Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1953-07-23 / 30. szám

JhsL Qnhj TKungnhirm. (Y\jíWÁpLOpsüL. ßdiisd and (publuJi&d in. (psudh. I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND ChnLßjj. VOL. XXXII. ÉVFOLYAM— NO. 30. SZÁM Ára 10 cent PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. JULIUS 23 Úgy e rovat írója, mint szerkesztőnk ezen a héten vakációznak s ezért e heti események kommentálása a jövő hétre marad.—Szerk.) Az igazságügyminiszter a honosított polgárok egyenjogúságát hangoztatja A National Council On Nat­uralization and Citizenship nevű egyesület évi közgyűlésén Her­ber Brownell, Jr., az uj igazság­ügyminiszter kijelentette, hogy “a honosított polgárok jogait tiszteletben keil tartanunk és ép­ségben megőriznünk.” Sajnálatának adott kifejezést, hogy az uj Bevándorlási és Ho­­nositó Törvény, (a McCarran Act) zavart okozott és idegessé­get váltott ki, de biztosította a törvénytisztelő polgárokat és la­kosokat, hogy nincs okuk a nyugtalanságra. A törvény ren­delkezései alapján meginditott és folyamatban levő vizsgálatok, a honosított polgároknak csak az elenyészően kis töredéke ellen irányulnak, amely rovottmultu, bűnöző vagy felforgató elemek­ből áll. Az igazságügyminisztei»' üze­nete igy szól: “Az Egyesült Államok törté­netében az idegenszületésüeknek döntő szerepük van. Egyesek közülük az ipar, a tudomány, a művészetek legkiválóbb képvise­lői voltak. Mások, bár személy szerint nevezetesek, a köznapok lelkiismeretes munkájából vet­ték ki részüket. Gyermekeiket már abban a nemes' szellemben nevelték fel, amely joggal avat­ta nemzetünket a világ demo­kráciájának yezérévé.” “Amerika elhatározásaiban válság alatt áll. Legfőbb vezeté­sében is fordulat állott be. Az uj Bevándorlási és honosító Tör­vény is most lépett életbe, össze­foglalva, de még is változtatva az idevágó törvények rendelke­zéseit. Ennek a bonyolult tör­vénynek a megvitatása zavart és nyugtalanságot keltett külföldön született polgártársaink köré­ben. A # bizonytalanság ugyan hamarosan elül, de addig is sie­tek mindenkit megnyugtatni, hogy a törvénytisztelő polgár­nak vagy idegennek nincs sem­mi oka az idegességre. Nemze­tünk hagyományos elvei közé tartozik a vendégszeretet és tü­­relmesség azokkal szemben, akik idegen országokból érkeztek partjainkra. Amerika legko­rábbi éveitől kezdve, mindig szí­vesen fogadta a bevándorlót, beolvaszttota az amerikai közös­ségbe és elősegítette honosításu­kat. Ugyanez a nagylelkű szel­lem fog bennünket vezérelni to­vábbra is.” “A mai válságos időkben a­­zonban mindinkább nyomatéko­sabbá vált az a törekvés, hogy nemzetünk biztonsága felett lel­kiismeretesen őrködj ünk. Éber­ségünk egyik következménye az, hogy körülbelül tízezer hono­sított polgár ellen vizsgálatot in­dítottunk. Tulkorai volna megál­lapítani, hogy a vizsgálat alá vett egyének hány százaléka sze­rezte meg jogtalanul az ameri­kai polgárjogot. Ez az eljárás a­­zonban a honosított polgárság­nak csak elenyészően kis töredé­két érinti: egy százaléknak egy tizedét és csak a rovottmulut, a bűnöző vagy a felforgató ellen irányul. Hangsúlyozni kívánom azt, hogy tudomásom szerint 1000 honosított polgár közül 999 a hűséges és törvénytisztelő és igy nyugtalankodásra semmi ok sincsen.” “A honosított polgárra csodá­lattal és tisztelettel tekintek fel. Bevándorlási törvényeink szigo­rú követelményeinek eleget t^tt és sikerrel ment át azon a szitán, amely a nem kívánatos elemek közül kiválasztotta. Saját akara­tából lett amerikai polgárrá, nem a születés véletlenének sze­szélye folytán. Beilleszkedett az amerikai társadalomba és ennél­fogva egyenlő, jogokat élvez az ittszületett polgárral.” “A honosított polgárok jogait tiszteletben kell tartanunk és ép­ségben megőriznünk. Biztosítom Önöket arról, hogy minden e­­rőmmel azon leszek, hogy meg­védelmezzem minden amerikai polgár jogait, akár itt született, akár a külföldön. A vezetésem a­­latt álló igazságügyminiszteri­­um olyan politikát fog követni, amely előmozdítja az idegenszü­­letésü polgár biztonsági érzetét, hazánkhoz való tartozásának tu­datosságát és az amerikai esz­ményekhez való hűségét.” A National Coüncil On Nat­uralization and Citizenship or­szágos egyesület, amelynek cél­ja, hogy a bevándorlási törvé­nyeket és azok végrehajtását megjavítsa. Dr. Donald R. Young az elnöke, Read Lewis a végrehajtóbizottság elnöke és Mrs. Ruth Z. Murphy az alelnök. A fentemlitett tanácskozás tár­gya: “Our National Policy and the Foreign Born” volt (Nemze­ti Politikánk és az Idegensziile­­tésiiek). • Common Council RÖVIDEN Minden 12-ik amerikai 65 éves vagy annál több, kétszer annyi az idősek arányszáma, mint 50 év előtt volt. A világ kereskedelmi hajóinak térfgat-a a múlt évben 3 millió tonnával emelkedett, uj hajók é­­pitése által. Mozgalom indult meg Wa­shingtonban, hogy a szenátorok és képviselők fizetését évi 10,- 000 dollárral emeljék. A szenátorok évi tiszteletdija 12,500 dollár és költségekre kap­nak még évi 2,500 dollárt. Az Amerikai Magyar Szövetség hírei WASHINGTONBAN LESZ AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ORSZÁGOS KONGRESSZUSA OKTÓBER 6 ÉS 7-ÉN Az AMSz Igazgatóságának a Közgyűlési Végrehajtó és Ren­dező Bizottsága rendkívüli gyű­lést tartott julius 10-én s úgy ha­tározott, hogy az eredetileg Pittsburgh, Pa.-ban tervezett Amerikai Magyar Kongresszust Amerika fővárosában, Wash­ingtonban fogjuk megtartani október 6. és 7. napokon. Igazgatóságunk gyűlései (feb. 12 és jun. 18) hálás köszönettel fogadták a Pittsburgh és Vidéke Egyesült Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottságának a meghívását s a külső előkészüle­teket (Hotel, gyülésterem, stb., lefoglalása) meg is tettük a köz­beeső időben. Három fontos té­nyező tette szükségessé, hogy az Igazgatóság Végrehajtó Bizott­sága a Kongresszus helyét most megváltoztassa. Egyik ok a “Vas Függöny” mögötti politikai változások, a­­melyeknek hullámai az ország szivében naponként visszhan­goznak s a remélhető események jelentősen befolysolják az Ame­rikai Magyar Kongresszus tar­talmi előkészítését. Másik és sokkal fontosabb ok az a kilátásba helyezett kitünte­tés, hogy az ország Elnöke fo­gadni kívánja az Amerikai Ma­gyar Kongresszus nála tisztelgő Bizottságát. Ugyanakkor á U. S. Congress tagjai közül olyan fon­tos személyiségek ígérték az A- merikai Magyar Kongresszuson való részvételüket, akik csak ak­kor hívhatók meg vendégeink­nek, ha az országos gyűlés Wa­shingtonban lesz. A harmadik és magyar szem­pontból ugyancsak fontos ok az, hogy az Amerikai Magyar Sajtó Százéves Jubileumát csakis ak­kor ünnepelhetjük méltó disz­szel és jelentőséggel, ha az or­szág fővárosában székelő “Na­tional Prses Club” képviselőit is bevonjuk az ünneplésünkbe. Ezt szintén nem tehetnénk, ha az Amerikai Magyar Kongresszus nem Washingtonban lenne. A Washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus \ ■ jelentősége ... Az 1929-iki “Buffaloi Or­szággyűlés”; az 1938-iki “Det­roiti Táboroz^” s az 1950-iki “New Yorki Közgyűlés,” stb. fontos és jelentős mértföld jel­zők voltak Amerika magyarsá­gának a közéletében. Az össze­tartás, újjászervezés és cselek­vés útirányát határozták meg e­­zek a közgyűlések. Az Amerikai Magyar Szövetség egységébe szervezkedett amerikai magyar­ság legfontosabb és legnagyobb jelentőségű közgyűlése azonban ebben az évben lesz, Washing­ton, D. C.-ben. Ezért hívjuk azt Amerikai Magyar Kongresszus­nak. Soha sem élt váltságosabb időket az emberiség a mainál. S ebben a történelmileg váltságos esztendőben az amerikai ma­gyarság közéleti magatartása, önvizsgálata és áldozatkészsége is mérlegre kerül. A washingtoni Amerikai Ma­gyar Kongresszus fogja eldön­teni, hogy Amerika iránti hősé­günk és Magyarország iránti szeretetünk igaz és élő valóság­­e, amely öntudatos cselekedetek­ben és áldozatkészségben fog megnyilatkozni, vagy pedig er­nyedt és életképtelen fellegvár-e az amerikai magyar “közélet,” amely csak hangzatos szavakból s tettre képtelen álmokból áll. Nagy problémákat csak nagy felelősségekre képes emberek oldhatnak meg. Házat senki se építhet szavakból. Fa, tégla, kő és vas nélkül csak ábrándozni le­het. A washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus nem az ün­nepi szónoklatok szappan-bubo­­rékait fogja színes csokorba gyűjteni, hanem Amerika segít­ségével egy uj, f üggetlen, szabad és boldog Magyarország feltá­madását kívánja biztosítani. A mai rab, szenvedő, kifosztott és halálra vált Magyarország ko­porsóját egy n'gyed-századdal ezelőtt AmeriKban ácsolták meg és faragták ki a magyarság ellenségei s bosszúálló “szomszé­dok.” Az isteni igazság-szolgál­tatás legteljesebb elégtétele len­ne az egész világ magyarságá­nak a számára, ha az októberi, washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus örökre kitörülhet­né ezt a gyászos emléket a ma­gyar szivekből. Készüljenek egyházi, egyleti, nagybizottsági és testületi kép­viselőink Amerikaszerte, hogy az október 6 és 7 napján Wash­ingtonban tartandó Amerikai Magyar Kongresszuson, amely az AMSz. 16-ik országos gyűlése s az amerikai magyar sajtó 100 éves jubiluema, mindnyájan e­­gyütt lehessünk. Agyonvertek állítólag egy pesti egyetemi tanárt Még áprilisban letartóztatták dr. Grosz István egyetemi ta­nárt a Joint-ügy kapcsán és mint kiszivárgó hírekből megál­lapítható, a katonapolitikai osz­tályon vallatás közben a rezsim pribékjei agyonütötték. A magyar vasút nem fogad el magyar forintot utasától Egy Magyarországon élő kül­földi állampolgár az AVO-tól hosszú hónapok után megkapta kiutazási engedélyét. A buduapesti keleti pályaud­varon az IBUSZ-nál jegyet a­­kart váltani, majd a csomagját feladni. A fizetésnél kiderült, Megdrágult a postai csomagszállitás Az Interstate Control Com­mission hozzájárult a belföldi postacsomagok szállítási dijá­nak 36 százalékos emeléséhez. Az emelést augusztus elsejére engedélyezték, de Summerfield országos főpostamester egy nyi­latkozata szerint csak október 1-én fogják életbeléptetni. A külföldi csomagok diját is felemelik, mégpedig igen nagy mértékben. Egy font szállítási dija az eddigi 14 cent helyett 45 cent lesz. A világ leghiresebb hirdetése Ez a hirdetés 1911-ben jelent meg az amerikai ismert “Mun­­sey’s Magazine” hasábjain s új­fajta rotációs nyomógép meg­születését közölte a világgal. A hirdetés maga annak idején óriási lelkesedést keltett az E- gyesült Államokban, úgyhogy vagy kétezer lap újra meg újra lenyomta s mindenféle dicsérő magyarázatokkal látta el, sőt még vezércikkeket is írtak róla. Magának a hirdetésnek szö­vege (kivonatosan) igy hang­zott: “Én vagyok a rotációs saj­tó, szülőanyám az Anyaföld. Szivem acélból, testem vasból, ujj aim ércből készültek. A világ minden dalát,' a történelem ora­tóriumait és minden korok szim­fóniáit dalolom. Én vagyok a Mának a hangja s a Holnapnak a hírnöke. A múltak szálaiba és szövöm bele a jövő mintáit. Én mesélem el a békének éppúgy, mint a háborúknak históriáját. Szavamra az emberek szive szenvedélyesen lobban fel, vagy gyöngéd szeretetben olvad fel. Én mozgatom a nemzetek érve­­rését. Én noszogatom a jó embe­reket még derekabb tettek vég­rehajtására. Én vagyok a világ kacaja és sírása, s nem fogok mindaddig elmúlni, mig a földön minden dolgok vissza nem tér­nek a porba, amelyből vétettek:.. Én vagyok a rotációs sajtó!” hogy a pénztár sem magyar fo­rintot, sem osztrák schillinget nem fogad el. Csodálkozó kérdé­sére a következő feleletet kapta: “Csak dollárt vágy svájci fran­kot fogadunk el.” Az ellenvetése, hogy állaüHó­­an Magyarországon élt és igy valuta-belföldi, tehát a magyar törvények értelmében külföldi fizetési eszköz nem is lehet a bir­tokában, mit sem használt. Kénytelen-kelletlen váll alnia kellett a “lekapatás” veszélyét és a fekete piacon níegvásárolni a svájci frankot. (Élünk a gyanúperrel, hogy valami bolsevista feketekereske­delmi nemzeti vállalat szállította a valutát.) HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL HAZÁM IRTA: BOROS SÁNDOR Itt járt a végtelen valamikor, Itt járt a tenger. Nem volt völgy, se hegy; Ég, föld, lét, nemlét, véges és titok És nemtitok se. Egy volt minden, egy. Nem volt minden még igy elszigetelt, Csak ő, csak az a végtelen dalolt, S hogy elment egyszer, el, azóta, lett Medrének ez a tája árva folt. * Egy kagyló maradt csak, az én hazám, A véges, néma tájon ideát: A Kárpátok mély gyöngykagylója, mely Búgja a távol végtelen dalát... SZENT ISTVÁN NAPJÁN: MAGYAR VÉRT AZ AMERIKAI KATONÁKNAK! Ezeréves magyar történelmünk legjelentősebb ünnepét az egész világ magyarsága augusztus 20-án ünnepli. Otthon csak lé­lekben ülhetik meg országalapitó Szent István királyunk emlékét. Ma valóban csak szabad földön ünnepelhet a magyarság. A vérrel és karddal szerzett ország hagyományai otthon a szivekben élnek és a szivek üzenete idehallik a vasfüggöny mögül. Mit üzennek az óhaza szenvedő magyarjai? Mit kívánnak minden igaz eipbertől? Mit kérnek tőlünk, hogy az elnyomatás után végre bekövetkezzék a hajnalhasadás? Egy hang, egy hang a válasz: Tettet! Cselekednünk kell, hogy méltók lehessünk a magyar hősök eszményeihez, megmutathassuk, hogy együtt érzünk a vérző Ma­gyarország magyarjaival és a felszabadító harcban segítjük Ame­rikát, befogadó hazánkat. Szent István napján mi nem adhatunk kedvesebbet, neme­sebbet mint azt, amit szivünkből adhatunk oda, úgy mint régen és a közelmúlt történelme során, ha áldozatra került a sor: vérünket. A Szent István Napi Magyar Bizottság ezért felhívással for­dul Amerika magyarságához, hogy ez év augusztus 20-án min­denki, aki csak teheti, adjon vért a mi reményeinkért, a kommuniz­mus leveréséért harcoló amerikai katonáknak. Minden csepp ma­gyar vér, amit mi itt szabad földön áldozunk, megrövidíti otthoni szeretteink szenvedését és bebizonyítja a nemes amerikai nemzet előtt, hogy mindazok a magyarok, akiket ez az ország keblére ölelt, tettekkel hálálja meg a szabadságért, tisztességért és egy tisztább, jobb világért harcoló áldozatát. Amerikai magyarok! Régiek és újak! Augusztus 20-án örök vérszerződésre készülünk! Magyar vér fogja segíteni a harcot, amely mindannyiunk igazi békéjéért folyik. Készüljetek! Álljatok oda augusztus 20-án, nyissátok meg ereiteket, mert ezzel igaz szív­vel, nemes elhatározással, ősi hagyományaink szellemében ünne­peljük nagy királyunk emlékét. Tőlünk függ, hogy legyenek-e autó-balesetek! Ahogy a melegebb napok meg­jöttek, több és több ember ül a családi automobilokba és való­sággal elárasztja az ország vala­mennyi országutját. Különösen a hétvégeken szaporodott meg a forgalom, a szép idő beálltával. Minden amerikaihoz intézve, a­­ki kocsit hajt, a connecticuti Travelers Insurance Company of Hartford most adta ki tizen­kilencedik jelentését az ország­utak bitzonságáról, összegyűjt­ve és osztályozva a forgalmi bal­esetek adatait. Ha az emberek ismerik a tényeket — és ezek megrázóan beszélnek — remél­hető, hogy mindenki, aki a kor­mánykerék mögött ül, betartja az előirt biztonsági szabályokat és segíteni fog abban, hogy az 1953. év ne hozzon olyan ka­tasztrófákat, mint 1952 hozott. ' Az 1952. év a legszerencsétle­nebb volt az Egyesült Államok történetében, ha az autó kataszt­rófákat vesszük tekintetbe. Har­minchétezer ember lelte halálát autó balesetek következtében, te­hát ötszázzal, több, mint 1951- ben. A sebesülések száma 2,- 090,000-re rúgott, 127,000-rel többre, mint 1951-ben. A gyorshajtás több szeren­csétlenséget okozott, mint min­den más mulasztás vagy bűn. Az elmúlt évben 13,430 ember halt meg és közel 600,000 ember sé­rült meg gyorshajtás következ­tében, a Travelers Insurance a­­datai szerint. A halálos balese­tek 25 százalékában 25 évnél fiatalabb egyének hajtották a kocsit, pedig az ország hajtói­nak csak 15 százalékát képvise­lik. Tizenötezernél többen pusz­tultak el és 750,000 ember sé­rült meg hétvégi autó balesetek­ben, tehát az összes halálos bal­esetek 40 %-a hétvébeken tör­tént. (36 százalék szombaton és vasárnap és a szombat még a vasárnapnál is veszedelmesebb.) Egyetlen tekintetben mutat­nak az 1952-i tragikus adatok javulást. A bale^etkben meghalt (8,650) és megsebesült (265,- 430) gyalogos száma 1951-el szemben 8 százalékkal csökkent. (Talán mert a kocsik és hajtők megszaporodása következtében kevesebb ember járt gyalog!) Az uccák keresztezése másutt, mint a sarkokon, különösen veszeglő kocsik háta mögött vagy előtt, a legveszlyesebb do­log, amit gyalogos elkövethet. Ez utóbbi ok következtében 42 százalékkal több ember halt meg, mint 1951-ben. A sebesülé­sek száma 36 százalékkal növe­kedett. Más érdekes adat a jelentés­ben az, hogy a nap előrehaladtá­val a balesetek szaporodnak. A legtöbb a délutáni és esti órák­ban fordul elő, amikor a hajtok fáradtak, türelmetlenek vagy in­gerlékenyek. » 4 fj Meglepő, hogy a balesetek há­romnegyedrésze derült időben, száraz országutakon történt. A hajtok ilyenkor inkább elbizzák magukat, nem figyelnek eléggé az útra és tulmennek a megen­gedett sebességen is, mig rossz időben, síkos utakon, a legtöbb motors óvatosan hajt. A balesetekben szereplő ko­csik 80 százaléka egyenesen elő­rehaladt, amikor a baj történt, tehát nem fordult se jobbra, se balra, nem ment hátrafelé, nem csúszott és nem állott meg. (E- gyenesen előrehaladni a legbiz­tosabb manőver, amit hajtó vé­gezhet, de természetesen csak akkor, ha figyelmes marad és észszerű sebességgel halad.) A balesekben szereplő kocsik­nak csak egynegyedrésze volt autóbusz, trakk, vagy takszi. A. kocsik 90 százaléka jó állapot­ban volt a baleset előtt. A Travelers Insurance jelen­tése hangsúlyozza, hogy a sze­rencsétlenségek legnagyobb ré­szét el lehetett volna kerülni, ha a hajtők és a gyalogosok ügyel­tek volna a forgalomra és tuda­tában lettek volna annak, hogy veszélyben forognak. “Csak Te Tudod Megakadá­lyozni az Autóbaleseteket!” —• ez az 1952-es jelentés cime. — “A Saját, a Családod és Em­bertársaid Élete Tőled Függ!” — ez a mottója. Common Council AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY I polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents