Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-03 / 1. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD 3Jul Only, Kungnhian. WotuApapoA, £ditcd and, fijubJjAÍuuL in, (psAJth, Űntboip CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1957. JANUÁR 3. Ismét küldhetünk posLn szeretet­­csomagot Magyarországra! Teljes jogú segélyszervezet az Amerikai Magyar Szövetség-alapitotta “Co-ordinated Hungarian Relief” “Egy magyar, aki segíteni akart a magyarokon.. A postaforgalom megindult Amerikából Magyarországra. Vám-mentesen lehet ruhát és élelmet küldeni Magyarország fázó és éhező népének. Ezzel reánk, amerikai ma­gyarokra uj kötelesség hárult. Minél hamarabb minél több ru­haneműt és élelmet kell átkülde­­nünk Magyarországra. Ez- a leg­sürgősebb feladata az egyhá­zaknak, az egyleteknek és a ma­gánosoknak egyaránt. Az Ame­rikai Magyar Szövetség idáig legalább 50 tonna ruhát küldött át Ausztriába a menekülteknek. Egy másik nagy tétel ruhane­műt a magyarság csucsszerveze­­te a Kilmer-táborba érkezett menekülteknek itt, Amerikában osztott ki. Ezzel kapcsolatosan felvető­dik a probléma: hát a menekül­teket most sorsukra hagyjuk! Menekült honfitársaink bizo­nyára szintén osztják vélemé­nyünket, hogy most elsősorban a hősiesen szenvedő magyar né­pet kell segélyeznünk. A ma­gyar szabadságharc kezdete óta most nyílik először tág lehetőség arra, hogy Magyarországra is küídhessünk csomagot. Tehát él­nünk kell ezzel a lehetőséggel. Akik szerencsésen kimenekül­tek, tehát a vasfüggönyön átju­tottak, lassan rendbejönnek. Lesz meleg lakásuk, ruhájuk, élelmük, akár Svédországba, akár Franciaországba, vagy ép­pen Amerikába kerülnek. Dol­goznak és pénzt keresnek. Akik nem tudnak dolgozni, azokat a különféle szeretetintézmények karolják fel. Egyetlen mene­kültnek sem kell fáznia, vagy éheznie. A szabad világ szere­­tete, irgalma feléjük fordult. Jelentkezni kell a nem-polgároknak Az Egyesült Államok terü­letén levő külföldieknek, va­gyis mindazoknak, akik nem polgárok ebben az országban, 1957 január 2 és 31 között je­lentkezniük kell, az 1950-ben hozott Belső Biztonsági Tör­vény értelmében. A postahi­vatalokban, vagy bevándqrlá­­si hivataloknál beszerezhető az erre a célra szolgáló Form 1-53 számú űrlap, amelyen a külföldinek be kell jelentenie' lakcímét és a kitöltött űrla­pot, aláírva, személyesen kell a postahivatalban átadni. (Az űrlapon más kérdések is vannak, amire meg kell pon­tosan felelni.) Hontalanok és menekültek arra a kérdésre, hogy mely ál­lam polgárai, korábbi állam­­polgárságuk megjelölésével felelnek, hozzátéve azt, hogy most hontalanok. Aki magyar állampolgár volt, de most hontalan, ezt Írja be: “For­merly Hungarian, now state­less” — vagy — “Formerly Hungarian, now Refugee.” Ideiglenes látogatóbán it­­tartózkodókra a jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik. 14 éven aluli gyermekek kár­tyáit a szülő, vagy gyám tölti ki: r A jelentkezés elmulasztása, hacsak alapos indok nincs rá, súlyos büntetéssel és depor­tálással is járhat. Minden ország becsületbeli kö­telességének tartja a menekül­tek elhelyezését. De nem törődik egyetlen or­szág sem az otthoni éhező és fázó milliókkal. Egyedül a Vö­rös Kereszt juttat intézménye­sen segélyt Magyarországra, de ez is valószínűleg a budapesti kommunista kormány csatorná­in jut tovább s igy nem is ke­rülhet azok kezébe, akik harcol­tak és véreztek s ma dideregnek és Isten tudja hogy szereznek egy falatot önmaguknak és gyermekeiknek. Amerikában sokfelé gyűjtöt­tek, köztük a magyar szerveze­tek is azzal, hogy a segélyössze­get a szenvedő magyar népnek juttatják. Noshát most itt van a mód reá. A pénzösszeget ru­haneműre és élelmiszerre kell felváltani és a lehető leggyor­sabban útnak indítani Magyar­­ország felé, lehetőleg magányos címekre. Az Amerikai Magyar Szövet­ség rendelkezésére álló ruhane­műt is folyamatosan Magyaror­szágra kell irányítani. Ez a leg­kevesebb, amit tehetünk. S ebben a gondolatban bizo­nyára egyek velünk újonnan ér­kezett Lostvcreink is. A moszkovita Kádár gondolt egy merészet és a nyu­gati országoktól kér kölcsönt a magyar nép talpraállitására. A szabad világ országai s elsősor­ban az Egyesült Államok szíve­sen adnának hosszúlejáratú köl­csönöket a magyar népnek. De nem Kádárnak. Kádár minden nyugatról kapott kölcsönnel csak megszilárdíthatja a maga rendszerét, amely ma újra a po­litikai rendőrségen nyugszik. Kádár életét az ÁVO géppiszto­lyain kívül a szovjet tankok óv­ják. A magyar nép sokmillió ér­tékű ajándékot is kapna a nyu­gattól, de Kádár kölcsöntörek­­vései aligha járnak sikerrel. Az Egyesült Nemzetek szervezetének lomha mozdula­tait örökkévalóság kivárni. Ez a világszervezet, éppen úgy, mint elődje, a Népszövetség, ön­magában hordja halálos beteg­sége csiráit. Ki fog- múlni s el­pusztul, mégpedig “a magyar betegségben.” A magyar üggyel kapcsolatosan derült ki életkép­telensége, tehetetlensége. Még huzni fogja valameddig, de már többé nem az, ami volt. Élő­halott. Magyar és székely atléták Amerikában Január közepétől kezdve gyakran olvashatunk majd az újságokban az Egyesült Álla­mok vendégszeretetét élvező magyar olimpikonok bemutat­kozó szerepléséről. Tábori Lász­ló és Iharos Sándor távfutó vi­lágbaj nokok január 25'-ikén Philadelphiában, a rákövetkező napon Washingtonban, február 9-én, 16-án és 23-án New York­ban, március 9-én Milwaukee­­ban, március 16-án Chicagóban, március 22-én pedig Cleveland­­ban mutatják be rátermettségü­ket. Összesen 36 magyar és szé­kely sportbajnok, közöttük több Az Amerikai Magyar Szövet­ség egyhangúlag határozta el Clevelandban tartott aranyjubi­­leumi konvencióján, hogy Co­ordinated Hungarian Relief né­ven egységes irányítás alá óhajtja vonni az országszerte elaprózott gyűjtési mozgalma­kat. Amerikai kormányszervek is üdvösnek Ítélték meg az ilyen természetű kezdményezést, mert igy a befolyt összegek állami el­lenőrzése, nemkülönben a hova­­forditás megfelelő helyre irá­nyítása könnyebben megold­ható. ■ Magyar szempontból különö­sen kívánatos lenne, ha országos viszonylatban minél tekintélye­sebb hozzájárulást lehetne ki­mutatni az amerikai magyarság tekintélyének emelésére. Ez alatt nem csupán a honfitársa­ink adományának egyetlen nagy végösszegében leendő kimutatá­sára, hanem a magyarok által szerzett amerikai adományok­nak a magyarokéhoz csatolására is lehetőség nyílik. Ezáltal nem kell majd szégyenkeznünk, ha bárki aziránt érdeklődik, hogy az Egyesült Államok összma­­gyarsága mennyivel járult hoz­zá óhazai véreinek istápolásá­­hoz. A Magyar Szövetség célkitü-Ujév alkalmából táviratilag köszöntötte az Amerikai Ma­gyar Szövetség központja mind­azokat az illetékes fővárosi hi­vatalfőnököket, valamint a Uni­ted Nations amerikai főmegbi­­zottját, akik a magyar tragédiá­val behatóan foglalkoztak. Kér­te a Szövetség, hogy ne hagyják magára az orosz tömegmészár­lások után meleg lakás, munka, ruházat, élelmiszer nélkül levő s a kommunista kormány dühé­nek kiszolgáltatott magyar né­pet. Az Egyesült Nemzetek főtit­káránál ugyanekkor tiltakozott az Amerikai Magyar Szövetség az ellen, hogy elállottak semle­ges megfigyelők Magyarország­ba beküldésének tervétől. Ezál­tal az U. N. tehetetlenségéről ál­lítottak ki bizonyítványt és mér­hetetlen keserűséget okoztak az óhazában,és egyszersmint a vas­függöny mögötti népeket szaba­duláshoz fűzött reményük egyik sarkalatos pontjától is megfosz­tották. Több szenátor és képviselő egyidejűleg határozott hangú le­vélben kért magyarázatot Dul­les külügyminisztertől, követel­vén, hogy Magyarország - eseté­ben is ugyanazon mércékkel mérjenek, mint ahogyan teszik leány érkezett az Egyesült Ál­lamokba, két tréner kíséretében. Melbourne, Ausztráliából való bevándorlásukat az Amerikai Magyar Szövetség készítette elő washingtoni külképviseleti ha­tóságoknál. (A hattagú vizipóló csapat, mely gyönyörű mérkőzé­sek egész sorozatával érdemelte ki a köziemuit olimpiai játékok világbajnoki koszorúját, Jeney csapatkapitánnyal együtt szin­tén közöttük van.) Rajtuk ki­vid gyorsuszók, müugrók, vívó­ba j nokok gazdagítják ezentúl az amerikai sportvilágot. zéseit az illetékes amerikai ható­ságok valamennyi fórumon he­lyeslőén fogadták és erről Írás­ban is értesítették a központi titkárságot. Eszerint az Inter­nal Revenue Service teljes adó­­mentességet engedélyezett a jö­vedelmi adónál minden olyan összeg után, amit szeretetado­­mányként a Co-ordinated Hun­garian Relief utján juttatunk Magyarországba, illetőleg az on­nan kimenekültek felsegélyezé­sére. Az ügynevezett “income tax exemption” engedélyezését a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztálya jóváhagyta. Ugyancsak elismerte a Co-or­dinated Hungarian Relief-et, mint teljesjógu önkéntes segély­intézményt a washingtoni Ad­visory Committee on Voluntary Foreign Aid nevű hivatal, mely a nemzetközi együttműködési minisztérium hatáskörébe tarto­zik. A Szövetség segélyosztálya ezentúl ennek a hivatalos szerv­nek az ellenőrzése alatt fejt ki működést és jogában áll a na­gyobb mennyiségű természetbe­ni adományok tengerentúlra szállításához kincstári támoga­tást is igényelni. A Coordinated Hungarian Relief of the Ameri­can Hung.^»,n Federation hi­vatalos regisztrálási száma VFA-082. a szuezi csatorna kérdésében. A republikánus, tehát kormány­­párti honatyák egy tekintélyes csoportja éppen olyan megér­téssel karolta fel a magyar ügyet* mint a demokrata ellen­zék több tagja, akik a kongresz­­szus uj ülésszakában a kényes kérdések egész sorozatát fogják feltenni a magyar kérdésre vo­natkozólag. Ft. Nagy László hirtelen halála Drámai körülmények között halt meg Allentown, Pa.-ban Főt. Nagy László, az ottani Szt. István római katolikus egyház­­község plébánosa. Vasárnap, de­cember 23-án, miközben egész élete munkájának koronáját: az uj templomot felszentelő ünnepi nagymisén hálaimát mondott, szivszélhüdés érte s ott az oltár előtt összeesve visszaadta nemes lelkét Terem tőjének ... A fé­nyes örömünnep fájdalmas gyá­szos tragédiává változott . . . Ft. Nagy László veszprém­­megyei földmives családból származott. 1886 junius 15-én született Felsőiskázon. Budapes­ten, 1912-ben szentelték pappá. Szegeden, Nyírbátorban vég­zett egyházi szolgálatot és az el­ső világháborúban mint* tábori lelkész szolgált. Erdélyben, Nagyenyeden is paposkodott, majd Amerikába érkezve Perth Amboyban volt lelkipásztor és 1925-ben ment Allentownba. Hét nyelven beszélt folyéko­nyan s több francia és más nyel­vű egyházi müvet ültetett át magyarba, mesteri tudással. Temetése december 28-án ment végbe óriási részvéttel a templomból, mely élete nagy. müve volt. Legyen áldott em­léke ! Ezzel a címmel érdekes cikk jelent meg a “Saturday Evening Post” közelmúlt évi utolsó szá­mában. A több mint 4,500,000 példányban elterjedt hetilap ki­tér olyan részletekre is, amelyek mindeddig ismeretlenek voltak az újságolvasó közönség előtt. Említést tesz az óhazai szabad­ságharc első felében önként je­lentkező amerikai diákokról, de persze nem tudtak idejében en­gedélyt szerezni a kalandos vál­lalkozásokat gyanakvással néző hivatalos köröktől. Ugyancsak beszámol a Sat- EvePost december 29-i számá­nak 55-ik oldalán arról a meg­beszélésről, ami a new yorki Harvard Club ebédlőjében folyt le a befolyásos John Richardson és az amerikai magyarság egyik közismert, de megnem nevezhe­tő képviselője között. Mint meg­annyi más kísérlet, ez is az oro­szok vissza jöttének megakadá­lyozását célozta, még pedig nagymennyiségű tankelháritó védelmi eszközöknek a szabad­ságharcosokhoz szállítása révén. A, sajnos elgáncsolt sürgős in­tézkedések részletei egyelőre nem hozhatók nyilvánosságra, de a Saturday Evening Post vo­natkozó cikkéből ki ÄJietc', mi ­szerint nem magyarszármazásu amerikaiak lelkiismeretén szá­rad a hazulról kért segítség ké­sése. Uj külpolitikát sür­get 11 demokrata képviselő Congressman Henry S. Reuss, Wisconsin állambeli képviselő nevét minden Aiagyarnak illik jól megjegyezni. Az alig 44 éves milwaukeei volt ügyész, a Mar­shall Plan egyik tanácsosa és a Foreign Policy Assoiiation elnö­ke mindannyiunk háláját kiér­demli, amiért egy három pont­­-ból álló tervezetet nyújtott át Eisenhower elnöknek a kelet­európai kérdés rendezésére. Úgy politikai körökben, vala­mint az ország közvéleményében rendkívül érdeklődést érdemelt ki . a terv, melyet már eddig tiz más képviselő irt alá, történe­tesen valamennyien demokra­ták. Néhai Roosevelt, elnök fia, James Roosevelt californiai kép­viselő vezeti be a névsort, mely­ben még egy californiai hon­atya, R. £>. Sisk is szerepel. A magyar a Ikta New Jerseyben ál­lamból hárman Írták alá a me­morandumot: Hugh Addonízio, Peter W. Rodino és Frank Thompson. Képviselve van még Ohlio állam Thomas J. Ashley révén, Illinois Charles A. Boyle személyében. Michigan John J. Dingle aláírásával és Massachu­­settből Torbert H. MacDonald. A tizenegy demokrata képvi­selő az alábbi három pont meg­valósítása révén, óhajtja elérni a keleteurópai országok népé­nek az orosz gyűrűből leendő ki­szabadítását : 1) az orosz határ és a Rajna folyam között ne le­gyen számottevő katonai had­erő, viszont 2.) nemzetközileg garantálják a nagyhatalmak a keleteurópai népek hagyomá­nyos önálló államéletét kinek­­kinek a maga alkotmányának megfelelően. Ugyancsak 3.) te­gyék lehetővé nagyarányú anya­­(Folyt, a 6-ik oldalon) Az amerikai postaügyi ható­ságok január 3-án hozták rész­leteiben nyilvánosságra azokat az engedményeket, amelyek a Magyarországra való szeretét­­csomag küldéseket megkönnyí­tik, illetőleg lehetővé teszik^ A szerencsétlen kimenetelű óhazai viszonyok következtében köztu­domásúlag kénytelen volt a pos­ta beszüntetni a csomagok felvé­telét, miután Bécsből nem lehe­tett azokat Magyarországba to­vábbítani az ottani postaszolgá­lat kényszerű szünetelése miatt. Az amerikai postafőigazgató­ság egyidejűleg értesítette az Egyesült Államok valamennyi postahivatalát, hogy haladékta­lanul ismét vegyenek fel Ma,­­gyarországra címzett csomago­kat. Egyidejűleg természetesen a levélforgalom is megindult, jóllehet csak pár nappal ezelőtt még “Return to sender — Serv­ice suspended” pecséttel küldték vissza a leveleket a feladónak. Ugyancsak megnyílt újból a postai pénzátutalás is, viszont a forint elértéktelenedése dacára a régi árfolyamon folyósítják a kifizetéseket, ami egyáltalában nem kielégítő és igy az ilyen pénzküldés nem is ajánlatos! A postacsomagok nagyíipni, küldési viteldija ugyanaz, mint volt a szolgálat felfüggesztését megelőzően. Az óhazai elvámo­lást illetőleg ezentúl nagyobb méltányosságot, sőt teljes vám­­mentességet helyeznek Buda­pestről kilátásba. Persze csak a tapasztalat fogja megmutatni, hogy az Ígéreteket milyen mér­tékben váltják be. (Az eddig megkövetelt előzetes vám-meg­váltó szelvények további szüksé­gességéről nem értesítették az amerikai postát, bár jelezték, hogy a vámmentesség ideiglenes és csak a további rendelkezésig lesz érvényben.) Amennyiben valamely ameri­kai postahivatal vonakodik fel­venni Magyarországba címzett postacsomagot, honfitársaink hivatkozzanak a Postmaster General Order No. 56,261 számú rendeletére, mely szerint orvos­ság, ruhanemű, valamint nem romlandó élelmiszer, sőt újab­ban “kannás” konzerváru is küldhető egyéni címre, persze nem kereskedelmi mennyiség­ben, hanem mindössze családi használatra. (Óhazai véreink nélkülözésé­re való tekintettel az Amerikai Magyar Szövetség felújította arra irányuló mozgalmát, hogy mint “charjty” azaz könyörado­­mány, a Magyarországba irá­nyított postacsomagok értékét és viteldiját a küldő levonhassa a jövedelemi adóból. Erre vonat­kozólag 1957 elején terjesztenek be törvényjavaslatot a washing­toni kongresszus mindkét házá­ban.) LEDŐLT A BÁLVÁNY* Ledőlt a bálvány . . . ott tapossák! Valóság ez, nem képzelet, ó szent napok szent percei, most gyújtsátok lángra szivemet! zsarnokot, ki guzsbakötte az életet, mi emberi, furkóval, dróttal, kalapáccsal, ime a nép veri. i Eljött a nap, jönnie kellett. Ó, nagyvilág, most láss csodát; maroknyi nép gaz Gullivernek kiáltoz: “Vége! nincs tovább!” Vértöl csepegő gólém-ujját kis hangyanép most tördeli; Be kár, be kár e szörnyszülöttnek, hogy mindez nem fájhat neki. , . Jelkép e perc, ó, nagyvilág most! Porban a, bálvány s tanai. Lajtától Öltig nem találnád, hogy higyje őt még valaki. Ne félj, világ, nem tetszhalott ő És nem hullát gyaláz e nép: Ki rabolni jött a világra hullának se jó semmiképp. ■* Ledőlt a bálvány ... ott tapossák . . . Valóság ez, nem képzelet. ó szent napok szent percei, most gyújtsátok lángra szivemet. Lángolj szivem s ha kell égj porrá! Nincs ennél szebb, jobb alkalom, világ számláján vérrel is felírni mit kérhetek és mivel tartozom? — a holnaphoz, halva vagy. élve, lesz-e még jogom?! Budapest, 1956 X. 24. ! VÁNI ZOLTÁN * (Sztálin budapesti ■ szobrának ledöntése, eltakarítása napján irta ezt a megrázó erejii nagyszerű költeményt a. sza­badságharcos költő, aki a közelmúltban érkezett meg Ameri­kába. — Szerk.) GYORS INTÉZKEDÉST SÜRGET AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents