Hiradó, 1958. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-26 / 26. szám

/ AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Only. TüuujaAian. 71nwApafuUc fcdUjuL and. fiublióJuuL in. fisúdtk. úmbmp VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1958. JUNIUS 26 ALAPKŐ AVATÁS A PERTH AMBOY-I MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZNÁL Haydu K. György távirata Eisenhower elnökhöz (Courtesy, Perth Amboy Evening- News) Férfiasán beismerjük, hogy egy jóslatunkban téved­tünk. Azt hittük, hogy Nagy Imre és társai hivatalos meg­gyilkolása a nyugati világnak egyszerű szenzációnál nem je­lent többet. Hála Istennek, nem igy történt. A Nyugat felhábo­rodása szinte példátlan mérete­ket öltött. Illetve, a közelmúlt­ban még csak egy példa volt rá: a magyar forradalom vérbefoj­­tásának reakciója. Tárgyilagosan állapitsuk meg azt is, hogy a szabad világ szá­mára a legnagyobb erkölcsi tő­két a magyar események adták. Az 1956-os forradalomból szár­mazó morális erő a széthullott nyugati szövetséget újra össze­kapcsolta. A nyugati világ regő­sei ezernyi és tízezernyi újság­­hasábon megénekelték a ma­gyar vitézi tetteket, erkölcsi kö­vetendő példának állítva a nyu­gat elé. Azóta a nyugati szövetség többször is veszélyben forgott s most újra megerősödött. Az összetartó cement újra magyar: Nagy Imre és társai kiontott vére. A nyugati közvélemény még soha olcsóbban nem jutott mo­rális frissítőhöz. Nyugati em­bernek a kisujj át sem kellett megmozdítania: a szabad világ részéről nem ömlött egy gyüszü­­nyi vér. (Zárójelben tegyük hozzá, hogy emellett nem került egy huncut centbe sem). Az elmúlt vasárnapi new yorki tüntetés előtt vala­kinek a szájából ezt a kifaka­­dást hallottuk: “Nosza, hát már a komunistákért is tüntetünk. Elvégre nem történt egyéb, mint egyik komunista megölte a másikat . . .” Soha ennél lapo­sabb magyar megállapítást nem hallottunk. Az egész világ zeng a magyar névtől, — s ő, a tisz­tes honfitárs, csak a komunis­­tát látja Nagy Imrében és Ma­iéter Pálban. Pedighát, ami azt illeti a Nagy Imre és Maiéter komunista vol­tához is sok kétség fér. A hithü komunista, például, önkritikát gyakorol és bevallja bűneit, mert még a bitófa árnyékában is a párt érdekei forognak a sze­mei előtt. Rajk László hithü ko­munista módjára vállalta az el nem követett bűnöket is. Nem úgy Nagy Imre és Melé­­ter Pál. A hivatalos közlemény is kénytelen megállapítani, hogy ez a két ember nem ismerte el a bűnösségét. Micsoda férfias bá­torság kellett ehhez! Aki csak egy kicsit is ismeri a komunista vallatási módszereket, tökélete­sen értékeli ezt a bátorságot. Nagy Imre 1956 november 4- én és azután nehezen volt ko­­munistának tekinthető. Megelő­zőleg már mindent elkövetett volt komunista elveinek megta­gadására. Kilépett a varsói paktumból. Követelte a szovjet csapatok kitakarodását. Kérte az ENSz és az egész nyugat vé­delmét. Nyugati értelemben vett parlamenti rendszer kiépítésé­ben képzelte el Magyarország kormányzását ... A forradalom óta különféle nyugati írók min­dent elkövetnek, hogy Nagy Imrét beskatulyázzák. El akar­ják könyvelni egyféle Gomul­­kának, akinek nem sikerült . . ., vagy Titónak, aki akart volna lenni ... Nem látják be, hogy egyik sem volt és nem is akart lenni, ő Nagy Imre volt, a saját utait járta s abban a pillanat­ban, amikor az adott szó meg­szegése árán gáládul elfogták és elhurcolták, — lélekben roppant messze állt a kommunizmustól. A hivatalos közlemény, tehát az az irásmü, amelyikben a budapesti kormány bejelenti Nagy Imre és társai elitélését és kivégzését, számunkra nagy­­értékü dokumentum. Az egész oldalas közlemény elejétől végig magyartalan, érzik rajta a “fordítás szaga.” Magyarra fordították az eredeti szövegből, nyilván oroszból. Ne felejtsük el, hogy a nyu­gati világ először Moszkvából kapta a hirt Nagy Imréék ki­végzéséről. Majd egyszer kide­rül, hogy magát a kivégzést is a Szovjetben hajtották végre . . . A Social Security ki­fizetések összegé­nek felemelése A képviselöház Ways and Means bizottsága hétfőn meg­kezdte a kihallgatásokat a Social Security kifizetések felemelése és a tagok díjtalan orvosi és kór­házi ellátása ügyében beadott javaslatokról. Az egyik nagy hírügynökség szerint a kormány azon van, hogy a javaslat tárgyalását kés­leltesse. Nem helyesli, hogy a munkások és munkaadók hozzá­járulását felemeljék. Folsom egészségügyi és népjóléti mi­nisztert az elsők közt hallgatják ki. Hir szerint kisebb technikai javításokat nem ellenez, de nem pártolja, hogy a kongresszus ez évben nagyobb változtatásokat ezsközöljön a Social Security törvényeken. Jelenleg 11 millió személy ré­szesül Social Security kifizeté­sekben és az említett hírügynök­ség szerint fokozódik a nyomás, hogy a kongresszus tagjai ebben a választási évben tegyenek va­lamit a törvénynek a növekvő drágaság miatti korszerűsítése és a betegség elleni biztosításra való kiterjesztése terén. Ugyanezen forrás szerint “több mint 50-50 a kilátás, hogy a bizottság a kifizetések feleme­lése mellett fog szavazni. Akik a felemelést támogatják azzal ér­velnek, hogy az általános élet­fenntartási költségek az 1954-es év óta, amikor utoljára javítot­ták meg a kifizetéseket, 7.5 szá­zalékkal lettek nagyobbak.”----------------------V IJESZTGETIK A MAGYAR KATONÁT A kádárista katonai hatósá­gok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elijesszék a ka­tonákat a nyugatra való mene­küléstől. Egy nemrég nyugatra menekült magyar katona sze­rint, egy pesti őrnagy egyik őrs­­gyülésen a következőket ejelen­­tette ki: “Nyugaton nekünk olyan kém­hálózatunk va namiről maguk­nak még csak fogalmuk sincs. Ha valakit vissza akarunk hoz­ni, és ha valaki számunkra ér­tékes, akkor az illetőt vissza is hozzuk, mégpedig akkor és ab­ban a pillanatban, amikor ne­künk jól esik. Ugyan igy van le­hetőségünk a nemkívánatos ele­mek megsemmisítésére is, bár­hol legyenek is az illetők.” Vasárnap, junius 22-én fé­nyes ünnepség keretében tar­totta meg a perth amboyi (volt Független) Magyar Reformá­tus Egyház az uj iskolájának és társadalmi épületének alap­kő avatását. Közös istentiszte­leten sereglett össze az angol és a magyar istentiszteletre járók nagy tábora. A szép és tágas templomé mely még né­hai dr. Nánássy Lajos lelki­­pásztorsága idejében épült, szinte kicsinek bizonyult, mi­kor a két csoport együtt borult le hálát adni az Istennek, hogy idáig megsegítette őket min­den adományával. Ott volt Mayor James Flynn, a város népszerű polgármeste­re és Főt. Béky Zoltán, az Ame­rikai Magyar Református Egy­ház első püspöke. Amióta püspökké szentelték, ez volt az első magyar iskola, melynek alapkövét ő avatta fel. Részt­­vett az ünnepélyen Nt. Nánássy Lajosné, volt lelkésznek özve­gye, valamint a gyülekezet egyik lelkipásztornak készülő tanuló ifja, Karmazsin Imre, aki angol és magyar nyelven olvasta az Igét. Az angol him­nuszt Corrádó Eszter vezetésé­vel a közönség énekelte. Majd az alapkövet Shevchenko Test­vérek sirk'őraktárosok adták át Szentmiklóssy Albert gond­noknak, ugyancsak az alapkő­be pászoló tiszta-réz és vízmen­tes dobozt, melyet Gyüre Jó­zsef presbiter készített nagy szakértelemmel. Sorra jöttek ezután az egye­sületek vezetői, akik az egyház történetének fontosabb mozza­natait megörökítő papírokat helyezték el az alapkőbe. Az Építési Bizottság nevében Du­­dich Péter, az adakozók listá­ját Seemann Mariska, az ösz­­szes egyháztagok névsorát Orosz András algondnok, az évi jelentést Orosz Aladár pénztárnok, jegyzőkönyvi rész­leteket és az egyház rövid tör­ténetét Nagy Károlyné, egy kis Ó és Uj Testamentumot Szilá­gyi Tamás bibliai iskolai nö­vendék, a sport egyletek listá­ját Tariska Gábor és Kish Já­nos, az énnekkarok névjegyzé­két Tóth Florence helyettes énekkarvezető helyezte el az alapkőben. A Férfi Kör szép pergament­­papiros listáját művészi kivitel­ben Sidote János készítette el és Marincsák János elnök adta át, a két Női Kört (melyek leg­többet adtak az uj iskola cél­jaira : egyik 6, a másik 7 ezer dollárt) Kardos Jánosné és Du­­dich Péterné képviselték. Az ifjúsági egyenleteket Deák István és Rychliki János, a dia­kónusokat Kovács S. János képviselték. Novák Mihályné pénzdarabokat, a bibliai isko­lai tanulóinak névsorát Baka Ferencné és Tariska Jánosné tették az alapkőbe. Az egyház fontos leveleiből egy példányt, valamint az alapkőavatási programot és díszes meghívót Seemann Ilonka adta át. Résztvettek ezen a lélekeme­­lő ünnepélyen az egyház alapí­tó tagjai közül azok, akik még életben vannak: Kovács Ká­roly, Marosy Károly, Dakó Fe­renc és mások, akik az egy­háznak kezdettől fogva tagjai. Ott volt az építészmérnök és a Mióta az emberiség fennáll, minden emberöltő egy uj, át­ható, évszázadokra és évszáza­dokra szóló ideát termelt ki önmagából. Vannak újak, van­nak régiek és vannak örökér­­vényüek. Ezen csodálatos, em­bermilliókat irányitó ideák egyike az: idealizmus. Kérdés már most az, hogy tulajdonképen mi is az idealiz­mus? Az idealizmus egy világ­nézet, mely az életben mindig a szebbet látja, a jobbat ké­réséi és a tettekben a biztos sikert várja. Olyan szellemi erő ez, mely túl élt és túl is fog élni minden más ideát, tartalmánál és ere­jénél fogva. Mivel azonban mi nem az időtlen időben élünk, hanem egy olyan időtartamba szorított életben és életkörül­mények között, mely sokkal jobban értékeli azt, amit lát és hall és érez az ember, szükség­képpen felmerül a nagy kérdés, hogy ebben a materialista vi­lágban mennyire van létjogo­sultsága ennek az elvnek? Mivel a mai embert nem annyira a szellemi erők irányít­ják, mint inkább a tapasztalati világ tárgyai, igenis azt kell mondanunk, hogy éppen ezért, csak ez az egyetlen szellemi vállalkozók: Szilágyi Károly és társa, Peschek Ferenc Az épület 200,000 dollárba kerül, melyre a gyűjtést már régebben megkezdték s csak az elmúlt pár év alatt érett meg a terv megvalósítása. Az egyház jelenlegi lelkésze, Nt. Ábra­hám Dezső, aki a roeblingi egyháztól 1954-ben jött a perth amboyihoz, Nt. Dr. Vincze Ká­roly halála után. Néhány éves itteni munkásságán ez az uj “Kirkland Place-i Nagyte­rem” teszi az igazi koronát. További szép fejlődést, gya­rapodást, anyagiakban és lel­kiekben erősödést kívánunk az egyháznak, vezetőinek pedig kitartást és dicséretes munkál­kodást! Perth Amboy magyar­sága s közelebbről, a Magyar Református Egyház népe'büsz­ke lehet majd erre az uj alko­tásra, a Kirkland Place-i Nagy­teremre ! erő a mi felhőségü életünkben, ami az életet még reménytel­jesen tovább tudja vinni. És ha nagyon a mélyre nézünk, ak­kor könnyen rájöhetünk arra, hogy az emberiségnek igen nagy része, többé kevésbé csak az idealizmussal él. Például: mi az az erő, mely egy anyának megadja azt a nagy heroizmust, mely őt a gyárba viszi, csak azért, mert erre az otthonnak szükséglete, vagy mostohasága kényszeríti? Vagy mi az az erő, mely a fia­talok életében a lemondásokat eredményezi? Mi az, ami az embert el tudja vonni a megen­gedett szórakozásoktól is, egy másik nagyobb dolog érdeké­ben? A nagyobb és szebb dol­gok és események mögött min­dig ott van a jobb és szebb tu­data, a reménykedő élet ereje, vagyis az idealista világnézet. Majdnem, hogy azt kell mondanunk, hogy alig van em­ber, aki ne gondolkozna idea­lista módon és ne venné éázre, hogy csak ez az egyedüli szel­lemi erő, ami az embernek oly nagy ütemet tud diktálni. Ez az az erő, mely éles vonalat tud vonni az ember és az állat kö­zött. Vagy pedig igy is nézhet­­(Folyt. a Z-ik oldalon) Az Amerikai Magyar Szö­vetség országos elnöke, Haydu K. György, Plainfield, N. J.-i nagyiparos az alábbi szövegű fordítása körülbelül ez:) “Elnök Uram! A Magyarországon titokban végrehajtott kivégzések, me­lyeket minden emberi méltá­nyosság sárbatiprásával követ­tek el, érthetően elszomorítják minden magyar származású amerikainak a szivét. Az Egyesült Államok jog­gal nyilváníthatná felháboro­dását azáltal, hogy az Egye­sült Nemzeteknél az amerikai delegáció vezető nagykövetét, Henry Cabot Lodge-ot felkéri, hogy bélyegeztesse meg ezt az égbekiáltó i g a zságtalanságot az Egyesült Nemzetek Taná­csával. Az Egyesült Nemzetek meg­bélyegző állásfoglalása minden A Magyar Református Egy­ház, ezelőtt Független Egyház, püspöki tanácsa rendkívüli gyű­lést tartott a múlt pénteken Trentonban, amelyen több fon­tos közegyházi kérdésnek az el­intézése mellett sorrenden sze­repelt a magyar szabadságharc vezetőinek üldözése, bebörtönnö­­zése és kivégzése, valamint a közelgő csúcskonferencia. A fen­ti kérdésekben a következő táv­iratot küldötte az Egyesült Ál­lamok elnökéhez: “Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház püspöki tanácsa, amely gyűlését a mai napon tartja Trenton, N.J.-ben, a leg­mélyebb felháborodással Ítéli el és fejezi ki tiltakozását az 1956- os magyar szabadságharc veze­tőinek bebörtönzését, halálra­­kinzását, üldözését és kivégzé­sét, közöttük a legutóbbi héten kivégzett állami és katonai ve­zetőket. Mélységes megdöbbe­néssel látjuk, hogy a magát ke­resztyénnek nevező nyugati vi­lág még mindig szó és cseleke­det nélkül tűri a történelem eme legfelháboritóbb gonosz tetteit. Kérjük Elnök urat nagy tekin­táviratot intézte Dwight D. Ei­­senhowerhoz, az Egyesült Ál­lamok elnökéhez, a washingto­ni Fehér Házba: időkre nyomot hagyna a törté­nelemben, hogy az igazságot szerető népek családjában mi­lyen fájdalmat okoztak ezek a kivégzések. Meg vagyok arról győződve, hogy Amerikának minden sza­badságszerető polgára hálával gondolna Elnök Urra, ha mél­tóságának befolyását latbavet­­ve a fenti javaslatot elfogad­tatná. Több mint egy milliónyi ma­gyar származású amerikai pol­gár nevében szeretném megkö­szönni, hogy Magyarország szabadságát állandóan szem előtt tartja. Tisztelettel: HAYDU K. GYÖRGY az Amerikai Magyar Szö­vetség országos elnöke” télyét és befolyását haladéktala­nul vesse latba: a magyarság kiirtásának a megakadályozásá­ra, a szabadságharc vezéreinek a további üldözése és kivégzése érdekében. S az egész világ ke­­resztyénségéért ezer esztendő óta vérző magyarság megtéréséi ért. Ugyanakkor kérjük, hogy “a csúcs konferencián” addig ne vegyen részt mig a leigázott és kiirtásra Ítélt magyarság FEL­SZABADÍTÁSÁRA garanciát nem kép.” A püspöki tanács ne­vében, Béky Zoltán püspök. Hasonló táviratokat küldött a püspöki tanács Dag Hammarsk­jöld, az Egyesült Nemzetek tit­kárának, Cabot Lodge, amerikai ambassadornak, Foster Dulles külügyminiszternek. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Gondolkozz . . . June 19, 1958 The Honorable Dwight D. Eisenhower President of the United States White House Washington, D. C. My dear Mr. President, The shocking affront to humanity by the occurrence of the secret execution of former Premier Imre Nagy, Major General Pal Maleter and others, has saddened the hearts of all Americans of Hungarian descent. The United States could well express its indignation at this latest atrocity by recommending through our United Nations Ambassador, Mr. Henry Cabot Lodge, that a resolu­tion be passed by that organization denouncing this gross inj ustice. While it is realized that words instead of action must be substituted in this instance, a resolution by the United Nations would have the effect of recording for posterity the sorrowed feelings of all people who love freedom and justice. Freedom-loving Americans of all nationalities would be most appreciative, I am sure, if you would use your good offices to institute this recommendation. On behalf of ali our members I wish to thank you for your continued interest in the Freedom of Hungary. Respectfully, GEORGE K. HAYDU National President American Hungarian Federation (A fenti távirat magyar Béky püspök tiltakozása a magyar szabadságharc vezetőinek kivégzése végett

Next

/
Thumbnails
Contents