Hiradó, 1956. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1956-08-16 / 33. szám
PERTH AMBOY HERALD JhjL Only* ^iumahJuiiL 7hm&pjapaX> frditsuL and, (pjubli&hsuL in, fimdtk, Clmbay. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND NO. 33. SZÁM. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. Szent István napi ünnepség augusztus 26-án New Yorkban Terjed az alkoholizmus Magyarországon MAGYAR VARÁZS LIGONIERBAN... ZÁRÓVIZSGA A BETHLEN OTTHONBAN Augusztus húszadika ne találjon bennünket szétforgácsolva, sem ilyen, sem amolyan alapon. Jó volna, ha az idén elérkezett volna erre az idő. Szent István, — vagy ha tetszik — István, az első magyar király ma is vezérlő fáklya minden magyarnak. Ne felejtsük el, hogy ősapáinkat — valamennyiünk ősapját — ő téritette keresztény hitre s ezzel bekapcsolta a keletről jött, kemény, nyakas magyar népet az akkori világ kultúrájába. Valamennyiünk ősének ő volt az apostola. És ő volt a nemzetté formálódott nép első királya, aki kelet és nyugat felé egyaránt tiszteletet, megbecsülést vívott ki magának és alattvalóinak. Sokmindenre büszkék lehetünk mi, magyarok. A sok közt arra, hogy ezelőtt majdnem ezer esztendővel — amikor a világ népeinek túlnyomó része a kezdetlegesség züllésében élt, —. mi magyarok, szervezett állami életet éltünk és Esztergom és Székesfehérvár, a két királyi székhely fénye messzire csillogott. Tisztelje őt minden magyar, bárhol is éljen a földön. Mert valamit elvárhat kései utódaitól. Azt, hogy fényét megmutassuk a világnak. Ezeréves fényt, mely nem halványulhat el soha. A chicagói mérkőzés még nem ért véget amikor ezek a sorok megjelennek. Eseménytelennek indult a konvenció s aztán egyszerre tulsokminden történt. Talán igy a jó. A demokrácia játékszabályai teljes mértékben érvényesülnek. Ordass püspök sem volt bűnös A magyarországi vörösek, Moszkva bérencei még Rákosi idejében beismerték Mindszenty hercegprímás ártatlanságát azzal, hogy “kiengedték” a börtönből, ahová életfogytiglanra ítélve zárták be . . . Most azután Dobi István, az “elnöki tanács elnöke” a Protestáns Egyházak Világtanácsának Magyarországon tartott ülésén beszédet mondott s bejelentette, hogy az 1948-ban elitéit Ordass Lajos evangélikus püspököt teljesen ártatlannak nyilvánítják. (Ordass püspököt azon a címen, hogy Amerikából hazatérve pénzt, adományokat vitt haza s azt nem jelentette be, a kommunista bíróság elitélte és elzáratta, 1950-ben azonban szabadlábra helyezték s azóta Budapesten, egy papi nyugdíjintézetben él.) Dobi e fenti kijelentése előtt megjegyezte, hogy a kormány előzetes tudtával teszi bejelentését. Természetesen Rákosira fogják kenni Ordass elitélését, holott Gerő Ernő, a mai magyarországi vörös “bősz” is főludas volt úgy Mindszenty, mint Ordass püspök “elintézésében.” A baj csak az, hogy a lárma Chicagóban tulnagy, elnyom minden egyebet. Nem halljuk, hogy közben mi történik a világon. Az amerikai nép televízión, rádión csak a konvenciót, annak különféle rezzenéseit és tülekedéseit ffgyeli és önfeledten felsóhajt, ha az ellenfelet valakinek sikerült leütnie. Jó, hogy nem tart tovább egy hétnél. (Szerdán estére már nyilvánvaló- lett, hogy a demokraták elnök jelölt je Stevenson lesz. Az alelnökjelöltségre már Meyner kormányzónkat is emlegetik.) A Szuez körüli csatazaj — hála Istennek — csökkenőben van. Anglia nem indulhat Amerika nélkül semmiféle háborúba (Franciaország segítsége nem számit), viszont a Szovjetunió nem találja alkalmasnak az időt és a terepet az egyiptomi puskaporos hordó robbantására. Nasszer, az egyiptomi diktátor sokat ugrál, fenyegtőzik is, de egyik sem félelmetes. Egyiptomnak nincs hadiipara, sem pénze arra, hogy igazi, modern hadsereget létesíthessen. Valamilyen megegyezés várható. A Gerő-uralom még a mézesheteiben van s igy túlságosan riasztó hirek nem jönnek Magyarországról. Moszkva bizonyára azt tette Gerő legsürgősebb feladatává, hogy a magyar nép egyöntetű utálatát némileg enyhítse. A taktikázási lehetőséget most is a magyar falvak nyújtják, mint a legkevésbbé megszervezett terület. Gerő ugyanazt csinálja, mint amit elődje — s bizonyára ma is tanácsadója a kulisszák mögött — Rákosi csinált. Jelen pillanatban a gazdákra nehezedő teher egy kicsit enyhült, de Gerő — talán már holnap — újra meghúzza a gyeplőt. Erre az alkalmas pillanat mindig a,termés betakarítása volt, tehát most is ettől lehet tartani. Minden attól függ, hogy Moszkva érdemesnek tartja-e a gyűlölet fokozását, vagy sem. Ha igen, akkor Gerőnek alkalma nyílik a veleszületett kegyetlenkedésre. Engedély nélkül szabad ‘letelepedni’ A budapesti Magyar Nemzet augusztus 2-i száma a minisztertanács rendeletét közli, amely szerint augusztus 1-től Budapesten, Miskolcon, Sztalinvárosban, Kazinbarcikán, Komlón és Várpalotán a letelepedési engedély rendszere megszűnik s ezekben a. városokban az állandó és ideiglenes bejelentkezés ezentúl nem esik korlátozás alá. Eddig nagyon sok a deportálásból visszatért ejtvén nem telepedhetett le Budapesten, hanem kénytelen volt valamelyik pestkörnyéki városban, vagy községben meghúzódni és onnan a fővárosba munkába járni. Természetesen a határozat távolról sem jelenti azt, hogy a deportálásból hazatértek időközben elvett lakásaikat visszakpják. Szent István első magyar királyunk napját ebben az esztendőben is fényes ünnepség keretében fogja megünnepelni a magyarság augusztus 26-án, vasárnap, New Yorkban. Az ünnepség a szokásos Fifth Ave.-i felvonulással kezdődik, melyre a new yorki rendőrség megadta az engedélyt. A felvonulásra a gyülekezés vasárnap délután 2:30 órakor a Fifth Ave. és 61ik utcánál. A menet a St. Patrick székesegyházba fog bevonulni, ahol a felvonulóknak a Székesegyház fő-hajója lesz fenntartva. A felvonulást ebben az évben is a Passaic-i Szt. István Egyházközség zenekara vezeti. Father Gáspár János, az Egyházközség plébánosa biztosította a zenekar közreműködését. A new York környékéről érkező autóbuszok utasaikat a 61- ik és és Fifth Ave.-n teszik le s onnan tovább hajtanak az 51-ik utca és Fifth Ave.-hoz, ahol részükre parkolási hely van biztosítva. Kizárólag azon magán autók parkolhatnak az 51-ik utcában, melyeknek utasai az egyházi ünnepségben résztvesznek. A felvonuláson résztvevő egyházközségeket, egy esületeket kérik, hogy minél több zászlót hozzanak magukkal. Az amerikai magyar asszonyokat és leányokat nyomatékosan kéri a rendezőbizottság, hogy magyar nemzeti viseletben jelenjenek meg. A menetben a zenekar után haladnak a magyarruhás asszonyok és leányok csoportjai, majd pedig az egyházközségek és egyletek. Az ünnepi vesperás a St. Patrick székesegyházban délután 4 órakor kezdődik. Az egyházi ünnepség magyarnyelvű szóno-NÓTA IRTA: BABAY JÓZSEF a közelmúltban elhunyt melegszívű magyar iró és költő Istenem, de árva vagyok, Magamnak fejfát faragok, Meg faragom a f ej fámat.... S reá irom azt, hogy Bánat. Én vagyok a boldogtalan, A szivedben a hontalan. A te szived zárt palota, Nem jutok el oda soha. A sziveden kis kilincs van, Kilincs mögött mennyi kincs {van, Másnak adod minden kincsed, Nekem rozsdás a kilincsed. A szivedben vakablak van, De vig madár dalol abban, Nekem nem jut egy fürt öröm, Koldus vagyok küszöbödön. Két tűinké, három nádsip, Sebaj,—majd csak akad másik! Ha máskép nem, úgy tegyetek, Lánysir mellé temessetek. Megkérdem majd ott lenn tőle, Mért került a temetőbe? S hogyha panaszkodik nagyon Odalenn én vigasztalom. Mert az igaz szivfájásnak Akármilyen mély sirt ásnak, Nincsen annak gyógyulása, Sem vigasza, sem múlása. Istenem, de árva vagyok, Magamnak fejfát faragok, Meg faragom a fej fámat S reá irom azt, hogy Bánat. ka Msgr. Horváth Ernő pápai prelátus, a Chicago-i Magyarok Nagyasszonya Egy házközség plébánosa. Az angolnyelvü szónok Msgr. Szabó Gyula pápai kamarás, Lackavanna-i plébánosa lesz. Kérünk minden magyart, hogy vegyen részt legnagyobb nemzeti üijnepünkön. Felvonulásunk legyen néma tüntetés az óhazánkat, Magyarországot elnyomó és rabságban tartó istentelen kommunizmus ellen! 8,000,000 részvényes Ki az amerikai vállalatok tulajdonosa? Keith Funston, a new yorki értéktőzsde elnöke közli, hogy négy évvel ezelőtt — tehát 1952-ben — hat és fél millióra rúgott azoknak a száma, akik a new yorki vagy más amerikai értéktőzsdén jegyzett 5,000 vállalat részvényesei voltak. Az 1954-ik év végén azonban már hét és fél millió volt a számuk, ma pedig nyolc millió. Mr. Funston listája szerint, az amerikai kapitalizmusban nem egy bizonyos tipusu ember van érdekelve, hanem a legváltozatosabb foglalkozású és életsorsú egyének. Régen elavult az a fajta kapitalizmus, amit a bolsevisták Tlónvencionális céltáblájuknak szemeltek ki. A statisztika szerint, az amerikai részvénytulajdonosok túlnyomó többsége a közép- és kisjövedelmű polgárok köréből kerül ki. Szétoszlott az a legenda, hogy részvényekbe való tőkebefektetést csak igen kevés, kikiváltságos, gazdag ember engedhet meg magának. Kishivataloknokok az ország legtávolabbi zugában is rendszeresen élvezik a negyedévi osztalékokat, épugy, ahogy New Yorkban a nyugalomba vonult vasúti tisztviselő, vagy Chicagóban a nagyvágó milliomos. Ez a statisztika azonban még nem nyújt teljes képet az amerikai kapitalizmusról, mert csak arra az 5,000 vállalatra vonatkozik, amelyek az amerikai értéktőzsdéken cserélnek gazdát. Az egygesült Államokban négymillió üzleti vállakózás van azonban, nem is számítva a földbirtokokat és a diplomás emberek irodáit és rendelőit. A négymillióban gigantikus vállalkozások is szerepelnek, amelyekben nem vállalhat érdekeltséget a kívülálló (mint például a Ford Vállalatok még néhány hónappal ezelőtt), középnagyságú társas cégek és a kisemberek üzletecskéi. Ezek az üzleti vállalatok egyre szaporodnak és a legszélesebb skáláj u szolgálatokkal foglalkoznak. 1929-ben (a pénzügyi válság kitörése előtt) még csak 3 millió üzlet állott fenn az országban, 1949-ben a számuk 4 millióra emelkedett és azóta is évről-évre több és több az uj alakulat. Mindez a helyes megvilágításba helyezi ellenségeinek propaganda munkáját. Az amerikai kapitalizmus sikerében sok millió kisember bízik és osztozik, amiről külföldi barátainknak sincs fogalmuk. ' KAPCSOLÓDJUNK BE mindenütt a nándorfehérvári diadal 500 éves jubileumi ünnepségeibe, hogy ezáltal amerikaiak előtt nép áldozatos ragaszkodását a nyugati életformákhoz. A lelki nyomás, az élet szürkesége és vigasztalansága okozza, hogy az alkoholizmus tömegbetegség soha nem tapasztalt méretekben lép fel Magyarországon, ami a bolsevistákat a munkaképesség csökkenése miatt erősen nyugtalanítja. Hegedűs miniszterelnök július 30-i beszédében megállapította, hogy az ártalmas nehéz szeszeknek ■„ rumnak és pálinkának fogyasztása 1951 óta a háromszorosára emelkedett. Ezért a koncentrált szesz árát 50 Jókai emelik, viszont a kimért bor árát 20%-kai, a palackborét 10%-kai szállítják le. A Szabad Nép julius 27-i cikke szerint a várpalotai munkások ((szénbányászok) átlagos jövedelmük 12% át, a diósgyőriek és ózdiak 10%-át költik nehéz szeszek fogyasztására. A cikk szerint a mértéktelen fogyasztást nagyon előmozdítja, hogy a vukrászdák és szabadtéri boltok, az u.n. “gombák” is árusítanak kimért szeszeket. A halálos balesetek 67.8%-át alkohol élvezése okozza. A budapesti rendőrség gyermekvédelmi osztályán megforduló fiatalkorú delikvensek és csavargók 60%-ának apja vagy anyja alkoholista. A Magyar Savings elnöke meghalt GYARMATI LAJOS Lapzártakor vettük a megrendítő hirt, hogy Gyarmati Lajos közismert New Brunswick.-! honfitársunk, a Magyar Savings & Loan Association elnöke szerdán, augusztus 15-én este váratlanul elhunyt. Temetése valószínűleg szombaton lesz, a Szent László r.k. egyház szertartásai szerint. Magyarságunk ismét szegényebb lett egy igazszivü jó magyar emberrel . . .! Drágul a szeszesital az óhazában Magyarországon a minisztertanács elrendelte, hogy a rum és pálinka fogyasztói árát 50 százalékkal, a brandy fogyasztói árát 30 százalékkal, a likőrét 20 százalékkal, a gyümölcspálinkáét 20 százalékkal, a finom szeszét pedig 97 százalékkal kell emelni. Egyidejűleg a zsir árát kg-onként 2 forinttal, a szalonnáét és a tepertőét 10 százalékkal, a kmiért borokét 20 százalékkal, a palackozott borokét 10 százalékkal csökkentik. A lapok beszámolnak arról, hogy az áremelés következtében már az első napokban lényegesen csökkent a töményszeszek fogyasztása. Nagy a harci zaj a ligonieri hegyen. Negyvennégy nyári iskolás magyar gyermek éli át az ötszázéves vliágeseményt: Hunyadi János nándorfehérvári győzelmét. Három csoportra oszlottak tanáraik vezetése mellett a gyermekek. Az első csapat Hunyadi János várvédő hőseit képviseli. Az ő feladatuk megvédeni a fákkal körülvett ligonieri templomot, a jelképes Nándorfehérvárt. A második csoport a támadó törököket próbálja utánozni. Ezeket nehéz volt rávenni a szerep vállalására. A vezetőség bölcsen a leányokat jelölte ki erre a háládatlan szerepre azzal az indokolással, hogy a muzulmánok viseltek olyan ruhadarabot, mely ma a lányok ruhatárában található. A harmadik csoport Kapisztrán Janos felmentő seregeként a tanyán gyülekezik s onnan húzódik a zatábla mögött a “várbeliek” segítségére. Eszünkbe jut Áprily Lajos “Tavaszi háború” c. verséből néhány sor: “Hurrázva állt a harc sokáig, Gyönyörű volt: vig s vértelen, S az apró gézengúzoké lett, — hurrá! — a harsány [győzelem.” így folyt a magyar történelem tanítása a Bethlen Otthon által rendezett nyári iskolában. Négy hét alatt próbálták magyar nevelőik átültetni dióhéjban az óhaza történetét, földrajzát, irodalmát fogékony gyermeki szivekbe. Erről a négy hétről adott számot a jul. 28-án lezajlott gyönyörű záróünnepély. Mintegy százan vagyunk jelen szülők, érdeklődők, vendégek ezen a magyar ünnepen. Mert ünnep volt. Ahogy az egyik érdeklődő megjegyezte: érdemes volt 300 mérföldet hajtani ezért a néhány óráért. A nagyterem falán temérdek magyaros motívum rajzot, kézimunkát, festést és faragást láthatunk. Ott vannak a földrajztörténelem órán készített rajzok, térképek is. Szinte érezzük, hogyan bortokáltak a gyermekek lélekben az aggteleki barlang rejtelmeiben, a dobSinai jégbarlangban, másztak fel Szent Anna-tóhoz s próbáltak inni a ránki forrásnál. Az ünnepséget Nt. Kecskeméthy József árvaházi igazgató nyitja meg s beszámol a 3 éve folyó nyári iskolai munkáról. Magyarságmentésről van szó s talán az itt elhintett mag 30-40 év múlva érik meg. Köszöni a szülőknek az ideküldött gyermekeket, kik 4 hét alatt magyar levegőben éltek, magyarul imádkoztak, együtt daloltak, tanultak. Bemutatja a tanári kart: Harangi László pittsburghi lelkipásztort, volt sárospataki főiskolai tanárt, ki magyar történelmet, irodalmat, földrajzot és vallást tanított, Harangi Lászlónét, a magyar irás-olvasás és népi játékok és kézimunka tanítóját, Csighy Marietta diakonissza testvért, aki vallást 400 éves ruhásládát találtak Csaknem 400 éves göcseji népművészeti munka — egy hatalmas ruhásláda — került a zalaegerszegi múzeumba. A láda fedelének belső felén olvasható készítésének évszáma: 1566. (Zrínyi Miklós, a szigetvári hős elestének és II. Szulejmán szultán halálának éve.) és rajzot tanított. Nt. Kecskeméthy és felesége a magyar dalokat tanittoták s gondoskodtak a napi programról. A vizsgán a gyermekek lelkesen énekelték a megtanult kuruc énekeket, hallgatókat, katonanótákat s a különböző magyar vidékek dalait. Ha sok mindent el is fog mosni az diő, ezek a nóták ott fognak csengeni életük végéig a gyermekek lelkében: Nem esek, nem esek én a Balaton vizébe, Inkább esek kisangyalom, véled szerelembe. A vallásórák anyagát, utána pédig a magyar történelmét és földrajzot a magyar irodalomból Vett költemények ügyes kiválasztásával vezeti le Nt. Harangi László. “Száll a madár ágról-ágra . . .’’kezdődik a magyar történelem s megy tovább “Szilágyi Erzsébet levelét megirta.” Majd jön a “Hősvértől pirosult gyásztér” s elérünk a “Talpra magyar”-ig, hogy csak egy párat említsünk. A történelemóra a magyar Himnusszal kezdődött s befejeződött a kis magyarok ajkán oly megrenditően ható záróverssel: “Szándd meg Isten a magyart, kit vészek hányának ...” A gyermekek csak sejtették, hogy miért lett könnyes a szülők szeme e sorok hallatára s került elő itt-ott egy zsebkendő, amikor Jakab Melinda 12 éves harmadgenerációs szép magyarsággal szavalta a Szózatot: “A nagy világon e kiVül nincsen számodra hely . . . Áldjon vagy verjen sors keze ...” Nt. Harangi Lászlóné a magyar irás-ol vasast, verselést mutatta be, majd a betanított magyar gyermekjátékokat. A gyermekek fergeteges sikert arattak számaikkal: “Csipp, csipp, csóka . . . Lánc, lánc, eszterlánc . . . Leányvásár, Danikáné” s a többiek. Egy népi jelenet mégis teteje volt a sikernek, Kecskeméthy Pista ügyes éneklésével előadta a házasodni akaró legény problémáit. “El kéne indulni, Meg kén’ házasodni.” Megjelent a gazdag lány (Hamza Kriszti), szegény lány (Ludwig Irénke), a fiatal lány (Harangi Énikő) s a vén leány (Jakab Mária). Ha nem is lett lakodalom a leánynézőből, mégis gyönyörű magyar tánc fejezte be a programot. Tizenkét gyermek a Bethlen Otthon által készített magyar ruhákban ropta a magyar táncot Nt. Kecskeméthy József né zongorakiséretére. Valahova visszavitt mindnyájunkat ez a délután. Messze. Oda, ahol mi is gyermekek voltunk. Jó volt Ligonierban lenni, jó volt magyarnak lenni. Nt. Nagy Lajos esperes a szülők nevében mondott köszönetét az igazgatónak, feleségének, a tanároknak a magyar varázsért, amit a gyermekek szivébe loptak, s a varázsért, mely a jelenlévőknek egy boldog magyar délutánt ajándékozott. Valahogy mindenki ezzel a kérdéssel ment el: miért nem lehetne Ligonierban magyar diákházat nyitni, hol az angol iskola mellett am agyar nyelvet és az itt bemutatott kulturértékeket tanulnák? Gazdagoknának gyermekeink, Amerika, szülők, mindnyájan. A ligonieri hároméves nyári magyar iskola nagy biztatást ad. A szülők is készek reá. — EGY SZÜLŐ — AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP THURSDAY— 1956. AUGUSZTUS 16.
