Hiradó, 1956. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1956-07-19 / 29. szám
JJvL Only. Tiungwaan. TlewApapaA. £dUacL and. (pidbüäJvuL in, (pariik. i CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND dmJbuy. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY-— 1956. JULIUS 19. Rákosi bukását minden nap várni lehetett, amióta Tito Visszatért Moszkvából. A szovjet fővárosban elejtették Rákosit, de Tito mégsem kapott elégtételt. Gerő Ernő, a magyarországi kommunista párt uj főtitkára tehát a legnagyobb hatalmú ember, pontosan azt a vonalat jelenti, amelyiken Rákosi haladt. Illetve együtt haladtak. Rákosi és ’Gerő régi fegyvertársak, barátok -ha a kommunista világban lehet ilyesmiről szó. Kérdés, hogy TitÓ megelégszik-e a személycserével, Gerő sürü bocsánatkérései ellenére ?! Rákosi bukása mégis jelent valamit. Azt, hogy mégis mozog a föld a vörös világban! A hét magyar vakmerő szökését a világ nagy lapjai már részletekbemenően leírták. Amióta a vasfüggöny áll, vakmerőbb és látványosabb szökést nem ismer a krónika.’’ A hét magyar kifőzte a tervet, hogy a Budapest-Szombathely légiforgalom utasszállító gépén menekül el Rákosi paradicsomából. A hét közül az egyik értett a pilótamesterséghez, — ennek főszerepe volt a .kivitelre kerülő tervben. Budapesten annak rendje és módja szerint jegyet váltottak és fellszálltak a gépre s aztán adott pillanatban fent a levegőben megkezdődött az élet-halál harc a gép birtoklásáért. A gép személyzete, hithii kommunista lévén, ellenállt s velük együtt a titkos rendőrség jelenlevő tisztje is. A kommunista pilóta vad bukfencésbe hozta a gépet, mihelyt észrevette, hogy mit akar a hét bátor ember. Emberek birkóztak, revolverlövések csattantak a vadul kalimpáló gép belsejében, de az összeesküvők végül is urai lettek a helyzetnek. A kommunista pilóta elnyúlva feküdt a vezetőülés mellett, a gép “vakrepülésben” haladt tova, amikor végül a sok sebből vérző összeesküvő pilóta megragadta a kormányt és szinte félájulian biztonságos területre, Nyugatnémetországba irányította. Poznan után kell-e világosabb példa arra, hogy a vasfüggöny mögötti népek még a halált is szívesebben vállalják, mint a kommunizmust . . .? Sajnos, a nyugati világ lapjai megintcsak a szenzációt látták a szökésben s nem annak jelentőségét. Egy kis belpolitika A republikánusoknak éppen úgy megvannak a maguk gondjai, mint a demokratáknak. A GOP vezérkara feltétlenül hisz Eisenhower győzelmében, de egyáltalán nem olyan bizakodó a kilátás a kongresszusi többséget illetőleg. Megtörténhetik, — mondják republikánus berkekben, — hogy a nép újra megválasztja a népszerű Eisenhowert, de a kongresszus többsége demokrata lesz. Az is érdekes különben, hogy a republikánus párt Eisenhower könnyű győzelmére sem számit. Jó a népszerűség, — mondják, — de a győzelemért meg kell dolgozni. így aztán Eisenhower maga is kénytelen lesz az idén még erőteljesebb kampányba fogni, mint első Ízben tette. Kérdés, hogy birja-e majd a még most is lábbadozó elnök? A demokratáknál Truman volt elnök okozza a legnagyobb gondot. Truman semlegességet ígért, de minden jel arra vall, hogy igenis minden tőle telhetőt elkövet Harriman new yorki kormányzó elnökké választása érdekében. Márpedig Truman keze meszsze ér. A volt elnök kétségtelenül népszerű a párt vezetőköreiben számtalan barátja van. Persze, még a chicagói konferenciáig bizonyos eltolódások lehetségesek. Nehru végre beismerte, hogy a közép-keleteurópai népek csakugyan a Szovjet rabságában vannak. Tudta ezt India nagyon is okos miniszterelnöke mindig, de hangosan csak most mondta ki. Úgy hiszi, hogy a maga semlegességi magatartásának ezzel nem árt. Titónak, akivel most együtt konferenciázik, valószínűleg nem tetszik ez. a kijelentés, de ezzel Nehru, akinek a tekintélye világszerte kétségtelenül nagy, nem látszik törődni. Szomorú, hogy az Egyesült Államok szerepét Nehru annyira elitéli, de másfelől örülnünk kell, hogy a Szovjet nem várt oldalról, Nehrutól kapott pofont. Pobeda-autót kap ajándékba az a jugoszláv újságíró, aki ellátogat a Szovjetbe, sőt pénzt is, de ne mrubelt, hanem dollárt, mert a belgrádi újságíró éles különbséget tud tenni a kétféle pénz közt. * A Szovjet egyik nagy játéka most a jugoszláv közvélemény megnyerése. Ezért minden pénzáldozatat hajlandók Moszkvában meghozni. Hruscsov másik nagy játszmája Nyugat-Németország ellen irányul. Ezt a gazdaságilag példátlanul felerősödött országot a Szovjet most szeretné minden “kilőni” a nemzetközi porondról. Kapóra jött az, hogy éppen most saj át országában élesen támadj ák a kancellárt, az ősz Adenauert. A felerősödött szociáldemokrata párt teljesen elveti a kancellár nyugatbaráti politikáját, köztük az éppen most törvénybeiktatott katonai sorkötelességet is. A szociáldemokrata párt szerint eljött az idő, hogy Németország komolyan alkuba bocsátkozzék a Szovj ettek Noshát Hruscsovék most viszszahivták bonni nagykövetüket, Zorint, — ami Adenauer mellének irányított komoly döfésnek számit. Zorin visszahívása azt jelenti, hogy Adenauerrel nem érdemes komolyan tárgyalni. Majd, ... ha valaki más lép a helyébe, — mondják Moszkvában. Akkor igen, akkor tárgyalunk . . . “ A vén róka,” ahogy Adenauert hívják, bizonyára ezt a sakksuházst is kivédi és a helyén marad. Bukása nagy veszteséget jelentene a nyugati szabad világnak. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek Uvmagának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez önnekünk is javunkra leszl A kisebbségek képviselete Amerikában HUNYADI 1456 JULIUS 22 Bár az amerikai alkotmány értelmében a többség akarata szabja meg a mindenkori kormány politikáját, mindenki szabadon nyilváníthatja ellenzéki felfogását és a kormány e^feket is tekintetbe veszi. A faji és nemzetiségi csoportokat nálunk nem tekintik politikai kisebbségeknek. A kisebségi pártok itt nem egyforma faji, vagy nemzetiségű egyénekből állanak, akik saját érdekeiknek megfelelően igyekeznek a politikai életet befolyásolni, hanem gyakran csak arra szorítkoznak, hogy a közvéleményt irányítsák egyes vitás kérdésekben. Néha csak egy bizonyos érdekcsoportot képviselnek, mint például a gazdákét, a munkásokét, vagy például a petróleum-érdekeltséget. A vallási összetartozás sohasem játszott jelentékeny szerepet az amerikai politikában. Az állam és egyház tökéletes szétválasztása hagyományos amerikai elv és az eredeti 13 állam sokféle vallásu polgárai a türelmességet magától értetődő alapelvnek tekintették már a kezdet óta. Mindkét nagy politikai pártunk vezetői minden alkalmat felhasználnak arra, hogy a kisebbségek elnyomása ellen tiltakozzanak, úgy hogy a másfaj uaknak sohasem volt szükségük arra, hogy ezen az alapon szervezkedjenek. Amikor például a kommunisták meg kísérelték, hogy a négereket, mint egységes csoportot a saját pártjukhoz csatolják, a négerek erélyesen tiltakoztak ellene. A kisebbségi mozgalmak néha igen fontos eredményeket vívtak ki. Például a nők szavazati jogát, a munkásság szervezkedési szabadságát, a gyermekmunka eltiltását, vagy az élelmiszerek és orvosszerek árusításának szigorú szabályozását. Maga az alkotmány is biztosítja a kisebségek védelmét. így az első tiz módosítás, a “Bill of Rights” szószerint a következőket mondja ki: “A kongresszus nem hozhat olyan törvényeket, "amelyek a békés gyülekezési szabadságot m e g n yirbálnák vagy azt tiltanák el, hogy a polgárok sérelmeikkel a kormányhoz forduljanak.” Az amerikai nép gyakran él e jogaival. Alexis Toqueville, a francia publicista, már a 19-ik század elején állapította meg, hogy: “nincs más nemzet, amely oly célszerűen használná fel a gyülekezési szabadságot, mint az amerikai. Az Egyesült Államokban egyletek alakultak a közbiztonság, a kereskedelem és ipar, az erkölcsös és vallásos élet előmozdítására.” Egyes szervezeteknek gyakran sikerült a pártok politikáját befolyásolni, mint ahogy például a 19-ik században az abolitionisták a Republikánus Párton keresztül igyekeztek a rabszolgaságot eltörölni. Viszont máskor előfordult, hogy társadalmi Több a zarándok Rendkívül emelkedik a római zarándokok száma. Olaszország egyéb részeiből, de leginkább Európa szabad országaiból és Amerikából naponta kb. tízezer zarándok érkezik Rómába, akiket a Szentatya közös és nyilvános kihallgatásokon szokott fogadni. A római és vatikáni múzeumokat havonta általában százezer látogató tekinti meg. egyesületek önmagukban is elég jelentőséghez jutottak ahoz, hogy a közvéleményt és ezzel az országos vagy állami törvényhozást befolyásolják. A társadalmi, politikai vagy közgazdasági érdekeltségek szervezeteik utján tájékoztatják a közönséget és pedig gyűlések, összejövetelek vagy sajtóorgánumaik révén. Kérvényeket köröztetnek és biztatják a szavazókat, hogy választott kongresszusi képviselőiket törvényjavaslatok támogatására vagy ellenzésére bírják. Fizetett ügynököket is alkalmaznak, hogy a törvényhozók támogatását érveikkel megszerezzék. Ezeket “lobbyistáknak” nevezik, mert a kongreszszus folyosóján fogják el a honatyákat. (Lobby angolul folyosót jelent.) A ki járók tevékenységét Amerikában szigorú törvények szabályozzák, bár gyakran megesik, hogy teljesen elfogulatlan statisztikai kimutatásokat és tárgyilagos ismertetéseket hoznak forgalomba. Harsona hangzik a nagy egekből Félvilág tekint fel az ég felé. Vihartól szétszórt milliók ajka Hő imát küld ma Isten elé. Az égi utón jő ő .. . Hunyadi, Csillagharang ok \ ezrei búgnak Isten bajnoka büszke léptére A kürtök ősi indulót zugnak. Dicső harcosnak, kinek váránál Pogány nem törhetett hit alapot Déli harangszó csengése alatt, Nyugat! — vedd le egy percre kalapod. Hozzánk leszállvu, ma ismét újra Isten vitéze felhág a falra. A zivatarban mely zug felettünk ő visz ma minket diadalra. Nem veszhetünk el a nagy viharban Hisz rajtunk ragyog az Isten szeme. Kisér bennünket déli harangszó Vezet Hunyadi szelleme. MISKOLCI P. LAJOS A lányok, a lányok nem angyalok... Európa különböző országaiból rengeteg leány érkezik Franciaországba, akik eleinte francia családoknál keresnek elhelyezkedést mint háztartási alkalmazottak. Lakást, ellátást és szerény zsetSpé'nzt kapnak. Most nyilvánosságra került egy tanulmány, amely megállapítja, hogy a külföldi lányok 46 százaléka nincsen megelégedve a francia családoknál nyert ellátással, másfelől azonban a francia családoknak 32 százaléka is elégedetlen a leányokkal. összesen 150 leányt kérdeztek ki “közvélemény-kutatók,” 14 különböző nemzetiségbeliek. A vélemények a következőképen csoportosíthatók: Az angol lányok szerint a francia családok nem eleget tisztálkodnak. Meg vannak lepődve, ha a lány fürödni akar. A skandináv lányok szerint a franciák gondolkodása szűklátókörű. Erkölcstelennek tartják, ha a leány a barátjával kijárogat esténként. A német lányok azt panaszolják, hogy a franciák nem szeretik őket, legfeljebb csak tűrik j elenlétüket. A holland lányok szerint a franciák rosszul nevelik gyermekeiket és agyonkényeátetik őket. Az olaszok szerint a franciák zsugoriak és a szájuktól is elvonják a falatot, csakhogy takarékoskodjanak. A francia családok véleményei viszont a következők: Az angol lányok nem értenek a háztartáshoz, nem tudnak főz-Táncoló automata Kempelen sakkozó robotembere óta az emberiség a legkülönbözőbb robotembereket szerkesztette meg. Nicolas Schoffer francia szobrász most mindezeken túl akar tenni egy táncoló automatával. A robot-táncoló csak hónapok múlva lesz készen, de már néhány érdekessége kiszivárgott. A szobor 2 méter magas lesz. Lábait a távolból irányítják, kezeit fényjelzők mutatják. Testében két motor fog működni, 3, illetve 10 km-es órasebességgel. A külső diákját még nem döntötte el a szobrász, de valószínűleg nem lesz emberi formája, mert tervezője absztrakt szobrász. ni, még csak pelenkát váltani sem tudnak. A skandináv lányok szabad erkölcsüek, majdnem frivolak. Csak mulatságokon jár az eszük. A német lányok nagyon bizalmaskodnak és azt hiszik, övék a ház. A latin országokból való Iá-» nyok, olaszok, és spanyolok, felületesek és lusták. Támadás az agglegények szigete ellen A Dániához tartozó agglegények szigetét, Fejoe-t, szervezett női támadás fenyegeti. A tradíció szerint február utolsó napján szoktak megjelenni férjet kereső nők ezen a szigeten. Az idén azonban, úgy látszik, a szép nyári idő hatására, újból kirándulni akarnak ilyen céllal a szigetre. Bizonyára azt remélik, hogy most majd több szerencsével járnak. Ez a műsoron kívüli támadás már internacionális jelleget öltött, mert angol és svéd nők is bejelentették részvételüket. Az öreg legények védekező mozdulatairól még eddig nem szivárogtak ki hírek. Aláaknázott hidak A világháború után most kerültek első alkalommal munkálatok alá a Genova-Róma közötti vasútvonal hidjai. S ime kisült, hogy 11 évig a legnagyobb hid alá volt aknázva. Ez alatt az idő alatt több millió ember utazott át a hídon, hála Isten minden szerencsétlenség nélkül. Most a munkások a németek által a hid alatt elrejtett aknákat felszedték, óvatosan elszállították és egy lakatlan helyen felrobbantották azokat. Jön az atom villany Az angol atombizottság' közölte a világgal, hogy az angolok Calder Hall nevű atomtelepén, egy atomoszlop, — először az emberi történelem folyamán, — működésbe hozott egy elektromos központot. Az atom-elektromos központot hivatalosan október 17-én fogja Erzsébet királynő felavatni. “A pápai trónteremben Carvajal bíboros, aki éppen akkor érkezett Nándorfehérvár alól, felolvasta jelentését Hunyadi győzelméről . : . Magasztalyán a győzelmet, a pápa a csillagok fölé emelte Hunyadi János vajdát és a leghíresebb emberek egyikének nevezte, akit 300 év óta a világ látott . . .” Ez a feljegyzés most 500 éves, olyan régi, mint a nándorfehérvári győzelem. Ha akkor Hunyadi János útját nem állta volna a töröknek, ma nem volnának keresztény templomok Európában, s nem kondulnának meg a harangok a tornyokban. Hunyadi történelmet csinált. Az ő hadvezéri tudása és a magyar nép hősiessége eleven falat képezett a mindent elpusztítással fenyegető pogány erővel szemben. Európát, a nyugati kultúrát védte öntestével akkor a magyarság. Ha a török első lendületét meg nem törte volna Hunyadi, a lófarkas lobogókat az Atlanti óceán partján lakó népek is meglátták volna, és ma esetleg a minaretek százai emelkednének Párizsban, sőt Rómában is. A magyar nép megfizette az árát, hogy akkor szembe mert szállni a félhold hatalmával. 75 év múlva a mohácsi csatatéren elvérzett a nemzet. Az az Európa, amely létét köszönhette Hunyadinak és népének, meg sem moccant, amikor a török haderő megrohanta Magyarországot. Örvendezünk ma, amikor a déli harangszó emlékezteti a világot, hogy ezelőtt 500 évvel, 1456-ban, Nándorfehérvár ormán diadalmasan lengett a magyar zászló, mellette Kapisztrán János keresztjével. Az akkori világ hálátlan volt, hálátlan a mai is. Magyarország véráldozatát nem értékelte, Hunyadi és népe a dicsérő szavakon kívül nem kapott semmit. Az egykori Nándorfehérvár neve ma Belgrád, ahol az uj pogányság, a kommunizmus vert tanyát, ahonnan átok és pusztulás szakadt és szakad a magyar népre. A hős magyar nép, amely történelme során annyiszor megmentette az akkori kultrvilágot a pusztulástól, ma rabságban szenved s nyugatról ma hidegen szemlélik vergődését. “Hungária antemurale christianitatis” — Magyarország, a kereténység védőbástyája — óhazánknak ez volt a neve a középkorban. S mert védte a világot, szakadatlanul vérzett a nép. Ezért nincs ma 50 milliós magyar nemzet. Vájjon mikor fizet vissza valamit a világ a Magyarországgal szembeni nagy adósságából? Rátaláltak Semira városra a sivatagban DAMASKUS. — Az ókornak egyik hires városa volt Semira, amelynek birtokáért sok háború folyt. Görögök, asszírok, babilónok és egyptomiak harcoltak érte éstartották megszállva. Gazdag város volt a Földközi tenger partján, nagy hajóforgalommal, már 4000 év előtt. Egykori iratokból ismerték Semira építkezését, életét, törvényeit — de magát Semirát nem. A város eltűnt a föld színéről. Semira feltárására évszázadodig folyt a kutatás. Belgák, franciák, angolok, amerikaiak ástak az azóta már sivataggá vált területen, amely valamikor termékény volt. Most azonban a syriai egyetem jelenti, hogy dr. Salin Abdel Abdulhak felfedezte a várost a homok alatt. A világ minden részéből tudományos intézetek ajánlatokat tesznek a syriai kormánynak, hogy hajlandók vállalni a kiásás költségeit. A kiásás valószínűleg nemzetközi vállalkozás lesz. Miért fedeztefel dr. Abdulhak az eltemetett várost, amelyet mások évszázadokig hiába kerestek? Azért, mert nem a tengerparton kereste. Noha Semira kikötő volt, nem a tengerparton épült, hanem három mérfölddel beljebb, hogy fallal lehessen körülvenni, védekezésül a kalózok ellen. A város szokatlanul mélyen volt a homok alatt, valószínűleg egy földrengés temette el, azután a nyomás folytán egyre mélyebben süllyedt a talajba. Most majdnem 60 láb mélyen van. Dr. Abdulhak nyilatkozott, hogy a régészek valóságos kincsesbányáknak fogják találni az eltemetett várost, mert a világ összes akkori fejlett népeinek építkezési stílusa, iparcikke megtalálható benne. Az egyptomi hadsereg állandóan használta ezt a kikötőt, miközben háborúiban a Hittiták ellen vonult, akiknek birodalma akkoriban vetekedett Babilonnal és Egyptommal. Három amerikai egyetem vetekszik a kiásás jogáért, nem is szólva külföldi egyetemnek tucatjáról. A város teljes kiásása legalább húsz évig el fog tartani, de ha fel lesz tárva, a világ egyik nagy turista attrakciója lesz. Örökség adósságra Korda Sándor, a magyar származású angol filmrendező néhány hónappal ezelőtt halt meg. Egyetlen fiára 5 millió dollár értékű örökséget hagyott. Szegény fiú azonban nem sok hasznát veszi az óriási örökségnek, mert a végrendeletet végrehajtó bizottság felülvizsgálata után kiderült, hogy az 5 millió éppen, hogy elégséges az elhunyt után maradt adók és adósságok letörlesztésére. PERTH AMBOY HERALD AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP
