Hiradó, 1957. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-05 / 49. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJvl Only- yiunga/dcuL VbiwApapnA. EdiisuL and. (publibJuid, in. fiaM. ümiuuf. VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1957. DECEMBER 5 A Magyar Nemzeti Képviselet néven megalakulni készülő emig­­rációs politikai szervezet szét­rebbent. Nem mondhatjuk, hogy feloszlott, mert nem is alakult meg. Nem örvendezünk és nem szomorkodunk miatta. A hosszú tárgyalás során le­vonhattunk egy tanulságot. Azt, hogy az emigrációba szakadt po­litikai párt-töredékek s külön­féle, mondva csinált alakulatok annyira belemerültek saját bir­kózásuk gyönyörűségeibe, hogy a voltaképpeni magyar ügy már számukra nem is létezett. Már csak arról volt szó, hogy kivonul-e Barankovics és Varga Bélával szemben mi lesz a szoci álláspont, de a világ lelkiisme­retének ébresztgetésével senki sem törődött. A magyarországi irók elitélése miatt szerte a vi­lág különféle népei tiltakozó táv­iratok garmadáját küldték Moszkvába, Budapestre, de a Nemzeti Képviselet irodájában valahogy ez nem látszott érde­kesnek. Csak egy példát említettünk, de hiszen akadna sok más is. Tragikus, hogy senki sem ve­tette fel a legkitűnőbb koponyák összeválogatásának a gondola­tát, mert hiszen ez lehetne az igazi Nemzeti Képviselet. Ehe­lyett a magyar nép szemében igen kétes értékű pártok idesza­kadt töredékei viaskodtak, mig végül aztán—legalább is egye­lőre-—becsukták a boltot. Nem hiszünk abban, hogy a Képviselet megalakulása egyet­len jottányit is előbbre vitte volna a magyar ügyet. A ma­gyar nép szabadsága a nagyha­talmak birkózásának kedvező alakulásából születhetik meg s ebben semmiféle emigrációs testület sem kap jelentős szere­pet. A szabad magyar nép pedig majd eligazítja a maga sorsát. Józanul és éretten, ahogy erről tanúságot tett Az emigrációs politikusok pedig, akik otthoni népszerűségüket hangoztatják, egyénileg is hazatérhetnek. Már. t.i., akik mernek. Annál nagyobb baj, hogy a külföldre menekült magyar sportolók jórésze is visszament Magyarországra. Legutóbb Tá­bori László, a hires közép- és rövidtávú futó utazott Ameri­kából Bécsbe, azzal a nyilvánva­ló szándékkal, bogy visszatér Magyarországra, mert a szabad világban nem talált versenyzési lehetőséget. Edzője, Iglói Mi­hály követte. Világhírnévre szert tett kollegái közül Rózsa­völgyi István és Iharos Sándor már előzőleg “megbántottan” tértek vissza Magyarországra. Rajtuk kívül még sokan má­sok. Mit mondhatunk? A sza­bad világ több figyelmet szen­telhetett volna nekik. Akik “hazamentek” Jávor Pál hazamenetelének a hire nem döbbentette meg az a­­merikai magyarságot. Általá­ban “megértéssel” fogadták az újságot az amerikai magyarok, akik annyi jóindulattal tapsol­ták meg az erősen öregedő szí­nészt. Tény, hogy Jávornak sok le­hetőség nem nyílt Amerikában, de hiszen ezt ő régen is jól tud­ta. Még a forradalom előtt. Miért nem ment akkor? A válasz csak az lehet, hogy akkor nem hívták. Most igen. Azt ígérték, hogy visszakapja a pasaréti villáját s akár másnap felléphet a Nemzetiben. Jegyet is váltottak neki a Báthory nevű lengyel gőzösre. (Na és tarso­lyában vitt pár ezer nevet és adatot, amit a Camp Kilmerben gyűjtött, a “Bizottmány” jóvol­tából. Ki tudja, hogyan fogja ezt értékesíteni . . . persze a sa­ját hasznára?) Jávor azt eszi meg, amit fő­zött. Keserves eledel lesz, főleg a mézes hetek után. Felejtsük el, hogy itt járt. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső atalakitasat, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. Gyors döntéseket várna most a világ Amerikától. Sajnos, az Elnök betegeskedése valóságosan megbénította Wa­shingtont. Az Atlanti Szövetség párizsi értekezlete küszöbön van, de az amerikai kormány még nem találta meg azt a va­rázsszert, ami bűvöletbe ejtheti az európai szövetségeseket. Nixon alelnök nem helyette­sítheti elnöki ténykedéseiben Eisenhowert. Az alkotmány er­re nem ad módot. Legfeljebb itt-ott belesegithet a munkába, de a döntés joga nélkül. Amig életben van, a döntés joga csak is az elnököt illeti meg, — igy szól az amerikai alkotmány, a­­melyiket több mint 150 évvel ez­előtt alkottak meg, amikor az Egyesült Államok nagyhatalmi pozíciójáról mégcsak nem is ál­modott senki. A kongresszus, ha majd ösz­­szeül januárban, aligha foglal­kozik az alkotmánymódosítás kérdésével. Minden marad a ré­giben. A Sputnikok azonban tovább vijjognak a levegőben. S ezek a vijjogások az öt világ­rész népei közt—amerikai szem­pontból—sok kárt okoztak. Va­lamit pedig ki kell találni. Már is körmünkre kezd égni a gyer­tya. A tüdővész még mindig szedi áldozatait Ötven évvel ezelőtt a tuber­kolózis volt az a betegség, mely a legtöbb áldozatot szed­te Amerikában. A polió- és más kampányok valahogy elfelej­tették velünk azt a tényt, hogy manapság is minden félórában meghal valaki tüdöbajban. Az elmúlt évben mintegy 90,000 uj TB esetet jelentettek Amerikában. A tuberkulózis, bár visszavonulóban van, még mindig a 13-ik helyen áll a ha­­láltokozó betegségek között. A Tuberkulózis Szövetség csoportja vidékünkön is dere­kasan kiveszi a részét eme ret­tenetes kórral való harcból. In­gyen X-Ray kutatás és a sze­­génysorsu betegek ellátása ren­geteg összeget emésztenek fel. Erre a célra használják fel azt a pénzt, amit a TB elleni küzdelemre folyó kampány so­rán adakozunk. Adakozzunk bőkezűen! “AZ ANDAUI HID,” James A. Mi­chener-nek a magyar szabadság­­harcról irt megrázó erejű müve megjelent magyar fordításban és kapható lapunk kjnyvosztályán. Ára szép kemény vászonkötésben 3.75. A magyar menekült-probléma amerikai segítséggel megoldható” Mindössze 15 napot töltött az International Rescue Com­mittee küldöttsége Európában, de e két hét és egy nap alatt úgyszólván megszakítás nélkül utaztak és meglátogattak me­nekült-táborokat és felkeres­tek illetékes hivatalos és nem­­hivtalos szószólókat Ausztriá­ban, Németországban, Jugo­szláviában és Franciaország­ban. És, mert nem hivatalnoki formasággal, hanem üzletem­berek praktikus gondolkodá­sával végezték figyelő munká­jukat, hasznos információval jöttek vissza és hasznos taná­csokat tudnak adni itt azok­nak a kormányszerveknek és emberbaráti intézményeknek, amelyeknek feladata lenne a menekült-probléma megoldá­sa, vagy legalább is a sürgő­sebb és fontosabb segitőakció megindítása. Amerikának csak csekély áldozatba kerülne az ausztriai és jugoszláviai menekült-tábo­rok kiürítése, jelenti a bizott­ság. Az osztrák kormány szó­szólója úgy nyilatkozott, hogy­ha Amerika most mindjárt be­fogadna még 1,000 magyar menekültet, Ausztria el tudna helyezni saját gazdasági életé­ben 10,000 magyart és a többi­­ekről más európai országok gondoskodhatnának. Az Intergovernmental Com­mittee for European Migration (ICEM) arra számit, hogy ez év végével az Ausztriába me­nekült 171,370 magyar közül Amerikai millio­mosok A Fortune magazin statisz­tikai összeállítása szerint ma 76 személy rendelkezik Ame­rikában 75 millió dollárnál na­gyobb vagyonnal. A leggazda­gabb embert Jean Paul Getty­­nek hívják, minnesotai születé­sű, olajmágnás és hoteltulaj­donos. Vagyonát önmaga egy milliárd dollárnál többre be­csüli. A leggazdagabb emberek közt több Rockefeller, du Pont, Ford és Astor is szerepel. Az összeállítás megállapítja, hogy ma nem amerikaiak a világ leg­gazdagabb emberei. Vagyonuk alig hasonlítható a hajderebá­­di (indiai) nizám, Szaud ki­rály s több más arab sejk, olaj­kút tulajdonos vagyonához. már csak 10,000 lesz nemzet­közi segítségre utalva: a ju­goszláviai menekültek száma 19,814-ről ez év végéig való­színűleg le fog csökkenni 1750- re. Egy amerikai sze­nátor Magyarorszá­gon járt... Allen J. Eilender demokrata­párti szenátor, a szenátus me­zőgazdasági bizottságának el­nöke két hónapot töltött Ma­gyarországon ahol megbeszélé­seket folytatott Moszkva béren­ceivel : Kádár Jánossal és Szarka külügyminiszterhelyettessel, va­lamint Incze külkereskedelmi miniszterrel. A tárgyalásokról még ezideig semmi sem került nyilvánosságra. Francai értesü­lések szerint Mindszenty bíbo­ros személye állt a megbeszélé­sek középpontjában. Kereskedők panasza Kereskedők panaszkodnak, hogy a nehezen induló őszi sze­­zón nem éri el a tavalyi forgal­mat, s attól félnek, hogy a ka­rácsonyi vásárlásnak szintén a múlt évi forgalom mögött ma­radinak. Kormány és szakértői jelen­tések szerint a viszonyok javu­lását nem várhatjuk előbb, mint a jöjvő év második felé­ben, s attól félnek, hogy a je­lenleg két és fél millió munka­­nélküliek száma a tavaszra a négy és fél milliót eléri. Királyi vendég I-------------­Marocco királya az Egye­süli Államok vendége s mert a jelenleg független országban négy repülőterünk van, különös fontossággal bir a látogatás. Természetesen a francia kor­mánynak nem tetszik, hogy a nemrég még francia gyarmat uralkodójával egyre szoro­sabb viszonyt keresünk s ez a látogatás, valamint a Tunisz­nak szállított'fegyvereink éket vertek Washington és Páris kö­zé, amit a decemberi NATO konferencián meg foguk érez­ni. Mesterséges “Bethlehemi Csillag” Egy northcarolinai újság or­szágos mozgalmat indított, hogy az amerikai kormány ka­rácsony hetében lőj jön fel az égboltra égy “világitó csillagot, amely az ;emberi jóakartnak le­gyen a betlehemi jelképe.” Az emtiergyártotta betlehemi csillag ötletének máris sok mil­lió hive van és ezek levelekkel, táviratokkal ostromolják az El­nököt, hogy valósítsák meg a szép elgondolásu tervet. Eisen­­howernek egyik tanácsadója azt mondotta, hogy a “betlehemi csillag gyönyörű gondolat és re­méli, hogy megvalósítják. (Le­het, hogy a Floridában fellövés­re készen álló röppentyű viszi ezt a ‘csillagot.”) Önként visszaadta autóhajtási engedélyét Edward B. Mallory, 71 éves Tenafly, N. J.-i lakos autóve­zetői jogosítványát önként visz­­szaszolgáltatta, miután már 50 éven át egyetlen baleset nélkül hajtott. A trentoni Motor Vehicle Department igazgatója kije­lentette, hogy Mallory állás­pontja a leghelyesebb: Akkor kell abbahagyni, amikor még nem késő. Mallory levelében, amely­ben a jogosítványt vissza­küldte, ezt irta: “Ötven év alatt 600,000 mérföldet tettem meg 30 kü­lönböző autón, minden baleset nélkül. Úgy érzem, hogy a ve­zetői igazolvány nem olyasmi, amihez mindenkinek joga van, hanem inkább kiváltság. Előre­haladott korom következté­ben látásom gyengülni kezd. Nem tartom már szememet elég jónak ahhoz, hogy eddigi biztonságommal vezessem ko­csimat, bár New Yorkban a szakorvosok kijelent ették, hogy még évekig képes lennék autóvezetésre.” Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban hozhatjuk. Jack B. Dunn képviselőjelöltsége Jack B. Dunn a magyarok barátja esélyes képviselő jelöltje New Jersey 6-ik kerületének. (Union County) Még valamennyien emlék­szünk Camp Kilmerre, mene­kültjeinkre és különösképpen Col. Jack B. Dunn-ra, mint Mey­­ner Kormányzó Bizottságának vezetőjére. Fáradságot és időt nem kiméivé dolgozott ő ott ön­kéntesen, menekült véreink ér-COL. JACK B. DUNN dekében. Később ott láttuk a kormányzóválasztás harcában, Meyner kormányzó, az “embe­riesség” kormányzója mellétt, ugyanolyan önzetlenséggel és lelkesedéssel küzdeni és a poli­tika mezején is sikerré vinni a kitűzött célt: újraválasztani kormányzónkat. Amikor most, a jövő évi vá­lasztások előkészületében, a be­töltésre váró politkiai állásokra a megfelelő ember után kutat­nak, örömmel halljuk, hogy Col. Jack £>. Dunn neve az elsők kö­zött van a jelöltek között. Union megyében lakik. Szom­szédai, barátai, nemzetiség, val­lás és mondhatjuk: politikai ál- Ispontra való különbség nélkül szeretik, tisztelik és ahogy a je­lek mutatják, szeretnék őt ott látni, olyan állásban, ahol az embereken való segítésre alkal­mas egyéniségét még jobban tudja érvényesíteni. Erre szol­gál most alkalom, amikor a 6-ik képviselői kerület (6th Con­gressional District) megürese­dett mandátuma kerül betöltés­re, illetve választás alá. Mi, magyarok, akik nemcsak ismerjük Col. Jack B. Dunn rá­termettségét, hanem önzetlen munkájáért szivünkbe is zártuk és magunk közé fogadtuk, jobb és alkalmasabb jelöltet elképzel­ni sem tudunk. És amikor ezú­ton is kiakarjuk fejezni segítő készségünket, egyben fel kíván­juk hívni az illetékes tényezők figyelmét, hogy ne keressenek már jelöltet, mert nála alkalma­sabbat úgy sem találnak és úgy Union megye, illetve a 6-ik ke­rület, mint az egész New Jersey magyarsága ő mögötte áll, nem­csak erkölcsi támogatásával, hánem szavazataival is! Col. Jack B. Dunnák Wa­shingtonban a Kongresszusban a helye! Mi magyarok segíteni fogjulf őt! Az amerikai katolikusok imahadjárata Magyarországért Washingtonban tartották az amerikai katolikus püspökök 1957. évi konferenciájukat és azon tárgyalták a magyar sza­badságharc és annak levereté­­sét követő s még mai napig is tartó elnyomatás kérdését. Egy­hangú határozatot hoztak, hogy felhívással fordulnak Amerika összes katolikusaihoz, hogy tartsanak december 29-én imádkozási napot. Imádkozza­nak a szabadságharcban el­esettekért s azokért, akiket az Bélyeggyűjtők Klubja Hétfőn, * december 2-án este New Brunswickon alakuló gyű­lésibe jöttek össze New Bruns­wickon a magyar bélyeggyűj­tők s kimondották egyesületük megalakulását. Az ideiglenes tisztikar elnökéül Diénés Lász­lót, titkárául pedig Koeck Ká­rolyt választották meg. A leg­közelebbi gyűlést január 6-án, hétfőn este 8 órakor tartják New Brunswickon, a 214 szám alatti Hajdú étteremben és erre a gyűlésre nemcsak New Bruns­­wickról, hanem New Jersey kü­lönböző városaiból meghívják s várják a magyar bélyeggyűjtő­ket. Hozzávetőleges becslés sze­rint államunkban többszáz ma­gyar bélyeggyűjtő van, akik az uj klubba való becsatlakozással értékes csere-kapcsolatokat építhetnek ki s a bélyeggyüjtés sok érdekes és tanulságos isme­retével lehetnek gazdagabbak. WEST KEANSBURG-ban kiadó egy 3-szobás, fürdőszobás modern, uj duplex ház, nagy pincével, olajfü­­téssel, melegvízzel, stb. Érdeklődők Írjanak (angolul): Marie Grill, M.R.l, Box 193, Keyport, N. J. (Tel. este 8 után: KEansburg 6-1977-J) óhazai kommunista rémuralom során halomra gyilkoltattak az orosz fegyverek áltál hatalom­ban tartott bábkormányok tag­jai. És imádkozzanak azokért is, akiket rabságban tart a kommunista zsarnokság. Az amerikai katolikus püspö­kök arra kérik a katolikusokat, hogy hívják fel másvallásu testvéreiket it, hogy csatlakoz­zanak imáikkal ehhez a mozga­lomhoz, kérjék, a Mindenhatót, hogy szüntesse meg a bűn ural­mát és adja, hogy az Igazság Napjára virradjon a kálváriát járó, szenvedő ország. 4 Már egy év telt el azóta, hogy a szabadságért küzdő magyar nép hőseinek halálhörgése át­hatolt a Vasfüggönyön a sza­bad világ országaiba. Egy év múlt el, mióta a szabadságharc vérbefojtása óta Magyarország kilenc milliónyi lakossága a vi­lágtörténelemből ismert minden elnyomatás között a legkegyet­lenebb és legvéresebb zsarnok­ság alatt szenved. A magyar szabadságharcot orosz tankokkal és repülőgé­pekkel s túlerőben lévő katona­sággal vérbefojjsották, a fegy­veres harca a magyar hősöknek elbukott, de olyan erkölcsi győ­zelmet arattak, mely példátlan a történelemben s melynek foly­tán minden jóakaratu, igazsá­got szerető ember melléjük állt. MOST JELENT MEG: Veér Imre hatalmas dokqmentáris könyve “MA MAGYARORSZÁG, HOLNAP A SZABAD VILÁG” a Pannónia Könyvkiadó Vállalat (Minneapolis, Minn.) kiadásában A 840 oldalas, kémény vászonköté­­sü, arany-ciranyomábu könyv ára $6.75 Kapható lapunk könyvosztalyán polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY REMÉNYIK SÁNDOR MINDHALÁLIG Most mélységekből szakad föl a szó S nem csinált virág, nem papír hajó De óceán setétjén égő gálya, Mit röpít a szív tajtékos dagálya A mélybe le s a mélyből újra fel, Ma szólni nem lehet s ma szólni kell: Szerettek, népem, mindhalálig. Egy érzés szunnyad bennem hangtalan, Némán, keményen, mint köbén arany, Most csákány töri, bontja, fejti föl Az érzést, amely üdvözít — és öl S mártiromságot szenvedtet velem; Mi ez? Szokás, nyelv, vagy történelem, E szó: ‘Szeretlek mindhalálig?!” Száz hajszálérek szívódik belém. És száz ösvényen felé kúszom én És száz formában kisért engemet, Mint langy szellő, mint Számum-lehelet; Alakoskodik, rejtőzik, tagad, Mig egyszer egy órában kifakad: Szeretlek, népem, mindhalálig! Tudtam én ezt? Nem tudtam ezt soha; Nem igy;; mig jött a sors, a mostoha És megmutatta, hogy Te: én vagyok S ha Te sorvadsz el, én is elhalok, Mint a levél, ha elszárad a fa,1 Mint a gyermek, kit elhágy az anya. Szeretlek, népem, mindhalálig. Ha Te nem vagy, nincs álom, illat, szin Az élet babyloni vizein. Nincs fáklya, mit a szív magasra tartson ■ És ülünk egyformán a szürke parton: Áléit lelkek egy áléit földtekén . . . És ha Te nem vagy, nincs e költemény: Szeretlek, népem, mindhalálig. Mi vagy Te nékem? Szomjamra ital, Sebemre ir és bánatomra dal, Tűzhely, amelyhez térni sohe késem, Márvány, amelybe álmaimat vésení. Á tégen, földön, folyón, tengeren, Rögtön, hanton, koporsófedelen: Szerettek mindhalálig, nemzetem!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents