Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1953-07-02 / 27. szám

\ JhsL Only* diufvqahhtvi. 97oiDAjpnjpoJi.. ßdiisuL cüicL (pubLudisLcL in. (P&hik. I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND dmboij.. VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. JULIUS 2. “FOURTH of JULY” * AzEgyesült Államok “Születésnapja” Ezen a napon ünnepijük amerikai hazánk “születésnapját”; . . . szétoszthatatlan államok feltörhetetlen egységének és egy megbonthatat­lan nagy eszmének gyönyörüszép ünnepnap­ját . . . ! Az Amerikai Eszme, az amerikai forrada­lom, — amely az Egyesült Államokat szülte, —• halad tovább ma is a maga utján . . . Jefferson halhatatlan szavai a Függetlenségi Nyilatko­zatban évszázadok távolából dörögnek elő s jutnak el dönthetetlen Ígéretként távoli népek szenvedőinek fülébe ... Az emberi méltóságról; önkormányzatról, világosságról, rendről, tör­vényességről szólnak ezek az igéret-szavak . . . Az amerikai Alkotmány pedig ugyanazt az igazságokat és szabadságot biztosítja ma is itt mindenki számára, mint 1790-ben . . . Az “Amerikai Esz­me” élő valóság, a­­melynek áldásait mindnyájan láthat­­j uk, tapasztalhatj uk, élvezhetjük a minden­napi életben . . . Az igazságosság és szabadság, amit az a­­merikai eszme magá­ban foglal, tette nagy­­gyá ezt az országot és ezt a népet s nevelte a szivekbe az öntudatos felelősség mély érze­tét, amellyel az ameri­kai nép viseltetik em­bertársai iránt, bárhol éljenek is ezen a. föld­tekén . . . Julius 4-én, az Amerikai Egyesült Államok születésnapján és az “Amerikai Eszme” megvalósulásának emléknapján ezek a gon­dolatok kívánkoznak előtérbe ma, amikor a világ népeinek egy szabad, boldog, békés jövendő utáni vágyakozása nagyobb, mint volt bármikor a történelem során ... Az elmúlt 177 esztendő tör­ténelme e kontinensen igazolása annak, hogy az amerikai ideálok boldog, félelemnélküli, szabad és megelégedett életet biztosítanak a népnek és ez az a demokrácia, ez az a kormányforma, ez az a szabadság, amelyben a világ minden népének és nemzetének élnie kellene . . . ! ... Ennek az Eszmének, ennek az Ideálnak, ennek a Gondolat­nak a magasratartott fáklyafénye mellett egy napon talán a többi népek és nemzetek is megtalálják majd a helyes utat, amelyen haladva odatalálnak, megérkeznek ők is az igazi szabadság, demo­krácia és félelemnélküli boldog élet aranykapujához . . . A dél-koreaiak álláspontja — az ő szempontjukból vizsgálva Mindezideig egész érthetet­len volt előttünk, hogy miért . akarnak a dél-koreaiak to­vább harcolni a kommunis­tákkal, ha mi olyan fegyver­­szünetet kötnénk az utóbbiak­kal, amik nem nyújtanának biztosítékot a jövőre vonatko­zólag a kommunisták újabb e­­rőszakos cselekedeteivel szem­ben. Most azonban sokkal tisztábban látjuk a helyzetet, amikor részleteket olvasunk Dél-Korea elnökének, a 78 é­­ves Rhee-nek beszédéből, mit egy hatalmas népgyülésen tartott az ország fővárosában, amikor azt mondta, hogy: “Korea egyesítésére vonat­kozólag vagy leszámolunk most a kommunistákkal, vagy addig harcolunk ellenük, mig mindegyikünk meg nem hal.” Ezt az elkeseredett kijelen­tést könnyű egy 78 éves em­bernek megtenni, azonban az óriási tömeg is a végletekig felcsigázott idegekkel ujjong­va értett egyet az agg állam­férfivel. Ugyanis Rhee igy folytatta beszédét: “A múl­tak tapasztalatai igazolják, hogy ha fegyverszünet létre is jön, a kommunisták minden oldalról belopóznak majd a te­rületünkre, hogy minket kü­lönféle módokon zavarj anak. Mi nem leszünk képesek meg­akadályozni a kommunista e­­lemeknek a tevékenységét és nem fogjuk tudni elkerülni azt a katasztrófát, ami Cseh­szlovákia, Lengyelország és • Kina népeit érte.” Hát bizony ha arra gondo­lunk, hogy mi történt Kelet- és Közép-Európa népeivel, s különösen gondolva a mi sze­rencsétlen szülő hazánkra, Magyarországra, akkor ala­posnak tekinthetjük a dél-ko­reaiak aggodalmát, hogy mit hozná'nekik a jövő, ha megin­gathatatlan biztosíték nélkül az U. N. csapatai kivonulná­nak Koreából? De viszont ha ugyanakkor figyelembe vesz­­szük azt a nagy áldozatot, mit az U. N.-hez tartozó országok, de különösen az Egyesült Ál­lamok hoztak a koreai hábo­rúban, akkor természetesnek találhatjuk, hogy az utóbbiak a három év óta tartó komoly harcok után szívesen venné­nek egy valamennyire is ki­elégítő megoldást. Egyelőre szinte lehetetlen megállapíta­ni ,hogy milyen eredménnyel jártak az eddigi harcok, hogy vájjon a kínaiak is megelégel­ték a háöorut, hogy vájjon békekötés esetén abbahagy­nák-e, vagy nem a dél-koreai­ak elleni további erőszakos magatartásukat? Valószínű­nek tartj uk hogy a harcoló fe­leknek már elég volt a háború­ból, amibe legfeljebb csak a­­zok nem fáradtak bele, akik­től annak azonnali megszün­tetése függ, mert ők, — az oroszok —- tartják kezükben a béke és háború kulcsát. Eredményre nem vezető áldozathozatal Azonban Dr. Rhee-nek a­­zon kijelentése, hogy ha dél­koreaiak nem kapnak biztosí­tékot a fegyverszünet megkö­tése előtt a kommunizmus túl­kapásai ellen, akkor inkább tovább harcolnak az utolsó emberükig, — egyáltalában nem oldja meg azt a problé­mát, amiért mindannyiuk éle­tét lennének hajlandók felál­dozni. Ugyanis kétségtelen, hogy egyedül harcolva a dél­koreaiak végül is kénytelenek lesznek a túlerővel szemben meghajolni. Ezt tudva, igazán bűn lenne annyi emberi életet feláldozni egy olyan célért, mit az áldozathozatal úgysem valósit meg. Eisenhower elnök szemé­lyes megbízottjai és Mark W. Clark tábornok, az U. N. kato­nai főparancsnoka már több mint egy hete tárgyalnak Dr. Rhee-vel, hogy a koreai fegy­verszünet megkötését akadá­lyozó kérdésben, a dél-koreai­aknak nyújtandó biztosíték tekintetében, megállapodásra jussanak. A tárgyalások a legnagyobb titoktartás mel­lett mennek végbe és igy azok menetéről semmi hir nem szi­várgott ki. Azonban igen va­lószínűnek látszik, hogy végül mégis csak megállapodnak és felvehetik a tárgyalások fo­nalát a kommunistákkal, ha­csak ezek időközben meg nem gondolják a dolgot, s újabb követelésekkel nem lépnek fel. Koreában a kommunisták nem elég erősek általános offenziva megkezdésére Ezt a lehetőséget nem lehet számításon kívül hagyni, mert a kommunisták nagy e­­rőfeszitéssel próbálják az U. N. frontot áttörni, s támadá­saikat főkép a dél-koreaiak által taPtott szakaszokra össz­pontosítják. Ezzel mintha azt akarnák megmutatni a dél­­koreaiaknak, hogy ha ezek o­­lyan nagyon akarnak harcol­ni, hát adnak nekik erre bő alkalmat. A nagy erőfeszítés dacára is a kommunisták nem képesek komolyabb eredmé­nyeket elérni, mert ha itt-ott sikerül is nekik behatolni az U. N. állásokba, a megerősíté­sül küldött tartalék csapatok rendszerint visszaszerzik azo­kat. Valószínűnek látszik, hogy a kommunista hadveze­tőség nagyobb offenzivának megindítására nem képes, mert máskülönben nem hagy­ta volna kihasználhatatlanuí katonailag azt az időpontot, a­­mire a dél-koreaiak és az U. N. közötti ellentétek miatt a helyzet politikailag oly alkal­masnak látszott. Vagyis ab­ból, hogy a kommunisták nem ütötték eléggé a vasat, amikor az tényleg forró volt, arra a következtetésre j u thatunk, hogy az óriási számbeli túlsú­lyúk dacára is a kínaiak nem elég erősek ahhoz, hogy az U. (Folyt, a 4-ik oldalon) A tornádó magyar áldozatai A Michigan, Ohio és New England-i államokon átszáguldó minapi szörnyű erejű és hatal­mas mértékben pusztító torná­dónak igen sok magyar szárma­zású honfitársunk is áldozatul esett. Magában Cleveland váro­sában, az amerikai Debrecen­ben a West Side-on lakó számos magyar család szenvedett kárt, sérülést, sőt, halált is . . . Bálint Laj os és nej e ottani lakosok nemcsak gyönyörű otthonukat vesztették el, teljes berendezés­sel együtt, hanem kisgyermekü­ket is, aki az irtózatos erejű szél­vihar áldozata lett. Michigan államban, valamint New Hampshire-ban, Massa­­chusetts-ben és még Connecti­­cut-ban is pusztított a szörnyű vihar, mely utóbbi államban igen sok magyar lakik. Szeren­csére itt már inkább az ijedelem volt nagy,, mert a rádió perc­­ről-percre jelezte a tornádó út­ját s valósággal találgatni lehe­tett, hogy “ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg...” (Cleve­­landban egy ember az üzletéből telefonált haza a feleségének, hogy hallotta a rádión, hogy ar­rafelé jön a tornádó, menjen hát gyorsan le a pincébe... És a­­mikor ezt kimondta, az orkán elvitte a ház tetejét s a beomló gerendák, törmelékek elpusztí­tották az egész emeletet... az asz­­szony pedig, aki az ágyból kelt ki s ment le a földszintre a tele­fonhoz, férje hívása folytán me­nekült meg a biztos haláltól...) TITKOS “JÓVÁTÉTEL” Egy idő óta újból megélénkült az uszályforgalom a Duna Buda­­pest-Fekete-tengeri szakaszán.’ A Fekete tenger felől üres uszá­lyok érkeznek a budapesti rako­dóhoz. Az uszályokat itt telerak­ják áruval, majd útnak indítják a Fekete Tenger felé. Az uszály­­kisérő tengerészek elbeszélése szerint titkos jóvátételi szállít­mányokról van szó. A jóvátételi kötelezettséget Magyarország a budapesti kormány állítása szerint már hónapokkal ezelőtt teljesítette. A NEW JERSEY Magyar Egyletek Egyesülete new bruns­­wicki 1-ső osztályának sikerült testületileg átállani az Ameri­kai Magyar Református Egye­sületbe, ahol — ha előrehaladott koruk 4 miatt leértékelt, keve­sebb névértékű biztosítást kap­tak is a tagok, — teljes bizton­ságú kötvény birtokába jutottak a csőd előtt álló Jersey Egyletek new brunswicki tagjai . . . A NEW JERSEY Bell Tele­phone Company a már előzőleg visszautasított ráta-emelési ké­relmének revíziójáért folyamo­dott a múlt héten az állami Pub­lic Utilities Commission-hoz; kérve a 10 centes nyilvános-tele­fon ráta engedélyezését és úgy az üzleti, mint a magán-telefo­nok havi alapdijának emelését, hogy 500 millió dolláros terjesz­kedési és javítási programját keresztülvihesse. A telefontár­saság nyilatkozatában kifejtet­te, hogy a kért ráta-emelés tele­fonkészülékenként átlag ban OTTÓ királyfi és hitvese, Re­gina főhercegnő elsőszülött gyermeke, aki a németországi Würzburgban május végén szü­letett, a keresztségben Andrea Maria nevet kapott. (Pótmonda­­hoztot füzünk ehhez az egymon­datos hírhez, felemlitve azt az érdekességet, hogy: ha a Habs­burg uralkodóház tovább ural­kodhatott volna Magyarorszá­gon és — mondjuk — ma is u­­ralkodna, akkor alighanem Ottó lenne ma a magyar király, a kis Andrea Maria pedig a trónörö­kös...) IV. KÁROLY, az utolsó ma­gyar király legfiatalabb fia, Re­zső főherceg junius 23-án Tu­xedo Park, N. Y.-ban, Zita öz­vegy anyakirályné lakhelyén fe­­ségül vette egy orosz főúri csa­lád sarját, a 25 éves Chernichev Besobrasov Xenia grófnőt. A BERMUDAI háromhatal­mi találkozójlhurchill angol mi­niszterelnök betegeskedése mi­att elmarad, illetve elhalasztó­dik. DR. FABINYI TIHAMÉR volt magyar miniszter, a Boston College tanára, 66 éves korában, szívbajban meghalt. ÖZV. KEMÉNY GYÖRGY­­NÉ, a tavaly tavasszal 77 éves korában meghalt Kemény Györg amerikai magyar költőnk özvegye követte férjét a halál­ba; 10 gyermeket, 15 unokát, 5 dédunokát és más rokonságot borítva ismét gyászba. ERZSÉBET angol királynő lovaggá ütötte Edward Hillary 34 éves new zeelandi lakost, aki nepáli vezetőjjével együtt meg­­mászta a Mount Everest, a világ legmagasabb hegycsúcsát, ahol mintegy 3 cent emelkedést jelen­tene csak naponta, ahhoz vi­szont, hogy a társaság hatalmas terveit keresztülvihesse, elen­gedhetetlenül szükséges az ár­emelés. Mialatt az elmúlt né­hány év során a telefonráta csak Hírek a Budapesti Női Demokrata Klub köréből A jövő szerdán, julius 8-án lesz havi rendes gyűlésünk, a­­mely egyben az utolsó alkalom is a kanadai kirándulásra való fel­iratkozásra. Indulás Kanadába julius 24- én este a Bernay-Hall-tól (Keene St.). KIRÁNDULÁS Julius 24-én Montreal és Que­bec, Canadába megyünk. Erre a 3-napos kirándulásra jelentkez­ni lehet Mrs. Bockowski-nál (Tel. PA 4-4763-M) vagy a tisz­tikar bármely tagjánál. A Katolikus Liga levélzáró bélyegei Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga szeretettel felhív min­den Ameirkában élő magyart, felekezeti különbségre való te­kintet nélkül, hogy rendeljék meg és propagálják a művészi kivitelű levélzáró bélyegeket. E- zen bélyegek átvehetők minden magyar plébánián, vagy írásban történő értesítésre az Amerikai Magyar Katolikus Liga központi irodája készséggel megküldi a­­zokat. E bélyegsorozat tiszta jö­vedelméből az Amerikai Magyar Katolikus Liga fokozni kívánja eddig segélyakcióját, amelyet a kommunizmus rabsága elől me­nekült és ma Európa különböző államaiban nehéz sorban sínylő­dő magyarok érdekében eddig is sikeresen bonyolított le. A kom­munizmus elleni, harcnak egyik leghatásosabb fegyvere, hogy a vasfüggöny szöges drótján szerencsésen átjutott menekült a szabad földre lépésének első pillanatától kezdve érezze az E- gyesült Államok területén jósor­ban élő honfitársainak segítő ke­zét. A segélyek kiosztásánál csak az egyetemes magyar érde­kek vétetnek tekintetbe és ezért minden amerikai magyarnak kötelessége e nemes akciónak támogatása. Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga központi irodájának cime 149 Madison Ave., New York 16, N. Y. Father Jakab András, elnök; Father Kiss Gyula, alelnök. előttük még nem járt ember s igy, az elsőség dicsőségét s az angol lobogó kitűzését koronázá­si ajándékul adhatták a király­nőnek ... PÉTER GÁBORT, a magyar­­országi hírhedt vörös Államvé­delmi Hatóság hóhér-fejét még ez év februárjában leváltották s amint a nemrég külföldre ki­­szivárgott hírekből halljuk, azó­ta már ki is végezték. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! mintegy 18%-kal ment fel, a megélhetési költségek 88 % -kai ugrottak fel s mindennek az ára sokkal magasabbra ment, mint a telefonszolgálaté. NAGY MAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalak­kal. A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép. Ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 134 French St., New Brunswick, N. J. (Postán csak összehajtva tud­juk küldeni, vagy 25 cent felár­ral csöves csomagolásban.) A SÉLLYEI F. LAJOS Női Demokrata Klub szombaton, ju­lius 18-án egésznapos autóbusz­kirándulást rendez Atlantic Ci­­ty-be. Indulás jókor reggel, ér­­ktzés késő este . . . Jelentkezni lehet a következőknél: Mrs. Chandik elnöknél, Mrs. Krillá­­nál és Mrs. Tiedgennél. A júliusi gyűlés a rendes idő­ben, tehát jjulius 7-én lesz meg­tartva. Külföldi magyar művészek tárlata A New Yorkban élt magyar festőművész, Kiss Rudolf vetet­te fel az ötletet, hogy a magyar­ság kultúrájának demonstrálá­sára meg kellene rendezni a külföldön ^élő magyar festőmű­vészek és szobrászok hatalmas kollektív kiállítását. Egy ilyen kiállítás ország-világ előtt bizo­nyítaná a magyar művészet ma­gasrendűségét és mindennél ha­tásosabban irányítaná a világ fi­gyelmét a magyar népre, mely ma a bolsevizmus rabságában szenved. Kiss Rudolf hozzákezdett nagyszerű tervének végrehajtá­sához, a végzet azonban közbe­szólt. Kiss Rudolf hirtelen elha­lálozott. Nagyszabású terve zsákutcába juttot, de csak átme­netileg. A napokban lelkes mű­vészbarátok uj ra hozzáláttak Kiss Rudolf elgondolásának megvalósításához. A tervek sze-. rint ősszel rendezik meg a nagy­szabásúnak ígérkező művészi tárlatot New Yorkban, mely be fogja mutatni a régen külföldön élő és a háború után külföldre menekült magyar képzőművé­szek legjelentősebb alkotásait. Lemondott az AMSz központi titkára Az Amerikai Magyar Szövet­ség, az amerikai magyarság e­­gyetlen átfogó és egyetemes kép­viselete a napokban súlyos krí­zis elé érkezett. Értesülésünk szerint a Szövetség rendelkezé­sére álló alapok nem teszik már lehetővé központi titkár alkal­mazását, úgy, hogy az illető e­­gést rendelkezésre álló idejét a Szövetség ügyeinek szentelje. Balogh E. István ez év augusz­tus 1-i hatállyal titkári tisztéről ennek következtében lemondott. Most pillatnyilag nem tudjuk talán felmérni, hogy mit jelent összes vonatkozásaiban az a tény, hogy a Szövetségnek nem lesz — legalábbis egyelőre — teljesidejü központi titkára. Mindenesetre intő jelül szolgál mindnyájunknak ez a tény, hogy a Szövetség fenntartása és érté­kes szolgálatának megmentése érdekében egyházaknak és egye­sületeknek. Amerika-szerte meg kell tenniök a magukét! “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4:75. Megren­delhető lapunk utján. I mi újság...? | AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents