Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1954-10-28 / 43. szám

Ho Csi Min egészsége A demokrácia gépezete lassan mozog, de bizonytalanul. Nem valami erőltetetten szellemes mondás akar ez lenni, hanem a tények egyszerű megállapítása. Mindjárt egy-két példát is fel­hozunk. A nyugati világ sokáig azt hitte (vannak, akik ma is hiszik), hogy Vörös Kina jó ba­rát, nem kell félni tőle. Ki kell tehát feléje nyújtani a baráti jobbot, lehetőleg úgy, hogy pénz is legyen benne. Még pedig mi­nél több. Ilyen értelemben küldték Wa­shingtonba is a jeletnéseket az Egyesült Államok megbízottai, akik ott a helyszínen, a Sárga Folyó partján szívták magukba ezt a kegyes felfogást. Ezek a kitűnő amerikaiak azóta sem győznek ámuldozni, hogy jósla­tuk távolról sem akar beválni. Egyesek éppenséggel rossz né­ven veszik, hogy olykor kérdőre vonják a megtévesztő jóslato­kért. Egy másik példát is mondha­tunk. Van egy ember, igy hív­ják: Ho Csi Min. Az amerikaiak máskjg# írják, de ők is igy ej­­vItartunk, hogy akarva, u^^^^Rrva ezt a furcsa nevet 'AP ^enek leszünk még jobban megtlÉfnulni. Kiderült, ugyanis, hogy él. Mégpedig igen jó egész­ségnek örvend. Idáig viszont az egész nyugati világ azt hitte, hogy csendesen elhunyt. Egyes jelentések szerint tüdőbajban, hiszen mindig olyan ösztövérnek látszott a fényképeken. Ahogy szokták mondani, hálni járt belé a lélek. Voltak olyan jelentések is, hogy gránát szaggatta szét, vagy egyik meghitt barátja kon­­colta fel. De minden jelentés megegye­zett abban, hogy igenis elköltö­zött az élők sorából. Nem tagad­juk, hogy ezt bizonyos megnyug­vással vettük tudomásul, Most azonban Ho Csi Min — kitűnő humorérzékkel — szép fényké­pet csináltatott magáról. Kö­vérebbnek látszik, mint valaha. És megelégedettebb is, mint va­laha. Van rá oka. Mellesleg Ho Csi Min talán Ázsia legveszedel­mesebb embere. Egyelőre Indo­kínában keverte a bajt, mégpe­dig fényes sikerrel. Valahogy furcsának találjuk, hogy — né­mi amerikai segédlettel — Fran­ciaország megvívott egy hosszú és véres háborút az indókinai kommunistákkal s egész végig abban a hitben ringattuk ma­gunkat, hogy a ferdeszemü, kecskeszakállas vezér már rég nincs az élők sorában . . . Végül is Ho Csi Min kénytelen volt fényképet csináltatni magáról. Egy pillanatig azon töprengünk, hátha a vörösek kémszervezete is ilyen rosszul működik. De csak egy pillanatig. Sajnos, az utóbbi időben szinte hetenként jelentkező kémbotrányok mást mondanak. Igen, attól tartunk, hogy Ho Csi Min nevét kénytelenék le­szünk megtanulni. Ha nem csa­lódunk, még sok borsot fog törni a nyugati hatalmak orra alá . . . Az uj “Maginot-vonal” A független Nyugatnémetor­szágot bevonták a nyugateuró­pai védelmi rendszerbe. A világ­sajtó történelminek nevezte azt a pillanatot, amikor a nagyha­talmak és Nyugatnémetor­szág képviseletében Adenauer kancellár — aláírták a szerző­dést. Dulles és Eden szivéről nagy kő esett le és méltán. Sike­rült nekik a szabad világ kátyú­ba jutott szekerét kiemelni. Pá­rizsban csak egy hiba történt. A franciák makacsok voltak a Saar-vidék kérdésében. Nem­csak makacsok, hanem mohók is. Nem engedték, hogy a tiszta né­met lakosságú Saar-vidék visz­­szacsatolódjék Németország­hoz s ez még sok bajnak lehet az okozója. Nem óhajtjuk a németeket pártolni, de nem egészen értjük a franciákat. Gazdasági okok késztették volna a franciákat arra, hogy ragaszkodjanak kö­römszakadtáig a szénben gaz­dag Saar-vidékhez? A franciák­nak még most is van jócskán gyarmatuk, tehát nyersanyag­hiányról aligha panaszkodhat­nak. A nyersanyagokban amúgy sem túlságosan gazdag Német­ország pedig nagy területeket vesztett keleten, tehát erre a ta­gadhatatlanul német* területre szüksége volna. Vagy a Német­ország és Franciaország közti Saar-vidékkel Párizs biztosí­tottnak látja magát egy esetle­ges uj német támadás ellen? Aligha gondolják ezt komolyan Párizsban. A németeket még a Maginot-vonal sem tudta feltar­tóztatni . . . Szinte biztosra vesz­­szük, hogy egyszerű zsarolásról van szó s előbb-utóbb a Saar­­vidék lesz Európa egyik puska­poros hordója. Mert hiszen a né­metek lemondtak ugyan pilla­natnyilag róla, de bizonyosan nem örökre. Kár, hogy igy történt. Külön­ben még hinni lehetne a francia­német barátkozás őszinteségé­ben. Az atomkorszak és a magyar tudomány Van egy adoma, vérbeli ame­rikaiaktól hallottuk. Washing­tonban fontos ülésre jönnek ösz­­sze az élvonalbeli atomtudósok. Még csak egy-két amerikai hi­ányzik, amikor az elnök megszó­lal ; “Tárgyalhatunk magyarul is . . Ez az anekdota rátapint az igazságra. Az első amerikai ál­lami támogatást Szilárd Leó dr. honfitársunk kapta a néhai Roosevelt elnöktől s ezzel a ma­gyar tudós elindította azt, amit ma atomkorszaknak nevezünk. Az amerikai sajtó és tudomá­nyos világ a magyarországi Tel­ler Edét tartja hivatalosan is “a hidrogén-bomba atyjának.” Ei­senhower elnök most az atom­energia ellenőrző bizottságba nevezte ki Prof. Neumann Já­nost, aki Budapesten született, ott végezte az egyetemet. Prof. Neumann a princetoni világhírű intézetben Einstein kartársa és a hidrogénbomba csak az általa szerkesztett finom kalkulátorok segítségével születhetett meg... Amerikai szakkönyvek állapít­ják meg, hogy a kis Magyaror­szág sokkal több tudóst adott Amerikának, mint a nagyság­ban hozzá hasonló többi nyugat­európai országok. Ha valaki a magyar kultúra magas színvonalában kételked­ne, — sok más minden mellett, — ezt is említsük meg. Buy United States Savings Bonds! KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT A Rákóczi Segélyzó Egyesület is szétküldi az AMSZ karácsonyi bélyegeit Az élet ködfedett útját járva, boldogabb jövőt keresve, az 1910 és 1914 junius közötti időben sok magyar kivándorló érkezett Észak-Amerikába, hogy a már szülőföldjén megépített, de a­­dóssággal megterhelt házát, vagy a jövőben megépítendő családi otthonra a szükséges pénzt megkeresse és újra vissza­menj en az akáclombos kisfalu­ba, ahol illatosabbak a füvek, szebben dalolnak a madarak . . . ahol minden mezei barázdát is­mert . . . Az első világháború kitörése nagyon sok kivándorolt magyar tervét megváltoztatta. Legtöb-STEFEL JÓZSEF ben itt alapítottak családot, mert a háborús években a visz­­szatérés lehetetlen volt. Aztán vége lett a háborúnak, megin­dult a hazatérés; családos és magános emberek ezrei siettek visszatérni a szülőhazába. így került a Youngstown, Ohio-ban született fiatal magyar fiú, Ste­­fel József, a csehek által meg-A pápa az erőszakos vallatási módszerek ellen XII. Pius pápa Castel Gan­­dolfoban fogadta a Rómában ülésező nemzetközi rendőrtiszt­viselő kongresszus tagjait és ál­lást foglalt vallomásoknak tett­­legességgel vagy kábítószerek­kel való kicsikarása ellen. Miért drágult meg a kávé? A washingtoni szenátus bank­­bizottságának az elnöke, J. Glenn Beall szenátor, aki a ká­­védrágitás ügyében a vizsgála­tot vezeti, kijelentette, hogy a tavaly nem volt kávéhiány, a­­mint azt az árdrágítók szerették volna a nagyközönséggel elhitet­ni. A kávéárakat New Yorkban a cukor- és kávé-tőzsde speku­lánsai verték fel — mondja a szenátor. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a kávé jogtalan áremelése már 293 mil­lió dollárjába került az Egyesült Államok népének. A szenátor azt kívánj a,, hogy a kongresszus tör­vénnyel fékezze a cukor- és kávé-tőzsdemanipulációkat. Be­jelentette egyben azt is, hogy meg fogják vizsgálni a tőzsdé­­sek adóügyeit is, hogy megálla­pítsák, kik vágták zsebre azokat a milliókat, amelyek a kávéárak folytonos emelése folytán a hasznot jelentteték. Mert ha volt bőven kávé felhalmozva a raktárakban — amint a vizsgá­lat megállapította, hogy volt —­­akkor jogtalan volt a régi árak mellett beszerzett kávét közel száz százalékkal felemelt áron hozni forgalomba. szállt, Észak-Magyarországra, ahol azonban nem sok időt töl­tött. 1925-ben visszajött Ameri­kába : uj életet kezdeni. Az első évek kezdő útja nagyon görön­gyös, viharos volt, különféle a­­kadályokkal volt telve; az élet Stefel Józsefnek sem termett tö­visnélküli rózsákat . . . Napjai akkor lettek derűsek, amikor kedves nejével, Lőrincz Karolinával megismerkedett. Az ismeretségből 1932-ben boldog házasság lett. Már akkor mind­kettő tagja volt a Magyar Build­ing Loan-nak. Itt kezdtek taka­rékoskodni. 1938-ban üzletbe kezdtek. Törhetetlen akaratere­jük, üzletfeleik iránti tisztele­tük gyorsan a felfelé haladás lépcsőjéhez vezette őket. High­land Park-i virágzó üzletük gyakran látogatott nemcsak a helybeli, de a távolabbi városok vevőközönsége által is. A Magyar Savings and Loan Association tagsága 1946 janu­ár havában választotta be Stefel Józsefet az Igazgatóságba. Ő most az egyetlen, aki a Highlad Park és Raritan Township kör­nyékén lakók által legkönnyeb­ben elérhető és kölcsönre vagy kamatozó betétek megnyitására vonatkozó kérdéseket a Magyar Savings and Loan titkárához el­juttatja. Use Your Right to Choose! Suppose the Liberty Bell should be able to speak today. Might it not say to us, as Elec­tion Day approaches: “Freedom, Americans of 1954, is self-government. Self­­government is in danger when the people do not use the pre­cious privilege of the ballot. “Use your vote carefully. Make sure your vote counts for con­tinuation of sound government, national and local, based on indi­vidual freedom, opportunity, and responsibility — on truly American principles. “Don’t let your rights slip away. Exercise your American citizenship. VOTE!” Karácsonyi csoma­gok külföldre A külföldre, tengerentúlra küldött csomagokat a hosszú tengeri ut után sok esetben szá­razföldön viszik tovább rendel­tetési helyére s ez hosszabb-rö­­videbb időt vesz igénybe. A cso­magok vámvizsgálaton és más formaságokon is átmennek, ami szintén késlelteti azok kézbesí­tését. Éppen ezért a*postahivatal azt ajánlja, hogy mindenki mi­nél előbb adja fel külföldre cím­zett csomagjait, amelyekben ka­rácsonyi ajándéknak szánt dol­gok vannak. Az alább felsorolt területekre s megjelölt idő előtt fleadott csomagok majdnem bi­zonyosan megérkeznek a cím­zetthez karácsonyra: Európába, valamint Dél- és Közép-Amerikába legkésőbb no­vember 15-ig kell feladni a cso­magokat. Afrikába és a Közel- Keleti országokba november 1- ig ajánlatos feladni a karácso­nyi csomagokat. A november 15 után feladott csomagok nem va­lószínű, hogy idejében megér­keznek karácsonyra a cimzettek­­j hez. Állami szenátor-jelöltünk CHARLES R. HOWELL washingtoni képviselőnk, aki az idei választáson szenátornak pályázik és ezúton is kéri ma­gyar barátainak a támogatását. 1955 júliusban lesz a Verhovay kon­venció A Verhovay Segély Egylet szeptember 27-én összeült őszi igazgatósági gyűlése felhatal­mazta az illetékes központi tiszt­viselőket arra, hogy kikérjék Pennsylvania állam Insurance Commissioner-jének az engedé­lyét, hogy a legutóbbi konvenció által meghatározott 1955. szep­tember második hétfőjétől kez­dődő időpont helyett a követke­ző nagygyűlést két hónappal előbb, vagyis 1955. julius 11-én kezdődőleg tarthassa meg az egyesület, a Rákóczi Segélyző Egyesület konvenciójával egy­idejűleg. A konvenciót összehívó elnöki rendelet fel fogja tüntet­ni azt, hogy a rendes tárgysoro­zat mellett a Rákóczival való e­­gyesités ügyében is ez a konven­ció lesz hivatva véglegesen dön­teni. KEDDEN: VÁLASZTÁS! Jövő kedden, november 2-án ismét “választ” az amerikai pol­gár ... szavazatával dönt... ki­nyilvánítja akaratát . . . Nemcsak az a fontos, hogy minden szavazati joggal biró polgár elmenjen szavazni, ha­nem az is, hogy tudja, hogy kire és mire szavaz! A jelöltek és kérdések ismertetésében ma már a sajtó mellett a rádió és különösképen a televízió visz nagy szerepet ebben az ország­ban és mire elérkezik a válasz­tás napja, a nép már sok min­dennel tisztában van s kinek-ki­­riek kialakult egyéni véleménye, meggyőződése van, Azok, akik az egyleti életben résztvesznek, jól tudják, hogy a tagság akarata csakis akkor jut érvényre igazságosan, ha a sza­vazásnál mindenki, vagy leg­alább is a tagság nagy többsége jelen van. így van az az orszá­gos választásoknál is: a nép aka­rata csak akkor jut igazán kife­­fejezésre, ha mindenki, akinek szavazati joga van, él azzal s le­adja szavazatát! Ebben rejlik a demokrácia igazi értelme: a népből, a népért és a nép által választott kormány, illetve tör­vényhozótestület intézze az or­szág, az állam, a megye és a vá­ros ügyeit! Jövő kedden, november 2-án minden szavazati joggal biró polgár, aki csak teheti, menjen el szavazni, hogy a nép együt­tes határozata annál határozot­tabb lehessen! Az Amerikai Magyar Szövet­séget fenntartó három nagy ma­gyar testvérsegitő egyleten kí­vül most a Rákóczi Segélyző Egyesület igazgatósága is ak­ként határozott, hogy szintén szétküldi a Szövetség karácso­nyi bélyegeit. A negyedmillió dolláros költséggel nemrég fel­épült uj bridgeporti Rákóczi székházban hozott határozat ér­telmében az eddigiek tetejébe igy még tízezer, egyenként 50 bélyegből álló ivet nyomat a Szövetség. A Nagy Fejedelem 1704-ben elhangzott kiáltványát eszerint több mint KÉT MILLIÓ pél­dányban küldheti szét kará­csonyra az Egyesült Államok magyarsága. A meleg, bársony- ’ színárnyalatokban remekbe ké­szült bélyeg közkívánatra jóval kisebb alakú a tavalyinál. így 40 helyett 50 bélyeghez juthat min­denki, aki a Szövetség célkitüzé-A KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRA BEVALLJA A HAMISVÁDASKODÁST A magyarországi kommunis­ta párt főtitkára, Kovács István világszerte feltűnést keltő beszé­det mondott, amelyet a magyar lapok is közöltek. Bevallotta a nyilvánosság előtt, hogy az ál­lamrendőrség biztonsági osztá­lya hamis vallomásokat csikart ki kínzásokkal és más méltatlan eszközökkel a foglyokból és ha­mis vádak alapján hoztak Ítéle­tet a foglyok fölött. őszintén bevallom — mondot­ta Kovács — hogy a titkosrend­őrség vezetői számtalan elvtár­sunkat tartóztatták le merő gya­nú alapján, bizonyítékok hijjá­­val, majd törvénytelen eszkö­zökkel vallomásra kényszerítve a foglyokat került sor Ítéletho­zatalra. Miután megjegyezte, hogy a titkosrendőrségnek ezek a veze­tői már letakarodtak a helyük­ről, igy folytatta Kovács: — Nemcsak súlyos tévedés volt ez, de bűn is a párttal és az elvtársakkal szemben, akik ár­tatlanul kerültek börtönbe, száműzetésbe. Pártunk és kor­mányunk erejét bizonyítja, hogy ezeket az eseteket, j ustitzmordo­­kat felülvizsgáltuk és az ártatla­nokat kiengedtük a börtönből. Péter Gáborról, a kegyetlen titkosrendőrségi főnökről is megemlékezett Kovács, hozzáté­ve, hogy Pétert életfogytiglani fegyházra ítélték. — A párt rehabilitálta az ár­tatlanul elitélteket — mondotta a kommunista párt főtitkára, a­­ki az első hivatalos személy Ma­gyarországon, aki beismerte, hogy skszáz embert, közöttük volt minisztereket, képviselőket küldtek börtönbe, vagy Ítéltek halálra az 1947-51 között folyó likvidálások idején. A sztálini seit támogatja egy-egy iv meg­váltásával. Ezeket a célkitűzéseket meg­szabta a nemes szivü Rákóczi fejedelem maga, több mint 250 esztendővel ezelőtt: “Istennel a Hazáért és Felszabadításért!” — jelmondatában, melyet zász­lajára tűzött. Az Amerikai Magyar Szövet­ség mindössze a Nagy Fejede­lem életművét idézi e karácso­nyi bélyegek révén, amidőn fel­hívja a müveit világ figyelmét a kuruckori állapotknál is siral­masabb mai óhazai helyzetre: “Kiújultak a magyar nemzet sebei ...” Hálás köszönettel adózunk négy országos fraternal bizto­sitó egyesületünknek, amiért a Szövetség célját nemcsak meg­érti, de áldozatkészen fel is ka­rolja. E támogatásnak legújabb tanúbizonyságaként mind a négy intézmény valamennyi tag­jának módot nyújt arra, hogy a karácsonyi bélyegek igénybevé­telével ismerősei körében han­got adjon a magyar fájdalom­nak és közvetlen adományával lehetővé tegye a washingtoni ! titkárság fenntartását. Négy nagy testvérsegitő tes­tületünk tagjai egyleti központ­juk címjegyzéke alapján, postán kapják kézhez pár héten belül az Amerikai Magyar Szövetség művészi kivitelű, jubiláris Rá­kóczi bélyegeit. Küldjék be érte adományaikat a mellékelt vá­laszborítékban ! idők rémségeiért a túlbuzgó lel­­kismeretlen szerencsevadászo­kat okolják. Az oroszbarátok, csakhogy a szovjet kedvében járjanak, mindenre kaphatók voltak. PÁNIKHANGULAT Megbízható magánjelentés sze rint a tömeges elbocsátások mi­att valóságos pánikhangulatban él Budapest lakossága. Bizony­talanság és félelem kapott lábra a munkahelyeken és az ottho­nokban. Az AVO helyett most a kíméletlen “leépítés” veszélye fenyeget mindenkit. Senkinek sincs biztonságban az egziszten­ciája, ez az általános érzés. Ben­ne élve az eseményekben, áz em­berek már nem tudják megítél­ni, vájjon az elbocsátásokat a csődbe jutott gazdasági helyzet indokolja-e, vagy pedig a kímé­letlen gazdasági intézkedések­kel akarja éreztetni a kormány, hogy a tömegeket ÁVO terror nélkül is kezében tartja és min­denki ki van szolgáltatva a rend­szer kénye-kedvének? Az u. n. racionalizálással kapcsolatban is kapkodás és fejetlenség észlel­hető a vezető kommunista kö­rökben. A csőd bevallása ugyan­is sokkal nehezebben megy, mint a termelési győzelmekkel és si­kerekkel kapcsolatos csalások és hazudozások. SZARMATA-KORI LELETEK Szarmatakori lakótelepeket és sírokat tártak fel Tápiószelén, mint a Magyar Nemzet (szept. 24) írja. Az egyik sírban Maxi­­miámus császár korabeli érmét találtak, amely alapján a temető korát Krisztus utáni IV. század elejére becsülik. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents