Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1954-07-22 / 29. szám

Egy elmés diplomata a régi Törökországot nevezte “beteg embernek.” Ma a világ “beteg embere” Franciaország. Török­országban volt erő a felgyógyu­lásra. Franciaország esetében kevés a remény, — legalább is belátható időn belül. A szép fiatal nő, Marianne, — ahogy a képirók Franciaor­szágot ábrázolni szokták, — fő­leg a bensőjében romlott. Lé­lekben, mint az utcasarkok fes­­tettarcu nőszemélye. Már régóta csak névleg nagy­hatalom ; a gyakorlatban in­kább nyűgöt, mint segítséget je­lent szövetségeseinek, az Egye­sült Államoknak és Angliának. Mindannyiunk szeme előtt pe­reg le a nagy dráma, a francia nagyhatalom gyors hanyatlása. S ezzel párhuzamosan a mindig éber Szovjet könnyű játékszeré­vé válik. A kétségtelenül érde­kes látványt távolról sem tud­juk élvezni, mert a mi bőrünkre megy. Az Egyesült Államok már hosszabb ideje félig hátat fordítva, némi utálkozással ve­gyült szánakozással figyeli a franciák dicstelen ténykedését. Franciaországra, mint egyen­rangú szövetségesre és minden veszedelemben kész baj társra nem lehet számítani. Ennek megfelelően az amerikai külpo­litikát át kell értékelni, ahogy azt már Washingotnban régóta hangoztatják. Csodálatos, hogy Franciaor­szág a maga elesettségében is mennyire mohó és kapzsi. Indo­kína népeinek nem adott teljes fiiggetlenséget; nem adta meg nekik azt a szabadságot, ame­lyért érdemes legyen harcolni. Az a Franciaország, amelynek hajdani vezetői az első világhá­ború után elvakultan, vérben­­forgó szemekkel szabdalták da­rabjaira Magyarország ezer­évse földjét — a szent “önren­delkezési jog” nevében, — ma is gyarmati sorban tartja a füg­getlenségre megért népeket. In­dokínában nem volt nehéz dolga a kommunista propagandának. És Indokínában nemcsak az ve­szett el, ami a kommunista erők birtokába került. Ennél sokkal több. Az ázsiai népeknek még egyszer be kellett látniok, hogy a szabad világ nem tudja, vagy nem akarja megvédeni őket a mindent elönteni akaró szeny­­nyes vörös áradattal szemben. Az ázsiai népekben megint meg­halt valami, amit bizakodásnak nevezhetünk. Ez a legnagyobb veszteség. A kommunista pro­paganda most már könnyen be­férkőzhet oda is, ahol eddig nem lehetett volna talaja. A kép szomorú, de van benne valami biztató is. Talán el kel­lett következnie ennek a kudarc­nak, hogy az Egyesült Államok, a rab népek egyetlen reménysé­ge megtegye azt, amire már régóta készül. Nevezetesen azt, hogy újraértékelje külpolitiká­ját. Ha a francia nép képtelen észheztérni, — noshát akkor csak nyalogassa a sebeit önma­ga. Az Egyesült Államok éppen • elég hosszú ideig játszotta az ir­galmas szamaritánus szerepét. Bizonyosak vagyunk, hogy a francia nyűg nélkül több lesz az erő és lendület a nyugati szö­vetségesekben. dezte az amerikai szavazókat: “Ha most volna a kongresszusi választás, melyik pártra adná a szavazatát?” A megkérdezettek közül 52 százalék a republikánusokra szavazott volna. A Gallup-intézet most megis­mételte az előbbi próbát s az eredmény csak ugyanaz lett: 52 százalék a kormányzó párt ja­vára. Gallup szerint McCarthy szenátor és a hadsereg közti nyilvános veszekedés nem ár­tott a republikánus pártnak. , A bibi ott van ebben a közvé­leménykutatásban, hogy a ha­gyományosan demokrata déli államokból nincs semmiféle adata a Gallup-intézetnek. Már pedig ha a Dél kitart a demo­krata párt mellett, akkor a re­publikánus pártnak a többi ál­lamokban nem 52, hanem leg­alább 55 százalékos többséget kell szereznie, különben a kon­gresszusi képviselőház kicsúszik a kormány kezéből. Ha addig valami nem törté­nik az egyensúlyi helyzet kibil­lentésére, akkor a két nagy párt egyenlő esélyekkel indul az őszi választási küzdelemben. Ennek tökéletesen tudatában vannak Washingtonban. Egyre óvato­sabbak a mozdulatok, mint ami­kor két baj vívó a végső küzde­lemre készülve, keresi a másik gyönge oldalát. De hát ki merné azt jósomi, hgy az őszig nem történik sem­mi az egyensúlyi állapot meg­bontására?! A váratlan esemé­nyek korát éljük. Nyár van, forró nyár, de uborkaszezon nincs. Sem a bel-, sem a külpolitikában. Az amerikai demokrácia a gyakorlatbal “Sokféle nemzet, faj és fe­lekezet gyermekei vagyunk, akiket a szabadság és egyen­lőség egyforma mértéke ko­vácsol össze nemzeti egy­ségbe.” Törvényen kívül az amerikai vörösek Az amerikai kommunistákra lesújt a nemezis karja, — ezt az intézkedést régóta várta minden tisztességes ember. Az Amerikában eddig oly szabadon ágáló kommunistákat megfosztják állampolgárságuk­tól és minden ehhez kapcsolódó jogtól. Magát a pártot törvé­nyen kívül helyezik. Vannak az uj törvénynek el­lenzői még kormánykörökben is, mert — szerintük — igy a kommunisták földalatti szervez­kedésre kényszerülnek. Ez igaz, de a kommunisták eddig is a föld alatt végezték legveszélye­sebb munkájukat, — hiszen ezt igy írja elő nekik a moszkvai utasítás. Aki azt hiszi, hogy a kommu­nizmus nevű rákfenével kesz­tyűs kézzel kell és lehet bánni, — az enyhén szólva is naiv em­ber. Szerencsére ezek a naivak kisebbségben maradtak és a kongresszusi képviselőház egy­hangúan fogadta el a törvény­­tervezetet. Legfőbb ideje volt. A northcarolinai Greensboro volt az első város, amély elren­delte, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság korszakalkotó türelmi hatá­rozatának a saját területén is érvényt szerezzenek. Két nappal azután, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság kimondotta, hogy a külön­böző fajú diákoknak a nyilvános iskolákban való elkülönítése ti­los, az ottani iskolaszék utasí­totta a főigazgatót, hogy a fehér és néger gyermekek közös taní­tását azonnal valósítsa meg. A határozatot 6:1 szótöbséggel fo­gadták el. Aki a javaslat ellen szavazott, az intézkedést tul­­gyorsnak tartotta. Maga a Legfelsőbb Bíróság is elismeri, hogy az átmenet hosz­­szabb időt fog igénybevenni ab­ban a 17 államban, ahol a fajok elkülönítése kötelező és még né­hány államban, ahol megenge­dett volt. A döntés kötelező vég­rehajtását tehát az őszre halasz­tották, amikor a helyi viszonyo­kat és tekinteteket is mérlegel­hetik. A greensboroi iskolaszék a­­zonban példával kívánt elölj ár­­ni, hogy azután mások is minél hamarább kövessék a helyes u­­tat. A Délen sok helyen nehéz­­ményezték a Supreme Court döntését és remélhető, hogy a greensboroi példa hozzájárul a szenvedélyek lecsillapításához és a helyes intézkedések foga­natba vételéhez. * * * A massachusettsi Waltham város területén a Brandeis E- gyetem kétszáz holdas parkjá­ban, a három legnagyobb ame­rikai felekezet részére három különböző, de egymással össze­kapcsolt templomot építenek. A három felekezet: a katolikus, a protestáns és a zsidó. A modern templom épületek hasonlítani fognak egymáshoz és csak a szi­gorúan előirt különbségeket fogják felmutatni. A szabadban közös térség fog az istentisztele­teken megjelenő közönség ren­delkezésére állani. A zsinagógát a Hillel Foun­dation, a katolikus templomot a Newman Club, a protestáns templomot pedig a Diákok Ke­resztény Egyesülete fogja ke­zelni. A Brandeis Egyetem világi iskola, amelyet zsidó vallásu emberbarátok alapítottak hat évvel ezelőtt. Akkor még csak 107 növendéke volt az intézet­nek, az idén 867 diák iratkozott be az első évfolyamra és 40 vé­gezte el az utolsót. * * * A Legfelsőbb Bíróság a mek­­szikói származású amerikaiak emberi jogai ügyében is döntést hozott. Az egyhangú határozat megsemmisítette a texasi Edna­­ban gyilkosság miatt bűnösnek talált Peter Hernandez halálos ítéletét, azon az alapon, hogy ab­ban a megyében, ahol a bűnü­gyet tárgyalták, az alkotmány­ban biztosított emberi jogokat sértették meg az eljárás folya­mán. Az seküdtszék tagjai sorá­ból ott állandóan kizárták a mekszikói-amerikaiakat és igy Hernandezt N^regfosztották az alkotmány 14-ik módosításá­ban biztosított “törvény előtti egyenlőségtől.” Jackson County, ahol Edna község fekszik, most uj esküdtszéki eljárást fog élet­beléptetni, a mekszikói szárma­zásúak bevonásával és Hernan­dez ügyében újabb tárgyalást tűznek ki. A Határozat minden olyan megyére vonatkozik, ahol a mekszikóiakat eddig mellőz­ték, mert elvetették azt az ellen­érvet, hogy a- 14-ik módosítás csak a négerek védelmére szol­gál. “A törvény előtti egyenlő­ség mindenkit véd, kivétel nél­kül” — mondja a Supreme Court. Common Council A Piaristák New York környéki csoportjának megalakulása MEGHALT SZÉKELY­­HIDY FERENC Ha majd a falevelek lehullnak A közvéleménykutató Gallup­­intézet még májusban megkér- tanított Junius 27-én Budapesten 70 éves korában elhunyt Székely - hidy Ferenc dr., az Operaház ö­­rökös tagja. Dr. Székelyhidy a magyar operakultura egyik leg­­kimelkedőbb tagja volt, 1909- ben került az Operaházhoz és 1923-ban lett az Operaház örö­kös tagja. 1933-tól a Zeneművé­szeti Főiskola ének-főtanszékén A Piarista Diákszövetség New York Környéki Csoportja 1954 junius 27-én Woodbridge­­ben, a Carmelhegyi Boldogasz­­szony r. k. magyar egyházköz­ség nagytermében ülést tartott. Az ülésen Telegdy György fő­titkár a Diákszövetség részéről üdvözlő beszédet mondott, mely­ben megköszönte Főt. Lényi Vince hathatós segítségét és a szives vendéglátást, mellyel le­hetővé tette a woodbridgei ösz­­szejövetelt. Ezen az ülésen ala­kult meg a “Magyar Piarista Diákszövetség New York Kör­nyéki Csoportja.” Ebbe a cso­portba tartoznak azok az öreg­diákok és pártolótagok, akik New York állam déli részén és New Jersey államban laknak. A Connecticutban és Long Island City-n lakók maguk dönthetnek afelől, hogy melyik helyi cso­porthoz kívánnak tartozni (pl. New York, New York Környék, Connecticut). Az alakuló Köz­gyűlés, melyen 29 öregdiák és pártolótag vett részt, elhatároz­ta, hogy működésében a Diák­­szövetség alapszabályait tekinti irányadónak. A New York Kör­nyéki Csoport két évre (1956 december 31-ig) a következő tisztikart válaszottta meg: Rövid hírek... A SZERELMES TŰZOLTÓ Az ausztriai Stájerban Franz Fazeny tűzoltóparancsnokot há­rom rendbeli gyújtogatás vád­jával őrizetbe vették. Allhaming nevű helységben három Ízben azért okozott tüzet a fiatal tűz­oltó parancsnok, hogy ottani szerelmesét gyakrabban lát­hassa. CSAK GYANÚS LEHET . . . Cincinnatiban a bíróságon ki­derült, hogy John Burrelt csak azért irta fel a forgalmi rendőr, mert túlságosan óvatosan haj­tott. A derék rendőr azt hitte, hogy aki mai világban ilyen óva­tosan hajt, az egész biztosan va­lami rossz fát tett a tűzre. A JAVÍTHATATLAN VADORZÓ ”*A németországi Essenben egy 80 esztendős embert tyuktolvaj­­láson értek. Minthogy vissza­eső bűnös volt, másfél évi fog­házra ítélték. Az elitéit 60 évvel ezelőtt két rendőrt, aki vador­­záson érte, agyonlőtt, amiért halálra Ítélték. Kerek 43 évet töltött fegyházban, amikor fel­tételesen szabadlábra helyezték. A bíróság azt is megállapította, hogy a visszaeső bűnös nem szenvedett szükséget semmi­ben, hanem tisztán szórakozás­ból, vagy “belső lelki kényszer­től hajtva” lopott. Elnök: Msgr. Marina Gyula, kanonok (Manville) Alelnök: Kaleta Ferenc (Garfield). Tit­kár és pénztáros: Szőke József (New Brunswick). Az intéző­­bizottság tagjai: Bodnár Gábor (Garfield), Főt. Lényi Vince, woodbridgei plébános, Sónyi Walter (Franklin), Márton Sándor (Morristown), Zám-bory Sándor (Perth Amboy). Az ülés a központi választ­mányba, mint a Helyi Csoportot képviselő választmányi tagot, Marina Gyula elnököt delegálta. Marina Gyula beszéde után Pé­ter Gerencsér István, diákszö­vetségi alelnök a Piarista Rend nevében szótalt fel és javasolta, hogy a Hely Csoport vállalja el területéről egy magyar ifjú ösz­töndíját egy évre a Piarista A- tyák Konviktusában, évi $600 összegben. Az összejövetelt ba­ráti légkörben elfogyasztott e­­béd követte. A SZAMÁR ÉS AZ ALKOHOL Egy Emil Schneider nevű an­tialkoholista apostol előadást tartott a tengerparti belga vá­roskában. Egy példával akarta -a hallgatóság előtt érzékeltetni, hogy az ember csak megszokás­ból iszik alkoholt és nem a ter­mészet parancsára. “Vegyenek, kérem, például egy szamarat — mondotta — és állítsák egy vö­dör viz és egy vödör pálinka kö­zé. Mit gondolnak, melyik felé fog fordulni . .. ?” “A vödör viz felé!” — kiál­totta egy borízű hang. “És miért?” — akarta, levon­ni a tanulságot az előadó. “Mert szamár” — hangzott a felelet. NINCS TOVÁBB Az angliai Sheffieldben Mrs. Williamson ügyében kimondták a válást. Közvetlenül a házas­ságkötési szertartás után — 1949-ben — az ifjú férj élénk szóváltásba keveredett az anyó­sával. Utána a férfi kiment az ajtón s azóta nem látták. RÁKÓCZI NAP - PIKNIK, JULIUS 25-ÉN MAGYAR betűs, hordozható, majd­nem uj írógép eladó. (Olympia Plana). Telefonáljon vasárnap, vagy este 9-11 között CH 9-4575. MINDEN eladó Hotel New Bruns­wick lebontása miatt. 19 szoba be­rendezése olcsón egy héten belül eladó. Telefon: délután 1 -5-ig CH 9-4575. Nyitva esténként 6-9 között, szombaton 3-6 között. 26 Albany St. New Brunswick, N. J. GYÉMÁNTOS ÖNGYILKOSSÁG A délafrikai Fokvárosban egy Éppel nevű embert azzal vádol­tak, hogy csepészési szándékkal 21 gyémántot nyelt le. A védő hangoztatta, hogy védence ön­gyilkos akart lenni ... és a csi­szolatlan gyémántok életveszé­lyesen megsebezték a gyomorfa­lat. A vádlott nem kapott sza­badságvesztés büntetést, csak kétszáz font pénzbüntetésben marasztalták el. A Rákóczi Segélyző Egyseület New Jersey-i és Philadelphia, Pa.-i osztályai, a szokásos New Jersey-i Rákóczi Napot ezidén julius 25-én fogják megtartani a Linwood Grove-ban (Stelton, N. J.) Ez a Rákóczi Nap Piknik immár a 16-ik. Nagy napra ké­szülődik a résztvevő fiókokból álló rendező bizottság és tagság. A rendező bizottság élén Nagy Béla, a Carteret-i 41-ik osztály elnöke áll. Első alelnök: Kovács István, a New Bruns­­wick-i 19-ik osztály elnöke, má­sodik alelnök Perth Amboy 16- ik osztály elnöke, Dudics József, a többi alelnökök pedig a részt­vevő osztályok elnökei. Jegyző Bérezik Bertalan, Perth Amboy 16-ik oszt. titkára, pénztárnok Bodák János, a 41-ik oszt. pénz­tárnoka, a bizottság titkára pe­dig Farkas János kér. szervező. A Rákóczi Nap rendezésében résztvevő osztályok a követke­zők: 12-ik oszt. Newark, 16-ik Perth Amboy, 19. New Bruns­wick és 156 New Brunswick, 20. Trenton, 24. Elizabeth, 25. Woodbridge, 26. Bernardsville, 29. Jersey City, 32. Flemington, 34. South River 41. Carteret, 51. Passaic 76. Philadelphia, Pa., 100. Cliffside-Edgewater, 107. Baptistown, 128. Kearny, 158. Metuchen. A vásárló és előkészítő bizott­ság tagjai a Cartereti 41-ik osz­tály: Nagy Béla, Sütő János, Bodák János, Yuhász Gergely; New Brunswick 19: Körmöndy József igazgató, Farkas József, Kessler József, Deák Károly; Perth Amboy 16: Bérezik Ber­talan, Purzás Károly, Kézi Pé­ter Farkas János kér. szervező. Program rövid lesz, de érde­kes. Meg van hiva New Jersey állam kormányzója Robert B. Meyner. Jelen lesznek a városi, megyei és állami képviselők. A központi tisztviselők Kocsis Al­bert, elnök; Louis Varga, alel­nök. A New Brunswick-i Atléta Klub futballcsapata, mint ven­dég fog mérkőzni más vendég­­csapattal. A Rákóczi Napon minden év­ben találkozik sok régen népi lá­tott rokon, jóbarát és ismerős, falubeli a falubeliével . . . ezer és ezer magyar testvér nagy ta­lálkozója ez a nap! A Linwood Grove-ban van parkolóhely elég. Van bőven fe­dett hely is, úgy, hogy esős idő esetén is szórakozhatnak a ven­dégek. A zenekar nem más, mint hi­res Kára-Németh Testvérek. A- ki ott lesz, jól fog mulatni! Az autóbusz-járat a fiókok ü­­gye lesz a különböző városokból. A 134-es bus Newark és New Brunswick között közlekedik és minden órában a Linwood Grove előtt halad el. A Rendezőség és Vezetőség és a tagság nevében testvéri szere­tettel hiv és vár ezen nagy ün­nepélyre mindenkit! • MÉLYHÜTÉS A pennsylvaniai McKeespor­­ton Mrs. Dorothy Halfhill arra kérte a bírót, hogy vesse börtön­be a férjét. “Szeretem a férje­met, — magyarázta az asszony, — de mostanában más szoknya körül sündörög. Ha egyideig börtönben lesz, talán lehűl a szenvedélye ...” SZENT ISTVÁN ÜNNEP NEW YORKBAN Magyarország leg nagyobb nemzeti ünnepét, országalapitó Szent István királyunk napját az Egyesült Államok magyar­sága országos jellegű ünnepség keretében, az Amerikai Magyar Katolikus Liga rendezésében, a New York-i St. Patrick székes­­egyházban, augusztus 15-én dél­után 4 órakor ünnepli meg. Az egyházi ünnepséget nagy ma­gyar felvonulás előzi meg a Fifth Ave.-n, melynek részletei­ről a következő közlemények­ben fogunk tájékoztatást adni. Különös jelentőséget ad eb­ben az évben Szent István nap­ja ünneplésének az a körülmény, hogy Mária-évben, Magyaror­szág Védasszonyának napján, Nagyboldogasszony ünnepén a­­dózhatunk országalapitó Szent Királyunk ünnepének. Az Ame­rikai Magyar Katolikus Liga ezért e zarándoklatszerü ünnep­ség keretében óhajt hódolni “Patrona Hungariae”-nak, Ma­gyarország Nagyasszonyának, felajánlva ezen a napon a kö­nyörgő Magyarország imáit az istentelen kommunizmus rabsá­gában szenvedő szülőhazánk fel­­szabadulásáért. Szent István király ünnepe nemcsak egyházi ünnepnap, ün­neplését a magyar országgyűlés törvénybe iktatta. Az elnémított magyar nép helyett azonban most mi, a világ minden részére szétszóródott magyarok kívá­nunk Szent István ünnepségek megrendezésével, úgy ahogy azt eddig 900 éven át megtettük, országot alapitó Szent Kirá­lyunknak és ezer éves hazánk­nak Isten előtt hódolni. Az amerikai magyarság a múltban is felekezeti és politi­kai különbség nélkül vett részt ezen a legnagyobb nemzeti ün­nepen. Az Amerikai Magyar Kato­likus Ligát működésében kez­dettől fogva az egyetemes ma­gyar nemzeti érdekek védelme és szolgálata vezeti. Ezen a ha­gyományos nemzeti ünnepün­kön, melynek hangjait a rádió az óhazába is fogja sugározni rabságban sínylődő testvéreink­hez, szeretettel fordul a Kát. Liga minden hazafias és vallá­sos érzésű magyarhoz, hogy félretéve mindazt, ami széjjel­választhat, könyörögjünk és imádkozzunk együtt szenvedő szülőhazánk felszabadulásáért és Magyarország boldogulásá­ért. A mai Magyarország: “pokol a dolgozó embernek” Ezt állapítja meg a mai Ma­gyarországról a nagy svájci na­pilap, a világszerte ismert “Basler Nachrichten” bécsi tu­dósítójának tollából megjelent hosszú riport, mely megrázó ké­pet fest a mai óhazai életről, íme néhány megállapítása: “Sehol nem látni annyi rend­őrséget, sehol nem oly nyomasz­tó a szorongó érzés, hogy az em­ber állandó, láthatatlan ellen­őrzés alatt él, mint Magyaror­szágon, ahol az idegen számára még a szálloda megválasztása is alig lehetséges. Az idegent be­utalják egy államosított szállo­dába, amelybeij háromszor ak­kora árakat követelnek, mint a (Folyt, a 6-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents