Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-13 / 24. szám

PERTH AMBOY HERALD 3Pul Only* TiunyWiiatL TlowApafinX, fcdiisuL arucL {publiäJuuL in, fisudk, CLmJbjoy. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1957. JUNIUS 13. Kongresszusokat rendeznek a szabadságharc során és után menekült honfitársaink és ez tetszik nekünk, őszintén sajnál­juk, hogy a Szabadságharcos- Nemzetőr Szövetség turini kon­gresszusa már a rendezés első meneténél megfeneklett. Mint ismeretes,' Király Béla vezérőr­nagy Európába repült, hogy a turini szabadságharcos kon­gresszust megrendezze. Szépnek találtuk a gondolatot, hogy a magyar októberi forradalom menekültjei ott rendeznek vi­lágtalálkozót, ahol Kossuth La­jos száműzetésének nagy részét töltötte és ahol meghalt. Sajnos, már a rendezés első menetében látszott, hogy nin­csenek jól működő szabadság­­harcos szervezetek az európai országokban és igy a demokra­tikus játékszabályok sem érvé­nysülhetnek. Nem megválasz­tott, hanem legfeljebb önjelöl­tek mehettek volna el Turinba és igyg jobb is volt a világtalál­kozót elhalasztani. Hozzá kell tenni, hogy egye­­netlenlekdés, viszály dúl a sza­badságharcos berkekben. Nerh kell megijedni tőle. A vihar rendszerint sok szennyet és piszkot dob a levegőbe, de aztán leszáll. Legyen vigasztalás újonnan menekült honfitársa­inknak, hogy már a kivételes te­kintélyű Kossuth Lajos sem tu­dott teljes rendet tartani az 1848-49-es szabadságharc utáni emigrációban. Türelemmel és szívós munkával sokmindent rendbe lehet hozni. Az egyetemisták és főiskolások kongresszusa éppen most ért vé­get, Chicagóban. Az eredmé­nyekről még nem számolhatunk be, de örömmel tölt el, hogy a menekült magyar ifjúság színe­­java igy szervezkedik. Chicagó­ban bizonyára sok keserű szó hangzott el és joggal. De hisz­­szük, hogy a jól szervezett ma­gyar egyetemi és főiskolás ifjú­ság kiharcolja magának azokat a lehetőségeket, amelyekhez te­hetségénél fogva esélye van. Bizonyára felmérték Chicagó­ban ezeket a lehetőségeket. A magyar diákok nem készültek azokra a feladatokra, amelyek­kel most itt — és a szabad vi­lágban mindenütt — szemben találják magukat. A “külföldi tanulmányút” váratlanul érte őket, nyugati nyelveket nem ta­nultak s ezt a hiányt most gyors­talpaló módszerrel nehéz pótol­ni. Amerikában és a világ más tájain nagy a verseny. A fela­datra évek óta készülő diákok — amerikaiak, németek, franciák, dánok és a többiek — versenyez­nek az egyetemek ösztöndíjai­ért s ebben a versenyben a ma­gyarok nem mindig maradnak felül. Egy előnyük van a sok hátrány mellett. Az, hogy ma a magyart magasra értékelik és az egyetemek igazgatósága is tudja, hogy éppen a magyar diá­kok voltak a világtörténelmi je­lentőségű szabadságharc élvo­nalbeli katonái. Knowland szenátorban elnökjelöltet látnak a republikánusok. A ma­gyarbarát szenátor jövő évben Kalifornia kormányzója akar lenni és 1960-ban a republikánu­sok egyik elnök jelöltje lesz. Az utóbbi időben Knowland tekin­télye országosan is sokat emel­kedtek Eisenhower-Hruscsov találkozó gondolatát dédelgetik a Kreml­ben. Ha Eisenhower leülne Hruscsovval, — igy álmodoznak Moszkvában, — a Szovjet egy­szerre visszanyerné mindazt a tekintélyt,, amit elvesztett a ma­gyarországi vérengzés révén. Reméljük, Eisenhower nem ad­ja meg a bibircsókos muszka fő­hóhérnak ezt a “ziccert” — hogy szép pesti szót használ­junk. Párizsi megállapítás: Kormány nélkül jobban megy minden, mint kormánnyal . . . Ez pedig nem valami szellemes öngunyolódás, hanem a valóság. A párizsiak a tények egész sorát tudják felemlegetni annak alá­támasztására, hogy Mollet le­mondása utáh minden jobbra fordult . . , Kádárnak fényes jövőt jósol Hruscsov, mondván, hogy a re­zsim magyarországi miniszter­­elnöke még a szovjet hadsereg kivonása után is a helyén ma­radna, sőt még magasabbra ke­rülne a nép szemében. Hogyne, magasabbra. Ebben mi is biztosak vagyunk. Az akasztófára. Visszaválasztva elnöknek séllyei f. lajos Perth Amboy város magisztrá­tus rendőr-birája, akit a Middle­sex Megyei Rendőrbirók Kon­ferenciája visszaválasztott el­nökének. A North Brunswick-i Log Ca­bin Inn-ben megtartotta évi va­csorán megtörtént választáson Takács J. József New Bruns­­wick-i rendőrbiró a harmadik alelnöki tisztet kapta s igy a megyei magisztrátusok szerve­zetének élén két magyar embe­rünk áll. Vértanuk szobra... Budapestről érkezett hírek szerint szobrot emelnek az októ­beri szabadságharc' “kommunis­ta vértanúinak.” A szobor, — amire Kádárék nem gondolnak — emlékeztetni fogja a magya­rokat az igazi vértanukra a ma­gyar szabadságért elesett ma­gyar hősökre, akiknek megcsú­folása lesz a “kommunista vér­tanuk” dicstelen szobra. Hatszáz kelet-euró­pai menekült beho­­csájtást kér A U.N. svájci irodája nyilvá­nosságra hozta azta kérelmet, melyet hatszáz' keleteurópai me­nekült intézett Eisenhower el­nökhöz az Egyesült Államokba való bebocsájtásuk érdekében. A kérelem szerint legtöbbjük már hét éve él ideiglenes táborokban és helyzetük szinte kibírhatat­lan. A menekültek legtöbbje Tri­eszt környékén él és nehézmé­­nyezik, hogy a magyar szabad­ságharcosokat gyors ütemben engedték be Amerikába, holott ők már hosszq évek óta élnek a leglehetetlenebb viszonyok kö­zött, mert az ideiglenes táborok a legszomorubb állapotban van­nak és az élelmezés is gyenge. FLAG DAY Péntek JUNIUS 14, Az Amerikai Zászló ünnepnapja ... “Hűséget fogadok az Amerikai Egyesült Államok zászlójának és a köztársaságnak, amelyet az jel­képezi; egy megoszthatatlan nem­zet Isten oltalma alatt, ahol sza­badság és igazság van mindenki számára.” KOMCSI TERVEK, ELGONDOLÁSOK A New York Times 1957 má­jus 12-i számának mellékleté­ben Chester Bowles volt indiai USA követ nagy cikke megszó­laltat “egy erős benyomást keltő külföldi katonai sze­mélyt (akit nem nevez meg), “akinek alkalma volt megis­merni a Kremlin embereit.” Ez igy jellemezte a szovjet­oroszországi helyzetet: “Fogalmam sincs arról, mit forgat a fejében Hruscsov, de mernék megkockáztatni egy fogadást arra, hogy mi megy végbe Zsukov marsall agyá­ban. Én .azt várnám tőle, hogy a következő vonalakban gon­dolkodik: ‘Keletnémotország­ban 22 szovjet hadosztályom van, mint Európa központjába hatoló ék. Közlekedési vonala­ik Lengyelországon és Magyar­­országon át vezetnek. Mi most már tudjuk, hogy mind a há­rom nemzet népe kész arra, hogy ellenünk forduljon. ‘Mi, a Vörös Hadseregből, különösen tudatában vagyunk annak, hogy a mi politikánk Keleteurópában kudarcot val­lott. A mi politikai vezetőink 13 esztendeje dolgoztak azon, hogy ezt a térséget belevonják a szovjetvilágba és megnyer­jék a nép bizalmát. Ebben a legteljesebben kudarcot vallot­tak. Az ő kudarcuk miatt én kénytelen voltam elrendelni a szovjet katonáknak, hogy Bu­dapest utcáin magyar polgári személyek ezreit öljék meg. ‘De ezzel nincs még vége a mi katonai nehézségeinknek. Az elmúlt 13 év alatt több mint 60 hadosztályt szerveztünk meg a keleteurópai országok­ban és felszereltük őket mo­dern szovjet fegyverekkel, tankokkal és repülőgépekkel. Amit mi Budapesten láttunk és amit Lengyelországban és Ke­letnémetországban érzünk, azt mutatják, hogy ha háborúra kerül a sor, ezek a tekintélyes erők ellenünk fordulhatnak. Ily körülmények közt a Szov­jetunió sokat nyerhet minden egyezménnyel, amely szigorú­an korlátolja Kelet- és Közép­­európa katonai hatalmát. ‘Azután itt van a gazdaságig kérdés. A háború óta minden évben milliárd rubelekre rugó összegeket szivattyúztunk mi ki tőkében, felszerelésben és nyersanyagokban, hogy a Szovjetuniót erősítsük. Ha mi ott a zavarokat el akarjuk ke­rülni, most meg kell fordíta­nunk a tőke áramlását. Nem volna okosabb ezt a pénzt Ázsiába és' Afrikába fektet­nünk, ahol tiszta papírunk van, amelyen dolgozhatunk? ‘Bizonyára a mi propagan­da-embereinknek elég ügye­seknek kell lenniök, hogy egy ajánlatot agyaljanak ki a Né­metországból való visszavonu­lásra, ce a mi politikai elő­nyünkre. Nem mutatná ez, hogy mi- vagyunk az egyetle­nek, kik a feszültségeket csök­kenteni %'ybkeznek? Ha ezt az amerikaiak visszautasítják, ők lesznek azok, akik u^y tűnnek fel, mint akik ragaszkodnak egy megosztott Európához.’ “Természetesen nem Zsu­kov, hanem Hruscsov és a töb­biek kezében van a végső dön­tés.” Ez a bizalmas nyilatkozat lényegében valószínűleg na­gyon megközelíti az igazságot. Moszkva tárgyalási készségét az USA kormány nyilvánvaló­an komolyan mérlegeli: Eisen­hower elnök legutóbbi nyilat­kozata s Stassen londoni tár­gyalásai is ezt mutatják. Eisen­hower elnök abszolút pacifista vonala változatlan. James Res­­ton a New York Times május 26-i számában megjelent nyílt levelében megállapítja, hogy az USA elnöke határozott nem­et mondott, amikor némelyek intervenciót kívántak Indokí­nában — félreállt, amikor sür­gették, hogy Angliával s Fran­ciaországgal együttesen csinál­jon politikát azon célból, hogy szükség esetén erőszakkal állít­sák félre Nasszert Egyptom­­ban — “mikor pedig azt aján­lották (a magyar októberi for­radalom idején), hogy dobja­nak le fegyvereket a magyar hazafiaknak, sőt, hogy figyel­meztetésképen mozgassa meg a stratégiai repülőparancsnok­ság néhány egységét, ezt ő visz­­szautasitotta.” A Szovjetunió mindezek tu­datában kisebb-nagyobb pac­­kázásokat is megenged bábkor­mányainak az USA rovására. Ide tartozik a Kádár-kormány provokáló követelése, hogy az USA redukálja egyharmaddal a budapesti követség személy­zetét,. amire az USA válasza teljes elutasítás volt. Ez a kommunista akció azt látszik mutatni, hogy Kadárék valamit terveznek Mindszenty bíboros­sal kapcsolatban, aki változat­lanul az USA budapesti követ­ségén élvezi a menedékjogot, de ottléte roppant izgatja a báb kormányt. 2,500 ruhacsomagot küldött a Coordi­nated Hungarian Relief Vonuljon ki az orosz Magyarországból! “Élelem még csak akad, de ruhára már nem jut” — Írják az óhazából. Különösen áll ez a betegekre és az öregekre, akik­nek ellátása sokszor nem üti meg a létminimumot sem. Az öregek és a betegek azok akikért legtöbbet tehetünk és kell is ten­nünk, akiknek elviselhetővé te­hetjük'az'''életet, ha egy-egy ru­hacsomaggal vagy , élelmiszer­csomaggal segítünk rajtuk. A Segélyakció az elmúlt hóna­pokban 2,500 használt ruhacso­magot küldött magyarországi egyéni címekre. Minden csomag súlya 22 font, azaz több mint 10 kilogram volt. A csomagokban küldött használt ruhát a Segély­akció New Yorkban és a környe­ző'városokból gyűjtötte össze, és a “Clothing for Hungary” cim alatt működő irodájában, 1532t York Avenue, New York 28, N. Y. csomagolta és postázta. Minden egyes csomag szállí­tási költsége 6 dollár. A szállítá­si költségeket a Segélyakció a következőképen fedezi: Minden' uj menekült, aki hozzátartozói­nak vagy ismerőseinek ruhacso­magot akar küldeni, megfizeti a hat dollár szállítási költséget. Akik nem menekültek, hanem régebben letelepültek, azok 12 dollárt fizetnek minden csoma­gért, amit Magyarországra kí­vánnak küldeni. Ezáltal megfi­zetik még egy olyan csomag postaköltségét, amit az óhazá­ból kértek és ahonnan nem küld­hetnek be szállítási költséget. Miután a kérőlevelek ezrei fut­nak be a Segélyakció irodáiba, ez a módszer sem bizonyult ele­gendőnek s ezért a Segélybizott­ság fedezte és fedezi a jövőben is több száz olyan csomag szál­lítási költségét, amit az óhazá­ból kértek. Segítsetek, hogy segíthes­sünk! A “MAGYAR Nemzeti Bi­zottmány” név alatt működő korlátolt felelősségű társaság, érdeklődés hiánya, illetve a pénzforrás bedugulása miatt a közeljövőben megszűnik; havi fizetést huzó végrehajtó-bizott­sági tagjai kénytelenek lesznek valamilyen munkát keresni . . . “PYROCERAM” a neve az uj törhetetlen üvegnek, amelyet a Corming Glass Works mérnö­kei állítottak elő és amely kris­tályosítási eljárással készül, az olvadási folyamat alatt bármi­lyen alakúvá formálható, kemé­nyebb az acélnál és könnyebb az alumíniumnál. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. An Editorial from THE NEW YORK TIMES Thursday, June 6, 1957 ACTION ON REFUGEES! When the Hungarian revolt and Russia’s brutal suppres­sion shook the world last fall the Administration quickly found means to admit thousands of Hungarian refugees to the United States under the “parole” provision of the McCar­­ran-Walter Act. True, we did not admit enough; but the 30,­­plus that we have admitted, and the ones we are continuing to admit under a reduced but still active program, show that we can move quickly and effetcively when we wanf to. But under Attorney General Brownell’s interpretation of the law the Administration will do nothing unless Congress itself takes action. Thus nothing is being done — because Congress has not acted and, except for a few individual mem­bers, gives no sign of any real concern about this tragic and shocking problem, or about any of the other related problems dealing with our illiberal, restrictionist and sometimes savage immigration legislation. If President Eisenhower is at fault in not pressing with sufficient vigor for revision of the law, as we believe to be the case, the Democratic leadership of Congress is equally if not more responsible for the dismal record. Neither Speaker Sam Rayburn in the House nor Majority Leader Lyndon Johnson in the Senate give evidence of any desire for action on the immigration principles repeatedly expressed by the Presi­dent and by a handful of liberals in both parties. And revision of the law would be opposed by Representative Walter and Senator Eastland — both Democrats and both in key posi­tions on immigration matters. Mr. Walter even tries to make it appear that it is playing the Communist game to attack the McCarran-Walter Act. We say that he is talking nonsense, and that the Communists are the ones who profit by some aspects of America’s present immigration policy. The least that should be done at this session is to adopt the President’s very moderate bill, recommended by the President last January. Even though the prospects of success are almost nil, he ought to put the great weight of his office fully behind his proposals, and meanwhile take the adminis­trative action open to him of extending a helping hand to refugees from Hungary. (A New York Times fenti vezércikkét szószerint leközöltük azzal a céllal, hogy azt olvasóink mutassák meg amerikai bará­taiknak, ismerőseiknek, akik esetleg nem olvasták eredetiben és kérjék meg őket is, hogy sürgessék szenátoraiknál, képviselőiknél a magyar menekültek törvényes bebocsátásának kérdése napirend­­retüzését. A bevándorlási törvény módosításra szorul s a kongresz­­szus mostani ülésszakának befejezése előtt kellene e kérdésben cselekedni ahhoz, hogy menekült magyar testvéreink előtt megnyíl­jon Amerika kapuja . . .) Nyugtával dicsérd a napot,, Előfizetési nyugtával — a lapot! A cigarettázás elő­segíti a tüdőrákot Az Amerikai Cancer Society kongresszusán bej elentették, hogy négy évi vizsgálattal meg­állapították, hogy a cigarettá­zás gyorsítja a halált: a tüdőrák okozta halál a cigarettázásra ve­zethető vissza. Dr. E. Cuyler Hammond és segítőtársa, Dr. Dániel Horn je­lentése szerint a tüdőrák okozta halál 10-szer gyakoribb az olya­noknál, akik cigarettáznak, mint az olyanoknál, akik tartóz­kodnak a dohányzástól. A vzisgálat azt is megállapí­totta, hogy a tüdőrák okozta ha­lálesetek a városokban 25 száza­lékkal magasabbak, mint a vidé­ken, de mindkét helyen nagyobb a, haláleset aránya a cigarettá­­zók között. Más tüdő betegségek okozta halál aránya a dohányzóknál há­romszor nagyobb, mint a nem dohányzóknál. A száj és torok betegség a dohányzók között 7- szer több, mint a nem dohány­zóknál. 51 gyomorbajos, aki gyomorfekélybe halt bele, dohá­nyos volt. 46 ezek között ciga­rettázott, kettő pipázott, kettő szivarozott és egy pipázott és ci­garettázott. , E megállapítások megbízha­tóságának bizonyítására a kuta­tók rámutattak arra, hogy a ha­láleset aránya dohányzók és nem dohányzók között egy és u­­gyanaz az olyan haláleseteknél, amelyek öngyilkosság, baleset vagy más betegségek következ­tében állottak be. RÖVIDHÍREK MAGYARORSZÁGBÓL Az Esti Hirlap május 30-i tudósítása szerint embercsem­pészés miatt inoitottak büntető eljárást Krqzsniha József 44 éves hajós ellen, aki a napok­ban Érth Gyula Lászlóné 47 éves budapesti cukrászt 7,000 forint ellenében Jugoszláviába akarta szöktetni. 399 gramm aranyat és 20 centet találtak a Salgótarjáni Seszforgalmi Vállalat udvarán ásás közben. Az aranytárgya­kat a deportálások idejében, 1944-ben rejtették el s értékük 60.000 forint. A Nemzeti Bank­nak adják át. (Esti Hirlap, máj. 30.) Szilágyi Gyula okányi lakos múlt év november 7-én Ausztri­ába csempészte gróf Pálffy La­jost és feleségét, Esterházy Gabriella grófnőt és ezért 50.000 Schillinget kapott. Szi­lágyi hazatérése után Okány­­ban. megtámadott egy karha­­talmistát és el akarta venni szolgálati pisztolyát. Letartóz­tatták. Ügyét rövidesen tár­gyalja a gyulai járásbíróság. (Népakarat, május 25.) A Népszabadság május 25-i száma hosszú cikkben közli Zala György külföldről vissza­tért “volt kisgazdapárti politi­kus,” budapesti törvényhatósá­gi bizottsági tag “leleplezé­seit” az emigrációról és a Free Europe-ról, önmagát kémke­déssel is vádolva. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását,'va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefons C Harter 7-8484. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM. 4®*.”

Next

/
Thumbnails
Contents