Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-12 / 7. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhsL Only*. dümqjaAimv rYUiwApjapsüi, fadtisuL and, (pubháJiGÁ. in, (pstAJth, Chnboif, VOL. XXXII. ÉVFOLYAM— NO. 7. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. FEBRUÁR 12. Lincoln Ábrahám Nem könnyű feladat a nyugati szövetségesek között egységet teremteni Eisenhowernek azon intézkedését követő izgalom, hogy Formosa sziget körüli vizeken levő amerikai flotta ezentúl már nem fogja megakadályozni Chiang Kay-shek csapatait abban, hogy támadást intézhessenek a szárazföldi kínai kommunista hadsereg ellen, — már nagyrészt lecsendesedett. Bár a Kongreszszus tagjai közül is többen fejezték, ki nyíltan aggodalmukat az esetleges következmények miatt, európai szövetségeseinknek egy részének érthető nyugtalanságot okozott Eisenhowernek elhatározása. Még Anthony Eden, a nyugodtságáról ismert angol külügyminiszter is szokatlanul éles hangon kritizálta az amerikai külpolitika “eltévelyedését,” amitől sem katonai, sem politikai előnyöket nem vár. Azonban mivel ebben a kritikus időben két legtehetségesebbnek tekinthető külpolitikusunk, John Foster Dulles külügyminiszter Harold Stassen védelmi igazgatónkkal együtt éppen Európában tartózkodott, hogy ottani szövetségeseinket erősebb kooperációra késztessék, Eisenhowernek fontos diplomáciai sakkhuzása lélektanilag igen ügyesen lett előkészítve és a legalkalmasabb időben lett megtéve. Angliában az amerikai diplomaták tényleg meglepő gyorsan hidaltak át a külpolitikai nehézségeket. A legnehezebb volt a helyzet Franciaországban és az ottani nehézségek kihatással voltak a belgák álláspontjának kialakulására is, amennyiben a belga államférfiak a kooperációjukat Franciaország és az Egyesült Államok közötti együttműködés mértékétől tették függővé. Franciaország feltételekhez köti kooperálását A franciáknak elég sok bajuk van a fennhatóságuk alatt álló, de Franciaországtól elszakadni akaró tengerentúli országok népeivel. Ezeket az országokat eredetileg gyarmatoknak neveztek, azonban ez a forgalom ma már nemcsak névleg tekinthető elavultnak, de a tényleges állapot sem olyan, hogy azt a régi gyarmati poltikával továbbra is kormányozni lehetne. Könnyű elképzelni, hogy Franciaországnak, mily gondot okoznak a tengerentúli területeinek megtartása, ha tudjuk, hogy az 1953-as költséknek amerikai pénzre átszámítva mintegy 10 ezer 700 millió dollárt kitevő összegéből több mint 30c/e-ot katonai célokra fordítanak, anélkül, hogy ebből a rengeteg pénzből számottevő részt az anyaország védelmére használnának fel. Franciaországnak jelenleg komoly gondot az Indo-Kinában folyó harcok okoznak és igy természetszerűleg a francia diplomatákat jobban izgatja az ottani helyzet, mint az egyelőre hamu alatt parázsként izzó, de bármikor könnyen birobbanható európai bonyodalom. Bidault francia külügyminiszter megbízhatónak látszó hírek szerint csak abban az esetben hajlandó egy szövetséges európai hadsereg megszervezésében teljes erővel közreműködni, ha biztosítják neki azt a jogot, hogy a francia divíziókat időlegesen visszavonhassa ebből a hadseregből, ha azokra a tengerentúli területek megvédése érdekében szükség lenne, továbbá, ha a francia katonatiszteket felváltva osztanák be úgy az európai hadseregbe, mint a tengerentúli francia haderőkbe, s ugyanakkor ez utóbbiaknak szállítandó hadianyagok ellenőrzését kivonnák az egyesült hadvezetőség hatásköre alól. Vagyis Franciaország szabad kezet akar kapni saját nemzeti hadseregének .mikénti felhasználása tekintetében, ami francia szempontból érthető is, azonban a fenti kikötések feltétlenül gyöngítenék az egyesült európai védszövetség erejét. Nem kaptak elnöki GYŰJTÉS A VIHAR- ÉS ÁRVÍZ- kegyelmet SÚJTOTTA HOLLANDUSOKÉRT Kína blokádjának következményei Ugyanis Indo-Kinában és Dél-Kelet Ázsiában a kommunizmus valósággal egy második frontot nyitott a szabad világ demokráciái ellen és hogy ez milyen hatásos, azt mi magunk is sajnálattal tapasztalhatjuk Koreában. U- gyaneklcor ezt az ázsiai második frontot a nyugat-európai hadsereg megszervzesének egyik legnagyobb akadályául kell tekintenünk. Különben az ázsiai helyzet nemcsak a franciákat nyugtalanítja, de az angolok is hasonlóképen éreznek, mert a feltartózhatatlanul hanyatló angol birodalom még megmaradt egyik értékes bástyája, Hong-Kong is valószínűleg gyorsan elveszne, ha a kommunista Kínával a nyugati demokráciák nyílt háborúba keverednének. A világ helyzetének jelenlegi állása szerint ennek az eshetőségnek bekövetkezéséfei komolyan számolnunk kell. Erre mutat az az egyelőre még eddig meg nem erősített hir is, hogy az Egyesült Államok rövidesen kérni fogja az Egyesült Nemzetek beleegyezését a kínai szárazföld teljes blokádirozásáhoe. Mivel az óriási kitérj edésii Kínának sem elegendő vasúti vonala, sem elegendő p'rszágutja nincsen, úgy a hadi, mint a polgári szükségletek szállítását partmenti hajózással bonyolítják le. Ezt a hajózást az amerikai hadihajókkal úgyszólván teljesen neg lehetne bénítani. Egyes katonai (Folyt, a 6-ik oldalon.) Amikor Lincoln Ábrahámot, akit 1860-ban választottak meg az Egyesült Államok tizenhatodik elnökévé, beiktatták a hivatalába, már 11 déli állam kivált az unióból és a Confederate States of America-t alakította meg. 1861. tavaszán kitört a polgárháború is és az uj elnök legfőbb és legelső feladata az unió megmentése lett — még akkor is, ha a rabszolgaság intézményét egyelőre fenn kellene tartani, ott ahol azt a törvények megengedték. De már 1862-ben belátta, hogy legközelebbi feladata a rabszolgaság eltörlése lesz. Az ő vezérlete alatt, mindkét feladatot sikeresen oldotta meg a nemzet s ezért méltán nevezik Lincoln Ábrahámot nemcsak az unió megmentőjének, hanem a nagy felszabadítónak is. Amikor Lincoln a legnagyobb nemzeti veszély idején, kilépett az ismeretlenségből, hogy az elnöki széket elfoglalja, még csak olyan rövid politikai múltja volt, hogy a republikánusok jelölő bizottságának joggal mondhatta : “Senkisem ismer engem Illinois határán túl!” Időbe került, mig belenőtt hivatala kereteibe, de azután túlnőtt azokon, hogy a történelem legnagyobbjai közé lépjen elő. Élő tanúbizonysága lett, hogy “ez a nemzet annak a gondolatnak jegyében született, hogy minden embert egyenlőnek teremtettek.” Lincoln nemcsak szónokolt, hanem igaz meggyőződéssel hitt is abban, amit mondott. Egyszerű szavakban beszélt 1864-ben az ohioi ezred tűzkeresztségen keresztülesett legénységéhez: “Nagyon kérem, mindig gondoljanak arra, hogy most véletlenül én foglalom el a Fehér Házat, de élő tanúbizonysága vagyok annak, hogy én utánam bármelyiköjüknek a fia foglalhatja el, ahogy az én ceprrn fiának is sikerült.’’ Ezt mondotta az Egyesült Államok elnöke, aki előzőleg földmi vés, folyami hajós, favágó, kereskedősegéd és postás is volt. Amikor Lincoln igy beszélt az chioiakhoz, a hadi szerencse már véglegesen az északiakhoz szegődött; a rabszolgák felszabadultak. Lincoln tekintélye tetőpontján állott, politikailag, erkölcsileg, szellemileg. És épen ekkor hangsúlyozta, hogy milyen közel áll a néphez, amelyet szeret és nagyrabecsül. Ez a főoka annak, hogy az amerikai nép talán minden nemzeti hősénél is jobban tiszteli Lincoln Ábrahám emlékét ... Eisenhower elnök kimondta határozatát az eléje tett Rosenberg-ügyben: nem kegyelmez meg az atom-kémkedésért halálra ítélt Rosenberg házaspárnak, akik, — az elnök véleménye szerint is, — még a halálbüntetéssel is enyhe büntetést kaptak szörnyű bűnükért. Olyan atomtitkokat szolgáltattak ki és más fontos információkat csempésztek és szolgáltattak ki a Szovjetnek, amikkel súlyos károkat okoztak ennek a nemzetnek és veszélybe hozták nemcsak ezrek életét, de az egész ország sorsát . . . Ezért pusztulniok kell! Az atom-kémek ügyvédje még megpróbálkozik a legvégső fokon, hogy megmentse életüket, amelyért annyi kommunista szót emelt. Ha a Legfelső Bíróság nem hajlandó per-ujrafelvételre, a halálos Ítéletet, melynek napját hétfőn állapítja meg a biró, végrehajtják rajtuk. A Community Chest elnöke KÉRELEM AMERIKA MAGYARSÁGÁHOZ Irta: Balogh E. István, az Amerikai Magyar Szövetség titkára SULYOK DEZSŐ PERE Megírtuk, hogy Dr. Sulyok Dezső volt magyarországi politikai vezérember, — aki immár vagy két éve New Brunswick-i lakos, — beperelte a budapesti • Pénzintézeti Központot és perét nemrég a legfelsőbb fokon, a Supreme Court-on is megnyerte. Ezzel kapcsolatban jelent meg az alábbi cikk több középnyugati magyar lapban, részletesen ismertetve a sikeres, 85 ezer dolláros kártérítési pert. “Sulyok Dezső, az antikom-PERTH AMBOY NAPOK Csütörtök, péntek és szombat, febr. 12-13-14 “Perth Amboy Napok,” vagyis a szokásos nagyvásár napjai városunkban. A Perth Amboy Retail Merchants Ass’n.-be tartozó 60 cég rendezi ezt a 3-napos vásárt, melynek ideje alatt rendkívül előnyösen szerezhetünk be mindent a perth amboyi üzletekben. Használja ki mindenki ezt a jó alkalmat s eszközölje be a vásárlásait e hét végén a piros-szalagos üzletekben. munista front egyik vezetőjét, 1945-ben a Magyar Pénzintézeti Központ elnökének jelölte ki az akkori polgári többség és az államfő öt évi megbízatással ki is nevezte erre az állásra. 1947 júniusában Sulyok leleplezte a kommunisták aknamunkáját, a magyarországi vörös terrort és a muszkavezetők hazaáruló törekvéseit. Tildy — akkori elnök — erre magához kérette Sulyokot és felszólította, köszönjön le a P. K. elnökségéről, miután Sviridov tábornok, a megszálló vörös seregek parancsnoka igy rendelkezett. Sulyok a felszólítás teljesítését megtagadta, erre Tildy elnök 1947 augusztusában Sulyokot megfosztotta állásától. Nem sokkal azután Sulyok feleségével és több képviselőtársával menekülni kényszerült és a kommunista Dinnyés kormány 1947 októberében megfosztotta állampolgárságától. Sulyok 1948-ban, new yorki ügyvédje utján kártérítési keresetet indított a pesti Pénzintézeti Központ ellen s annak A- merikában található értékeit lefoglaltatta. A pör négy évig folyt, megjárva az alsó-, közép-SÉLLYEI F. LAJOS Perth Amboy város rendőrbiráját a Perth Amboy Area Community Chest elnökévé választották. Az évi tisztújító gyűlés a múlt hét szerdáján volt, amikor az alelnöki tisztségbe viszszaválasztották Mihalko P. István városi tanácsost, pénztárnoknak pedig Axel Olsent. Megválasztották még: M. Greenspan-t alelnöknek, Miss Veronica Smith titkárnak, Msgr. James J. Foley, Rocky Terio, Capt. Peter T. Hansen és John J. Yellen igazgatósági tagokat a visszaválasztott többi igazgatók közé. Séllyei F. Lajos hosszú évek óta fejt ki értékes tevékenységet a jótékonycélu Community Chest munkájában, melynek két év előtti gyüj tőkampányát ő irányította. A jótékonyság terén az amerikai magyarság előtt is jólismert Séllyei F. Lajos neve, aki az Amerikai Magyar Segélyakció munkájában mindjárt az elején aktív részt vett, mint a 94 sz. gyüj tőosztály elnöke; most egy éve pedig ő lett a Segélyakció országos elnöke. A Middlesex Megyei Rendőrbirók Egyesületének is (25 rendőrbiró van a megyében) ő az elnöke. Hollandia tragédiája szóban, képben és megrázó cikkekben tárult elénk újságok, televíziók és rádiók szivbemarkoló jelentésein át . . . 500 év óta nem volt ilyen orkán és tengeri vihar Európa partvidékén, amely Hollandia gátjait áttörte, kikötőit elmosta, gazdag termőföldjét évekre magtalanná mérgezte, félmillió lakóházat összezúzott, számtalan ártatlan életet pillanatok alatt kioltott s áldozatok ezreit egymástól örökre elválasztotta, nyomorékká, szegénynyé és nyomodulttá tette. A természet egyik leghatalmasabb és kegyetlenebb elemi ereje, a zabolázatlan árvíz Európa békés, boldog, kis nemzetének az életét, nyugalmát nehány napon belül temetők tragédiájává s halálkamarájává változtatta . . . Velük és értük aggódik az egész civilizált vliág. ❖ ❖ ❖ A magyar szív is megindul, mert a magyar ember természeténél fogva hálás. Soha se fogad el semmit se anélkül, hogy azért köszönetét ne mondana ... Ki ne emlékezne közülünk, — akik az első világháborút követő magyarországi nyomorúságot személyesen is átvergődtük, vagy éheztük, — arra a szeretetre, a mellyel Hollandia népe és kormánya akkor a magyar nép segítségére sietett ... Ki felejtette volna el a magyarországi holland népkonyhákat, — a magyar gyermekek százait és ezreit nyaraltatásra, nevelésre és iskoláztatásra Hollandiába szállító vonatokat? ... Ki lehet valaha is hálátlan és feledékeny közülünk azokkal a hollandokkal szemben, akik a második világháború borzalmaitól megtiport magyar életeket kórházaikba, elmegyógyintézeteikbe, iskoláikba és otthonaikba százával befogadták s őket az uj és szabad élet számára megmentették . . . Elfeledhetjük-e valaha is azt, hogy az amerikai holland református egyház 400 volt-hontalan magyar menekült családot hozatott Amerikába Magyar Szövetségünk révén, tekintet nélkül arra, hogy milyen felekezethez tartoztak. Ki tudja, hány amerikai magyar szülőnek a hős fia nyugszik ma is Holladia amerikai-katona temetőjében, a Maastricht város mellett fekvő, gyönyörű Margratenben?... >|: :Jc 'Jfi Soha se fogom elfeledni, hogy 1945 március első hetében a dél-hollandiai parányi község, Nuth, szivében fekvő katholikus kolostorban kellett beteg katonáinkkal megpihenni . . . Előtte való nap még a németek pusztították a falut.. . Protestáns pap létemre az irgalmas nővérek főnöknője arra kért, hogy a gyermekeket, aggokat ápoló és mentő kolostorukat vizsgáljam át. . . Ujságpapirba takart árva csecsemőket és éhségtől lázas, haldokló öregeket láttam szobáról szobára . . . Amit a bombázás tönkre nem tett, azt a németek raboltak el s tették tönkre . . . Katonáink s az Amerikai Vörös Kereszt segítségével néhány napon át sok szükséges segítséget nyújthattam a hős és hü apácáknak. Katonáim a falu melletti, félig leégett, ejtőernyőket gyártó “nylon” gyár másik felét, a Vörös Kereszttől pedig lepedőt, takarót stb. szereztek . . . Soha se felejtem el mig élek, a kolostor könnyesszemü, boldog, harminc apácájának hálás örömét... Egy szenvedélyük volt csak: abban találták meg Isten szolgálatára áldozott életük boldogságát, hogy mások életét védjék és mentsék. * A magyarországi holland konyhák, a holland reformátusok által megmentett százezer gyermek, a magyar menekültek százait uj élethez juttató holland nemzet és a nuthi apácák emlékével a lelkemben kérem az A- merikai magyarságot, hogy egy szivvel és egy közakarattal teremtsünk azonnal egy hollandokat mentő segélyalapot. . . . Kérjük Amerika minden felekezetű lelkipásztorát, hogy február hó egyik vasárnapján hirdessen közadakozást az árvíz áldozatainak a segélyezésére. Kérünk minden egyes magyar egyletet és testületet, hogy legközelebbi gyűlésükön szavazzanak meg, | szivük szerinti nagyságú segélyí adományt e célra. Végül pedig kérünk minden egyes jószivü amerikai magyart, hogy tehet(Folyt, a 2-ik oldalon) és felsőfokú bíróságokat, melyek Sulyok igaza mellett döntöttek. A magyarországi kommunista kormány a Supreme Courthoz íellebezte az ügyet és ujrafelvételt kért, amit a leffelsőbb bíróság egyhangúan elutasított és a | pernyertes Sulyok Dezsőnek 85,265 dollár kiutalását rendelte el a magyarországi kommunista kormány amerikai letétjeiből.” TANÁCS Kiket szeretsz s akik szeretnek, Ha bántanak, ha megsebeznek: Ne haragudj rájuk sokáig! De öntsd ki szived’ s ha letörlőd A fájdalom kicsordult könnyét, Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik! óh, egymást hányszor félreértjük, Szeretteinket hányszor sértjük, Bár szivünk éppen nem akarja. Mi is talán vérzünk a sebben, Nekünk is fáj, még élesebben, De büszkeségünk be nem vallja! Ne légy te büszke, légy őszinte, Hived legott azzá lesz szinte . . . Oszlik a gyanú, megenyhül a bánat; Oly váratlanul jöhet halálunk! ... S ha egymástól haranggal válunk: A simái késő a bocsánat! ARANY JÁNOS
