön­magának. hirdetőinknek és üzletekben, amelyek ln­ne künk is javunkra lesz! megalkuvási készség. Éppen most, amikor köztudomású, hogy Amerika katonailag sok­kal erősebb, mint a Szovjet­unió és Hruscsovnak ilyen kö­rülmények között eszeágában sincs a támadás gondolata. A jelenlegi statusquo tehát a mostani állapot elisme­rése — ez, röviden, amiért az angol diplomácia most verek­szik. Magyarország és a többi országok maradjanak a vas­függöny mögött, az. idők végte­lenségéig — ez az angol tétel. Ebben benne van az is, hogy el kell ismerni Keletnémetor­szágot , ami a csúcsértekezle­ten különben valamilyen for­mában meg is történik. A vasfüggöny mögül szár­mazó népek fiainak és leányai­nak most kellene összefogniok és parázs tüntetésekbe kezde­niük mindenütt a szabad világ jelentős központjaiban. A nyugat népei nem is tud­ják, hogy mi van készülőben a “csúcs alatt és a csúcson.” Tu­datni kell velük. Azt is, hogy kétmillió angol gyermek vélt pusztulása helyett százmillió vasfüggöny mögötti népet akar vesztőhelyre vezetni az angol politika. Tudjuk, hogy az angol érté­kes fáj. Kipusztulása valóban nagy veszteség volna. De nem hisszük, hogy megmentésük ér­dekében az vólna a helyes ut, amit az angol politika most követ, százmillió más európai feláldozásával. Összefoglaló beszámoló a magyar tankönyvakcióról A Kossuth Publishing Co. jelenti, hogy az európai ma­gyar iskolák ingyen tankönyv­vel való ellátása kampánya ke­retében eddig összesen $1315 gyűlt be. A Clevelandban létesült Központi Bizottság vezetősé­gétől, az általuk folyamatba tett és előttünk ismeretlen eredményű társadalmi gyűjtés­ből pedig $1628 jött össze. Ezen befizetések alapján a Kossuth Kiadó Gallus-Szász- Ferdinánd-Miskolczy: Magyar Történelem, Ispay: Magyar Föld és Néprajzából és több szerző Magyar Nyelvtanából a következő mennyiséget szállí­tották le az európai iskolák­nak : Innsbruck 640, Iselberg 600,, Burg Kastl 552, Bausch­lott 100 ,s Johannesburgba 40 darabot. Ezenkívül a Kossuth Kiadó más magyar könyvekből 127 darabot küldött a Burg Kastl-i iskojának és közvetve küldetett svéd, olasz, venezu­elai, argentin, brazíliai magyar iskoláknak, illetve tanfolya­moknak. A tankönyv-ellátás sikeres befejezéséhez a rendelkezésre álló Pohárnok: Séta Betüor­szágban (Ábécé) és Szép Ma­gyar Világ (Olvasókönyv) kb. 800 db. és a megjelenés előtt álló Tóth Veramund: Magyar Irodalomtörténet szükségelt példányainak a rendelkezésre bocsátásához a magyar társa­dalom kereken $3000-os hoz­zájárulására van szükség. HA KELL, HÁT HARCOLUNK Maxwell D. Taylor tábor­nok, az európai NATO hadak fővezére, a szenátusi bizottság előtt igy nyilatkozott: Ha kell, a U. S. feltétlenül harcol Berlinért. Nagy hiba volt 1948- ban is, hogy az orosz blokád alkalmával légi utón élelmez­tük Berlint, ahelyett, hogy le­romboltuk volna az akadályo­kat. Ha a Szovjet ezt háborús oknak tekintette volna, akkor még katonailag mérhetetlenül erősebbek voltunk és könnyű szerrel térdre kényszerithettük volna. De ezúttal semmiesetre sem szabad meghátrálnunk. Ha háborút akarnak az oro­szok, jobb előbb túlesni azon, mint utóbb. Amerika nem fél a vörösöktől. Tönkre tudjuk verni őket. Ivóvíz a tengerből Ez a jelentés igy leírva egy­szerűen hangzik, de hamaro­san világot átfogó jelentősége lehet. Amerika sok pénzt köl­tött erre a találmányra, de végre megvan. Azaz meg volt már jóideje, de a tengervíznek ivóvízzé átalakítása aránylag sokba került. Most végre felfedeztek egy olyan eljárást, melynek beve­zetésével a tengervízből csinált édesvíz nem kerül semmivel sem többe, mint a vízvezetéki viz. Egyes országokra ez élet­kérdés lesz. Az itteni száraz déli államok is virágzó paradi­csomokká változhatnak. És fo­kozatosan sivatagjaink is gaz­dag termő területté válhatnak. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A MAGYAR IRODALOM KATAKOMBA ÉLETE A magyar forradalom után a dilettánsok és a kommunista funkcionáriusok vették át az irodalom irányítását. A jól is­mert “szalámi-taktikával” bon­tották és törték meg a magyar irók frontját. A forradalom­mal rokonszenvező kommunis­ta és nem-kommunista irók el­távolítása, illetve elnémitása után az u. n. népi irók ellen in­dított hadjáratot a .rezsim. A mai irodalmi müvek megren­delésére készülnek. De a ko­moly irók müveiből ma is ki­­érzik a csendes, de határozott eltökéltség a saját egyéni gon­dolatok fel nem adására, a nép életösztönének ébrentartására s a nyugat felé létező szellemi hid tovább ápolására. A PÁPA GRATULÁLT SHVOY PÜSPÖKNEK XXIII-ik János pápa levél­ben gratulált Shvoy Lajos Szé­kesfehérvári püspöknek, a püs­­pöá 80-ik születésnapja alkal­mából. A levél Shvoy püspök­höz, mint a magyar püspöki kar rangidős püspökéhez volt intézve, de rajta keresztül a pápa az egész magyar püspöki karhoz és az egész magyar nemzethez szólt. A pápa kiemelte Shvoy püs­pöknek elővigyázatos és álha­­tatos magatartását még a leg­nehezebb helyzetekben is. A L’Osservatpre Romano, a Vati­kán szócsöve a levélről Írva megjegyezte, hogy az elnyo­matás megerősíti a Krisztusba vetett hitet és a hívők és a pápa közti egységet. A pájpa szávai azt jelentik — irta az Osser­­vatore Romano — hogy közel akarja érezni magát a magyar püspökökhöz ,s a nemes ma­gyar néphez. A magyar püspö­kök helyzetéről beszélve, az Osservatore Romano megemlí­tette, hogy a püspökök állandó s legszigorúbb felügyelet alatt állnak. AZ AUSZTRIAI MAGYAR DIÁKOK ÖSZTÖNDÍJAI Az osztrák belügyminiszté­rium most megjelent részletes jelentése szerint 1959 őszétől kezdve az ausztriai magyar di­ákok csak a Rockefeller-alapit­­ványtól és az osztrák belügy­minisztériumtól fognak tanul­mányi segélyeket kapni: 1959 január elsején a belügyminisz­térium 295 és a Rockefeller­­alapitvány 553 magyar mene­kült egyetemistát részesített segélyben. E nyáron a más szervezetek által juttatott ta­nulmányi segélyeket beszünte­tik. Az osztrák belügyminisz­térium vizsgálatot indít annak az elbírálására, hogy a tanul­mányi segéllyel ezidőszerint még nem rendelkező diákok közül kik részesülhetnek ösz­töndijakban 1959 őszére. Az os ztr ák belügyminisztérium 1959 őszétől kezdve átveszi a nyáron megszűnő ösztöndíjak folyósítását, viszont megvonja az ösztöndíjakat azoktól a diá­koktól, akik az ösztöndíj bir­tokában nem folytatják tanul­mányaikat és nem jelentkez­nek vizsgára. HAWAII ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Hawaiinak, az ötvenedik ál­lamnak sorsa már régóta össze­forrott az anyaországgal. Negyvenkét évvel Hawaii fel­fedezése után, 1820-ban, már amerikai misszionárusok ve­tették meg lábukat a vulkáni­kus talajon. A misszionárusok nemcsak vallást hirdettek és irni-olvasni tanítottak, hanem politikai szempontból is irányí­tották a nemzetet. Igyekeztek az uralkodót befolyásolni, hogy demokratikus módon kor­mányozza a 20 szigetet, melyekből a hawaii királyság állott és alkotmányt adjon a népnek. A hivatalos Francia­­ország és Anglia ellenséges szemmel nézték az exotikus or­szág fejlődését és csak ameri­kai nyomásra állottak el attól, hogy megszállják a szigetor­szágot. Az első mozgalom abban az irányban, hogy Hawaiit Ame­rikához csatolják, 1851-ben indult meg. III. Kamahema ki­rály az Egyesült Államok pro­­tekturátusa alá helyezte a bi­rodalmát F r a* n c i aországgal szemben és bár Washington el­hárította a megbízatást, a franciák lemondottak hóditó szándékukról. 1887-ben a pol­gárokból alakult Hawaiian League kényszeritette az ural­kodót, hogy szabadelvűbb al­kotmányt fogadjon el, de utód­ja, Liliuokalami királynő még mindig autokratikusán intéz­kedett. Erre 1893-ban forrada­lom tört ki, amely ideiglenes kormányt alakított, “addig is, amig az Egyesült Államokkal való egyesülés nem lép életbe.” 1898-ban a polgárság kérvé­­nyezésére az Egyesült Államok végre beleegyezett az annektá­­lásba és 1900-ban amerikai “territory” lett a szigetország­ból. Azóta 23 ízben kísérelték meg Hawaii vezetői, hogy amerikai államiságot szerezze­nek, amig végre az idén elérték céljukat. A vámhatárok meg­szüntetése és az amerikai hoz­­zátartozóság fellendülést ho­zott az országnak és cukor, ananász és haltermékeik jöve­delmezőbb elhelyezését ered­ményezte. Hawaii népessége ma eléri az 550,000-et, beleértve a 300,- 000 lakosú fővárost, Honolulut. A szigeteken van a világ leg­nagyobb aktiv tűzhányója, a Mauna Loa. Repülőgépekről figyelik a turisták a vulkán ■ működését, ami a világ egyik legcsodálatosabb látványossá­ga. Érdekes, hogy maga a tisz­ta hawaii népfaj kiveszőben van, de a hawaii vegyes faj az összes népek között a legsza­porább. Megemlékezés az amerikai Kongresszusi Becsület-Éremmel kitüntetett egykori magyar katonáról Lincoln születésének 150-ik évfordulóján illő megemlékez­nünk egyik legvitézebb kato­nájáról, Stahel-Számwald Gyu­láról, aki az Egyesült Államok legmagasabb kitüntetését, a Congressional Medal of Hon­­or-t is kiérdemelte. Vezető szerepet játszott abban, hogy* 1861 nyarán a Washingtont 25 mérföldnyire megközelítő Dé­liek nem tudták a fővárost el­foglalni. Az 1912-ben elhunyt amerikai magyar hadvezért éppen a déliek főparancsnoká­nak, Lee tábornoknak ősi kúri­ája elé temették. Száz éve annak, hogy hő­sünk bevándorlóként Ameriká­ba érkezett. Odahaza szemé­lyes barátságban volt Petőfivel, Jókaival, akiknek könyveit ő nyomta és adta ki. Mint önkén­tes Guyon mellett résztvett a sorsdöntő branyiszkói csatá­ban, mely Görgey részére lehe­tővé tette a tiszai hadsereggel való egyesülést és a diadalmas 1849-es tavaszi hadjáratot. Stahel hadnagyi rangot és vi­­tézségi érmet kapott elismeré­sül. Petőfi verset is irt hozzá “Egy könyvárus emlékkönyvé­be” cimen, hálából, amiért az Emich és Számwald cég az ül­döztetés ellenére terjesztette könyveit. Mint regényhős is méltó szerepet kapott irodal­munkban. Jókai “A szerelem bolondjai” cimii politikai regé­nyének szabadságharcos főhő­sévé avatta 'a szegedi Szám­wald András és Nagy Borbála világotjáró fiát. Erzsébet ki­rályné éppen ennek a kalandos regénynek a hírére kérette ma­gához Jókait, aki attól kezdve egyik legfőbb követe lett nem­zetének. Az itt nyugvó Stahel Gyula életrajzát tartalmazó kötetének dedikálásával törte meg Jókai a jeget, ami a ki­egyezéshez vezetett. A Fehér Ház testőrségének parancsnoka lett Stahel, miu­tán West Virginia Piedmont ' községe melletti csatában sú­lyosan megsebesült. Ilyen mi­nőségben kisérte el a polgárhá­ború végén Lincoln elnököt a Pennsylvania állambeli Gettys­­burgba. Ott mondotta el a nagy államférfiu azt a végren­deletnek is beillő beszédét, melynek alapgondolatai Kos­suth 1852-ben Columbus, Oüi­­oban tartott beszédében fellel­hetők. Ezt minden amerikai is­kolában tanítják és márványba, vésve ott díszeleg a Lincoln Memorial belső falán> Az amerikai - történelem egyik legkimagaslóbb magyar­jának, Stahel Számvald Gyulá­nak díszes síremlékét az Ar­lington National Cemetery-ben március 14-én megkoszorúzta a washingtoni magyarság, meg emlékezve erről az elöltünk járó nagy “amerikai magyar­ról,” aki oly sok becsületet szerzett itt a magyar névnek. Fiatalon, 35 éves korában meghalt Dobó Lajos vegyészmérnök A PASSAICI Amerikai Ma­gyar Polgári Kör a múltkori szarvasvacsora nagy sikerén felbátorodva elhatározta, hogy ezentúl havonta rendez klub­vacsorát és a megrendezést Dr. Vándor Ferenc alélnökre bíz­za. Legközelebbi vacsora áp­rilis 11-én lesz. Étlap: székely­­gulyás “Vándor” módra. — Örömmel látjuk aPssaic és kör­nyéke egyik legrégibb alapí­tású és mindenkor a magyar­ság érdekében működő egyesü­let uj fellendülését és további szép sikert kívánunk nekik. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával —• a lapot! A rákbetegséget egyszerű orvosi vizsgálattal is lel lehet ismerni Áprilisban amerikaszerte a rákkutatás hónapja van. A rák — Amerika második számú gyilkosa — ma már nem olyan rettegett, gyógyíthatatlan be­tegség, mint eddig volt. Egy­szerű laboratóriumi vizsgálat­tal fel lehet ismerni a rák tü­neteit, már kezdeti stádiumá­ban. Ha még idejében megy a beteg orvoshoz, jó eshetősége van a. gyógyulásra. A rákkutatás hónapja alatt nem is annyira pénzt akar a mozgalom vezetősége gyűjteni, mint inkább felhívni a figyel­mét, hogy végeztesse el min­denki időnként ezt az egyszerű vizsgálatot, hogy ezzel meg­előzze a rák rombolását. A rák elleni küzdelem eredményeit most tárgyalják Amerika leg­híresebb szakértői. Bejelentet­ték, hogy állatokban többféle — rákot okozó — vírust talál­tak s most állanak az előtt a hatalmas felfedezés előtt, hogy az ' emberi szervezetben is megtalálják a ráköt okozó ví­rust. 1 s Ha ez sikerülne, á rákgyó­­gyitás hatalmas lépésekkel ha­ladna előre. Bár még nem ju­tott el ennyire a tudomány, anyit máris sikerült elérni, hogy minden négy beteg közül egypt meggyógyítanak. Hosszabb ideje betegeske­dett és mégis megrendítő hatá­sú volt a szerkesztőségünkbe éppen lapzártakor érkezett hir, hogy a Trentonban, a Genesee és Division utcák sarkán lakó Id. Dobó Lajos és neje fia, Ifj. Dobó Lajos vegyészmérnök 35 éves korában hétfőn, április 6- án meghalt. Dobó “Lajoskát”,— ahogy valamennyien hívtuk — nem­csak Trentonban ismerték jól, de államunkban és szerte Ame­rikában sokfelé ismerték és szerették, mert habár itt szü­letett Amerikában, izig-vérig jó magyar érzésű, magyar faj­táját szerető, magyar testvérei­ért munkálkodni és áldozni is kész “másodgenerációs” testvé­rünk volt ő. Hosszú éveken át, mint diplpmás vegyészmérnök működött a trentoni Roebling gyárban, aztán Kearny, N. J.­­ben kapott egy gyárban kitűnő pozíciót és amikor 1956 októ­bere után magyar szabadság­­harcosaink megérkeztek Ame­rikába, Dobó Lajoska minden este munka után Kearny-ből lehajtott a Camp Kilmerbe, hogy segítségére lehessen ön­kéntes munkájával a menekül­teknek s mint tolmács, tanács­adó, útbaigazító, legtöbbször a késő éjszakai órákig buzgó igyekezettel, igaz magyar test­vérszeretettel végezte felada­tát. Pedig ekkor már ott volt szervezetében a gyilkos kor, már olykor gyengélkedett, már egy-egy panaszkodó kije­lentést tett, hogy nem érzi jól magát. Sok-sok barátot szer­zett a Camp Khmerben is Dobó Lajoska, akit e lap szerkesztő­jéhez és családjához is sokévi kedves barátság füzfte . . . . . . Elment . . . pótolhatatlan veszteséget, végtelen fájdal­mat okozva a drága szülőknek, akik őt, az egyetlen gyerme­ket, kimondhatatlanul szeret­ték. Dobó Lajos meghalt s akik közel álltunk hozzá, akik sze­rettük őt, nehezen tudjuk el­hinni, nehezen tudunk beletö­rődni a kegyetlen valóságba, hogy nincs többé közöttünk. De emléke szivünkben él! Csütörtökön, amikor ezek a sorok a nyomdában papírra nyomódnak, a Szent István r. k. templom harangjai Trenton­ban Dobó Lajosnak kondulnak meg, hogy a gyászolók serege .utolsó útjára kisérje a Lafa­yette egyetem volt diákját, az Egyesült Államok volt kato­náját, azt a fiatal magyart, aki a háború után elment szüleinek szülőhazájába, hogy onnan visszatérve e múltját s jövendő­jét oly kegyetlenül megbtinhő­­dő nép fájdalmát sírig szivé­ben hordja. A könnyezőkkel mondjuk mi is: “Isten veled, Dobó Lajos! ... A viszontlátásra!” ÚJABB SZOVJET RAKÉ­­TAKILÖVÖ PONT ÉPÜL 1959 elején a betonut-épitő vállalat “titkos munkahely” építését kezdte meg Bicske és Felsőgalla között. A kiválasz­tott szémélyzet úgy tudja, hogy ott rakéta-kilövőhelyet fognak építeni a szovjet had­seregnek. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY THURSDAY— 1959. ÁPRILIS /jgg

Next

/
Thumbnails
Contents