Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1953-09-24 / 39. szám

4-ik oldal Est. in 1921 — PERTH AMBÖY HERALD HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every thursday by LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség — Editorial Office: 303 MAPLE ST. PERTH AMBOY, N. J. Telefon — Telephone: If no answer-—Ha nem kap választ P. A. 4-3528 Metuchen 6-1369 Subscription rates: Előfizetési ára $3.00 for one year $3.00 egy évre ($4.00 in foreign countries) (Külföldre $4.00) Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. Kedves Szerkesztő Uram: ... az alábbi esetet nem az it­teni magyar portán hallottam, hanem néhai való jó Szarvas Pá­lunk írásaiból idézem, mert hogy ez is derűs hangulatra gerjeszti az olvasót, az én megbízásom pe­dig Szerkesztő uramtól egyszer s mindenkorra az, hogy akármit irok is, mindig legyen humoros valami is az írásomban ... Itt van hát ez az esőt . . .-!• '!• Egy magyarlakta városba “zöld” érkezett . . . Ügyes, szem­füles fickó volt az illető s ugyan­csak kinyitotta a két fülét, hogy hamarább beletalálja magát az itteni szokásokba. Azonban már a legelső este nagyon elcsodálko­zott, amikor., kihallgatott egy tárgyalást, ami két magyar földi között folyt le a következőké­pen: — Haló, Dzsim! — Haló Stif. — Hát hová méssz olyan ha­­riapba? — Csak a stórba ide a kóner­­ra . . . — Vacumerre, tán porcsapsz­­ra fáj a fogad? — Nosze . . . a miszisznek kell egy kis groszeri. — Később átjössz a pulrum­­ba? — A sóba akartam menni a bojszoklcal. . . — Hát trittóld meg ükét, te meg gyere pidozni velem! — Alrájt, veszek egy csenszet, hátha meg tudom fikszolni a dol­got . . . No, gud báj, Dzsim! — Gudbáj, Stif! A szegény “zöld ember” mikor ezt a se magyar, se angol beszé­det végighallgatta, kétségbeesve kérdezte az egyik öreg-ameri­­kást, hogy hát ez meg miféle nyelv, mert ő biz ilyet még soha­se hallott . . . Amire az öreg ma­gyar a nyírott bajuszát kétfelé simítva igy magyarázta meg a dolgott: — Well, ccsém, az tisztán ma­gyarul van, csak te még nofersté az amerikai bizniszt. Én is úgy vötam vele dzseszteszém mint te, dehát az csak nating, neked enihá még lacatájm van Ameri­kában! Csak védeminut egy pár hónapig, azután már ájdongivi lesz az egész angol beszéd... No most már érted, ugy-e? — Érti a nehézség! — felelte a grinhorn magyar bosszúsan — hiszen maga még jobban cifráz­za, mint az a másik kettő! . . . Staten Islandra egy nagy koszo­rúval egy halott tagtárshoz . . . no, ezt a sztorit a jövő hétre ha­gyom, hadd kacagok rajta még egy kicsit s hadd ismerjenek ad­dig is magukra e sorokból azok az asszonyok .. . (Még megérem, lekenyereznek időközben, hogy meg ne Írjam . . . ) Az egyik pikniken, nemrégi­ben, miután már kifogytak a dis­­kurálni valóból, azt mondja egy asszony az egyik körülötte leb­zselő,. aeresedőfejü embernek: — Milyen szép nadrágja van, Levendula ur! — Óh, asszonyom — feleli mé­lyen meghajolva a költői lelküle­tű atyafi — ha megengedi, hó­dolatom jeléül az ön lábai elé te­szem . . . Egy másik asszonytól megkér­dezte egy ember: — Miért olyan szomorú, Mrs. Nemondki? — Van rá okom . . . Képzelje, van egy fiatal férjem, aki foly­ton beteg . . . — Mit szóljak akkor én? Ne­kem van egy vén feleségem, aki folyton egészséges .'. . Beállít egy földink az egyik ismert magyar ügyvédhez s azt mondja: — Kérem, ügyvéd ur, ezennel megbízom, hogy perelje be ne­vemben Sziporka Jánost, mert ezelőtt három évvel vízilónak nevezett engemet . . . — Miért nem peretle be akkor mindjárt, három évvel ezelőtt? — kérdi az ügyvéd. — Azért, mert csak tegnap láttam először vízilovat! Manapság nagyon nehéz “ház­tartásbelit,” vagy házvezetőnőt kapni, még az egészen fiatal ki­segítő leányt is jól fizetik, mert nehéz szerezni . . . Egy magyar családnál egy ilyen uj leány van s a ház asszonya, óhazaiasan ma­gyarázza néfei hogy: — Tanulja meg, hogy mindig kopogtatni: kell, mielőtt valame­lyik ajtót kinyitná . ... Azt, hogy túlságosan jám­bor volt-e a leány, vagy pedig kissé szemtelen, nehéz lenne megmondani, mert a leány azt kérdezte vissza, hogy: — Akkor is kopogtassak, ha a jégszekrény ajtaját nyitom ki? A tanító azt kérdezi az iskolá­ban az egyik kis nebulótól: — Mondd, Pistike, mint mon­danál, ha egyszer csak a gólya egy kisfiút hozna hozzátok? — Csodának mondanám azt! — Miért? — Azért, mert az én mamám már két éve halott! ZALB a csodás hatású kenőcs FÁJÓ LÁBAKRA! Biztos hatású érzékeny, viszkető, égő lábakra, tyúkszemekre és ke­­küldje be ezt a hirdetést 1 dollárral mény bőrre. Ne Írjon levelet, és nevével, címével, s mi küldjük Önnek. BRIDGEFIELD DRUG CO. Dept. 10 E. 461 Gregory St. Bridgeport, Conn. MINDEN SZERDÁN “Ma­gyar Estély” van Woodbridgen, a Main St. 120 szám alatt levő ■‘Melody Club” mulatóban, ahol Csuhák Pista és nagyszerű ci­gányzenekara muzsikál. — Sanyikat — mondja az ö­­reg nagynéni — Ne csinálj gri­maszokat a száddal, mert egy­szer úgy marad . . . — Ahái, Jtdi néni, hát te is grimaszokat csináltál. . . !? Annak a három amboyi asz­­szonynak a sztoriját, akik az egylet megbízásából átmentek Imp. kézzel vert ACÉL KASZÁK KASZAKO 90c, $1.25, $1.50 26”—30”—32”. Darabja 4.00, lmp. acél KAPÁK, nagyság szerint BQ&NES KASZANYÉL 3.00 ÍLAO, *l-=0 S1.60 $1.70 ti oo Importált Kaszakarika 75c és 90c ImP- ACÉL VILLÁS KAPA $1.40 Importált Kalapács és Üllő $4.00 Importált SARLÓK .................$1.40 KÉRJE 400 KÉPES, NAGY INGYEN ÁRJEGYZÉKÜNKET $3-on aluli rendeléseket nem szállítunk. Minden rendelés C.O.D. megy Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOT KO W ÁCS A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) hogy ez által kényszerítsék őt Varsóba visszatérni. Áliltólag ez a körülmény nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy Dr. Ko­­í owicz a szökésre határozta el magát. Mikor a lengyel és orosz U. N. delegációk tagjai­nak tudomására jutott a len­gyel delegátus szökése, a meg­rökönyödés jelei félreismerhe­tetlenül megnyilvánultak a­­zok arcán. Természetesen a­­zonban az újságíróknak hoz­zájuk intézett kérdéseire sen­ki sem válaszolt, azonban az arckifejezéseikből nyilvánva­lónak látszott, hogy Dr. Koro­­wieznak semmi jó nem szár­mazna abból, ha véletlenül a kezükbe kerülne. Ennek elke­rülése végett, miután az E- gyesült Államok kormánya menedékj ogot biztosított a len­gyel delegátusnak s gondosko­dott arról, hogy bántódása ne eshessék. Tiz nappal ezelőtt egy másik lengyel, ki tolmács volt a koreai fegyverszü­neti egyezményt más semleges államok képviselőiből álló bi­zottságokkal együtt ellenőrző lengyel bizottságnál, — társa­inak szeme láttára szaladt át át a hivatalos választó vonal mögött lévő amerikai katonai alakulathoz. Ez a félig-meddig magyaros nevű lengyel, kit Hajdukiewicz Jánosnak hív­nak, szerencsésen megúszta a “határátlépést,” ami nem is volt olyan egyszerű azért megérdemli, hogy vi­zűm nélkül kerüljön be az E- gyesült Államokba. 100.000 dollárért kaptunk egy orosz MIG-repülögépet Azonban e kettővel még nem fejeződött be a kommu­nista funkcionárusok között hirtelen divatba jött menekü­lés a kapitalista Amerikába. Hétfőn reggel egy repülő ér­kezett ide a — másik oldalról. Az illetőnek a neve és nemze­tisége még nem került nyilvá­nosságra, s egyelőre saját ma­ga is csak Dél-Koreában van, de kétségtelen, hogy nem ke­rül majd nehézségébe Ameri­ka bármelyik városában lete­lepülnie. Ez az előkelő “ide­gen” meghívásra jött hoz­zánk, egy orosz MIG-15 jet re­pülőgépen, amiért a mi had­vezetőségünk a kommunisták területére dobott röpiratokban a pilótának menedékjogot és 100.000 dollár zsebpénz jutal­mat ígért. Ugyanis ezek a MÍG jet repülőgépek megle­petésszerűen jóknak bizonyul­tak, — igaz, hogy nem a mi részünkre. A hadvezetősé­günk nagyon kiváncsi volt e repülőgépek technikai előnye­it részletesen megismerni és ezért ajánlotta fel ezt a szokat­lanul gavalléros jutalmat. Már előzőleg ugyan két kommunista pilóta átszökött Oroszországból egy MIG-15 repülőgépen, de mivel véletle­nül dán területen szálltak le, a gépet a dán hatóságok azon­nal őrizetbe vették és nemzet­közi bonyodalmak elkerülése végett rövidesen visszaadták azt az oroszoknak. Most végre kezünkbe került egy MIG-15, s annak szerkezetét kedvünk szerint vizsgálhatjuk és u­­gyanakkor lehetővé tettük, hogy egy kommunista pilótá­ból egy kapitalista magánzó legyen Amerikát&n. Egyelőre azonban nem vagyunk bizto­sak abban, hogy Uncle Sam nem fogja-e az ő szokásos in­come tax-et bevasalni a kapi­talistává vedlett kommunistá­tól, ki ez esetben közel 70,000 dollárt lenne kénytelen vissza­adni az állampénztárba. Ez már csak azért sem volna jó, mert az első jet gépért száz­ezer és minden továbbiért öt­venezer dollárt ígértünk. Hogy számíthatunk további jet gépekre, ha a pilótának a­­dót kell fizetni? Különben ennyi pénzt egy MIG-15 ne­künk még adó nélkül is meg­ér .. . Azt h/szi a rózsám . . . Azt hiszi a rózsám, hogy én bánom, Hogy énnekem tőle el kell válnom . . . Csalódik a rózsám abban nagyon, Van még kislány száz is" e világon . . . Azt hiszi a rózsám, hogy szeretem, Pedig én azt régen megüzentem, Megüzentem néki, hogy az őszre, Más • leánnyal megyek esküvőre . . . Piros rózsák beszélgetnek, bólingatnak, úgy felelnek egymásnek, Találgatják, hová jutnak, négy sarkába ennek a nagy világnak . . . Szép asszonynak hókeblére, vagy egy gyászos temetésre koszorúba fonják, Vagy talán az éjszakában, valahol egy kis korcsmában egy szép lányra szórják . És egy napon utrakeltek, ágaiktól búcsút vettek a rózsák, Mert énnekem virág kellett, letéptem egy holdas este száz rózsát . . . Piros rózsák illatával, halkan siró muzsikával üzentem teneked (hogy) Szegény vagyok, semmim sincsen e száz rózsa minden kincsem, add érte a szived! Akkor volna szép az erdő . Akkor volna szép az erdő, Ha lány volna a kerülő, Csiri-csalárom, csiri-csalárom... Ha lány volna a kerülő . . . Megkerülném én az erdőt, Megcsókolnám a kerülőt, Csili-csalárom, esili-csalárom . . Megcsókolnám a kerülőt . . .! Menjünk Washingtonba jük az amerikai magyar sajtó 100-ik évfordulóját. E sorok kü­lönösen szólnak azokhoz, akik Amerikában magyar írással ke­resték meg kenyerüket és azok­hoz, akik most is ezt a mester­séget űzik. Ritkulnak soraink és egyre kevesebben leszünk! FIUK! Gyertek el erre a ta­lálkozóra és szorítsunk kezet, öleljük meg egymást Washing­tonban ! ÉRTESÍTÉS Automata (diai) teleíonközpont Perth Amboyhan Október 10-én, szombaton éjfélkor lesz az átkapcsolás az önműködő központra / -------­New Jersey-ben és New York környékén mintegy ötmillió te­lefon közvetlen tárcsázható (diai) közelségbe kerül Perth Amboyhoz szombaton, október 10-én éjfélkor, amikor is a New Jersey Bell Telephone Co. uj amboyi önműködő telefonköz­pontját üzembe helyezik. Harold V. Collard, a telefon­­társaság Perth Amboy-i üzletve­zetője e bejelentéssel kapcsolat­ban megjegyzi, hogy már szep­tember 29-én egy speciális, 40- oldalas telefon-könyvet fognak szétosztani, amelyben az összes eddigi Perth Amboy 4-es szá­mok az uj Hlllcrest 2 és VAlley 6 kezdetű számokkal lesznek fel­cserélve. Ezt a könyvet kioszt­ják az összes amboyi, woodbrid­­gei és cartereti telefon-előfize­tők között. Az eddigi úgyneve­zett “party line”-ok megszűnnek s, azok is, akiknek eddig számuk végén valamilyen betű állt, ren­des, betü-nélküli számot fognak kapni. Ezzel egyidejűleg a Car­­teret-i telefon-előfizetők direkt kapcsolást nyernek Elizabeth, Linden, Perth Amboy, Rahway, Roselle és Woodbridge összes te­lefonjaival, ha előbb a 2-es szá­mot tárcsázzák s azután a kívánt számot. A Carteretiek helyi négy-számjegyű tárcsázása, per­sze, továbbra is megmarad. A Szent Antal Egylet Jubile­umi Bizottsága ezúton értesíti a tagságot, hogy azon tagok, akik még nem küldték vissza a jubi­leumi ebédre szóló kártyákat, küldjék vissza azt 10 napon be­lül, akár jönnek az ebédre, akár nem. A határidő lejárta után visszaküldött kártyákat nem vesszük tudomásul. Azon tagok akik visszaküldték a kártyát azért, mert a férj, vagy feleség nem jöhet, mert nem tag, megváltoztathatják a határozatukat, miután most már a Bizottság látja, hogy ezeknek külön jegyet adhatunk el ugyan­azért az árért, amit a tagok fi­zetnek. Jubileumi ebédjegyet még vehetnek a tagok a hozzá­tartozóik részére is, valamint kaphat jegyet bárki, aki óhajt eljönni a Szent Antal Egylet Ju­bileumi Ebédjére, 1953 október 18-án, vasárnap, d. u. 1 órakor. Az ebédj egyetket a következők árusitj ák: GARFIELD-en: Szántó Jó­zsef, 78 Hartman Ave., Antal Ferenc, 32 Division Ave., Mol­nár Árpád, 70 Division tAve., Birkner József, 367 Semel Ave. CLIFTON-ban: Reiter János, 21 Arlington Ave., Fekete Ká­roly, 257 Ackerman Ave. és Rei­ter Antal, 365 Union Ave. Tisztelettel: A BIZOTTSÁG 1953. SZEPTEMBER 24. Vegyen egy jó HASZNÁLT KOCSIT Heti Speciálok: 1950 RENAULT 4-ajtós (francia kocsi) .......$295. 1949 BUICK Super 4-ajtós Séd. Teljes félsz. $1195. 1951 CHEVROLET, szokatla­nul jó. Teljes felszereléssel .........$1395. STEVE CH0NKA MOTORS, Inc. Chrysler-PIymouth kereskedő használt automobil telepe: a So. River Road elágazásnál (Triangle, S-28 Old Bridge Rd.) Telefon: So. River 6-2575 Főüzlet: 33 Jackson St. South River 6-2300 VAGJA KI i — GYŰJTSE ÖSSZE I I gUllllJIlllllllNlllUlUIllllllliljlllNIIIUIIM j Daloljunk... I SuiiinimMniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiM Csonka Pista, a mi kedvelt dalénekesünk és a hires Kára-Németh rádió-zenekar gyűjteményéből: cmde a savanyut mindenki szereti? New Jersey finom gyümölcseiről és főzelékféléiről mindent megtudhat a -“The Riches of New Jersey” cimü könyvecskénkből. írjon egy példányért. Az állam mezőgazdasági termé­keinek ismertetésén kívül különböző sava­nyúság, gyümölcsíz és befőttek receptjeit is megtalálhatja benne, azonkívül a különféle betőzési és fagyasztási módszerekről szóló ismertetéseket is. Public Service Electric and Gas Company | Room 8315, 80 Park Place, Newark, N. J. Please send me a copy of your booklet, “The I Riches of New Jersey”. NAME................................................................................. I I ADDRESS..........!,................................................................ I ..............-.......................................................................... I A-232-53 Piros rózsák . . .

Next

/
Thumbnails
Contents