Hiradó, 1958. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-25 / 52. szám

JJul KungnhiriH TlawAfiafio/L frdiisuL jcuvoL (pjuhUáJvuL in, ftsüdh. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND űmJbaif. VOL. 87. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1958. DECEMBER 25 Az óriások versenyében Amerika jó fejhosszal meg­előzte vetélytársát. Ameriká­nak négy mesterséges holdja van a világűrben, a Szovjetuni­ónak csak egy. A hold felé Amerika két rakétát küldött, 65.000 és 71,000 mérföldre. A Szovjetunió egyet se. Világűr­­gépe van már Amerikának, az X-15. Az oroszoknak nincs. Repülőgépanyahajók tekin­tetében Amerika elsöprő fö­lényben van az oroszokkal szemben és az amerikai légi támaszpontok valóságos gyű­rűben veszik körül Oroszor­szágot. A szovjet légi bázisok 5.000 mérföldnyire vannak Amerikától. Az amerikai lök­­hajtásos repülőgépek sokkal jobbak, mint az oroszokéi. Atomhajtásos tengeralattjáró­ja az oroszoknak nincs. És ezt még lehetne sorolni egyideig. Amerika kétségtelen katonai fölényben van vetély­­társával szemben — ez 1958 év végén az eredmény. A háborús fenyegetés például Berlin ügyében egy­szerű blöff. A Szovjetunió nem mer háborúba fogni. Ha mer­ne s meg volna hozá az ere­je, Berlin nélkül is megtenné. Üres fenyegetőzés a .Formóza körüli csatazaj is. A vörösek kénytelenek tudomásul venni Amerika fölényét. Ellenben, úgy látszik, hogy Irák arab ország körül bajok lesznek. A vörösek kezdik átvenni a ha­talmat s ebben a ténykedésük­ben — a jelek szerint — senki sem akadályozza meg őket. Úgy látszik, hogy az európai olaiellátással baj lesz, ha a vörösöknek csakugyan sikerül | elérniök a célt. A szomszédos Iránt és Tö­rökországot szakadatlanul fe­nyegeti Moszkva. A két ország közül Iránban elég sok a ko­­munista. Hasonlóan sokan van­nak Szíriában is, ahol Nasszer intézkedése k ö v e t k e ztében nem működhetnek szabadon. De ott vannak a föld alatt. És ott vannak Lebanonban is. Franciaország újraéledt és De Gaulle, mint a Köztársa­ság elnöke követeli majd, hogy Amerika és Anglia ne tegyen az ő tudta és beleegyezése nél­kül semmit. De Gaullenek a hideg háború vívásáról és száz és száz egyébről saját önálló felfogása van s ezeket érvé­nyesíteni akarja majd. Kétség­telenül nagy előnye a nyugati világnak Franciaország újra­éledése, de Washingtonnak és Londonnak meggyűlik a baja De Gaulleal, aki a világ leg­makacsabb emberei közé tar­tozik. A nyugateurópai országok között a közeli napokban komoly gazdasági összecsapásra kerül sor. A közös piac országai (Né­metország, Franciaország, a Benelux államok és Olaszor­szág) január elsejével törté­nelmi jelentőségű, együttes gazdaságpolitikába fognak, az egyes országokat elválasztó vámhatárok fokozatos, lebon­tásával. A túloldalon ott van Anglia és a többi sértődött. Vélemé­nyünk szerint döntő, tehát a helyzetet kiélező összecsapás még sem lesz, mert ebből most már Angliának és társainak származna baj. Az európai kö­zös piac most már tény, ezen változtatni nem lehet s Anglia nyilván okosan enged, hogy legalább a veszett fejsze nye­lét megmentse. Az az érzésünk, hogy Anglia kivételével a többi országok ya­­lahogy 'hozzásimulnak a közös piachoz, esetleg be is kérez­­kednek. Anglia nem teheti ugyanezt. Korábbi gyarmat­­birodalmának önállósult orszá­gaival más természetű szerző­dések kötik. A kommunista kiadványok Magyarországon csupa ráfize­tést jelentettek az államnak. Sztálin müvei — szinte meg­számlálhatatlan kötetben — mcst is ott, hevernek a pincék­ben. Nem volt hatalom, amivel rátukmálhatták volna a népre e­­zek megvásárlását, még kevésb­­bé elolvasását. Sztálin müvei mellett ott voltak a többiek, a komunista kisistenek zagyva! é­­kai. A nyorhdák ontották őket bőségben s ezek raktározása a budapesti kormánynak legalább akkora gondot jelentett, mint A- merikában a termésfelesleg meg­felelő elhelyezése. A könyvkiadás tekintetében— ^ a forradalom óta—jelentős vál­tozás történt. A magyar és nyu­gati klasszikusokat adják ki nagy példányszámban. Jókai ma is a legolvasottabb iró. A kül­földiek közt a nagy romantikus, Victor Hugo vezet. Oroszból csak a régiek — de jók! — kel­nek, mint Tolsztoj, Turgenyev, Csehov. Kiderült, hogy az ‘újfajta’ könyvkiadás nem is- olyan rossz üzlet. A jó könyveket, akármi­lyen magas példányszámban nyomják, szétkapkodják az em­berek. És tegyük hozzá, kapkodjuk mi is itt, Amerikában és szerte a világon, ahol szétszóródott testvéreink élnek. Az ENSz tárgyalásai az idén unalmasabbak voltak, mint bármikor. A magyar ügyet elővették s aztán újra eltették. Ezúttal még vastagabb porréteg képződik rajta, mint megelőző­leg. A magyarországi komunista delegátusok, az élen Péter János püspök elvtárssal, szemtelenek voltak. Szinte felülmúlták szov­jet gazdáikat. Egy Ízben ezt mondta Péter János: ‘Hozhat az ENSz akármilyen határozatot. Előre megmondom, hogy mi lesz az eredménye . . . Az, ami az eddigieké volt . . .’ Le kell ten­nünk a gondolatról, hogy az ENSz keretében a magyar ügy megoldását reméljük. Szócsép­­lésből nem születnek eredmé­nyek. A magyar ügy, szerintünk, csak egy nagyobb rendeződés ke­retében képzelhető már eh Talán a berlini ügy, vagy Németország egyesítése ad módot erre. Vagy valami más, amit most még lát­ni nem lehet. Az események olyan gyorsan következnek, hogy a jelenlegi állapotok megmerevedését nem tartjuk valószínűnek. Valami ‘csuszamlás’ majd csak adódik. Egy fogantyú, amibe bele lehet kapaszkodni. A magyar nép már nem veszthet, — óh Marx — csak a láncait veszítheti. (Folyt, a 2-ik oldalon) -UTAZÁS A HOLDBA Verne Gyula fantasztikusnak i mondot hajdani álmai ma már j megvalósulás előtt állanak, sőt, némelyik — mint pl. a Nautilus tenegeralattjáró — már meg is valósultak s az Egyesült Álla­mok haditengerészetének már nem is egy ilyen buvárhajója járja a tengerek mélyét ... (Az Északi Sark örök jege alatt nem­rég átbújt Nautilus s az atom­hajtásos amerikai buvárhajók hónapokig viz alatt tartózkodá­sának rekordj a csodálatramél­tó!) Három Ízben kísérelték meg immár Amerikában egy “hold­­lövegnek” a. hold közelségébe lö­vését s bár az egyik közel 100,- 000 mérföldnyire távolodott el földünktől, ahová végül is visz­­szaesett és a hold közelségébe jutás eddig sikertelen maradt, minden reményünk meg lehet arra, hogy most már egészen rö­vid időn belől egy lövegűnk kijut a föld vonzóköréből s a hold kö­rül, vagy a nap körül fog kerin­geni, ki tudja meddig . . . Akaratlanul is felvetődik a kérdés: ha egyszer a földi em-, bér eljut a hlodba, mi vár ott rá­ja? Milyen lesz az ut kint a vi­lágűrben és mikkel kell számol­nia az embernek egy másik pla­nétán ? Az évezredek óta szövöge­tett álom: az űrhajózás ma már nem fantasztikus s mndolás csu­­,nán. hanem valósé,r s minden le­hetőségünk meg van arra, hogy egy amerikai lesz az első, aki a holdba, vagy a hold közelébe el­jut. Ez idő szerint a Hold-löveg út­ja kb. 55 órát fog igénybe ven­ni. Az első hold-utazóknak azon­ban fel kell szerelniük magukat a földitől nagyon is eltérő viszo­nyokra. A nehézségi erő a hol­don csak alig egvhatoda annak, amihez itt a földön hozzá va­gyunk szokva. Egy 180 fontos ember tehát a holdon alig “nyom” valami 30 fontot. (Mivel a hold tömege jóval kisebb a föl­dénél, a kisebb vonzóerő lehetővé teszi majd számunkra azt, hogy bármely más planétára a holdból indulva sokkal nagyobb kezdőse­bességgel induljunk el. Ezért is fontos tehát az űrhajózás szem­pontjából a hold felderítése, a­­mely az első közbeeső, illetve mondhatjuk úgy is: a kiinduló állomása lesz az űrhajóknak). A hold felületén megszámlál­hatatlan kisebb-nagyobb “tava­kat” és “tengereket” figyeltek meg csillagászaink már régesré­­gen, de ezekben viz nincsen, te­hát magas hegycsúcsok és mély szakadékok sokasága vár a földi utasra, aki ha kellő térképekkel nem rendelkezik, nagyon köny­­nyen eltévedhet ott. Mjnthogy a holdnak nincs levegőrétege, a világűr meteorjai gátlás nélkül, anélkül, hogy elégnének és a “le­vegőben” szétporladnának, sza­badon csapódhatnak a'hold fe­lületébe s még szétrobbanásuk is “tüzmentes” (levegő nélkül el nem éghet semmi), tehát szét­porladnak s igy a hold sokmillió éven át meteoroktól sebzett fe­lületét ilyen kozmikus eredetű pormaradványok fedik. A holdon magasabb fejlettsé­gű élőlények ' aligha lehetnek, mert fizikai f viszonyai eleve megakadályozták létrej öttüket. Ahhoz, hogy földi ember ki szálhasson egy űrhajóból a hol­don, olyan elmés megoldású bú­várruhákra lesz szüksége, mely a hold “légköi ében,” vagy szin­te : légüres terében is fenntart­ja a kellő-nyomást. Ebbe a bú­várruhába megfelelő hőmérsék­let-szabályozót is bele kell építe­ni, mert a holdon óriási mérték­ben ingadozik a hőmérséklet. Nappal a hőmérséklet 200 fokon felül van, ami éjszakára, szinte átmenet nélkül több mint 200 fokon alul zuhan a zéró alá. A holdon örökös csend honol: az a ritka gázszerü valami, amit a hold “légkörének” nevezünk, nem. vezeti a hangot s igy, ha két holdutas beszélgetni akar, azt csakis kis rádió-leadó és felvevő készülékekkel teheti meg. Leve­gő hiányában a hajnali, vagy al­­konypir sem létezik a holdon, az árnyékok ‘ > '.árnyék” nélküli élességgel rajzolódnak ki s ha a hold-utas a világosságból egy árnyékos részbe lép át, társa alig láthatja, mert alakja összeolvad a teljes sötétséggel. Kék eget nappal sem lehet ott látni, csak a bársonyosan feke­te, végtelen mindenséget és a csillagokat. A nap vakító fénnyel tüzel. Magát a napot is máskép látja a hold-utas, mint innen a földről: középső fotoszférája szabad szemmel is kivehető s a peremén felcsapodó “lángokat” is látni lehet. Az égen felhők nincsenek, de éjjel-nappal állan­dó fényű csillagok láthatók. A legnagyobb égitestnek a földet látja a hold-utas, ami 13.7-szer nagyobbnak látszik, mint amek­korának a földről a holdat lát­juk. A föld saját tengelye körüli forgása szabad szemmel is meg­figyelhető a holdról. Anap nagyon lassan “halad” a hold egén: két hétig tart a “nappal” s ezt kétheti “éjszaka” követi. A föld pedig szinte min­dig ugyanábban a pontban ma­rad a hold egén, nagyon kis hely­­változtatással. Természetesen a hold másik feléről, amit földi ember még nem látott, a föld sem látható. A rendkívül erős napsugarak, sok hátrányuk mellett egy előnyt is jelentenek majd a hold-utas Oroszul árulja a hazát Münnich A Csehszlovák-Szovjet barát­sági szerződés 15-ik évforduló­ján, december 12-én érkezett a Münnich miniszterelnök vezeté­se alatt álló magyar kormány­­küldöttség Prágába. Miután Ká­dár 1957 februárjában mondott le kormánya nevében Erdélyről Marosvásárhelyen és Bukarest­ben, most Münnich Prágában jelentette ki, hogy a “népi hata­lom az előző rezsimek irredenta uszításaival szemben megterem-* tette a feltételket a két ország közti testvéri viszony kialakítá­sára.” Münnich a következő sza­vakkal fejezte be beszédét: “Ö- rökké éljen a magyar és cseh­szlovák nép barátsága” — majd oroszul éltette a két nép barát­ságát és a békét. Nagyarányú segély­akció Ausztriában Karácsony előtt Bécsben, Al­só- és Felső-Ausztriában nagy­arányú segítő akció indul meg, melynek célja az ausztrikai ma­gyar menekülteknek az osztrák gazdasági éltbe való beillesztése. A skandináv Vöröskereszt két millió schillinget bocsájtott az osztrák Vöröskereszt rendelke­­zsére. A következő hetekben a munkára előjegyzett, de még munkába nem állított magyar menekülteket “foglalkozási vizs­gákra” fogják az osztrák mun­kahivatalok behívni és a vizsga, eredményének megfelelően el­helyezni. számára: energiaforrást. Nap­elemekkel működtethetjük majd fütő-hütő készülékeinket, me­lyekkel az utasoknak fel kell sze­relve lenniök s ugyancsak nap­elemekkel, napsugárból nyert e­­lektromossággal működtethe­tünk különböző kisebb-nagyobb gépeket, rádiókat, lámpákat, stb. Kétségtelen, hogy a világűrbe vezető utat az első amerikai holdlővegek nyitották meg, me­lyek már eddig is rengeteg tudo­mányos adatot küldtek vissza rádiókészülékeikkel s tudósaink eddigi számításait erősítették, vagy helyesbbitették. Nincs messze az a nap, amikor az első sikeres hold-repülséről fogunk írni s a földi ember örömmel ve­het tudomást tudományos kuta­tásainak ezen nagyvonalú ered­ményéről ! Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a nirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban hozhatjuk. KARÁCSONYI LEGENDA Irta: SZABOLCSRA MIHÁLY Amaz első karácsony Bűbájos éjszakáján, A Bethlehem határán Pásztorkodó juhászok Buzgó álmélkodással Háromszor borulának Arccal a földre le. Először akkor: Midőn az angyal Megjelent nékik, S csillagsugárból Volt a ruhája; Égi örömhír A mondókája, A fény gyűlt ki jFöldtől az égig! Másodszor akkor: Midőn legottan Útra kelének, És mint az angyal Mondotta nékik, Mindent úgy leiének. Mikor meglátták Szenderegni szépen A gyermek Jézust Mária ölében! Hadmadszor akkor: Mikoron rózsás Hajnal-időre Visszakerülték A selymes mezőkre: S ott a karám mellett — A pázsit szélén, Aludt a bojtár Nyugodtan, mélyen. Mellette, körülte Juhok, bárányok S kör közepébe’ Fejét a bárányok Hátára hajtva: Egy anyafarkas . . . A közeli nádas Rettegett réme! Amaz első karácsony Bűbájos éjszakáján A Bethlehem határán Pásztorkodó juhászok Buzgó álmélkodással Háromszor borulának Arccal a'földre le. KARÁCSONY... Irta: Fr. G. E. Borsy O.F.M. plébános Minél jobban távozunk a második világháború szörnyű megpróbáltatásaitól, annál in­kább jegecesedik ki valami rendkívüli erő irányítása a mi mindennapi életünkben. Az égi áriát keresztre feszitette 1945- ben az emberi gonoszság és az­óta minden egyes esztendő Ka­rácsonya mindig erősebben hangsúlyozza ki az Isten gon­dolatát, hozza előtérbe az Is­ten erejét és ami a legfonto­sabb, mindig jobban és jobban mutatkozik és avatkozik az Is­ten az emberiség/ történelmé­nek írásába. Az emberiség nem az embe­riségé, hanem a teremtő Istené! Isten sohasem fog meghátrální az emberek előtt. Ragaszkodik az ő gondolataihoz, de ugyan­akkor még mindig türelemmel vár és emberi nyelven szólva, reméli, hogy az ember rá fog találni őreá is. “Dicsőség a magasságban az Istennek és békesség a földön a jóakaratu embereknek” — hangzik az égi ária! Ez az, ami még ma is annyi és annyi mil­lió embernek a leikébe lopja a tiszta örömöt, megadja a bé­két, ha nem is tud ez állandó lenni a lélekben. Egyelőre csak azt tudjuk mondani, hogy az Ur Istennek vajmi kevés jutott a dicsőségből az emberek ré­széről. Ma inkább az izom ereje és a találmányok dicső­sége kápráztatja az embereket és nemzeteket. Ami pedig a békét illeti, hamis üzérkedések próbálják még mindig félreve­zetni az embereket és hajtani bele olyan kalandokba, melyek csak az emberiségnek szégye­ne lehet. És mi igenis minden lelki erőnkkel oda állunk az egész világ elé és harsányan énekel­jük az Isten dicsőségét és visz­­szük a megbékélő Istent a föl­di dolgokba elmerült és elfá­radt embereknek. Mi büszkék vagyunk a mi hitünkre és meg­győződésünkre, mely a közénk jött Istent barátnak fogadja. A karácsony ma megint nagy események küszöbén áll. Az Isten újra beleharsogja a népek Nagytanácsába, hogy az embereknek és népeknek és nemzeteknek Isten kell! Isten nélkül nincsen igazi béke sem! Éá mi csak imádkozunk, hogy a Mindenható legyen tü­relmes hozzánk és égesse a népek vezetőinek leikébe a sa­ját nevét! Bethlehemi kicsi Jézus tégy csodát és adj békét nekünk, a Tiedet! A Haydn kamatozó zálogjegy eladásának sikere Haydu K. György, a Haydu Electronic Produtcs; Inc. elnöke és főigazgatója bejelentette, hogy a $300,000 dolláros kama­tozó zálogjegy eladása sikeresen befejeződött. A zálogjegyek kibocsátását a Berry & Co. Plainfield-i tőzsde­bizományos cég intézte. “Cégünk állandó növekedése és gyártmányaink iránti keres­let tették szükségessé egy bőví­tési terv kidolgozását”—mondja Mr. Haydu.—“Ez a sikeres köt­vény eladás lehetővé teszi és biztosítja vállalatunk növekedé­sét és ezáltal megnyugvással szolgál, ad részvényeseinknek és kötvényeink tulajdonosainak az iránt, hogy pénzüket jó helyen fektették be.” A Haydu Electronic részvény­­társaság egyike a vezető üze­meknek, melyek repülőgép és i­­rányitott rakéta alkatrészeket, finom mechanikai műszereket és üzemi gáz gyújtófejeket gyárta­nak. A vállalat ezenkívül javít, alakit és újjáépít ’’electronic” műszereket a leégihaderő részé­re és kizárólagos joggal gyártja a “Shaw-Tel” nevű önműködő elektronikus telefonkészülékeket. & FEHÉRKÁRTYÁSOK JELENKEZÉSE A Bevándorlási Hivatal közli, ( hogy most sorra lejár a két éves határidő,, amikor a fehérkártyás magyar menekültek állandó itt­­tartózkodási, bevándorló stá­tuszt kaphatnak. A hivatal ezú­ton is felszólít minden fehérkár­tyást, hogy jelenlegi lakáscímét közölje, hogy a hivatalnak mód­jában legyen őt behívni és ki­hallgatni. Megelőzőleg úgy szólt az in­formáció, hogy csak azoknak a fehérkártyásoknak kell lakáscí­müket bejelenteni, akiknek cime a legutóbbi bejelentés óta meg­változott. Minthogy a fenti in­formáció általában a lakáscím bejelentéséről szól, félreértés és késedelem elkerülése céljából a­­.jánlatos a lakáscím mostani be­jelentése annál is inkább, mert a korábbi lakáscím esetleg elkal­lódott, rossz helyre került a hi­vatalban, mely sok ezer beván­dorló személyi adatait kezeli. Azokra a fehérkártyásokra, akik a kihallgatásra nem jelen­nek meg, deportálás vár. A tar­tózkodási engedélyt a két évi ha­táridőn túl nem hosszabbítják meg automatikusan; a határidő lejártával csak az maradhat az országban, akinek státuszát vég­legesítették. I Akik végleges bevándorló stá­tuszt kapnak, azok három év múlva megkaphatják az ameri­kai állampolgárságot, miután a törvény értelmében bevándorló státuszukat az ideérkezés napjá­ig visszamenőleg állapítják meg. A zöldkártyásoknak, akik ja­nuárban bejelentették lakáscí­müket és ez azóta nem változott, nem kell most jelentkezniük; csakis lakásváltoztatást kötele­sek azonnal bejelenteni a Beván­dorlási Hivatalnak. . Minden idegennek kötelessége minden év januárjában kitölteni a postahivatalban egy jelentke­zési ivet és bejelenteni akár meg­változott, akár régi és most is érvényes lakáscímét. Ez a je­lentkezés — aminek január 1 és 31 között kell megtörténnie, tel­jesen független a “fehérkártyás” menekültekhez szóló fenti köz­leménytől, illetve az őket érintő rendelkezéstől. (Szerk.) Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogj ab valamilyen okoól nem kapja pontosan lapnuaat, jelentse tele­fonon vagy pózra kártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents