Hiradó, 1954. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1954-02-18 / 7. szám

VOL. XXXIII. ÉVFOLAM — NO. 7. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY 1954. FEBRUÁR 18. MINDSZENTY-HÉT AMERIKASZERTE FT. DR. VINCZE KÁROLY FŐESPERES KOPORSÓJÁNÁL Részletek Béky Zoltán esperes búcsúszavaiból “Fenség” vagy “Elnök Ur”? . . . Washington György, akit e “nemzet atyjának” hívunk nemcsak a katona és államférfi igazi példaképe volt, hanem bölcser előrelátó feje egy uj országnak, egy uj nemzetnek . . . Ezer és egy kérdésben kellett abban az időben időálló határozatokat és intéz­kedéseket tenni, amiknek áldásait ma mi oly természetesen létezők­nek vesszük . . . Hogy az ország féjét “Fennség”-nek szólitsák-e, vagy egyszerűen csak “Elnök Urnák” . . . ? Hogy a kongresszushoz szóló üzenetét személyesen mondja-e el . . . ? Hogy, mint a legfőbb hadvezér, csapatai élén szállj on-e síkra a csatatereken . . . ? Ilyen s hasonló kérdések is felmerültek akkor s hogy mindezekben oly időállóan, oly bölcsen tudott határozni, csak emeli szemünkben az ő nagyságát, amely előtt kegyelettel adózunk s tisztelettel, hálával gondolunk rá most is születésnapján ... Február 28-án lesz a New Brunswick-i Nap Endreyék New York-i rádióján Eisenhower Elnök a rab ' Prímásról / v Magyarország hercegprímása bebörtönöztetésének ötödik év­fordulóján Eisenhower elnök az alábbi levelet intézte Frederic Lawrence Vorbeck new yorki tanárhoz, a Mindszenty-barát amerikaiak egyesületének elnö­kéhez : “A kommunisták által üldö­zött magyar papok és lelkészek sorsáról nem feledkezett meg az Egyesült Államok. Szomorú helyzetüket Magyarország népe is éppenugy szivén viseli, akár­csak az egész civilizált világ. Mi, akik szabad földön élünk, nem feledkezhetünk meg- arról, hogy most van öt éve annak, hogy Mindszenty bibornokot perbefogták és bebörtönözték. Amerika népe jól tudja, hogy mennyire hamis vádak alapján marasztalták el. Elitélését vala­mennyien a lelkiismeret sza­badsága elleni merényletnek tartjuk ma is, amivel Magyar­­ország szellemi és erkölcsi létét igyekeznek tönkretenni.” Magyar ima a szenátusban Február 8-ikán, Mindszenty bíboros elítélésének évforduló­ján Richard M. Nixon, az Egye­sült Államok alelnöke, a Szená­tus ülését bevezető angolnyelvü ima elmondására kérte fel Var­ga Béla pápai kamarást, az utol­só szabadon választott magyar parlament menekült elnökét. Ez alkalomból a diplomaták részére fenntartott karzatot megtöltötte a Washingtonban megtelepedett magyarok vallási és pártkülönb­ségre való tekintet nélkül megje­lent impozáns küldöttsége; de sokan jelentek meg menekült közéleti férfiak közül New York­ból is. j! Hibátlan angol kiejtéssel el­mondott imájában Msgr. Varga a rab hercegprímás önfeláldozá­sát és a magyar nép mártiriumát idézte, könyörögve azért, hogy az Egyesült Államok az emberi jogok mentsvára maradjon és mielőbb hozzásegíthesse az el­nyomott középeurópai népeket a felszabaduláshoz. Nixon alelnök, Rev. F. B. Harris, a Felsőház hi­vatalos lelkésze és a megjelent szenátorok állva hallgatták vé­gig a Magyarország felszabadu­lásáért elmondott imádságot. Mint a török iga lerázása óta a harangok szava, ugyancsak déli 12 órakor hangzott el az ameri­kai Szenátusban első ízben ma­gyar ember ajkáról a felszaba­dulásért könyörgő fohász. Bentley képviselő hatalmas beszéde Magyarországért Congressman Alvin M. Bent­ley, Michigan-i képviselő, aki 1947 elejétől 1949 nyaráig mint LEVELEKET KÜLDTÜNK KI mindazon Passaic és környék­beli olvasóinknak, akiknek cí­mére hosszabb-rövidebb ideje mutatvány-képen, ingyen járt lapunk. Kérjük azokat, akik óhajtják, hogy továbbra is járjon címükre lapunk, küld­jék be a mellékelt válaszborí­tékban az előfizetési dijat, mert a jövő héttől kezdve már csakis előfizetőknek megy ki rendszeresen a lap. a budapesti amerikai követség tanácsosa élt Magyarországon, több mint félórás bfeszédet tar­tott a kongresszus alsóházban. A rendkívül népszerű amerikai törvényhozó saját tapasztalatai­ból idézett, amidőn Magyaror­szág sorsát ecsetelve Mindszenty hercegprímás elítélésének ötö­dik évfordulóján. A kongresszus diplomáciai karzatát ez alka­lommal is az amerikai magyar egyházak, egyletek képviselői és a menekült magyar politikusok csoportja töltötte meg. Bentley képviselő személyes tapasztala­tai alapján ismertette a Kon­gresszussal a Mindszenty-per részleteit. Miként súgta meg ne­ki egy budapesti orvos ismerő­se, hogy a hercegprímást a “mescal cactus” nevű mexicói bozót töviséből kivont scopola­mine méreggel oltották be, hogy “vallomásra” bírják. Miként loptak a tárgyalóterembe “pár­tatlan amerikai újságírók” gya­nánt bevált kommunista propa­gandistákat, mint pl. Peter Fürst; továbbá Wilfred Bur­chett, aki azóta történetesen Észak-Koreából küldözgeti vi­lággá Amerika-ellenes rágal­mait. Ezzel szemben megtagadták úgy az Egyesült Államok követ­ségének, mint az amerikai hír­szolgálati irodáknak, hogy ki­küldötteik jelen lehessenek a Mindszenty-per tárgyalásán. A hercegprímást viszont fizikai­lag annyira megtörték, hogy mindössze “beismerte” a vádat; sőt annyira alaposan betaníthat­ták szomorú szerepére, hogy e­­lőbb felelt az elnöklő nazi-kom­­munista biró kérdéseire, mint a hogyan azok elhangzottak . . . Alvin M. Bentley hangoztatta, hogy ő maga más vallásu ugyan, de kalapot emel mindazok előtt, akik saját életük kockáztatásá­val helytállnak elveikért a legel­­rettentöbb kínzások dacára. Ez a hősiesség az, amiért Ameriká­ban és az egész földkerekségen hallatlan tekintélye van a ma­gyar bíborosnak, aki előre látva a következményeket, nem hajolt meg a kommunisták terrorja előtt. “A Mindszenty mellett kitartó magyarországi tömegek ereje egyre nő a Vasfüggöny mögött. Ez az eszme a legerősebb fegy­verünk s ez ad reménységet ar­ra, hogy nemsokára ismét sza­badság és függetlenség lesz a Duna-Tisza táján. Ezért a szent ügyért áldozta fel magát a ma­gyar főpap, kinek vértanusága eszerint mégsem volt hiába” — fejezte be nagyhatású beszédét közép-Michigan daliás kongresz­­szusi tagja. Mi sem jellemzőbb Congress­man'Bentley beszédének fontos­ságára, mint hogy nyolc képvi­selő szólalt egymásután hozzá, mindkét párt részéről. Rendkí­vül meleg, magyarbarát beszé­det tartott Frances Bolton, Cle­veland képviselőnő^, továbbá Peter Frelinghuysen, New Jer­sey képviselője, Jacob Javíts, New York, Kenneth B. Keating, Rochester, (N. Y.), Charles J. Kersten, Wisconsin képviselője, valamennyien republikánusok; továbbá Ray J. Madden, Indiana állam képviselője és Louis C. Rabaut, Michigan képviselője, demokraták és Antoni N. Sed­­lak, Connecticut republikánus Congressman-je. — (Amerikai Magyar Szövetség.) Végső akaratod volt, drága barátom, hogy koporsódnál az utolsó szó az enyém legyen. “Erősítsd meg a szivedet,” mon­dottad “és ne sírj, hogy mások se sírjanak.” S most, ahogy itt állok, csaknem megszakadó szív­vel ravatalod mellett, kérdem tőletek, tépett szivü, porig suly­­tott gyászoló sereg: lehet-é meg­indulás nélkül, a könnyek hulló árja nélkül búcsúzni e koporsó drága lakójától, Vincze Károly­­tól? Hiszen ő mindenünk volt nékünk. Benne mindent, ami né­­künk drága és értékes volt, el­vesztettünk. Úgy érezzük, hogy ennél rettentőbb csapás, na­gyobb veszteség nem érhetett minket, egyházunkat és egész a­­merikai magyar közéletünket. Hiszen ő nemcsak a tied volt, ösz­­szetört szivü özvegye és leánya, hanem mindnyájunké. Nemcsak a perth amboyi egyházé, hanem az egész Független Egyházé nem csak az amboyi magyarságé, ha­nem az egész amerikai magyar­ságé. Messze templomok harangjai zugnak. Gyászos kongásuk siró szavuk ide hallatszik a perth amboyi temetőbe. Messze száz­ezrek, szétszórt árva magyarok vannak itt lélekben a perth am­boyi temetőben és szórják be a kegyelet, a részvét, a hála és megbecsülés drága virágaival ezt a koporsót, az amerikai ma­gyar élet eme legkiválóbb egyé­niségének, legnagyobb halottjá­nak Dr. Vincze Károlynak a ko­porsóját. Úgy érzem Vincze Károlynál nagyobb magyar, hívőbb pap, a theologiai tudományoknak szak­értőbb művelője, a Krisztus ü­­gyének lánglelkübb harcosa, faj­tánknak árva magyar népünk­nek égőbb szerelmese — kevés járt még az uj haza földjén. Úgy érzem nála többet kevesen tettek, alkottak, nála maradan­dóbban kevesen írták be nevü­ket az amerikai magyarság tör­ténetébe. Mennyit harcolt, égett, küz­dött, irt, agitált egy tisztább, szebb, nemesebb, magyar éle­tért, egy szélsőséges eszméktől mentes magyar életnek a kiala­kításáért, fajtájának a feleme­léséért. Mennyit harcolt, égett, emésztődött és küzdött a mi drága örökségünkért, az ősök drága hitének a hitvallásos ma­gyar református egyháznak a megmentéséért. S hogy ma itt van egy darab szabad föld, ahol él az ősök hite és áll az elnémí­tott és halálra Ítélt lelki édes­anya mása, ahonnan védhetjük az ősök hitét és világgá kiálthat­juk a magyar fájdalmat . . . eb­ben iVncze Károlynak elévülhe­tetlen érdeme van. Ebben a szent harcban égett el hitéért, egyházáért, népéért, mint Dózsa György a legszen­tebb ügynek a tüzes trónján . . . A nemes, a nagy harcot meg­harcoltad . . .Az ügy győzött. . . de a vezér sebzett szívvel holtan fekszik a nagy csata után . . . Te tudtad Károly, hogy a győ­zelemre halálon keresztül vezet az ut ... De vállaltad, mert az ügynek lángoló szerelmese vol­tál... Pihenj csendesen... Nem volt hiába való a harc, a munka, a küzdés... Alkotásaid élnek... a Független Egyház áll . . . Az ősök hite él ... az ősi zsoltár zeng koporsód felett... szétomló ben Vincze Károlynak elévülhe­­f öld je takarja be . . . Mi a te küzdő társaid nem búcsúzhatunk tőled méltóbban, minthogy koporsódnál szent fo­gadást teszünk, hogy eszméid­hez hűek leszünk, alkotásaidat megőrizzük és megtartjuk, az ügyet, melynek Te martyr ja let­tél meg nem tagadjuk, a zászlót, amelyet te oly fennen lobogtat­tál, megvédj ük és nem engedjük a porba hullni soha ... Ez a mi virágunk a Te koporsódra . . . Te elmégy és itt hagysz min­ket... Elmaradnak a régi tájak... a régi arcok, hitvesed, leányod, szolgatársaid... Téged annyira szerető gyülekezeted... Uj világ nyílik meg előtted... Az örök Hazának, a Mennynek a kapu­ja... Uj arcok vesznek körül . . . “Az Isten Angyalaidnak dicső­séges serege, akikről annyit Ír­tál .. . Dicsőítsd velők a Nagy Istent, mint itt lent cseleked­­ted . . . Isten veled. MI ÚJSÁG...? A POSTAI alkalmazottak ké­rik á nagyközönséget, hogy Írja­nak szenátoruknak a Senate Bill No, 1685 s képviselőiknek a Con­­gresö-be a Bili No. 2344 dolgá­ban, hogy a posta ik a régen várt fizetés javítást megkapják. A mai dráguló világban az a fi­zetés, amit a postai alkalmazot­tak kapnak, nem elég, — külö­nösen családosok esetében — mert csakis tisztességes, gond­nélküli megélhetés biztosítása mellett várhatjuk, hogy postá­saink a felelősségteljes, nehéz munkát odaadó pontossággal vé­gezzék. Akinek pénz-gondja van, az nem tud száz-százalékosan a munkájára figyelni akármilyen munkában dolgozzék is. Egy le­velezőlapon, vagy pársoros le vélben ha Írunk a szenátorunk­­nak, vagy congressman-ünknek Washingtonba s megemlítjük a fentirt törvényjavaslatok szá­mát, javasolva a pártolást, sokat segíthetünk azirányban, hogy a javaslatból törvény legyen s a postai alkalmazottak a fizetés­­javítást megkapják! A KÁRA-NÉMETH Testvé­rek zenekara szokásos vasárna­pi rádió-műsorának ideje alatt most vasárnap déli 12 órától Mindszenty bíboros hercegprí­másról lesz megemlékezés abból az alkalomból, hegy most volt 5 éve az ő kommunisták általi el­ítélésének és mártir-rabságba dobásának ... A beszédet Msgr. Vargha Béla, a Nemzeti Bizott­mány elnöke fogja tartani. Or­szágszerte, minden magyarlak­ta vidéken felkérték a rádió­­állomások magyar órái­nak vezetőit e szomorú évfor­duló számontartására és a new brunswicki Kára-Németh műsor sem zárkózik el az idő átengedé­se elől. A WCTC (1450 ke) helyi rádió-állomás déli 12 órakor kez­dődő magyar műsorán vasárnap minden magyar ember érdeklő­désére számot tartó műsor lesz. Nagy magyar ese­mények májusban Ezidén, előreláthatólag, má­jus lesz az eseménykeben leg­mozgalmasabb hónap az ameri­kai magyar életben. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület a szokásos márciusi vezértestületi gyűlést május 17-iki kezdettel fogja megtartani, nem Washington­ban, az egyesület s^ékhleyén, ha­nem Cleveland, Ohioban. Azért tették az időpontot májusra és a helyet Clevelandba, mert ekkor fogják ott leleplezni, az egyik szép parkban az Ady-szobrot, a­­minek felállítását annakidején az egyesület konvenciója hatá­rozta el. A “Szabad Magyar Re­formátusok Világszövetsége” is május 21-22-23 napjain tartja Clevelandban első nagy-gyülé­­sét. A másik országos magyar ér­deklődésre számot tartó ese­mény New Yorkban lesz május 29-30-án; országos Verhovay ünnepség, illetve kuglizó-ver­­seny. Az immár 14-ik országos V e r h o v ay kugli-mérkőzések színhelye ezúttal itt keleten, New York városában lesz s a “testvériségi” és “hálaadó” na­pokat befejező “Budapesti Éj­szaka” elnevezésű estélyre, — amely a Hotel Commodore-ban lesz — 2,500 vendéget várnak. Az ország különböző részeiből, ahol sportoló, kuglizó Verhovay­­fiókok vannak, a versenyben résztvevő .csapatok és a vendé­gek már nagyban készülődnek a New York-i nagy napokra. (Az egészben csak azt tartjuk sajnálatosnak, hogy a két nagy magyar esemény csaknem u­­gyanazokra a napokra esik a Megemlékezés hetében s igy sok leendő “résztvevő” még nem tudja, hogy melyiken vegyen részt ... a Cleveland-i ünnepsé­geken-e, vagy a New Yorkin?) Labdarúgás Most vasárnap, február 21-én itthon, a Buccegleugh parki pá­lyán kupamérkőzés kerül leját­szásra. Az HAAC ellenfele a philadelphiai liga vezető trento­­ni Olden A. A. csapata lesz. A mérkőzés kezdete 2:30. B. MÁTYÁS Az orosz nem mutat hajlandó­ságot arra, hogy kitűzött céljaitól eltérjen Ha tehát bármilyen egyez­ségre lépnének a nyugati de­mokráciák az orosz kommu­nista imperializmussal, mig ez utóbbiak abba nem hagy­ják terjeszkedési célkitűzései­ket, tartós békéhez fűzött re­mények hiú ábrándoknak fog­nak bizonyulni. Erre a felte­vésre mutat Molotovnak a berlini tanácskozások máso­dik hetén előterjesztett béke tervezete is, minek elfogadá­sát az abban korvonalozott feltételek már előre is lehe­tetlenné tették. Endrey Jenő értesített, hogy az eredetileg február 21-re ter­vezett New Brunswicki Napot egy héttel később, vagyis febru­ár 28-án tartja meg New York-i rádió-óráján. Erre a dátum-cse­rére egy igen fontos ok kénysze­­ritete, amit Endrey igy magya­rázott meg: — Nagy esemény van készü­lőben a WLIB rádióállomás kö­rül, amiről magam is csak most kaptam hivatalos értesítést. Az uj leadó torony elkészült és an­nak felavatása és hivatalos meg­nyitása pont február 21-én lesz, amikorra a New Brunswicki Napot terveztem. Az uj torony megnyitási ceremóniáját a new yorki polgármester Robert F. Wagner beszéde fogja tetézni, amit mi is, aznapi programunk keretében, megismételünk. E- zenkivül számos vendégünk is lesz, akik ezt az aktust valóban díszessé teszik és igy jobbnak láttam a New Brunswicki Na­pot egy héttel későbbre halasz­tani, hogy több időt szentelhes­sek ennek a Jersey-i jelentős magyar városnak. Ez azért is lesz előnyösebb New Brunswick szempontjából, mert az uj to­rony lényeges változást fog je­lenteni, amennyiben nagyobb te­rületen és az eddiginél sokkal tisztábban és erősebben lesz hallható a mi programunk. Endrey Jenő és Pádly Margit 23 éves magyar rádió-órája te­hát február 28-án, vásárnap délután 8-tól á-ig, majd egy órai szünet után ismét 5-Ő1 üllő­ig tartja “SALUTE TO NEW BRUNSWICK” p r o g ramját, melynek keretén belül méltatni fogják városunk magyar életét, beszélni fognak a város magyar társadalmi és üzleti tényezőiről, egyházairól, egyleteiről és. új­ságjáról. New Brunswick-i te-’ hetségek és művészek szereplé­sével teszik majd valóban dí­szessé ezt a minden tekintetben különleges magyar rádióórát, a­­melynek 300,000 hallgatósága1 előtt fogják kidomborítani azt a fontos szerepet, amit a magya­rok játszottak e város és vidék ipari és kereskedelmi fejlődésé­ben. Kiemelkedő eseménynek készül február 28-án a new yor­ki magyar rádió “SALUTE TO NEW BRUNSWICK” program­ja! Úgy tudjuk, hogy már eddig is nagy számban sorakoztak fel üzletembereink és helybeli mű­vészeink, hogy ezt a programot minden oldalról elősegítsék. Mi magunk is minden erőnkkel és a legnagyobb jóakarattal segít­jük Endrey Jenő lelkes igyeke­zetét és nagyszerű magyaros gesztusát, amely egy szép cso­korba akarja kötni a magyar ér­tékeket New Brunswick városá­ban. Támogatj uk a gondolatot és buzdítjuk mindazokat, akik ezen a programon bármilyen formá­ban is szerepelni akarnak, je­lentsék be ebbeli szándékukat a mi irodánkban. Tegyük ezt a február 28-iki new yorki ma­gyar New Brunswicki Napot díszessé és méltóvá sajátma­gunkhoz. A WLIB állomás az 1190-es hullámhosszon kitünően hallha­tó nálunk is. Az uj torony, amely már most vasárnap kezdi el mű­ködését, a jelentések szerint New York legnagyobb állomása­ival egyenértékűvé teszi majd a WLIB rádióállomást, ahol End­­reyék immár 23-ik esztendeje hirdetik a magyar szót és tart­ják ébren a magyar szellemet. Hallgassuk meg már most va­sárnap a New Brunswicki Nap előzetes jelentéseit a rádión és az uj torony ünnepélyes cere­móniáját.

Next

/
Thumbnails
Contents