Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-19 / 12. szám
4~fk oldal HÍRADÓ 1953. MÁRCIUS 19. HORTY MIKLÓS EMLÉKIRATAI (A német nyelven, könyvalakban megjelent emlékiratok ismertetését a müncheni Hungária c. hetilapból vesszük át és közöljük folytatásokban II. Károlyi Gyulának, a hü barátnak megbízatását mindketten csak ideiglenesnek tekintették. “Egy uj ember állt az ajtó előtt, Gömbös Gyula.” Vele uj korszak kezdődött. Nem annyira az ő személyes beavatkozásának eredményeképpen, hanem mert időközben Németországban a körülmények gyökeresen megváltoztak. Gömbös Gyuláról ezeket írja Horthy Miklós: “Gömbös államtitkár volt, mikor én Szegeden a hadügyminisztériumot átvettem. Első találkozásunk 1919-ben történt. Hunyady Ferenc gróf Budapesten megszólított az utcán és titokzatosan megélt nekem egy Károlyi Mihály kormánya ellen készülő összeesküvésről. Ilyen dolgokat nem lehet az utcán megbeszélni. Javasoltam, hogy egy szállóban találkozzunk. Tényleg össze is jött ott körülbelül 20 ur, akik mind sok hazafias jóakaratot, de kevés gyakorlati alkalmatosságot mutattak egy ilyen vállalkozáshoz. Ekkor feltűnt nekem Gömbös vezérkari százados, mert ő precíz kérdésekre precíz válaszokat adott és éppúgy mint én, illúzióktól mentesnek látszott. Az első időtől kezdve ismertem Gömbös jó és kevésbbé jó tulajdonságait. Kitűnő tiszt volt és mint politikus az, amit az angolok colourful-nak, színes egyéniségnek neveznek. Tehetséges szónok volt és kétségkívül uj lendületet vitt a belpolitikai életbe. Jó törekvéseiben gyakran tullőt a célon. Uj j előfizetők, régi előfizetők felhasználhatják az alábbi szelvényt Lapunkat megrendelni óhajtó uj előfizetők az utóbbi időben gyakran kérdezik tőlünk, vagy másoktól, hogy hol és hogyan lehet előfizetni. Szeretettel kérjük olvasóinkat, barátainkat, ajánlják lapunkat olyanoknak, akiknek még nem jár s adják át nekik ezt a szelvényt. s • Itt közlünk egy szelvényt, amit akár uj, akár régi előfizetők kitölthetnek s a pénzzel együtt egy borítékba téve beküldhetnek címünkre. Különösen távolabb lakó előfizetőink Aasználhatják fel igen alkalmasan ezt a szelvényt a pénz beküldésekor, — azok, akikhez nem tudunk személyesen kimenni a pénz beszedése végett. ITT KÜLDÖM ELŐFIZETÉSEMET HÍRADÓ □ Uj előfizető 237 Madison Avc. Perth Amboy, N. J. — □ Régi előfizető Mellékelve küldök............... dollárt, mint a Híradó egy évi (félévi) előfizetési diját. Kérem a cimszalagon a lejárat dátumát megjelölni s a lapot az alábbi pontos címre küldeni: Név: ................................................................................. Utca, házszám (Box No.) ................................................. Város, állam ......................................................................... (Vágja ki s küldje be előfizetésével ezt a szelvényt:) | Mikor sok, leginkább rokon gonjdolkzoásu fiatalt vezető állásokba juttatott, oly törekvéseket erősitett, melyek mindig nehezebben voltak összeegyeztetheők az én saját vonalammal. Végső fokon magának sé használt ezzel, barátai többet ártottak neki, mint ellenségei. Gömbös Gyula autokratikus természet volt, aki nagyon erősen befolyásoltatta magát Hitler és Mussolini példája által. így bizonyos belső ellenkezéssel szántam el magam arra, hogy miniszterelnökké nevezzem ki, de Bethlen gróf és más vezető politikusok is ő mellette emeltek.szót. Döntő volt azonban, hogy Gömbös mint honvédelmi miniszter kétségkívül kiváló teljesítményt nyújtott.” Az ellentétek később annyira ki élesedtek, hogy, mint Írja, “teljes barátságban fel akartam őt szólítani lemondása benyújtására. Mikor belépett hozzám, egy halálosan beteg embert láttam magam előtt. Nem volt szivem, hogy ezek után vele lemondásáról beszéljek.” így aztán arra vette rá, hogy klinikán kezeltesse magát, azonban már ez se használt és egy München melletti klinikán meghalt. * * * Ebben az időben történt meg Horthy Miklós első találkozása Hitlerrel. Hitler, nagyon szeretetreméltó vendéglátónak mutatta magát. Beszélgetés közben hirtelen feltette a kérdést: mit csinálna Főméltóságod, ha ön szabná meg Németország politikájának irányát ? r — A kérdés meglep kegyelmes uram, — válaszoltam neki, — ,dß ha véleményemet hallani kívánja, mindent megtennék, hogy szoros barátságot építsek ki Németország és Anglia között. Kifejtettem, nem szabad megengedni, hogy Némteországot egy újabb flottaépitési verseny szemebe állítsa Angláival. “Ha ön véd- és dacszövetséget köt Angliával, akkor nem lesz szükség német flottára.” Leírja Horthy Miklós Musso-' linivel való első találkozását. “Nem láttam nála azt a pózolást, amit oly gyakran állítottak róla. Mindenesetre azonban feltűnt nekem, hogy külügyminisztere és veje, Ciano, beszélgetésünkben állva vett részt, bár kétszer megpróbáltam egy gesztussal rávenni, hogy foglaljon helyet. Mussolni már az első találkozáson igen mély benyomást tett rám.” A Hitlerrel való második találkozás már nem volt annyira zökkenőmentes, mint az első. Ez volt az 1938-as ünnepélyes látogatás Németországban, melynek során a kormányzóné a Prinz Eugen cirkáló vizrebocsátásánál a keresztanya tisztségét töltötte be. A látogatást gondosan előkészítették diplomáciai utón. A j cirkálói** először Tegetthoffnak akarták keresztelni, Horthy azonban figyelmeztette a németeket, hogy ez a név esetleg keserű emlékeket kelthet az olaszokban, ezért választották a Prinz Eugen nevet. Az előkészítés annyira aprÓlÍ= kos volt, hogy megkérdezték megnézni a berlini díszelőadáson. ő a Lohengrint választotta. Ő a Lohengrint választotta. Dörnberg, a protokollfőnök, erre tapintatosan megtudakolta, nem lesz-e bántó, ha a basszista majd a szöveg szerint azt énekli : “Úristen, őrizz meg bennünket a magyarok dühétől.” A kormányzó megnyugtatta a német diplomatát, hogy, ez semmiképpen nem zavarja. “Ismerem a szöveget és bár nem ezért választottam a Lohengrint, nem lenne ellene semmi kifogásom, ha az erőviszonyok ma Németország és Magyarország között ama távoli múlthoz hasonlóbbak lennének.” (Folytatjuk.) ADJON MÁRCIUS hónapban Gondoljon a á véradásra is E helyet a Vörös Keresztnek a PUBLIC SERVICE ajánlotta fel A washingtoni express teljes sebességgel rohant velem egy napsugaras őszi délutánon. A kényelmes ülésen hátradülve kinéztem az ablakon és egyszer csak megpillantottam egy hatalmas szomorufüz-fát. Erről eszembe jutott egy kis történet. Régen volt, de az arcokra még mindig j ól emlékszem . . . * * * A hajnalcsillag éppen homályosodni kezdett, hogy János gazda kilépett a tornácra, csak úgy i n g u j jban, g a t y á b an. Két kezét magasra emelve nagyot nyujt ó z k o d ott, Debreczeni László mélyet szippantva a szénalilatos hajnal üditően friss levegőjéből. Egyideig elgondolkodva hallgatta a tiszai gözkomp vontatott dudulását, aztán hámfballagott az istálóba, ahol az éhes jószágok röhögő nyerítéssel meg hangos bőgőssel fogadták. Nyomban hozzálátott az etetéshez és közben azon gondolkodott: melyik kocsiba fogjon be, a sárgába-e, vagy a feketébe? Nagy nap van ma! Sándor jön meg a családjával Amerikából. Csak hogy megérhettem ezt a napot! — mondogatta és a szokottnál nagyobb rakás szénát tett a lovak jászolába. Az udvar felöl Örzse asszony matatása hallatszott, majd utána mindjárt felhangzott a disznók éktelen visítása; “Vuii, vuii, vu, vu, vuiii.” János gazda az istáló ajtajából elégedetten nézte, amint aszszonya nagy igyekezettel töltögette a váj uba a disznók eleségét. — Egyetek, a beletek mindenségét! — mondta örzse asszony szerettei és a vödör fenekén mégülepedett korpát gondosan belekapargatta a vályúba. Aztán áthajolt a disznóól kerítésén és a moslékkavaróval n e h ányszor meglegyintette a nagy kocát, mert az minduntalan ellökdöste a vályútól a gyengébbeket. — Te Örzse, hallod-e? Oszt legyen ám erősturós lángos, mire meggyüvünk az állomásrul, mer tudod, hogy Sándor mennyire szerette! — Lesz biz’a, csak ne okvetetlenkedjék mán kend. Még a nap se kelt föl, oszt mán is a hasára gondol. Inkább kerüljön a tisztaszobába, oszt ötse magára az ünneplőt, amit mán kikészítettem. A vonat mindjárt itt’lesz, oszt kend még sehol sincs . . . — Megyek mán no, csak ne szájaskoclj! Aztán csakhamar fekete ünneplőbe öltözve, ragyogóra vikszolt csizmával lépett ki a pitvar ajtaján. Sűrűn pödörgette őszülő, de még mindig helyke bajuszát és megint csak az istáló felé ballagott, de most már sokkal peckesebben, mint az imént. A díszes szerszámot leakasztotta a szegről, aztán befogta a Szellőt, meg Bolygót az újonnan fényezett sárga csézába. A pesti vonat éppen akkor kelepéit át a váltókon, hogy János gazda kocsijával megállt az állomás bejárata előtt. Aztán az alföldi paraszt ember nyugodt tempójával leszállt a bakkról és bozontos szemöldöke alól a kijáratott figyelte nagy buzgalommal. Nem sokáig keHelí várakoznia, mert csakhamar feltűnt Sándor alakja, aki, két kezében óriási utazótáskákat cipelt. Mögötte egy feketeszemü, karcsú, urikinézésü asszonyka lépegetett, kézenfogva egy pöttömke gyerkőcöt. A viszontlátás örömétől János gazda szemöldöke furcsán mozgott le meg föl. A fél tenyerével meg valami kis nedvességet igyekezett elhessegetni a szeme sarkából. — Isten hozott Sándor fiam! Aztán szorosan összeölelkezett két izmos alak. Mindketten az áldott magyar róna szülöttei... A fiatal asszonyka meghatódva nézte a jelenetet és hogy az öreg feléje fordult, ölelésre tárta karját és jó hangosan mondta: —Adjon Isten, good morning Daddy! — és akkora cuppanós csókot nyomott az öreg arcájára, hogy a vasúti vendéglős is megirigyelte. A kis unoka annak rendje és módja szerint leparolázott a nagyapjával, aki nagy óvatosan a bakkra ültette maga mellé, majd elindultak felfelé a városka főutcáján. A lovak, mintha tudták volna, hogy régen várk kedves vendégeket visznek, egyenlet'es trappolással, büszkén csattogtatták patkóikat a kutyafej köves úttesten és nyilsebesen haladtak Tipiár János gazda portája felé. Az ablakok mögül kiváncsi fejek bújtak elő. A boltosok meg kiálltak az ajtóba és úgy nézték a jövevényeket. Örzse néni éppen akkor húzta ki a kemencéből a puhára forrósodott, illatos erősturós lángost és helyezte gondosan a pirosra j tu háziszőttes abrosszal leteritett asztal közepére, amikor a Sajó kutya barátságosan elvakkantotta magát az érkező vendégek tiszteletére. Aztán megint a szokásos családi jelenet következett; ölelkezés, csókolózás... Örzse asszony, hogy jobban szemügyre vette a Misziszt, kicsit megszeppent, mert hogy annak nagyon urias öltözéke van, meg a szája is úgy ki van pingálva, mint a főjegyzőnének. — Ez hát a feleséged, Sándor fiam? Jaj, Istenem, milyen finom asszönyká! Aztán milyen törékeny az alakja. Biz’a egy dagasztás kenyértől össkerogyna a lelkem, — mondta tréfásan, de komolyan gondolta. Aztán bevonultak a tiszta szobába és nekiláttak a reggelizésnek. Örzse asszony frissen fejt tejet töltögetett a tulipános bögrékbe. János gazda ezalatt kitekerte a cliszes kulacs nyakát és a kisüstön főtt kecskeméti barackpálinka illata betöltötte a tiszta szoba levegősét. — Isten éltessen, Sándor fiam, kedves családoddal együtt! Oszt maradj velünk ezután mindig! — Azzal nagyot húzott a kulacsból, majd átnyújtotta Sándornak. Az hasonlóképpen jól behörpinteft a pompás italból, aztán csillogó szemekkel fogadkozott: — Maradunk, apám! Akár még ma megköthetjük a vételi szerződést arra a hatvan holdra, amit lefoglalózott. Házat magam építek és ahhoz a j övő héten már hozzá is fogok . . . * * * Hosszú évek nlultán valahol Voronyezs környékén találkoztam megint Sándorral. A megvert csapatok fejvesztetten menekültek nyugat felé . . . Néhány évvel későbben a frankfurti amerikai konzulátuson láttam . . . Most valahol Colorado állam vadregényes vidékén él családjával boldogan, örökre lemondott arról, hogy mégegyszer megpróbálja azt, ami egyszer nem- sikerült. János gazda, meg Örzse aszszony régen .ott fekszenek már a tiszamenti Öreg temető egyik szögletében. Sirhalmukra szomorufüz borul. Lelkűk a Mennyország és Sándor fiuk coloradói otthona között vándorol. Ha utrakelnek, a mennyországbéli vasúti pénztárostól oda-vissza jegyet kapnak. Olykor-olykor azért ellátogatnak Cibakházára is.-Bekukkantanak a nádfedeles öreg ház ablakain, aztán kimennek a temetőbe, megápolják a sírjukat. Dömötör, az öreg temetőcsősz nem szól senkinek, de mindig gondosan meglocsolgatja a frissen ültetett virágokat... DEBRECZENI LÁSZLÓ KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Finom minő*égu GYÉMÁNTOK Órák — Ékszerek |Szakszerü óra- és ékszer javítás Kreielsheimer az ékszer-ajándék üzlet 133 SMITH STREET A LEGFRISSEBB GYÓGYANYAGOKAT használjuk az általuk készített orvosságokhoz. — Jó tanácsért, jó orvosságért hozzánk jöjjön! Külföldi recepteket is elkészítünk azonnal, pontosan. Magyar Patika jCITY PHARMACY, Inc. 285 SMITH STREET Perth Amboy, N. J, KAIN MORTUARIES, INC. Temetkezési Intézet ahol a temetési költségek nem jelentenek problémát, mert árainkban nagy választék van Szövettel bevont $ E^Q-töI koporsók .................... Erői/ tölgyfa ^395*°^ koporsók ................. Érc koporsók ................................C-^-töl BELEÉRTVE: Koporsó védőládával, balzsamozás, mindenféle temetési felszerelés, a halott elszállítása a kórházból vagy lakásból, újság-bejelentés, szakképzett szolgálat, halottas kocsi, két limousine és egy virágkocsi. További információkért telefonáljon: PERTH AMBOY 4-4646 KAIN MORTUARIES, Inc. State &. Washington Sts. sarkán MÉRSÉKEL ÁRAK LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK az egész környéken, országosan ismert nevű és gyártmányú SZŐNYEGEKBŐL és LINÓLEUMOKBÓL nyes nyugtává válik, mely elejét veszi minden vitának . . . Fizesse minden számláját biztonságban, csekkel . . . anélkül, hogy egy lépést is tenne ki a házából, így tudja, hogy pénze mire megy, mennyit fizet, kinek és miért. Havi kimutatások és a beváltott csekkek rendszeresen visszaküldetnek önhöz. Kezdjen el egy csekk-számlát még ma! * í BiNK FORDS, NEW JERSEY BARÁTSÁGOS BANKJA A Federal Reserve System és a Federal Deposit Insurance Corporation tagja Sirhalmukra szomorufüz borul . . . Elküldhet egy csekket anélkül, hogy félnie kellene, hogy elvész. Mert ez készpénzzé csak akkor válik, amikor kézhez kapják és aláírja és beváltja az, akinek szól. Az igy aláirt és beváltott csekk azután egy törvé-A-31-53 FLOOR COVERING CU. 21 Smith St.- Perth Amboy 4-6670
