Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-03 / 9. szám

Iván a ködben . . . A londoni repülőtéren a hasu­kat fogták, úgy kacagtak. Iván nem akart lejönni a felhők kö­zül . . . Ebben a rovatban inkább a londoni leszerelési konferenciát kellene méltatni, ha volna ben­ne mit méltatni. A moszkvai vö­rös betyárok sokat beszélnek a leszerelésről. Szeretnék, ha más népek leszerelnének, mert hát akkor a Vörös Hadsereg igazán kellemes körülmények közt sé­tálhatna keresztül ezen a - kom­munista paradicsom gyönyörei­ben még nem részesült világon. Szóval a londoni leszerelési konferenciáról nem érdemes be­szélni. Az orosz álláspontot egy mondattal el lehet intézni: “Va­kulj világ!” Ellenben Ivánról, a pilótáról kell beszélni. A történetet úgy kezdenők, hogy Moszkvában ki­választottak egy szép, nagy és kényelmes repülőgépet. Ez a gép volt hivatva, hogy a roppant ér­tékes Gromikót — van-e ki e ne­vet nem ismeri ? — a londoni le­szerelési konferenciára szállít­sa. Gromikó különben is igen ér­tékes, de egy leszerelési konfe­rencián egyszerűen pótolhatat­lan, amióta Visinszkij, immár nyolcezer dolláros koporsóban kötelező közimádat tárgyává vált. Gromiko, ugyanis az a fér­fiú, aki Londonban sokat tud beszélni — hat verejtékező gyorsírót és legalább ugyan­annyi fordítót foglalkoztat, — anélkül, hogy bármi érdemlege­set mondana. Szóval, mint látjuk, idáig az történt, hogy kiválasztották a legkényelmesebb repülőgépet és a pótolhatatlan Gromikót. Még csak pilóta kellett, mégpedig nem akármilyen, aki ott Lon­donban majd a szabad levegőtől megbolonduljon és kereket old­jon .. . Válogattak a pilóták közt és a választás Ivánra esett. Kiderült, hogy Iván nemcsak ki­tűnő pilóta, hanem Leninnek, Sztálinnak hűséges tanítványa és áldott jó szivét elönti a bol­dogság, ha Bulganinra, vagy Kruscsevre gondolhat. Ilyen ember Iván és ilyen is kellett erre az útra. Nosza be­ültették hát a gépbe, de azért ad­tak melléje két, revolverrel illő­en felszerelt fogdmeget is, mert hátha Iván mégis csak megbo­londul . . . Drága terhével, Gromikóval igy szállt fel a gép Moszkvából, és igy érkezett meg London fölé. Sürü köd terjengett aznap London felett. Londonban a köd nem szokatlan, de Iván meg volt győződve, hogy ez megint vala­mi átkos imperiálista mesterke­dés. Iván gyanakvó lett. S ez a gyanakvása még csak fokozó­dott, amikor megszólalt a rádió­ja. A repülőtér beszélt hozzá, biztatva, hogy csak szálljon le. Ivánt azonban gyermekkorától fogva arra oktatták, hogy egy szót se higyjen az imperiálisták­­nak, ennélfogva leszállás helyett felkapta a gép orrát és bemene­kült — drága terhével, Gromi­kóval együtt — a felhők közé. A londoni repülőtéren türelmes emberek vannak, tovább hívo­gatták tehát Ivánt, de egyelőre sikertelenül. Iván ott bujkált valahol a ködben, eszeágában sem volt a leszállás, meg volt győződve, hogy valami csalafin­taság várja odalent, elvégre é­zer és ezer példa van arra, mi minden csapdát készítenek elő itt, nyugaton az ártatlan vörös embernek. A repülőtéren kacagtak. A gyenge humoru angolok még to­vább is kacagtak volna, de a helyzet egyszerre kezdett komoly lenni. Közben ugyanis, még öt másik repülőgép érkezett a tér fölé s ezek sem mertek leszállni, mert attól tartottak, hogy köz­ben Iván mégis meggondolja a dolgot s akkor az összeütközés kikerülhetetlen lesz. A repülőté­ren ott topogott több moszkvai nagyság: a pótolhatatlanul ér­tékes Gromikó üdvözlésére ki­rendelt szovjet bizottság, — va­lamennyien a londoni szovjet nagykövetség tagjai. A repülőtér igazgatósága vé­gül is arra kérte a jelenlevő szovjet légügyi attasét, menjen fel a rádiótoronyba és mondjon egy-két keresetlen orosz szót annak az Ivánnak. És igy lön. A légügyi attasé mondott né­hány keresetlen szót Ivánnak és a honi beszédmodor hallatára Iván kibukkant a felhők közül, végül pedig le is szállt. Gromikó drága lénye — Iván hathatós segítségével — igy ér­kezett meg Londonba, a leszere­lési konferenciára, hogy sokat, nagyon sokat beszéljen, — s vé­gül ne mondjon semmit. Nyugateurópa védelme Van egy hatalmas iratcsomó, ez a neve: Párisi egyezmény. Ennek az egyezménynek van­nak hibái, javasasszonyai és vá­randós mamái. A várandós ma­mákat biztatják is a szülésre, de nehezen megy. Általában a szü­lés nem biztatásra szokott tör­ténni. 'Különösen a francia mamával van baj ... De hagyjuk ezt, túl­ságosan komoly az ügy, semhogy tréfálkozni lehetne. A németek ratifikálták a pári­zsi egyezménynek azt a részét, amely fél millió német katonát kapcsolna bele Nyugateurópa védelmébe," — de összekaptak a Saar-kérdésen. A franciák is összekapnak ■rajta. De hogy a félmilliós né­met hadsereg mikor lesz tényle­ges része a nyugateurópai védel­mi rendszernek, arra csak a jó Isten tudna feleletet adni. A bevándorlási törvény módosítása Manuel Celler, a washingtoni képviselőház jogügyi bizottsá­gának elnöke megelégelte az uj bevándorlási törvény körüli egy helyben topogást és badta a mó­dosító javaslatot. Ezt inkább csak mint hirt jelentjük, mert egyelőre hozzászólni nem lehet. Celler képviselő nagyon jól látja, hogy a mostani törvény rossz és szinte a lehetelenséggel határos, hogy valaki átjusson a sokféle szűrőn. De az a kérdés: mikor j ut a Kongresszus elé és a módosító törvényjavaslat hány­féle módosulást szenved, amig az a sokezer szerencsétlen mene­kült ott az osztrák és német tá­borokban végre hajóra ülhet. A kongresszusnak biztosan megvan a maga oka, hogy óvatos legyen. Viszont, ami idáig tör­tént, nem egyéb, mint játék az emberi sorsokkal. Menekült em­berek sorsával. (Folyt, a 4-ik oldalon) Bezárják a Camp Kilmer katonai tábort Frank H. Higgins hadsereg­ügyi államtitkár bejelentette, hogy az Army junius 30-án le­zárja a New Brunswick melletti Camp Kilmer katonai tábort s az ott levő legénységi és tiszti állományt Fort Diü-re helyezik át. A hadsereg ezzel, — Higgins szerint — mintegy másfél mil­lió dollárt takarít meg évente. A Camp Kilmer lezárásával mintegy 1,000 civil alkalmazott veszíti el munkáját, New Bruns­wick és környéke üzleti élete pe­dig bizonyos mértékig meg fog­ja érezni a katonaság hiányát... (A Camp Kilmer 1949-től 1951- ig zárva volt, illetve aktivitása a minimálisra volt redukálva, tehát a katonaság távolléte nem lesz egészen újdonság New Brunswick és környékére néz­ve.) Az Army bejelentésével kap­csolatban Peter H. B. Frelin­­huysen washingtoni képviselő, akinek kerületében van a Camp Kilmer, kijelentette, hogy min­den el fog követni, hogy a tábor lezárásának tervét megmásít­sák. A sorozási törvény hibái Seaborn P. Collins, az Ame­rican Legion veterán-szervezet országos főparancsnoka kijelen­tette, hogy a mostani sorsolási alapon álló sorozási törvények sokban hozzájárulnak az ameri­kai fiatalság könnyelműségéhez és bűnözési hajlamaihoz. A mostani sorozásoknál u­­gyanis csak minden negyedik al­kalmas fiatalembert soroznak be katonának. De a többiek sorsa is bizonytalanná vált. Az alkal­mas korban levő fiatalok maguk sem tudják, mikor kerülnek szolgálatba, a munkaadók sem merik felvenni őket és igy foko­zatosan rossz hajlamok áldoza­tává válnak. Collins szerint sokkal helye­sebb lenne minden testileg alkal­mas fiatalt egy évi katonai ki­képzésben részesíteni és azután 7 és fél évig mint tartalékost ke­zelni. SAJÁT, vagy gyermeke arcképét csi­náltassa meg bélyeg-nagyságban és bélyeg-alakban, szélén fogazassál, bátul ragasztósán . . . Levélpapír­jára, üdvözlő-kártyáira ragaszthat­ja. Egy iv (100 drb..) $3.00. Meg­rendelhető: Foreign Book Shop, 240 Somerset St. (Hozza magával a kivánt fényképet, vagy nagtivot.) Magyar fiú kínai börtönben A kémkedés hamis vádja a­­lapján a kínai kommunista kor­mány által börtönbüntetésre ítélt 11 amerikai repülő közt egy magyar fiú is var/: Ifj. Kiba István, Id. Kiba István, Akron, Ohio-i honfitársunk' fia, — aki éppen a napokban, február 5-én a kommunisták börtönében “ün­nepelte meg” 23-ik születésnap­ját. Ifj. Kiba István négy évvel ezelőtt a középiskola elvégzése után önként jelentkezett kato­nának, a légierőnél pilótává ké­pezték ki és Koreába küldték. Ott alig két héttel megérkezése után, első légi missziója alkal­mával a kommunisták lelőtték repülőgépét s ő fogságba esett. Repülő osztagának kapitánya is magyar fiú volt, a new yorki Vaádi Jenő, aki Koreába utazá­sa előtt Akronban meglátogatta a Kiba családot. II. BAJAZID SZULTÁN MAGYAR-NYELVŰ LEVELE Tizenötödik századi magyar­nyelvű emlékről érkezett hir : a Szovjetunió Akadémiája Orien­talisztikai Intézetének török kézirat gyűjteményében talál­ható II. Baja#? szultán 1488 januárjában kelt magyarnyelvű levele is. II. Bajazid a Konstantiná­­polyt meghódító II. Mohamed szultán fia volt, akinek támadá­sait Mátyás király hires hadve­zérei: Kinizsi Pál, Gara, Fran­­gepán, Telegdi erdélyi alvajda stb. többször visszaverték. Ba­jazid a magyaroktól elszenve­dett vereségek hatása alatt 5 éves békét kötött Mátyás király­­lyal, s feltehető, hogy magyar­­nyelvű levele ezzel kapcsolatban Mátyáshoz íródott. ASSZONY, vagy leány állandó házi­munkára felvétetik. Kint, vagy bentlakással, szép házban, jó fize­téssel. Telefonáljon: Híllcrest 2-5080. (174 High St. Perth Amboy.) Elko T. Miklós az uj görög katolikus püspök Megírtuk, hogy Ivancho Dá­niel görög katolikus püspök be­tegeskedése miatt visszovonult. A National Catholic W. C. News Service multheti jelentése szerint XII. Pius pápa Msgr. Nicholas T. Elko prelátust, a Homestead, Pa.-i St. John the Baptist katedrális rektorát ne­vezte ki az amerikai görög kato­likusok püspökévé, aki már el is utazott Rómába, püspökké szen­telésének ünnepségére. Elko prelátus püspökké szen­telésének ünnepélyes szertartá­sa március 6-án, most vasárnap lesz Róma egyik legrégibb temp­lomában, a St. Clement keleti szertartásau egyházban. Eugenq Tisserant bíboros, a Kardináli­sok Kollégiumának dékánja és a Keleti Szertartásu Szent Kon­gregáció titkára lesz a felszente­lés prelátusa. A magasztos szer­tartáson több görög katolikus főpap fog résztvenni, köztük Gregory Peter Aganianian, Bei­rut, Lebanonból. Eikó püspök Donora, Pa-ban született 1909-ben. Szülei most is élnek ott. A Duquesne Univer­­sity-n és óhazában, Ungváron végezte tanulmányait. 1934 szeptemberében McKeesporton szentelték pappá. McAdoo-ban és Clevelandban szolgált, majd a St. Cyril & Methodius szeminá­riumnak és a Munhall, Pa.-i ka­­tedrálisnak volt a rectora. A szentirástan professzora volt. Az uj püspök hazatérését Ró­mából husvétra, vagy husvét u­­tánra várják, amikor majd át­veszi egyházmegyéje vezetését, amelyhez az amerikai magyar görög katolikus egyházközségek is tartoznak. Elko püspök folyé­konyan beszél magyarul is. Sokezeréves illat Tut-Ankh-Amen sírjában egy másik koporsót találtak, amely Osiris isten képmását viselte. Ebben a koporsóban a legdrá­gább arany-, ezüst- és gyémánt­ékszerek közepette dús selyem­takaróban burkolva egy ifjú ki­rály bebalzsamozott holttestére bukkantak. Az arc takaratlan volt; a nyakat és mellet azonban virágkoszorul - borították, ame­lyek még illatoztak és az enyé­szetnek semmi nyomát sem mu­tatták ! NAPPALI általános házimunkára asszonyt keresünk. Telefon — WOodbridge 8-0917. A SZELLEM HARCA Egy nemzetet megölni nem lehet, Mert Isten élteti a szellemet, Egy nemzet csak magát ölheti meg, Ha eldobta magától a hitet. Szellem-szikrát belénk Isten adott, Ember által az nem lehet halott, ő szellemünk s lelkünk birtokosa, Ember nem lehet Isten gyilkosa. Ott, hol feltámad a sátáni vágy, Fegyverzete a véres kapzsiság, Bosszú szomja Isten ellen liheg, De a saját bün-töre öli meg. Mikor a gyilkos háború kihal És elcsitul a gyász fájdalmival, A Magvető zeng a romok felett, Harcba hívja a lelket, szellemet. Az ő csatáján biztos a siker, Területéről minden ff azt kiver, A lélek ha Krisztusban összef og, Sídya alatt a rabló összerogy. De egylélek légy, édes nemzetem, Meződ gazdag kalászt csajc úgy terem, Aratód ha egymás ellen kaszál, Töltözni a keselyű oda száll. Homokjával az Idő beporoz, Sirocl felett kárörvend a Gonosz, Mert ki megoltja lelkét, szellemét, Létet, jövőt az hiába féméit. SZABÓ LÁSZLÓ MEGHÍVÓ Márciusi Magyar Szabadságünnepélyre Az Amerikai Magyar Szövet­ség Keleti Kerülete, a new yorki és környékbeli magyar egyhá­zak és magyar egyesületek MÁRCIUSI SZABADSÁG­ÜNNEPSÉGET rendeznek New Yorkban már­cius 5-én este 7 :30 órai kezdettel a Hunter College nagy díszter­mében (East 68-ik utca, a Le­xington Ave. és Park Avenue között), amelyre minden ma­gyar érzésű testvért, felekezeti és társadalmi különbség nélkül szeretettel meghívnak. Legyen ez az ünnepség a magyarság ér­zelmeinek hü kfejezője Amerika felé és legyen vigasztaló üzenet óhazában szenvedő testvéreink­hez. Ezen az ünnepségen minden jó magyar embernek részt kell vennie! MŰSOR: 1. Magyarruhás asszonyok, leányok és cserkészek diszfelvonulása 2. Amerikai és Magyar Himnusz ........... Mezey Zsigmond, a Hit Szava Énekkar, Antos Kálmán orgonamüvész 3. Ima.........Ft. Slezák Imre, a Szt. István r.k. egyház plébánosa 4. Elnöki megnyitó.......Yáger Lajos, az AMSz. Kel. Kér. elnöke 5. üdvözlőbeszéd....... Szántay Dániel, az AMSz. országos elnöke 6. Könyörgés............Nt. Urbán József esperes, a Bronx-i Függ. Magyar Református Egyház lelkésze 7. Nemzeti dal: Petőfi Sándor verse.......Nagyajtay György színművész 8. Énekszám...............................K. Tóbiás Margit énekmüvésznő 9. Magyar Búzavirág tánccsoport . Kapin Aranka és növendékei 10. Énekszámok.....Hit Szava Énekkar, vezényel Ft. Kilián Csaba 11. Angolnyelvü emlékbeszéd ................... SZÜNET Közben Révay István és cigányzenekara játszik 12. Tábortűz jelenet A New Yok és környékbeli magyar cserkészcsapatok 13. Énekszámok ............................... Mezey Zsigmond operaénekes 14. Magyar ünnepi beszéd ....... Bácskai Béla, az AMSz. központi főtitkára 17. Énekszámok Nt. Bertalan Imre, a passaici Magyar 16. Az Amerikai Magyarság szózata az óhazai testvérekhez .... Bodán Margit 17. Énekszámok.........■.. Nt. Bertalan Imre, a passaici Függ. Református Egyház lelkésze és a kórus 18. Kurucnóták ........................................................... Kátay Mihály 19. Kossuth nóta ............... Révay István zenekara és a közönség Műsorvezető: Falussy C. Alajos, az AMSz. ügyésze és központi vezetőségének tagja Zongorakiséretet Antos Mária, Bock Ferenc, Pongrácz István zongoraművészek látják el. Menjünk el erre a szép ünne­pélyre mi is innen Jerseyből mi­nél többen New Yorkba, hogy annál jelentőségteljesebb és im­­pozánsabb legyen az elnémított magyar nép helyett az amerikai magyarságnak ez a megnyilat­kozása a magyar szabadságesz­mék tettekbe lendülésének 107- ik évfordulóján . . .! BEJELENTÉS Lapunk olvasóinak nagy többsége folytatásos regény közlését óhajtja. Ennek az óhajnak teszünk eleget, amikor A JÖVÖ HÉTEN UJ REGÉNYT KEZDÜNK és azt heti hosszabb-rövidebb folytatásokban fogjuk kö­zölni. Uj folytatásos regényünk ismét GÁRDONYI GÉZA halhatatlan nagy magyar Írónk müve lesz s annak cime: “ANGYALOKKAL ATYAFISÁGBAN” (TE, BERKENYE) Hangulatos, múltba visszaringató szép magyar mese ez, amelynek egyetlen hibáját csak abban fogja találni az olvasó, amikor végigolvasta, hogy: hamar véget ért... Arra kérjük olvasóinkat, hogy hívják fel barátaik, ismerőseik figyelmét is a jövő héttől kezdődő uj regé­nyünkre: aki uj előfizetőként kezdi olvasni lapunkat, az évi előfizetési dijat ezzel a folytatásos regénnyel máris visszakapja tőlünk. N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents