Hiradó, 1954. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1954-06-17 / 24. szám

NEW JERSEY KORMÁNYZÓJA A UNITED DEFENSE FUND ELNÖKÉVEL William A. Hughes, a New Jersey Telephone Company elnöke (balfelöl) átveszi Robert B. Meyner korímányzótól a kinevezést az államunkban lefolytatandó ezévi nagy United Defense Fund gyüjtö­­kampány elnökségére szóló kinevezését. A United Defense Fund a katonai szolgálatban levők segítésére alakult olyan szervezeteknek, mint a USO — Tábori Előadások, a United Community Defense Services, az American Social Hygenie Assn., a National Recreation Assn, és a United Seemen’« Service szá­mára juttatja el a begyűjtött adományokat. Jelenleg mintegy 3 millió amerikai van katonai szolgálatban, amelyből 120 ezer New Jerseyből van. “Amit teszünk s amit jószivüen adakozunk a katonai szolgálatban levők életének kellemesebbé tételéért, az a mi elismerésünk és meg­becsülésünk kifejezése azzal a nagyszerű munkává lszemben, amit a mi haderőnk véfríz!” — mondotta a Telefon-társaság elnöke a kam­pány vezetésének átvételekor. Több városban a UDF a helyi Com­munity Chest alapból részesül, tehát a vörös-tollas gyüjtőkampányra adakozással is segíthetjük ezt a célt. Nyári magyar elemi- és középiskolai tanitas a Bethlen Otthonban Koszta Márton kiszabadítása a “Coronet” magazinban A francia kormányválság ki­hatással van a világdemokrá­ciának a külpolitikájára A francit parlamentben La­­niel kormányának a múlt hé­ten bizalmatlanságot szavaz­tak. Öt héten belül ez már a harmadik próba volt, aminek a parlament a kormányt alá­vetette és mig két alkalommal alig néhány szavazat több­séggel sikerült Laniel kormá­nyának magát felszínen tar­tani, most harmadszor bekö­vetkezett az az előre várható kellemetlen esemény, hogy e­­zekbön a végtelen kritikus időkben Franciaországnak kormányválságon kell keresz­tül menni. A bizalmatlansági szava­zatnak a francia parlamenti szokás szerint az a következ­ménye, hogy ily esetben a mi­niszterelnök a kormánnyal e­­gyütt beadja lemondását. Franciaország jelenlegi hely­zetében ez nem olyan könnyű dolog. Ugyanis a bizalmatlan­­sági szavazat megejtése utáp Laniel miniszterelnök annak rendje és módja szerint azon­nal be is nyújtotta lemondá­sát Rene Coty-nak, a francia köztársaság jelenlegi elnöké­nek, azonban Coty nem fogad­ta le a lemondást addig, amig megfelelő egyént nem talál Laniel helyébe. Normális viszonyok között a francia belpolitikai válság nem okozna semmi nyugta­lanságot külpolitikai vonatko­zásban. Azonban a francia parlamentnek bizalmatlansá­ga saját kormányával szem­ben, bizalmatlanságot jelent azzal a külpolitikával szem­ben is, mit Franciaország je­lenleg követ. Ugyanis ez a bi­zalmatlansági szavazat kelle­metlen hatást gyakorolt a szabad világ demokráciáira is, mert ezek azért tömörül­tek, Franciaországot is bele­értve, egy nagy táborba, hogy együttesen védekezzenek az orosz imperalista kommuniz­mus erőszakos térfoglalása el­len. E védekezés hatályossá­gára a francia belpolitikai válság feltétlenül káros befp­­lyást gyakorol. A genfi tárgyalások való­színűleg rövidesen véget érnek Ennek első nyomát mindjárt a genfi konfereciával kapcso­latban is meg lehet állapítani. Ugyanis mihelyt nyilvános­ságra jutott, hogy a francia parlament 306 szavazattal 293 ellenében bizalmatlansá­gát nyilvánította Laniel kor­mányával szemben, Genfben az Egyesült Államok képvise­letében Bedell Smith helyettes külügyminiszter Anthony E- den angol külügymnniszterrel megállapodott abban, hogy a már hét hét óta folyó és sem­mi eredményre nem vezető nemzetközi tárgyalások ab­bahagyását a jövő héten aján­lani fogják. Erről már külön­ben is szó volt. mert a kom­munisták olyan kevés hajlan­dóságot mutattak a békés megegyezés lehetőségére, hogy a legkisebb zavaró mo­mentum is elég jogcímnek lát­szott ahhoz, hogy további i­­dőt és energiát ne pocsékol­janak a hiábavaló tanácsko­zásokra. A genfi tanácskozá­sok abbahagyásával a hideg háborúnak ez a legújabb feje­zete lezárul, s pedig — saj­nos — nem egészen a mi kí­vánságainknak a legmegfele­lőbb módon, Ugyanis a fran­cia parlamenti válság a sza­bad demokráciák egységének gyengítésével egyidejűleg a­­karatlanul is erősiti a kommu­nisták ügyét. Franciaország belső válságát 'külpolitikai okok idézték elő A francia parlamenti vál­ságot, ellentétben a régi szo­kásokkal, mikor belpolitikai egyenetlenkedések okozták a kormányok bukását, ez alka­lommal két külpolitikai kér­désben felmerült ellentétek i­­dékték elő. Az egyik az indo­kínai háborúban szenvedett­­kudarcok voltak, amiket meg­lehetett volna akadályozni, ha a háborút kezdettől fogva ko­molyabban és erősebben veze­tik. Ez elgondolás mellett leg­erősebben De Gaulle tábornok pártjához tartozó képviselők kardoskodtak, kik más kérdé­sekben Laniel kormányát rendszerint támogatni szok­ták. Nagyrészt nekik tulajdo­nítható a kormány bukása, mert más partok képviselői­vel együttesen képesek voltak megakadályozni, hogy a bizal­matlansági kérdés felvetésé­vel kapcsolatban a , bizalom megnyeréséhez Laniel a szük­séges 313 szvazatot megkap­hassa. A másik külpolitikai kér­dés, mi a francia népet mód­felett és állandóan izgatja az, hogy Franciaország milyen mértékben és milyen formá­ban vehet részt — ha ugyan egyáltalában részt venne, — egy szövetséges európai had­seregben? E szövetséges had­sereg felállításának a célja az orosz terjeszkedés elleni véde­kezés. Hogy mennyire és mennyiben érzik át a franciák e közös veszedelem elleni vé­dekezés szükségességét, mely­nek első feltétele egy egyesült szövetséges hadsereg felállí­tása lénne — ez az ő szemük­ben másodrendű kérdésnek látszik. Ami őket legjobban izgatja az, hogV ez által Né­metország nyugati részét fel kellene fegyverezni, s ezt az izgalmat még az sem csökken­tené, hogy maguk a franciák is végre együtt és nem egymás ellen harcolnának a németek­kel és nem kellene félniök az annyira rettegett német mili­­tarizmus uj életre kelésétől. Polgárosodók figyelmébe! Az Amerikai Magyar Szövet­ség bárkinek készséggel nyújt felvilágosítást és díjtalanul küld tájékoztató könyvecské­ket, melyből az amerikai alkot­mányról, törvényekről, stb. szükséges tudnivalókat elsajá­títhatják. Megfelelő számú je­lentkező esetén a polgárosodás­ra vonatkozó legfontosabb tud­nivalók magyarnyelvű fordítá­sát is elkészíti az AMSz, mely­nek uj cime: Mills Bldg., (Room 614), N.W., Washington 6, D.C. Kossuth-szobor leleplezés Californiában Julius 11-én fogják felavatni Kossuth Lajos szobrát Los An­geles, Cal.-ban. A rendező bi­zottság ezúton is kéri a ma­gyarság tagjait, hogy ha nyári ütjük során ezidőben Califor­niában lennének, feltétlen ve­gyenek részt ezen a szép és nagyszabású magyar ünnep­ségen. őszinte szeretettel kül­dik a meghívást. A rendező bi­zottság elnöke a Californiai Magyarság hetilap kiváló szer­kesztője, Szabados Zoltán. Az ünnepségen megjelenik s beszédet is mond Szántay De­zső, az Amerikai Magyar Szö­vetség országos elnöke Chica­góból. Ingyen kölcsönöz­hető mozifilm Egy 8 perc alatt leforgatha­tó mozifilm, amelyen Gábor Éva, Leslie Caron, Pier Ange­­li és Ricardo Montalban is sze­repelnek, ingyen kölcsönözhető klubok, egyletek, egyházak, iskolák és más szervezetek ré­szére. Ar 16 miliméters filmet, amelynek cime “The Million- Dollar Nickel,” az M-G-M hollywoodi filmgyár állította elő és azt mutatja, hogy'kül­földre irt leveleink mennyire mozdítják elő a nemzetek kö­zötti jobb megértést. A filmet a Common Council for American Unity-től lehet kölcsön kérni, közölve az időpontot, amikorra az-előadást tervezik. Cim: 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. A RENDSZERES HIRDETÉS folytán virágzóbbá teszi az üzle­tét, — mig a folytonos panasz­kodással határozottan aláássa azt. “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület Bethlen Ottho­nában 33 éve folyik a gyermek­­nevelés, árva és öreggondozás testvérsegitő munkája. 1952-ben befejeződött uj épít­kezéseink helyet és lehetőséget nyújtanak arra, hogy e nyáron julius és augusztus hónapokban gyermeknevelési programunkat kiterjeszthetjük 25-30 olyan magyar gyermek számára is, a­­kik intézeti szabályainknak megfelelően tanfolyamunkra felvehetők. A nyaralás, tanítás, teljes ellátás, mosás, szórakozások, di­ja gyermekenként havi $60, két vagy gyermek esetében e­­gyenkint havi $50, mely összeg a bejövetelkor egy hónapra .elő­re fizetendő. A felmerülhető or­vosi költségek a szülőket terhe­lik. A kies fekvésű, hegyekkel ö­­vezett völgyben levő szép, tiszta és jó levegőjű Ligonier re­mek fürdőző helyeivel a nyara­lók és turisták ezreit vonzza és üdíti fel. Otthonunkban hivata­los felügyelők vezetése alatt gyermek-nyaralási programunk olyan lesz, amely minden gyer­mek részére a legkellemesebb s legegészségesebb vakációzást nyújtja, amit a gazdaságunkból kitermelt friss élelmicikkek és a kitűnő magyar koszt egészíte­nek ki. A szellemi táplálékot, a ma­gyar tanítást és nevelést is hi­vatásos tanárok és nevelők nyújtják, kor és tudás, szerinti csoportokban: magyar irás, ol-Több mit kétszázezer ameri­kai folyóirat-árusnál kapható 25 cent ellenében a havonta közel három millió példányban, Chi­cagóban megjelenő Coronet ma­gazin júniusi száma. Ez a folyó­irat rövid, élvezetes, tanulságos cikkek ezreivel gazdagítja, bő­víti az amerikai olvasóközönség látókörét, immár hosszú évek óta. A júniusi Coronet magyar szempontból rendkívül fontos, az amerikai magyarság és egy­általában a bevándoroltak pol­gárjogai dolgában sarkalatos, lényegbevágó Írást tartalmaz. A 109-ik és az utána következő ol­dalakon ugyanis dióhéjban tá­rul szemünk elé Koszta Márton, Kossuth egyik hívének kiszaba­dítása osztrák fogságból. Ez volt az első eset az Egyesült Ál­lamok történelme során, hogy polgárrá még nem avatott, de arra Írásban igényét bejelentő ujamerikás teljes jogi, sőt kato­nai, illetve haditengerészeti vé­delemben részesült. A Coronet “Daring Diploma­cy” fejléc alatt megjelenő cikke mesteri fogalmazásban tárj a e­­lénk a Koszta ügy pontosan 102 esztendővel ezelőtt, Smyrna ki­kötőjében lejátszódott drámai mozzanatait. Sokan fognak a Coronet cikke után visszaemlé­kezni arra a nagyhatású televi­vasás, vallás, egyháztörténet, magyar irodalom, történelem, földrajz, kézimunka, magyar nóta és ének. A kurzus első fele julius 1-től 30-ig, a második fele aug. 1-től 28-ig tart. A nyilvános záró­vizsgát és ünepélyt kiállítással augusztus 29-én tartjuk meg. A tanári karban az Otthon igazga­tója és felesége mellett 4-4 hetes kurzuson tanítani fognak: Nt. Harangi László volt tanár, Nt. Vitéz Ferenc vallástanár, Dr. Zsíros József volt sáropsataki theol. igazgató, Nt. Elek Áron, Nt. Varga Lajos, O. P., felügye­lőnk s Csighy Marietta diako­­nossza testvérünk. Minden érdeklődés vagy je­lentkezés erre a cimre küldendő: Rév. Kecskeméthy József Bethlen Home Ligonier, Pa. NEMCSAK ERDŐ MEL­­LETT, DE SZÁLLODÁ­BAN SEM Jó LAKNI . .. Enngk megfelelően kell a népdalt átalakítani a bolsevista Magyarországon. A Magyar Nemzetben hosszú panaszos iratot olvashatunk ezzel a címmel: Kulturáltabb szálloda­­ipart! Szállodaiparunk nem fe­lel meg a korszerű követelmé­nyeknek. . . . Hivatalok költöz­tek be a legtöbb fővárosi és vi­déki szállóba. így Debrecennek öt hires szállodája volt. A meg­maradt egyetlen Arany Bika nem tudja ellátni a forgalmat. De más természetű hibák is vannak: nem elég kulturált a vendéglátás. Az ágyak kényel­metlenek, rosszak, a szobák gondozatlanok. Ágynemű, tö­rülköző gyakran nem tiszta. A vendégnek sokszor “elfelejte­nek” törülközőt adni. Sokszor szünetel vagy akadozik a me­legvízellátás. Fölényesen, tü­relmetlenül beszélnek a vendé­gekkel. A szobák jelzőcsengő­it általában leszerelték — va­lami megalázó “kapitalista csökevénynek” tartják. A szálló vendég félórákig keresgélhet, I amig megtalálja a szobalányt.” ziós adásra, amit egész Amerika szerte élvezhettünk ugyancsak Koszta Márton kalandjáról ez év elején. Úgy a Coronet cikkének, mint a televíziós Koszta-müsornak az avatott szerzője Dr. Andor C. Klay (Sziklay Andor) aki ma­gyar nyelven is legjelesebb pen­naforgatóink közé tartozik. És még a szive is úgy dobog, hogy élvezettel hallgathatjuk a mu­zsikáját, mint például a “Koszta Márton Esete” cimü tanulmá­nyának grand fináléjában, melyből szó szerint idézünk: “Volt magyar, mint beveze­tőnkben említettük, akiből sze­­recsen király lett. Volt olyan is, aki a francia marsall-botot nyerte el. Volt, akiből a lengye­lek legnagyobb uralkodója vált és volt, aki Madagaszkárt kor­mányozta. Volt, akinek tetteit ma is világszerte déli harang­szóval idézik vissza; olyan is a­­kadt, aki angol királyok őse lett és volt, aki vezéri kardot suhog­tatott az amerikai függetlenség csataterein az Ujhaza védelmé­ben. Volt magyar, akiből hajszál híján római pápa lett; egy má­sik, akinek hősi alakja, mint a protestantizmus v i 1 á graszóló bajnokáé, a genfi reformációs emlékművön magaslik; és volt olyan is, akinek álmaiból uj or­szág született Mózes népe szá­mára. Volt olyan, akinek tudós agya minden idők jövendő anyá­it végzetes kórtól mentetté meg; volt, aki amerikai meghatal­mazott miniszteri rangot ka­pott és koporsója fölött Argen­tina államfője mondott gyász­beszédet. Magyar alapította a legnagyobb délamerikai kato­nai akadémiát, egy másik pe­dig a legnagyobb amerikai iro­dalmi dijat; magyar volt az el­ső keresztény vértanú Kínában a tizenkilencedik században — és szinte végnélkül folytat­hatnánk a sort. De álljunk meg most ott, hogy: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar le­gény, aki — mint öreg Kuné urambátyám feljegyezte, — majdnem háborút idézett fel az Egyesült Államok és az oszt­rák császárság között. Iowa (ejtsd Á-jóva) állam­ban van egy falu, melyben a magyar, ha arra vetődik, ott­­honérezheti magát. Nincsenek akáclombos utcáskái, nem hal­latszik ki cigányzene a nagy; vendéglőből, muskátli sem virít az ablakok alatt és aligha akad a lakosok közt olyan, aki többet tudna Magyarország felől annál, hogy létezik vala­hol, ahol a madár se jár. Ho­gyan is tudnának róla többet, mint amennyit, teszem fel, Her­­nádvécsén tudnak Iowa állam­ról? És mégis: egy kicsit ma­gyar az a falu . . . Az a neve, hogy — Koszta. Koszta, Iowa, United States of America. Emeltek-e valaha szebb em­lékművet idegenben egy sze­gény magyar vándornak? A “Koszta Márton Esete” magyar nyelven könyvformá­ban, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület “Hungari­­ca Americana” sorozatának második kötete* gyanánt jelent meg. Tagjai részére ingyenes ajándékként küldi meg a közel 100 oldalas, regénynél is érdek­­feszitőbb munkát az Amerikai Magyar Szövetség: 614 Mills Building, NW, Washington 6, D. C. Elindulunk egyszer IRTA: SZEGEDY LÁSZLÓ Trianon után jött'a “Párisi Béke,” minek vörös járom lett a szörnyű vége. Nemcsak csonka lett az ezeréves ország; mostmár hitét, nyelvét, szintén elkobozzák. Vörös lobogó leng a királyi váron s felsír fájdalmában minden régi vár-rom. Ami történt rémes . . . romlással határos; csupa gyász, fájdalom minden magyar város. Gyászban minden falu; hős kurucz sasfészek; fölöttük tombolnak a pusztító vészek. S hol először lángolt a szabadság lelke; vörös most Rákóczi szülőháza, — telke. A Kassai Dómban: hervadt virág, pálma, kínosabb most benne hős Rákóczi álma. Jaj, mert szörnyű lehet rabsirban az álom s iszonyú fölötte a cseh-muszka járom. Mennyit szenvedhetnek a megszentelt hamvak, vérező gyötrődésén a sok rab-magyarnak. Jaj, hány gyilok érte Rákóczi hős lelkét, mikor a magyar hont újra széjjel szedték. Felpattan-e végre a sorsiakat zárja? Rabsirban e percet Rákóczi rég várja. Mit fog majd érezni, — Isten a tudója, ha Kassán dübörög az ő indulója. Elindulunk egyszer, — mindenki meglássa, tiprott magyar földön uj honfoglalásra. Táltos lován vágtat a Sereg vezére s újra magyar lesz a rabföld szívverése. Nem látni még arcát, ki a magyar táltos; mégis felujong a tanya, falu, város, .. . Vágtat, — egyre vágtat a vezér táltosa; szent himnuszunk hangját a szél elkapdossa. Felfigyel Kolozsvár . . . Sóhaj toz már Zágon; várják az uj vezért túl a Királyhágón. Nagyvárad, Udvarhely sírva felénk tekint; nem vártok hiába: összeforrunk megint! (iCaliforniai Magyarság)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents