Hiradó, 1959. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-25 / 26. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJvl Önül, dCunqwaan. TlawApapax. £ddsuL and, ßubliäJvuL in, ßsüdh, (bnbsuf. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM A magyarországi rendszer tintabetyárjai mindent elkövet­nek, hogy szépre mázsolják az uralkodó állapotokat. Szerin­tünk minden jól megy Magyar­­országon, de a nyugati világban nem akarják elhinni. A budapesti Népszavából idé­zünk most egy részletet. A cikk írója Földeák János, aki szerint hazugság és rágalom, hogy a magyarországi irók hallgatnak. Földeák eszmefuttatásában szá­mokkal dobálózik és láthatólag valami rosszindulatú rémmel viaskodik. Tessék belőle az íze­lítő : “Az imperializmus bérencei nem szűnnek rágalmazni ben­nünket s még dühödtebbek, hogy az 1956-os támadásuk csúfos ve­reséggel és kudarccal végződött. Leggyakoribb hazugságaik e­­gyike, elaljasodott hazaárulók­ra támaszkodva, hogy irodal­munk pang, hogy Íróink hallgat­nak, vagy mellébeszéléssel feje­zik ki mai életünk, törekvéseink és eredményeink tagadását. Nem a rágalmak és hazugságok cáfolására, mert ez hasztalan feléjük, de az ünnepi könyvhét számvetésének szép alkalmából hadd erősítse önbizalmunkat, hogy 1958-ban 696 szépirodal­mi mü jelent meg hazánkban több mint hét és félmillió pél­dányban, hogy a gyermekeink és ifjúságunk számára 233 mü­vet adtunk ki több mint négy­millió példányban, és ezenkívül a tudományos, ismeretterjesztő és szakmai könyvek százát és százát közel egymillió példány­ban, hozzátéve mindehhez még a több mint tízmillió tankönyvet. — A fenti számok nem irodal­munk és könyvkultúránk fejlő­désének visszaeséséről, vagy megtorpanásáról bizonyítanak, ellenkezőleg: irodalmunk föl­frissülésének és bontakozó meg­újhodásnak vagyunk tanúi és részesei ...” “Az ünnepi könyvhét alkal­mára 82 müvet jelentettek meg könyvkiadóink és ebben az im­ponáló számban a mai magyar irodalom vezet 26 uj és 15 klasz­­szikus müvei. Ki mer még arc­pirulás nélkül állítani, vagy 'el­­kiismeretfurdalás nélkül elhin­ni, hogy irodalmunk visszaesett és íróink nem dolgoznak? Csak akit ellenséges gyűlölet szit, vagy aki szándékosan szemet huny a könyvkereskedéseink gazdag és változatos kirakatai előtt, vagy nem olvassa sajtónk híradását a megjelent uj és uj könyvekről. —T Igen, mai irodal­munknak az a tematikai jellem­zője, hogy íróink és költőink ér­deklődése egyre inkább, bátran és határozottan ha olykor zökke­­nősen is, de mai életünk és kö­zelmúltunk felé fordul és ebben az egyre nagyobb korszerűségre törekvésben a fiatal lírikus- és prózairó-nemzedékünk az élen­járó, s ha más jelzés nem lenne, ez is elégendő volna, hogy nö­vekvő reményekkel tekintsünk uj irodalmunk jövője elé.” Hát ez mind szép, amit Föl­deák imigyen “fölbuzog,” csak éppen egy hibája van. Az, hogy véleményével nemcsak az “imperiálista bérencek,” nem egyeznek, hanem a ma­gyarországi irodalmi élet po­­litrukja, Bölöni yörgy sem ért egyet. Az igaz, hogy a magyaror­szági rendszer sok régi klasz­­szikus müvet ad ki újra, de csak azért, mert jó üzlet. Ma­gyarországon éppen úgy, mint a külföldi magyarság körében a klasszikus magyar könyvek kapósak. Ami pedig az uj irodalmat jelenti, Földeák vérmes remé­nyei alapját nem látjuk. A forradalom óta egyetlen vala­mire való uj irodalmi termék senj jelent meg. A magyarországi iskoláztatás körüli gondokat szép kerek számok mögé bujtatja a Nép­­szabadság cimü lap. Szósze­­rint idézzük belőle a követke­zőket: “Egyetemeinken csak nem 4,500 diák fejezi be tanulmá­nyait az idén. Az ipari üzemek és intézmények igénye már is meghaladja az egyetemet vég­zett fiatalok számát. Csupán a jogi karon és a művészeti főis­kolákon végzők létszáma na­gyobb Valamivel a jelentkező igényeknél . . . 1957-ben még (Folyt, a 3-ik oldalon) MEGHALT KOVÁCS BÉLA... A szovjet bolsevizmus gyilkolta meg. Férfiéletének vi­rágában, 52 éves korában végzett vele. — Mártír és hős, a magyar szabadságért folyó harc vezéregyénisége. A rab­hazában milliók könnye, hálás szerétete száll a baranyame­­gyéi kisfalu: Mecsekalja felé, amelynek temetőjében alusz­­sza majd örök álmát ... ' Magyar paraszt volt, “független kisgazda.” Keresztény világnézete, tiszta demokráciába vetett hite, szabadságért rajongó lelke, a magyar történelmi küldetés öntudata, tudá­sa, bölcs ítélőképessége és barátsága szerezték meg számára a nép bizalmát, lgv lett a Kisgazda Párt főtitkára 1945-ben. Az orosz megszállás alá került országban, a mindent elnye­léssel fenyegető kommunizmussal szemben ő volt a harc egyik legfőbb irányitója. Minden fondorlatot megpróbáltak, hogy félreállitsák. Mikor ez nem sikerült, akkor az oroszok ro­hanták meg budapesti lakását és épszakának idején elhur­colták. Tíz évet töltött orosz börtönökben. Min ment ke­resztül, mit szenvedett, annak csak a Teremtő a megmond­hatója. Az 1956-os szabadságharc előtt nem sokkal enged­ték haza — halálos betegen. Most sorsa “beteljesedett.” Egy magyar mártírral több van fent az égben, aki ré­szese volt árva magyar népünk élet-halál küzdelmének. — A hősöknek kijáró tiszteletünk és a halállal meg nem szűnő barátságunk kiséri az Ur trónusához . . . Isten veled, Kovács Béla! — Veled együtt hisszük, “Lesz Hazádnak szabadsága . . .” HAJDU-NÉMETH LAJOS PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1959. JUNIUS 25 Dohanos István magyar festőművész rajzolta a julius 4-én megjelenő legújabb amerikai postabélyeget Julius 4-én az Egyesült Álla­mok postája egy többszinnyo­­másu' 4-centes emlékbélyeget bocsát ki, amelyen a 49-csillagos amerikai lobogó lesz, mintegy jelezve, hogy Alaskát formáli­san is állammá fogadta ez az or­szág. A bélyeg rajza Dohanos István hírneves magyar 1 szár­mazású amerikai festőművész alkotása, aki az ez év áprilisá­ban megjelent -centes NATO bélyegnek is a rajzát készített. A 49-csillagos amerikai lobogót ábrázoló uj bélyegből 120 mil­liót hoz forgalomba a posta. Dohanos István (Steven Do­hanos)) nagynevű illusztrátor, aki számos amerikai magazin fedőlapját rajzolja rendszere-DOHÁNOS ISTVÁN résén, melyek között legismer­tebbek a Saturday Evening Post címlapján megjelent képei. Ka­rácsonyi bélyegeket (Christmas Seals) és az Amerikai Magyar Segélyakció' legsikerültebb kerá­­csonyi bélyegét is annakidején ő festette. Lorain, Ohioban szü­letett, 190^7 május 18-án, ott jrt iskolába, de már 16 éves korá­ban munkába állt. Előbb mint teherautó-haj tó dolgozott egy virágosnak, majd asztalos-segéd és vasúti irodista volt. Ekkor fe­dezte fel magában talentumát, . . . Istenadta tehetségét a raj­­zolómüvészet terén. Beiratkozott egy levelező-iskolába s estén­­ként-épszakánként dolgozott, hogy tökéletesítse tudását. 19 é­­ves korában a Cleveland School of Art esti tanfolymaira iratko­zott be és egy rajz-studioban kapott segéd minőségben állást. UMITEß STATES POSTAGE A szépmüvészet és az iparművé­szet, valamint kereskedelmi raj­zolás terén egyszerre, egy időben képezte magát. Amerikai tájak képezték fő témáját a falfesté­szet terén (murals). Ecsetmun­kái és többszinyomásu képei a következő gyűjteményekben ta­lálhatók: Cleveland Museum of Art, Whitney Museum of Art, Pennsylvania Academy of Art, Avery Memorial of Hartford, The Art Istitute of New Britain, Cleveland és Pennsylvania “print club”-jai, Darthmouth College és több magángyűjte­mény, mint Samuel Lewisohn, Mrs. FrankUn D. Roosevelt, stb. Országok Ó3 nemzetközi ki­állításokon nyert dijakat müvei­vel. Az Elkins, W. Va.-i, West Palm Beach, Gla.-i és Charlotte Amalie, Virgin island-i szövet­ségi kormányépületek gyönyörű falfestményei és díszítései Do­hanos István munkái. Stúdiója és háza Westport, Conn.-ban van, ahol feleségével és három fia közül a legfiatalabbal lakik. A New BruriSWickon megalakult Amerikai Magyar Intézet egyik alelnöke és igazgatósági tagja Dohanos István, aki büszkén vallja magát magyarnak és aki­re, mi magyarok, szintén büsz­kék vagyunk! Vasárnap, junius 28-án lesz a Református Magyar Nap, Manville, N. J.-ben Nagy körültekintéssel foly­nak az előkészületek az immár hagyományossá vált s évről­­évre nagy sikerrel rendezett New Jersey-i Református Ma­gyar Napra, amely junius 28- án, vasárnap lesz Manville, N. J.-ben, a Johns-Manville pik­nikhelyen. A kies fekvésű, szórakozás­ra készült hatalmas telep, a Johns-Manville gyár tulajdo­na. Könnyen megközelíthető New York, Newark, Passaic felől a 22-es Highwayn. Más irányból jövők megközelíthe­tik New Brunswickon keresz­tül az Easton Avenuen, vagy a Hamilton St.-en, a Somerville­­felé vezető utón. Akik vonaton jönnek, a new brunswicki ál­lomáshoz közel megtalálják a Magyar Református Egyházat a Somerset és Division utcák sarkán .ahonnan óránként au­tóbusz viszi a közönséget a ki­ránduló telepre. A Trenton-Phi­­ladelphia felől jövők Princeton, illetve Somerville irányba halad­janak. A Franklin felől jövők könnyen megtalálják Manville-t, Somerville mellett. A szabadtéri' istentisztelet pont 11-kor kezdődik. Illő vol­na a környékbeli egyházak tagjainak idejében megjelenni az istentiszteleten. Magyarul az Igét Tiszt. Tamás Dénes frank­lini lelkész, angolul Dr. Kovács Ferenc bloomfieldi tanár hirde­ti. Előimát mond Nt. Bogár Ká­roly, utóimát Nt. Egri László. Az istentiszteleten szolgálnak még Tiszt. Keresztúri Lajos, Tiszt.. Forró Sándor és Dr. Kosa András. Kérjük a környékbeli egyházak tagjait, ne mulasszák el a szabadtéri istentiszteletet. A Magyar Református Napot szervező bizottság célja első sor­ban a lelki élet gyarapítása volt. Az anyagi eredmény máscodren­­dti. Református magyarok talál­kozása, egymás megismerése és megértése felér minden anyagi eredménnyel. Számosán jönnek erre a napra más vallásu és más egyházakhoz tartozó testvérek is: nincs kizárva senki, minden­kit szeretettel és örömmel kö­szöntünk! Közvetlen istentisztelet után ebéd vár a közönségre. Enniva­lókról a new brunswicki, new­­arki, manvillei, woodbridgei, trentoni, elizabethi, franklini és yonkersi egyházak nőtagjai gondoskodnak, összesen 60-an. A fenti egyházak presbiterei szolgálják ki a hűsítőket; össze­sen 57-en. Két órától 9-ik szórakozás a hírneves, Kára-Németh zene­kar kitűnő zenéje mellett. Mi­vel lehetetlen 2 vagy 3 ezer J embernek székeket és asztalo-Nyugati figyelő írja: RÉTHY LAJOS Hazacsalogató küldöttség utazik Nyugatnémet­országba A magyar vöröskereszt 3-tagu küldöttsége május közepén Nyu­gatnémetországba utazott, hogy az ott-tartózkodó kiskorú mene­külteket rávegye a hazatérésre. A magyar vöröskereszt felhívta a Nyugatnémetországban lévő magyar kiskorúak szüleit, hogy személyesen, vagy levélben for­duljanak a Magyar Vöröskereszt kereső szolgálatához. Tanácsos kétszer is meggon­dolni annak, aki hazamegy'!! A 275 ÉVES PERTH AMBOY New Jersey állam, illetve a hajdani East Jersey Provincia volt fővárosa, Perth Amboy, most ünnepli fennállásának 275. évfordulóját, méltó külsőségek, felvonulások és ünnepségek ke­retében. A város nevének első részét Perth angol tábornok u­­tán kapta, az Amboy szó pedig egy régi indián név, ami a város helyét eredetileg jelölte. Egy ideig Perth Town volt a helység neve, de az indián név megszo­kottabb volt s igy az fennma­radt. Perth Amboy sokáig az állam fővárosa és a megye szék­helye is volt. Magyarok a szá­zad elején kezdtek itt és a kör­nyéken letelepedni. Meyner kormány­zónk Moszkvába utazott Kilenc amerikai állam kor­mányzója — köztük Robert B. Meyner, New Jersey “első em­bere” is — kedden, junius 23- án elindult Moszkvába, illetve a Szovjet Unióba, az Institute of International Education ál­tal szponszorolt és a Sloan és Rockefeller Alapból pénzelt látogató-körutra. Amikor Mey­­nert az ujságirók megkérdez­ték, nem fél-e, hogy Oroszor­szágban kidnapolják őket és pénzt követelnek majd kiada,­­tásuk ellenében, kormányzónk diplomatikusan azt válaszolta, hogy “az életben minden kö­rülmények között vannak koc­kázatok.” A kormányzók utjá­nak célját illetőleg Meyner. azt mondotta, hogy: “Alkalmat keresünk arra, hogy betekin­tést nyerhessünk a szovjet szisztéma működésébe. Hogy mit s mennyit fognak nekünk megmutatni, nem tudom, de azt mondták, hogy olyan vidé­kekre visznek, melyek hason­lítanak az Egyesült Államok bizonyos részeihez. Hogy a va­lóságot fogjuk-e látni s meg­tudni, az kérdés.” kát felállítani az ebédidő és a mulatság tartama alatt, kérjük a testvéreket, akik összehajt­ható székekkel és kis asztalok­kal rendelkeznek, hozzák ma­gukkal saját használatukra! Külön autóbuszok indulnak a fentnevezett egyházaktól. A RENDEZŐSÉG Történt valami családjában? amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban AZ AMERIKAI BÜNHULLÁM Itt Amerikában az a szokás, hogy ha valamit ki akarunk hangsúlyozni, akkor napot, he­tet, sőt újabban hónapot dediká­lunk a célnak. Országos méretű kampányok rendszerint elnöki proklamációval kezdődnek. Az államok kormányai sem akarnak hátul maradni. így esik meg, hogy mialatt New York kutya­napot tart, Californiában talán éppen macskanapot ünnepelnek. Nem kétséges, hogy a sok min­denféle napot nem tudjuk szá­mon tartani. így eshetett meg, hogy kevesen vettünk tudomást arról, hogy május elseje a tör­vénytisztelet napja volt. Orszá­gos méretekben. Elnöki prokla­mációval. Komoly oka volt a kormánynak arra, hogy a kér­dést felvesse. Mert Amerika az ellentmondások hazája. Sehol a világon nem mutattak az egyházak olyan fejlődést, mint itt. 1900-ban a lakosság 36%-a volt tagja valamely fele­­kezetnek. 1940-ben 49% volt egyháztag. Ez a szám 1957-ben 61 '/< ra emelkedett. Ha az ország lakosságának emelkedését szám­ba vesszük, azt találjuk, hogy az egyháztagság emelkedése mesz­­sze felülmúlja a lakosság szapo­rulatát. NEM FOG RAJTUNK? Minden vallás alapelvei erköl­csös utón kívánják tartani a ben­nük hívőt. A baj ott lehet, hogy nem fog rajtunk a vasárnapi lecke. Hétfőn reggel kezdjük e­­lőlről. J. Edgar Hoover, az FBI direktora jelenti, hogy 1958-ban 2,796,400 bűntényt követtek el az országban. 1950-óta a büntet­tek száma négyszer olyan gyor­san emelkedett, mint a lakosság szaporulata. Minden dollárral szemben, amit templomra költöt­tünk az elmúlt évben, $12-t kel­lett kiadni a bűncselekmények megelőzésére. 1957-ben 157, 1958-ban 270 bankrablás történt. Az utóbbi évben $1,621,561 volt a bankrab­lók zsákmánya. A múlt évben 8 millió dollárt fizettek ki a ban­kok rossz csekkekre. Az egyik csekk az “East Bank of the Ri­­ver”-re volt kiállítva, ami ma­gyarul a folyó keleti partját je­lenti: East River Bank (Keleti Folyó Bankja) helyett. És ne próbáljuk a kérdést az­zal elintézni, hogy hivatásos bű­nözők azok, akki a törvényt meg­szegik. Tessék csak kimenni az országúira és betartani a sebes­ségi szabályt. Mi fog történni? A kocsik .százai fognak bennün­ket kikerülni. Sőt, némelyik azt is odakiáltja, hogy “miért nem alszunk otthon?” Vagy vegyük az úgynevezett sportemberek ü­­gyét. Csak New York államban 350 vadászt büntettek meg osz­­szesen $10,000 birságra az el­múlt évben. Ha szabadjára en­gednék őket, az őz és a nyúl is úgy kipusztulna, mint az ameri­kai bölény. Egyszóval, mi “nem hivatásosak” sem vagyunk job­bak a Deákné vásznánál . . . A “SZEGÉNY”BŰNÖZŐ? A Federal Trade Commission naponta ad ki kommünikéket, a­­melyekben a vásárló közönséget óvja a minap megjelent hamis hidetésektől. Sajnos, ezek a je­lentések nem kerülnek a közön­ség kezébe. Mert ugyanazok az újságok, amelyek lehoznák őket, a belső oldalakon továbbra is nyomnák azokat a jólfizető hir­detéseket, amelyek hazudnak az áru minőségéről, a leszállított árról és miegyébről. _ Az Aetna Biztositó Társaság becslése szerint, az alkalmazot­tak hűtlensége közel egy billió dollárjukba kerül évente a válla­latoknak. A múlt évben két és félszer annyit fizetett ki a tár­saság ilyen károkért, mint 1957- ben. Nem szeretnénk a gyengébb nemmel bajba kerülni, de meg kell említenünk azt is, hogy a sikkasztó alkalmazottak 70%-a nő volt az 1958-as évben. A pál­mát az az indianai hölgy kapná, aki egy ottani kávévállalattól $320,000-t sikkasztott. New Yorkban van egy magán­cég, amely azzal foglalkozik, hogy a nagyvállalatok alkalma­zottait tartsa számon. 500 meg­figyelőt tartanak a nagyobb cé­geknél. Azt jelentik, hogy a csa­ló alkalmazottak 60%-a nem egyszerű munkás. A felügyelők, az üzletvezetők, vagy igazgatók közül kerül ki a legtöbb sikkasz­tó és egyéb bűnöző. A FEJÉTŐL BÜDÖSÖDIK Egy newyorki főiskolában 39 kiváló tehetségű diákhoz intéz­ték a következő kérdést: “Mi a legfőbb célja az életben?” — A megkérdezett diákok mindegyi­ke legalább 180 fok intelligen­ciával rendelkezett. Mindegyik művészi pályára készült. író, festő, szobrász, zenész lesz belő­lük, amikor elvégzik az iskolát. Ők lesznek azok, akik a jövő ge­neráció gondolkodásmódját irá nyitani fogják. Feleletük? Kettő kivételéyel mind azt felelte, hogy minél több pénzt igyekszik majd keresni a művészetével. A tobzódó materializmus te­hát nemcsak a szovjet-rendszer bűne. Itt van körülöttünk. Ha a politkust hallgatjuk, azzal fog dicsekedni, hogy hány automobil és egyébg luxuscikk van Ameri­kában. Ha a televíziót kinyitjuk, a^t tanuljuk belőle, hogy mindig annak van igaza, aki gyorsab­ban ki tudja rántani a forgópisz­tolyt. Az erőszak dicsőítése sem bolsi találmány. A két rendszer között ideológiai 1 versengésből csak akkor kerülhetünk ki győz­tesen, ha hétfő feggeltől vasár­nap estig befelé nézünk! Ha a tisztulást önmagunkkal kezdjük. Kár a szomszédra ujjal muto­gatni. Mert ugyanakkor 3 uj­junk mifelénk mutat. . . KOPOGTATNAK AZ AJTÓN És ha a kopogtatás éjszaka hangzik, elszorult szívvel nyit ajtót, aki a vasfüggöny mögött lakik. Néha ugyanaz a sorsa an­nak is, aki segítette ezt a füg­gönyt legördíteni. Alexander Di­­mitriev szovjet tengerészkapi­tány a londoni szovjet követsé­gen szolgált, mint tengerészeti attasé. Kitünően beszélt angolul. Felettesei utasítására tagja lett minden angol főúri klubnak, a­­hol egy kis beszélgetés-foszlányt ki lehetett hallgatni. A klubélet azonban kétélű fegyvernek bizo­nyult. Dimitriev kapitány meg­szerette az angolokat és1 befeló szégyenkezett kémszerepe miatt. Csak önmagában pironkodott még. Nem jutott el a meghason­­lásig. De felettesei figyelték, mi­ként csúszik. Az egyik éjszaka kopogtattak a kapitány ajtaján. A követség két marcona pribékje elhurcolta hazulról, órákig vallatták a kö­vetségen. Amikor semmit se is­méid be. szabadon engedték. Ha­zaérve, feleségének és 5-éves kis­­(Folyt. a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents