Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1954-09-30 / 39. szám

? 1954. SZEPTEMBER 23. — Est in 1921 — PERTH AMBGY HERALD HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every thursday by LÁSZLÓ I. DIENES ' Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség — Editorial Office: 303 MAPLE ST. PERTH AMBOY, N. J. Telefon — Telephon©: If no answer—Ha nem k&p választ Hlllcrest 2-3528 Metuchen 6-1369 Subscription rates: $3.00 for one year ($4.00 in foreign countries) Előfizetési ára $3.00 egy évre (Külföldre $4.00) Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. Kedves Szerkesztő Uram: ... a hires és rendkívül nép­szerű Kára-Németh zenekar e­­gyik tagját, a mi Kára Péterün­ket és kedves feleségét szép ün­neplésben részesítették barátaik és tisztelőik a Szent László Hall­ban, Brunswickon rendezett meglepetést díszvacsorán! Ott voltak a család barátai és ott volt ezen az ezüstlakodalmon mindenki, aki Kára Péterben és feleségében meglátta, felismerte a magyarságért és a köz érde­keiért odaadó hűséggel munkál­kodó igaz magyar honfitársa­kat! A politikai és társadalmi é­­let kiválóságai éppúgy eljöttek erre az ünneplésre, mint a köz­vetlen, régi jó barátok, magya­rok százai, akik évek és évtize­dek óta ismerik és szeretik Ká­­ráékat . . . Itt, ezen az estén bi­zonyosodott be-, hogy Káráék sok-sok évi munkája a magyar­ság körében nem volt hiábavaló, nem volt érdemtelen, nem volt elvesztegetett . . . Kára Péter, ha muzsikál, ha tűzoltói hivatá­sát teljesiti, ha politikai téren munkálkodik, ha a helyi magyar sajtót segíti munkájával. . . bár­mit, bárhol tesz, jól csinálja azt s jót tesz vele . . . az egész itteni magyarságnak hasznára van. S mellette ott áll mosolygóin, ko­moly segítő készséggel élete pár­ja és egész családja... A jó Isten áldása kisérje életük további fo­lyamán is őket . . . ezt kívánom tiszta szivemből én is! KIK MOZDÍTOTTÁK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Ezt a jóizü mondást Kása nagytiszteletü ur szájából idé­zem ide: Egy atyafit megkérdeztek, hogy náluk ki a család feje, kié a döntő szó, az övé-e, vagy az asszonyé? így válaszolt: — Én vagyok a fej ... a fele­ségem pedig a nyak ... a nyak pedig oda fordítja a fejet, ahová akarja . . . Ez sem kutya: Egy ember végrendeletet csi­náltatott s jókora vagyonát, mindenét a feleségére hagyta. A végrendeletet azonban a végén igy indokolta meg: “Aki az én én feleségemet halálom után el-Lapunk multheti számában beszámoltunk arról, hogy a Ma­gyar Savings and Loan Associa­tion, —— amely egy 32 évvel ez­előtt alapított intézmény, •— fejlődése során odajutott, hogy most saját házába költözött és a betevőinek takarék betétjét egyenként $10,000.00 biztosítot­ta és mint egy komoly pénzinté­zet szolgálja tovább is ügyfelei­nek, valamint a New Brunswick és környékén lkó, vagy távolab­bi vidékeken élő magyarságnak és más nemzetiségüeknek pénz­ügyi érdekeit. Az a fejlődés, amit ez a pénz intézet felmutat, nem a véletlen következménye. Az elgondolás és első megindulás egy nemes elhatározás szüleménye, de a to­vábbfejlődés és erőssé tétel a ve­zetők kiválóságának és akarat­erős munkájának eredménye! Az intézmény élén álló elnök, Gyarmati Lajos, személyét már bemutattuk. Most a tisztikar egy olyan tagját állitjuk olvasóink elé, akit személy szerint talán nem is kell bemutatni, hiszen mindenki ismeri őt. De mert ezen intézmény annyira hozzá­nőtt az ő személyéhez, szüksé­gesnek tartjuk, hogy olvasóink az intézmény pénztárnokának (treasurer), Biró Péternek ez­­irányu működését is megismer­jék. Biró Péter, — akit 1931 au­gusztusában, tehát 23 esztende­je választott meg az akkor még “Magyar Building Loan Asso­ciation” pénztárosává, — a hosszú évek során azzal a tör­hetetlen energiával, munkasze­retettel és ügy buzgalommal lát­ta el ezt a felelősségteljes tiszt­séget, amely őt minden munká­jában jellemzi é§ ä new bruns­­wicki magyarság egyik tekinté­lyes és tiszteletben álló tagjá­vá tette. veszi, az ezt a vagyont igazán megérdemli!’’ A hétvégén egy más városban jártam, nem is valami közeli vá­rosban . . . Találkoztam valaki­vel, aki itt él. Amerikában vagy negyven éve, egyszerű, de jó­­eszüx jóravaló magyar minden tekintetben. Ahogy beszélge­tünk, szóba jönnek valahogy a kommunisták, azok a vörös ma­­gyarkák, akiket a sok maszlag elbolonditott, vagy pedig azért sodródtak a vörös mocsárba, mert a társadalom valami bünülc miatt kidobta őket egyszer ma­gából s nem tudnak, vagy nem akarnak tisztességes, vezeklő módon visszatérni abba . . ■ Akik azt hiszik, úgy spekulálnak, hogy ha a kommunistákkal úsz­nak, éviekéinek a kloákában s a kommunizmus egyszer itt is ura­lomra jutna, ők abban az uj tár­sadalomban egyenrangú embe­rekké válnak . . . minden bűnük el lesz felejtve, meg lesz bocsát­va .. . Szóval, az ilyen vörösek­ről esett szó, én hoztam fel ezt a témát s az én magyarom csak haligatott-hallgatott egy dara­big, aztán bölcsen, sokatmondó­an csak ennyit mondott: Veres kutya, veres ló, Veres ember egy se jó! Hazajön a férjuram a temp- i lomból Vasárnap s ebédnél meg­kérdi tőle az asszony: I — János, miről prédikált ma a pap? — Hát a házasságról . . . — Aztán tanultál tőle vala­mit ? — Hát ... jó lenne:, ha csak annyit tudnék a házasságról, mint ö . . .! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS Az orvosi tudomány dismtn a m éhfullánk mérgének hatását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAiD” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz. fájda­lom nélkül enyhitőleg hat. Rheu­ma, Arthritis, Viszketegség, Csípő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Cim. JOHN TÓTH, 1143 Hillcrejt Road, South Bend 17, Indiana. bíró Péter Az a 23 esztendő, ami Biró Péter e2en munkája mögött van, az ő egyéb, sokoldalú közte­vékenysége mellett még jelentő­­ségteljesebb. Kiváló üzletember, a városi Parking Authority tag­ja 7 éve és tagja számos kiváló amerikai, vezetőszerepet vivő klubnak, mint Elks, Rotary, stb. Azonkívül tagja csaknem min­den magyar egyletnek városunk­ban. Biró Péter igazán szivét­­lelkét adta bele ennek a Magyar Savings and Loan Association­­nak a fenntartásába és fejlesz­tésébe. És most, amikor úgy mutat­juk be őt, mint az uj, saját házá­ba költözött Magyar Savings and Loan egyik erősségét és to­vábbra is pénztárosát, mi ma­gunk és az intézmény igazgató­sága is azt reméljük, hogy az a bizalom, amely ezzel az intéz­ménnyel szemben eddig is meg­nyilvánult, csak megerősödik azzal, hogy a biztosított kamato­zó takarékbetéteddel szélesebb lehetőségeket nyújtó intézmé­nyünknek Biró Péter a pénztá­rosa ! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Itt pihen olyan kocsmáros, Kivel nem volt senki páros. Duplán sokszor szívesen irt, Élni duplán még ő sem birt! Az az örökkévalóság Nem is olyan nagy távolság: Nagy Péter hatkor indult el S féltizenegykor érte el . . . ERDÉLYI SÍRFELIRATOK: Nem volt semmi baja Még csütörtök este S már péntek reggelre Kimeredt a teste. Felmászott a házra, Benyúlt a kéményen, Lehajolt, befeküdt, Dolgozott keményen S addig vakargatott, Hol nem is viszketett, Mig a kemény földre Le nem hengeredett. Itt nyugszik Olteari Dumitru: Belefult a Feketeügybe, A holttestét máig se találták meg . . . Itt nyugszik Pál Zsigmond, Kihűlt az kebele, Meghalt biz’ őkelme, mert Mán kéntelen vót vele. Itt nyugszik Imre Gábor A falun kivül, A falu is nyugszik Nála nélkül. Meghala végre valahára, Az egész falu kívánságára. Itt nyugszik Szilveszter Jankó, Meghalt egy szilva magtó’ — Lenyelte s ez volt a holta, Bár szegény kiköpte volna! Úgy mondják, hogy minden áron, Almát kivánt Benkő Áron, De gégéjén akadt a csutka S igy halt ő meg nagy kínokba’. ‘ÁLLAMKAPITALIZMUS, RABSZOGASÁGGAL SÚLYOSBÍTVA” (FEP) Roland Nitsche sváj­ci újságíró Budapesten, az idén nyáron szerzett személyes meg­figyelései alapján a következő találó jellemzést adja a magyar munkásság mai helyzetéről: “A kapitalizmus legyűrte a rabszolgaságot. A kommuniz­mus, mely a kapitalizmust akar­ta legyüni, mégis az államkapi­talizmus rendszerébe kötött ki, a rabszolgasággal súlyosbítva. Legfontosabb fegyvere a szemé­lyes szabadság ellen: az ala­csony bér . . . Egy szakmunkás átlagos havi béréből vásárolhat: vagy 8 pár női harisnyát, vagy 20 kilogram vajat, vagy 3 kiló kávét . . . Egy kereső képtelen eltartani egy családot. Az asz­­szonynak is kertsnie kell.” Nitsche három hosszú, képes riportban számolt be a zürichi Tages-Anzeiger hasábjain buda­pesti tapasztalatairól. Pesti is­merősei óva intették, hogy fel ne menjen a Svábhegyre, mert “az a (kommunista) boncok hegye, minden villában pártfunkcioná­riusok laknak, oda nem szokás sétálni menni . . . még soha sen­ki nem ment hosszabb időre sé­tálni a Svábhegyre.” A svájci újságírót a külügy­minisztérium melléje beosztott tisztviselője egy állami autón mégis felvitte a Svábhegyre. így írja le megfigyeléseit: “Felmegyünk egy hegyre, a­­melyen a leggyönyörűbb villák állnak álomszép kerttekben. Az utcák üresek. “Ki lakik itt?” — kérdezem. “Mind munkás” — mondja a veztőm. “És miért áll itt balra annyi rendőr?” — tu­dakolom. “Ott jobbra egy mun­kásszanatórium van” — kapom a választ. Mindegyre rendőrök állnak kiterjesztett karokkal az autó elébe s csak akkor engedik tovább, miután megnézték a szá­mát, amelyik állami autószám. Minden száz méterre rendőr áll. Minden utcakereszteződésnél rendőrcsoportok, mindig újból motors rendőrség — és az utcá­kon egyg lélek sem látható.” “Hogy hívják ezt a hegyet?” — kérdeztem. “Szabadsághegy” — a válasz. Ekkor egy gondolat fut az agyamon át. “Mióta hív­ják igy?” — kérdezem. “A fel­­szabadulás óta” — feleli kísé­rőm. “És hogy hívták azelőtt?” — tudakoltam. “Svábhegy” — mondja a külügyi hivatal tiszt­viselője és most már mindent ér­tek.” Könyvbarátok! Figyelem! Magyar könyvek nagy és egy­re jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hírnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. J. — Telefon: zékünket! — Foreign Book Shop, 134 French St., New CHarter 9-3791. MAGYAR KÖNYVEK LEGÚJABB VÁLASZTÉKA: JÓKAI MÓR: És mégis mozcg a föld (diszkiadás) 682 oldal ........ $4.50 GÁRDONYI GÉZA: Aggyisten Biri 2.50 Zivatar pékeknél 2.50 Amiket az u'.leiró elhallgat 2.50 Szunyoghy Miatyánkja 2 50 ” Kiki a párjával 2.50 A báró lelke 2.50 Te Berkenye ...................... 2.50 99 ” Hallatlan kíváncsiság 2.59 1 Szentjános bogárkák 2.25 HELTAY JENŐ: írók, színésznők és más csirkefogók 1.75 Kiskirályok 2.50 TAMÁSI ÁRON: Ábel a rengetegben (szép, uj kiadás) .................... 3.00 MAKKAI SÁNDOR: Táltoskirály (Erdélyi Széprniv. Céh kiad.) 3.50 NYÍRÓ JÓZSEF: A Sibói bölény (fűzve) 2.80 SZERB ANTAL: Gondolatok egy könyvtárban 6.50 RUDYARD KIPLING: A dzsungel könyve (nagyalakú, képekkel) 3.50 BOCCACCIO: Dekameron (kötve) 3.00 Foreign Book Shop (Magyar Hírnök Könyvesboltja) 134 FRENCH ST. NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon: CHarter 9-3791 (Postai rendelésnél külön néhány cent postaköltség)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents