Hiradó, 1958. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-18 / 38. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJvl Önki* 2futt/j/ihinn YbuoApap/UL ^diiad and ßuktiAhad Jut, fisiAJtk, űmbatf. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1958 SZEPTEMBER 18 Kossuth Lajos százhat évvel ezelőtt, 1852 január hetedikén mondotta az Egyesült Államok kongrosszusa előtt a következőket: “A nap nem fog soha Oroszországban felkelni, Orosz­ország felett ott van az ég, Oroszországban is van levegő és viz. De aki a napot keresi, amely fényével beragyogja a szabadság útjait, annak Amerikába kell jönnie. Kelet- Európa elnyomott és szenvedő népei minden reményükkel Amerika felé fordítják tekintetüket. “Az Önök országa csodálatosan rövid idő alatt fej­lődött naggyá és az elvek, amelyekre nagysága felépült, vonzó hatással vannak a világ népeire. Az önök elvei meg fogják hódítani a világot. Az önök szabadságának, jólétöének és biztonságának dicső példája, az egész em­beriséget hivatásának tudatára fogják ébreszteni. A példa amelyet Önök az emberiségnek adnak, meg fogja hozni gyümölcseit.” Az orosz diplomácia legnagyobb és végzetes sikere lenne, ha az Egyesült Államokat arra bírná, hogy megen­gedje Oroszországnak, hogy uralma alá hajtsa Európát, Ázsiát és a Földközi tenger partjait. Meg vagyok győződ­ve, hogy ha Oroszország leigázza Európát, az Önök or­szágát fogja megtámadni legfontosabb érdekeiben és ké­pes lesz halálos csapást mérni Amerikára, anélkül, hogy kirobbantaná a háborút.” “Oroszország mindent el fog követni, hogy megállít­sa az amerikai nép csodálatos haladását. Biztosak lehet­nek benne, hogy ha Oroszország leigázta Európát, Ame­rika ellen fogja fordítani erejét.” “Az igazság és a szabadság megelégedést hoz és tar­tós békét. A zsarnokság viszont elnyomást és háborút hoz a világra.” 106 évvel ezelőtt mondotta ezeket a szavakat Kossuth Lajos és úgy hangzik, mintha ma mondotta volna. A Negyedik Köztársaságot végképpen eltemették a franci­ák s most a szeptember 28-iki szavazáson múlik, hogy milyen lesz a sorrendben ötödik köz­társaság? Az uj alkotmányt bizonyára megszavazzák Franciaország­ban. A francia nép aligha ol­vassa el a hosszú irományt, de többségében igennel szavaz. Úgy gondolkozik, hogy min­den jobb, mint a régi politikai élet. így aztán De Gaulle-nak nyert ügye van. Valószínűleg ő lesz az ötödik Köztársaság el­ső elnöke. Akadnak majd, akik vészes vijjogást hallatnak — mint például Pierre Mendes- France, — de ezek törpe ki­sebbségben maradnak. Franci­aország ismert politikusainak nagyrésze — a kommunisták kivételével — De Gaulle mel­lé áll. Még a szocialisták is. A francia belpolitika meg­szilárdulása nagy nyereség lehet. Az egész világnak, de elsősorban Európának. Az uj Európa egyre inkább hallatja szavát s ez a duzzadó erő sza­va. Adenauer és De Gaulle ta­lálkozójának egyik számunkra is jelentős eredménye volt, hogy a két államférfi Középeu­­rópát is emlegette. Hogy úgy mondjuk, számbavette. Min­den esetre, egészséges európai hang jelentkezik. S ez a hang fokozódó gondot jelent Moszk­vának. A távolkeleti válság már nem izgatja a diplomatá­kat. Varsóban, vagy valahol másutt elhallgattatják a kínai part lövegeit. A diplomatákat az a kérdés izgatja: hol kezdődik a követ­kező tánc? Hol akarja a Szov­jetunió az uj feszültséget elői­dézni? Egyesek szerint Kö­zépkeleten. Mások Délkelet­­ázsíában vélik. Valahol majd csak kirob­ban a feszültség. Nem kell at­tól tartani, hogy túlságosan nyugodt lesz az életünk. A kommunizmus “feszültségről feszültségre lép,” mint ahogy a méhecske virágról virágra száll. Ez a természete. Ha egyszerre nagy csend lenne, Moszkvában megijedné­nek. Pontosan tudják: a kom­(Folyt, a 3-ik oldalon) KOSSUTH LAJOS (1802 szeptember 19—1894 március 20) Louis Kossuth said the following words, before the Congress of the United States, on Jan. 7, 1852, over one hundred years ago: “From Russia, no sun will ever rise. There is sky and air and water there; but to find the sunlight where it most spreads and lightens the path of freedom, we piust come to America. All who now suffer from oppression in the East, look with hope to the free institutions of this West­ern world.” “Russian diplomacy could never boast of a greater and more fatal victory, than it had fight to boast, would it succeed to persuade the United States not to care about her—Russia, accomplishing her aim to become the ruling­­power in Europe, the ruling power in Asia, the ruling­­power in the Mediterranean Sea. One thing I am sure of, and that is, that Russia triumphant in Europe, can and will attack you in your most vital interests, aiicl can hurt you mortally, without even resorting to war.” “They (Russia) will, they must do everything to check your glorious progress. Be sure, as soon as they com­mand the forces to the continent, the ywill marshall them aaginst you.” “With justic eand liberty there will be contentment, peace, lasting peace, consistent peace: while from the tyrants of the world comes oppression, and with oppression the breaking forth of war.” RASKO AURÉL festőművész évekkel ezelőtt fes­tette ezt a képet Kossuth Lajosnról annak a a daguer­reotype fényképfelvételnek az alapján, mely az Ame­rikai Magyar Református Egyesület birtokában van és a Washington-i Kossuth Ház ereklye-gyűjteményének egyik féltve őrzött darabja. A fényképen “M. Kets­­kemethy, 1109 1111 Penna Ave. Washington, D.C.” név és cim áll, minden valószínűség szernt azonban a kép Kossuth Lajos amerikai útja során akkor készült, amikor Bostonban volt, 1852-ben. M. Ketskemethy-nek Washingtonban fényképmásoló stúdiója volt, aki hires emberek fényképeinek másolatával és terjesztésével foglalkozott, főleg egy bostoni fényképész munkáinak felhasználásával. Az amerikai Kossuth bélyeg arckép­rajza ennek az 1852-től származó fényképfelvételnek az alapján készült, ugyanúgy, mint a fenti festmény, melynek eredetijét a Református Egyesület rendelte annakidején Rasko Auréltól s az egyesület szívességé­ből van ma is birtokunkban ez a klissé. (Érdekesség­ként említjük meg, hogy a negyvenes évek elején, a­­mikor Ottó főherceg, a volt magyar trónörökös először Amerikában járt, Washingtonban, a Pennsylvania Avenue-n meglátta a “Kossuth Building’* feliratát s betért néhány szóra az épületbe, ahol magyaros ven­dégszeretettel fogadták. A hatalmas Kossuth festmény a gyülésteremnek azon a falán lógott, ahol az “asztal­­fő” volt s ahová Ottót leültették. Nem volt semmi tendencia ebben, de Ottó észrevette Kossuth apánk képét és — szép szavakkal emlékezett meg egyik leg­nagyobb magyarunkról . . .) The great Hungarian patriot, the champion of Liberty, said these words more than a hundred years ago. It could have been said today. AMERIKÁNAK, AZ EGÉSZ VILÁGNAK ÜZEN SZÉCHENYI, A “LEGNAGYOBB MAGYAR” Szent István koronája, angyalos címer, a kárpátok gerince hirdeti népünk felsza­badításába vetett hitünket a washingtoni bélyegünnepségen KI VOLT KOSSUTH? (A budapesti első Kossuth- szobor leleplezésekor, valamikor 1928-ban irta Dr* Kiss Menyhért, v. nemzetgyűlési képviselő, állami felsőkereskedelmi iskolai tanár) Ki volt Kossuth? . . . Fiam, ezt kérdezed? Nevére kulcsold imára kezed! Szived dobogjon, szemed izzón, égjen, Mint két csillag a nyára barna égen. Ajkad lobogjon, mint a rengeteg, Melybe a villám tüzmagot vetett, — Melled feszüljön, mintha átölelnéd Élted álmát, legszentebb szerelmét, — Mikor kimondod halhatatlan nevét, Mely üstökösként piroslik feléd . . . Be gyönyörű név . . . szent, könnyes-ja jós: Kossuth Lajos. Ki volt Kossuth? Négy évszázad óta Zsupfedte kunyhó várta és dalolta. Mikor a rémes pallos rémitett S a jobbágy eltemette a'hitet, Mikor a dézsma-bot szántott a hátán S uj kinzópoklot szőtt a bécsi sátán, Mikor látta, hogy a császári ház Rangot s földet az árulóknak ad, * S a megparancsolt cél itt semmi más: Letörni a magyar sas-szárnyakat; Se jog, se föld, se szabadság a népnek, — Bitó-halál, akik élére lépnek — A könnyek oceántengerében, Mely égig dagad s csillagot tapos, Megszületett — Rákóczi lelke-képen, — Mint husvéthajnal a nagypénteki éjben: Kossuth Lajos. Megszületett és hozott szabadságot, Trónusára ült a népakarat, Jog, egyenlőség gyújtott és világlott S hulltak bilincsek és válaszfalak . . . De a sugárt elnyomja a sötétség S a szabadság drága aranyvetését Megtaposta a zsarnok hitszegőn: Hogy Kossuthot és népét megkötözze, A világ két hatalma fogott össze, Egymás gyilkos bűneit védve hőn . . . S elbukott a szabadság lobogója. Bitófák mellett sirt a Kossuth-nóta, De prófétája két világon át Magával vitte vérző honát . . . A szabadság megtépett lobogóját, A nagy népek babérral teleszórják, S bár leverte gazul a muszka kar: Nagy, ünnepelt, dicső volt a magyar! Ez volt Kossuth,—szivedbe zárd fiam, Mint szent oltárkép lebegjen előtted: Ezer éve meghaltak annyian S ő legnagyobbja minden időknek! Ifjúként dobták hosszú rabságra, De a haza már vele volt bezárva S mikor legyőzték helóta-liadak, A megváltott nép hiába várta, A hatalom onnan kizárta S meghalt idegen csillag alatt. . . Ki millióknak hazát adott, Élte végéig hazátlan maradt, Csak a szivek legmélyén lakhatott, Héttitku-záros, nagy pecsét alatt. . . Most köztünk vagy, szoborban és halottan, Ah, de az ország, a Nagy-Magyarország Oda van már . . . idegenek elorzzák És idegen parancsol ottan FIol bölcsőd ringott, Kossuth apánk . . . De a végzet nem szakadt volna ránk, Ha a Kossuth álma valóra vál’ S Budán él, velünk a magyar király . . . Ha akik kardra és kaszára jók: Jogot kapnak a dolgos milliók, Ha a gondolat, a sajtó szabad: Testvérnépet köszönt uj virradat, , Ha falánk kétfejü-sas helyett Turulmadár zug a bércek felett S Kossuth Jelke élt volna fent s alant! Nem volna másé egy maroknyi hant! A Beszkidektől le az Aldunáig, Együtt volnánk mind, az utolsó szálig . . . És együtt leszünk, ha a Kossuth-örökség, Halottaiból feltámad manapság, Hogy ami széthullt ismét eggyé kössék: A jog, egyenlőség és szabadság! kesf óvárosának eleddig legje­lentősebb magyar vonatkozású ünnepségén, az amerikai Kos­suth szabadság-bélyegek kibo­­jsátásakór Széchenyi István imádságnak is beillő jelmonda­tát idézzük: “MAGYARORSZÁG NEM FOLT, HANEM LESZ!” Az Amerikai Magyar Szövet­ség • titkára közkívánatra meg­szerezte az amerikai postaügyi minisztérium engedélyét, hogy ilyen körfeliratu diszpecséttel láthassák el az ünnepség szín­helyén beszerzett borítékaikat a Washingtonba sereglő bélyeg-CMAMPIONjPF LIBERTY UN (TIED STATES POSTAGE CHAMPION OF LIBERTY UNITED STATES POSTAGE gyűjtők. A valamennyiünk szi­véhez közelálló jelmondat közé Koszorús Gabriella festőmüvész­­nő nagy gonddal rajzolta bele az angyalos magyar címert—úgy, ahogyan arra a kivándorolt magyarság nagy tömegei vissza­emlékeznek. Kossuth Apánk bizonyára bol­­(Folyt. a 4-ik oldalon) Maga Kossuth Lajos állapí­totta meg az országépitő Szé­chenyi Istvánról, “íme, a legna­gyob magyar . . .” Illő tehát, hogy az Egyesült Államok szé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents