Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-25 / 17. szám

f PERTH AMBOY HERALD VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM. <S»>» JJul Önül. Kungwiian. 71 qwApafin*. fcdibuL and. (pubÜAJvuL in. fisudh, CLmJbűip PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1957. ÁPRILIS 25. Uj tervek, uj elképzelések lógnak a levegőben, mint szürke tavaszi fellegek. A régi terveket részben sutbadobták, részben pedig észrevétlenül elkoktak s ma már senki sem beszél róluk. Nem tudnánk bizonyítékot előadni, de az az érzésünk, hogy Washingtonban megszületet az uj politikai irányvonal. Volta­képpen nincs is semmi uj benne, de a vonal jelentkezik,, tehát a régi habozások, bizonytalanko­dások végét jelenti. Elsősorban, persze, Amerika vasfüggöny­politikájára gondolunk. A magyar szabadságharc, mint tudjuk, teljesen készület­­lenül találta Washingtont, mert nem az történt; amit a külügy­minisztérium prófétái megjó­soltak. Egyszerre nem tudta senki, hogy mi is a teendő s a nyugati világ fővárosából — jött a szuezi ügy is — határo­zott szavak helyett csak gyenge dadogást vittek a szelek kelet felé. TILTAKOZÓ TÜNTETÉS NEW YORKBAN A New Yorkban minden év­ben szokásos Loyalty Parádét ezidén hatalmas magyar tiltako­zó tüntetés előzi meg, még pedig a Szovjet delegáció épülete előtt (68-ik utca és Park Ave. sar­kán), most szombaton, április 27-én déli 12 órakor. A tüntetés a magyarság’ tiltakozása lesz a magyarországi halálos Ítéletek, deportálások, gyermekrablások és bebörtönözések ellen. Minden épkézláb magyar, aki csak tehe­ti, legyen ott most szombaton délben ezen a tiltakozó tünteté­sen és az utána következő Loyal­­ty-parádén, mert Amerika sze­me ezúttal igazán rajtunk lesz . . . ! A kommunisták május-else­­jei ünnepségeit ellensúlyozandó, New Yorkban már évek óta hű­ség-felvonulást, Loyalty Pará­dét rendeznek a különböző szer­vezetek és nemzeti csoportok. A magyar részt az Amerikai Ma­gyar Szövetség New York-i osz­tálya rendezi s a parádéban New York-i és környéki magyar egyházak, egyletek hatalmas csoportokban vonulnak fel 4 Fifth Avenue-n; magyar-tárgyú díszkocsik, magyar zenekarok, magyar-ruhás asszonyok, leá­nyok, gyermekek teszik látvá­nyossá és szemnek-szivnek tet­szővé a parádét. Ott lesznek a magyar szabadságharcosok' is, megtépett, de büszkén lobogó piros-fehér-zöld címeres zászló­ikkal .'. . Valósággal bűnt követ el az, aki ezúttal kényelmesen otthon marad, amikor minden magyar részvétele fontos ebben a felvonulásban! Legyünk ott minél többen most szombaton, április 27-én déli 12 órakor New Yorkban, a Park Ave. és 68-ik utca sarkán a tiltakozó tüntetésen és utána a hűség-felvonulásban! Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­tóságnál. Újra kellett értékelni mindent s ez most — ha igaz — meg­történt, Ennek legfőbb jele Dulles külpolitikai beszéde s eb­ben újra hitet tesz amellett, hogy Amerika nem felejtette el a vasfüggöny mögött szenvedő népeket. A felszabadítás politi­káját azonban nem úgy kell ér­teni, ahogy sokan gondolják. Tehát semmiféleképpen sem választja a háborús utat Ame­rika, hacsak erre rá nem kény­szerítik. Nem forradalmat, ha­nem fejlődést hirdet most Wa­shington ; a vasfüggöny mögötti népek lassan fejtik le magukról aszovjet szőrös karját. Ezen tulmerően is látunk va­lamit, amiről érdemes elmélked­ni. A Pravda, ’a moszkvai kor­mány félhivatalosa — nyilván felsőbb sugalamzásra — azt Ír­ja, hogy a Szovjet hajlandó sa­ját határai közé visszavonulni, ha a másik oldalon is hasonlóan járnak el. De még mielőtt a Pravda cikke megjelent volna, két érdekes eszmefuttaástolvas­­tunk pont erről a kérdésről, amerikai emberek tollából. Az egyiket Chester Bowles volt indiai nagykövetünk irta a NY Timesnak, s hosszú fejtege­tésében arra mutat rá, hogy há­borús megoldásra már gondolni sem lehet, mert ezzel az egész emberiség jelentékeny része el­pusztulna. Ellenkezőleg,, arról Kell meggyőzni az orosz népet és a szovjet vezetőket, hogy Ame­rika nem akarja elpusztítani őket, mert nincsenek táipadó szándékaink. A Szovjet — ugyanis — Bowles szerint sza­kadatlan rettegésben él s ennél­fogva enyhíteni kell a hideghá­borún, mert csak igy nyugsza­nak meg a kedélyek s igy lehet értelmes megállapodásra j ütni Moszkvával. Bowles nemrégiben — februárban — Moszkvában is j árt s' neki maga Hruscsev j e­­lentette ki, hogy a Szovjet kivo­nul Magyarországból és a többi országokból, ha Amerika hason­lóan jár el nyugaton. Ezt a tár­gyalási lehetőséget ki kell hasz­nálni, — írja . Walter Lippman cikke még ennél is érdekesebb az egyik politikai szaklapban. Sze­rinte, a háború és béke kérdése a vasfüggöny vonalán dől el. Középkelet a maga olajával nem érdekli különösebben a Szovje­tet, mert nem létérdeke s azért a területért sohasem fogna fegyvert. De fogna Európáért, mert ez számára vitális érdekű földrész. Államférfim bölcses­séggel azonban most vissza lehet szorítani a Szovjetet, de akkor valóban Amerikának is bele kell mennie Európa kiürítésébe, Eb­ben az esetben az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió szerző­désileg garantálná Európa biz­tonságát. Mindezt csak azért mondtuk el, hogy ime egy gondolat, ame­lyik majdnem egyszerre jelent­kezik Washingtonban és Moszk­vában, — és az utóbbiban hiva­talos oldalról. A gondolat egy­előre iigyefogyottnak látszik, hézagai vannak s különböző kér­dések merülnek fel ennek kap­csán az emberben. De azért ér­demes felette gondolkozni. Mi másként szeretnénk a fel­szabadítást, de a történelem ke­rekei nem a vágyaink szerint forognak. 1 MUNKAKÉPTELENEK NYUGDIJA A Társadalombiztosítási Tör­vény legújabb módosítása rend­kívüli kedvezményeket nyújt azoknak, akik rokkantság, vagy tartós betegség folytán állandó­an munkakéutelenek. Sokan nem tudnak erről az újításról és ezért nem is veszik igénybe. Ha a rokkantak, vagy króni­kus betegek ez év junius vége előtt nem jelentkeznek, elveszít­hetik ezt a fontos kedvezményt, sőt teljes nyugdijukat, valamint a családjukat megillető járulé­kokat is kockáztatják ezzel. Ha a “nem jelentkező” munkakép­telen meghal, a hátramaradot­tak súlyos anyagi veszteséget szenvedhetnek. A Társadalombiztosító Hiva­tal közlése szerint, kb. 700,000 olyan munkaképtelen él Ameri­kában, akik elegendő ideig dol­goztak már ahhoz, hogy társa­dalombiztosítási számlájuk elő­nyeit “megrögzithessék” az 1954. évi törvény rendelkezései­nek értelmében. Ha a munka­­képtelen ember számláját ilyen­képen megrögzitették, azokat az éveket, amelyekben nem dol­gozott, nm eszámitják a terhére kereseti átlagának kiszámításá­nál, amely a nyugdíj összegét megszabja. Ebből a 700,000-ből, 400,000 ember — az 50-től 65 évesek — ez év julius 1.-től kezdve máris rokkantsági járu­lékokat kaphatnak. Bár a munkaképtelenek már 1955. január 1-től jelentkezhet­tek volna, igen sokan közülök nem jelentették be igényeiket a mai napig sem. Az 1955. január 1-én életbelépett törvény 2% évi időt engedélyezett a jelent­kezésre, amely határidő ez év junius 30-án lejár. Ha ezt elmu­lasztják, már csak 1 évre visz­­szamenőleg “rögzíthetik” meg számlájukat a munkaképtele­nek. Hogy a kedvezményben része­sülhessenek, bizonyos követel­ményeknek kell megfelelni. A munkaképtelenség bekövetkezte előtti tiz év alatt legalább öt éven 'keresztül kellett a Social Security által fedezett munkát végezni és a közvetlenül megelő­ző három évből legalább másfél évet. Ha az ilyen munkás “megrög­­zitési” kérelmével junius 30.-a előtt nem jelentkezik, lehet, hogy időközben elveszti a fenti előfeltételeket, aminek az a kö­vetkezménye, hogy számláját nem rögzíthetik meg és 50 éves korától kezdve nem kaphat rok­kantsági nyugdijat. Várnia kell az öreg kor beálltáig (65 év, nőknél legalább 62) mig nyug­dijat kaphát, aminek összege jó­val kisebb lesz, mintha junius 30.-a előtt' jelentkezett volna, mert a munkátlan évek lenyom­ják a kereseti átlagot, amitől a nyugdíj nagyság afügg. Fiata­labb munkások esetleg teljesen elveszthetik nyugdijukat és más társadalombiztosítási igé­nyük jogosultságát is. Munkaképtelenek, akik rok­kantsági nyugdíjra igényt tar­tanak, töltsék ki az erre célra szolgáló űrlapot, amit a Social Security legközelebbi hivatalá­ban szerezhetnek be és nyújtsák azt be a hivatalhoz minél előbb! Rakétabázisokat épit az orosz Magyarországon Egyre több hir szivárog ki ar­ról a titkos egyezményről, ame­lyet a Kádár-kormány legutób­bi moszkvai látogatása során Ír­tak alá a Kremlben. E szerint a Varsói Paktum vezérkara az orosz hadsereget azzal bízta meg, hogy Dunántúlon atom- és rakétakilövő telepeket létesít­sen. Jól értesült budapesti körök szerint három bázis építéséről van szó, Hajmáskér, Tapolca és Pápa környékén máris megtör­téntek az előzetes “bejárások” s mindhárom helyen nagyobb te­rületet zártak le. A terv végre­hajtására Csehországból és Ke­letnémetországból é r k e z t ek szovjet technikusok az építkezés megindítására. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL ÚJABB OROSZ CSAPATOK ROMÁNIÁBAN VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­magának. hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­­nekünk is javunkra lesz/ A román kommunista kor­mány utólagosan beleegyezett, hogy újabb szovjetcsapatok szállják meg Romániát. Főleg Erdélybe vittek katonaságot, amióta a magyarlakta városok­ban napirenden vannak a tünte­tések. A szovjet hivatalos nyi­latkozata szerint “a nyugati fel­forgatok aggresszorok ellen védik Romániát a vörös csapa­tok.” A román rádió azzal igyek-Letépték a Szovjet­zászlót Lovas György és Kiss Antal fiatal magyar szabadságharco­sok felmásztak New Yorkban az Egyesült Nemzetek épületének zászlósorához s porba rántották a Szovjet sarló-kalapácsos vörös zászlóját ... A kommunistákon kívül senki meg nem botránko­­zott ezen, hiszen ezek a fiuk, sok-sok ezer társukkal együtt nemcsak a U.N. rendőre által védett zászlónak mertek neki menni, hanem a Szovjet erő­szörnyeteg tankjainak is a múlt októberi magyarországi szabad­ságharcban . . . Lovast és társát bevitték az épületbe, leigazoltatták őket s aztán szabadon engedték ... A tömeg szimpátiája velük volt (és velük van) ... Az újságok nagy képes-riportban foglalkoz­tak az esettel. szik megnyugtatni a népet, hogy az orosz megszállás csupán “ideiglenes jellegű.” Románia szomszédai Magyarország, Bul­gária és Jugoszlávia, amelyek részéről aligha fenyegeti “nyu­gati rajtaütés.” Az igazság az, (amit persze nem mondhatnak ki Romániában) hogy a szovjet attól tart: a románok is követik a magyar és a lengyel példát és több szabadságot követelnek. Kolozsvárott, Nagyváradon az egyetemeken razziáztak a tit­kosrendőrök, nemcsak diákokat, de tanárokat is elvittek. A jugoszláv sajtó tiltakozott az ellen, hogy a román-jugo­­szláv határon orosz tankok cir­kálnak. Olyan hírek terjedtek el, hogy a magyar-jugoszláv ha­tárra is orosz gyalogságot vit­tek. Bácsalmáson közel 30,000 főnyi orosz sereg táboroz. A ju­­goszlávok azt gyanítják, hogy a szovjet ismét vasgyürüt és kordont von köréjük, mint azt egyizben már Sztálin cselekedte. BÁRMILYEN PÉNZADOMÁNYT átveszünk, a lapban nyugtá­zunk és illetékes helyre továbbí­tunk a magyar szabadságharc áldozatainak segélyezésére! Pártolja Hirdetőinket A FORRADALMI NAPOK ÁLDOZATAI MIS­KOLCON A budapesti Népakarat ápri­lis 12-i tudósítása szerint “a Fő­városi Bíróság külön-tanácsa gyorsított eljárással megkezdte annak a húsz vádlottnak a bűn­ügyében a tárgyalást, akik októ­ber 26. és 27-én hét embert meg­gyilkoltak és zavargásokat ren­deztek Miskolcon. Az ügyészség a bíróság elé állította Balázs Géza 22 éves, G. Tóth László 43 éves, Szász Zoltán 27 éves, Len­gyel László 21 éves, Laubert Károly 38 éves, Komjáti Ferenc 37 éves, Cece Lajos 25 éves, Sikó Dezső 27 éves, Földi Imre 28 éves, Kovába Sándor 20 é,ves, Nagy Zoltán 31 éves, Marton­­csik József 38 éves volt csendőr­­zászlós, Adorján Gusztáv 53 éves, Lapsánszki István 23 éves, Suba György ,21 éves, Varga Lajos 34 éves, Kincses József 27 éves, Mertinkó József 20 éves, Szabó Mihály 51 éves és a fia­talkorú Sz. István miskolci és Miskolc ‘ környéki lakosokat. Az ügyész szerint október 26- án a tömeg megostromolta a miskolci megyei rendőrkapi­tányság épületét. Az épületből menekülő Gáti Gyula rendőral­ezredest elfogták, agyonverték, majd teherautó után kötve vé­gigvonszolták a városon és fel­akasztották a szovjet emlékmű­re. Ugyancsak ide akasztották Freimann Lajos budapesti gombügynököt is, aki a brutális cselekedetre rosszaló megjegy­zést tett. A vádlottak bestiális módon meggyalázták Mohai Ist­ván államvédelmi százados holt­testét. Meggyilkolták Ráduly József rendőrszázadost, Juhász József államvédelmi hadnagyot és ak emlékműre, illetve a Hat­vanötösök utcájában egy fára felakasztották. Kegyetlen mó­don megkinozták Strelecz János rendőrhadnagyot és Gáti Imre államvédelmi századost, akik a kórházban sérüléseikbe belehal­tak. Antal Gyula őrmestert le­dobták a megyei tanács erkélyé­ről és agyonverték.” (El lehet képzelni, mennyi gazság előzte meg az ÁVO és ÁVH részéről e brutális cseleke­deteket, ha ily szörnyű mérvet ölth etett a népharag. Erről azonban hallgat a tudósítás.) ban pelenkát mos Gruberné. A száradó ruha gőze sürü, nehéz páráb avonja a nappal is égő villanykörtét, a gyerekeket — fáradtszerü, sápadt apróságok — alig látni a gőzben. Gruber Lajos a kérvények légióját adta be a tanácshoz, de minden lakást másnak utaltak ki. A legutóbbi lakást — ezt is kérvényezte — olyannak adta a tanács, akinek már volt egy szoba összkomfor­tos lakása. Viszont annak jó is­merőse is akadt a tanácsnál, egy kis protekcióért nem ment a szomszédba . . .” A menekült-behoza­tal leállításának ha­tása Európában... 1956 NAGY TORNÁDÓI AMERIKÁBAN . A fenti térkép és adat-felsorolás világosan mutatja, hogy a veszedelmes tornádók a ta^vaszi időszakban varinak Amerikában. Az ország népének ilyenkor kell leginkább félnie, illetve felkészül­ve lennie erre a kivédhetetlen támadásra, amit a természettől várhatunk. A Polgári Védelmi Felké­szültség (Civil Defense) intézkedései, természetesen, erre is kiterjednek. A ^kirendeltségek készenlét­ben állanak országszerte, bármilyen veszély fenyeget, bármilyen támadás és bennünket. Nagyobb pusztítások esetén a Federal Civil Defense Administration anyagi segitseggel is a lakosság, illetve a kárt szenvedett községek segítségére siet. TIZENEGY ÉV — PATKÁNYOK KÖZÖTT A budapesti Népakarat ápri­lis 12-i számának tudósítása vi­seli ezt a címet. Gruber Lajos lakásnyomoruságáról szól a cikk, aki az Orczy-ut 38 alatti bérkaszárnya egyik lakója. “Olyan színtelen hangon, olyan fásultan beszél, ahogyan csak agyangyötört, minden remé­nyükben csalatkozott emberek beszélnek. Amit mond, irtóza­tos. — Ott lakunk kérem, tizen­egy esztendeje. Hatan vagyunk: a feleségem, i én, meg négy gye­rek. A legkisebb 8 hónapos, a legnagyobb 8 éves. Volt egy ötö­dik apróság is, de tetszik tudni, elpusztult szegény. Ma sem tu­dom mitől, talán hogy a patká­nyok annyit harapták ...?... Mert hát egy kétszer három mé­teres szobában lakunk, azután az ajtó rossz, a falak meg ned­vesek, a patkány ezt szereti. De most felállítottunk négy pat­­knáfogót. Sajnos, néha minden óvatosság dacára megmarják a gyermekeket, de valahogy min­dig kiheverik . . .” A tudósitó kiment a helyszí­nére, ahol “pici albérleti szobá-A State Department döntése, hogy Amerika már csak korlá­tozott számban fogad be ma­gyar menekülteket, Európaszer­­te vegyes hatást váltott ki. Az ' osztrák sajtó vádolni kezdi Amerikát, hogy menekülésre biztatta a magyar ifjúságot és most nem veszi ki részét kellő arányban azok befogadásából. Külön probléma a fiatalkorúak kezelése, akik elszakadtak csa­ládjaiktól. Az International Union of Socialist Youth, egy nemzetközi ifjúsági szervezet külön tilta­kozással fordul a UN-hez, köve­telve, hogy akadályozza meg a fiatal magyar menekültek visz­­szatérését hazájukba. A szerve­zet azt mondja, hogy még a Ma­gyarországon visszamaradt szü­lők követelését gyermekeik visszatérésére is figyelmen kí­vül kell hagyni, mert a szülők kétségkívül a kormány nyomá­sára cselekednek. Bizonyítékok vannak rá, hogy a magyar kom­munisták a vjsszaétrő fiatal me­nekülteket internálják, sőt, né­hány esetben kivégezték őket. A magyarországi Kádár kor­mány alapos propagandát csi­nál abból, hogy Amerika lelas­sította a menekültek befogadá­sát. A sajtó és rádió csaknem kárörvendő hangon emlegeti, hogy “mennyit ér Amerika tá­mogatása” és erősen hangsú­lyozza, hogy menekültek'számá­ra végétért a remény, hogy ki­juthassanak Amerikába. Annyi bizonyos, hogy a közlés folytán most már nagyobb számú mene­kültre számítani nem lehet, ho­lott eddig várható volt, hogy da­cára a határőrség megerősítésé­nek, a tavaszi időjárás beálltá­val a menekültek száma emel­kedni fog. A State Department azt han­goztatja, hogy közel 32 ezer menekültet engedett be az or­szágba, vagyis az összes mene­külteknek majdnem 20 százalé­kát. Azonkívül több mint 100,- 000 magyar menekültet támo­gatott abban, hogy más orszá­gokban megtelepedhessék. Az Ausztriában lévőm agyar mene­kültek száma most már keve­sebb, mint 30,000 és Ausztria előzőleg azt mondotta, hogy gaz­dasági élete mintegy 20-30 ezer menekültet tud felszívni. A jövőben Amerika csak el­szakadt családtagokat vagy kü­lönlegesen értékes személyeket fog bebocsátani, kivéve, ha a kongresszus az egész bevándor­lási törvényt módosítja. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­­zsok külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. AMERICANIZATION AND POLITICAL ■ HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, 6» SOUTH RIVER, STATEN ISLAND

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents