Hiradó, 1959. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-12 / 7. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD Only* unrf ah inh WoutAp/ipaA. ßjdiißxL ajtcL (puJbJiäJuut in. fisAik. üsstbßy. VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1959. FEBRUÁR 12 A budapesti kormány zsarolni próbálja Amerikát, mert a jelenlegi állapotokkal sehogy sincs megelégedve. Az amerikai útlevélben csak egyetlen korlátozás van belenyomva: “Ez az útlevél nem jogosít magyarországi utazásra.” Amerika csak ügyvivőt tart Budapesten, ezzel hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszert nem ismeri el törvényesnek. Általában véve Amerika viszonya a magyarországi vörös rendszerrel a lehető leghüvősebb, a diplomáciai kapcsolat megszakításánál csak egy fokkal jobb. Talán már ez is megtörtént volna, ha Mindszenty József hercegprímás nem keresett volna menedéket a budapesti amerikai követségen. „ És éppen itt próbál zsarolni a budapesti rezsim. Legutóbbi szemtelen hangú jegyzékében a Kádár-Münnich kormány azt követelte, hogy Amerika létesítsen rendes diplomáciai kapcsolatot, különben . . . Szóval, Budapesten feszitik a hurt. Abban reménykednek, hogy Amerika megijed és “mindent felejtsünk” jeligével az eddigi korlátozásokat feloldja — amiből mindenek felett dollár-haszna is származna a szakadatlan gazdasági nehézségekkel küzdő budapesti kommunistáknak. A jelek szerint azonban Amerika nem gyullad be. S talán Moszkva sem tartja helyénvalónak, hogy éppen most feszítsék a hurt a végletekig Budapesten. Elvégre, még ott van Berlin . . . Erre az évre Berlin nyomja rá a bélyegét. A válságot Hruscsov robbantotta ki, ultimátum-szerű fel szólitásával, hogy a nyugati hatalmak vonják ki seregtesteiket a volt német fővárosból. A dió keménynek bizonyul. Nyugaton nyoma sincs az ijedelemnek. Ellenkezőleg. Dulles kereken megmondta, hogy a nyugati hatalmak a háború kockázatától sem riadnak viszsza, ha Moszkva a saját feltételeit próbálja kikényszeríteni. Ma már a berlini ügy messze túlnőtt a város határain és talán még Németországén is. Általános európai ügy lett belőle, ha egyelőre keveset is beszélnek róla. Valamilyen, esetleg Magyarországot is érintő rendeződés származhatik belőle. A nyugati javaslat még sokáig nem készül el. Vannak részletek, amelyeket a négy nyugati hatalom fővárosában nem egyformán tekintenek. De egy már bizonyosnak látszik. Az, hogy a Szovjetuniót viszszavonulásra akarják kényszeríteni, bizonyos engedmények fejében. Ha a német kérdésben sikerül kitalálni a mindkét fél számára alkalmas “csodaformulát,” akkor a nyugati hatalmak tovább mennek egy lépéssel s felhívják Moszkvát a haderők kölcsönös kivonására, tehát Európa nyugati és keleti részéből egyaránt. Ebben az esetben a nyugati seregtestek és katonai berendezések Európanyugati részébe kerülnének, viszont a Szovjetuniónak is hasonlóan ki kellene takarodnia a megszállott országok egyrészéből, feltehetően Magyarországból is. A hosszutávu és középtávú rakéták gyártásának megindulásával Középeurópának amúgy sincs már az a stratégiai jelentősége, ami eddig volt. (Folyt, a 2-ik oldalon) Housing Director MIHALKÓ P. ISTVÁN Perth Amboy városi tanácsosa lett a P. A. Housing Authority ügyvezető igazgatója. Mihalko lemond városi tanácsosi pozíciójáról, hogy elfoglalja uj állását, mint Housing1 Director. Zámbory Sándor töltötte be ezt a pozíciót 20 éven át, nyugdjba-menetele után pedig Thomas A. Putten kapott kinevezést a Housing Board-tól az igazgatói állásra, amelyről most lemondott, mert privát üzleti ügyei máshová szólították. — Mihalkot 1950-ben választotta be a többség a Városi Tanácsba, 1954-ben másodszor is megválasztották, tavaly tavasszal pedig Flynn polgármester után másodiknak jött be, oly nagyszerű teljesítményei voltak a város fejlesztése terén. Városi tanácsos Nyugati figyelő... írja: RETHY LAJOS KÁDÁR HAMISAN HUZZA Kétkulacsos Kádár János vagy nem olvas újságot, vagy pedig nem fordittatta le magának a legújabb moszkvai ukázt. Mert mialatt a Kremlin mézesmázos uj offenzivája a muszka békeszeretetről akarja meggyőzni a világot: a gyarmati birodalom pesti helytartója kikezd A- merikával. Január 27-én jegyzéket nyújtott át a budapesti amerikai követség ügyvivőjének, amelyben diplomáciai tárgyalások felvételét — követeli. Amerika, amely eddig nem volt hajlandó szóbaállni a magyar forradalom hóhéraival, visszaküldte a szemtelen-hangú jegyzőket azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen provokáló-hangu, és fenyegetéseket tartalmozó jegyzéket nem hajlandó Washingtonba továbbítani. Kádár kormánya erre bejelentette, hogy az amerikai követség mozgási szabadságát megtorlásképen korlátozni fogja. Nem tudjuk, mit fog Moszkva • csinálni. Ugyancsak kellemetlen lehet a lemaradt Kádár hamis hegedűje a talmi béke,rapszódia karmestereinek! HAJDÚ MEGYEI CSATA A Debrecen környékén táborozó orosz, . csapatoknak több mentsége lehet arra, hogy szintén a régi nótát fújják. Elvégre azért küldték be őket Magyarországra, hogy a szabadságharcot vérbefojtsák. Az egyszerű orosz muzsik, vagy a szteppék mongolja még kevésbbé érti meg, hogy a pártvonal holnap épen az ellenkező lehet, mint tegnap volt. Egy Debrecen melletti városban, (amelynek nevét a budapesti híradás nem említi,) négyórás csata folyt le a lakosság és az orosz csapatok között. A dolog ott kezdődött, hogy a boltok előtt ott állott a szokásos hoszszu sor. A megszálló csapatok tisztjei a helyi lakosokat félretolva, a sor elejére álltak. A kiszolgáló személyzet nem volt hajlandó őket soron kívül kiszolgálni. Erre a martalócok rombolni és rabolni kezdtek. A sorban álló nép a bolt személyzetének segit-KOVÁCS OLIVÉR lesz az uj városi tanácsos Perth Amboyban, a Mihalko István lemondása folytán megüresedő Gommissioner-i állásban. Kovács Olivér a Revenue and Finance ügyosztálynak lesz a feje, Com. Donald F. Olsen pedig, aki ezt az ügyosztályt vezette, a Mihalko helyét fogja betölteni, mint a Public Works ügyosztály feje. Kovács Olivér 32 éves, nőtlen, ügyvéd, magyar szülők gyermeke. 1944-ben végezte az amboyi high schoolt. 1947- ben a Johns Hopkins egyetemen szerzett diplomát, 1951- ben pedig a Rutgers Law Schoolban szerzett jogi diplomát. A koreai háború idején a hadseregben szolgált. Az itteni magyarság nyeresége az ő kinevezése a Városi Tanácsba! Nyelveket tanul az uj pápa XXIII János pápa angolul és németül tanul, hogy a Rómába érkező zarándokokat ezeken a nyelveken is üdvözölhesse és megáldhassa. Eddig a zarándokokhoz olsaz és francia nyelven beszélt. Az uj pápa mindenféle nagy népszerűségnek örvend. ségére sietett. A muszkák pedig a helyőrséget mozgósitottaák. 4 óra hosszat folyt az egyenlőtlen harc a lakosság és a megszállók között. A magyarok vesztesége két halott és 18 sebesült. És félkegyelmű Kádár, aki nem tudja, hogy most békeitóka rotyog a moszkvai fazékban, kiengedte ezt a disszonens hirt Magyarországról . . . A PROPAGANDAHÁBORÚ Kruscsev sohasem látta Amerikát. Az itteni népről csak a torzított pártirodaloipbán olvasott. Azt sem sokat, mert Nikita nem nagy barátja a teóriának. A Kremlin tudatában van anak, hogy fegyveres erőszakkal nem leh^t Amerikát lehengerelni, ők ajánlották azt, hogy a vélemények kicserélése meginduljon a két ország között. Az 1959-ik év •—r során meglepő dolgok készülnek. Az amerikai filmgyárosok tiz film kicserélésére kötöttek egyezményt az orosz kormánnyal. Propaganda filmek kicserélése mindkét oldalról tilos. De az orosz nép a sorok között is fog tudni olvasni, amint az amerikai filmeket nézi. A nagy amerikai ágyú azonban julius 4-én fog eldördülni— Moszkvában. Tiz percnyire Moszkva belvárosától, a Sokolniki parkban, az amerikai függetlenség évfordulóján nyilk meg az Amerikai Sarok. A jövő hónapban calif ormai épitőmunkások érkeznek Moszkvába és a muzsik csodájára fog járni annak, hogy gombamódra fognak nőni a modern épületek. Az Amerikai Sarok (Ugolok A- meriki) amely egyébként inkább gömbölyű, közel 4 millió költséggel fogja megmutatni a muzsiknak, hogy mi itt Sputnik nélkül sem halunk éhen . . . IVÁN ÉS A HOTDOG Mi, akik csak lunch és vacsora között szoktunk megéhezni, nem tudjuk elképzelni egy generációnak 40-éves éhségét, mely a kásához csak Sputnik körítést kap. Amely a dohány kocsányát szívja újságpapírba csavarva, mialatt az uj vörös burzsoázia— elszívja a kocsányról lefejtett dohányt. Az Amerikai Sarok főattrakciója a “hotdog bódék” lesznek. Lesz supermarket, éppen olyan, mint ahová mi járunk. Lesz patika, ahol minden egyebet is árulnak. A muzsik, mikor megváltja a belépőjegyet, egyben számot is kap, amellyel automobilt, jégszekrényt, televíziót és más egyebet nyerhet. Moszkva (Folyt, a 2-ik oldalon) Kodály ünnepély - Kodály nélkül A ‘Magyar Nemzet’ c. budapesti lap írja, hogy Kodály Zoltán tiszteletére, 76-ik születésnapja alkalmából az Állami Hangverseny zenekar és a Budapesti Kórus ünnepi hangversenyt rendezett a Zeneakadémián. Két zenekari mü: a ‘Marosszéki táncok’ és a ’Fölszállott a páva’ variációk, valamint az ujabbkori, oratórikus zeneirodalom kimagasló alkotása: a ‘Budavári Te Deum’ szólalt meg a mester alkotásai közül. A közönség lelkesen ünnepelte a müveiben jelenlevő nagy alkotót. A Magyar Nemzetnek ebben a tudósításában az a legérdekesebb, hogy Kodály Zoltán az ünnepségen csak müveivel volt jelen, nem pedig személyesen. Miért nem volt ott Kodály személyese? Halán nem hívták meg? Kodály Zoltán, mint tudjuk most egyedül él, mióta felesége, szül. Sándor Emma meghalt 1958 nov. 22-én. 49 évig éltek igen boldog házasságban. A kommunista kiadványok Magyarországon csupa ráfizetést jelentettek az államnak. Sztálin müvei — szinte megszámlálhatatlan kötetben—most is ott hevernek a pincékben. Nem volt hatalom, amivel rátukmálhatták volna a népre ezek megvásárlását még kevésbbé elolvasását. Sztálin müvei mellett ott voltak a többiek, a kommunista kisistenek zagyvalékai. A nyomdák ontották őket bőségben és ezek raktározása a budapesti kormánynak legalább akkora gondot jelentett, mint A- merikában a termésfelesleg megfelelő elhelyezése. A könyvkiadás tekintetében — a forradalom óta — jelentős változás történt. A magyar és nyugati klasszikusokat adják ki nagy példányszámban. Jókai ma is a legolvasottabb iró. A külföldiek közt a nagy romantikus, Victor Hugó vezet. Oroszból csak a régiek — de jók! — kelnek, mint Tolsztoj, Turg^nyev, Csehov. Kiderült, hogy az ‘újfajta’ könykiadás nem is olyan rossz üzlet. A jó könyveket, akármilyen magas példányszámban nyomják, szétkapkodják az emberek. S tegyük hozzá, kapkodjuk mi is itt, Amerikában és szerte a világon, ahol szétszóródott testvéreink élnek. LINCOLN GETTYSBURG! BESZÉDE HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! ELHANYAGOLT, VÉRES SZIVÜNK Irta: ADY ENDRE Sebeink megújulhattak százszor, ügy adta az Élet: Támadtak a magyar sebeknél Mindig tüzesebb kelevények S mi árván, porban üszkösödtünk. En-sirásunkat végig sírnunk Hangosabb sirások Nekünk soha meg nem engedték: Úgy licitált reánk, mint vásott, Kegyetlen uzsorás: a más sors. Kilencvenöt évvel ezelőtt egy szónoklat hangzott el Gettysburg, Pennsylvániában, melynek visszhangja a világ minden sarkába eljutott. Akkoriban nem volt még hangszóró, fonográf, ABRAHAM LINCOLN rádió, sőt sokszorosított másolatokat sem osztogattak szét az újságírók között. A hirterjesztés kezdetleges módszerei ellenére is, Lincoln beszéde ismeretessé vált a világ minden népe előtt, pedig csak egy amerikai temető sirkertjében hangzottak el az amerikai elnök szavai. Az'amerikai unió válságos időket élt át akkoriban. Az ország két részre szakadt, amelyek háborút viseltek egymás ellen. Mert nemcsak a rabszolgaság kérdése forgott kockán, hanem az Egyesült Államok fennmaradása is. Lincoln “Felszabadító Nyilatkozata” néhány hónappal azelőtt megszüntette a szolgálatot a déli államokban is. Szerinte “sen'kisem uralkodhatik másokon azok belegyezése nélkül.” 1863. júliusában a Déli Konfederáció hadserege száz mérfölddel túlhaladta Washingtont észak felé, ahol azonban a Gettysburgtól délre fekvő dombokon, az északiak központi hadseregével találta magát szemben. A történetírók szerint ez lett a polgárháború fordulópontja. A Konfederáció óriási veszteséget szenvedett és Virginiáig vonult vissza, halottait és sebesültjeit a gettysburgi csatatéren hagyva. Az északiak is jelentékeny vesz- - teséget szenvedtek és sokezer aamerikai fiú holtteste borította el a csatamezőt. Az Unió kormánya a területet néhány hónappal később “Nemzeti Temetőnek” nyilvánította ki; ás 1863. november 19-én Lincoln elnök is megjelent a temető felszentelésére. Bár nem ő volt az ünnepség hivatalos szónoka, Washingtonból Gettysburgba robogó vonaton, a szokottnál is komorabb Lincoln néhány (272) szót vetett ceruzával a kezeügyébe került boríték hátára, amint itt következik: “Tizenhárom hijján száz esztendővel ezelőtt, atyáink uj nemzetet hívtak életre e kontinensen, a szabadság jegyében és azzal a jelszóval, hogy minden embert egyenlőnek teremtett az Isten ...” A záró sorok pedig igy hangzottak: “A temető felszentelésének ünnepén, inkább magunkat szenteljük arra a magasztos célra, hogy meggyászolt hősi halottaink odaadó lelkesedésével bebizonyítsuk, hogy a halottak nem áldozták fel életüket hiába és ez a nép által, a népből és a népért vaio Kormány nem fog soha elpusztulni erről a földről.” A szónoklatot nem követte tapsvihar. Sokan nem is hallották a beszédet, mert a tömeg nyugtalan mozgolódása és a szél süvitése elnyomták a hangokat. Sokan azt sem tudták, hogy a rövid szónoklat már befejeződött. Lincoln leült és azt hitte, hogy hiába is beszélt. Csak amikor az újságok másnap nyomtatásban (Folyt, a 2-ik oldalon) BEJELENTÉS Lapunkkal mindig, mindenképen igyekszünk a magyarság szolgálatában állni. Még azzal is, hogy a lap csekély 3 dolláros évi előfizetési dija nehogy megterhelést jelentsen esetleg olyanoknak, akiknek az ma még a mindennapi kenyértől elvont pénz. Szerkesztőségünkhöz érkezett levelekből úgy látjuk, hogy menekült magyar szabadságharcos testvéreink között vannak olyanok, akik munkanélküliség, vagy kevés kereset következtében még ezt az évi 3 dollárt is nehezen tudják megvonni maguktól. Éppen ezért elhatároztuk, hogy mindazok számára, akiknek NEM ÁLL MÓDJUKBAN AZ ELŐFIZETÉSI DÍJ MEGFIZETÉSE, INGYEN KÜLDJÜK A LAPOT mindadding, amig módjukban lesz az előfizetést beküldeni. Ez azonban semminemű kötelezettséget soha rájuk nézve nem jelent! Ha módjukban lesz és amikor módjukban lesz fizetni a.lapért, attól kezdve számit majd előfizetésük, visszamenőleg nem kérjük tőlük a lap árát es az uj lejárati dátum addig lesz előre keltezve a lapon, ameddig az akkor kifizetett évi, vagy félévi dij az előfizetést jelenti. Örömmel tesszük ezt a bejelentést már csak .azért is, hogy lássák magyar testvéreink, mennyire a MAGYAR ÜGYET igyekszünk szolgálni lapunkkal és mennyire nem vagyunk anyagiasak, krajcárosok, pénzkunyerálók! Lássa meg, vegye észre végre mindenki azt, hogy sokévtizedes amerikai magyar lapszerkesztői és lapkiadói munkánk olyan magyarság-szolgálat^ amelyben minket NAGYON KEVESEN TUDNAK UTÁNOZNI! (A szeg rendszerint olyankor bújik ki a zsákból — ahogy mondani szokás — amikor dollárokról és centekről van szó!) Mi önzetlenül, érdek nélkül is szolgálatában tudunk állni magyar testvéreinknek, mindig, mindenben , s valahányszor a körülmények úgy kívánják, áldozatot is tudunk hozni azért, hogy a , magyarság érdekeit előre vigyük, vagy magyar testvéreink segítségére legyünk. Ebben a szellemben vettük kezünkbe a “tollat” közel negyedszázaddal ezelőtt itt Amerikában s ebben a szellemben folytatjuk az újságírást, ujságkiadást a jövőben is! I. DIÉNES LÁSZLÓ ■ szerkesztő és kiadó Ha harcaink parázsa lobbant, Világok gyultak ki, Sohse tudott az igazsághoz Igazunk minket eljuttatni: Hamupipőke a magyar kin. Mégis és újra: föl a szívvel Mi véres szivünkért, Mi klünkért, mi bánatunkért, Mi szegény meggyötört hitünkért, Ha orkánzik a Mindenség is. Harcunk a magyar Pokollal van, Mindent erre tettünk, Ennek a kapuit döngetjük, Ezé a harcé lelkünk, testünk, Ez vesztünk vagy győzelmünk: sorsunk.
