Hiradó, 1959. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-12 / 7. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD Only* unrf ah inh WoutAp/ipaA. ßjdiißxL ajtcL (puJbJiäJuut in. fisAik. üsstbßy. VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1959. FEBRUÁR 12 A budapesti kormány zsarolni próbálja Amerikát, mert a jelenlegi állapotokkal sehogy sincs megelégedve. Az amerikai útlevélben csak egyetlen korlátozás van bele­nyomva: “Ez az útlevél nem jogosít magyarországi utazás­ra.” Amerika csak ügyvivőt tart Budapesten, ezzel hangsúlyoz­va, hogy a jelenlegi rendszert nem ismeri el törvényesnek. Általában véve Amerika vi­szonya a magyarországi vörös rendszerrel a lehető leghüvő­­sebb, a diplomáciai kapcsolat megszakításánál csak egy fok­kal jobb. Talán már ez is meg­történt volna, ha Mindszenty József hercegprímás nem kere­sett volna menedéket a buda­pesti amerikai követségen. „ És éppen itt próbál zsarolni a budapesti rezsim. Legutóbbi szemtelen hangú jegyzékében a Kádár-Münnich kormány azt követelte, hogy Amerika léte­sítsen rendes diplomáciai kap­csolatot, különben . . . Szóval, Budapesten feszitik a hurt. Abban reménykednek, hogy Amerika megijed és “mindent felejtsünk” jeligével az eddigi korlátozásokat fel­oldja — amiből mindenek fe­lett dollár-haszna is származna a szakadatlan gazdasági ne­hézségekkel küzdő budapesti kommunistáknak. A jelek szerint azonban Amerika nem gyullad be. S ta­lán Moszkva sem tartja helyén­valónak, hogy éppen most fe­szítsék a hurt a végletekig Bu­dapesten. Elvégre, még ott van Berlin . . . Erre az évre Berlin nyomja rá a bélyegét. A válsá­got Hruscsov robbantotta ki, ultimátum-szerű fel szólitásá­­val, hogy a nyugati hatalmak vonják ki seregtesteiket a volt német fővárosból. A dió keménynek bizonyul. Nyugaton nyoma sincs az ije­delemnek. Ellenkezőleg. Dul­les kereken megmondta, hogy a nyugati hatalmak a háború kockázatától sem riadnak visz­­sza, ha Moszkva a saját felté­teleit próbálja kikényszeríteni. Ma már a berlini ügy messze túlnőtt a város határain és ta­lán még Németországén is. Általános európai ügy lett be­lőle, ha egyelőre keveset is be­szélnek róla. Valamilyen, eset­leg Magyarországot is érintő rendeződés származhatik be­lőle. A nyugati javaslat még so­káig nem készül el. Vannak részletek, amelyeket a négy nyugati hatalom fővárosában nem egyformán tekintenek. De egy már bizonyosnak látszik. Az, hogy a Szovjetuniót visz­­szavonulásra akarják kénysze­ríteni, bizonyos engedmények fejében. Ha a német kérdésben sikerül kitalálni a mindkét fél számára alkalmas “csodafor­mulát,” akkor a nyugati hatal­mak tovább mennek egy lépés­sel s felhívják Moszkvát a had­erők kölcsönös kivonására, te­hát Európa nyugati és keleti részéből egyaránt. Ebben az esetben a nyugati seregtestek és katonai berendezések Euró­­panyugati részébe kerülnének, viszont a Szovjetuniónak is ha­sonlóan ki kellene takarodnia a megszállott országok egyré­­széből, feltehetően Magyaror­szágból is. A hosszutávu és kö­zéptávú rakéták gyártásának megindulásával Középeurópá­­nak amúgy sincs már az a stra­tégiai jelentősége, ami eddig volt. (Folyt, a 2-ik oldalon) Housing Director MIHALKÓ P. ISTVÁN Perth Amboy városi tanácsosa lett a P. A. Housing Authority ügyvezető igazgatója. Mihalko lemond városi tanácsosi pozíci­ójáról, hogy elfoglalja uj ál­lását, mint Housing1 Director. Zámbory Sándor töltötte be ezt a pozíciót 20 éven át, nyugdj­­ba-menetele után pedig Tho­mas A. Putten kapott kineve­zést a Housing Board-tól az igazgatói állásra, amelyről most lemondott, mert privát üzleti ügyei máshová szólítot­ták. — Mihalkot 1950-ben vá­lasztotta be a többség a Vá­rosi Tanácsba, 1954-ben má­sodszor is megválasztották, ta­valy tavasszal pedig Flynn pol­gármester után másodiknak jött be, oly nagyszerű teljesít­ményei voltak a város fejlesz­tése terén. Városi tanácsos Nyugati figyelő... írja: RETHY LAJOS KÁDÁR HAMISAN HUZZA Kétkulacsos Kádár János vagy nem olvas újságot, vagy pedig nem fordittatta le magá­nak a legújabb moszkvai ukázt. Mert mialatt a Kremlin mézes­mázos uj offenzivája a muszka békeszeretetről akarja meggyőz­ni a világot: a gyarmati biroda­lom pesti helytartója kikezd A- merikával. Január 27-én jegyzé­ket nyújtott át a budapesti ame­rikai követség ügyvivőjének, a­­melyben diplomáciai tárgyalá­sok felvételét — követeli. Amerika, amely eddig nem volt hajlandó szóbaállni a ma­gyar forradalom hóhéraival, visszaküldte a szemtelen-hangú jegyzőket azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen provokáló-hangu, és fenyegetéseket tartalmozó jegy­zéket nem hajlandó Washington­ba továbbítani. Kádár kormá­nya erre bejelentette, hogy az amerikai követség mozgási sza­badságát megtorlásképen korlá­tozni fogja. Nem tudjuk, mit fog Moszkva • csinálni. Ugyancsak kellemetlen lehet a lemaradt Ká­dár hamis hegedűje a talmi bé­ke,rapszódia karmestereinek! HAJDÚ MEGYEI CSATA A Debrecen környékén tábo­rozó orosz, . csapatoknak több mentsége lehet arra, hogy szin­tén a régi nótát fújják. Elvégre azért küldték be őket Magyaror­szágra, hogy a szabadságharcot vérbefojtsák. Az egyszerű orosz muzsik, vagy a szteppék mongol­ja még kevésbbé érti meg, hogy a pártvonal holnap épen az el­lenkező lehet, mint tegnap volt. Egy Debrecen melletti város­ban, (amelynek nevét a buda­pesti híradás nem említi,) négy­órás csata folyt le a lakosság és az orosz csapatok között. A do­log ott kezdődött, hogy a boltok előtt ott állott a szokásos hosz­­szu sor. A megszálló csapatok tisztjei a helyi lakosokat félre­tolva, a sor elejére álltak. A ki­szolgáló személyzet nem volt haj­landó őket soron kívül kiszolgál­ni. Erre a martalócok rombolni és rabolni kezdtek. A sorban álló nép a bolt személyzetének segit-KOVÁCS OLIVÉR lesz az uj városi tanácsos Perth Amboyban, a Mihalko István lemondása folytán meg­üresedő Gommissioner-i állás­ban. Kovács Olivér a Revenue and Finance ügyosztálynak lesz a feje, Com. Donald F. Olsen pedig, aki ezt az ügy­osztályt vezette, a Mihalko he­lyét fogja betölteni, mint a Public Works ügyosztály feje. Kovács Olivér 32 éves, nőt­len, ügyvéd, magyar szülők gyermeke. 1944-ben végezte az amboyi high schoolt. 1947- ben a Johns Hopkins egyete­men szerzett diplomát, 1951- ben pedig a Rutgers Law Schoolban szerzett jogi diplo­mát. A koreai háború idején a hadseregben szolgált. Az itteni magyarság nyeresége az ő ki­nevezése a Városi Tanácsba! Nyelveket tanul az uj pápa XXIII János pápa angolul és németül tanul, hogy a Rómába érkező zarándokokat ezeken a nyelveken is üdvözölhesse és megáldhassa. Eddig a zarándo­kokhoz olsaz és francia nyelven beszélt. Az uj pápa mindenféle nagy népszerűségnek örvend. ségére sietett. A muszkák pedig a helyőrséget mozgósitottaák. 4 óra hosszat folyt az egyenlőtlen harc a lakosság és a megszállók között. A magyarok vesztesége két halott és 18 sebesült. És fél­kegyelmű Kádár, aki nem tudja, hogy most békeitóka rotyog a moszkvai fazékban, kiengedte ezt a disszonens hirt Magyaror­szágról . . . A PROPAGANDA­­HÁBORÚ Kruscsev sohasem látta Ame­rikát. Az itteni népről csak a torzított pártirodaloipbán olva­sott. Azt sem sokat, mert Nikita nem nagy barátja a teóriának. A Kremlin tudatában van anak, hogy fegyveres erőszakkal nem leh^t Amerikát lehengerelni, ők ajánlották azt, hogy a vélemé­nyek kicserélése meginduljon a két ország között. Az 1959-ik év •—r során meglepő dolgok készülnek. Az amerikai filmgyárosok tiz film kicserélésére kötöttek e­­gyezményt az orosz kormánnyal. Propaganda filmek kicserélése mindkét oldalról tilos. De az o­­rosz nép a sorok között is fog tudni olvasni, amint az amerikai filmeket nézi. A nagy amerikai ágyú azon­ban julius 4-én fog eldördülni— Moszkvában. Tiz percnyire Moszkva belvárosától, a Sokolni­­ki parkban, az amerikai függet­lenség évfordulóján nyilk meg az Amerikai Sarok. A jövő hónapban calif ormai épitőmunkások érkeznek Moszk­vába és a muzsik csodájára fog járni annak, hogy gombamódra fognak nőni a modern épületek. Az Amerikai Sarok (Ugolok A- meriki) amely egyébként in­kább gömbölyű, közel 4 millió költséggel fogja megmutatni a muzsiknak, hogy mi itt Sputnik nélkül sem halunk éhen . . . IVÁN ÉS A HOTDOG Mi, akik csak lunch és vacso­ra között szoktunk megéhezni, nem tudjuk elképzelni egy gene­rációnak 40-éves éhségét, mely a kásához csak Sputnik körítést kap. Amely a dohány kocsányát szívja újságpapírba csavarva, mialatt az uj vörös burzsoázia— elszívja a kocsányról lefejtett dohányt. Az Amerikai Sarok főattrak­ciója a “hotdog bódék” lesznek. Lesz supermarket, éppen olyan, mint ahová mi járunk. Lesz pa­tika, ahol minden egyebet is á­­rulnak. A muzsik, mikor meg­váltja a belépőjegyet, egyben számot is kap, amellyel automo­bilt, jégszekrényt, televíziót és más egyebet nyerhet. Moszkva (Folyt, a 2-ik oldalon) Kodály ünnepély - Kodály nélkül A ‘Magyar Nemzet’ c. buda­pesti lap írja, hogy Kodály Zol­tán tiszteletére, 76-ik születés­napja alkalmából az Állami Hangverseny zenekar és a Bu­dapesti Kórus ünnepi hangver­senyt rendezett a Zeneakadé­mián. Két zenekari mü: a ‘Ma­rosszéki táncok’ és a ’Fölszállott a páva’ variációk, valamint az ujabbkori, oratórikus zeneiroda­lom kimagasló alkotása: a ‘Bu­davári Te Deum’ szólalt meg a mester alkotásai közül. A közön­ség lelkesen ünnepelte a müvei­ben jelenlevő nagy alkotót. A Magyar Nemzetnek ebben a tudósításában az a legérde­kesebb, hogy Kodály Zoltán az ünnepségen csak müveivel volt jelen, nem pedig személyesen. Miért nem volt ott Kodály sze­mélyese? Halán nem hívták meg? Kodály Zoltán, mint tudjuk most egyedül él, mióta felesége, szül. Sándor Emma meghalt 1958 nov. 22-én. 49 évig éltek igen boldog házasságban. A kommunista kiadványok Magyarországon csupa ráfize­tést jelentettek az államnak. Sztálin müvei — szinte meg­számlálhatatlan kötetben—most is ott hevernek a pincékben. Nem volt hatalom, amivel rá­tukmálhatták volna a népre ezek megvásárlását még kevésbbé el­olvasását. Sztálin müvei mellett ott voltak a többiek, a kommu­nista kisistenek zagyvalékai. A nyomdák ontották őket bőség­ben és ezek raktározása a buda­pesti kormánynak legalább ak­kora gondot jelentett, mint A- merikában a termésfelesleg meg­felelő elhelyezése. A könyvkiadás tekintetében — a forradalom óta — jelentős változás történt. A magyar és nyugati klasszikusokat adják ki nagy példányszámban. Jókai ma is a legolvasottabb iró. A külföl­diek közt a nagy romantikus, Victor Hugó vezet. Oroszból csak a régiek — de jók! — kelnek, mint Tolsztoj, Turg^nyev, Csehov. Kiderült, hogy az ‘újfajta’ könykiadás nem is olyan rossz üzlet. A jó könyveket, akármi­lyen magas példányszámban nyomják, szétkapkodják az em­berek. S tegyük hozzá, kapkod­juk mi is itt, Amerikában és szerte a világon, ahol szétszóró­dott testvéreink élnek. LINCOLN GETTYSBURG! BESZÉDE HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! ELHANYAGOLT, VÉRES SZIVÜNK Irta: ADY ENDRE Sebeink megújulhattak százszor, ügy adta az Élet: Támadtak a magyar sebeknél Mindig tüzesebb kelevények S mi árván, porban üszkösödtünk. En-sirásunkat végig sírnunk Hangosabb sirások Nekünk soha meg nem engedték: Úgy licitált reánk, mint vásott, Kegyetlen uzsorás: a más sors. Kilencvenöt évvel ezelőtt egy szónoklat hangzott el Gettys­burg, Pennsylvániában, mely­nek visszhangja a világ minden sarkába eljutott. Akkoriban nem volt még hangszóró, fonográf, ABRAHAM LINCOLN rádió, sőt sokszorosított másola­tokat sem osztogattak szét az új­ságírók között. A hirterjesztés kezdetleges módszerei ellenére is, Lincoln beszéde ismeretessé vált a világ minden népe előtt, pedig csak egy amerikai temető sirkertjében hangzottak el az a­­merikai elnök szavai. Az'amerikai unió válságos i­­dőket élt át akkoriban. Az or­szág két részre szakadt, ame­lyek háborút viseltek egymás el­len. Mert nemcsak a rabszolga­ság kérdése forgott kockán, ha­nem az Egyesült Államok fenn­maradása is. Lincoln “Felszaba­dító Nyilatkozata” néhány hó­nappal azelőtt megszüntette a szolgálatot a déli államokban is. Szerinte “sen'kisem uralkodha­­tik másokon azok belegyezése nélkül.” 1863. júliusában a Déli Kon­­federáció hadserege száz mér­földdel túlhaladta Washingtont észak felé, ahol azonban a Get­­tysburgtól délre fekvő dombo­kon, az északiak központi had­seregével találta magát szemben. A történetírók szerint ez lett a polgárháború fordulópontja. A Konfederáció óriási veszteséget szenvedett és Virginiáig vonult vissza, halottait és sebesültjeit a gettysburgi csatatéren hagyva. Az északiak is jelentékeny vesz- - teséget szenvedtek és sokezer a­­amerikai fiú holtteste borította el a csatamezőt. Az Unió kormánya a területet néhány hónappal később “Nem­zeti Temetőnek” nyilvánította ki; ás 1863. november 19-én Lincoln elnök is megjelent a temető fel­szentelésére. Bár nem ő volt az ünnepség hivatalos szónoka, Wa­shingtonból Gettysburgba robo­gó vonaton, a szokottnál is ko­­morabb Lincoln néhány (272) szót vetett ceruzával a kezeügyé­­be került boríték hátára, amint itt következik: “Tizenhárom hijján száz esz­tendővel ezelőtt, atyáink uj nem­zetet hívtak életre e kontinen­sen, a szabadság jegyében és az­zal a jelszóval, hogy minden em­bert egyenlőnek teremtett az Is­ten ...” A záró sorok pedig igy hangzottak: “A temető felszen­telésének ünnepén, inkább ma­gunkat szenteljük arra a ma­gasztos célra, hogy meggyászolt hősi halottaink odaadó lelkese­désével bebizonyítsuk, hogy a halottak nem áldozták fel életü­ket hiába és ez a nép által, a népből és a népért vaio Kormány nem fog soha elpusztulni erről a földről.” A szónoklatot nem követte tapsvihar. Sokan nem is hallot­ták a beszédet, mert a tömeg nyugtalan mozgolódása és a szél süvitése elnyomták a hangokat. Sokan azt sem tudták, hogy a rö­vid szónoklat már befejeződött. Lincoln leült és azt hitte, hogy hiába is beszélt. Csak amikor az újságok másnap nyomtatásban (Folyt, a 2-ik oldalon) BEJELENTÉS Lapunkkal mindig, mindenképen igyekszünk a ma­gyarság szolgálatában állni. Még azzal is, hogy a lap cse­kély 3 dolláros évi előfizetési dija nehogy megterhelést jelentsen esetleg olyanoknak, akiknek az ma még a min­dennapi kenyértől elvont pénz. Szerkesztőségünkhöz érkezett levelekből úgy látjuk, hogy menekült magyar szabadságharcos testvéreink között vannak olyanok, akik munkanélküliség, vagy kevés kere­set következtében még ezt az évi 3 dollárt is nehezen tud­ják megvonni maguktól. Éppen ezért elhatároztuk, hogy mindazok számára, akiknek NEM ÁLL MÓDJUKBAN AZ ELŐFIZETÉSI DÍJ MEGFIZETÉSE, INGYEN KÜLDJÜK A LAPOT mindadding, amig módjukban lesz az előfizetést bekülde­ni. Ez azonban semminemű kötelezettséget soha rájuk nézve nem jelent! Ha módjukban lesz és amikor módjuk­ban lesz fizetni a.lapért, attól kezdve számit majd előfize­tésük, visszamenőleg nem kérjük tőlük a lap árát es az uj lejárati dátum addig lesz előre keltezve a lapon, ameddig az akkor kifizetett évi, vagy félévi dij az előfizetést jelenti. Örömmel tesszük ezt a bejelentést már csak .azért is, hogy lássák magyar testvéreink, mennyire a MAGYAR ÜGYET igyekszünk szolgálni lapunkkal és mennyire nem vagyunk anyagiasak, krajcárosok, pénzkunyerálók! Lássa meg, vegye észre végre mindenki azt, hogy sokévtizedes amerikai magyar lapszerkesztői és lapkiadói munkánk olyan magyarság-szolgálat^ amelyben minket NAGYON KEVESEN TUDNAK UTÁNOZNI! (A szeg rendszerint olyankor bújik ki a zsákból — ahogy mondani szokás — amikor dollárokról és centekről van szó!) Mi önzetlenül, érdek nélkül is szolgálatában tudunk állni magyar testvé­reinknek, mindig, mindenben , s valahányszor a körülmé­nyek úgy kívánják, áldozatot is tudunk hozni azért, hogy a , magyarság érdekeit előre vigyük, vagy magyar testvé­reink segítségére legyünk. Ebben a szellemben vettük ke­zünkbe a “tollat” közel negyedszázaddal ezelőtt itt Ame­rikában s ebben a szellemben folytatjuk az újságírást, uj­­ságkiadást a jövőben is! I. DIÉNES LÁSZLÓ ■ szerkesztő és kiadó Ha harcaink parázsa lobbant, Világok gyultak ki, Sohse tudott az igazsághoz Igazunk minket eljuttatni: Hamupipőke a magyar kin. Mégis és újra: föl a szívvel Mi véres szivünkért, Mi klünkért, mi bánatunkért, Mi szegény meggyötört hitünkért, Ha orkánzik a Mindenség is. Harcunk a magyar Pokollal van, Mindent erre tettünk, Ennek a kapuit döngetjük, Ezé a harcé lelkünk, testünk, Ez vesztünk vagy győzelmünk: sorsunk.

Next

/
Thumbnails
Contents