Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-21 / 25. szám

JksL Only* Tiumjakian, 7hiwApapaX> frUiad. and, fiudbÜLhad, in, tP&Aih, Űmboif, VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. JUNIUS 21. A kommunisták gyanús veszekedésbe kezdtek szerte a világon s ehhez volna pár szavunk. Egyrészt furcsá­nak találjuk a késlekedést, hi­szen sok idő telt el azóta, hogy Hruscsev másodszor is kivégez­te Sztálint. Hruscsev emlékezetes beszé­de után néma csendbe burkolóz­tak a nyugati világ kommunista pártjai. Hosszu-hosszu idő telt el, amig végre megszólalt a lon­doni, majd a new yorki “Daily Worker” és nem mindenben osz­totta mostani kenyéradó gazdá­ja, Hruscsev nézeteit. Aztán megszólaltak előbb az olasz, majd a francia vörös ve­zérek és többé-kevésbé nemtet­szésüknek adtak kifejezést. Va­lami szörnyűség történik a nyu­gati kommunista berkekben; birálni merészelnek, mégpedig olyan' hangzavarban, mint ami­lyent a szaharai sakálok rendez­nek naplemente után. (Az ame­rikai magyarnyelvű vörös saj­tóról ne is beszéljünk, mert an­nak buta vinyogása már szóra se érdemes!) Hruscsevet és társait látható­lag nem idegesíti ez a hangza­var, ez a merésznek látszó kriti­­zálás. Bennünk se ébresszen hiú reményeket, mert hiszen csak újabb pokoli színjátékról van szó, a nyugati világ megtévesz­tésére. Moszkvából adták ki a parancsot a nyugati világban rejtőző, lappangó, vagy nyíltan a felszínen tevékenykedő kom­munista sejteknek; most tessék birálni, hadd lássák azok a nyu­gatiak, hogy nálunk, igenis, szó­lásszabadság van, mindenki megmondhatja a véleményét. • ügyes taktika, el kell ismer­ni. Lesznek is sokan, akik lépre­­mennek. Szovjet turista irodát létesítettek New Yorkban, még­pedig az amerikai külügymi­nisztérium engedélyével. így az­tán azok az amerikaiak, akik a Szovjetbe akarnak látogatni, megfelelő mennyiségű dollár el­lenében, könnyen és gyorsan kaphatnak felvilágosítást. A szovejt hatóságok cserében bizonyára megengedik, hogy amerikai turista iroda létesül­jön Moszkvában. Miért ne en­gednék meg? Igazán semmi kár sem származik belőle. Miközben az amerikai polgár mehet oda, ahová akar (Magyarországra nem!), a szovjet alattvaló ki sem táthatja a száját, hogy ne­ki szivevágya volna megnézni a new yorki felhőkarcolókat. Ilyenféle egyezményeket a Szovjet akárhányat köthet, hi­szen csakis Amerika fizet rá. A Neiv York Times-nak sorozatosan tetszik Csehszlová­kia. Nem győz lelkendezni, hogy milyen nagyszerűek ezek a “csehszlovákok,” ezeknek pár­juk nincs ezen a világon, hiszen, ime, mimindent követnek el, csakhogy a Nyugathoz tartozá­sukat kidomborítsák. A “csehszlovák” diákok azt követelik, hogy nyugati könyve­ket kaphassanak, a nyugati rá-KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon diók adásait zavartalanul élvez­hessék és igy tovább. íme, mi­lyen nagyszerűek. A magyar nép hősiességéről nem zeng ódát a NYT. Pedighát tehetné, ha akarná. Csehszlovákiában nem volt és nincs szovjet megszálló haderő. A sokat dicsért “csehszlovákok” önként és boldog örömmel dől­tek a Szovjet karjaiba, nyuga­ton annyira ünnepelt Benes ve­zetésével. A NYT által annyira imádott “csehszlovákok” valósággal el­­oroszosodtak az elmúlt évtized során, öltözködésükben, modo-' rukban, viselkedésükben verse­nyezve utánozzák a nagy szláv testvért.- Ezzel szemben — ezt minden vasfüggöny mögött járt újság­író, vagy üzletember megálla­pítja — valamennyi leigázott nép közül a magyar őrzi maka­csul a maga nemzeti mivoltát. A magyar asszonyok rongyok­ban járnak, de mindent elkö­vetnek, hogy ne a “moszkvai di­vat” szerint öltözzenek. A ma­gyar parasztok, munkások hősi­ességéről, a vörös rendszerrel szembeni számtalan állásfogla­lásáról sohasem hallott volna az olyan jól informált NYT? Egyik munkatársa, Sulzber­ger, a vasfüggöny mögött jár­kálva, sorozatos cikkekben szá­molt be a “csehszlovákokról,” de Magyarországra is ellátogatva, mindössze egy Rákosival való beszélgetését irta meg. Hát egyebet nem látott? Ha már a “csehszlovákok” ilyen kitűnőek, hogy vezércikke­ket érdemelnek, hát a magyar­­országi irók kongresszusa nem kaphatott volna hasonló mélta­tást. Hiszen ezeken a gyűlése­ken nyíltan bitangnak merték nevezni Rákosit és a vörös rend­szer ellen mertek kiabálni . . . Vájjon mikor jutunk el oda, hogy a NYT az egyenlő elbánás elvét alkalmazza? Vájjon kik­nek a keze keveri a világlap szerkesztőségében a kártyákat. Egyszer ezt is jó volna meg­tudni. “Sing Gypsies” Egy ausztráliai laptársunk megelőzött bennünket ennek a kérdésnek a felvetésében. Már régóta felháborodással kisérjük egyes hanglemezgyártó cégek furcsa tevékenységét, amikor eredet imagyar népdalokat “ci­gány” megjelöléssel hoznak for­galomba. Nem tudatlanságból, hanem Üzletszerűségből végzik ezt a hamisítást a cégek. Az olyan nagynevű cég is, mint a Colum­bia. A kisebbeknek se szeri, se száma. Amióta Bartók és Kodály fel­fedezték a nyugati világ számá­ra a rnagyar népdalt, előtárva azt a gazdag kincset, amelyhez hasonlót nálunk nagyobb né­pek sem tudnak felmutatni, nem egészen értjük az üzletemberek részéről ezt a tudatos hamisí­tást. A a magyar népdal már bevounlt a Carnegie Hallba is, hogy Amerika legelőkelőbb hangversenypódiumát említsük, — mégpedig eredeti magyar szöveggel. \ Miért kell akkor a régi kuruc dalokat, mint “Nagybercsényi Miklós,” “Te vagy a legény, Tyukodi pajtás...” és a többieket “cigány” megjelöléssel illetni? Ennek is vége lehetne már. Rev. Leslie Carey-t választotta meg lelké­szévé a Manville-i Református Egyház Igaz örömmel értesültünk ar­ról, hogy a Manville, N. J.-i Re­formátus Egyház egyhangúlag megválasztotta lelkészévé Rév. Leslie Carey-t, aki hosszú éve­ken át volt lapunk belső munka­társa, egy időben pedig a Ma­gyar Hírlapnak tulajdonosa is. Rev. Carey, — aki igen kedves barátunk, — rövidesen, már au­gusztus elején elfoglalja uj ál­lását és beköltözik a gyülekezet által újonnan épített parókiára, amely a legmodernebb papiak ezen a környéken. A gyülekezet, élén Pacy Imre elnökkel és William A. Poch, Jr. titkárral, ujult erővel lát neki a munkának, hogy ebben a roha­mosan növekvő ipari városban ezt az egyházközséget egy ‘Com­munity Church” jellegű egyház­zá tegyék, szolgálva az összes protestánsokat ebben a város­ban. Tekintettel arra, hogy min­den munka a jövő felé irányul Manvillen, a fő súlyt az ameri­kai oldalra fektetik a gyüleke­zetben, nem feledkezve el azon­ban a magyar reformátusság történelmi hagyományairól sem. Carey nagytiszteletü ur jelen­leg a Racine, Wisconsin-i Provi­dence Church lelkipásztora, ahol rövid három esztendő alatt nagyszerű eredményeket ért el gyülekezet együttmunkálko­­dásával. Meg vagyunk győződ­ve róla, hogy nagyon sokan em­lékeznek rá itt New Jerseyben még abból az időből is, amikor a Perth Amboy-i Kálvin János Egyház lelkésze volt. Ő indította meg és szerkesztette annakide­jén a környékbeli magyar refor­mátus lelkészek és egyházak lapját, az “Egyházi Látogató”-t, amely azóta, hozzá nem értő ke­zek munkája miatt megszűnt. Többezernyi hallgatósága volt a New York-i WWRL rádió­­állomásról közvetített “Látha­tatlan Gyülekezet Temploma” c. vallásos programnak is, amely­nek ő volt az igazgatója és ame­lyen számos környékbeli lelki­­pásztor volt vendégszónok. Miután, mint közkatona, ön­ként beállt az amerikai hadse­regbe, Rev. Carey a Counter In­telligence Corps iskola elvégzé­se után évekig volt Európában, ahol nagyon sok menekült ma­gyarnak a sorsán segített . . . A nagytiszteletü asszony né­met-francia nyelvtanár, aki az Amerikai Katonai Kormányzat­nak is dolgozott Heidelbergben, Németországban, később pedig REV. LESLIE J. CAREY a Chief of Chaplain hivatalban volt a tábori főlelkész titkárnő­je. Sokat utazott és tanult, járt Europa csaknem minden orszá­gában és tanult és dolgozott még Ausztráliában és Kanadá­ban is. Amikor e helyről is őszintén kívánunk sok sikert úgy Carey nagytisztele! ü urnák, mind pe­dig annak a Manville-i gyüleke­zetnek, lelkes híveivel most egymaga vág neki az ön­állóság utjának, ugyanakkor tisztelettel emlékezünk meg Nt. DR. KÓSA ANDRÁS New Brunswick-i lelkipásztorról is, akinek segítsége és önfeláldozó munkája nélkül — hosszú éve­ken át szolgálva ezt a gyüleke­zetei — a Manville-i egyházköz­ség talán sohase juthatott volna el oda, hogy önálló legyen s most, ime, uj reményekkel néz­zen a jövőbe. Szeretettel köszöntjük a Man­ville-i Református Egyházat és, uj lelkipásztorát, Rev. Leslie Carey régi kedves jóbarátunkat s a jó Isten gazdag áldását kér­jük mindnyájukra! történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban. Hordozható televízió, napfényerővel működő rádió Képkiállitás Woodbridgen A woodbridgei Amerikai Ma­gyar Kulturegyesület junius 22, 23 és 24-én a School Street-i Auditóriumban (a református egyház helyiségében) képkiálli­­tást rendez, amelyen művészi festményeikkei résztvesznek is­mét: Markos Lajos, Juharas István, valamint Nagy Éva (Dr. Szafir Pál Perth Amboy-i ma­gyar orvos felesége) és több más neves magyar művészünk. A festmények mellett szobrok, kerámiai művészi tárgyak is ki­állításra kerülnek. > A woodbridgei Kulturegyesü­let előző kiállításaitól eltérően ezúttal nem egy bíráló bizott­ság, hanem a kiállítást megte­kintő közönség szavazata fogja eldönteni, hogy melyik fest­ményt és melyik művészt tartja az egyesület által kitűzött díjra legméltóbbnak. Belépti dij nem lesz. Magyar művészeink munkáját buzdító és méltányoló szép feladatot tel-, jesit a woodbridgei Kulturegye­sület ezen újabb kiállításnak a megrendezésével, mi pedig e helyről is biztatjuk, kérjük ma­gyar testvéreinket, menjenek el minél többen s nézzék meg a gyönyörű művészi munkákat s aztán adják le szavazatukat ar­ra a festményre, amelyik nekik a legjobban tetszik. “MAGYAR REFORMÁTUS NAP” Manville mellett, a Johns Manville üdülő-helyen lesz a Református Nap junius 24-én, vasárnap Megnyitó ünnepély a “Bugaci Pusztán” A New York és New Jersey Első Magyar Jótékonycélu Egyesület Dayton, N. J. köze­lében levő gyermek-nyaralfató telepét most vasárnap, junius 24-én a szokásos szabadtéri ünnepéllyel nyitják meg. A “Bugaci Pusztán” — ahogy ál­talában ezt a helyet ismer­jük — jó mulatság ígérkezik. Az idei megnyitó ünnepélyre is New Yorkból és Jersey-ből igen sokan készülődnek. Puny­­kó Feri zenekara fog muzsi­kálni, lesz sokféle kitűnő enni- és innivaló. Lengyel Miklós el­nök és szorgalmas munkatár­sai ,a női gárdával az élen, min­dent elkövetnek, hogy ennek az ünnepélynek sikere se ma­radjon az előző éviek mögött. A műsorban elsőrendű magyar művészek fognak fellépni. Te­kintve, hogy jótékonycélu ren­dezésről van szó, joggal várha­tó, hogy szép közönség le^z itt is az anyagi siker nem fog el­maradni. Tiz környékbeli református egyház népe fogott hozzá nagy igyekezettel, hogy a 24-ik Ma­gyar Református Nap-ot, a ke­let-amerikai magyarság egyik legnagyobb közös megmozdulá­sát az idén is teljes siker koro­názza. A jerseyi és környező ál­lambeli magyarság ezrei adnak egymásnak találkozót ezen a na­pon s öröm látni azt a hatalmas magyar csoportot, amely felér egy jókora óhazai magyar falu teljes lakosságával . . . Az idei Magyar Református Nap junius 24-én, vasárnap lesz a Manville melletti Johns Man­ville gyár üdülő-telepén, amely Magyarország uj közigazgatási beosztása Rákosi Mátyás május 18.-i nagy beszédében a parlamenti legfontosabb feladatokként je­lölte meg a megyék, járások, vá­rosi kerületek számának csök­kentését. “Magyarországon je­lenleg a fővároson kívül 19 me­gye van” — mondotta Rákosi. “Lengyelországban, melynek területe több mint háromszorta nagyobb hazánkénál, csak 17 megye van. Nálunk már az első világháború előtt voltak olyan megyék, mint Pestmegye, vagy Bácsmegye, melyek területe 11-12,0000 négyzetkilométer volt és bennük a közigazgatás nem működött rosszabbul, mint má­sutt. Ma, amikor hasonlíthatat­lanul jobb a közlekedés, szinte mindenütt van telefon, könnyű a vidék és a központ közt az érintkezés, napirendre lehet hív­ni a megyék és járások számá­nak csökkentését is . . . hasonló­képen érdemes megviszgálni, nem lehet-e összevonni Buda­pesten is egy pár kerületet.” A nagy megyéket maguk a kom­munisták bontották szét évekkel ezelőtt. A megyei, járási és ke­rületi bürokrácia valóban rákos daganatként burjánzott el. De a kérdést hirtelen időszerűvé nyil­ván még két ok tette: egy ste­ril, ártalmatlan problémával kellett foglalkoztatni a Pártot és a parlamentet, hogy a Párt belső kríziséről eltereljék a fi­gyelmet és éppen az általános “lazulás” miatt fokozni kell a központi ellenőrzést. VÖRÖS “UNDERGROUND” AMERIKÁBAN Földalatti erők irányítják a “törvényes” kommunistákat A modern technika rohamos előrehaladását talán az elektromos készü­lékek mutatják a legjobban. A fenti képen, a felső balsarokban bemutatott hordozható televiziós készülék mindössze 16 l'z font súlyú és 10.375 inches képet mutat. — A másik képen a nap-szemüveges nő kezében egy kis nap­fény-telep van s ez a 32-cellás “Sun Power Pák” hozza működésbe a kis kézitáska nagyságú rádiót. A készülék hátsó felébe bekapcsolva ez a telep a napfényt villany-energiává változtatja s megszólaltja a rádiót. Mozgó rész nincs benne, soha ki nem ég s “egy életen át” működik. A rádió a napfény telep nélkül is használható, hat darab közönséges zseblámpa-batériával. A napfény-energia közhasználatba vételének ez az első komoly és eredményes formája s a készülék, illetve a napfény-telep nagybani gyárátását és piacra hozatalát már megkezdték Amerikában. Újabb adatok merültek fel ar­ra nézve, hogy az amerikai kom­munista párt vezetőinek egyré­­sze “föld alá” menekült és on­nan irányítják az úgynevezett “törvényes” vezéreket, akik azonban csak látszólag vezérei az itteni kommunista pártnak. A képviselőházi vizsgálóbi­zottság, amely az Amerika-elle­­nes tevékenységeket kutatja, már korábban adatokat nyert, amelyek azt bizonyítják, hogy földalatti erők. kormányozzák az amerikai vörösöket. A párt igazi erejé “bujkáló hatalom.” Ezeknek neveit, tartózkodási helyét csak a benfentesek isme­rik. Néha itt vannak, néha kül­földön, javarészt Moszkvában. Az underground célja az, hogy a legális pártot mentesít­sék a gyanú alól és a hatóságok azt mint “békeszerető és céljait békés eszközökkel elérni igyeke­ző” alakulatot tekintsék. Ugyan­akkor a földalatti párt kímélet­lenül küzd célja elérése érdeké­ben. (A demokratikus kormány megdöntése az igazi program­juk a vörösöknek.) A bizottság, amely az adato­kat összegyűjtötte, a “kommu­nista összeesküvés céllal” cím­mel, rövidesen közzé teszi eze­ket a leleplezéseket. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­magának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­­nekünk is javunkra lesz! ez idő szerint egyik legalkalma­sabb, legszebb hely piknikek, szabadtéri mulatságok tartásá­ra. A Református Napot rende­­zp egyházak gondoskodnak a szabadtéri istentiszteletre és nagy piknikre igyekvők megfe­lelő szállításáról. (New Bruns­­wickról és környékéről már d.e. fél 10-től kezdve ingyen autó­busz-járat lesz a Somerset utcai templomtól.) A Református Magyar Nap szabadtéri Istentisztelettel kez­dődik, délelőtt fél 11 órakor, me­lyen a szolgálatot a résztvevő egyházak lelkészei végzik. Délre már készen lesz a finom ebéd; nyolc egyház nőegyleteinek tag­jai készítik a finom, magyaros izü ennivalókat, a férfiak pedig megfelelő hiisitő italokról gon­doskodnak. A zenét ezúttal is a közked­velt Kára-Németh zenekar szol­gáltatja, ami azt jelenti, hogy jó hangulatban nem lesz hiány . . . tánc, vidám nótaszó teszi so­káig emlékezetessé ezt a napot. Az idei Magyar Református Napra a rendezőség lapunk ut­ján is szeretettel hívja a közeli és távolabbi vidékek magyarsá­­kintet nélkül mindenki jól fogja érezni magát a nagy pikniken, amely immár a 24-ik itt Jersey­­ban. Még ha netán esős, vagy esőre álló időjárás is lenne, a piknik meg lesz tartva, van fe­dett hely is bőven. Jegyek lőre is megválthatok a különböző egyházak lelkészi hivatalaiban, vagy a rendezőség tagjainál. A rendezőség, illetve “nagy­bizottság” legközelebbi gyűlését pénteken, junius 15-én este tart­ja a newarki református egy­ház termében. A Bridgeporti Szö­vetség konvenciója Az American Life Insurance Association (Bridgeporti Szö­vetség) ezen a héten tartja 40- ik országos közgyűlését Atlan­tic Cityben. Csütörtökön este az Ambassador Hotelben fé­nyes bankett volt, amelyen a konvenció tagjai és vendégei vettek részt. Bridgeportról Gypsy Rózsika és Deutsch Laci kitűnő cigányzenekara muzsi­kált a “konvenciók városának” fényes hoteltermében. A Bridgeporti Szövetség éle­tében rendkívül jelentős és nagyvonalú változásokat hozó konvencióról lapunk legköze­lebbi számában fogunk részle­tesebb beszámolót adni. Two for the Money’ A CBS televízió-állomás (Channel 2) junius 23-án, szombaton este 9 órakor műsor­ra kerülő “Two for the money” programján egy tehetséges ma­gyar-származású fiatalember, Bajnai István is szerepelni fog. Bajnai Károly és neje Detroit, Mich.-i honfitársaink fia fogor­vosi pályára készül a detroiti egyetemen, közben pedig a Ford gyárban dolgozik Nős, öt gyermek apja. — Reméljük, hogy a tanulmányai folytatásá­hoz szükséges pénzt mind meg­nyeri szombaton este ezen a te­­leviziós-müsoron, amelyen a szerencsés szereplő, ha jól vág az esze s okosan, gyorsan vála­szol, percek alatt meggazdagod­hat . . . CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents