Hiradó, 1954. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1954-01-07 / 1. szám
VOL. XXXIII. ÉVFOLAM — NO. 1. SZÁM. PERÍH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1954. JANUÁR 7. Megszűnik az Amerikai Magyar Segélyakció Üzen Mindszenty némasága . . .! Karácsonykor múltát esztendeje, hogy a vörös 1 banditák Esztergomban elfogták és Budapestre, az Andrássy ut 60-ba szállították Mindzsénty József bíboros hercegprímást ... Az ötödik szomorú évforduló alkalmából a new yorki Szent István r. k. egyházközség Fehér Termében sikerült gyűlés volt, amelyen több mint félezren jelentek meg magyarok, százezrek képviseletében, hogy hitet tegyenek a nagy magyar mártír mellett ... A mártír Magyarország mártír egyházfejedelme és szabadsághőse előtt hódolt december 27-én az amerikai magyarság, de ugyanakkor Rab- Magyarország milliói is velük együtt hallgatták ennek a tüntető nagygyűlésnek kiemelkedő szónoklatait, Főt. Gáspár János passaici plébánosét, aki a rendező bizottság elnöke volt, valamint Kállay Miklós volt magyar miniszterelnökét és Thomas A. Curran N. Y. állami belügyminiszteréét, amelyeket a Voice of America rövidhullám rádióadása közvetített a vasfüggönyön túl sínylődő véreinkhez . .. amelyeket a Voice of America röjjfhullám rádió-adása közve-ff*-- . - -titett a vasfüggönyön túl sínylődő véreinkhez . . . Father Gáspár János megnyitó beszéde nagy hatást váltott ki a hallgatóságból: — öt éve érkezett a hir, — kezdte keszédét Ft. Gáspár János, — hogy óhazánk első közjogi méltósága börtönben ül, láncokba verve. Egy ember állt ki és nem-et mert mondani. Engem üldöznek, — üzente híveinek, — titeket is üldözni fognak, ne féljetek! Én meggyőztem a világot! “Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.” Nem olyan régen e teremben fogadta Mindszenty Bíboros híveinek hódolatát. Itt maradhatott volna Amerikában; hiszen akkor már dübörgőit a föld alatta Magyarországon, de a mi kérő szavunkra azt válaszolta, hogy a pásztornak ott a helye, ahol a nyáj van. Van-e mondanivalója az amerikai magyarságnak? Nincs, — felelte. — Ha mondani valóm lesz, odahaza mondom el. Vannak, akik fordítva csinálják . . . A Hercegprímás mélyen hivő lélek, enélkül sohasem tudta volna vállalni vértanuságát, Nem vették a vérét egyszerre és az a mélyebb mártiromság. Földi értelemben látszólag vesztett, de örök értelemben győzött! Krisztus egy csöpp vízért könyörgött Nagypéntek délután a gethsemáni kertben. “Atyám, ha lehetséges, múljék el e pohár!” — És nem akkor aratta legnagyobb győzelmét? Hol Pilátus, hol Heródes? A kereszt a szószék és marad az idők végezetéig. Mindszenty némasága beszél, az Északi safktól a Déli sarkig hallható a szava. Most a börtönből prédikál hozzánk! — “Minden szeretetemmel veled vagyok és térden állva csókolom láncaidat, — j mondta XII. Pius pápa Mindszentynek, amikor Biborossá avatta. Mit vár ma tőlünk Mindszenty József? Mit prédikál á szelleme ? A vaílás ne tegyen különbséget köztünk! Fogjuk meg egymás kezét! Politika, annak árnyalatai, származás, cim, osztály, hitfelekezet ne jelentsen válaszfalakat többé! Mindszenty szelleme künn van és prédikál nemcsak a katholikusoknak, de mindnyájatoknak, — Fogjuk meg egymás kezét, ne bántsuk egymást idekinn. A veszprémi püspök, — Mindszenty József, — Mázában 156 üldözött zsidó várta a szabadulását. És vigyázzunk gyermekeinkre, nyelvünkre, szokásainknak, történelmünkre és földrajzunkra. A gyermekek tanuljanak magyarul! A tanítás a szülők dolga! Ha egymásra találunk, úgy Mindszenty pártján állunk! Nem, engedjük, hogy a vörös csillag eloltsa — a bethlehemi csillagot. Óriási hatása volt Ft. Gáspár szavainak. Amikor arról beszélt, hogy fogjunk össze, magyarok, a terem közönsége állva tapsolta meg. Ezután Falussy Alajos ügyvéd, a nagygyűlés ceremóniamestere olvasta fel Dulles külügyminiszter üzenetét: “Mindszenty Bíborosnak, a hit és szabadság rettenthetetlen bajnokának ügye nincs lezárva. Ez az ügy ma is ott lebeg az egész szabadvilág népeinek lelkiismerete előtt.” Hasonló táviratokat küldtek. Dewey kormányzó és több szenátor. Spellman Biboros-érsek megbízottja: Ft. Philip Furlong Mindszentyt Krisztus nagyszerű katonájának nevezte, akinek neve az istentelen barbárság elleni hadjárat zászlója lett. ❖ * * A nagy-gyülés amerikai szónoka Thomas A. Curran, N. Y. állam belügyminisztere mesterien felépített félórás beszédben idézte a hallgatóság elé a Biboros aszkéta alakját és drámájának legmegrázóbb részleteit. Úgy érzem, — mondotta az államminiszter, — hogy senki a mai emberiségnek olyan szolgálatot nem tett és nem tesz, mint Mindszenty, a parasztfiuból lett legnagyobb egyházi méltóság. A világ az ő szenvedésein keresztül tudta meg: mi a kommunizmus?... Mert akadhattak jóhiszemű emberek, akik a messzi távolból, rosszhiszemüek propagandájának hatása alatt a kommunizmust a demokrácia valamely továbbfejlődésének tekintették. A Kardinális ügye pucérra vetkőztette a világ előtt a kommunizmust... Ma már csak Moszkva ügynökei hisznek a kommunizmusban! Mikor Mindszenty Esztergomban, az érseki palota lépcsőjén szuronyok között búcsúzott édesanyjától, ezt mondta: “Lehet, hogy az élő Kardinális nem tudta úgy szolgálni a hitet, a hazát és az emberiséget, mint majd halott fiad fogja!” Most már ismerjük a kommunista kínvallatásnak legtöbb eszközét. A szovjet-börtönökben úgy vallanak, ahogy azt a titkosrendőrség parancsolja. És itt két nevet kell megemlítenem, akik nagyon sokat tettek avégből, hogy Amerika és a szabadvilág — tisztán lásson. Az egyik dr. Fábián Béla, aki megírta a Biboros élettörténetét, a másik Gabriel Pressman, amerikai újságíró. A világ ennek a két Amint Dobozy Arthur ügyvezető titkáj közli, az Amerikai Magyar Segélyakció (The American Hungarian Relief, Inc.) a közelmúltban tartott taggyűlése az intézmény munkájának beszüntetését és ezzel kapcsolatban a szervezet önkéntes felosztását határozta el. Amikor most az akció newyorki irodáját is bezárja, a magyar újságok révén ismételten hálás köszönetét mond mindazoknak, akik akár egyesek, akár intézmények, meleg érdeklődésükkel és áldozatos, odaadó támogatásukkal az akció munkáját lehetővé tették. férfiúnak cikkeiből és könyveiből eszmélt arra, hogy egy hatalmas, emberekre nehezedő erő törekszik kiforgatni az embereket énjükből; törekszik népeket, nemzeteket szolgává aljasitani. Mindszenty neve ma mindazoknak az összefoglalását jelenti, akik hisznek abban, hogy végül a szabadság győzedelmeskedik és nem lehet ur a világ fölött a bestialitás. Megtisztelő rám, hogy beleadhattam itt a hangomat a világot ébresztő kürtbe és angol nyelven világgá hirdethettem a börötnben szenvedő Mindszenty József győzelmét ... Az eszme győzlemét. Az ünnepségen Mezey Zsigmond, Bock Ferenc zongoraművész kiséretévle, magyar dalokat adott elő, elérzékenyitő, nagy hatással. * * * Kállay Miklós először szólt az amerikai magyarsághoz — Rendkívüli és váratlan megtiszteltetés, — kezdte beszédét Kállay Miklós, — hogy alig érkezve meg Amerikába, máris felkértek, hogy erről a pódiumról, a szabadság országában, a Magyar Szabadság-eszme inkarnációját, Mindszenty Józsefet méltassam. Tíz éve annak, hogy nyilvánosan nem szerepeltem, beszédet nem mondtam . . . Utoljára, tiz éve múlt e héten, a magyar Felsőház költségvetési vitájában szólottám. Előttem a Mezőgazdasági Munkás Kamarák egyik küldöttje beszélt, egy mezőgazdasági napszámos. Azzal végezte szivbemarkoló szavait, hogy egy nagy vihar elseperhet mindent, de a kis falusi., házakat, a munkás dolgos kezét és a házak körül a mezítlábas kis apróságokat, semmi a világon nem képes megtörni, elpusztítani! És ő ezek nevében tesz fogadalmat magyarságáról, egyetemes nemzeti érzéséről és Ígéretet ezek szolgálatára. Sokakat megrendített ez a beszéd, talán legjobban engem, aki már tudtam, de meg nem mondhattam, mi következik, mi az elkerülhetetlen vég! A szónokkal és velem szemben bársony karosszékben a magyar biboros Hercegprímás ült. Mögötte foglaltak helyet a felekezetek egyházi és világi képviselői. Ez a prímás, Mindszenty elődje, Serpdi Jusztinián volt. Szinte látszott rajta, hogy lelkileg lehullott róla a bíbor és felcsillámlik előtte az idő, amikor — akárcsak mint elődei, — maga is mezítlábas kisfiú volt. Abban a karosszékben ma Mindzsénty Józsefnek kellene ülnie, akiről nem tudjuk, hogy takarja-e megkínzott testét akármilyen palást, New Jersey állam “miniszterelnöke” EDWARD J. PATTEN a közismert és rendkívül népszerű Perth Amboy-i ügyvéd, Perth Amboy volt polgármestere, Middlesex megyei főjegyző, akit New Jersey állam uj kormányzója, Robert B. Meyner az állam egyik legfontosabb vezető pozíciójába, a “State Secretary” állásba nevezett ki. Ha államunkat, mint egy önálló országot tekintjük, amelynek feje a kormányzó és a különböző ügyosztályok vezetői a “secretary”-k, akkor Edward J. Patten a “miniszterelnöki” pozíciót tölti be New Jerseyben. Ennek pedig annnál is inkább örvendünk, mert nagyon jól tudjuk, hogy Eddy Patten ^„magyarok igaz, őszinte barátja, akit a magyarsághoz több évtizedes hosszú barátság fűz . . . Edward J. Patten az őszi választási harcokból győztesen kikerülő Meyner kormányzónak volt a kampány-’managere és a Secretary of State pozícióba való kinevezése előrelátható volt. Természetesen a kormányzói kinevezéseket az állami szenátusnak még majd jóvá kell hagynia, de Patten elfogadása bizonyosnak vehető annál is inkább, mert egy rendkívül megnyerő modorú, jóakaratu és mindenkivel csak jót tenni igyekvő egyéniségről van szó ... amely a hideg ellen védje; azt sem tudjuk, melyik börtön rabja, de azt tudjuk, hogy melegség árad felé mindenfelől, ahol magyarok élnek és ő benne él mindnyájunk szivében ... Nem tudjuk, van-e mindennapi élni valója, azt sem tudjuk, a kinvallatók mit raboltak el leikéből, szelleméből, erejéből. De azt biztosan tudjuk, hogy hitétől nem szakíthatták el! Ezzel szemben kínzói tehetetlenek maradnak, ameddig élete tart, amig a mécsese utolsót lobban. Mi volt Mindszenty életének a lényege? A fanatikus hit! A kereszténység törhetetlen védelme. Rendületlen és engesztelhetetlen ereje annak védelmében. Mindzsénty József az uj idők nagy Hitvédője! . . . ő a magyar katholikus hitet, egyházát és mindenek felett a híveit védte. Sohasem akart lelépni erről a vonalról. Ezek védelmében nem ismert meghátrálást, félelmet, megalkuvást. A katholikus vallás nem az “appeasment,” hanem a rosszal való kérlelhetetlen s z e mbenszállás hirdetője és gyakorlója! Ebben bontakozik ki azután a morálja: a jó keresése és ennek utjából a gonosz irgalmatlan félreállitása. így lett Mindzsénty az egyetemes magyar szabadság hordozója, amelynek nyakára készült hágni a rossz, hogy kitépje a lelkét, elfojtsa a hitet, a gondola-Újévi rádió-üzenet a magyar néphez A Voice of America magyarnyelvű rövidhullámú rádió-müsorán Újév napján az amerikai magyarság nevében hosszabbrövidebb beszédet mondottak: Ft. Jakab András detroiti r. k. plébános, az Amerikai Magyar Katolikus Liga országos elnöke, Suta Péter, a Bridgeport! Szövetség elnöke, Szántai Dániel, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, valamint Diénes László, a New Jersey-i magyar hetilapok szerkesztő-tulaj donosa és mások. Idegenek jelentkezése Mint minden év elején, most is minden nem-polgár amerikai lakosnak be kell jelentenie címét január 1 és 15 között a postahivataloknál kapható nyomtatványokon. A bejelentésnek legkésőbb január 15-ig meg kell történnie és a jelentkezési kártyákat személyesen kell bármely postatisztviselőnek átadni, azokat nem lehet postán beküldeni. Nem terjed ki a jelentkezési kötelezettség azokra az idegenekre, akik határidős tartózkodási engedélyt kaptak és tartózkodási idejük még nem járt le, tehát nem állandó amerikai lakosok. tot, a betűt, a szellemet. A nemzet egészében mögéje állt és a maga érzései és vágyai szerint a hitvédőből Szabadságharcost alakitott ki. Férfit keresett a nemzet és azt most a katholikus főpapban találta meg. Imáját az Úrhoz az egész nemzet kisérte. ünnepélyes protestációit a maga nevében, de a rábízott érdekek szolgálatában tette. És azt az egész nemzet irta alá és nyújtotta be a zsarnokok magukra zárt páncélajtaján. Mindszenty nem egyedüli képviselője történelmünkben annak a csodának, ami vele és körülötte történt. A vallási szabadságharc nem uj dolog nálunk: Bocskay István, Bethlen Gábor Írták zászlajukra. De az elnyomott felekezet védelmében elindult mozgalom mögé fölsorakozott az egész nemzet. A protestáns fejedelmek harca nemzeti lett, egyetemes, mindenkiért és mindenki hazájáért. Kiharcolták a békekötésekben, hogy a vallásszabadságot az egész világon először nálunk iktatták törvénybe. A nemzeti lét megmentéséért indított harc volt Pázmány Péteré a katholicizmus renszánszáért, mert csak igy látta elég erősnek a nemzetet, hogy abban a keretben, amit a történelem akkor szabott meg létünknek, megmaradhassunk. Ezek sorába jött Mindszenty, mint hívei hitét védő főpap, akit a nemzet életerje beállított hitével, papjaival és híveivel együtt a mindnyájunk magyarságának szolgálatába. A Hercegprímás nagy méltóságát jól viselte. Nem rangjának külsőségeiben, de a mártiromságban és a szenvedésben. Minden magyar előtt ő állt oda — a halál kapujába! Ma is a legnagyobb méltóságot hordozza: elöljáró népének gyötrelmeiben. Közel 1000 év közjogi folytonosság a Prímást nem állította úgy az ország első Háromszor gyorsabban a hangnál... Az uj Bell X-1A rakétahajtásos repülőgép háromszor oly sebesen száguld, mint a hang. 1600 mérföldes gyorsasággal Készül a holdrakéta löveg... Tudósok számításai és szakértők ellenőrzése mellett állítólag, már készül egy olyan rakéta-; löveg, amelyet a holdba'fognak' kilőni, de amelyben emberi lény nem lesz, csak műszerek és “robot”-készülékek. A löveget úgy szerkesztik meg, hogy vissza is térjen a holdból, fényképeket, pontos méreteket eszközölve útjában . . . (Nehogy valaki újévi kacsának vegye a fenti kis hirt, megemlítjük, hogy megbízható forrásból merítettük és legközelebb még írni fogunk erről.) zászlótartójának, mint az elmúlt öt esztendő mártiromsága. A magyar Prímásnak nincsenek már birtokai, palotái, kincstárai, de övé az egész magyar nép! Azt hiszem, közelebb jutottunk annak a kettősségnek a megértéséhez, amely Mindszenty életén végig vonul. Mint a magyar katholikus Egyház főpapja vívta meg harcát a hit szabadságáért, a vallásszabadságáért, a vallásszabadság gyakorlásáért, az Egyháza jogaiért, ő a tiltakozás, a védekezés engesztelhetetlen hirdetője volt: a hitvédő Mindszentyre figyel fel a nemzet, minden vallás és minden felekezet és mindnyájan, akiknek szabadságért repesett a a szivük, mind ő felé tekintettek. Megismétlődött a csoda! A hitvédő — az egyetemes szabadság hőse lett. Újjászületett a vallási szent kijelentések sorában helyetkereső nagy mondás, amelyet hála Isten, hogy ezen a szabadföldön már nagyon hallunk: “A szabadság egy és oszthatatlan !” Magyarországon a templomok a szabadság hajlékai lettek. A magyar szabadság gondolata elválaszthatatlan lett Mindszehty nevétől. A szabadságharcosok nemzete voltunk, annak kell maradnunk és lennünk a jövőben is! Most kicsik, gyöngék lettünk. De nagy szerencsénk van, a szabadság gondolatának élére, ami bizony a történelem az elnyomottak, a gyöngébbek kisajátított szava volt, ma a világ, a történelem és nem a múlt, hanem a jövő legnagyobb népe, nemzete, hatalma állt, az Amerikai Egyesült Államok. A Mjndszenty-eszmét pedig a világ minden része, minden országa és talán kivétel nélkül minden népe megismerte, tisztelni tanulta. De legnagyobbszerübben fogadta, ölelte magához Mindszentyt s annak népét az az ország, amelynek sok hü polgára, hü fia előtt beszélek, amely ország megengedi, hogy polgárai és fiai szeressék azt a hazát, ahonnét jöttek és ahová szabad gondolataiknak visszaszálnia. Amerika nagyszerű népe most már másodszor lobbant fel magyar szabadsághős szuggeszciója alatt és nyújtotta ki kezét az elnyomott magyar nép felé. Száz év előtt ezt a nagy tisztességet Kossuth Lajos, mint a szabadság gondolatának jelképe szerezte meg a magyar nemzet számára, most Mindszenty lobbantotta fel újra a megértés, érdeklődés és segítő készség nagyszerű amerikai tusuhan át a légen és az aviatika csodájának tekintik. A californiai Edwards bázison folytatott kísérleteket teljes siker koronázta. A gép percek alatt nagy magasságba emelkedik és itt, mint kilőtt puskagolyó süvít át a téren. Négy rakéta motor hajtja a gépet, fogékony oxigén és alkohol keverékkel. Az X-1A gépekkel órák alatt juthatnak el pilótáink a világ bármely részébe. Háború esetén megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek ezek a villámrakéták. Mire ellenséges légelháritók célba veszik vagy egyáltalán tudomást szereznek megjelenésükről, már rég túljutottak a szemhatáron. A Magyar Missziós Nővérek kérése Bár elkésve, — Karácsony után, — érkezett be hozzánk a Magyar Missziós Nővérek kérése, azt hisszük még sem későn, mert ismerjük az amerikai magyarok jószivét és azt, hogy minden nemes magyar ügyet készséggel karolnak fel. A Magyar Missziós Nővérek immár hetedig éve nemes szivek apró adományaiból közvetítik az Isteni Gondviselés jóságát az éhező, fázó, rokontalan magyarságnak. A második világháború 'után sok magyra katolikus és más hitvallású, egyszerű és magasállásu, szegény és jómódú fogott össze, hogy adományaikkal támogasság ezt a nemes intézményt. Jótevőik sorát minden évben fel kell frissíteniük, mert az öreg amerikásaik közül többeket magához szólított az Ur. Ezért e lap utján kérjük a jószivü magyarokat, álljanak melléjük s küldjenek egy-egy dolárt nemes munkájuk folytatásának lehetővé tételére. Gondoljanak arra, hogy a jószivü adakozókat megáldja az Isten. Mindent, amit a szegények, éhezőknek adnak, Jézusnak adják s jócseledetük bizonyára be lesz jegyezve az Élet Könyvébe. Most volt a/ Három Király napja. Az a nap, amikor a jászolban fekvő kis Jézus elé ajándékokkal járultak a keleti királyok. Vegyünk példát róluk s adjuk mi is ajándékunkat a kis Jézusnak tetsző célra, az ő nevében a Magyar Missziós Nővéreknek az általuk segített éhező, fázó, rokontalan magyarság részére. Az adományokat a következő címre küldjük: The Social Mission Service Sister M. Judith 227 East 72nd Street New York 21, N. Y. lajdonságát . . . A harcos befejezte harcát, de a jelkép él és — halhatatlan. A hívők hitével vívta meg csatáját, ez neki dicsőség, de nekünk kötelesség, hogy mi a hívek hűségével kövessük. Kövessük ? Hiszen nem irt elő Tiz Parancsolatot számunkra, de a jót és a nemest írásba foglalt tételek nélkül is követni lehet! Ez pedig világitóan, érthetően, olvashatóan sugárzik az ő rövid, tündöklő utjából . . . Mi az, amit ő előírhatna nekünk? Azt, amit életével megmutatott, hogy csak a magasabb rajtunk kívüli, rajtunk túli célokat nézzük, mert mi magunk (Folyt, a 4-ik oldalon)
