Hiradó, 1958. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-04 / 36. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJvl Only. dtuLn/jiváaiL TleiuApapax. frdibuL and. ßjubtiAhad. in. fijudtk. Cbtduu^ CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1958. SZEPTEMBER 4 Genf és Peking Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS Pénteken, szeptember 19-én délután lesz Washingtonban a Kossuth ünnepség “Stamps” Magazine: “Ez igazán mestermii .. A hivatalosan elfogadott, elsönapi bélyegzővel ellátandó borítékok rajza. majdnem olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsá­lemtől. S a két egymástól távoli városban más kérdések kötik le a figyelmet. Genfben az atom­robbantási kísérletek tilalmáról tárgyalnak a hatalmak. Béké­sen együtt ül az amerikai és szovjet delegátus és már a rész­letkérdésekről diskurálnak. I- lyenekről, hogy a 180 ellenőrző állomást hogyan helyezzék el a szárazföldön és az óceánokon és az ellenőrzésben milyen népek vegyenek részt, mint ‘közvetlen érdekeltek’ ? Pekingbep az érdekli a vezető vörösöket, hogy Amerika ug­­rik-e, vagy nem ugrik Csáng­­káj Sek segítségére? Ha nem ugrik, az öreg Csáng napjai, sőt órái is meg vannak számlálva. Esetleg Mao hadserege bele­nyomhatja a formozai védőket a tengerbe. Csángnak egész biztosan nem tetszik ez a megoldás. De az a kérdés, hogy van-e elég puska­pora? A formozai haderő mo­dernül fel van szerelve s erejé­ből nemcsak a sziget védelmére telne, hanem arra is, hogy eset­leg partraszálljon a kínai szá­razföldön. Csáng Amerikától várja a puskaport. A formozai hadsereg minden felszerelési tárgya amerikai eredetű és Csáng katonái nem, tudnak el­sütni egy pisztolyt sem, ha ez nem találkozik a washingtoni kormány jóváhagyásával. Mit akar Amerika? Ez a kérdés nemcsak Csán­gót, hanem az egész világot ér­dekli. Főleg azért, mert ennek a kérdésnek térben és időben mindig más mellékzöngéje van. A libanoni beavatkozással Amerika messze merészkedett. Nagy háborút kockáztatott. Most az őszön ilyen kockázatot aligha vállal és még hozzá a Tá­volkeleten. Egyrészt választások lesznek s nincs az az amerikai kormány, • • Majdnem egy félszázad múlt el azóta, hogy az Amerikai Egyesült Államok uj taggal szaporodott. Már csak Alaszka lakóinak a szava szükséges ah­hoz, hogy államiságot nyerje­nek. A népszavazást még az idén megejtik úgy, hogy amikor (tehát a jövő év elején) az uj kongresszus összeül, már Alasz­ka is képviselve lesz ott: a sze­nátusban két taggal, tehát ugyanannyival, mint például New York állam, a képviselő­házban egy taggal (a lakosság számarányában). A legfiatalabb államunk egy­szersmind a legnagyobb terje­delmű lesz az államok között. (Nevadának 160,000 polgára van, Alaszkának 210,000.) Alaszka egész népessége nem nagyobb, mint New York vagy Chicago néhány háztelepének, Alaszka lesz az Egyesült Ál­lamod egyetlen állama, amely a sarkvidékre is kiterjed és a ke­leti földtekére is. Legnyugatibb szigete Szovjetoroszország leg­keletibb szigetétől mindössze 2 és fél mérföldnyire van. Szóval Alaszka lakói földrajzilag sok­kal közelebb lesznek a Szovjet­hez, mint az Egyesült Államok többi részéhez. amelyik ilyenkor ne gondolná meg kétszer is a tűzzel játszást. Másrészt "Formóza nem a Kö­zépkelet. Voltak olyan pillana­tok, amikor Középkeleten ve­szélyben forgott Nyugateurópa egész ola j ellátása s a politikai meggondolások mellett ez a gaz­dasági indok vezérelte Ameri­kát a beavatkozás terén. Formózán nincsenek ilyen vi­tális érdekek. Illetve vannak, mert hiszen Formóza fontos stratétigiai értékét senki sem tagadhatná. De azért Amerika valószínű­leg nem ugrana, ha Maoék ‘ko­molyan lőnének.’ Amerika, rö­vid pár hónapon belől, nem en­gedi magát a háború szélére so­dortatni. Éppen az országos vá­lasztások előtt. Republikánus kongresszusra ezúttal sincs ugyan kilátás, de azért a kormányzópárt szénája jobban áll, mint állt pár hónap­pal ezelőtt. A kormányzópárt helyzetén a­­laposan javított az a tény, hogy a szakemberek egybevágó véle­ménye szerint a recesszió elvo­nult s most már gazdaságilag egyre vidámabb hónapok követ­keznek. Ezt a vidámságot a kis­ember nem érzi még, de rövide-­­sen ő is tapasztalja. Nehezebben adják a kölcsönt ezt a kisember már is tapasz­talhatja, ha éppen ihegpróbál hozzájutni. Persze, nem az egyes pénzintézetek spekulációjáról van szó, hanem központi intéz­kedésről s ennek New Yorktól Los Angelesig egyforma hatása van: szükebb lesz a bankó. A kormány kénytelen véde­kezni az infláció veszélye ellen. Az infláció, a pénzhigulási ve­szély hónapok, sőt évek óta ki­sért. Állítólag most sincs na­gyobb baj. Állítólag még az á­­rak szokásos emelkedése is megtorpan. Eddig California dicsekedhe­tett a legmagasabb hegycsucs­­csal Amerikában. A Mount McKinley Alaszkában azonban 20,000 lábnál is magasabb. A legújabb állam rendkívül gazdag természeti kincsekben: ásványokban, faanyagban, szőr­mékben és haltermékekben. Mégis amikor Seward külügy­miniszter 1869-ben megvásárol­ta Alaszkát az orosz kormány­tól, az uj területet tréfásan “Seward’s Folly-nak” (Seward hóbortjának) nevezték el. Ak­kor még nem is sejtették, hogy milyen kincsek hevernek a hó és jég alatt. A befektetés jó üzletnek bi­zonyult és virágzó demokrata állam lett a megvásárolt terü­letből. Lakói között 16 ezer esz­kimó, 15,000 indián és 4,000 aleuta akad, akik az állam ere­deti lakóitól származnak, fon­tos állásokat foglalnak el a helyi közigazgatásban s most' már szövetségi állásokra is kinevez­­hetők vagy megválaszthatok lesznek. Az amerikai szenátus néhány héttel ezelőtt szokatlan nagy szótöbbséggel szavazta meg Alaszká államiságát: 64-el 20 ellenében. Az erre irányuló Nikita ugyancsak csúszik Egy közismert ügyvéd kapta az alanti levelet a siralomház­ban ülő védencétől: “Amikor pedig a halálos Ítéletemet a felső bírósághoz megfellebbe­zi, legyen szives jól végezni a dolgát. Ez önnek lehet minden­napi eset, de nekem életbevágó kérdés.” Nikitával a baj ott kezdő­dött, hogy kutyára bízta a sza­lonnát. Amikor a sztálinista csoportot sikerült a hatalom­ból kiszorítania, elkövette azt a hibát, hogy — életben hagy­ta a főkolomposokat. Sőt, Mo­lotov vén sztálinista rókát Kül­ső Mongóliába száműzte, szov­jet nagykövetnek. Ez a világ végének látszik, nyugati szem­mel, de Molotov követ úgy ta­lálta, hogy elég közel esik — Pekinghez. Nikita csak tulké­­sőn eszmélt arra, hogy a nagy­követ mindent elkövet, amivel a pityókás cárnak árthat. Az ázsiai érdekkörben a Szovjet legfőbb és legveszedelmesebb versenytársa csak egy erős vörös Kina lehet. Mao gyorsan tanul Ismeretes, hogy a Kremlin mennyire fél Kínától.’ Sztálin idejében annyira rövid pórázon tartották a kínai vazallust, hogy azok orosz hadiszerek nélkül csak két napig tudtak volna háborút folytatni. Nerii is gondolhattak volna arra, hogy a mesterrel szembe for­duljanak. Az orosz vezérek mindig rettegtek attól a pilla­nattól, amikor a 640 millió kí­nai iparilag és hadászatilag egy színvonalra kerül a 200 millió orosszal. Mao Tze Tsung kínai bolsi apostol, aki Moszkvában ta­nulta a léleknélküli és erkölcs­telen kommunista taktikát, egyike volt azoknak, akik az “enyhevonalas” K r u s c sevet hatalomra segítették, ő volt a szocializmushoz vezető “külön utak” legfőbb apostola. A ma­gyar forradalom és a kínai nép passzív ellenállása őt győzték meg legelőször arról, hogy az enyhe vonal a diktatúra züllé­sére és a bolsi uralom bukására vezet. Molotov nagykövet, aki dadogásából megannyi év alatt sem tudott kilábolni, nem bir ékesszólással. Nem arról .van tehát szó, hogy ő győzte meg a kínaiakat a Sztalin-vonal he­lyességéről. Az ő szerepe egye­dül annyi volt, hogy a ravasz kínaiak eszközül használták arra, hogy Nikita trónja alá a dinamitot elhelyezhessék. Nikita raportra megy És erről jut eszünkbe annak a bakfisnak a históriája, aki a főzőiskolába járt. “És amit főz­tök, szabad meg is enni?” — kérdezi az édesanyja. “Mégha csak szabadna, de muszáj!” — válaszolja sanyarú ábrázattal a bakfis. Elképzelhetjük Nikita gyo­morfájását, amit ezesetben mozgalom azonban régóta fo­lyik. 1912-ben történt meg utol­jára, hogy uj állammal szapo­rodtunk, akkor kettővel — Ari­zonával és New Mexicoval. Hawaii lakói is uj reményre kaptak a kongresszus aktusa következtében. Eisenhower el­nök ‘támogatásával törvényja­vaslatot nyújtottak be, amely Hawaiit is állammá avatná. COMMON COUNCIL nem a tegnapi vodka okozott, hanem az, hogy Pekingbe ér­kezve, a saját főztjét etették meg • vele. A volt vazallus ugyancsak megnőtt a muszka sztálinistákkal kötött -szövet­ség óta. Mao Tze Tsung az eddigi alantas, aki Moszkvába szokott menni és hajlongva fo­gadni a Kremlin parancsait, raportra rendelte minden oro­szok és egyebek cárját és a következő ukázokat adta ki neki: “Szó sem lehet csúcskon­ferenciáról Kina nélkül. A kí­nai hadséreg és ipar függősé­gét meg ' kell szüntetni. Az orosz atomkutatás eredmé­nyeit meg kell osztani Kíná­val..” “Igenis, Mao elvtárs! . . . . makogta Nikita. És aki még két nappal azelőtt is arról álmodozott, hogy miként fogja az Egyesült Államok elnökét a csúcskonferencián kipellengé­­relni, ismét levelet irt a nyuga­ti hatalmaknak. Az eddigi le­velekben mindig az volt, hogy cues nélkül nem élet az élet. A világ legnagyobb megrökönyö­désére ebben a levélben pedig az állott, hogy ő lényegében mindig ellene volt a cucsnak. így esett, hogy mialatt a vi­lág népeinek delegátusai a UN plénumára össze gyűltek, Oroszországból a prímás he­lyett csak a kontrás futott be: Andre (Nyet) Gromiko szemé­lyében. MÁRTON ÁRON PÜSPÖK ismét háziőrizetben A “Blagovesti” az egyetlen Romániában megjelenő katoli­kus lap jelentése szerint Márton Áron, gyulafehérvári magyar püspököt a román kommunista kormány ismét háziőrizetbe he­lyezte. Csak a gylafehérvári há­zi kápolnában és a bukaresti ka­­tedrálisban mondhat misét. Márton püspök most lesz 62 é­­ves és 1955-ben. 6 évi börtön­­büntetés elviselése után helyez­ték szabadlábra. Káin megölte Ábelt Barmokat őrzött Káin régen. Ábel pedig szántott, vetett. Gyűlölet ült egyik szemében, A másikéban szeretet. — A testvérek egy nyári reggel, Tábor hegyén tüzet gyujtának; Hogy áldozatot mutassanak be Szokás szerint az Ég Urának.— Káin vezérkosát döfé le; Melyet m.ég Atyjától kapott.— Ábel pedig dús kézzel szórta Tűzre a szép arany magot. — Ábel búzája szépen égett. Kék füstje szállt az Égre fel. Káin máglyáját eloltotta A sürü, sötét füstlepel. — Káin mellett ott volt bunkója. Ábelt azzal fejbeveré. Világgá ment; azóta rója A bűn útját mindenfelé. — * Valahol most is él tán Káin. Csordábom hajt bus barmokat. De ha meg is halt ősi Káin; Bélyege' ott ég unokáin, ő oszt \nekik parancsokat. Véres bunkóval merre jár: Lángol d föld; ég a határ. — * Budapest, 1956 november 6 ■ UNGI ENDRE Magyar szabadság­­harcosok figyel­mébe! Az “Amerikai Magyar Szó” c. magyarnyélven megjelenő new yorki kommunista hetilap egyik legutóbbi számában ol­vasható a következő kedves mondat: “Táborunk egy része azon a véleményen van, hogy mind a 38,248 magyar, kivétel nélkül fasiszta gazember, aki­ket mint olyanokat kell kezel­nünk. Minden idő, amit azok ‘megmentésére’ szánunk, csak időpocsékolás. Ha nem fasisz­ták, akkor embersöpredék,” stb. A kommunista kiadvány ér-' etekében a magyarul beszélő vörösek augusztus 30-án Det­­roitban “lapkonferenciáztak.” A konferencia delegátusaihoz küldött üdvözletében a vörös újság névtelen szerkesztője többek között ezt írja a ma­gyar szabadságharccal kap­csolatban: “1956 októberében azok, akiknek érdekei a régi rendszer visszaállítását kíván­ták, kihasználva azokat a hi­bákat, melyek egy ilyen óriási változásnál majdnem szükség­szerűen megtörténtek s azokat az elvi ellentéteket, amelyek a haladószellemü mozgalomban ■felmerültek, fegyveres erővel próbálták megdöhteni az uj társadalmi rendszert. — Az események gyors pergése kö­zepette a Magyar Szó szer­kesztősége, habár eleinte hibá­kat követett el a helyzet meg­ítélésében, egy percre sem ké­telkedett az uj rendszer igaz­ságában és örömmel üdvözölte az ellenforradalom leverését.” A mai Rab-Magyarország határain kívül, a szabad világ­ban talán ez az egyetlen ma­gyarul kinyomtatott kiadvány, melyben ily hitvány, gyaláza­tos mondatok olvashatók a magyar szabadságharccal és résztvevőivel (úgyszólván az egész magyar nemzettel), va­lamint menekültjeivel kapcso­latban. Az “ellenforgalom leveré­sét” örömmel üdvözlő Magyar Szó c. szennylap a new yorki 16-ik utcában készül (Hun­garian Word, Inc.) s mig mi, magyarok a szovjet delegáció épülete és az Egyesült Nemze­tek palotája előtt tüntetünk az “ellenforradalmat leverő” gaz­emberek s a szabadságharc ve­zéreit kivégző aljasok ellen, addig néhány utcával lejbbb magyarul beszélő moszkvai bé­rencek ilyen mondatokat mer­nek papírra vetni és kinyom­tatni, ilyen cinikus, szemtelen módon merészelnek beszélni a magyar ügyről . . . legfájóbb, legfrissebb magyar sebünkről ... a magyar, nemzet nagy tragédiájáról. Megírtuk, hogy tudjátok, magyar szabadság­­harcosok, hogy kik azok, akik még itt, Amerika szabad föld­jén is szennyes csápjaikkal utánatok nyúlnak, belétek marnak, bántani merészelnek. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapj í pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen tóságnál, Szeptember 19-én, pénteken adja át az Egyesült Államok postaügyi minisztere a Kós­­suth-emlékbélyegek első iveit a kormány tagjainak és az Ame­rikai Magyar Szövetség veze­tőinek. A washingtoni belügy­minisztérium dísztermében vég­­bemehő ünnepséget eredetileg délelőttre tervezték, azonban vé­gül is délután 3 órára helyezték át; hogy azon minél számosab­ban megjelenhessenek vidékről is. , • Arthur E. Summer field pos­taügyi miniszter a személyre szóló meghívókat emiatt augusz­tus vége helyett szeptember e­­lején küldeti ki. Aki nem kapott volna és személyesen óhajt meg­jelenni az ünnepségen, ebbeli szándékát mihamarabb jelentse be az Amerikai Magyar Szö­vetség központjánál (Kováts Óbester Emlékház, 1761 “R” Street, Northeast, Washington 9, D.C.) A Szövetség titkára ezúton hozza az érdeklődők tudomásá­ra, hogy az ünnepségen min­denkit szívesen látnak, sőt, ép­pen ezért rendezik a szokásos­nál nagyobb teremben. Eddig ugyanis mindössze szükebbkörü diplomata közönség előtt adták át az emlékbélyegek első példá­nyait; a Szövetség kérésére a­­zonban 750 férőhelyes teremben lesz az ünnepség. Beléptidij természetesen nincs. A Library of Congress, az AMSz közbenjárására történel­mi becsű kiállítást rendez az ünnepség színhelyén. Dr. Ba,kó Elemér a Knogresszusi Könyv­tár magyar szakértőjének ren­­rezésében értékes Kossuth-re­­likviák kerülnek egyúttal bemu­tatásra. Dr. Sólyom-Fekete Vil­mos pedig ugyanakkor magyar bélyegekből állít ki, szintén a belügyminisztériumi dísztermé­ben (“C” utca, Northwest, a 18 és 19-ik utcák között). sjs s!: sjc “KOSSUTH POST OFFICE”, kettő van az országban. Az e­­gyik Pennsylvania állam észak­­nyugati részében, a másik pedig Mississippi állam északi részé­ben. Mindkettő készséggel lebé­lyegez KOSSUTH keletbélyeg­zővel, továbbküldésre oda jutta­tott leveleket — bárha ezek nem tévesztendők össze a Washing­tonban kibocsátásra kerülő első­napos bélyegzéssel. A fővárosi Kossuth-ünnepség színhelyén, a belügyminiszté­rium dísztermében egyetlen na­pon, szeptember 19-én lesz még egy harmadik Kossuth Post Of­fice is. Ez kizárólag az ünnep­ségen megjelenő bélyeggyűjtők igényeit hivatott kielégíteni és csak ideiglenes jellengü. MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP Hivatalos szolgálatban álló magyar tisztviselők szerint Ma­gyarországon nincs az 1951-53 évihez hasonló általános terror, de a forradalomban szerepet játszó egyének ellen fokozódnak a megtorló intézkedések. A szi­gorú ítéleteket, kivégzéseket, perújrafelvételeket most több mint másfél évvel a foradalom után párttagok és pártonkivüli­­ek egyaránt időszerűtlennek tartják, csak a “Rákosisták” örülnek -.ennek. Ha úgynevezett “ellenforradalmárok” megbün­tetéséről van szó, akkor a rend­szer a vádlottaknak sem életko­rára, sem nemére nincsen tekin­tettel. Ennek a megtorló hadjá­ratnak sok ártatlan ember esett áldozatul. A forradalom óta egyre tágabb tere nyílik a sze­mélyi bosszúnak. Elég, ha va­lakit jó pártösszeköttetésekkel rendelkező rosszakarója felje­lenti, hogy résztvett az “ellen­­forradalomban,” a rendőrség nem sokat vizsgálja az ügyet, hanem nyomban letartóztatja az illetőt. Ha utólag ki is derül ártatlanságuk, megbélyegzett személyek maradnak. A rend­szer újabb terrorhulláma az ott­honi tömegekre első sorban megfélemlítő hatást próbál gya­korolni, hogy megszilárdítsa in­gatag tekintélyét. A félelemér­zet mesterséges fokozásához az is hozzájárul, hogy a kormány az utóbbi időben erősen korlá­tozta a nyugatra szóló útlevelek kiadását. Alaszka - a negyvenkilencedik állam

Next

/
Thumbnails
Contents