Hiradó, 1956. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1956-12-27 / 52. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJtsL Only* Kunqnhinn ThuvApafuUc frditsuL and. (pjubh&JuuL in. (psAih. Cfanbay. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. DECEMBER 27. Urunk, Teremtőnk, Az amerikai “olvasztó-tégely” Megjegyzés eheti számunkhoz A karácsonyi ünnepek miatt ezen a héten lapunk szer­kesztésére és előállítására időnk jóformán alig volt. Sok hetilapnál az a szokás ilyen esetben, hogy előzőleg ünnepi “dupla számot” adnak ki és ezt a hetet egyszerűen átugorják, meg se jelentetik ezen a héten a lapot. A mi lapunk azonban az elmúlt évtizedek alatt soha egyetlen egyszer sem mulasz­tott s ezt a. hagyományos pontosságot most sem akartuk megtörni. Azzal bocsátjuk tehát útjára eheti lapszámunkat, hogy kérjük olvasóinkat, a szöveg-tartalom összeállításában hibát nekeressenek; több cikkünk előre leszedetett és erre a célra tartogatott irás, ami pedig friss, azt sietve kellett elké­szítenünk. Lapunkat pedig csütörtök este, szokás szerint most is, pontosan postázzuk. adj boldog uj esztendőt a ma­gyarnak. Ne próbáld meg erején felül ezt a drága népet, nehogy elpusztuljon szent, nagy viasko­­dásában. Ne engedd, óh Iste­nünk, hogy a sátáni erők diadal­maskodjanak s a vészek árja végleg elborítsa azt a földet, ahová álmainkban mi is hazajá­runk. Ha elpusztulna az a nép, óh Urunk és Teremtőnk, a Te or­cádról is lehullana a fények egy rózsája, mert a népek bölcsőjé­nél jókedvedben alkotád a ma­gyart. Hősnek, nemesnek, “büszke szertelennek.” óh, jól tudjuk, hogy sokszor tette próbára tü­relmedet ez a nép, mert letért az ösvényről, melyet kijelöltél szá­mára s tékozolta is nagy-nagy kincseit, amelyeket Te adtál ne­ki; mint tehetségét, a szépsége­kért való lelkesedni tudást. Több, mint ezer év óta mélysé­gek és magasságok közt hányó­dott ez a nép s most feljutott megint olyan magasra, hogy bá­mulva néz reá mindenki szerte a világon. Te vezérelted oda újra Urunk, hogy szikrázó fényekkel teljes útját meglássa mindenki s Te is gyönyörködhess a nagy té­kozlóban és magadhoz öleld vég­telen szeretetedben. De lásd, Urunk, erőinek fogytáp van már a magyar, uj próbára ne méltóztasd elküldeni, mert sebei vannak, amelyekből egyre omlik a piros vér s fájdalmai, keserű­ségei immár elviselhetetlenek­nek látszanak. Újra megtisztult és olyan szép lett megint a magyar, óh Urunk, mint amilyennek terem­tetted. Vérző orcáját rajongva nézi a világ, a szive. dobbanását a történelem lapjaira Írják. De most már irgalmazz neki. Kösd be a sebeket, törüld le a könnyeket s a friss -sirhalmok tízezrein növeszd legszebb vi­rágaidat. Légy kegyelmes, né­peknek Ura. 1957 legyen boldog esztendeje a magyarnak. A magyar nép gerince nem hajlik, pedig a moszkvai fyóhérok és azok budapesti pri­békjei minden kinzóeszközt ki­próbáltak már rajta. Az a nép, amelyik igy és ennyit tud szen­vedni, de fejet nem hajt, vég­képp zavarba hozta Moszkvát. Erre a “betegségre” Lenin elfe­lejtett receptet Írni. Yenin a sa­ját népét, az oroszt tartotta szem előtt, amikor utasításait Ha valakinek 1956. decembe­rében társadalombiztosító illet­ményekhez van joga, meg fogja kapni a jövőben is, még ha kül­földre is költözködnék, tekintet nélkül arra, hogy polgára-e az Egyesült Államoknak vagy nem és meddig tartózkodik külföl­dön. De ha csak ez év december 31. után leszünk jogosítva az illet­ményekre és nem vagyunk ame­rikai polgárok, á Társadalom­biztosító Hivatal a járulékokat megszüntetheti, ha hat hónap­nál hosszabb időre hagytuk el az országot. A Társadalombiztosító Hiva­tal közli, hogy a törvényt az idén irta. Azt a népet, amelyik sir és nyöszörög, porig alázkodik, ha megkorbácsolják. S Moszkvának most már vá­lasztania kell a teendők között. Ma már a szovjet fővárosban is pontosan tudják azt, ami nyu­gaton amolyan szólás-mondás számba megy — s ami voltaké­­pen a történelmi valóság — hogy t. i. a magyar szabadság­­harc a világkommunizmus esz­méjének és a szovjet imperiá­­lizmus darabokra hullásának a kezdetét jelenti. Moszkva lassan lazítja a gyeplőt. Budapesti helytartó­ja, Kádár még megpróbálko­zott a statáriummal, de a ma­gyar nép ellenállása csorbítat­lan egész maradt. így aztán Kádár engedett. A törvényen kívül helyezett munkástanácso­kat, akármilyen vonakodva is, kénytelen elismerni. Az ifjúság magatartását kénytelen tudo­másul venni. Pedig ez az ifjú­ság független magyar életet kí­ván. Hiába dübörögnek Buda­pest utcán a szovjet tankok, a magyar nép kitart a szabadság gondolata mellett. Éhezve, fázva és rongyosan is! Hruscsevék már nem re­ménykednek a behódolásban s különben is tulkéső volna már. Mostmár az ázsiai népek követelik leghangosabban- a Szovjet kivonulását Magyaror­szágról. S szinte bizonyosnak látszik, hogy amit nem ért el a nyugati világ méltatlankodá­sa, könnyen valósággá válhatik az ázsiai népek követelése kö­vetkeztében. Ha a Szovjet nem cselekszik gyorsan és kielégítő módon, Ázsiában már nem apostolkod­­hatik az elesett népek meg­­mentője és támasza mezében. A világ érdeklődése a ma­gyar ügy iránt nem aludt el, mint ahogy azt a Szovjet re­mélte. Tehát tennie kell vala­mit, hogy a népek ellenszenvét valamennyire kiegyensúlyoz­za. A Magyarországon elköve­tett gaztettét immár soha jóvá­tenni nem tudja, de valamit ta­lán még megmenthet a maga számára. így aztán még az'is lehetsé­ges, hogy a Szovjet nagylelkű lesz. Fogcsikorgatva, de nagy­lelkű lesz. A kommunista ideológiában és világuralmi törekvésben nincs szó nagylelkűségről, de a szükség törvényt bont. Moszkvában a hajukat té­pik, de érzik, hogy valamit tenni kell. ilyen értelemben változtattak meg. A ma fennálló szabályok szerint, a külföldieknek járó ággkori nyugdijakat, vagy a túlélők ellátmányait megszünte­tik, ha hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a következő esetek kivételével: 1. Ha már 1956. decemberé­ben volt jogunk az illetmények­hez; 2. Ha legalább tiz éven át vé­geztünk olyan munkát,1 amelyre az amerikai társadalombiztosító törvény kiterjed; 3. Ha legalább tiz évig lak­tunk az Egyesült Államokban; 4. Ha olyan országnak va­­(Folyt, a 2-ik oldalon) Amerika a nemzetek mozaik­jává lett. Vannak, akik Ameri­kát “melting pot”-nak, olvasztó tégely-nek tekintik, amit a ve­gyészeiben az egymástól elütő elemek egyesítésére használ­nak. Mi nem tartjuk ezt a kife­jezést szerencsésnek, mert ez arra mutatna, hogy Amerika alkotó elemeinek egyesítésére tüzet, erőszakos eszközöket használ, holott nyilvánvaló, hogy a közös hemzet kifejlődése természetes utón jött létre. Amerika első telepeseinek meg­érkezte (1607) után, a Függet­lenségi Nyilatkozat kikiáltásáig (1776) Hollandiából, Francia-A hontalan VÖRÖSMARTHY MIHÁLY Járatlan utakon ki jársz S keblet viharra, vészre társz, örömtől idegen, Ki vagy te, bánat embere, Mi sorsnak üldöz fegyvere, Hogy bolygsz vad bérceken? “Hagyj bolyganom vad [bérceken, Hagyd dúlni a vészt keblemen: Én bujdosó vagyok; Kietlenebb itt e puszta szív, Zajosb a vész, mely benne viv; Fájdalmim oly nagyok.” Tán dús valál és kincsedet Elvette ádáz végzeted S most ínség szomorít? “Dús voltam s dúsnak lenni jó S ínségem most oly szívható: De ez nem tántorít.” Két név előtted szent talán: A hü barát és hü leány És ők elhagytanak? “Pártos barátság, szerelem, Földön legkinzóbb gyötrelem: ők hívén holtának.” Kihaltak ők? Tán gyermeked, Szép hölgyed,, minden örömed, Emésztő sírba szállt? “Mind sírban, amit szerétéit, De a szív mély s nagy menedék, Elnyögte a halált.” Te tűrsz, bár kínod súlya nagy: Tán a becsület rabja vagy S neved gyalázva volt ? “Gyalázva minden címerem; De azt hazámért szenvedem S ez rajtam drága folt.” Hah, számkivetve vagy tehát S melyért vérzettéi, ten hazád Sújt kérlelhetetlenül ? “A számüzöttnek honja van, S bár szenved ő s boldogtalan, A nemzet él s derül. A nemzet, melyhez tartozám, Kiirtva, s vérbe fűlt hazám Többé fel nem virul: Engem millióknak veszte nyom, Egy nép halyálát hordozom Keblemben ostorul.” országból, Skóciából, Írország­ból, Németországból, sőt Ma­gyarországból származó beván­dorlók, egyre tömegesebben kö­töttek ki az amerikai ismeret­len partokon. Elbúcsúztak őseik földjétől, ahol családjuk gyöke­ret vert, hogy az Uj Világban uj otthonra, hazára találjanak. Miért jöttek? Mert az óvilág nem adta meg nekik az anyagi föltételeket a tisztességes meg­élhetéshez, vagy mert vallási, vagy politikai felfogásuk miatt üldözőbe vették őket. Ezzel szemben Amerikát a Gondvise­lés bőségesen ellátta természeti kincsekkel. Vad szárnyasok csa­patai az erdőkben, mezőkön, ki­meríthetetlen halbőség a ten­gerben és tavakban, izes gyü­mölcsök fákon és bokrokon. Mérhetetlen kiterjedésű megmi­­velhető szüz-földekben, kiaknáz­ható erdőkben duslakodott az Uj Világ. A természeti kincsek azonban nem hullottak a bevándorlók ölébe. Össze kellett fogniok, hogy a természeti erőket le­győzzék, megzabolázzák. Az egyes bevándorlók eddigi szoká­saiban, nyelvében mutatkozó különbségek eltörpültek a meg­próbáltatások erejével szemben. Ha életben akartak maradni, folytonosan és kölcsönösen segí­teniük kellett egymást. 1782-be'nT* röviddel az ameri­kai forradalom lezajlása után, Hector St. John de Crevecour, a Pennsylvaniában letelepedett francia bevándorló, fontos meg­figyelésről tanúskodó levelet irt korábbi hazájába. “Itt minden nemzet fiai egy közös uj nem­zetté forrának össze. Van bará­tom, akinek nagyapja angol pol­gár volt, hollandus lányt vett el feleségül, a fiuk francia nővel házasodott össze, akinek 4 fia 4 különféle nemzetiségű lány férje . . .” Az igazsághoz híven el kell is­mernünk, hogy Amerikában az angol kultúra hatásai voltak legjobban érezhetők. A külön­féle nemzetiségi kötelékek azon­ban meglazitották az Angliával való szorosabb kapcsolatot. A telepesek mindinkább ellenáll­tak Anglia korlátozó, mostoha intézkedéseinek és végül is a kü­lönféle nemzetiségekből alakult uj nemzet elvágta a köteléket, amely a gyarmatosító Angliá­hoz fűzte. Német bevándorló fia: John Peter Zenger volt, aki a new yorki gyarmatban a sajtósza­badságot kivívta. A skót és ir szülőktől származó Patrick Henry vágta oda bátran az an­goloknak “Give me liberty or give me death!” (Szabadságot, vagy halált!) John Morton, a HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! r Mindszenty biboros szörnyű megki­­noztatása A “Look” magazin december 6-án megjelent száma közli Bu­dapesten járt munkatársának, Balogh-Bain Lászlónak riport­ját Mindszenty biboros szörnyű megkinoztatásáról. Az újságíró­nak november 4.-én sikerült Mindszenty Józseffel beszélnie, közvetlenül azelőtt, hogy a bi­boros bemenekült az USA kö­vetségre. Részletesen elmondta letartóztatása és megkinoztatá­­sa történetét. Az ÁVO pribék­jei Péter Gábor és felsőbb fo­kon Rákosi Mátyás parancsára meztelenre vetkőztették Ma­gyarország hercegprímását, na­­popon át gumibotokkal ütötték­­verték, egy hideg, nyirkos cellá­ba zárták december végén, hogy gyenge tüdeje még jobban tönk­re menjen, kény szer itették, hogy legyen szemtanúja szemér­metlen orgiáknak és heteken át éjjel-nappal folytatták vallatá­sát, nem engedték aludni sem. Mikor összeesett, nyombah fel­élesztették, nehogy kipihenhesse magát. A biboros nem tud arról, hogy kábítószerekkel kezelték volna. A hercegprímás kijelentette az újságírónak, hogy nem isme­ri el a kommunista reszimet, bárhogy kényszeritenék is erő­szakkal arra, hanem mindig küzdeni fog ellene. “A világ elé fogom tárni saját esetemet a kimondhatatlan brutalitásról, melyet velem szemben alkalmaz­tak, ami meghaladja normális emberi lény elképzelését” — mondotta Mindszenty József az amerikai újságírónak. Memoár­jai jövedelmét a magyarországi katolikus egyház felsegitésére fogja fordítani. Átadta az új­ságírónak másoliatban Eisen­hower elnökhöz intézett ismert levelét is, mely hangoztatja: “Kérem, ne felejtse el ezt a kis, becsületes nemzetet, mely most kínzásokat és halált szenved.” Függetlenségi Nyilatkozat alá­írója, svéd származású volt. Ko­vács Mihály ezredes, Washing­ton egyik legmegbízhatóbb se­­segédje magyar volt. Paul Re­vere pedig, aki az angol csapa­tok közeledtét az éjszakán ke­resztül vágtató paripáján hozta a massachusettsi polgárok tudo­mására, francia hugenották le­származottja volt. Az ő híradá­sára következett be a fegyveres összéütközés az amerikai pol­gárok és az angol katonaság kö­zött és tört ki az amerikai sza­badságharc. A közös ügy érdekében az el­nyomóval szemben tanúsított egységből fakad a hagyományos amerikai türelmesség a külön­féle fajuakkal, vallásuakkal és nemzetiségüekkel szemben. Moszkva vérakezü helytar­tója, Szeröv generális, a népir­tási szakértő és a budapesti báb­kormány pyrrhusi győzelmet arattak: a magyar fegyveres ellenállást és az általános sztráj­kot körülbelül felszámolták; a budapesti központi és a nagy vidéki területi munkástanácsok számos tagját börtönbe dugták; több mint 200 felkelőt kivégez­tek a statárium alapján (hiva­talosan egy kivégzést ismernek be, Miskolcon) ; más néven új­raélesztették a politikai terror­szervezetet, az ÁVH-t. Vagyis minden menne a régi sztálini vonalon, Rákosi receptje sze­rint, ha mindezzel szemben ott nem állana az ország népe 99 százalékának m e g t ö rhetetlen lelki ellenállása, a dolgozó mun­kásság passzív rezisztenciája, “amerikázása,” vagy “ülő­sztrájkja,” mellyel szemben te­hetetlen a bábkormány és, — amit tulajdonképpen első helyen kellene említenünk — a teljes gazdasági összeomlás küszöbön álló veszélye. Ez nemcsak óhazai vonatkozásban jelent óriási ká­oszt; a vele járó s újabb meg újabb kirobbanásokkal fenyege­tő feszültséget, munkanélkülisé­get, nélkülözést, éhezést és fá­­zást, de.a Szovjetunió és csatló­sai számára is igen nagy meg­terhelést, kiszámíthatatlan ide­ig. Máris felborultak a lengyel és főleg a magyar események miatt az egész szovjetblokk öté­ves tervei s a Szovjetunió számá­ra Magyarország mostani álla­potában mind súlyosabb teher­tételt jelent. Talán éppen ez a körülmény fog magával hozni valami értelmes megoldást, ki­bontakozást. Az ipari termelés csak 10-15 százaléka a normálisnak. Egye­nesen katasztrofális a szénbá­nyák helyzete: rendes termelés­ről még szó sem lehet. Már pe­dig a szén az ipar kenyere^ szén nélkül nincs hajtóenergia., nincs villanyáram, nincs közlekedés, nem beszélve a magáhháztartá­­sok fűtési és főzési nehézségei­ről. A munkások hangulata a le­hető legrosszabb a bábkormány és a Szovjetunió irányában s az apró “engedmények” nem felej­tetik el a lakossággal, hogy vál­tozatlanul kommunista rabság és terror alatt élnek s a bábkor­mányt kizárólag az országban levő orosz hadosztályok tartják hatalmon. A munkások változatlanul kö­vetelik az orosz csapatok kivo­nulását, Horváth Imre és társa­inak eltávolítását az Egyesült Nemzetekből és demokratikus uj választásokat. Erről jelenleg persze a Szovjetunió és bábjai hallani sem akarnak, de a küszö­bön álló gazdasági összeomlás még más álláspontot is kialakít­hat náluk. Nem lehet megállapítani, honnan repítették fel kísérleti léggömb gyanánt azt a hirt, mely az amerikai lapok decem­ber 19-iki és 20-iki számaiban látott napvilágot és amely sze­rint Kádár János bábkormánya 400 millió dollár kölcsön felvéte­lére számit az Egyesült Álla­moktól. A rablók és gyilkosok kormánya, miután a magyar szabadság-harcosok t i z ezreit ölette meg s 38,000 magyart de­portáltatok talán örökös rab­ságra a Szovjetunióba, miután lábbal tiporja a legelemibb em­beri jogokat és változatlanul rabságbán tartja a Szovjet ka­tonai erejével, kegyetlen erősza­kával a magyar népet, rémural­mát a demokrácia országának anyagi segítségével akarja sta­bilizálni! Amerika egy szabad, demokratikus, semleges Ma­gyarországnak bizonyosan szí­vesen és nagylelkűen adna hpsz­­szu-lejáratu, hatalmas kölcsönt, de nem a Szovjetunió letiport gyarmatának! Hiszen minden anyagi támogatás, mely a Ká­dár-féle bábkormányhoz érke­zik, közvetve a Szovjetunió ér­dekeit szolgálná! Ukránok kommu­nista-ellenes nagy­gyűlése Az Amerikai Ukrainian Con­gress Committee rendezésében most vasárnap, december 30-án délután 2 órai kezdettel New Yorkban, a, 8-ik Ave. és 24-ik utca .sarkánál levő Manhattan Center-ben nagy tömeggyülés lesz az orosz kommunizmus el­len és annak kihangsulyózására, hogy az ukránok sem adják fel soha az ukrán nép szabadságá­ért és függetlenségéért folyta­tott harcukat. Szimpátia-tünte­tése lesz az egyben az amerikai ukránoknak a magyar szabad­ságharcosok mellett . . ., erős­­hangú odakiáltás Moszkva urai­nak, hogy el fog jönni a-vörös­­diktátorok bukása! Mindenki, aki Moszkva rab­szolga-birodalmának valamely eltiport népével szimpátiát érez, legyen ott ezen x a tömeggyülé­­sen, egységünk minél hatható­sabb kidomboritása érdekében! A MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-töl délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. Social Security - ha külföldre megyünk AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP Magyarország teljes gazdasági összeomlás előtt áll... LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK Boldog Uj Évet kívánunk! / t

Next

/
Thumbnails
Contents