Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1953-07-23 / 30. szám
JhsL Qnhj TKungnhirm. (Y\jíWÁpLOpsüL. ßdiisd and (publuJi&d in. (psudh. I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND ChnLßjj. VOL. XXXII. ÉVFOLYAM— NO. 30. SZÁM Ára 10 cent PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. JULIUS 23 Úgy e rovat írója, mint szerkesztőnk ezen a héten vakációznak s ezért e heti események kommentálása a jövő hétre marad.—Szerk.) Az igazságügyminiszter a honosított polgárok egyenjogúságát hangoztatja A National Council On Naturalization and Citizenship nevű egyesület évi közgyűlésén Herber Brownell, Jr., az uj igazságügyminiszter kijelentette, hogy “a honosított polgárok jogait tiszteletben keil tartanunk és épségben megőriznünk.” Sajnálatának adott kifejezést, hogy az uj Bevándorlási és Honositó Törvény, (a McCarran Act) zavart okozott és idegességet váltott ki, de biztosította a törvénytisztelő polgárokat és lakosokat, hogy nincs okuk a nyugtalanságra. A törvény rendelkezései alapján meginditott és folyamatban levő vizsgálatok, a honosított polgároknak csak az elenyészően kis töredéke ellen irányulnak, amely rovottmultu, bűnöző vagy felforgató elemekből áll. Az igazságügyminisztei»' üzenete igy szól: “Az Egyesült Államok történetében az idegenszületésüeknek döntő szerepük van. Egyesek közülük az ipar, a tudomány, a művészetek legkiválóbb képviselői voltak. Mások, bár személy szerint nevezetesek, a köznapok lelkiismeretes munkájából vették ki részüket. Gyermekeiket már abban a nemes' szellemben nevelték fel, amely joggal avatta nemzetünket a világ demokráciájának yezérévé.” “Amerika elhatározásaiban válság alatt áll. Legfőbb vezetésében is fordulat állott be. Az uj Bevándorlási és honosító Törvény is most lépett életbe, összefoglalva, de még is változtatva az idevágó törvények rendelkezéseit. Ennek a bonyolult törvénynek a megvitatása zavart és nyugtalanságot keltett külföldön született polgártársaink körében. A # bizonytalanság ugyan hamarosan elül, de addig is sietek mindenkit megnyugtatni, hogy a törvénytisztelő polgárnak vagy idegennek nincs semmi oka az idegességre. Nemzetünk hagyományos elvei közé tartozik a vendégszeretet és türelmesség azokkal szemben, akik idegen országokból érkeztek partjainkra. Amerika legkorábbi éveitől kezdve, mindig szívesen fogadta a bevándorlót, beolvaszttota az amerikai közösségbe és elősegítette honosításukat. Ugyanez a nagylelkű szellem fog bennünket vezérelni továbbra is.” “A mai válságos időkben azonban mindinkább nyomatékosabbá vált az a törekvés, hogy nemzetünk biztonsága felett lelkiismeretesen őrködj ünk. Éberségünk egyik következménye az, hogy körülbelül tízezer honosított polgár ellen vizsgálatot indítottunk. Tulkorai volna megállapítani, hogy a vizsgálat alá vett egyének hány százaléka szerezte meg jogtalanul az amerikai polgárjogot. Ez az eljárás azonban a honosított polgárságnak csak elenyészően kis töredékét érinti: egy százaléknak egy tizedét és csak a rovottmulut, a bűnöző vagy a felforgató ellen irányul. Hangsúlyozni kívánom azt, hogy tudomásom szerint 1000 honosított polgár közül 999 a hűséges és törvénytisztelő és igy nyugtalankodásra semmi ok sincsen.” “A honosított polgárra csodálattal és tisztelettel tekintek fel. Bevándorlási törvényeink szigorú követelményeinek eleget t^tt és sikerrel ment át azon a szitán, amely a nem kívánatos elemek közül kiválasztotta. Saját akaratából lett amerikai polgárrá, nem a születés véletlenének szeszélye folytán. Beilleszkedett az amerikai társadalomba és ennélfogva egyenlő, jogokat élvez az ittszületett polgárral.” “A honosított polgárok jogait tiszteletben kell tartanunk és épségben megőriznünk. Biztosítom Önöket arról, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy megvédelmezzem minden amerikai polgár jogait, akár itt született, akár a külföldön. A vezetésem alatt álló igazságügyminiszterium olyan politikát fog követni, amely előmozdítja az idegenszületésü polgár biztonsági érzetét, hazánkhoz való tartozásának tudatosságát és az amerikai eszményekhez való hűségét.” A National Coüncil On Naturalization and Citizenship országos egyesület, amelynek célja, hogy a bevándorlási törvényeket és azok végrehajtását megjavítsa. Dr. Donald R. Young az elnöke, Read Lewis a végrehajtóbizottság elnöke és Mrs. Ruth Z. Murphy az alelnök. A fentemlitett tanácskozás tárgya: “Our National Policy and the Foreign Born” volt (Nemzeti Politikánk és az Idegensziiletésiiek). • Common Council RÖVIDEN Minden 12-ik amerikai 65 éves vagy annál több, kétszer annyi az idősek arányszáma, mint 50 év előtt volt. A világ kereskedelmi hajóinak térfgat-a a múlt évben 3 millió tonnával emelkedett, uj hajók épitése által. Mozgalom indult meg Washingtonban, hogy a szenátorok és képviselők fizetését évi 10,- 000 dollárral emeljék. A szenátorok évi tiszteletdija 12,500 dollár és költségekre kapnak még évi 2,500 dollárt. Az Amerikai Magyar Szövetség hírei WASHINGTONBAN LESZ AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ORSZÁGOS KONGRESSZUSA OKTÓBER 6 ÉS 7-ÉN Az AMSz Igazgatóságának a Közgyűlési Végrehajtó és Rendező Bizottsága rendkívüli gyűlést tartott julius 10-én s úgy határozott, hogy az eredetileg Pittsburgh, Pa.-ban tervezett Amerikai Magyar Kongresszust Amerika fővárosában, Washingtonban fogjuk megtartani október 6. és 7. napokon. Igazgatóságunk gyűlései (feb. 12 és jun. 18) hálás köszönettel fogadták a Pittsburgh és Vidéke Egyesült Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottságának a meghívását s a külső előkészületeket (Hotel, gyülésterem, stb., lefoglalása) meg is tettük a közbeeső időben. Három fontos tényező tette szükségessé, hogy az Igazgatóság Végrehajtó Bizottsága a Kongresszus helyét most megváltoztassa. Egyik ok a “Vas Függöny” mögötti politikai változások, amelyeknek hullámai az ország szivében naponként visszhangoznak s a remélhető események jelentősen befolysolják az Amerikai Magyar Kongresszus tartalmi előkészítését. Másik és sokkal fontosabb ok az a kilátásba helyezett kitüntetés, hogy az ország Elnöke fogadni kívánja az Amerikai Magyar Kongresszus nála tisztelgő Bizottságát. Ugyanakkor á U. S. Congress tagjai közül olyan fontos személyiségek ígérték az A- merikai Magyar Kongresszuson való részvételüket, akik csak akkor hívhatók meg vendégeinknek, ha az országos gyűlés Washingtonban lesz. A harmadik és magyar szempontból ugyancsak fontos ok az, hogy az Amerikai Magyar Sajtó Százéves Jubileumát csakis akkor ünnepelhetjük méltó diszszel és jelentőséggel, ha az ország fővárosában székelő “National Prses Club” képviselőit is bevonjuk az ünneplésünkbe. Ezt szintén nem tehetnénk, ha az Amerikai Magyar Kongresszus nem Washingtonban lenne. A Washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus \ ■ jelentősége ... Az 1929-iki “Buffaloi Országgyűlés”; az 1938-iki “Detroiti Táboroz^” s az 1950-iki “New Yorki Közgyűlés,” stb. fontos és jelentős mértföld jelzők voltak Amerika magyarságának a közéletében. Az összetartás, újjászervezés és cselekvés útirányát határozták meg ezek a közgyűlések. Az Amerikai Magyar Szövetség egységébe szervezkedett amerikai magyarság legfontosabb és legnagyobb jelentőségű közgyűlése azonban ebben az évben lesz, Washington, D. C.-ben. Ezért hívjuk azt Amerikai Magyar Kongresszusnak. Soha sem élt váltságosabb időket az emberiség a mainál. S ebben a történelmileg váltságos esztendőben az amerikai magyarság közéleti magatartása, önvizsgálata és áldozatkészsége is mérlegre kerül. A washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus fogja eldönteni, hogy Amerika iránti hőségünk és Magyarország iránti szeretetünk igaz és élő valóságe, amely öntudatos cselekedetekben és áldozatkészségben fog megnyilatkozni, vagy pedig ernyedt és életképtelen fellegvár-e az amerikai magyar “közélet,” amely csak hangzatos szavakból s tettre képtelen álmokból áll. Nagy problémákat csak nagy felelősségekre képes emberek oldhatnak meg. Házat senki se építhet szavakból. Fa, tégla, kő és vas nélkül csak ábrándozni lehet. A washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus nem az ünnepi szónoklatok szappan-buborékait fogja színes csokorba gyűjteni, hanem Amerika segítségével egy uj, f üggetlen, szabad és boldog Magyarország feltámadását kívánja biztosítani. A mai rab, szenvedő, kifosztott és halálra vált Magyarország koporsóját egy n'gyed-századdal ezelőtt AmeriKban ácsolták meg és faragták ki a magyarság ellenségei s bosszúálló “szomszédok.” Az isteni igazság-szolgáltatás legteljesebb elégtétele lenne az egész világ magyarságának a számára, ha az októberi, washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus örökre kitörülhetné ezt a gyászos emléket a magyar szivekből. Készüljenek egyházi, egyleti, nagybizottsági és testületi képviselőink Amerikaszerte, hogy az október 6 és 7 napján Washingtonban tartandó Amerikai Magyar Kongresszuson, amely az AMSz. 16-ik országos gyűlése s az amerikai magyar sajtó 100 éves jubiluema, mindnyájan együtt lehessünk. Agyonvertek állítólag egy pesti egyetemi tanárt Még áprilisban letartóztatták dr. Grosz István egyetemi tanárt a Joint-ügy kapcsán és mint kiszivárgó hírekből megállapítható, a katonapolitikai osztályon vallatás közben a rezsim pribékjei agyonütötték. A magyar vasút nem fogad el magyar forintot utasától Egy Magyarországon élő külföldi állampolgár az AVO-tól hosszú hónapok után megkapta kiutazási engedélyét. A buduapesti keleti pályaudvaron az IBUSZ-nál jegyet akart váltani, majd a csomagját feladni. A fizetésnél kiderült, Megdrágult a postai csomagszállitás Az Interstate Control Commission hozzájárult a belföldi postacsomagok szállítási dijának 36 százalékos emeléséhez. Az emelést augusztus elsejére engedélyezték, de Summerfield országos főpostamester egy nyilatkozata szerint csak október 1-én fogják életbeléptetni. A külföldi csomagok diját is felemelik, mégpedig igen nagy mértékben. Egy font szállítási dija az eddigi 14 cent helyett 45 cent lesz. A világ leghiresebb hirdetése Ez a hirdetés 1911-ben jelent meg az amerikai ismert “Munsey’s Magazine” hasábjain s újfajta rotációs nyomógép megszületését közölte a világgal. A hirdetés maga annak idején óriási lelkesedést keltett az E- gyesült Államokban, úgyhogy vagy kétezer lap újra meg újra lenyomta s mindenféle dicsérő magyarázatokkal látta el, sőt még vezércikkeket is írtak róla. Magának a hirdetésnek szövege (kivonatosan) igy hangzott: “Én vagyok a rotációs sajtó, szülőanyám az Anyaföld. Szivem acélból, testem vasból, ujj aim ércből készültek. A világ minden dalát,' a történelem oratóriumait és minden korok szimfóniáit dalolom. Én vagyok a Mának a hangja s a Holnapnak a hírnöke. A múltak szálaiba és szövöm bele a jövő mintáit. Én mesélem el a békének éppúgy, mint a háborúknak históriáját. Szavamra az emberek szive szenvedélyesen lobban fel, vagy gyöngéd szeretetben olvad fel. Én mozgatom a nemzetek érverését. Én noszogatom a jó embereket még derekabb tettek végrehajtására. Én vagyok a világ kacaja és sírása, s nem fogok mindaddig elmúlni, mig a földön minden dolgok vissza nem térnek a porba, amelyből vétettek:.. Én vagyok a rotációs sajtó!” hogy a pénztár sem magyar forintot, sem osztrák schillinget nem fogad el. Csodálkozó kérdésére a következő feleletet kapta: “Csak dollárt vágy svájci frankot fogadunk el.” Az ellenvetése, hogy állaüHóan Magyarországon élt és igy valuta-belföldi, tehát a magyar törvények értelmében külföldi fizetési eszköz nem is lehet a birtokában, mit sem használt. Kénytelen-kelletlen váll alnia kellett a “lekapatás” veszélyét és a fekete piacon níegvásárolni a svájci frankot. (Élünk a gyanúperrel, hogy valami bolsevista feketekereskedelmi nemzeti vállalat szállította a valutát.) HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL HAZÁM IRTA: BOROS SÁNDOR Itt járt a végtelen valamikor, Itt járt a tenger. Nem volt völgy, se hegy; Ég, föld, lét, nemlét, véges és titok És nemtitok se. Egy volt minden, egy. Nem volt minden még igy elszigetelt, Csak ő, csak az a végtelen dalolt, S hogy elment egyszer, el, azóta, lett Medrének ez a tája árva folt. * Egy kagyló maradt csak, az én hazám, A véges, néma tájon ideát: A Kárpátok mély gyöngykagylója, mely Búgja a távol végtelen dalát... SZENT ISTVÁN NAPJÁN: MAGYAR VÉRT AZ AMERIKAI KATONÁKNAK! Ezeréves magyar történelmünk legjelentősebb ünnepét az egész világ magyarsága augusztus 20-án ünnepli. Otthon csak lélekben ülhetik meg országalapitó Szent István királyunk emlékét. Ma valóban csak szabad földön ünnepelhet a magyarság. A vérrel és karddal szerzett ország hagyományai otthon a szivekben élnek és a szivek üzenete idehallik a vasfüggöny mögül. Mit üzennek az óhaza szenvedő magyarjai? Mit kívánnak minden igaz eipbertől? Mit kérnek tőlünk, hogy az elnyomatás után végre bekövetkezzék a hajnalhasadás? Egy hang, egy hang a válasz: Tettet! Cselekednünk kell, hogy méltók lehessünk a magyar hősök eszményeihez, megmutathassuk, hogy együtt érzünk a vérző Magyarország magyarjaival és a felszabadító harcban segítjük Amerikát, befogadó hazánkat. Szent István napján mi nem adhatunk kedvesebbet, nemesebbet mint azt, amit szivünkből adhatunk oda, úgy mint régen és a közelmúlt történelme során, ha áldozatra került a sor: vérünket. A Szent István Napi Magyar Bizottság ezért felhívással fordul Amerika magyarságához, hogy ez év augusztus 20-án mindenki, aki csak teheti, adjon vért a mi reményeinkért, a kommunizmus leveréséért harcoló amerikai katonáknak. Minden csepp magyar vér, amit mi itt szabad földön áldozunk, megrövidíti otthoni szeretteink szenvedését és bebizonyítja a nemes amerikai nemzet előtt, hogy mindazok a magyarok, akiket ez az ország keblére ölelt, tettekkel hálálja meg a szabadságért, tisztességért és egy tisztább, jobb világért harcoló áldozatát. Amerikai magyarok! Régiek és újak! Augusztus 20-án örök vérszerződésre készülünk! Magyar vér fogja segíteni a harcot, amely mindannyiunk igazi békéjéért folyik. Készüljetek! Álljatok oda augusztus 20-án, nyissátok meg ereiteket, mert ezzel igaz szívvel, nemes elhatározással, ősi hagyományaink szellemében ünnepeljük nagy királyunk emlékét. Tőlünk függ, hogy legyenek-e autó-balesetek! Ahogy a melegebb napok megjöttek, több és több ember ül a családi automobilokba és valósággal elárasztja az ország valamennyi országutját. Különösen a hétvégeken szaporodott meg a forgalom, a szép idő beálltával. Minden amerikaihoz intézve, aki kocsit hajt, a connecticuti Travelers Insurance Company of Hartford most adta ki tizenkilencedik jelentését az országutak bitzonságáról, összegyűjtve és osztályozva a forgalmi balesetek adatait. Ha az emberek ismerik a tényeket — és ezek megrázóan beszélnek — remélhető, hogy mindenki, aki a kormánykerék mögött ül, betartja az előirt biztonsági szabályokat és segíteni fog abban, hogy az 1953. év ne hozzon olyan katasztrófákat, mint 1952 hozott. ' Az 1952. év a legszerencsétlenebb volt az Egyesült Államok történetében, ha az autó katasztrófákat vesszük tekintetbe. Harminchétezer ember lelte halálát autó balesetek következtében, tehát ötszázzal, több, mint 1951- ben. A sebesülések száma 2,- 090,000-re rúgott, 127,000-rel többre, mint 1951-ben. A gyorshajtás több szerencsétlenséget okozott, mint minden más mulasztás vagy bűn. Az elmúlt évben 13,430 ember halt meg és közel 600,000 ember sérült meg gyorshajtás következtében, a Travelers Insurance adatai szerint. A halálos balesetek 25 százalékában 25 évnél fiatalabb egyének hajtották a kocsit, pedig az ország hajtóinak csak 15 százalékát képviselik. Tizenötezernél többen pusztultak el és 750,000 ember sérült meg hétvégi autó balesetekben, tehát az összes halálos balesetek 40 %-a hétvébeken történt. (36 százalék szombaton és vasárnap és a szombat még a vasárnapnál is veszedelmesebb.) Egyetlen tekintetben mutatnak az 1952-i tragikus adatok javulást. A bale^etkben meghalt (8,650) és megsebesült (265,- 430) gyalogos száma 1951-el szemben 8 százalékkal csökkent. (Talán mert a kocsik és hajtők megszaporodása következtében kevesebb ember járt gyalog!) Az uccák keresztezése másutt, mint a sarkokon, különösen veszeglő kocsik háta mögött vagy előtt, a legveszlyesebb dolog, amit gyalogos elkövethet. Ez utóbbi ok következtében 42 százalékkal több ember halt meg, mint 1951-ben. A sebesülések száma 36 százalékkal növekedett. Más érdekes adat a jelentésben az, hogy a nap előrehaladtával a balesetek szaporodnak. A legtöbb a délutáni és esti órákban fordul elő, amikor a hajtok fáradtak, türelmetlenek vagy ingerlékenyek. » 4 fj Meglepő, hogy a balesetek háromnegyedrésze derült időben, száraz országutakon történt. A hajtok ilyenkor inkább elbizzák magukat, nem figyelnek eléggé az útra és tulmennek a megengedett sebességen is, mig rossz időben, síkos utakon, a legtöbb motors óvatosan hajt. A balesetekben szereplő kocsik 80 százaléka egyenesen előrehaladt, amikor a baj történt, tehát nem fordult se jobbra, se balra, nem ment hátrafelé, nem csúszott és nem állott meg. (E- gyenesen előrehaladni a legbiztosabb manőver, amit hajtó végezhet, de természetesen csak akkor, ha figyelmes marad és észszerű sebességgel halad.) A balesekben szereplő kocsiknak csak egynegyedrésze volt autóbusz, trakk, vagy takszi. A. kocsik 90 százaléka jó állapotban volt a baleset előtt. A Travelers Insurance jelentése hangsúlyozza, hogy a szerencsétlenségek legnagyobb részét el lehetett volna kerülni, ha a hajtők és a gyalogosok ügyeltek volna a forgalomra és tudatában lettek volna annak, hogy veszélyben forognak. “Csak Te Tudod Megakadályozni az Autóbaleseteket!” —• ez az 1952-es jelentés cime. — “A Saját, a Családod és Embertársaid Élete Tőled Függ!” — ez a mottója. Common Council AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY I polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP
