Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1953-08-20 / 34. szám
PERTH AMBOY HERALD JJísl Only* diiinyafiian, WlowApapoA* fcditsid* and* (publi&hsid. in* (p&fdh* Ombmp VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY. NEW JERSEY THURSDAY 1953. AUGUSZTUS 20. Franciaország gazdasági életét nagy sztrájkok bénítják Nyugtalanító hírek érkeztek a múlt héten Franciaországból, hol hosszú heteken keresztül hasztalan erőlködés után nagynehezen sikerült csak Joseph Laniel személyében uj miniszterelnököt kapni, ki merte vállalni azt a hálátlan feladatot, hogy a zavaros gazdasági és politikai helyzet dacára is megpróbálkozzék egy uj kormány alakításával. Laniel drasztikus kézzel nyúlt a gazdasági problémák megoldásához. Az árak és munkabérek közötti aránytalanság kiegyenlítése volt az első lépés, mit ez irányban tett. Ez azt jelentette, hogy bizonyos csoportoktól különleges áldozatot követelt és ezt fokozatosan ki akarta terjeszteni a többi csoportokra is mindaddig, mig az egyensúly a munkabér és az árak között helyre nem áll. Ez elméletben egyszerűnek látszik, de a megvalósítását keresztül vinni még normális gazdasági és politikai viszonyok mellett sem könnyű feladat. Laniel ügy képzelte el, hogy mivel a közüzemű vállalatok nagy része, mint például a vasút, telefon, posta, villany és más nélkülözhetetlen szolgálatot teljesítő üzemek az állam kezében vannak, azért ezek alkalmazottjai, mint állami szolgálatban lévő és igy nagyobb fegyelemhez szokott egyének leghamarább fognak engedelmeskedni a kormány rendelkezéseinek. Arra nem gondolt Laniel, hogyha ez a nélkülözhetetlen szolgálatot teljesítő csoport áll sztrájkba, akkor nemcsak hogy megbénul a gazdasági élet normális vérkeringése, de maga után fogja rántani azokban a foglalkozási ágakban dolgozókat is, kiket egyelőre az uj gazdasági rendszabályok közvetlenül nem érintettek. így is történt és Franciaországot az általános sztrájk veszedelme fenyegeti, mely a mai kritikus időkben még más országokra nézve is komoly kihatással lehet. Tekintettel arra, hogy Laniel kormánya nagyrészt konzervatív elemekből áll, a jelenlegi krízis a szélsőséges radikálisok helyzetét erősiti, s ha véletlenül a francia parlament jelenleg nem tartana nyári szünetet, akkor Franciaországban ma már egy ujabb kormányválság lenne. Bár a franciaországi zavarok gazdasági természetű okokra vezethetők vissza, ezeknek esetleges politikai következményeit nem lehet teljesen számításon kívül hagyni. Az ottani helyzet már csak azért is nyugtalanító, mert úgy Nyugat-Németországban, de főképen Olaszországban a gazdasági és politikai helyzet stabilitása meglehetős gyenge alapokon nyugszik. Mivel a rossz példa ragadós, a szabad világ demokráciáira nézve igen fontos lenne, ha a'franda politikusok nyugodt bölcseséggel igyekeznének megoldani a nép gazdasági problémáit, mielőtt a lelkiismeretlen izgatok befolyása következtében azokat a nép politit kai problémáknak tekintené. Az amerikai turistákat kényelmetlenül érintette a francia munkások sztrájkja Legalább tiz ezer amerikait közvetlenül is érintett a franciaországi sztrájk. Ezek azok az amerikai turisták, kik F'ran'ciaországot egyik legnépszerűbb európai nyári vakációzó helynek tartják. E turisták ideiglenesen bizonyára megváltoztatják e véleményüket, mert szállodákban, vasútállomásokon megrekedve és más kellemetlenségek formájában is érezve a sztrájk hatását, legközelebbi vakációjukat alighanem az Egyesült Államok biztonságosabb kirándulóhelyein fogják eltölteni. így Franciaországban ennek a sztrájknak hatását, — még ha az rövidesen a legkedvezőbb formában is oldódnék meg, — jövőre is fogják érezni az amerikai turista forgalom csökkenése következtében. Az érzékeny veszteséget jelentene a francia nép jövedelmi forrásában, mert sok millióra rugó amerikai dollárhoz a legkönnyebben a turisták révén jut Franciaország. öt napon keresztül rengett a föld a görög szigeteken Ha az emberek még mindig a régi mytholgiai idők fantasztikus elképzelése szerint gondolkodnának, akkor a Görögország melletti szigeteken a múlt héten napokon keresztül tartó földrengéseket bizonyára a haragos Istenek boszszujának tekintenék. Azt mondanák, hogy az Istenek nincsenek megelégedve az emberek viselkedésével és intő figyelmeztetés gyanánt alaposan megrázták alattuk a földet. Ezt a mythologiai elgondolást az a tény juttatja eszünkbe, hogy a múlt heti földrengések a görög mythologiából jól ismert szigeteken történtek. E földrengések központja Ithaka szigeten volt, melyről Ulysses Odeszsziájában Homeros oly sok szépet irt, s amelyről egyik kitűnő modern magyar Írónknak Marai Sándornak nemrég megjelent könyvében “Béke Ithakában” is sok szó esik. E földrengésekben közel 1000 ember vesztette el életét részben az összeomlott házakban és részben a rengéseket követő vizhullámokban. A közeli vizeken hajózó amerikai, angol és görög haditengerészeti egységek megbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a szigeteken élő mintegy 120,- 000-nyi lakosnak, akiket a földrengések öt napon keresztüli megismélődése miatt szükségesnek tartottak a szá(Folyt, a 4-ik oldalon) “Eszelős vakmerőség volna megtámadni Amerikát” Wilson hadügyi államtitkár kijelentette, hogy ma már olyan erősek vagyunk, hogy Amerikát megtámadni eszelős vakmerőség lenne. És napról-napra nőnek erőink. A bizalmas megbeszélésen — ahol Wilson ezeket mondotta -— jelen volt az elnök és a három fegyvernem parancsnokai, 120 polgári és katonai személyiség. Wilson államtitkár különösen hangsúlyozta az uj fegyverek korszakalkotó jelentőségét. Magánházban őrzik Mindszenty bíborost... A Religious News Service római jelentése szerint vatikáni körök arról értesültek, hogy a kommunista kormány Mindszenty bíborost és Grősz érseket egy-egy magánházba költöztette át. A zágrábi rádió szerint a Budapest határán kivüleső két házat orosz katonaság őrzi. A vatikáni körök megerősítik azt a hirt is, hogy a börtönből nemrégiben kiszabadult Msgr. Zakar András, a herceg prímás titkára, látogatást tehet a prímásnál. Csomagküldők, figyelem! Kaptuk az alábbi, hiteles adatokat tartalmazó levelet: Kedves Szerkesztő Ur: A napokban kaptam Budapestről egy levelet, melyben közölték velem, hogy az engedélyezett és általam küldött posta csomag tartalma, miként lett megvámolva: 20 deka Kakao, — itteni ára 17 cent, — behozatali vám $5.96. (66.00 Frt.), 80 deka Sajt, — itteni ára 85 cent, — behozatali vám $3.66. 150 deka Maccaroni — itteni ára 53 cent, — behozatali vám $1.66. 70 deka Szalonna — itteni ára 62 cent, — behozatali vám $2.00. 25 deka Szappan (Ivory),—itteni ára 17 cent, — behozatali vám $0.87. 15 deka Borden Inst. Coffee, — itteni ára $1.25, — behozatali vám $0.18. (Pótkávénak írandó különben a kakaó vámtétele alá esett volna.) 100 Aspirin, itteni ára 75 cent. Behoz, vám, $1.05. Az egész vámtétel Frt. 185.00 volt, (és az átvevő ki volt téve annak a zaklatásnak, hogy: honnan vette a kiváltáshoz szükséges pénzt?) Testvérre lelsz... Ha bíbor volt a naplemente S kupádban már nincsen [gyönyör, Ha fel-felriadsz éjjelente S párnáidon kétség gyötör; Ha nincsen, ki hozzád szóljon, Szőke fej, mi rádhajoljon, Mondd, olyankor mit csinálsz? Amikor emészt fajod gondja S mindent sötétnek, búsnak [látsz, Mikor lelkedet bánat nyomja S szivedre csókot nem találsz: Nyújtsd ki kezed a gyötrő [lázban, Testvérre lelsz az éjszakában; Én akkor reád gondolok! FINT A GERŐ “Katzenjamer” és a magyar igazság Junius 20-án, 33 évvel ezelőtt, a francia királyok vöröslámpás kastélyában, Trianonban, az akkori magyar kormány megbízottjai kénytelenek voltak az antant-diktálta békét aláírni. A trianoni békekötésnek nevezett hullarablás — amely tudvalevőleg az ezeréves magyar testből kétharmadot lefaragott és a magyarok millióit kényszeritette idegen járom alá — mély és fájó sebet ejtett a szülőhazája sorsáért aggódó amerikai magyarság hazafias érzelmein. És — noha tudtuk, hogy a kis- és nagy-antantnál uzsora-kamatra befektetett dollármilliók elfojtották a legerősebb lármát is — mégis bíztunk abban, hogyha erősen zörgetünk azoknak az amerikaiaknak az ajtaján, akiket nem fertőzött meg az első világháborút követő hallatlan dolláréhség, talán sikerül enyhíteni a trianoni gazságon. Mentünk tiltakozni. Az elnökhöz nem mehettünk, mert Wilson elnök Párisban volt. Az ő hires 14 békepontja, népek és országok sorsáról döntő tanácskozó asztalok helyett a párisi kabarékba került, mint a legdivatosabb sláger-számok, amelyeken talán a mi elnökünk mulatott a legjobban. Ez a kétségtelenül nagy tudós, akit 1916-ban azzal az ígérettel választottak meg elnöknek, hogy a demokrata párt visszatartja Amerikát a hábo^ rutól, nyugodtan hagyta, hogy a mohó éhség és a vak bosszú szabadon rabolhasson országrészeket és csinálhasson olyan országhatárokat, ahol — többek között •— a magyar gazda háza még Magyarországon volt, az a bizonyos “félreeső hely” pedig már Csehszlovákiában . . . Bizony, érthetetlen volt Wilson elnök háborús ténykedése, mint ahogy érthetetlen és meggondolatlan volt Amerika háborúba lépése is . . . * * * Wilson elnök, mielőtt elnök lett, nálunk New Jerseyben kormányzó volt. A jerseyek büszkék voltak a tudós kormányzóra, ellenben egy kicsit restelkedtek a kormányzó ur külseje miatt, aki (mint minden tudós) nem igen törődött azzal, hogy a ruháit néha tisztítani és vasalni is kell és akihez egy nap azzal állítottam be á Fehér Házba, hogy segítse a trentoni Orosz Mihályék Kanadában rekedt fiát Amerikába, a családjához. ' Ezek az Orosz Mihályék Antal fiukat (később utódom a “Függetlenség” szerkesztésében) otthon hagyták Magyarországon, hogy ur legyen belőle. Tanító ur! A Tóni gyerék az ungvári tanítóképzőben tanult, onnan vonult be katonának. Amikor Brussilow áttörte az osztrák-magyar védelmi vonalat, a Tóni gyerek hadifogságba esett. Szibériába került, ahonnan azt a jóvágásu fiút kanadai ápolónők egyenruhába bujtatták és Kanadába hozták. Windsorban várta Orosz Antal a szabadulást, ami nehezen ment, jóllehet jó öreg szülei és testvérei egy kis vagyont már elköltötték, amikor hozzám jöttek. ❖ * ❖ Az elnök nagyon kedvesen fogadott és mielőtt elbocsátott volna, felállott az Íróasztala mögül, hozzám jött és azt kérdezte tőlem, hogy látok-e rajta valami változást? A legkényesebb Ízlésű angol diplomatákat is megszégyenitő eleganciával volt az elnök öltözve, a mire én szerényen megjegyeztem, hogy a washingtoni szabók elsőrendű mesterek. Az elnök és Tumulty, a titkára erre nagyot kacagtak és a Tóni fiú egy hét múlva Trentonban volt. * * * Mentünk tiltakozni a szenátus külügyi bizottságához. A trentoni és környékbeli magyarságot Káli Antallal képviseltük. Ez a nagyon fiatalon elhunyt jóbarátom, kitűnő birkózó, jó hangú énekes, egyike a legjobb műkedvelőknek, szalonos volt — akkor száraz szalpnos, mert Írtak akkor 1920-at, ami a prohibició Bach-korszaka volt. Washington-felé már csak egy rozoga személyvonatban kaptunk helyet és amint Philadelphiát elhagytuk, az én barátom a táskájából kipakkolt egy üveg hamisítatlan francia konyakot. Csak úgy, morepatrio, az üvegből nyakaltuk a drága nedűt, amikor a kalauz megállóit mellettünk és ijedten mondja, hogyha nem akarunk Washingtonban 30 napig a rácsok mögött pihenni, úgy azt tanácsolja, hogy azonnal dobjuk ki az üveget. A négy-csillagos Hennessey minden cseppje akkor egy aranyat ért és azt halálos vétek lett volna elpocsékolni és miután ezt közösen megállapítottuk, szorgalmasabb nyakaláshoz fogtunk. A .vonatunk már DuPonték birodalmában, Delawareban járt, amikor kezdtem észrevenni, hogy forog velem és körülöttem minden és előttem már két Káli Antal forog ... A Hennessey olyan alaposan elintézett, hogy amint azt Káli Antal később mesélte, a vonattól a hátán vitt a taxiba, aztán bedöcögött velem egy gőzfürdőbe, hol annyi hideg zuhanyt kaptam, ami elég lett volna egy elefántnak is. Reggel 9-kor valamennyire magamhoz tértem, de még mindig olyan bizonyta-, lanul lépkedtem, mintha mezítláb lettem volna és a washingtoni utcák üvegcserepekkel lettek volna teleszórva. * * * Henry Cabot Lodge volt a szenátus külügyi bizottságának az elnöke. Szakállas, kis öregember. Amikor az ember ránézett, el sem tudta képzelni, hogy hol fért ebbe a kis emberbe annyi energia, amivel Wilson külpolitikája ellen hadakozott. Mi, tiltakozó magyarok, lehettünk vagy tizenketten. A szónokunk Dr. Székely Béla volt. Kitűnő újságíró, nagy irodalmár, aki Paramountéknál, Hollywoodon nagyfizetésü dramaturg volt. Dr. Székely mestere volt az angol nyelvnek. Szépen és nagyszerűen beszélt. Ugyanakkor újságcikkel igazolta Magyarország keresztrefeszitését és megcsonkítását. Amikor Dr. Székely befejezte a beszédet, Cabot Lodge azzal a nyugodtsággal, mint aki kétszer rágja meg a szót, mielőtt kimondja, a következőket mondotta: — A bizottság tagjai köszönettel veszik az urak megjelenését, azonban ezek az újságcikkek semmit sem bizonyítanak. Tudnának-e az urak valami kézenfekvő bizonyítékot bemutatni, amely igazolná kiváló szónokuk azon állítását, SZENT ISTVÁN AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY intelmei fiához . . . Kilencszáz valahány esztendő távilából ma is oly élőek, frissek, bölcsek és “időállóak” a nagy király intelmei: “Jegyezd meg jól mindezeket, miket én tanácsolok és Írásban hagyok néked, mert ahogy apámuram, Géza nagyur engem, úgy én téged emeltetlek és koronáztatlak a magyar nemzetnek immár apostoli királyává! ... A hit megtartásáról Írtam néked az első parancsot. Mert akiknek nincs igaz hitük, vagy ezt jócselekedetekkel ki nem egészítik, sem itt nem uralkodnak tisztességSsen, sem az örökélet részesei nem lesznek . . . Aki az Egyház méltóságát kisebbíti, vagy bemocskolja, az Krisztus testét megcsonkítja... ... A királyi koronának ötödik dísze a béketürés és igazságszolgáltatás. Ha országodnak tiisztességére törekszel, szeresd az igazságos Ítéletet. . . Ha olyan ügy kerül eléd, aminek megítélése a te méltóságod elé való, bíráld el türelemmel és igazsággal. . . Az egynyelvű ország gyenge és törékeny. Azért parancsolom neked, édes fiam, hogy az idegeneket jól tartsd, hogy igy nálad örömestebb akarjanak lakni, mint másutt . . . Mivel pedig a tanácsnak nagy a haszna, azért nem böFoncíokból és nagyravágyókból és középszerű emberekből, hanem öregekből, jobbakból, előkelőbbekből és a tiszteletre érdemes vénekből kell a tanácsot összeállítani . . . Minden kor abban gyakorolja magát, amire való. Az ifjak fegyverben, az öregek tanácsban. De azért a fiatalokat sem kell egészen kizárni a tanácsból . . . Melyik görög kormányozná a latinokat görög módra? Melyik latin kormányozná a görögöket latin módra ? Kövesd az én tanácsaimat, hogy a tieid becsüljenek, az idegenek meg dicsérjenek... Légy könyörületes fiam, ne csak vezérek, gazdagok, szomszédok és az ország lakói, hanem a külföldiek és minden hozzádjövő iránt is légy kegyes, mert a kegyesség vezet a legnagyobb boldogsághoz. Légy könyörületes mindazokhoz, akik sérelmet szenvedtek... Légy türelmes mindenki iránt, a hatalommal nem bírók iránt is... Légy erős, hogy a siker el ne szédítsen s a szerencsétlenség össze ne törjön. Légy alázatos, hogy az Isten úgy itt, mint a jövő életben felmagasztaljon... Légy szerény és kelleténél jobban senkit ne büntess, vagy kárhoztass... Légy szelíd, hogy az igazságnak soha ne légy ellene . . . Légy tisztességes, hogy soha senkit szándékosan meg ne gyalázz ... Légy szemérmes, hogy a bűn minden fertőjét elkerüljed . . . ... Ezeket és mindazt, amit hozzáfűztem és írtam, tartsd meg fiam, ha már én nem leszek, és akkor dicsőséggel uralkodhatsz magyar nemzetünk felett . . .” hogy szülőhazájukat feldarabolták? Jómagam az elnöktől két lépésnyire, egy viharvert öreg dívány sarkában ültem, a fránya konyaktól még mindig “katzenjameresen,” amikor hirtelen eszembe jutott, hogy a zsebemben van a jó öreg kuruc, egy volt iskolatársam levele Kassáról, amelynek a borítékján a Magyar Királyi Posta bélyege át volt pecsételve és nagy fekete betűkkel “Kosice, Ceskoslovenska” volt rányomva. — Elnök ur, talán ez jó les? bizonyítéknak! — és azzal nyújtottam a borítékot. Ugyanakkor az elnök előtt kiterített Magyarország térképén mutatom neki ezt az ősi magyar várost. — Ez már igen! — mondja az elnök, aki meleg szavakkal búcsúzott el tőlünk, azzal az ígérettel, hogy Amerika törvényhozói csak igazságos békét fogadnak el. Talán ahhoz a bizottságnak egy kis köze volt, hogy Amerika nem irta alá a trianoni békét — azonban, sajnos, Kassa mégis csak Kosice maradt . . . Remélhetőleg nem sokáig! Perth Amboy, N. J. 1953. Julius ZÁMBORY SÁNDOR A GÖNCÖL-szekér két hátsó csillaga 70 fényévre van egymástól. A fény, amely 186-ezer mérföld gyorsasággal terjed másodpercenként, 70 év mulv$ ér el egyiktől a másikig . . . ARIZONA államban a békákat külön törvény védi. 1933-ban végképp betiltották a békák pusztítását. MULTHETI híradásunk, miszerint Ft. Gajdos Albert, a Perth Amboy-i Szent Mihály görög katolikus egyházközség lelkipásztora New Yorkba kapott áthelyezést a Püspök úrtól, csak annyiban felel meg a valóságnak, hogy Father Gajdos a new yorki magyar görög katolikusok lelki gondozását is ellátja mindaddig, amig oda megfelelő pásztort neveznek ki. Father Gajdos tehát nem megy New Yorkba, illetve nem megy el Perth Amboyból, ahogyan azt inultheti kis hírünk sejtette, hanem csak mintegy “besizolgálja” a New York-i egyházat egy ideig. Hívei bizonyára örömmel fogadják ezen helyefeigazitásszerü néhány sorunkat, mint ahogy mi is készséggel közöljük ezt. — Ugyanígy örömmel közöljük azt is, hogy Főt. Dr. Dunda Ernő, a New Brunswick-i Szent4 József görög katolikus egyházközség pásztora sem megy el, — mint irtuk, — Pittsburghba, hanem itt marad továbbra is szeretett hívei körében . . . Father Dunda a közelmúltban ismét súlyos operáción ment keresztül, (Dr. Matflerd, a fiatal magyar sebészorvos végezte el mesterien a jólsikerült operációt) és most “lábbadozik”... Volt szó arról, hogy elmegy, de ez most már nem aktuális. Father Dundára és egyházi vezetőségére, híveire nagy feladatok várnak az őszi jubileumi és templom-szentelési ünnepségek előkészítése, illetve lerendezése során. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK lakóinak a száma most haladta meg a 160 milliót. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND *
