Hiradó, 1956. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1956-11-08 / 45. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JkiL Only- diwiyahiim. ThiwAfmpLOK fcdiisd. and. (pubüäJvuL in. fisHdk. Ombojy. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 45. SZÁM. PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. NOVEMBER 8. Miközben egyezkedést folytattak a kivonulásra, az oroszok szombaton éjszaka visszafordultak és páncélos csapataikkal vértengerré változtatták Budapestet s egész Magyarországot... Azuj magyar szabadságharc elbukott... A halottak, sebesültek száma felbecsülhetetlen. - Az Egyesült Nemzetek rendkívüli ülése kiparancsolta az oroszakat Magyarországról s megfigyelőket küld oda, de mindez már késő... A kommunista rémuralom legszörnyübb napjait szenvedi szülőhazánk! A magyar nép nagyszerűsége sugárzik szerte erre a világra, ahol hovatovább az üzleti mo­hóság és másfajta anyagiasság elvei az irányadók. Rengeteg példát mondhat­nánk erre, de talán elég egy is napjaink történelméből. Anglia és Franciaroszág azért találták alkalmasnak az időt Szuez meg­­rohanására, mert a Szovjet ép­pen Magyarországon volt elfog­lalva . . . Tehát azok a nyugati hatal­mak, amelyek szakadta'lanul az erkölcsösség elvét hirdetik nem­csak hogy nem siettek a halálra szánt magyar nép segítségére, hanem éppen ellenkezőleg: el­vonták, illetve el akarták vonni a világ figyelmét a Duna-Tisza tájáról. Adhatnak annyi hivata­los magyarázatot a szuezi akció­val, amennyit akarnak. Á törté­nelmi igazság azonban az ma­rad, hogy az angolok és franci­ák a dögkeselyűk módjára jár­tak el. Úgy is mondhatjuk: ha­lásztak a zavarosban. Ezt nemcsak mi mondjuk, ha­nem sokan mások, akiknek sem­mi közük különben a magyar néphez. Még a Manchester Guardian cimü angol lap budatpesti tudó­sítója is igy kezdte cikkét, ami­kor értesült az angol-francia akcióról: “Szégyenlem, hogy angol va­gyok ... Idáig büszke voltam rá, de most, amikor látom Lon­don és Párizs munkáját, mély utálat tölt el . . . A magyar név oly magasan ragyog, hogy az ember szinte beleszédül. Szédü­lünk a gondolattól, hogy mi is magyarnak születtünk ... A rendszerint hűvös és kimért New York Times, amelyik a ma­gyar szabadságharc kitörése óta a magyar népről Írja naponként legszebb vezércikkeit, egy he­lyen azt mondja: “ma büszke le­het mindenki, akiben akárcsak egyetlenegy cseppnyi magyar vér is van . . .” S ugyancsak a New York Times írja azt is, hpgy a ma­gyar nép győzött. Függetlenül attól, hogy mi történhetik még. A magyar nép győzött az orosz kolosszussal szemben. Győztek a magyar férfiak, akik barrikádo­­kon hullottak el, a magyar anyák, akik házról-házra har­coltak és a magyar gyermekek, akik szembeszálltak a szovjet tankokkal. Győzött a magyar nép, mert a Szovjet többé az óramutatót vissza nem forgat­hatja. A magyar nép megmu­tatta, hogy a kommunizmusnak, úgyis mint életformának és úgy is mint kormányzati rendszer­nek nincs létjogosultsága. Ezt látták meg a francia kommunis­ta irók, akik kiléptek a pártból és ma szégyenük, hogy valaha kommunisták voltak. S ezt lát­ták meg a nyugateurópai kom­munista tömegek, amelyek ma utálattal fordulnak el Moszkvá­tól .. . Ki tudná felsorolni mind­azt, mit rombolt önmaga alatt a Szovjet ezekben a napokban. Sok magyar vér folyt, sok ma­gyar érték pusztult, de a Szov­jet elpusztította önmagát is. Talán nem omlik össze holnap, talán még egy év, vagy évek múlva is áll a moszkvai kommu­nizmus. De régi ereje többé már nem tér vissza. Beteg ember lesz belőle. Halálos sebet kapott a magyar néptől . . . A választások után most már remélhetőleg az ame­rikai kormány is tesz valamit. Amit a választások előtt tett, az alig több a semminél. Ha tesz, nem ingyen teszi, mert a magyar nép sok-sok amerikai hadosztály munkáját végezte el. A Magyarországon halálos sebet kapott Szovjet mint politikai és katonai hata­lom régi ereje többé nem tér vissza. (Folyt, a 4-ik oldalon) . . . Száraz a szemünk, mert minden könnyünket kisírtuk . . . sápadt az arcunk, mert a szé­gyen pírja kiégette vérünket. A széygené, hogy a civilizált világ szeme láttára törték ismét da­rabokra a tiz parancsolat kőtáb­láját, amikor tétlenül nézték az istentelen gyilkos kéjes vér-or­giáját, amint az állat féktelen őrületével gyilkolt gyermeke­ket, asszonyt, ifjút és öreget és vigyorgó képe ott hirdette az ör­dög győzelmét a tehetetlen vi­lággal szemben az állítólagos béke üvegpalotájában ... a “Ne ölj!” isteni parancsát lábbal ta­posva. A történelem csináló nagyha­talmak, akik a győztes gyilko­sokkal “békés” megoldásról tár­gyalnak, örökre elvesztették jo­gukat ahhoz,, hogy az erkölcsi alapon álló világ bizalmát kiér­demeljék. Gondoltak-e vájjon arra, hogy hova vezet az, ha a gyilkossal tárgyalást kezdenek és megengedik neki, hogy bíró­ként lépjen fel ott, ahol vádlott­ként kellene szerepelnie? Husz­. . . Szombaton, november 3- án éjszaka, amikor legtöbben már nyugovóra tértek, az újság­író, a hirközvetités embere még mindig rövidhullámú rádiója mellett ült s a budapesti rádió adását hallgatta . . . . . . Egyszerre csak felcsen­dült a magyar himnusz . . . majd mégegyszer ugyanaz s aztán a Szózat: “Hazádnak rendületlenül Légy hive, óh magyar: Bölcsőd az s majdan sírod is Mely ápol s eltakar . . . A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon, vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell . . . . . Megilletődve, fátyolos Tüntető felsereglés vasárnap Camden­­ben Camden, N. J.-ben most va­sárnap, november 11-én a Gar­den State versenypályán óriási méretű gyűlés lesz a Szovjet gazságai elleni tüntetés-képen. Aki teheti, menjen el! ezer holttest, ötvenezer földön­futó, százezrei az elhurcoltak­­nak, nyomorékoknak, árváknak és özvegyeknek és egy megíizé­déit, darabokra tépett nemzet torzója felett ül halotti tort Kain késő ivadéka, hogy szőrös «kezével a halál-félelem borzon­gását ébressze fel mindazokban, akik tiltakozni, vagy éppen cse­lekedni mernek. Jaj, ha ellenke­zel! Jaj, neked, ha közbe lépsz. A bűnös te vagy. Háborús bű­nös ... és emlékszel akkor neked mi jár . . .? A gyilkos fenyeget . . . Azt mondja: jaj neked! Nem ő a bűnös. Te vágy, ki szól­ni mersz . . . Hova jutottál, nagyvilág? Pontosan oda, ahol a magyar­­országi események tiz esztendő­vel ezelőtt elkezdődték. Ott is az volt a bűnös, aki szólni mert és hős volt a bseugó, a gyilkos. Igen, igy kezdődött ... és igy végződött, ahogy elrendelte­tett . . . ... De a rendeltetés még nem fejeződött be. A hősök lelke él (Folyt, a 4-ik oldalon) seemmel hallgattuk a szabad­ságharcát vívó magyar nemzet mérföldek ezrein át jövő üzene­tét, az ismétlések közben azon­ban már aggodalom fogott el . .. És joggal. Mert a beszédek . . . a szavak, amik ezután következ­tek, hátborzongatóak, balsejtel­meket vajjtf’ággá döbbentőek voltak . . . Szóról-szóra ezt hal­lottuk : “Szabad Kossuth Rádió, Budapest ... Itt Nagy Imre, Másodszor megválasztva DWIGHT D. EISENHOWER az Egyesült Államok elnöke, akit kedden óriási többséggel választott vissza négy esztendő­re, RICHARD NIXON alelnök­­kel együtt Amerika népe. November 25: “Help Free Hungary Day” New Jerseyben Meyner kormányzó Novem­ber 25-ét “Segítsük Felszabadí­tani Magyarországot” nappá nyilvánította New Jersey állam­ban és Séllyei F. Lajos Perth Amboy-i rendőrbirót kérte, fel, hogy őt bárhol, bármiben ezzel kapcsolatban képviselje. Tekintve, hogy időközben az orosz tankok romhalmazzá tet­ték Magyarországot s testvére­ink ezreit gyilkolták le állati al­jassággal, a kormányzó által proklamált nap egy általános segély-gyűjtési mozgalom előre­­íenditésére lehet alkalmas, meg­szervezendő együttes tüntetés­sel a Szovjet gazsága ellen! a Magyar Népköztársaság Miniszterelnöke beszél. — Ma reggel a Szovjet támadást in­tézett a magyar főváros ellen, azzal a nyilvánvaló Szándék­kal, hogy megdöntse a törvé­nyes magyar kormányt. Csa­pataink harcban állnak, a kormány a helyén áll. Ezt közlöm az ország népével és a szabad világ közvéleményé­vel !” És ezt az üzenetet elmondták azután sokszor egymásután, magyarul, németül, angolul, franciául és oroszul ... És szólt a himnusz . . . és szólt a Szózat, mely akaratlanul is eszünkbe juttatta teljes szövegének ezen sorait: . . . Népek hazája,— nagy világ: Hozzád bátran kiált: Egy ezredévi szenvedés Kér éltet, vagy halált! Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért S keservben annyi hü kebel Szakadt meg a honért. .. Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksüly alatt! Még jönni kell, még jönni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jöni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll .. . S a sirt, hol nemzet sülyed el, Népek veszik körül S az ember millióinak Szemében gyászkönny ül . . .” * sí* * . . . Bekövetkezett, amitől fél­tünk . . . aminek gondolatát na­pokon át igyekeztünk elhesseg­­tetni magunktól: a szovjet tankcsapatok visszafordultak s megerősitést kapva hátulról, egyetlen nagy rohammal végig­gázoltak a magyar fővároson s az egész országon ... És leírha­tatlan vérengzést vittek vég­hez . . . emberek, asszonyok, gyermekek ezreinek, tízezreinek az életét oltva ki a “szovjet­rendszer,” a Kremlin nagyobb dicsőségére . . . A magyar szabadságharco­sok: az egész ország népe ször­nyű élet-halál harcát vívta . . . Az előző tiz nap megizleltette a néppel ismét a szabad életet, amelytől közel egy évtized alatt oly nagyon elszoktatta őket a kommunista zsarnokság s Szov­­jet-Oroszország “igaz barátsá­ga”. . . s tudta mindenki, hogy ennek a harcnak az elvesztése a legszörnyübb nemzetpusztulást jelentheti . . . Szinte puszta kézzel, fegyver­telenül állt szembe egy parányi ország népe a kommunista Szovjet brutális-erejű páncélos hadseregeivel s amit már-már megvalósultnak hittünk, a sza­bad Magyarország elveszett . . . A Szovjet orvtámadás és a gyalázatos, borzalmas méretű tömegmészárlás hire percek alatt szétfutott a világban s még akkor éjszaka New Yorkban összehívták az Egyesült Nemze­tek Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, amely a leg­gyalázatosabb gaztett bélyegét ütötte azután a Szovjet homlo­kára .\ . ! Másnap pedig a U.N. teljes ülésének rendkívüli sza­kában olyan beszédek hangzot­tak el a Szovjet ellen, amiket minden tisztességes ember, vagy nép örök szégyennek te­kintene. De nem igy a Szovjet. A szovjet delegátus cinikus áb­­rázattal, egykedvűen hallgatta végig a beszédeket, aztán fejte­tőre állított gondolkozásmódján hazug beállítású beszédet mon­dott s mintha borsót öntöttek volna a falra, úgy vette azt a határozatot is, amely kimondot­ta, hogy a Szovjet köteles kivo­nulni csapataival Magyaror­szágról és hogy az Egyesült Nemzetek megfigyelőket küld Magyarországra . . . ❖ H« ❖ Keddig még számos jelentés arról szólt, hogy itt-ott még mindig folyik a harc az ország­ban, sőt, magában a főváros­ban is, amelynek délkeleti ré­szén a szabadságharcosok tart­ják állásaikat. Egyes helyeken vidéken is folyik a közelharc az orosz páncélosok és a magyar munkásság, a magyar nép kö­zött ... A moszkvai rádió pedig azt mondta, hogy a “fasiszta magyar felkelőket” leverték. A Kremlin hivatalos lapja, a Pravda a magyarországi esemé­nyekkel kapcsolatban azt mon­dotta, hogy a szovjet csapatok a munkásság kérésére avatkoz­tak be a lázadók leverésébe . . . Tankokról, bombákról egy szót se irt a Pravda ... A valóságot, azt, hogy a magyar népet, a magyar munkásságot gyilkolták halomra az orosz páncélosok, el­hallgatta teljesen a szovjet munkás-paradicsom hivatalos szócsöve . . .! ❖ :Jc :J: A jelekből Ítélve a Sztáliniz­mus ismét visszatért Moszkvába s a Kremlin urai nemcsak a ma­gyar szabadságharcosokat, de a titóista vonalon haladó kommu­nista munkásságot is “büntet­ni” akarták ezzel a tömegmé­szárlással . . . Elrettentő példát akartak mutatni, nyilvánvaló­an, a Szovjet csizma alatt nyögő többi országok népének arra, hogy mi történik velük akkor, ha szabadság után merészelnek vágyakozni, vagy a zsarnok el­nyomatás bilincsétől próbálná­nak megszabadulni . . , ❖ $ sfc Eisenhower elnök hétfőn táv­iratot intézett Bulganin szovjet­orosz' főmicsodához, hogy az orosz csapatokat azonnal von­ják ki Magyarországról. Know­­land californiai szenátor, a ma­gyarok régi igaz barátja pedig, azt mondotta, hogy a Szovjetet azonnal ki kellene dobni a U.N.­­ből és az Egyesült Nemzetek zászlaja alatt csapatokat kellene szervezni és küldeni a bitang kommunista haderők Magyar­­országból való kikergetésére. * * * Az utóbbi napok eseményei oly gyorsan és oly sűrűn tör­ténnek, hogy múlt hét végén és e hét elején irt cikkeink nagyré­szét el kellett dobjuk, mert idő­közben megváltozott a helyzet... A Szuezi-csatorna körüli bal­jóslatú fejlemények: az israeli­­angol-francia támadás Egyp­­tom ellen, a U. N. rendelkezése­inek be nem tartása, de legfő­képp a Szovjet fenyegtései és esztelen magatartása olyan sú­lyos helyzetet teremtett, amely­ből akármelyik órában III. Vi­lágháború lehet ... Ez pedig még a Magyarország elleni pél­dátlan orosz gaztett kérdését is csak másodrendűvé tette a vi­lág előtt . . . bármennyire ve­lünk van a világ szimpátiája . .. bármennyire sajog a szivünk szülőhazánkért, szegény, sze­rencsétlen népünkért... BÁRMILYEN PÉNZADOMÁNYT átveszünk, a lapban nyugtá­zunk és illetékes helyre továbbí­tunk a magyar szabadságharc áldozatainak segélyezésére! A SZERKESZTŐSÉG Megtizedeltek bennünket... IRTA: DR. NAGY JÁNOS AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents