Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1953-08-20 / 34. szám

PERTH AMBOY HERALD JJísl Only* diiinyafiian, WlowApapoA* fcditsid* and* (publi&hsid. in* (p&fdh* Ombmp VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY. NEW JERSEY THURSDAY 1953. AUGUSZTUS 20. Franciaország gazdasági éle­tét nagy sztrájkok bénítják Nyugtalanító hírek érkez­tek a múlt héten Franciaor­szágból, hol hosszú heteken keresztül hasztalan erőlködés után nagynehezen sikerült csak Joseph Laniel személyé­ben uj miniszterelnököt kap­ni, ki merte vállalni azt a há­látlan feladatot, hogy a zava­ros gazdasági és politikai helyzet dacára is megpróbál­kozzék egy uj kormány alakí­tásával. Laniel drasztikus kézzel nyúlt a gazdasági prob­lémák megoldásához. Az árak és munkabérek közötti arány­talanság kiegyenlítése volt az első lépés, mit ez irányban tett. Ez azt jelentette, hogy bizonyos csoportoktól külön­leges áldozatot követelt és ezt fokozatosan ki akarta terjesz­teni a többi csoportokra is mindaddig, mig az egyensúly a munkabér és az árak között helyre nem áll. Ez elméletben egyszerűnek látszik, de a meg­valósítását keresztül vinni még normális gazdasági és politikai viszonyok mellett sem könnyű feladat. Laniel ügy képzelte el, hogy mivel a közüzemű vállalatok nagy része, mint például a vasút, telefon, posta, villany és más nélkülözhetetlen szol­gálatot teljesítő üzemek az állam kezében vannak, azért ezek alkalmazottjai, mint ál­lami szolgálatban lévő és igy nagyobb fegyelemhez szokott egyének leghamarább fognak engedelmeskedni a kormány rendelkezéseinek. Arra nem gondolt Laniel, hogyha ez a nélkülözhetetlen szolgálatot teljesítő csoport áll sztrájkba, akkor nemcsak hogy megbé­nul a gazdasági élet normális vérkeringése, de maga után fogja rántani azokban a fog­lalkozási ágakban dolgozókat is, kiket egyelőre az uj gazda­sági rendszabályok közvetle­nül nem érintettek. így is tör­tént és Franciaországot az ál­talános sztrájk veszedelme fe­nyegeti, mely a mai kritikus időkben még más országokra nézve is komoly kihatással le­het. Tekintettel arra, hogy Laniel kormánya nagyrészt konzervatív elemekből áll, a jelenlegi krízis a szélsőséges radikálisok helyzetét erősiti, s ha véletlenül a francia parla­ment jelenleg nem tartana nyári szünetet, akkor Fran­ciaországban ma már egy u­­jabb kormányválság lenne. Bár a franciaországi zava­rok gazdasági természetű o­­kokra vezethetők vissza, ezek­nek esetleges politikai követ­kezményeit nem lehet telje­sen számításon kívül hagyni. Az ottani helyzet már csak a­­zért is nyugtalanító, mert úgy Nyugat-Németországban, de főképen Olaszországban a gazdasági és politikai helyzet stabilitása meglehetős gyenge alapokon nyugszik. Mivel a rossz példa ragadós, a szabad világ demokráciáira nézve igen fontos lenne, ha a'fran­da politikusok nyugodt böl­­cseséggel igyekeznének meg­oldani a nép gazdasági prob­lémáit, mielőtt a lelkiismeret­len izgatok befolyása követ­keztében azokat a nép politit kai problémáknak tekintené. Az amerikai turistákat ké­nyelmetlenül érintette a francia munkások sztrájkja Legalább tiz ezer amerikait közvetlenül is érintett a fran­ciaországi sztrájk. Ezek azok az amerikai turisták, kik F'ran'ciaországot egyik leg­népszerűbb európai nyári va­kációzó helynek tartják. E turisták ideiglenesen bizonyá­ra megváltoztatják e vélemé­nyüket, mert szállodákban, vasútállomásokon megreked­ve és más kellemetlenségek formájában is érezve a sztrájk hatását, legközelebbi vakációjukat alighanem az Egyesült Államok biztonságo­sabb kirándulóhelyein fogják eltölteni. így Franciaország­ban ennek a sztrájknak hatá­sát, — még ha az rövidesen a legkedvezőbb formában is ol­dódnék meg, — jövőre is fog­ják érezni az amerikai turis­ta forgalom csökkenése követ­keztében. Az érzékeny veszte­séget jelentene a francia nép jövedelmi forrásában, mert sok millióra rugó amerikai dollárhoz a legkönnyebben a turisták révén jut Franciaor­szág. öt napon keresztül rengett a föld a görög szigeteken Ha az emberek még mindig a régi mytholgiai idők fan­tasztikus elképzelése szerint gondolkodnának, akkor a Gö­rögország melletti szigeteken a múlt héten napokon keresz­tül tartó földrengéseket bizo­nyára a haragos Istenek bosz­­szujának tekintenék. Azt mondanák, hogy az Istenek nincsenek megelégedve az emberek viselkedésével és in­tő figyelmeztetés gyanánt a­­laposan megrázták alattuk a földet. Ezt a mythologiai el­gondolást az a tény juttatja eszünkbe, hogy a múlt heti földrengések a görög mytho­­logiából jól ismert szigeteken történtek. E földrengések központja Ithaka szigeten volt, melyről Ulysses Odesz­­sziájában Homeros oly sok szépet irt, s amelyről egyik ki­tűnő modern magyar Írónk­nak Marai Sándornak nemrég megjelent könyvében “Béke Ithakában” is sok szó esik. E földrengésekben közel 1000 ember vesztette el életét részben az összeomlott házak­ban és részben a rengéseket követő vizhullámokban. A közeli vizeken hajózó ameri­kai, angol és görög haditenge­részeti egységek megbecsül­hetetlen segítséget nyújtottak a szigeteken élő mintegy 120,- 000-nyi lakosnak, akiket a földrengések öt napon keresz­tüli megismélődése miatt szükségesnek tartottak a szá­­(Folyt, a 4-ik oldalon) “Eszelős vakmerő­ség volna megtá­madni Amerikát” Wilson hadügyi államtitkár kijelentette, hogy ma már olyan erősek vagyunk, hogy Amerikát megtámadni eszelős vakmerőség lenne. És napról-napra nőnek erőink. A bizalmas megbeszélé­sen — ahol Wilson ezeket mon­dotta -— jelen volt az elnök és a három fegyvernem parancsno­kai, 120 polgári és katonai sze­mélyiség. Wilson államtitkár különösen hangsúlyozta az uj fegyverek korszakalkotó jelen­tőségét. Magánházban őrzik Mindszenty bíborost... A Religious News Service római jelentése szerint vatikáni körök arról értesültek, hogy a kommunista kormány Mind­szenty bíborost és Grősz érseket egy-egy magánházba költöztette át. A zágrábi rádió szerint a Budapest határán kivüleső két házat orosz katonaság őrzi. A vatikáni körök megerősítik azt a hirt is, hogy a börtönből nemrégiben kiszabadult Msgr. Zakar András, a herceg prímás titkára, látogatást tehet a prí­másnál. Csomagküldők, figyelem! Kaptuk az alábbi, hiteles ada­tokat tartalmazó levelet: Kedves Szerkesztő Ur: A napokban kaptam Buda­pestről egy levelet, melyben kö­zölték velem, hogy az engedélye­zett és általam küldött posta csomag tartalma, miként lett megvámolva: 20 deka Kakao, — itteni ára 17 cent, — behozatali vám $5.96. (66.00 Frt.), 80 deka Sajt, — itteni ára 85 cent, — behozatali vám $3.66. 150 deka Maccaroni — itteni ára 53 cent, — behoza­tali vám $1.66. 70 deka Szalon­na — itteni ára 62 cent, — be­hozatali vám $2.00. 25 deka Szappan (Ivory),—itteni ára 17 cent, — behozatali vám $0.87. 15 deka Borden Inst. Coffee, — itteni ára $1.25, — behozatali vám $0.18. (Pótkávénak írandó különben a kakaó vámtétele alá esett vol­na.) 100 Aspirin, itteni ára 75 cent. Behoz, vám, $1.05. Az egész vámtétel Frt. 185.00 volt, (és az átvevő ki volt téve annak a zaklatásnak, hogy: honnan vette a kiváltáshoz szük­séges pénzt?) Testvérre lelsz... Ha bíbor volt a naplemente S kupádban már nincsen [gyönyör, Ha fel-felriadsz éjjelente S párnáidon kétség gyötör; Ha nincsen, ki hozzád szóljon, Szőke fej, mi rádhajoljon, Mondd, olyankor mit csinálsz? Amikor emészt fajod gondja S mindent sötétnek, búsnak [látsz, Mikor lelkedet bánat nyomja S szivedre csókot nem találsz: Nyújtsd ki kezed a gyötrő [lázban, Testvérre lelsz az éjszakában; Én akkor reád gondolok! FINT A GERŐ “Katzenjamer” és a magyar igazság Junius 20-án, 33 évvel ez­előtt, a francia királyok vörös­lámpás kastélyában, Trianon­ban, az akkori magyar kor­mány megbízottjai kénytelenek voltak az antant-diktálta bé­két aláírni. A trianoni békekötésnek ne­vezett hullarablás — amely tudvalevőleg az ezeréves ma­gyar testből kétharmadot lefa­ragott és a magyarok millióit kényszeritette idegen járom alá — mély és fájó sebet ejtett a szülőhazája sorsáért aggódó amerikai magyarság hazafias érzelmein. És — noha tudtuk, hogy a kis- és nagy-antantnál uzsora-kamatra befektetett dollármilliók elfojtották a leg­erősebb lármát is — mégis bíz­tunk abban, hogyha erősen zör­getünk azoknak az amerikai­aknak az ajtaján, akiket nem fertőzött meg az első világhá­borút követő hallatlan dollár­éhség, talán sikerül enyhíteni a trianoni gazságon. Mentünk tiltakozni. Az el­nökhöz nem mehettünk, mert Wilson elnök Párisban volt. Az ő hires 14 békepontja, népek és országok sorsáról döntő tanács­kozó asztalok helyett a párisi kabarékba került, mint a legdi­vatosabb sláger-számok, ame­lyeken talán a mi elnökünk mu­latott a legjobban. Ez a kétségtelenül nagy tu­dós, akit 1916-ban azzal az ígérettel választottak meg el­nöknek, hogy a demokrata párt visszatartja Amerikát a hábo^ rutól, nyugodtan hagyta, hogy a mohó éhség és a vak bosszú szabadon rabolhasson ország­részeket és csinálhasson olyan országhatárokat, ahol — töb­bek között •— a magyar gazda háza még Magyarországon volt, az a bizonyos “félreeső hely” pedig már Csehszlová­kiában . . . Bizony, érthetetlen volt Wil­son elnök háborús ténykedése, mint ahogy érthetetlen és meg­gondolatlan volt Amerika há­borúba lépése is . . . * * * Wilson elnök, mielőtt elnök lett, nálunk New Jerseyben kormányzó volt. A jerseyek büszkék voltak a tudós kor­mányzóra, ellenben egy kicsit restelkedtek a kormányzó ur külseje miatt, aki (mint min­den tudós) nem igen törődött azzal, hogy a ruháit néha tisztí­tani és vasalni is kell és akihez egy nap azzal állítottam be á Fehér Házba, hogy segítse a trentoni Orosz Mihályék Kana­dában rekedt fiát Amerikába, a családjához. ' Ezek az Orosz Mihályék An­tal fiukat (később utódom a “Függetlenség” szerkesztésé­ben) otthon hagyták Magyar­­országon, hogy ur legyen belő­le. Tanító ur! A Tóni gyerék az ungvári tanítóképzőben ta­nult, onnan vonult be katoná­nak. Amikor Brussilow áttörte az osztrák-magyar védelmi vo­nalat, a Tóni gyerek hadifog­ságba esett. Szibériába került, ahonnan azt a jóvágásu fiút kanadai ápolónők egyenruhába bujtatták és Kanadába hozták. Windsorban várta Orosz An­tal a szabadulást, ami nehezen ment, jóllehet jó öreg szülei és testvérei egy kis vagyont már elköltötték, amikor hozzám jöt­tek. ❖ * ❖ Az elnök nagyon kedvesen fogadott és mielőtt elbocsátott volna, felállott az Íróasztala mögül, hozzám jött és azt kér­dezte tőlem, hogy látok-e raj­ta valami változást? A legké­nyesebb Ízlésű angol diploma­tákat is megszégyenitő elegan­ciával volt az elnök öltözve, a mire én szerényen megjegyez­tem, hogy a washingtoni sza­bók elsőrendű mesterek. Az elnök és Tumulty, a tit­kára erre nagyot kacagtak és a Tóni fiú egy hét múlva Tren­­tonban volt. * * * Mentünk tiltakozni a szená­tus külügyi bizottságához. A trentoni és környékbeli magyarságot Káli Antallal képviseltük. Ez a nagyon fiata­lon elhunyt jóbarátom, kitűnő birkózó, jó hangú énekes, egyike a legjobb műkedvelők­nek, szalonos volt — akkor száraz szalpnos, mert Írtak ak­kor 1920-at, ami a prohibició Bach-korszaka volt. Washington-felé már csak egy rozoga személyvonatban kaptunk helyet és amint Phi­ladelphiát elhagytuk, az én ba­rátom a táskájából kipakkolt egy üveg hamisítatlan francia konyakot. Csak úgy, more­­patrio, az üvegből nyakaltuk a drága nedűt, amikor a kalauz megállóit mellettünk és ijedten mondja, hogyha nem akarunk Washingtonban 30 napig a rá­csok mögött pihenni, úgy azt tanácsolja, hogy azonnal dob­juk ki az üveget. A négy-csil­lagos Hennessey minden csepp­­je akkor egy aranyat ért és azt halálos vétek lett volna elpo­csékolni és miután ezt közösen megállapítottuk, szorgalma­sabb nyakaláshoz fogtunk. A .vonatunk már DuPonték birodalmában, Delawareban járt, amikor kezdtem észreven­ni, hogy forog velem és körülöt­tem minden és előttem már két Káli Antal forog ... A Hennes­sey olyan alaposan elintézett, hogy amint azt Káli Antal ké­sőbb mesélte, a vonattól a há­tán vitt a taxiba, aztán bedöcö­gött velem egy gőzfürdőbe, hol annyi hideg zuhanyt kaptam, ami elég lett volna egy ele­fántnak is. Reggel 9-kor vala­mennyire magamhoz tértem, de még mindig olyan bizonyta-, lanul lépkedtem, mintha mezít­láb lettem volna és a washing­toni utcák üvegcserepekkel let­tek volna teleszórva. * * * Henry Cabot Lodge volt a szenátus külügyi bizottságának az elnöke. Szakállas, kis öreg­ember. Amikor az ember ráné­zett, el sem tudta képzelni, hogy hol fért ebbe a kis ember­be annyi energia, amivel Wil­son külpolitikája ellen hadako­zott. Mi, tiltakozó magyarok, le­hettünk vagy tizenketten. A szónokunk Dr. Székely Béla volt. Kitűnő újságíró, nagy iro­dalmár, aki Paramountéknál, Hollywoodon nagyfizetésü dra­maturg volt. Dr. Székely mes­tere volt az angol nyelvnek. Szépen és nagyszerűen beszélt. Ugyanakkor újságcikkel iga­zolta Magyarország keresztre­­feszitését és megcsonkítását. Amikor Dr. Székely befe­jezte a beszédet, Cabot Lodge azzal a nyugodtsággal, mint aki kétszer rágja meg a szót, mielőtt kimondja, a következő­ket mondotta: — A bizottság tagjai köszö­nettel veszik az urak megjele­nését, azonban ezek az újság­cikkek semmit sem bizonyíta­nak. Tudnának-e az urak va­lami kézenfekvő bizonyítékot bemutatni, amely igazolná ki­váló szónokuk azon állítását, SZENT ISTVÁN AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY intelmei fiához . . . Kilencszáz valahány esztendő távilából ma is oly élőek, frissek, bölcsek és “időállóak” a nagy ki­rály intelmei: “Jegyezd meg jól mindezeket, miket én tanácsolok és Írásban hagyok néked, mert ahogy a­­pámuram, Géza nagyur engem, úgy én téged emeltetlek és koro­náztatlak a magyar nemzetnek immár apostoli királyává! ... A hit megtartásáról Írtam néked az első parancsot. Mert a­­kiknek nincs igaz hitük, vagy ezt jócselekedetekkel ki nem egészí­tik, sem itt nem uralkodnak tisz­­tességSsen, sem az örökélet ré­szesei nem lesznek . . . Aki az Egyház méltóságát ki­sebbíti, vagy bemocskolja, az Krisztus testét megcsonkítja... ... A királyi koronának ötö­dik dísze a béketürés és igazság­szolgáltatás. Ha országodnak tiisztességére törekszel, szeresd az igazságos Ítéletet. . . Ha olyan ügy kerül eléd, ami­nek megítélése a te méltóságod elé való, bíráld el türelemmel és igazsággal. . . Az egynyelvű ország gyenge és törékeny. Azért parancsolom neked, édes fiam, hogy az idege­neket jól tartsd, hogy igy nálad örömestebb akarjanak lakni, mint másutt . . . Mivel pedig a tanácsnak nagy a haszna, azért nem böFoncíok­­ból és nagyravágyókból és kö­zépszerű emberekből, hanem ö­­regekből, jobbakból, előkelőb­bekből és a tiszteletre érdemes vénekből kell a tanácsot össze­állítani . . . Minden kor abban gyakorolja magát, amire való. Az ifjak fegyverben, az öregek tanács­ban. De azért a fiatalokat sem kell egészen kizárni a tanács­ból . . . Melyik görög kormányozná a latinokat görög módra? Melyik latin kormányozná a görögöket latin módra ? Kövesd az én taná­csaimat, hogy a tieid becsülje­nek, az idegenek meg dicsérje­nek... Légy könyörületes fiam, ne csak vezérek, gazdagok, szom­szédok és az ország lakói, hanem a külföldiek és minden hozzád­jövő iránt is légy kegyes, mert a kegyesség vezet a legnagyobb boldogsághoz. Légy könyörületes mindazok­hoz, akik sérelmet szenvedtek... Légy türelmes mindenki iránt, a hatalommal nem bírók iránt is... Légy erős, hogy a siker el ne szédítsen s a szerencsétlenség össze ne törjön. Légy alázatos, hogy az Isten úgy itt, mint a jövő életben fel­magasztaljon... Légy szerény és kelleténél job­ban senkit ne büntess, vagy kár­hoztass... Légy szelíd, hogy az igazság­nak soha ne légy ellene . . . Légy tisztességes, hogy soha senkit szándékosan meg ne gya­­lázz ... Légy szemérmes, hogy a bűn minden fertőjét elkerüljed . . . ... Ezeket és mindazt, amit hozzáfűztem és írtam, tartsd meg fiam, ha már én nem leszek, és akkor dicsőséggel uralkod­hatsz magyar nemzetünk fe­lett . . .” hogy szülőhazájukat feldara­bolták? Jómagam az elnöktől két lé­pésnyire, egy viharvert öreg dívány sarkában ültem, a frá­nya konyaktól még mindig “katzenjameresen,” amikor hirtelen eszembe jutott, hogy a zsebemben van a jó öreg ku­ruc, egy volt iskolatársam le­vele Kassáról, amelynek a bo­rítékján a Magyar Királyi Pos­ta bélyege át volt pecsételve és nagy fekete betűkkel “Kosice, Ceskoslovenska” volt rányom­va. — Elnök ur, talán ez jó les? bizonyítéknak! — és azzal nyújtottam a borítékot. Ugyan­akkor az elnök előtt kiterített Magyarország térképén muta­tom neki ezt az ősi magyar vá­rost. — Ez már igen! — mondja az elnök, aki meleg szavakkal búcsúzott el tőlünk, azzal az ígérettel, hogy Amerika tör­vényhozói csak igazságos békét fogadnak el. Talán ahhoz a bizottságnak egy kis köze volt, hogy Ameri­ka nem irta alá a trianoni bé­két — azonban, sajnos, Kassa mégis csak Kosice maradt . . . Remélhetőleg nem sokáig! Perth Amboy, N. J. 1953. Julius ZÁMBORY SÁNDOR A GÖNCÖL-szekér két hátsó csillaga 70 fényévre van egy­mástól. A fény, amely 186-ezer mérföld gyorsasággal terjed másodpercenként, 70 év mulv$ ér el egyiktől a másikig . . . ARIZONA államban a béká­kat külön törvény védi. 1933-ban végképp betiltották a békák pusztítását. MULTHETI híradásunk, mi­szerint Ft. Gajdos Albert, a Perth Amboy-i Szent Mihály görög katolikus egyházközség lelkipásztora New Yorkba ka­pott áthelyezést a Püspök úrtól, csak annyiban felel meg a való­ságnak, hogy Father Gajdos a new yorki magyar görög kato­likusok lelki gondozását is ellát­ja mindaddig, amig oda megfe­lelő pásztort neveznek ki. Father Gajdos tehát nem megy New Yorkba, illetve nem megy el Perth Amboyból, ahogyan azt inultheti kis hírünk sejtette, ha­nem csak mintegy “besizolgálja” a New York-i egyházat egy ide­ig. Hívei bizonyára örömmel fo­gadják ezen helyefeigazitás­­szerü néhány sorunkat, mint a­­hogy mi is készséggel közöljük ezt. — Ugyanígy örömmel közöl­jük azt is, hogy Főt. Dr. Dunda Ernő, a New Brunswick-i Szent4 József görög katolikus egyház­­község pásztora sem megy el, — mint irtuk, — Pittsburghba, hanem itt marad továbbra is szeretett hívei körében . . . Fa­ther Dunda a közelmúltban is­mét súlyos operáción ment ke­resztül, (Dr. Matflerd, a fiatal magyar sebészorvos végezte el mesterien a jólsikerült operáci­ót) és most “lábbadozik”... Volt szó arról, hogy elmegy, de ez most már nem aktuális. Father Dundára és egyházi vezetőségé­re, híveire nagy feladatok vár­nak az őszi jubileumi és temp­­lom-szentelési ünnepségek előké­szítése, illetve lerendezése során. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK lakóinak a száma most haladta meg a 160 milliót. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND *

Next

/
Thumbnails
Contents