Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 1. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD 3Jul Only, Kungnhian. WotuApapoA, £ditcd and, fijubJjAÍuuL in, (psAJth, Űntboip CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1957. JANUÁR 3. Ismét küldhetünk posLn szeretetcsomagot Magyarországra! Teljes jogú segélyszervezet az Amerikai Magyar Szövetség-alapitotta “Co-ordinated Hungarian Relief” “Egy magyar, aki segíteni akart a magyarokon.. A postaforgalom megindult Amerikából Magyarországra. Vám-mentesen lehet ruhát és élelmet küldeni Magyarország fázó és éhező népének. Ezzel reánk, amerikai magyarokra uj kötelesség hárult. Minél hamarabb minél több ruhaneműt és élelmet kell átküldenünk Magyarországra. Ez- a legsürgősebb feladata az egyházaknak, az egyleteknek és a magánosoknak egyaránt. Az Amerikai Magyar Szövetség idáig legalább 50 tonna ruhát küldött át Ausztriába a menekülteknek. Egy másik nagy tétel ruhaneműt a magyarság csucsszervezete a Kilmer-táborba érkezett menekülteknek itt, Amerikában osztott ki. Ezzel kapcsolatosan felvetődik a probléma: hát a menekülteket most sorsukra hagyjuk! Menekült honfitársaink bizonyára szintén osztják véleményünket, hogy most elsősorban a hősiesen szenvedő magyar népet kell segélyeznünk. A magyar szabadságharc kezdete óta most nyílik először tág lehetőség arra, hogy Magyarországra is küídhessünk csomagot. Tehát élnünk kell ezzel a lehetőséggel. Akik szerencsésen kimenekültek, tehát a vasfüggönyön átjutottak, lassan rendbejönnek. Lesz meleg lakásuk, ruhájuk, élelmük, akár Svédországba, akár Franciaországba, vagy éppen Amerikába kerülnek. Dolgoznak és pénzt keresnek. Akik nem tudnak dolgozni, azokat a különféle szeretetintézmények karolják fel. Egyetlen menekültnek sem kell fáznia, vagy éheznie. A szabad világ szeretete, irgalma feléjük fordult. Jelentkezni kell a nem-polgároknak Az Egyesült Államok területén levő külföldieknek, vagyis mindazoknak, akik nem polgárok ebben az országban, 1957 január 2 és 31 között jelentkezniük kell, az 1950-ben hozott Belső Biztonsági Törvény értelmében. A postahivatalokban, vagy bevándqrlási hivataloknál beszerezhető az erre a célra szolgáló Form 1-53 számú űrlap, amelyen a külföldinek be kell jelentenie' lakcímét és a kitöltött űrlapot, aláírva, személyesen kell a postahivatalban átadni. (Az űrlapon más kérdések is vannak, amire meg kell pontosan felelni.) Hontalanok és menekültek arra a kérdésre, hogy mely állam polgárai, korábbi állampolgárságuk megjelölésével felelnek, hozzátéve azt, hogy most hontalanok. Aki magyar állampolgár volt, de most hontalan, ezt Írja be: “Formerly Hungarian, now stateless” — vagy — “Formerly Hungarian, now Refugee.” Ideiglenes látogatóbán ittartózkodókra a jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik. 14 éven aluli gyermekek kártyáit a szülő, vagy gyám tölti ki: r A jelentkezés elmulasztása, hacsak alapos indok nincs rá, súlyos büntetéssel és deportálással is járhat. Minden ország becsületbeli kötelességének tartja a menekültek elhelyezését. De nem törődik egyetlen ország sem az otthoni éhező és fázó milliókkal. Egyedül a Vörös Kereszt juttat intézményesen segélyt Magyarországra, de ez is valószínűleg a budapesti kommunista kormány csatornáin jut tovább s igy nem is kerülhet azok kezébe, akik harcoltak és véreztek s ma dideregnek és Isten tudja hogy szereznek egy falatot önmaguknak és gyermekeiknek. Amerikában sokfelé gyűjtöttek, köztük a magyar szervezetek is azzal, hogy a segélyösszeget a szenvedő magyar népnek juttatják. Noshát most itt van a mód reá. A pénzösszeget ruhaneműre és élelmiszerre kell felváltani és a lehető leggyorsabban útnak indítani Magyarország felé, lehetőleg magányos címekre. Az Amerikai Magyar Szövetség rendelkezésére álló ruhaneműt is folyamatosan Magyarországra kell irányítani. Ez a legkevesebb, amit tehetünk. S ebben a gondolatban bizonyára egyek velünk újonnan érkezett Lostvcreink is. A moszkovita Kádár gondolt egy merészet és a nyugati országoktól kér kölcsönt a magyar nép talpraállitására. A szabad világ országai s elsősorban az Egyesült Államok szívesen adnának hosszúlejáratú kölcsönöket a magyar népnek. De nem Kádárnak. Kádár minden nyugatról kapott kölcsönnel csak megszilárdíthatja a maga rendszerét, amely ma újra a politikai rendőrségen nyugszik. Kádár életét az ÁVO géppisztolyain kívül a szovjet tankok óvják. A magyar nép sokmillió értékű ajándékot is kapna a nyugattól, de Kádár kölcsöntörekvései aligha járnak sikerrel. Az Egyesült Nemzetek szervezetének lomha mozdulatait örökkévalóság kivárni. Ez a világszervezet, éppen úgy, mint elődje, a Népszövetség, önmagában hordja halálos betegsége csiráit. Ki fog- múlni s elpusztul, mégpedig “a magyar betegségben.” A magyar üggyel kapcsolatosan derült ki életképtelensége, tehetetlensége. Még huzni fogja valameddig, de már többé nem az, ami volt. Élőhalott. Magyar és székely atléták Amerikában Január közepétől kezdve gyakran olvashatunk majd az újságokban az Egyesült Államok vendégszeretetét élvező magyar olimpikonok bemutatkozó szerepléséről. Tábori László és Iharos Sándor távfutó világbaj nokok január 25'-ikén Philadelphiában, a rákövetkező napon Washingtonban, február 9-én, 16-án és 23-án New Yorkban, március 9-én Milwaukeeban, március 16-án Chicagóban, március 22-én pedig Clevelandban mutatják be rátermettségüket. Összesen 36 magyar és székely sportbajnok, közöttük több Az Amerikai Magyar Szövetség egyhangúlag határozta el Clevelandban tartott aranyjubileumi konvencióján, hogy Coordinated Hungarian Relief néven egységes irányítás alá óhajtja vonni az országszerte elaprózott gyűjtési mozgalmakat. Amerikai kormányszervek is üdvösnek Ítélték meg az ilyen természetű kezdményezést, mert igy a befolyt összegek állami ellenőrzése, nemkülönben a hovaforditás megfelelő helyre irányítása könnyebben megoldható. ■ Magyar szempontból különösen kívánatos lenne, ha országos viszonylatban minél tekintélyesebb hozzájárulást lehetne kimutatni az amerikai magyarság tekintélyének emelésére. Ez alatt nem csupán a honfitársaink adományának egyetlen nagy végösszegében leendő kimutatására, hanem a magyarok által szerzett amerikai adományoknak a magyarokéhoz csatolására is lehetőség nyílik. Ezáltal nem kell majd szégyenkeznünk, ha bárki aziránt érdeklődik, hogy az Egyesült Államok összmagyarsága mennyivel járult hozzá óhazai véreinek istápolásához. A Magyar Szövetség célkitü-Ujév alkalmából táviratilag köszöntötte az Amerikai Magyar Szövetség központja mindazokat az illetékes fővárosi hivatalfőnököket, valamint a United Nations amerikai főmegbizottját, akik a magyar tragédiával behatóan foglalkoztak. Kérte a Szövetség, hogy ne hagyják magára az orosz tömegmészárlások után meleg lakás, munka, ruházat, élelmiszer nélkül levő s a kommunista kormány dühének kiszolgáltatott magyar népet. Az Egyesült Nemzetek főtitkáránál ugyanekkor tiltakozott az Amerikai Magyar Szövetség az ellen, hogy elállottak semleges megfigyelők Magyarországba beküldésének tervétől. Ezáltal az U. N. tehetetlenségéről állítottak ki bizonyítványt és mérhetetlen keserűséget okoztak az óhazában,és egyszersmint a vasfüggöny mögötti népeket szabaduláshoz fűzött reményük egyik sarkalatos pontjától is megfosztották. Több szenátor és képviselő egyidejűleg határozott hangú levélben kért magyarázatot Dulles külügyminisztertől, követelvén, hogy Magyarország - esetében is ugyanazon mércékkel mérjenek, mint ahogyan teszik leány érkezett az Egyesült Államokba, két tréner kíséretében. Melbourne, Ausztráliából való bevándorlásukat az Amerikai Magyar Szövetség készítette elő washingtoni külképviseleti hatóságoknál. (A hattagú vizipóló csapat, mely gyönyörű mérkőzések egész sorozatával érdemelte ki a köziemuit olimpiai játékok világbajnoki koszorúját, Jeney csapatkapitánnyal együtt szintén közöttük van.) Rajtuk kivid gyorsuszók, müugrók, vívóba j nokok gazdagítják ezentúl az amerikai sportvilágot. zéseit az illetékes amerikai hatóságok valamennyi fórumon helyeslőén fogadták és erről Írásban is értesítették a központi titkárságot. Eszerint az Internal Revenue Service teljes adómentességet engedélyezett a jövedelmi adónál minden olyan összeg után, amit szeretetadományként a Co-ordinated Hungarian Relief utján juttatunk Magyarországba, illetőleg az onnan kimenekültek felsegélyezésére. Az ügynevezett “income tax exemption” engedélyezését a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztálya jóváhagyta. Ugyancsak elismerte a Co-ordinated Hungarian Relief-et, mint teljesjógu önkéntes segélyintézményt a washingtoni Advisory Committee on Voluntary Foreign Aid nevű hivatal, mely a nemzetközi együttműködési minisztérium hatáskörébe tartozik. A Szövetség segélyosztálya ezentúl ennek a hivatalos szervnek az ellenőrzése alatt fejt ki működést és jogában áll a nagyobb mennyiségű természetbeni adományok tengerentúlra szállításához kincstári támogatást is igényelni. A Coordinated Hungarian Relief of the American Hung.^»,n Federation hivatalos regisztrálási száma VFA-082. a szuezi csatorna kérdésében. A republikánus, tehát kormánypárti honatyák egy tekintélyes csoportja éppen olyan megértéssel karolta fel a magyar ügyet* mint a demokrata ellenzék több tagja, akik a kongreszszus uj ülésszakában a kényes kérdések egész sorozatát fogják feltenni a magyar kérdésre vonatkozólag. Ft. Nagy László hirtelen halála Drámai körülmények között halt meg Allentown, Pa.-ban Főt. Nagy László, az ottani Szt. István római katolikus egyházközség plébánosa. Vasárnap, december 23-án, miközben egész élete munkájának koronáját: az uj templomot felszentelő ünnepi nagymisén hálaimát mondott, szivszélhüdés érte s ott az oltár előtt összeesve visszaadta nemes lelkét Terem tőjének ... A fényes örömünnep fájdalmas gyászos tragédiává változott . . . Ft. Nagy László veszprémmegyei földmives családból származott. 1886 junius 15-én született Felsőiskázon. Budapesten, 1912-ben szentelték pappá. Szegeden, Nyírbátorban végzett egyházi szolgálatot és az első világháborúban mint* tábori lelkész szolgált. Erdélyben, Nagyenyeden is paposkodott, majd Amerikába érkezve Perth Amboyban volt lelkipásztor és 1925-ben ment Allentownba. Hét nyelven beszélt folyékonyan s több francia és más nyelvű egyházi müvet ültetett át magyarba, mesteri tudással. Temetése december 28-án ment végbe óriási részvéttel a templomból, mely élete nagy. müve volt. Legyen áldott emléke ! Ezzel a címmel érdekes cikk jelent meg a “Saturday Evening Post” közelmúlt évi utolsó számában. A több mint 4,500,000 példányban elterjedt hetilap kitér olyan részletekre is, amelyek mindeddig ismeretlenek voltak az újságolvasó közönség előtt. Említést tesz az óhazai szabadságharc első felében önként jelentkező amerikai diákokról, de persze nem tudtak idejében engedélyt szerezni a kalandos vállalkozásokat gyanakvással néző hivatalos köröktől. Ugyancsak beszámol a Sat- EvePost december 29-i számának 55-ik oldalán arról a megbeszélésről, ami a new yorki Harvard Club ebédlőjében folyt le a befolyásos John Richardson és az amerikai magyarság egyik közismert, de megnem nevezhető képviselője között. Mint megannyi más kísérlet, ez is az oroszok vissza jöttének megakadályozását célozta, még pedig nagymennyiségű tankelháritó védelmi eszközöknek a szabadságharcosokhoz szállítása révén. A, sajnos elgáncsolt sürgős intézkedések részletei egyelőre nem hozhatók nyilvánosságra, de a Saturday Evening Post vonatkozó cikkéből ki ÄJietc', mi szerint nem magyarszármazásu amerikaiak lelkiismeretén szárad a hazulról kért segítség késése. Uj külpolitikát sürget 11 demokrata képviselő Congressman Henry S. Reuss, Wisconsin állambeli képviselő nevét minden Aiagyarnak illik jól megjegyezni. Az alig 44 éves milwaukeei volt ügyész, a Marshall Plan egyik tanácsosa és a Foreign Policy Assoiiation elnöke mindannyiunk háláját kiérdemli, amiért egy három pont-ból álló tervezetet nyújtott át Eisenhower elnöknek a keleteurópai kérdés rendezésére. Úgy politikai körökben, valamint az ország közvéleményében rendkívül érdeklődést érdemelt ki . a terv, melyet már eddig tiz más képviselő irt alá, történetesen valamennyien demokraták. Néhai Roosevelt, elnök fia, James Roosevelt californiai képviselő vezeti be a névsort, melyben még egy californiai honatya, R. £>. Sisk is szerepel. A magyar a Ikta New Jerseyben államból hárman Írták alá a memorandumot: Hugh Addonízio, Peter W. Rodino és Frank Thompson. Képviselve van még Ohlio állam Thomas J. Ashley révén, Illinois Charles A. Boyle személyében. Michigan John J. Dingle aláírásával és Massachusettből Torbert H. MacDonald. A tizenegy demokrata képviselő az alábbi három pont megvalósítása révén, óhajtja elérni a keleteurópai országok népének az orosz gyűrűből leendő kiszabadítását : 1) az orosz határ és a Rajna folyam között ne legyen számottevő katonai haderő, viszont 2.) nemzetközileg garantálják a nagyhatalmak a keleteurópai népek hagyományos önálló államéletét kinekkinek a maga alkotmányának megfelelően. Ugyancsak 3.) tegyék lehetővé nagyarányú anya(Folyt, a 6-ik oldalon) Az amerikai postaügyi hatóságok január 3-án hozták részleteiben nyilvánosságra azokat az engedményeket, amelyek a Magyarországra való szeretétcsomag küldéseket megkönnyítik, illetőleg lehetővé teszik^ A szerencsétlen kimenetelű óhazai viszonyok következtében köztudomásúlag kénytelen volt a posta beszüntetni a csomagok felvételét, miután Bécsből nem lehetett azokat Magyarországba továbbítani az ottani postaszolgálat kényszerű szünetelése miatt. Az amerikai postafőigazgatóság egyidejűleg értesítette az Egyesült Államok valamennyi postahivatalát, hogy haladéktalanul ismét vegyenek fel Ma,gyarországra címzett csomagokat. Egyidejűleg természetesen a levélforgalom is megindult, jóllehet csak pár nappal ezelőtt még “Return to sender — Service suspended” pecséttel küldték vissza a leveleket a feladónak. Ugyancsak megnyílt újból a postai pénzátutalás is, viszont a forint elértéktelenedése dacára a régi árfolyamon folyósítják a kifizetéseket, ami egyáltalában nem kielégítő és igy az ilyen pénzküldés nem is ajánlatos! A postacsomagok nagyíipni, küldési viteldija ugyanaz, mint volt a szolgálat felfüggesztését megelőzően. Az óhazai elvámolást illetőleg ezentúl nagyobb méltányosságot, sőt teljes vámmentességet helyeznek Budapestről kilátásba. Persze csak a tapasztalat fogja megmutatni, hogy az Ígéreteket milyen mértékben váltják be. (Az eddig megkövetelt előzetes vám-megváltó szelvények további szükségességéről nem értesítették az amerikai postát, bár jelezték, hogy a vámmentesség ideiglenes és csak a további rendelkezésig lesz érvényben.) Amennyiben valamely amerikai postahivatal vonakodik felvenni Magyarországba címzett postacsomagot, honfitársaink hivatkozzanak a Postmaster General Order No. 56,261 számú rendeletére, mely szerint orvosság, ruhanemű, valamint nem romlandó élelmiszer, sőt újabban “kannás” konzerváru is küldhető egyéni címre, persze nem kereskedelmi mennyiségben, hanem mindössze családi használatra. (Óhazai véreink nélkülözésére való tekintettel az Amerikai Magyar Szövetség felújította arra irányuló mozgalmát, hogy mint “charjty” azaz könyöradomány, a Magyarországba irányított postacsomagok értékét és viteldiját a küldő levonhassa a jövedelemi adóból. Erre vonatkozólag 1957 elején terjesztenek be törvényjavaslatot a washingtoni kongresszus mindkét házában.) LEDŐLT A BÁLVÁNY* Ledőlt a bálvány . . . ott tapossák! Valóság ez, nem képzelet, ó szent napok szent percei, most gyújtsátok lángra szivemet! zsarnokot, ki guzsbakötte az életet, mi emberi, furkóval, dróttal, kalapáccsal, ime a nép veri. i Eljött a nap, jönnie kellett. Ó, nagyvilág, most láss csodát; maroknyi nép gaz Gullivernek kiáltoz: “Vége! nincs tovább!” Vértöl csepegő gólém-ujját kis hangyanép most tördeli; Be kár, be kár e szörnyszülöttnek, hogy mindez nem fájhat neki. , . Jelkép e perc, ó, nagyvilág most! Porban a, bálvány s tanai. Lajtától Öltig nem találnád, hogy higyje őt még valaki. Ne félj, világ, nem tetszhalott ő És nem hullát gyaláz e nép: Ki rabolni jött a világra hullának se jó semmiképp. ■* Ledőlt a bálvány ... ott tapossák . . . Valóság ez, nem képzelet. ó szent napok szent percei, most gyújtsátok lángra szivemet. Lángolj szivem s ha kell égj porrá! Nincs ennél szebb, jobb alkalom, világ számláján vérrel is felírni mit kérhetek és mivel tartozom? — a holnaphoz, halva vagy. élve, lesz-e még jogom?! Budapest, 1956 X. 24. ! VÁNI ZOLTÁN * (Sztálin budapesti ■ szobrának ledöntése, eltakarítása napján irta ezt a megrázó erejii nagyszerű költeményt a. szabadságharcos költő, aki a közelmúltban érkezett meg Amerikába. — Szerk.) GYORS INTÉZKEDÉST SÜRGET AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG
