Hiradó, 1958. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-02 / 1. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Only, diuiutcüüan. WjuiiApapjUL fcdiisuL aiuL (pjubliAJuuL in. (psiAik, üm&iuj. VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1958. JANUÁR 2 Jósolni nem szoktunk ezeken a hasábokon, de ezút­tal kivételt teszünk. Az uj év küszöbén mindenkinek meg szokták bocsátani a jövendő­mondást. Félig tréfás, félig ko­moly dolog ez. Játék, de össze­szorul a szivünk. Rajta hát- Jelképesén meg­zörgetjük a szerencsét jelentő disznó ólának ajtaját s gondo­san megszámoljuk, hányszor röfög a kényelmében megza­vart állat? Ólmot is öntünk és csillagot vizsgálunk. Megérintjük a ké­ményseprő kormos hátát. Szó­val mindent megteszünk, ami ilyenkor dukál. Amiben hisszünk 1958-ban Csodagépén egy amerikai ember feljut a világűrbe. Amerikai mesterséges hol­dak keringenek majd a világ­űrben. Az amerikai légijáratoknak csupa léglökéses gépei lesznek. A jelenleg mesterségesen le­lassított ipar újra nekilendül. A nagy háború réme halvá­nyul. Az amerikai katonai erő még szédületesebb arányokat ölt. Megkezdik az amerikai kö­zéptávú rakéták gyártását. A hosszútávé rakéták gyár­tásában nagy haladás lesz. Rakétakilövő helyeket építe­nek szerte a világon. Az atomhajtásos tenger­alattjárók száma szaporodik, jelentőségük megnő. A legnagyobb katonai hata­lom vitathatatlanul újra Ame­rikáé lesz. A hideg háborúban nem lesz megállás. A békéről sokat beszélnek majd, de nem valósul meg. A világűr “meghódítása” az . amerikai költségvetésben első Ízben szerepel. A különféle rakéták, világ­űr hajók és löten tudja mi min­den, rengeteg pénzt emészte­nek fel. Az első rakéta valószínűleg a holdba száll. A gazadsági élet 1958-ban Amerikában felvirágzik, a ter­melés soha nem ismert arányo­kat ölt. Élelem, árucikk lesz bősége­sen. Az árak alig lesznek maga­sabbak. Áz év második felében kevés lesz a munkanélküli. Kölcsönt könnyebben kap a kisember. Az adós és a hitelező egy­formán elégedett lesz. A pénz értéke nem csökken. Az adót nem emelik de a kormány sokkal többet költ, mint 1957-ben. A kongresszus és a kormány legkisebb gondja is nagyobb lesz a költségvetés egyensúly­ban tartásánál. Ami nem jön be az adóból, a kormány kölcsönökből teremti elő. A demokraták valószínűleg nyernek a novemberi válasz­tásokon. Amerika szövetségesei erő­szakolni fogják a Szovjettel való tárgyalásokat. A leszerelésről sokat beszél­nek és keveset tesznek. A lista végére érkeztünk s most arról beszélünk, ami­ben nem hiszünk. Nem hisszük, hogy terror­uralmát a Szovjet Magyaror­szágon tovább fokozza. Enyhü­lés lesz, de milyen mértékű, azt senki sem sejtheti; hogy a magyar emigráció a pártosko­dás hínárjából kive^gődik. 1958-ban sem akad majd olyan tiz ember, aki a személyi és csoportérdekeket f é 1 r eértve, csakis a magyar ügyet nézi s akiket erre legalkalmasabb­nak talál a külföldre szakadt magyarság; hogy a különféle időpontban külföldre szakadt magyarság rétegei közt olyan széles lesz a szakadék, mint most. S ezzel boldog újévet kivánunk Jóslatainkért semmi felelős­séget sem vállalunk. Ami be­válik belőlük, azt mondtuk ko­molyan. A másik rész csak já­ték volt. Bizzunk Istenben. Az amerikai diéta A mai amerikai nem fo­gyaszt el annyi kenyeret és burgonyát, mint elődje, mond­juk 40 év előtt. Akkoriban a húson kívül, ebből a kétfajta eledelből állott a legtöbb em­ber diétája. Azóta fokozato­san áttértünk a tejtermékekre, szárnyasra, tojásra, konzervált gyümölcsökre és főzelékekre is. Az újabban még erősebben megindult irányzatnak egyik oka a fagyasztott élelmiszerek gyártásának fellendülésében keresendő. A legutolsó kimu­tatások szerint évenként kilenc milliárd font fagyasztott élel­miszer kerül az amerikaiak asztalára. A fagyasztási eljá­rás lehetővé teszi ugyanis, hogy az egész éven át élvez­hessünk mindenfajta gyümöl­csöt és főzeléket, nemcsak amikor megértek. A földmivelési minisztérium más változásokat is észlel az amerikai étkezési szokások­ban. A háziasszonyok ma job­ban válogatnak és hajlandók magsabb árakat is fizetni, ha az élelmiszereket megfelelően elkészítették. Azoknak a szá­ma, akik vendéglőkben étkez­nek, erősen megszaporodott. Egész élelmezésünk költségei­nek húsz százalékát vendég­lőknek fizetjük ki mostanában és ez az arányszám egyre emel­kedik. Az is megállapítást nyert, hogy a külföldön ter­mett vagy gyártott élelmisze­rekből többet fogyasztunk, mint azelőtt, ami természetes * fejlemény, hiszen a külföld meglátogatása egyre inkább divatba jött és az ott megked­velt specialitásokat itt is fo­gyasztani akarja az amerikai, aki megfizetheti az importált különlegességet. Havonta 20 millió dollár értékű élelmiszer készítményt hozunk be Ameri­kába más országokból. Legna­­gyobbrészük Ínyencség, mint kaviár, libamáj, stb. Hasonló irányzat majd min­den országban tért hódit. A ga­­bonanemüek fogyasztásának háttérbe szorítása azonban ti­pikusan amerikai fejlemény. Az orvosok megállapítása sze­rint ez az átalakulás a helyes irányban történik és az újabb ételrend egészségesebb és hosz­­szabb életet biztosit. BOLDOG UJ ESZTENDŐT! Jézus, benned bízva az uj év reggelén, szivét nyújtja neked gazdag és szegény. Kit irgalom adott Megváltónkul nekünk, Terád emeljük mind könnyben úszó szemünk. Lelkünk reménye, lásd, ajtód előtt virraszt: tengersok bajában tőled kér, esd vigaszt. Szánd meg, ó, népedet, a sok bajjal küzdőt: adj magyar népednek boldog uj esztendőt! Jézus, benned bízva az uj év reggelén, szivét nyújtja feléd, a gazdag és szegény, Minden szenvedőnek add, lelked erejét, hogy békével hordja fájdalma keresztjét. Te adj mindnyájunknak benned bizó hitet; adj minden gazdagnak könyörülő szivet. Szánd meg, ó, népedet, a sok bajjal küzdőt: adj magyar népednek boldog uj, esztendőt! Jézus, benned bízva az uj év reggelén, szivét nyújtja feléd a gazdag és szegény. Kinek munka töri két dolgos tenyerét, özvegy s árvának is rendeld ki kenyerét. Add, szeressük egymást igaz beesüléssel s hazánkat aggódó, anyai féltéssel . . . Szánd meg, ó, népedet, a sok bajjal küzdőt: adj magyar népednek boldog uj esztendőt! ‘Öreg Góbé’ Tovább folytatják a bosszaállás mun­káját a szabadságharcosok ellen A Magyarországon kará­csonyra a szabadságharcosok számára várt amnesztia telje­sen elmaradt. Ehelyett Szénási Géza legfőbb államügyész be­szédet tartott a “parlamentben” és kijelentette, nem érez együtt azokkal, akik arról beszélnek, hogy a büntetés ideje után a ke­gyelem idejének is el kell követ­keznie. Ellenez mindenféle rész­leges amnesztiát, büntetés le­szállítást is. A szabadsághar­cosok, (szerinte “ellenforradal­márok”) elleni pereket még é­­veken át kívánja folytatni. “A statáriumot megszüntették — úgymond Szénási,—de téved aki azt hiszi, hogy az ellenforradal­márok elleni szigor megenyhül. Ez nagy károkkal járna. Nem szabad azokra a szirénhangok­ra hallgatni, amelyek megbéké­lést akarnak a tegnapi ellenfe­lekkel.” Szénási közölte azt is, hogy Maiéter Pál a szabadságharc e­­gyik katonai vezetője és több tiszttársa ellen még folyik a vizsgálat, tárgyalásuk még nincs kitűzve. Mint mondotta vizsgálat folyik Nagy Imre és társai ellen is, mert szerinte Nagy Imre előbb biztatást adott az ellenforradalmároknak, aztán pedig maga állt az élükre. Beszélt Domokos József, a legfőbb bi)v.; ' 'inüke j>;.± elmondotta, hogy a bírói karnak több mint felét el kellett bocsáj­­tani, mert nem voltak hajlandók ítéletet hozni a szabadsághar­cosok ellen. A főügyészség sokkal alacso­nyabbra teszi azok számát, aki­ket a szabadságharcban való részvétel miatt letartóztattak, mint általában ismeretes. Kül­földre kiszivárgott hírek szerint a letartóztatottak száma meg­haladta a 25,000-t mig az ügyész ség szerint eddig elitéltek 1869 személyt s még vizsgálati fog­ságban van 1,432. személy. Hir szerint a mostani ‘parla­menti” ülésezés a deportálási eljárás felélesztését szavazta meg és uj deportálási hullám várható azok ellen, akikre gyanú van, hogy résztvetek a szabad­ságharcban. Megszavazták egy uj “nép-ellenórzőhatóság” fel­állítását is, amely mindenkit szemmel fog tartani, nem dolgo­zik-e a rendszer ellen. A Panama csatorna “Nyílt leszámolás a Szovjettel többet ér, mint a huza-vona az UN-ben!” Az UN megbízottja, Wan herceg azt kérte a magyar báb­kormánytól, hogy szüntessék meg azonnal Magyarországon a rémuralmat, engedjék vissza hazájukba a Szibériába elhur­­coltakat, bocsássák azonnal szabadon a politikai foglyo­kat. Az utolsó orosz katonáig s politikai megbízottig vonja ki minden emberét Magyaror­szágról a jogtalanul és tör­vénytelenül ott tartózkodó szovjet s írják ki a szabad vá­lasztásokat, hogy igy a magyar nép döntsön saját sorsáról. A vörös bábkormány kihívó hangon azt üzente, hogy ez a magyar belügyekbe való bea­vatkozás, amit Wan herceg kí­ván. S ugyanezt hangoztatta Gromyko szovjet külügymi­niszter is az UN-ben. Wan herceg ezekután a kö­vetkezőket terjesztette az UN elé: Ha a magyar vörös báb­kormány nem tesz eleget az UN felszólításának, úgy az UN szakítson meg minden össze­köttetést Magyarországgal és ne csak a jelenlegi delegátuso­kat dobják ki, de zárják ki az UN-ből Magyarországot is. Knowland californiai sze­nátor ugyanezért támadta a szovjetet és rámutatott arra, hogy nemcsak Magyarorszá­got, de a Szovjetet is jó lenne eltávolitani az UN-ből, mert jobban járna a Nemzetek Szö­vetsége, ha a Szovjet is kívül lenne azon. “A Szovjet eddig 81 esetben vétózta meg az UN határozatát s a Szovjettel való együttműködésre e 1 r e 11 entő példát mutat a koreai háború s a magyarországi szabadság­­harc. Egy nyílt leszámolás a Szovjettel többet ér, mint a huzavona a UN-ben, mely tag­ságát propagandára használja fel, békés húrokat penget, ügyanakkor nyíltan, vagy bur­koltan minden erejével hábo­rúra, a szabad világ legázolá­­sára készül.” Az Atlanti Óceánon 400 év óta hajójáratok bonyolítják le a forgalmat, de Amerika kele­ti partjai és a Csendes Óceán közti összeköttetés útjában ál­lott az amerikai szárazföld. Már 300 évvel ezelőtt gondol­tak a spanyolok arra, hogy a panamai földnyelveket áttörik a hajózás megkönnyítésére, a tervek azonban nem valósultak meg. A 19-ik században mindin­kább szükségessé vált, hogy a Cape Horn körüli hoszu hajó­út elkerülésére, az amerikai szárazföld áttörésével uj utat nyissanak a világforgalom szá­mára. 1879-ben Párizsban meg is alakult a Panama Canal Company, amelynek Lesseps Ferdinand, a szuezi csatorna megteremtője, lett az elnöke. A kezdeményező zsenialitása ellenére csütörtököt mondott a vállalkozás, főleg pénzügyi okokból. Most már az amerikai kor­mány vette a kezébe az ügyet, mert hiszen elsősorban ameri­kai érdek volt a terv megvaló­sítása ; ez volt a leggazdaságo­sabb útja a keleti és nyugati partok forgalmának és az egyetlen módja a nyugati par­tok fellendítésének. Az ameri­kaiak 1899-ben életbe hívták az Isthmian Canal Company-t és röviddel azután az építkezés J-jitlTöbbször megtör­tént ugyan, hogy a munkála­tokban fennakadás állott be, de 1914-ben a csatorna mégis végleg elkészült. A viziut hossza 50 mérföld, tehát sokkal kevesebb, mint a szuezi csatornáé. A csatorna mélysége 45 és 85 láb közt vál­takozik. Az ut fele a Gatun Ta­von vezet keresztül, amely mesterséges tavat a Charges folyó vizének felduzzasztásá­val teremtették meg. Az Atlan­ti Óceán felől érkező gőzösöket a tó felszínének magasságára emelik fel, tehát körülbelül 85 lábnyira, három medencén ke­resztül. A tavat elhagyva, a ha­jók 500-1,000 láb szélességű csatornán haladnak tovább, de mielőtt elérnék a Csendes Óce­ánt, fokozatosan alacsonyabb felszinü medencéket kell utba­­ejteniök. A Panama Csatorna megte­remtése nemcsak mérnöki problémák sikeres megoldását jelentette, hanem az orvosi tu­domány diadalát is a malária és a sárgaláz felett. Az utóbbi a mérnökök, orvosok s az egész emberiség háláját kiérdemlő hősök együttes közreműködé­sével sikerült. Ez utóbbiak ön­ként vetették magukat a súlyos betegségek következményei alá, hogy a járványok okozóit és a legsikeresebb gyógymódo­kat megállapíthassák. A Panama Csatorna sokezer mérfölddel rövidítette meg az utat az Atlanti és Csendes Óceánok között és az Európá­ból a Távol Keletre irányuló kereskedelmet óriási mérték­ben fellendítette. 1951. áprili­sában a 160,000-ik oceánjáró hajó jutott át a Panama Csa­tornán. Common Council “A MUNKÁHOZ VALÓ JOG” FELHÍVÁS OLVASÓINKHOZ! Kérjük úgy régi, mint uj elő­fizetőinket, hogy címváltozás esetében, különösen ha pénzt küldenek, mindig írják meg a régi címet is. Ezzel könyvelé­sünket megkönnyítik és meg­gyorsítják. A Kongresszus legközelebbi ülésszakában és az 1958-i ál­talános választások folyamán a munkához való jog törvény­beiktatása körül heves viták fognak lefolyni. A kongresszus tagjai között ugyanis sokan úgy gondolkoznak, hogy a “munkához való jogot bizto­sítani kell,” a legtöbb kollek­tív szerződés kikötésével szem­ben, amely szerint az alkalma­zott köteles az illetékes szak­­szervezethez csatlakozni, hogy állását megtarthassa. A kérdés elbírálásához első­sorban meg kell állapítanunk, mi is az a “union shop,” amire a legtöbb kollektiv szerződés céloz. Vizsgáljuk meg például egy szövőgyár helyzetét, mely­nek alkalmazottai ma még szervezetlenek. A Textile Workers Union kiküldi tehát oda egy szervezőjét, aki igyek­szik az alkalmazottak többsé­gének hozzájárulását elnyerni, hogy belépjenek a szakszerve­zetbe. Az Union ezután a Na­tional Labor Relations Board­­ot felkéri, hogy hivatalos sza­vazást rendeljen el a gyárban. Tegyük fel, hogy ezen a szava­záson a munkások többsége a szakszervezethez való csatla­kozás mellett nyilatkozik meg. Az alkalmazottak törvényes képviselője, a szakszervezet, kollektív szerződést köt a vál­lai ' Atal.. ■» ÄÄSZÖrh Rabszolgák üzenete a Szovjetunióból Az elmúlt hetekben Olasz­országban, Marsala tarto­mányban, egy vadásztársaság egy a délszaki tájakon ritka madárka lábán levélkét talált: háromszáz olasz hadifogoly kétségbeesett üzenetét a jégvi­lágból. íme a levél szövege: “Mennyi üzenet remény nél­kül. Tizenhárom éve dolgo­zunk, mint rabszolgák a bá­nyákban, ahol ferde szemvágá­­su emberek vannak — úgy ha­lunk meg, mint a kutyák. Aki­nek szerencséje lesz lelőni ezt madarat, vegye e levelet és hozza tudtára a világnak a vö­rösök barbár cselekedeteit. — Nem írhatjuk ki nevünket más­kép. Üdvözöljétek a trevisoi or­vost Itáliában. Az északi sar­kon vagyunk . . . háromszázan katonák. Az Isten ment meg bennünket — Salara, Fruil'i, Verona, Padova, Rovigo.” A levelet a rendőrség meg­vizsgálta laboratóriumi eszkö­zökkel ; a madárkát ornitoló­gusoknak adták át. S bár az utóbbiak megállapították, hogy a madár arktikus vidékek lakója, mely vándorlásaiban eljut Albániáig s Görögorszá­gig is, Itáliában nagyon ritka. A levél hiteles. A szöveg ne­hezen utánozható velencei táj­szólásban íródott — annak a vidéknek a nyelvén, amely vá­rosokat az üzenet megemlíti. Éppen erről a tájról rekrutáló­­dott az a két alpesi hadosztály, a “Julia” és a “Tridentina,” amelyek résztvettek az orosz expedícióban s úgy számolnak, hogy belőlük még mintegy 6,000 hadifogoly sínylődik a szovjet sarkvidéken. Nyugtával dicsérá a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. a “union shop” kikötés is sze­repel, mely szerint minden uj alkalmazott egy havi próbaidő eltelte után köteles a szakszer­vezethez csatlakozni, ha meg akarja állását tartani. A 48 államból 18-ban az ilyen kikötés a “Right to Work” törvénybe ütközik. Ezek túlnyomóan földmivelő államok, ahol a munkásmozga­lom gyönge. A “Right to Work” törvények védelmében Gibson, a Chamber of Com­merce képviselője igy érvel: “Nincs bebizonyítva, hogy mi a fontosabb: az a jog, hogy ne legyünk kötelesek a szerve­zethez csatlakozni, vagy az a kötelesség, hogy odatartozó zunk.” Gibson szerint gyakran meg­történik, hogy a szakszervezet olyan politikai pártot támogat, amelyet a munkás ellenez. Mi­ért fizessen ez a munkás tag­dijat, ellenfelének támogatá­sára? Más szabad országokban a szakszervezti tagság nem kö­telező. Ma már 17 millió tagot számlálnak a szakszervezetek, mig 25 évvel ezelőtt csak há­rom millió munkás tartozott oda. Ezt az óriási sikert a kö­telező tagság nélkül is elérte a munkásság. Még azokban az államokban is, ahol Right to Work törvények vannak, a szervezett munkások száma zTipófoöást mutat fel. William Knowland szenátor, aki nem­rég nyilvánította ki, hogy Kali­fornia kormányzói állására pá­lyázik, ugyanezt az álláspon­tot képviseli. Szerinte “biztosí­tandó emberi jog az, hogy se a vállalkozó, se a munkás ne le­gyen köteles tagsági, dijat fi­zetni ahhoz, hogy kenyeret ke­ressen. A Right to Work az amerikai polgár alapjoga.” Mit mondanak a törvény ellenzői? Goodwin Knight, Ca­lifornia jelenlegi kormányzója nemrég jelentette ki, hogy a “union shop” előmozdítja a békés ipari fejlődést, mig a Right to Work törvények ve­szélyeztetik ugyanazt. A mun­kásvezérek is azt állítják, hogy a Right to Work törvények vi­szályt teremtenek a vállalatok vezetői éá a munkásság között, mig az union shop az együtt­működést mozdítja elő. Rámu­tatnak arra, hogy a mai kol­lektiv szerződések 95 százalé­ka a békés alkudozások után jön létre és hogy ötből négy esetben a vállalatok vezetősége hozzájárul a szakszervezetek megerősítéséhez. Van sok vállalat, amely tá­mogatja a szervezetek állás­pontját, mert szerintük ezzel az ipari munkaviszonyok ál­landósítását mozdítják elő. Ezen a véleményen vannak egyes egyházi szervezetek is, mint a Protestant National Council of Churches és a Na­tional Catholic Welfare Con­ference. Eisenhower elnök ma­ga is ellenzi a Right to Work törvényeket, a munkaügyi mi­niszter, James Mitchell nyilat­kozatai szerint. Mint végső érvet, a szakszer­vezetek hangsúlyozzák, hogy a Right to Work törvények ural­ma alatt azok a munkások, akik nem csatlakoztak a szak­­szervezethez, élvezik a jogo­kat, melyeket a kollektiv szer­ződések biztosítanak (mint magasabb bért, rövidebb mun­kaidőt, nyugdijat, stb.), anél­kül, hogy a szakszervezet fenntartásához j á r u 1 n ának, amely az előnyöket kivívta.

Next

/
Thumbnails
Contents