Hiradó, 1958. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-02 / 40. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND OníU, Kunqnhinn 97 o IDAfulpoA. ßxÜisxL jfUtoL (pJubli&hsuL Ált, ftsAÍk, ÚJfobiMf. VOL. 37. ÉVFOLYAM NO. 40. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1958. OKTÓBER 2 A francia népszavazás HAYDU K. GYÖRGY BESZÉDE WASHINGTONBAN, A KOSSUTH BÉLYEG KIBOCSÁTÁSAKOR kétségtelenül megerősíti a Nyugatot. A ‘beteg ember’ összeszedte magát — és élni fog. Az algiersi rebellisek ellenére is. Mert egy országot mindig csak belső bajok tehetnek tönkre. Franciaországban bebizonyosodott valami. Nevezetesen az, hogy nem lehet büntetlenül aláásni a tekintélyt. Voltak Párizsban, akik azt hirdették, hogy a demokratikus országban nincs, nem lehet tekintély. De Gaulle azt vitatta, hogy tekintély nélkül nem lehet kormányozni. Ha a nép nem néz fel a vezetőire, akkor már vezetőnek lenni sem érdemes, még kevésbbé magasrendü erkölcsi célokat kitűzni. A tekintély visszaállitását sokan nem jó szemmel nézik. De a nép megértette De Gaulle harcát és mellette szavazott. Egy uj Franciaország van keletkezőben s ez nekünk, magyaroknak is örömhír. Csak az erősödő, illetve erős európai országok hozhatják közelebb a magyar felszabadulást. Legutóbb, amikor Adenauer és De Gaulle megbeszélésre ültek össze, Európa egésze mellett tettek hitet. Ez a hitvallás még ma is ott cseng a Kreml falai közt. A Kremlben tudják, hogy eljön a pillanat, amikor az egységes és erős EEurópa követelni fogja a most vasfüggöny mögé zárt részeket - . . Nyugateurópa különben hovatovább függetleníti ' magát Amerikától. Ez távolról sem azt jelenti, mintha Amerika-ellenes irányzat kapna lábra Európában. Az európaiak egyszerűen önálló politikát és külpolitikát akarnak maguknak, olyant amelyikbe Amerika nem avatkozik bele. Köztudomású, hogy Európában mindig volt bizonyos Amerika-ellenes hangulat. Főleg a háború utáni időkben jelentkezett, amikor koldus Európa kénytelen volt Amerika alamizsnájára fanyalodni. Ahogy Európa rendbeszedte magát, az A- merika-ellenes hangulat enyhült, —r bár teljesen el nem tűnt. Annak azonban, hogy Európa függetleníteni akarja magát A- merika és Anglia külpolitikjá-Egy külföldi látogató benyomásai Budapestről Egy külföldi utas nemrég Budapesten járt látogatóban. Budapestre érve a rég nem látott város jelenlegi állapota igen meglepte. Mindenfelé romokat vagy körbe állványozott, lassan VE^gy egyáltalán nem épülő házakat látott, melyek körüí a járda vagy az úttest egy része is le volt zárva. A város, még a fő útvonalakon is piszkos és poros. De !a városnál is szomorúbb képet nyújtottak az emberek. Az emlékezetében élő zajos, vidám Budapest helyett egy szomorú, szinte csendes várost látott viszont — fáradt, keserű arcokat. Szinte az volt az érzése, hogy ebben az országban elfelejtettek az emberek nevetni. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! tói, nem ilyen alig-alig megmagyarázható érzelmi okai vannak. Az európai államférfiak úgy érezték, hogy Európának minél hamarabb a saját lábára kell állnia. Bizonyíthatóan az európaiak először a magyar forradalom idején döbbentek rá arra, hogy Amerika elsősorban a saját politikáját csinálja, a saját érdekeinek szem előtt tartásával. S ebben a külpolitikában néha nincs -semmi, ami “európai” volna. Úgy találják Európában, hogy Amerika nem is következetes a maga külpolitikájában. Egy példa a sok közül: 1956-ban Amerika teljes mértékben elitélte Anglia és Franciaország “szuezi kalandját,” de 1958-ban hasonló kalandra vállalkozott, amikor az amerikai csapatok partra szálltak Libánonban. A különbség az — mondják Európában, — hogy a “szuezi kalandnak” lett volna eredménye, mert Nasszertól megszabadult volna a világ, viszont a libánoni kalandnak nincs, mert az amerikai csapatok kivonása után a dolgok ott folytatódnak, ahol abbarharadtak. A Középkelettel kapcsolatosan az európaiak meghökkenve vették tudomásul az angol-amerikai kémszervezet tökéletlensgét is. Irákban meg tudták szervezni a forradalmat s erről sem az angol, sem az amerikai kémszervezet nem értesült idejében. Ez még nem minden. Az európaiak szerint Amerikában Szputnyik hisztéria volt, olyan idegállapot, amely nem méltó a vezető nagyhatalomhoz. Az európai lapok gondosan tálalták közönségüknek a Szputnyik kilövése nyomán keletkezett “gyerekes” amerikai megnyil-" vánulásokat. De persze, mint rovatunk elején megemlékeztünk, a francia belpolitikai helyzet megszilárdulása igen nagy szerepet játszik ebben az önállósulási folyamatban. Az uj európai hangot elsősorban De Gaulle üti meg, és pedig mostantól kezdve egre sűrűbben. Nem kell attól tartani, hogy Európa külpolitikája Amerika-ellenes lesz. Az európaiak nem felejthetik el, hogy az Egyesült Európa gondolatának m e g v a 1 ó s i tását Amerika szorgalmazta, még pedig végtelen önzetlenséggel, közvetlenül a második világháború után. Igaz, hogy ennek elismerése mellett az Atlanti Óceán másik oldalán szívesen felhánytorgatják a régi dolgokat is. Európai segítség nélkül — mondják odaát — Amerika nem vívhatta volna ki a függetlenségét, vagy legalább is még sokáig nem. Dehát mai nagyságában Amerikában rendesen elfelejtik azt, hogy két Bourbonnak, XVI. Lajosnak és II. Károlynak — milyen sokat köszönhet Amerika népe. Szóval, Európa is sokmindent köszönhet Amerikának, de azt sem lehet mondani, hogy Amerika nem adósa Európának. És Európa még nem érkezett el oda, ahová el kell még érkeznie. Az ut még odáig hosszú és nehéz. Ezen az utón még szüksége lesz Amerika önzetlen és nobilis segítségére. Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke szeptember 19-én Washingtonban, a Belügyminisztérium épületében rendezett ünnepélyen az egyik gőszónok volt. Angolul elmondott beszédének magyar fordítását az alábbiakban adjuk: “Büszkeség és lelkesedés tölti el szivemet — mint egy magyarszármazásu amerikai polgárét — arra a gondolatra, hogy a mai napon a szabadság HAYDU K. GYÖRGY hatalmas szószólója: az Egyesült Államok, egy nagy magyar szabadsághős emlékét ünnepli. Minden magyarszármazásu amerikai polgár nevében szeretném hálámat és köszönetemet kifejezni azért a kivételes megtiszteltetésért, melyben ma a legnagyobb magyar hazafi, Kossuth Lajos részesül. Különösképen azért is kívánom köszönetemet tolmácsolni a világon szétszórtan élő minden magyar nevében, mert az ő meggyőződésük szerint is az Egyesült Államok a demokráciának és szabadságnak egyetlen vezetésre hivatott szószólója és védőbástyája. Minden magyar tudja, hogy amikor ma Kossuth Lajos emlékét ünnepeljük, akkor a szabadság, függetlenség és egyéni sértetlenség gondolatát is ünnepeljük, melyet érdemes fenntartani és méginkább megvédeni.” Mit is jelentett tulajdonképen Kossuth Lajosinak ez a szó: szabadság? Az en amerikai magyar véleményem szerint Kossuthnak e szó:|szabadság ugyanazt jelentette, miht nekübnk: szólászszabadságot, gyülekezési szabadságot, ^Vallásszabadságot és mindennek felett teljes egyenjogúságot úgy az egyén, mint a nemzet számára. Kossuth maga mondotta ezeket a szabadságról : “Egész életemben egyetlen vezrélő szmém volt: szabadság. Egyetlen életcélom volt annak áldását, élvezetét nemzetem számára biztosítani. Szabadság nélkül nincs tartós társadalmi rend, termelő munka, egyéni biztonság és kölcsönös megértés. E- gész Európa beleremegett ebbe a gondolatba. Korunknak vezéreszméje a: szabadság.” Kossuth Lajos mintegy 60 évvel ezelőtt halt meg, de még most is él mitídenkinek a lelkében az ő lángoló szelleme és olthatatlan szomjúsága az igazságért, valamint megingathatatlan álláspontja az egyéni szabadság kérdésében. Minden jószándéku ember e föld kerekén ' Kosuthal együtt vallja az egyetemes igazság jogosultságát. Senki jobban nem harcolt az 'emberi jogok védelméért, mint {Híi-.Tjgy magyar hazafi. Hölgyeim és Uraim! Magyarország, több más országhoz hasonlóan egy eszép hősi múltra tekint vissza, melyben mindvégig az elnyomatás és szolgaság ellen harcolt. Az elmúlt ezer esztendő alat, mind a mai napig a szabadság szeretet és az egyéni jog tiszteletbentartása volt az, ami fenntartotta és éltette ezt a nemzetetet. Mint az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, több mint' egymillió amerikai magyar képviseletében büszkeséggel és hálával fogadom el ezt az ajándékot. Büszkeséggel, mert őseim egy olyan hőst adtak a világnak, mint honfitársam: Kossuth Lajos ... És hálával, amit minden amerikai magyar érez velem együtt ezért a kivételes lehetőségért, hogy itt élhetünk, boldogan és főképen: szabadon, ebben a hatalmasan, diadalmasan fejlődő országban.” Magyar postamestereink a postaügyi miniszterrel A Kossuth-bélyeg kibocsátása napján rendezett szép magyar ünnepélyen Washingtonban ott volt New Jersey-böl két magyarszármazásu postamesterünk is, akik Postamester General Arthur E. Sujnmerfield főpostamesterrel vannak lefényképezve a fenti képén. A fopostamester jobbján (balfelől) Szabó László, Carteret, N. J. postamestere, tőle jobbra pedig (a képen balfelől) Radies G. Tamás, New Brunswick, N.J. postamestere áll. A képet e lap szerkesztőjének kérésére a postaügyi minisztérium fotográfusai készitették és most kaptuk készhez Washingtonból. Uj központi titkár a Szent György Szövetségnél A Perth Amboyban székelő Szent György Katolikus Szövetségnél központi titkár-változás történt, amennyiben az eddigi titkár, Szilágyi József nagyfokú más elfoglaltsága miatt október elsejével lemondott s helyét, a központi vezetőségi gyűlésen történt alapos megtárgyalás után Chizmadia Gyulával, az első osztály titkárával töltötte be Böck János központi elnök. A központi elnök ideiglenes jelleggel nevezte ki Chizmadia Gyulát központi titkárrá, amig e pozíció végleges betöltéséről dönthet a központi vezetőség, vagy pedig majd a konvenció. Chizmadia Gyula Perth Amboyban lakik, nőst, fia főiskolát végzett. 1956 óta a fordsi postahivatalnak a superintendentje a Szövetség uj titkára, aki e munkája mellett talál időt arra, hogy az egyesület ügyeit intézze. Minden levél, irat, valamint az osztályok negyedévi jelentései, haláleset-jelentések, stb., ezentúl az uj titkár címére küldendők be: Julius F. Chizmadia, 547 Compton Ave., Perth Amboy, N. J. (Telefonszáma: Hlllcrest 2-4138). Szilágyi József 1944-óta volt a Szent György Szövetség központi titkára. Az utóbbi időben gyári munkájában anynyira elfoglalt, hogy nehezére esett a Szövetség ügyeinek az intézése is s ezért adta be lemondását az elnöknek. Böck János központi elnök azonnal rendkívüli gyűlésre hívta össze a Szövetség yezetőségét és igazgatóságát s a választás ideiglenesen Chizmadia Gyulára esett, aki az első osztálynál kitünően végezte eddig is titkári feladatait. A Szent György Szövetség egy országos magyar biztositó egylet, melynek különböző államokban vannak fiókosztályai, taglétszáma mintegy 1,200, vagyona pedig több mint félmillió dollár. A legutóbbi actuary kimutatás szerint. a Szövetség solvency-je, fizetőképessége 130 százalék körül van s amint a szakemberek megállapították: egyik legerősebb, legjobb “k'is-egy? let”, egész Amerikában. Havi tag<iij-rátái rendkívül alacsonyak, mert ügykezelési költségeit a lehető legalacsonyabban tudja tartani. Olcsó és jó életbiztosítást keresők számára őszintén, ajánlhatjuk a Szent György Szövetséget. A japán külügyminiszter nyilatkozata Aichiro Fugiyama japán külügyminiszter szép tember 18-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének K ö z g y ü lé se előtt elhangzott beszédében kijelntette, hogy Magyarország problémája nem a multté. Különösen a mai idők megoldandó kérdései közé tartozik a japán külügyminiszter szerint a mosan folyó politikai perek áldozataniak ügye. Fugiyama szerint a világkrizis kiéleződésének fő oka a kommunizmus agresszív törekvése. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen I a mi lapunkban! Szomorodott szívvel jelentjük, hogy Perth Amboyi Híradónk és Trenton-i Függetlenségünk alapitója és volt szerkesztője, az amerikai magyar sajtó hajdani közismert toliharcosa, a Perth Amböy Housing Authority nyugalmazott igazgatója, Zámbory Sándor 73 éves korában, az Elizabeth-i St. Elizabeth kórházban pénteken, szeptember 26-án hajnalban örök álomra hunyta le szemeit . . . Hosszabb ideje betegeskedett, hosszú évek óta panaszkodott epeköves és hasonló bántalmai miatt, mig vé^ül kb. két héttel ezelőtt rászánta magát egy operációra, kórházba ment, de ordenütt sikraszálló honfitársunknak . . . Zámbory Sándor 1885 január 30-án született, Gálszécs, Zemplén megyében. Iskoláit Kassán végezte s már gimnazista korában munkatársa volt a “Felsőmagyarország” c. lapnak, majd Budapestre került s ott riportereskedett. 1910-ben jött Amerikába, 1912-ben megalapította Trentonban a “Függetlenség” c. lapot és a Magyar Otthon alapításában is tevékeny része volt. 1921-ben a lapot Orosz Antalnak adta el s Perth Amboyban folytatta uj ságirói működését, ahol a Híradó c. lapot alapította s az első két évben üzletvezető-ZÁMBORYSÁNDOR vosai már nem tudtak segíteni rajta. Meghalt s vele az amerikai magyar újságírás nesztora szállt örökre sírba, ... ennek a speciális magyar újságírásnak egy nagy mestere ment el körünkből ... 4k Zámbory életrajza az amerikai magyarság történelmének egy része . . . Nemcsak hivatásából (kifolyólag, de közvetlen, személyes belekapcsolódása, segítő igyekezete-; a magyarságért végzett odaadó munkássága folytán is évtizedeken át Zámbory Sándor neve és személye valóságos fogalom volt a mi “Magyar-A- merikánkban,” ismert volt csaknem minden magyarlakta helyen ebben a hazában s amikor most halála híréről, utolsó útjáról Írunk, úgy érezzük, hogy egy korszakot zárunk le történelmünkben ... Káldor Kálmán öreg újságíró harcos-társunk 1939-ben kiadott könyvéből idézzük róla ezt a néhány jellemző sort: “Munkára kész, vállalkozó szellem soha sem hagyta nyugodni és elgondolásainak javarészét szép sikerrel valósította meg. Mindig bátran bocsátkozott a magyar érdekekért küzdelembe. Sebeket osztott és ha néha közben maga is kapott sebeket, soha nem csüggedő bizakodással ment újra és újra harcba a magyar érdekekért, azzal a hitében élő gondolatai, hogy a magyarnál különb faj nincs a föld kerekén és e nemződnek olyan történelmi Jiivatottsága van, hogy nem múlhat el soha e föld színéről.” Igen, ez volt Zámbory Sándor, aki a fenti sorok leírását követő további két évtizedben is, habár amerikai téren, mint a Perth Amboy Housing Authority igazgatója, mindig, haláláig megmaradt jó magyarnak, szülőhazáját, fajtáját szerető s azért mindig, minje volt a hires Csípő Bankháznak is. A 20-as években egy ideig szerkesztője volt a Verhovay Segély Egylet lapjának. 1938-ban tagja lett a Perth Amboy Housing Board-nak, mely ugyanazon év őszén igazgatójának s az építendő amboyi Housing-otthonok ügyvezetődnek ne-wezte ki. A 258 ala•sonybérü Dunlap Homes housing-laká^ok építése, valamint a később épült Delaney Homes lakások építése az ő nevéhez fűződik s azon kevesek közé tartozott, aki megérte, hogy életében utcát neveztek el róla Perth Amboyban, városfejlesztési téren szerzett érdemeinek elismerése if épen. Nevét, emlékét Perth Amboyban a Zámbory Street is kegyelettel őrzi. 1939-ben á Híradót Diénes Lászlónak adta át, de csaknem egy évtizeden át főszerkesztője maradt e lapunknak. írásai éveken át gyakran jelentek meg ezután is lapjainkban s legutóbb a múlt évben hoztuk egyik cikkét, de szembaja miatt az irás már nehezére esett s megkezdett emlékiratait, amit könyvben akart kiadni, már nem tudta befejezni. Pedik sok-sok érdekes momentumot, szines képet akart megörökíteni ebben a mi Magyar-Amerikánk elmúlt közel 50 esztendejéből . . . Egyik alapító.) a és éveken .át elnöke volt az Amerikai ■ Magyar Hetilapod Országos Szövetségének, melynek nevében 1940 őszén, Erdélyünk egy részének visszatérésekor szép magyar érzésekről tanúságot tevő táviratot intézett Magyarország kormányzój ához. Zámbory Sándor számos magyar és amerikai egyesületnek és klubnak volt a tagja. A Perth Amboy-i Lions klubnak elnöke is volt, igazgatója 12 éven át a Red Cross Chapter-nek, igazgatója a Visiting Nurse Ass’n-nak, (Folyt, a 2-ik oldalon) POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP
