Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-14 / 15. szám

KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT AMERIKA NEM NÉZHETI TÉTLENÜL A SZABAD NÉPEK LEIGÁZÁSÁT Az osztrákok Moszkvában Annak, hogy Moszkva vörös hatalmasságai az osztrák állam­­szerződés ügyében tárgyalásra hívták a bécsi kormány tagjait, kétségtelenül van bizonyos je­lentősége. Az eredményt feszült figyelemmel lesik Washington­ban, Londonban s minket, ma­gyarokat is, nagyon érdekel. A szovjet nagylelkűségre nem számítunk. Ilyen nem volt és nem is lesz. Moszkva minden lé­pését a hatalmi erőviszonyok könyörtelen szabályai mozgat­ják. Nem azért hívták meg az osztrák kormány tagjait Moszk­vába, mert a moszkvai főpribé­kek már megelégelték a sok hu­zavonát s végre jószántukból — a háború után tiz évvel! — visz­­sza akarják állítani Ausztria függetlenségét. Nem, nem a jó szive biztatta A Szovjet kénye-kedve szerint rabolhatja Ausztriát s ebben a világon seki meg nem akadályoz­hatja. Azon a címen, hogy biz­tosítani kell az Ausztriában ál­lomásozó szovjet megszálló had­erő utánpótlási útvonalait, a vörös hadak nem vonulnak ki Magyarországról és, a környező államokból. Nem, ne ma jó szive biztatta Molotovot, amikor meghívta az osztrákokat egy kis eszmecseré­re. A körülmények kényszerítik rá. A szovjet kormány ugyanis, szeretne tárgyalásra leülni a nyugati hatalmak képviselőivel, de rendszerint azt a választ kap­ja: előbb bizonyítsa be valami­vel, hogy hajlandó jóindulatú tettekre is és a nagyhatalmi konferenciát nemcsak propa­gandacélokra akarja újból ki­használni. Mert a múltban min­dig csak ez történt. Ez röviden az oka, hogy a Szovjet most beleharapott az al­mába. Illetve, úgy tesz, mintha bele akarna harapni. Amikor e­­zeket a sorokat írjuk, még nem tudjuk a moszkvai tanácskozás eredményét. Azt, hogy a Szovjet milyen feltételek mellett vonul­na ki Ausztriából. Erősen kétel­kedünk is abban, hogy ki akar­na vonulni. Inkább hajiunk ar­ra, hogy valami csalafintaság van újra a dologban. Egyben viszont napról-napra bizonyosabbak vagyunk. Abban, ugyanis, hogy a Szovjetnek va­lahol, valamelyes mértékben visszafelé is kell táncolnia. Le­hetséges, hogy ez éppen az oszt­rák ügy lesz s akkor a Vasfüg­göny is könnyen megrepedhet. Az orvostudomány nagy diadala ? Az emberiség egyik legrette­gettebb betegsége, a polio néven közismert gyermekbénulás elle­ni harc diadalmas fejezetéhez érkeztünk, — ha igaz. Ameriká­ban milliók lélekzettek fel a jó hírre, hogy a polio ellenszerét megtalálták, a próbaoltások 90 százalékban eredményesek. Biz­tosan vannak orvosok is, akik A Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-töl délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. kételkednek s még többen akad­nak kételkedők a laikus közön­ség soraiban. Csakugyan térdre­­kényszerült volna a rettegett el­lenség és nem szedi már tovább áldozatait, főleg itt, Ameriká­ban? Higyjünk abban, hogy nincs okunk már félni, nem kell ret­tegnünk gyermekeinkért, uno­káinkért és kevesebb lesz a béna, a nyomorék ebben a gyönyörű országban. Kétségtelennek lát­szik, hogy a tudósok megtalálták az utat s ha ezen tovább halad­nak, a teljes siker már nem lehet messze. A vörösek harca a nemes valutáért Ez a harc szakadatlan és esz­közökben nem válogatós. És ez az a harc, amelyet a vörösek még a saját büszkeségük rová­sára is szakadatlanul, sőt egyre fürgébben folytatnak. A magyarországi kommunis­ták most ujult erővel folytatják a harcot a dollárért, az angol fontért, a svájci frankért. Eb­ben a pillanatban legalább fél­tucat angliai és franciaországi utazási ügynökség próbál turis­tákat csábítani Magyarország­ra. A budapesti kormány készsé­gesen ad vízumot, nemcsak ide­geneknek, hanem olyan magya­roknak is, akik 1948 előtt hagy­ták el Magyarországot. Csak az a fontos, hogy nemes valutában fizessék a költségeket. Aligha fog sok külföldi ma­gyar jelentkezni erre a csábitó ajánlatra. Pedig senki sem ké­telkedik, hogy a budapesti vörös kormány beengedi őket. Még talán ki is engedi, de ez már egy­általán nem biztos. Olyan or­szágba, ahol az emberi jognak még a szikrája sem él, nyugati világban élő ember nem kíván­kozik. Legkevésbé a magyarok. De miután — ha gyér szám­ban is — vannak magyarok, a­­kik dicsőítik a mostani magyar­­országi rendszert, ezt jó alka­lomnak találjuk, ha most szépen megváltják a jegyüket s hajóra ülnek. Ezek az amerikai vörö­sek, akik teljesen ok nélkül ma­gyaroknak nevezik magukat, csak menjenek, mi egy szóval sem marasztaljuk. Valószínűleg még diadalkaput is kapnak. Nem irigyeljük tőlük. Csak menjenek. Minél gyorsabban. A Feleky-könyvgyűjtemény Valószínűleg elsőnek jelent­jük a hirt, hogy New Yorkban megalakult az a magyar társa­ság, amely egyetlen célul a Fe­­leky-könyvtár megmentését és magyar kézbe vételét tűzte ki céljául. Múltkori számunkban már hirt adtunk erről a mozgalom­ról. Most a társaság formálisan is megalakult, miután a kezdet­hez szükséges tízezer dollár megajánlása -— idáig 108 ma­gyar ajánlott fel 100 dollárt, — megtörtént. A közeli napokban delegáció utazik Washingtonba, hogy ott a kongresszusi könyvtár vezető­ségével az ügyet letárgyalja. Ha a tárgyalás sikerül — s erre minden remény megvan, — ak­kor a könyvtár újra New York­ba költözik. (Ez volt annakide­jén a Hungarian Reference j Library.) Köpenczey József, Rákospalo­tán, Budapest szomszédságában született. 1908 október 26-án látta meg először a New York-i kikötő bejáratánál a Szabadság­szobrot. 13 éves korában érke­zett szüleivel a sokféle lehetősé­gek házájába, Amerikába. New Brunswickon telepedtek le. El­ső munkája a Michelin gumi­gyárban volt. Már gyermekko­rában elhatározta, hogy vasesz­tergályos lesz. Keresve az ahoz vezető utat, első munkahelyéről kilépett és a Waldron vasmű­­gyárban kapott alkalmazást ahol vágya beteljesült. A múló évek­kel egyre nagyobb és több ta­pasztalatra tett szert, szakkép­zett szerszámkészítővé dolgozta fel magát. Több mint 30 eszten­deje megbecsült munkása a Mack teherautó gyárnak, ahol nemcsak munkavezetője, ha­nem munkatársai is a legna­gyobb elismeréssel beszélnek róla. Évtizedek óta polgára az E- gyesült^Államoknak. Nagy tevé­kenységet fejtett ki New Bruns­wick magyar társadalmi életé­ben. Hithü tagja a Szent László r. k. egyház községnek. Alapitó tagja a Magyar Amerikai Atléta Klubnak; mindig hitt abban, hogy: “Ép testben ép lélek.” A sport fejlesztésében nagy szere­pe van. ő szervezte az első ame­rikai magyar labdázó csopdrtot New Brunswickon, melynek ő maga is évekig játékosa volt. Ti­zenkét évig elnöke volt ennek a fejlett sport-egyesületnek, mely­nek most már életén keresztül l tiszteletbeli tagjava választotta a nagyszámú tagság. Elnöke, alelnöke, pénztárosa volt és hü tagja a Szent Imre Herceg Egyletnek. Alig van tisztség, melyet az egylet kebelé­ben ne töltött volna be. Alapitója és elnöke volt a new brunswciki Amerikai Magyar Férfi Demokrata Klubnak, ahol most is, mint tervező-bizottsági tag, fontos szerepet tölt be. Húsz éve a hatodik városrész második kerületének politikai választási megbízottja. Köpenczei József élete szor­galmas és kitartó munkássággal telt el. Az életben elért sikerei­nek dacára, nem feledkezett meg azokról, akikkel nem bánt oly kegyesen az élet. Egyike azon amerikai magyaroknak, akik egy becsületes cél érdekében “MINDSZENTY BÍBOROS AZ ELLENÁLLÁS SZIMBÓLUMA” Ez a megállapítás a Frank­furter Allgemeine Zeitung már­cius 12-i számának egyik hosszú riportjából származik, melyet Hanni Konitzer irt, Budapesten február elej én tett látogatása al­kalmából, személyes tapasztala­tai alapján. “A magyar még ma is nagyon vallásos nép” — Írja tudósításában.—“A templomok tömve vannak, szépen feldíszít­ve virágokkal és meglepően sok a fiatal vasárnaponként a temp­­lombamenők között ., . . Sok párttag most is vallását gyakor­ló katolikus. Mindszenty bíboros lett a megrendithetetlen hit és a kommunista rendszer elleni el­lenállás valódi szimbóluma. Az egyházfejedelem sorsa még most is óriási érdeklődés tárgya az egész lakosság között. Az ő pere és elitélése kétségtelenül egyik legnagyobb hibázása volt I a rendszernek.” mindég ott voltak és ott lesznek, ha valamit segíthetnek, vagy ha a zsebbe kell nyúlni . . . 1916-ban nősült, neje a Csö­­rötnek, vasmegyei származású Szabó Anna, kivel példásan bol­dog házaséletet él. Van egy fiók, József és egy leány-unoka. 1935 augusztusban a Magyar Savings and Loan igazgatója KÖPENCZEY JÓZSEF lett. Azóta különféle bizottsá­goknak volt tagja és a reábizot­­takat a legnagyobb hozzáértés­sel töltötte be. * * * Többen érdeklődnek az iránt: mi a különbség a Building and Loan és a Savii|^uid Loan kö­zött? Válasz a következő: Build­ing and Loan részvény-alapon van szervezve, ahol a részvényes csak olyan összeget fizethet be havonként, amennyi részvénye ,van, (pl. ha 5 részvény, akkor csak 5 dollárt.) Savings and Loan kamatozó betét-rendszerre van szervezve és olyan összeget tehet hetenként, vagy havon­ként takarék-betétjéhez, ameny­­nyit kereseti lehetősége megen­ged. Az ilyen takarék-betéthez a kamatot minden évben két­szer, júniusban és decemberben hozzáírjuk, amit a betétes azon­nal kis is vehet, vagy további kamatozásra benthagyhat. Mid­­dlesex-megyében 38 Building Loan volt. Ezek közül már négy áttért Savings and Loan alapra és ezek egyike a Magyar Sav­ings and Loan Association, ahol minden egyes betét $10,000 ere­jéig biztosítva van a Federal Savings and Loan Insurance Corporation által. A Magyar Savings and Loan Association vagyonállománya rövid hat hónap alatt, amióta a biztosítási alapra áttért : Egy­millió egyszázezer dollárral e­­melkedett! KÓSA IMRE HUN ARANY-ÉKSZERE­KET TALÁLTAK Néhány hét előtt Keszthelyen, a téglagyár agyagbányájában a magyar föld egyik legértékesebb régészeti leletére bukkantak. Négy súlyos hunkori aranyék­­szert találtak. Hun aranylelete­ket eddig csak Keletázsiából is­mertek, ahonnan a Kínai Biro­dalom nyomására a huh népván­dorlás megindult nyugat felé. A szépszámú magyarországi a­­ranyleletek egyike sem kapcso­lódik Attila népéhez. A tápió­­szetmártoni és zöldhalompusztai aranszarvasok szkita nagyurak tulajdonai voltak, az angyalföl­di aranylelet az illír ötvösség re­meke, a szilágysomlyói kincs egy germán (gót vagy gepida) fe­jedelemé volt, a világhírű nagy­­szentmiklósi kincset egy mene­külő besenyő fejedelem rejtette a föld alá üldözői elől. Égbekiáltó ember­rablás Kismar­tonnál Évszázadokon át valóságos mekkája volt a művészeteknek a “magyar Versailles,” amint a Bécstől nem messze levő Kis­martont becézték. Az Eszterhá­­zyak függőkertektől övezett pa­lotájában fejlődtek ugyanis vi­lághír ességeké a zene olyan óri­ásai, mint Haydn, Beethoven, Schubert és Liszt Ferenc. Bagó István 60 éves gaz­daember Kismarton mellett szö­kött át fiával, menyével és 7 éves kis unokájával osztrák te­rületre. A földalatti tányérak­nák egyike felrobbant, amidőn a drótakadályokban felakadtak. Vezetőjük szörnytehalt, az ör,eg magyar és fiának felesége vérző végtagokkal jutottak Nickels­dorf falu kórházába. Kommunista feljelentés foly­tán erős orosz katonai osztag elrabolta az orvosi műtét után, élet és halál között lebegő sebe­sült családot és erőszakkal visz­­szavitte, a vasfüggöny mögé, mielőtt az orosz zónán túlra me­nekülhettek volna. Az áldozatok­ról azóta természetesen semmi hir. Az amerikai közvéleményben sajtó utján széleskörű együttér­zést felkeltő gaztett ellen az Amerikai Magyar Szövetség az amerikai külügyi hatóságok és az Egyesült Nemzetek révén til­takozott. Akik a páratlan em­bertelenségre amerikai ismerő­seik figyelmét fel óhajtják hiv­­ni, a tragédia részletes angol­­nyelvű leírását’ díjtalanul meg­kaphatják az AMSz központi irodájától: Room 527 Mills Bldg., NW, Washington 6, D.C. Meghalt Msgr. Eördögh Elemér Msgr. Eördögh Elemér pápai prelátus, Toledo, Ohio-i plébá­nos 79 éves korában meghalt. Kassán*született, egészen fiata­lon, mindössze 22 éves korában szentelték pappá, 1911-ben jött Amerikába s előbb Throop, Pa.­­ban, majd 1913-ban Toledo-ban folytatta működését. Több, mint négy évtized alatt a 120 főből álló magyar egyházközséget 4,000 lelket számláló hatalmas egyházközséggé fejlesztette aka­dályokat nem ismerő szép mun­kájával. Uj templomot, díszter­met, uj iskolát építtetett Toledo­­ban. 1929-ben pápai prelátussá nevezték ki. A magyar ügyek egyik legnagyobb tekintélyű szó­vivője volt, amerikai magyar é­­letünk kimagasló egyházi vezér­­férfia. Az első világháború alatt és után sokat tett a szibériai magyar hadifoglyokért és min­den jelentősebb amerikai ma­gyar megmozdulásba egyház­­községével együtt élénken be­kapcsolódott. Amikor a második világháború után Mindszenty hercegprímás Amerikában járt, Msgr. Eördögh prelátus látta vendégül Toledoban. Halálával az amerikai magyar­ság összességét veszteség érte. Legyen emléke áldott! Az Egyesült Államok törvény­­hozásának hatalmas washingto­ni palotájában, a Capitol ülés­termében Irving McNeil Ives new yorki szenátor a következő egyhangú felsőházi határozatot olvasta fel abból az alkalomból, hogy most 10 éve került az utol­sói magyarországi falu is orosz megszállás alá: „Rendkívül időszerű, hogy valamennyi magyar származású amerikai testvérünkkel együtt megemlékezzünk annak tizedik évfordulójáról, hogy Magyaror­szág egész területe a szovjet in­vázió dicstelen uralma alá ke­rült. A szabad világ sohasem fog belenyugodni abba, hogy ennek a vitéz népnek a könyörtelen le­igázása megtorlás nélkül marad­jon. Szabadsághoz való jogát már Kossuth Lajos, az Ameri­kában is nagynevű államféríiu korában régen kiérdemelte a magyar nép. A szabadságért leg­utóbb folytatott hősi küzdelmé­ben a mártír Mindszenty József adott uj reménységet mindazok-AZ ELSŐ AMERIKAI FILM BUDAPESTEN A Magyar Nemzet ismerteti a magyarországi filmszínházak­ban az elkövetkező félévben elő­adandó filmeket. Eszerint a szovjetvilágból bemut atnak majd 10 orosz, 9 magyar, 4 csehszlovák, 4 lengyel, 2 kelet­német, 1 román, 4 kínai filmet. A szabadvilág filmjei közül be­mutatásra kerül 4 olasz, 4 fran­cia, 3 angol, 3 francia-spanyol (Párizsban gyártott), 3 nyugat­német, 1 finn, 2 svéd, 2 mexikói, 1 argentínai, 1 ausztráliai, 3 japáni és 1 amerikai film. A bemutatandó amerikai film — az első, amely az ország bolsevizálása óta Magyarorszá­gon látható lesz: “A kis szöke­vény,” (The Little Fugitive), a­­mely mind az Egyesült Álamok­ban, mint Nyugat-Európában nagy sikert aratott. Hőse egy kisfiú, aki abban a tévhitben, hogy véletlenül megölte testvé­rét, “elbújdosik” a Coney Is­­landra. Nehéz elképzelni, hogy ezt a kedves gyermektörténetet, hogyan lehet amerikaellenes propagandára felhasználni, de a kommunista uszításnak a le­hetetlen is sikerül. A bolsevista propaganda szerint az amerikai gyerekeknek csak gyilkosságo­kon jár az eszük — s igy fogják ezt a meleg, hangulatos filmet is “átértékelni.” MAGYARORSZÁGI “HELYZETJELENTÉS” A londoni Daily Telegraph március 12-i számában Bemard Newman érdekes módon számolt be legfrissebb magyarországi személyes észrevételeiről, felte­hetően január végéről. “A megélhetés költsége meg­döbbentően magas. Kevés ér­deklődést találtam a politikai személyiségek felé. Ezek az em­berek nem sokat számítanak — mondták nekem. Az oroszok az urak. A mi minisztereinknek egyszerűen azt kell tenniök, a­­mit nekik mondanak. — Fiz tá­lján nem szigorúan pontos meg­állapítás, de ez az általáhos hie­delem, — írja Newman, majd igy folytatja: “A történelmi hagyományok nem halnak el egy nap alatt, a­nak, akik a kommunista elnyo­matás alatt szfenvednek. Az Egyesült Államok és Ma­gyarország népe közötti baráti kötelékeket több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos alapozta meg, népmilliókat felrázó kőr­útjával. Ez a barátság Amerika és a magyarság között nem csu­pán fennáll, hanem erősebb és tartósabb, mint valaha. Szivvel-lélekkel együtt va­gyunk a magyar néppel az isten­telen kommunizmus imperializ­musával vívott harcában. Vala­mennyi, amerikai imájához csat­lakozunk itt a Szenátusban a de­rék magyar nemzet mielőbbi fel­szabadítása érdekében.” Az országos tekintélynek ör­vendő íves szenátor beszéde a “Congressional Record” cimü hivatalos lapban nyomtatásban is megjelent. New York ma­gyarsága tüntttő felvonulást rendezett a Park Avenuen levő szovjetpalota előtt. Cleveland­­ban és egyebütt pedig műsoros ünnepség keretében emlékeztek meg a szomorú évfordulóról. miért egy töredék hatalomra ju­tott. A nemszláv magyarok szá­zadokon át a Nyugat felé tekin­tettek és megvetették az oroszo­kat. Ma a hódítókat ignorálják. Sohasem láttam egyetlen ma­gyart sem, aki egy orosz katoná­val beszélgetett volna . . . Ma­gyarországon a “kommunista” fogalom azonos az “orosz”-szal. A nép azt hiszi, hogy történel­mének egy szerencsétlen szaka­szát éli, de ez el fog múlni. Né­melyek azt hiszik, hogy a felsza­badítás világháború révén jön. Mások reálisabban, az ausztriai békekötést sürgetik. ‘Követeljé­tek, hogy az oroszok írják alá az osztrák békeszerződést, mielőtt bármi másról is tárgyalnátok’— mondogatják. ‘Ha egyszer Ausztriának megvan a béke­­szerződése, az oroszoknak nem lesz törvényes joguk arra, hogy hadsereget tartsanak Magyar­­országon. Akkor a dolgok meg­változhatnak.’ Erős érdeklődés van a régi kapcsolatok, különö­sen Anglia iránt. A legtöbb fel­nőtt idegen rádiókat hallgat.” “Az orosz nép elfogadhatja a visszatérést a "vaj előtt ágyuk!’ politikához, mivel ők erősen meg vannak fegyelmezve. A magya­rok nem. Úgy találtam, hogy az 1953-as keletnémet lázadás ha­tásai mélyen gyökereznek. Ha Rákosi a csavart tulhirtelen vagy tulerősen fordítja, erős el­lenállással kell számolnia.” ELTŰNT A SERTÉSHÚS A PIACOKRÓL Március közepén ez a helyzet a budapesti husfronton: A kor­mányrendelet, mely megtiltotta az őstermelőknek, hogy a sza­badpiaci árusítóhelyeken sertés­húst árusítsanak, azt eredmé­nyezte, hogy a sertéshús, 24 óra alatt eltűnt a forgalomból. U- gyanakkor az állami üzletekben is,csak elvétve, elégtelen meny­­nyiségben mérnek ki sertéshúst, amihez csak hosszabb sorbanál­­lás utján lehet hozzájutni. A la­kosság élelmezési gondjai egyre nőnek, különösen a' városokban. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! HÍREK rab-magyarországról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents