Hiradó, 1956. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1956-10-25 / 43. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JkjL Only- diunywiian. cYlsiwApafi&x. fadibid. and. {publiáJtsuL in. fisudk. Cümboy. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1956. OKTÓBER 25. FORRADALOM BUDAPESTEN! A lengyelek “függetlenségi” megmozdulása Magyarországra is átcsapott.-Diákok,Írók,munkások százezrei tüntetnek a megszálló oroszok ellen, Harcok a magyar fővárosban, többszáz halottal és sebesülttel. Megmozdult a kommunista-ellenes magyarság is. Orosz csapatok verik le a magyart Az utóbbi napok eseményei előbb Lengyelországot, aztán Magyarországot Íratták a világ­lapok elsőoldalas fejeiméire . . . A Lengyelországban megindult nagy lázadási folyamat átcsa­pott Magyarországra is s az orosz-ellenes tüntetésből néhány óra alatt' valóságos forradalom lett, amelyben most már nem­csak a titóista és Moszkva-elle­­nes kommunisták, de maga a kommunista-ellenes m a g y ar népmilliók tömege is nagy szám­mal vesz részt . . . A világ minden részében, ahol csak magyarok élnek, ki­­gyult a magyar szivekben a re­ménykedés lángja, hogy ez a most megindult folyamat lavi­nájával elsodorja még az1 emlé­két is ennek a bármilyen “.-ista” . . . Marxista-Leninista-Sztali­­nista-Titóista, de mindenképen gyilkos kommunista korszaknak és meghozza a szabad, demokra­tikus Magyarországot! * * * A forradalom Budapesten kezdődött; a diákok, irók és munkások hatalmas tüntetésbe fogtak s nyíltan követelték az orosz katonaság kivonulását Magyarországról. “Pusztulja­nak innen a ruszkik!” — “Pusz­tuljon Gerő!” és hasonló kiáltá­sokkal indult a tüntetés. Majd 16-pontos listát készítettek s abban felsorolták követelései­ket: Vonuljon ki az orosz Ma­gyarországról, — Nagy Imre legyen a kormányelnök, — tűz­zenek ki általános titkos, szabad választásokat az összes pártok részvételével, — bocsássák sza­badon a politikai foglyokat, Mindszenty bíborost is, — hoz­zák haza Rákosit s állítsák nép­­biróság elé! — távolítsák el Sztálin szobrait — cseréljék vissza az orosz uniformist ma­gyarra a magyar katonákon, — szólásszabadságot — munkatel­jesítmény-követelmények felül­vizsgálását, stb., stb. követelt a tüntető tömeg. Közben a városligetben, a Szent Szív zárda és templom helyén felállított hatalmas Szta­­lin-szobrot ledöntéséhez fogtak a tüntetők, de első próbálkozás­kor nem sikerült ez. A közeli egyik épület tetején levő hatal­mas vörös csillagot rántották .hát le. Másnap aztán sikerült le­­dönteniök a Sztalin-szobrot, a­­mit darabokra törtek s szemétre dobtak ... A követelések egyi­két igy maga a nép hajtotta vé­re. Nagy Imre, a Sztalin-ellenes, de titóista- pártember átvette a “kormányt” Hegedűstől, meg­valósult ez a követelés is, de ek­VISSZA AZ ÓRAMUTATÓT! Szombaton éjfélkor, illetve vasárnapra virradó éjjel 1 órakor végetér itt Jerseyben, New Yorkban és sek más ke­leti államban a nyári “Day­light Saving Time” időszámí­tás s a tavasszal előrevitt óramutatót egy órával vissza­­igazitjuk, visszatérünk a ren­des “Standard” időszá­mításra. korra már a tüntetés forrada­lommá nőtt . . . Kihirdették az ostromállapotot . . .Nagy Imre hiába kiabálta a rádióba, hogy “tüzet szüntess” . . . hogy ha délután 2 órára abbahagyja a százezres tömeg a “tüntetést,” senkinek bántódása nem lesz . . . a lavina elindult s gördült to­vább ... Az este 6 órai termi­nus is süket fülekre talált a tö­megnél, amire Nagy Imre, — hírek szerint — kirendelte a magyar csapatokat és az orosz katonaság segítségét is kérte. Néhány óra alatt hazaárulóvá lett az, akit a tömeg miniszter­­elnöknek követelt! A véres utcai harcokban orosz tankok, jet-feptilők, bombázók vettek részt. A fővárosban több épület lángokban állt, folyt a harc, gépfegyverek peregtek, bombák hulltak s magyarok és oroszok százai haltak meg . . . a sebesültek száma pedig oly nagy, hogy a kórházak már mind megteltek. Magyarországgal a rádió, te­lefon és táviró-kapcsolat meg­szűnt ... az amerikai külügy­minisztérium még a budapesti AZ 50 ÉVESEK NYUGDIJÁRÓL A Social Security törvény egyes rendelkezéseivel kapcso­latban felmerült, mindnyájunk­ra nézve fontos kérdések meg­vitatását, — amit legutóbb meg­kezdettünk, — tovább folytat­juk, a beérkezett kérdések sor­rendjében: Kérdés — Ki jogosult nyug­díjra 50 éves korában? Felelet — Mindenki, aki 50 éves korában, vagy azon túl teljesen Munkaképtelen. A munkaképtelenség (akár fizi­kai akár szellemi), kell, hogy állandó jellegű legyen, vagy legalább is belátható időn belül orvosolhatatlan. A jogosultság­hoz szükséges, hogy áz igénylő az igénylést megelőzőleg leg­alább hat hónapja munkaképte­len legyen. Kérdés — Hogyan kell iga­zolni a munkaképtelenséget? Felelet — Az igénylőnek csa­tolni kell minden rendelkezésére álló orvosi és kórházi bizonyt­­ványt, amellyel igazolni tudja, hogy a munkaképtelensége mi­kor és miből keletkezett — rész­letes leírással — és hogy előre­láthatólag meddig tart. Az igénylési formát (application) a legközelebbi Social Security hiyataltol kell kérni Kérdés — Milyen magas a nyugdíj összege? Felelet — A nyugdíj összege ugyanannyi, amennyit az igény­­jogosult akkor kapna, ha 65 éves korában menne nyugdíjba. Például: hogyha az átlagos havi kereset $100.00 volt a munka­­képtelenség időpontjában, ak­kor a nyugdíj $55.00 lesz; ha az átlagos havi kereset $350.00 volt, akkor a nyugdíj $108.50 lesz. Kérdés — Jogosak-e külön se­­gényre a munkaképtelen sze­mély felesége és gyermekei ? Felelet — ők nem jogosultak segélyre mindaddig, amig a munkaképtelen személy (csá- Iádfenntartó) él nem éri ,a ‘65 évet. ............. Kérdés —• Mennyi ideig kell a Social. Security-t fizetni ah­hoz, hogy valaki munkaképte­lenség címén 50 éves korában nyugdijat kaphasson?' Felelet — A munkaképtlensé­­get megelőzőleg legalább öt évet kell olyan mupkában dolgoznia, amely Social Security fizetésére kötelezett és ennek az öt évnek 10 éven belül kell lennie a mun­kaképtelenség időpontját meg­előzőleg, mig a szükséges öt év­ből 11/2 (másfél évnek) az utol­só három éven belül. Kérdés — Mi van akkor, ha valaki 50 éves kora előtt lesz munkaképtelen ? Felelet — Annak azonnal kérni kell a legközelebbi Social Sécuríty hivataltól, hogy fa­gyasszák (freeze) be, zárják le a számláját. Ez azután biztosít­ja számára, hogy nem vonnak le semmit a nyugdijából. Kérdés — Mi a rendelkezés azokra a gyermekekre nézve, akik 18 éves koruk előtt lettek munkaképtelenek ? Felelet — Mindazon 18 éven felüli, nem házas (nőtlen, haja­don) gyermek, — aki eltartott­ja (dependent) egy olyan szü­lőnek, aki már nyugdíjban volt és a gyermek után nyugdij-ki­­egészitést kapott, — tovább kapja a segélyt, ha 18-ik élet­évének betöltése előtt lett fizi­kailag, vagy szellemileg munka­­képtelen és önmagát fenntarta­ni nem tudja. Kérdés — Meddig kaphatja ezt a segélyt? Felelet — Amig a munkakép­telenség meg nem szűnik, eset­leg egész életén keresztül. Kérdés — Mikor kezdik a munkaképtelenségi nyugdijakat folyósítani ? Felelet — Az első csekkeket 1957 julius hónapban kezdik ki­küldeni. Az igényléseket ez év október 1-től kezdve fogad­ják el. (Összeállította: Dr. Nagy Já­nos.) amerikai követséggel se tudott kapcsolatot találni. A budapesti rádió egy ideig közvetítette a hí­reket és kiáltványokat. Eszerint az “ellenforradalmárok” (va­gyis maguk a forradalmárok!) a Lánchirda fehér zászlót tűz­tek ki és megadták magukat. Ezt azonban megcáfolták a ké­sőbb érkezett hirek, amelyek ar­ról adtak számot, hogy a forra­dalom már a vidékre is . kiter­jedt. Osztrák jelentés szerint Szentgotthárd vasútállomásán is puskalövéseket hallottak. Bá­nyákban, gyárakban a munkás­ság abbahagyta a munkát. Ma, csütörtökön reggel a rá­­dióhirek közíik, hogy a “polgár­­háború” még mindik folyik és “ez volt a legnagyobb felkelés eddig a kommunisták ellen a vi­lágháború óta.” Budapesten számos épület rommá égett, ha­lottak, sebesültek hevernek az utcákon. * * * A korrut^ntrita-elleneá töme­gek belekapcsolódása ebbe a tüntetésbe, — akárhogy is néz­zük a dolgokat — kissé elha­­tnarkodott volt. Hagyniok kel­lett volna, hogy a vörpsek előbb verekedjék ki magukat egymás között. Azután kellett volna “megragadni az alkalmat.” Ak­korra az amerikai választások is befejezett tényként állottak volna s kormányunk szabadab­ban, gátlástalanabbá nyilatkoz­hatott, vagy cselekedhetett vol­na. Mert most, a választások előtt tiz nappal igazán nem vár­ható, hogy Amerika, illetve maga Eisenhower elnök egy esetleges elhamarkodott lépéssel veszélyeztessen bármit is! A kommunista-ellenes magyarság­nak e forradalomban résztvétele magával hozta azt, hogy a ma­gyar kormány az orosz hadse­reg segítségét vette igénybe s ezzel, valószínűleg, sikerül leve­­retniök a “lázadókat” . . . Vérbe­­fojtják, drága magyar vérbe fojtják az igazságkeresés spon­tán megnyilatkozásait . . . egy elnyomott, kiszipolyozott, meg­gyalázott nép szabadság}taré­nak induló forradalmát. . , Or dass püspököt rehabilitálták Ordass Lajos evangélikus püspököt, aki hősiesen helytállt egyháza szabadságáért s ezért hazug ürüggyel a kommunisták börtönbe vetették, majd 1952 végén “jdeiglnenesen” szabad­lábra helyezték, a Szabad Nép október U-i'közlése szerint re­habilitálták. Ez nyilván az Egy­házak Világtanácsa vezetőségé­nek intervenciójára történt, amely augusztusban Magyaror­szágon ülésezett. Ordass egyelő­re az evangélikus hittudományi főiskolán lesz tanár. “Engedjetek ben­nünket végre utazni!” ' Kulcsár István a budapesti Szabad Nép október 15-i számá­ba irt cikkében megállapítja: “Nem titok, hogy a technikai határzár eltávolítása óta több mély kísérli meg a szökést, mint azelőtt. Rossz nevelési módsze­reink és propagandánk okozza, hogy a fiatalság külföldre tö­rekszik . . . Nem lenne helye­sebb minden büntetlen előéletű magyar állampolgárnak útleve­let adni különleges indokolás nélkül? A legtöbben csak egy­szerűen világot akarnak látni. Mi felnőttek vagyunk, egy sza­bad állam szabad polgárai? En- J gedjetek hát bennünket végre utazni, oda, ahová akarunk.” MEGSZŰNT ‘A KERESZT,’ MEGINDULT A ‘KA­TOLIKUS SZÓ’ Köztudomású,, hogy a Vati­kán illetékes hatósága a ma­gyarországi u.n. békepapi moz­galom hetilapját, a kollaboráns A Keresztet 1955 julius 5-én in­dexre tette, vagyis katolikus hí­vőknek tilos volt azt olvasni. A Kereszt papi szerkesztői és irói nem vették tudomásul a döntést és továbbra is kiadták a lapot. A békepapok azzal érveltek, hogy a magyar püspöki kar a vatikáni döntést nem hirdette ki és igy az nem lépett hatályba. Viszont a katolikus hívők, főleg a Free Europe rádión keresztül, tudomást szereztek a döntésről és azután hiába kínálták nekik A Kereszt egy-egy példányát, nem volt sok vevője. így bár a lap megjelent, sok haszon nem volt belőle. Ezért is határozta el most a békepap mozgalom, hogy megszünteti a különben is csőd­be került A Keresztet, de ne­hogy a “papi békemozgalom” lap nélkül maradjon, azonnal meg is indították uj lapjukat “Katolikus Szó” cim alatt. A lé­nyeg tehát nem változott, csak az álarc! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! “Rákosi többé nem térhet vissza a poli­tikai színpadra” Választás előtt IRTA: DR. NAGY JÁNOS ‘Magyarországon megindul­tak a sajtótámadások Rákosi el­lem, mint aki személyében is fe­lelős az elmúlt 10 év szörnyű borzalmaiért. A Kossuth rádió október 15-i adásában már ar­ról nyugtatja meg a magyaro­kat, hogy “Rákosi többet nem térhet vissza a politikai szín­padra és eljátszotta ezt a lehető­séget azzal a politikával, ami az egész ország és a párt ellenke­zésével találkozott.” A hirek szerint Rákosi két hónapja a Szovjetunióban “üdül” és ott várja, hogy miglyen szerepet osztanak neki ki gazdái. A budapesti Népszava cikke az újvidéki rádió október 15-i adása szerint hangsúlyozta, hogy Rákosi nem önként mon­dott le, hanem a párt központi vezetősége felhívására, s nem egészségi okokból, hanem mert részese volt Farkas Mihály és az. állambiztonsági szervek tör­vénytelen cselekményeinek. A Szabad Ifjúság vezeércik­­ke írja: “A magunk felelőssége és bűntudata nem moshatja el a a főbünös felelősségét.” A Hétfői Hírlap október 15-i cikke Farkas Mihály bünperé­­nek nyilvános tárgyalását sür­geti. Farkas Mihály volt honvédel­mi minisztert nemrégiben ki­zárták a pártból és kitessékelték rózsadombi villájából. Az októ­ber 12-i Kossuth-rádió híradása szerint már le is tartóztatták a szocialista törvényesség durva megsértései miatt.' Pár nappal előbb fia, Farkas Vladimir, aki magas állású politikai rendőr­tiszt volt, ÁVH-ezredes, szintén letartóztatásba került három társával együtt. Elmozdították helyükből Alapi Gyula ügyészt is, aki úgy a Mindszenty, mint a Rajk pernek ügyésze volt. Ölti Vilmos csillaga is lealkonyult, Alig két héten belül odasora­kozunk a választási urnák elé, hogy egy egyszerű kézmozdulat­tal eldöntsük sorsunkat, kijelöl­jük azt az utat, amelyen haladni akarunk az elkövetkezendő négy esztendő alatt. Szavaznunk kell. Előzőleg azonban ki kell válasz­tanunk a legmegfelelőbb em­bert, a mögötte lévő pártot és legfőképpen a programot, amit az ember és a párt megvalósíta­ni igér. A program helyessége, a párt egysége és az ember fizi­kai, szellemi és erkölcsi ráter­mettsége együttesen nyújt biz­tosítékot az egységes és jó kor­mány és ezzel együtt az elérhető legmagasabb jólét kialakítására és megvalósítására. Szavaza­tunk hováadása előtt tehát há­rom tényező felett kell dönte­­nvünk s ezek: a program, a párt és az ember. ' •=* 1. A program. — A republi­kánus párt, — ahogy azt az el­nök pittsburghi beszédében vi­lágosan kifejtette, — program­ját három szóba foglalta össze: “Béke, Fejlődés, Jólét.” Ez jel­szó is, program is és körülbelül a vágya is mindenkinek. A meg­valósításra vonatkozólag kevés részletet hallottunk és azt is csupán a másik párt részéről ki­erőszakolt válasz formájában. A republikánusok a kormányon lé­vő párt előnyét kihasználva megelégszenek a kormányzásuk idejének eredményeire való hi­vatkozással és annak Ígéretével, hogy azt és úgy kívánják to­vább folytatni. Aki részletekre kiváncsi, gondoljon vissza az el­múlt három esztendő eseménye­ire: A Koreai háború befejezé­sére, Indokinára, Palesztinára, Szuezre, mint a < béke állomásai­ra; a sok milliárd dollár aján­dékra, (foreign aid), kölcsönre, — legutóbb a “vörös” Titónak — mint a béke vételárára; a depresszióból való kiemelke­dést; a jólét állandó fejleszté­sét, a háború utáni bizonytalan helyzetben is, a munkanélküli­ség megszüntetését; a szociális biztosítást . . . stb. ők nem a múlt részben már túlélt és elfe­lejtett, bizony sok részletében nem éppen kedvező eredménye­inek felsorolására helyezik a fő­­sulyt, hanem programot adnak arról, hogy mit és hogyan akar­­j ák csinálni: Központosítani a jelenleg megosztott elnöki és kormányzati hatalmat; megse­gíteni a farmert szigorú (rigid) és nem a jelenlegi hajlékony (flexible) rendszer alapján; le­szállítani az adót, különösen a keveset keresők" csoportjában és több nyugdijat adni az öregek­nek még akkor is, ha az a költ­ségvetés egyensúlyát egy kissé megbillenti; több iskolát a gyer­mekeknek; több házat a lakos­ságnak; rendezni az orvoslás és gyógykezelés kérdését; rendezni a polgárjogokat fajra és színre való tekintet nélkül; több lehe­tőséget a kis üzletemberének; több barátot szerezni a világ­ban ; több határozott intézke­dést tenni a béke érdekében . . . mindenből többet. . . 2. — A pártok egysége. — 1952-ben az egységében meg­bontott demokrata párt juttatta uralomra az ellen-pártot. Most mind a két párt legalább is ki­felé elég egységes képet mutat. A demokratáknál a déliek “láza­dása,” ínig a republikánusoknál a még mindig erős Taft-szárny (Taft-belt) keserű szájizü, kénytelen-kelletlen támogatása, ha a szavazatoknál nem is mu­tatkozik jelentősen, de a kor­mányzás és program-megvalósi­­tás későbbi idejében jelentős za­varokat támaszthat. Ez a befo­. lyás a republikánusoknál alap­vetőbbnek látszik, mint a demo­kratáknál. 3. — A két jelölt. — Azt is mondhatnánk négy, hiszen ép­pen történelmünk utolsó szaka­szában esett meg, hogy az alel­­nöknek kellett átvenni a kor­mány rudját. Az egyik katona, hadvezér, világot járt, világot hódított, nagy egységekben gon­dolkodó, parancsolni, de a pa­rancsot végrehajtani is tudó ember, aki éppen azért, mert pontosan le tudja mérni a há­ború borzalmait és látja egy. esetleges eljövendőnek mindent elsöpörhető pusztításait, teljes programját a békére építette, ő egy katona, aki háborúban élt és a béke elnöke szeretne lenni... A másik, a polgár, a jogász, a politikus, a volt kormányzó, egy ember a népből — ősei kö­zött egy alenlökkel, egy-két vi­lágkörüli úttól eltekintve állan­dóan itthon, a mindennapi élet és a hullámzó politikai viharok között — elsősorban Amerikát és a mindennap emberét érdek­ló problémák embere. A világot a boldogságot, nyugalmat kere­ső polgár szemüvegén keresztül nézi, céltudatosan és erélyesen, szellemileg talán kicsit túlságo­san is felkészülve. Több szociá­lis intézménnyel, a nép, a kis­polgár elnöke szeretne lenni . . . ... És mi, választók, mielőtt döntünk, hogy kit látnánk szí­vesebben a kormányrudnál, ne felejtsük el, amit az egyik jelölt mondott: A szabad népek törté­nelmét nem a véletlen sors Írja, hanem a választók, amikor vá­lasztanak.” v genfi konferenciára, mint a vi lágbéke első lépésére; az Atlan­­tic-Szövetségre, az állandó atom-fejlesztési kút atásokra, mint a honvédelem elsőrendű biztosítékaira; a megosztott el­nöki és kormány-hatalomra (partnership policy) ; az egyen­súlyban tartott költségvetésre; az infláció korlátozására; a munkanélküliség lehető csök­kentésére; egyszóval a “béke minden áron, — egyensúly min­den áron, — fejlődés minden áron, — jólét minden áron po­litikára.” Nagy hadvezér, nagy üzletemberek, nagyvonalú, ta­lán kissé költséges múltja, ol­csóbbnak nehezen elképzelhető programja . .. A demokrata párt, ahogy azt Adlai Stevenson oaklandi beszé­dében kifejtette, a múltjának és nevének megfelelően: a nép pártja. Jelszava és programjá­nak alapja: A népben bízunk. (“We trust the people.”) Mint egy jelenleg nem kormányon lé­vő párt, multjábój csak annyit említ, amennyit a jólét és fejlő­dés elősegítéséhez hozzáadott: a aki majdnem minden jelentős perben, köztük Mindszenty bí­boros elleni perben is tanácsel­nök volt. Aikik tehát kommu­nista vezérek ellen követtek el bűncselekményeket, azok megla­kolnak. De mikor vonják fele lősségre a nem kommunista ál­dozatok kínzóit, gyilkosait? Mi­kor ismerik be a Mindszenty bí­boros perében elkövetett gazsá gokat? Mikor engedik szabadon a bíborost? AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents