Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-05 / 6. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only* diuwjjoüiitm. <Vlctn/>papcfi. ßditeiL and. (puJbhAh&d. in. (pßAih. ChnJbűip VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. FEBRUÁR 5. Az uj amerikai külügyminisz­ter John Foster Dulles, nagy­jelentőségű beszéde John Foster Dulles, az uj amerikai juilügyminiszter a mult héten igen érdekes kije­lentéseket tett hat nappal hi­vatalba lépése után mondott első nagy beszédében. Mivel Dulles egyike a legkomolyabb és külpolitikai kérdésekben legnagyobb jártassággal biró diplomatáinknak, kijelentése­inek nagy súlya van. Éppen azért elvárható, hogy nem­csak a szabad demokrata vi­lág népei figyelnek fel arra, amit mondott, hanem a vas­függöny mögötti “diploma­ták” is elgondolkodnak azon. Azzal kezdte beszédét, hogy ha bármennyire is el lesz fog­lalva a feltornyosuló sok problémának a megoldásával, mégis mindig fog arra időt találni, hogy e problémák mi­kénti állásáról időnként úgy a kongresszust, mint az ame­rikai népet kellőképen infor­málja. “Saját érdekeinek megvédése szem pontjából szükséges, hogy komoly fi­gyelmet fordítsunk a világ e­­seményeinek tanulmányozá­sára. Ennek oka az, hogy o­­lyan ellenségeink vannak, kik a mi megsemmisítésünkre tö­rekszenek. Ezek az ellensége­ink az orosz kommunisták és a csatlós államokban lévő hi­­veik. Hogy honnét tudjuk mi ezt? Erre a válasz igen egy­szerű. A kommunista vezetők már évek óta nyíltan hangoz­tatják ezt és ha a birósági ira­tokat tanulmányozzuk ebben az országban, látni fogjuk, hogy az Egyesült Államokban élő kommunisták részesei an­nak az óriási szövevényes szervezetnek, mely a mi el­pusztításunkat tűzte ki fela­datóul.” Dulles e kijelentéseivel nyíltan rámutatott az ellensé­geinkre és azok szándékaira, ami bár általánosan tudott tény volt, mégis hivatalos helyről ily nyíltan és határo­zott formában eddig nem lett leszegezve. Ebből az is látha­tó, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját az uj admi­nisztráció erős kézzel fogja irányítani és az egyelőre vég­­nélkülinek látszó koreai hábo­rúban sem fogjuk magunkat elvérezni hagyni. Erre vonat­kozólag Dulles a következőket mondta: “Nekünk katonailag erő­seknek kell lennünk és bará­tainkat is erősítenünk kell, de nem azért, hogy háborút in­dítsunk, hanem csak azért, hogy a háborút elkerülhessük. Mindent el kell követnünk, hogy Koreában és Indo-Kiná­­ban a háborút megállítsuk. E-zek a háborúk azért folytatód­nak vég nélkül, mert az ellen­ség azt hiszi, hogy a háború folytatása nekik előnyt jelent. Én hiszem azt, hogy Eisen­hower tábornok (Dulles úgy látszik készakarva mondta Eisenhower tábornok — és nem Eisenhower elnök) mód­ját fogja találni annak, hogy az ellenségeink megváltoztas­sák jelenlegi álláspontjukat és örülni fognak, ha békét köthetnek.” Dulles nagyon bízik Eisen­hower elnök bölcseségében és nagy tapasztalataiban Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz ez a mód, de rész­ben azok a katonai tanácsko­zások, amiket legfőbb katonai vezetőink tartottak Eisen­­howernek hivatalba lépése óta, s amikről egyetlen hiva­talos jelentést sem hoztak nyilvánosságra, részben pe­dig Dulfesnek kijelentése, hogy bízik egy ilyen “mód” lehetőségében, valószínűvé te­szi, hogy a nem messze jövő­ben a koreai harctéren a je­lenlegi határozatlanságot ko­moly események fogják fel­váltani. Dullesnek — mint diploma­tának — a beszéde valóban mestermü volt, azonban mint mathematikus, nem kapott volna ilyen elismerést a beszé­déért. Ugyanis többek között azt mondta, hogy az orosz kommunisták 800 millió em­berből álló néptömeget tarta­nak hatalmuk alatt. Ugyanak­kor, ha ellenük az Egyesült Államok kizárólag a saját ere­jére támaszkodva volna kény­telen felvenni a harcot a 150 milliónyi lakosságával, az a­­rányszám az oroszok javára 7 az 1-hez lenne. A Dullesnél jobb mathematikusok számí­tása szerint az arányszám csak 5.3 az 1 ellen, ami ha a felszínen szinte ijesztően nagy előnynek látszik, mégis megnyugtatásul szolgálhat az a valószínűség, hogy egy eu­rópai háború esetén az erő­szakkal letiport csatlós orszá­gok népei az oroszoknak na­gyobb tehertételt, mint előnyt jelentenének. VÁLASZTHATTAK A SZOVJET ÉS A BÖRTÖN KÖZÖTT... Edward J. Dimock new yorki szövetségi biró kedden hirdette ki az ítéletet annak a 13 kommu­nista-vezérnek az ügyében, aki­ket a 11 már előzőleg elitéit leg­főbb kommunista perének lefo­lyása után fogott perbe az Egye­sült Államok. A vád valameny­­nyiük ellen: hazánk kormányá­nak erőszakos megdöntése és forradalomszitásra irányuló te­vékenység. Az ítélet meglehető­sen enyhe volt: hetet 3 évi bör­tönnel és $6000 pénzbírsággal, ötöt két évi börtönnel és $4000 pénzbüntetéssel, egyet pedig 1 évi börtönnel és $2000 pénzbir­­sjggal súly to tt. (Weinstock La­jos, a volt festőunióvezér, a ma­gyarnyelvű komik egykori nagy­szájúja, — akinek felesége, Weinstock Rózsi vidékünkön is többször megfordult a vörösek ilyen-olyan “képzőgyüléseinek” egyik szónokaként, — 3 évi bör­tönt kapott dicstelen pályafutá­sának betetőzéseképen . . .) Az esküdtszék jan. 21-én, hatnapi tanácskozás után hozta meg ha­tározatát, bűnösnek mondva ki a vádlottakat. Az ítélethirdetést megelőzően Dimock biró felajánlotta a bűnö­söknek, hogy valamennyiöket el­ereszti Oroszországba, illetve a vasfüggöny mögötti országokba, ahonnan legtöbben jöttek . . . Választhatnak az itteni börtön­­büntetés, vagy az ottani szabad­ság között. A vádlottak közül többen úgy nyilatkoztak, hogy inkább maradnak itt, Ameriká­ban . . . s leülik, megfizetik bün­tetésüket . . . (Lehet, hogy az odaáti nagy szabadságtól való félelmük, de lehet az is, hogy a szabadulás utáni továbbmester­­kedési tervük az oka ennek.) Érdekes a biró érvelése a kü­lönös “ajánlat” megtételével kapcsolatban. Azt mondja Judge Dimock: “Az, hogy börtönbe küldjük őket, nem sokat javít rajtuk. A vádlottak valameny­­nyien meg vannak győződve ar­ról, hogy amit tettek, az helyes volt. És amikor kijönnek a bör­tönből, ugyanott fogják folytat­ni tevékenységüket, ahol abba­hagyták ... Ha viszont egy ide­ig Oroszországban élnének, sok­kal hatásosabb gyógymód volna ez a számukra . . .” Ezt mondot­ta a biró és körülbelül azt mond­juk mi is a még közöttünk ólál­kodó és mesterkedő néhány meg­maradt baromi kommunistá­nak: menjenek át néhány hó­napra, vagy néhány hétre Orosz­országba, vagy a mai Magyar­­országra s azután beszéljenek... ha tudnak . . .! ÓHAZÁBAN FELVETT FILMJÉT MUTATJA BE Dr. Takaró nyuga­lomba megy... A New York-i 69-ik utcai re­formátus egyház lelkésze, Dr. Takaró Géza köriratban közölte híveivel, hogy nyugalomba óhajt menni. Utódjáról az egyház a íebr. 8-án tartandó választások során fog gondoskodni. (Jólér­tesült informátorunk szerint az uj lelkész Nt. Kovács Imre volt phoenixvillei lelkész lesz, aki kiváló szónoki képességeivel a­­merikai körökben is nagy elis­merést szerzett). Dr. Takaró neve néhány évvel ezelőtt azzal az úgynevezett “Takaró-üggyel” kapcsolatban járta be a magyar sajtót, ame­lyikben ő a kommunistákkal vá­ló túlságos barátkozás vádjával állott felettes egyházi hatósága előtt. Végül a legfelsőbb fórum, a zsinati bíróság felmentette, a­­mire azután Dr. Takaró, gyüle­kezetével együtt kilépett a Ma­gyar Egyházkerületből. (Köz­ben pedig maga Dr. Takaró is közvetlen módon jött rá arra, hogy a vörösekkel nem lehet még felszínesen sem ‘jóba lenni’; feleségét egyszerűen nem enged­ték be Magyarországra ... És azóta Dr. Takaró neve mint ke­vesebbszer szerepelt már a bal­oldali sajtó hasábjain s egyházi hírei és cikkei is mind gyéreb­ben jelentek meg ezekben a la­pokban . . . “Sic transit gloria mundi . ...”) A MAGYAR NÉP IGAZ BARÁTJA (AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG KÖZLEMÉNYE) Chang-Kai shelc fontos szerephez jut Megbízható helyről jövő ii> formációk szerint Eisen­hower rövidesen elrendeli, hogy az U. S. 7-es flotta, mely Trumannak még 1950-ben Ki­adott parancsa szerint For­mosa szigete körüli vizeken tartózkodik, hogy Chiang Kai-sheknek nemzeti hadsere­gét megakadályozza a kom­munisták kezében lévő kínai szárazföldnek megtámadásá­tól, vagy még inkább azért, hogy a kommunista hadsereg esetleges támadásaitól meg­védje a nemzeti hadsereget, — hagyja abba a sziget to­vábbi blokádirozását. Ha Ei­senhower tényleg “felszaba­dítja” Formosa szigetét, ez a rendelekezés komoly lépés lesz a koreai háború befejezésének a siettetésére. Ugyanis ez az intézkedés valószínűvé teszi azt, hogy a Formosa szigeten (Folyt, a 4-ik oldalon) Rev. Emery J. Kocsis, a South Plainfield-i angol baptista egy­ház lelkésze, aki ideiglenesen be­szolgáló pásztora a Carteret-i Magyar Baptista gyülekezetnek, most vasárnap, február 8-án es­te 7 órai kezdettel a cartereti baptista templomban be fogja mutatni azt az általa felvétele­zett mozifilmet, amit 4 évvel ez­előtti magyarországi útja so­rán készített az óhazai baptis­tákról és az óhaza több tájáról. Mindenkit szeretettel hívnak, hogy jöjjön, “nézze meg ez igen értékes filmet és lássa meg az óhazában élő magyar testvére­inket és lássa meg, hogy mily nagy buzgalommal szolgálják az Istent a vizen túl. Belépő jegy nincs.” Mindez pedig egyoldalú és té­ves beállítása a való helyzetnek! Mindnyájan tudjuk, hogy nem igy van; hogy a Mindszenty hercegprímást, Ordass püspököt elitélő magyarországi vörös ura­lom: rémuralom! * * * Körülbelül igy szól és ennyit mond a meghívó, amit Csete Bá­lint honfitársunk, a cartereti baptista egyház tagja küldött be lapunkhoz közzétételre, de amit nem közölhetünk anélkül, hogy megjegyzést ne fűzzünk hozzá. Nemcsak arról van ugyanis szó, hogy Rev. Emery Kocsis, aki négy évvel ezelőtt elment Ma­gyarországra látogatóba, nagy­szerű helyzetben találta az otta­ni baptistákat s a róluk és egész óhazai útjáról készített keskeny­­íilmet be fogja most mutatni itt a magyaroknak, hanem szó van VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek th­­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! JÓLMENŐ hentes és mészáros-üzlet | New Brunswickon, a magyar ne­gyedben eladó. Érdeklődni: Wall­­ner Mihály irodájában, 6 Scott St. | New Brunswicw, N. J. Tel. CHar­­ter 9-2396. arról is, hogy ezek a képek, ezek i az ott készített felvételek és a ! hozzájuk fűzött magyarázat egyoldalú képét adják a helyzet­nek. Bármi legyen is Rév. Kocsis szándéka az előadással, tényként kell leszögeznünk azt, hogy ami­kor ő visszajött az óhazából, több olyan előadást tartott és az amerikai sajtónak is olyan nyi­latkozatokat adott, amelyekben fennen hangsúlyozta, hogy mi­lyen nagy vallásszabadság van Magyarországon most, Rákosiék uralma alatt . . . Sőt, azt mon­dotta, hogy a magyarországi baptistáknak sohasem volt ilyen jó helyzetük, mint most . . . Rév. Kocsis a kommunisták béke-aláirásokat gyűjtő mozgal­mának egyik pártfogója volt most pár éve. Erről az aláírás­­gyűjtő mozgalomról a mi kül­ügyminiszterünk kinyilatkoz­tatta, hogy kommunista mester­ség, az igazságügyminiszter pe­dig figyelmeztette Amerika né­pét, hogy ne Írjon ezeknek alá senki, mert ocsmány propagan­dáról van szó — azonban Rév. Kocsist mindez nem nagyon za­varta akkor . . . Reméljük, hogy azóta másként látja a dolgokat ő 'is és éppen most, amikor Ma­gyarországon a vörösek már a zsidóüldözést is megkezdték, te­hát a felekeztek ellen általános rohamot intéztek, éppen most egy ilyen négy évelőtti film be­­mutaásával Rév. Kocsis nem azt akarja elhitetni hallgatóságával és nézőközönségével, hogy való­ban vallásszabadság, béke és boldogság honol ma szülőha­zánkban . . .? Ha csak lehet, ott leszünk mi is vasárnap Cartereten és meg­nézzük azt a filmet, mert most azután már igazán érdekel, hogy Rév. Kocsis — a vörösek békea­­! láirásos mozgalmának volt ma­gyar csoportvezetője — négy év | után most miért, mi célból és mi- I lyen magyarázatokkal mutogat­­| j a ama bizonyos óhazai utj áról felvett filmjét...? Újszerű, három­dimenziós film A moziipar újszerű, három­­dimenziós filmeket hoz forga­lomba, amelyeknek bemutatását már megkezdték az amerikai moziszinházak. Az uj filmnek nemcsak magassága és szélessé­ge van, hanem mélysége is, — vagyis: a filmen levő alakokat és tárgyakat úgy látjuk, mint a valóságban. Az újszerű filmek vetítéséhez egészen uj mozivá­szon, illetve vetítőfelület kell, a nézők szemén pedig polaroid szemüveg van az előadás alatt, amit a jeggyel együtt a bejárat­nál adnak mindenkinek a ke­zébe. Az első ilyen filmet nemrégi­ben mutatták be New Yorkban, óriási sikerrel. A néző úgy látja a filmet, mintha a valóságban látná az alakokat és sokszor úgy tűnik, hogy a szereplők kilépnek a vászonról, be a nézőtérre . . . A new yorki bemutató alatt egy szörnyeteg valósággal a nézőkö­zönség közé lépett, ami óriási riadalmat okozott. (Persze, ha a szemüveg alól kinézünk, nyom­ban ismét a vásznon látjuk az alakokat.) Walter Reade, Jr. bejelentet­te, hogy a világ első teljes mű­sort nyújtó, teljes filmmesét magába foglaló ilyen hárorndi­­menciós, gyönyörű színes film­jét február 25-től, szerdától kezdve mutatja be a Perth Am­­boy-i Majestic Színház. A film cime “Bwana Devil.” 25 évi szorgalmas munka, kutatás, kí­sérletezés eredménye ez az új­szerű film, amit minden moziba­rátnak látni kell. Ezt a filmet országszerte most mutatják be a mozik, mindenütt óriási siker­rel és bizonyos, hogy sikere itt sem fog elmaradni. A magyar nép jóbarátja, vé­dője és hathatós szószólója A- merika legtekintélyesebb veze­tőink a körében, az Amerikai Magyar Szövetség Tiszteletbeli Elnöke, John Flournoy Mont­gomery. Nyolc évig, 1933-tól 1941-ig, a Második Világhábo­rú tűzvészének a küszöbéig A- merika követe volt Magyaror­szágon. A magyar nemzet tör- i ténelmi igazságát, becsületessé­gét és szabadságjogát védő ki­­j váló könyve: “Hungary the Uri- 1 willing Satellite,” a szabad világ lelkiismeretének egyik legérté­kesebb okmánya. Származásunk j népe iránt érzett jóságát akarta j méltányolni az AMSz., amikor az 1947-ik évi, chicagói országos | közgyűlésünk őt a Szövetség Tiszteletbeli Elnökül kérte fel. ! (New Yorkban tartandó Igaz­­! gatósági Évi gyűlésünk előtti j közebédünknek is a meghívott | vendége lesz Montgomery Követ február 12-én a Governor Clin­ton Hotelban.) A kommunista zsidóüldözés kegyetlenségeinek a hírei a világ sajtó, rádió és televízió híradá­saiból ma már mindenki tudo­mására jutottak. Egyik legna­gyobb amerikai rádió-közpon­tunk kiváló és közismert híradó­ja, Mr. Larry LeSueur, ez év január 17-én a napi hírek mél­tatásai közt azt említetté, hogy Csehország nem volt anti-szemi­­ta a második világháború- előtt, de Magyarország a zsidóüldöző nemzetek között volt. Amerika milliói hallgatták ezt a híradást, amely a történelmi igazságot egyáltalán nem fedi. Másnap levelet irt Montgo­mery Tiszteletbeli Elnökünk Mr. LeSueurnek s felhívta íil­­gyelmét arra, hogy, 1. ) 1944 máriusig a Pyrennei hegyektől keletre, Magyaror­szág volt az egyetlen európai ál­lam, ahol a zsidóság élete biz­tonságban volt. A csaknem egy­­milliónyi magyar zsidóságon kí­vül kb. 60-70,000 más nemzeti­ségű zsidó Magyarországra me­nekült s ott mindaddig bizton­ságban éltek, amig Hitler had­serege el nem foglalta az orszá­got s a zsidóság rendszeres ir­tását el nem rendelte. Hitler bosszúját Magyarország ellen főképen az hívta ki, hogy a ma1- gyarok menteimet és védelmet nyújtottak a zsidóságnak, akik­nek egy nagy része át is vészelte a názi korszakot. Ez is csak úgy történhetett, hogy mire a német katonaság teljesen megszállhat­ta az országot, Hitler már a kö­tél végére került. 2. ) A “New York Times” 1944, julius 15-i számában Ann O’Hare McCormick politikai a­­nalitikus ezt irta: “Magyarország érdeméül kell betudni, hogy mig a népietek igája alá nem került, addig Kö­zép Európa utolsó mentsvára volt a Németországból, Ausztri­ából, Lengyelországból és Ro­mániából oda menekülő zsidóság részére. S ezek a tehetetlen em­berek most ugyanannak a bor­zalmas deportálásnak és tö­megirtásnak vannak kitéve, a­­mely Lengyelországban már le­zajlott. Tény az, hogy amig a magyarok a Saját hazájuk felett szabadon rendelkeztek, addig a zsidókat védeni igyekeztek.” ■ 3. ) Sőt még Amerika baloldali újságírója Jonathan Stout is el­ismerte ezt, amikor a “New Leader” nevű közlönyben, 1944 márciusban, igy irt: “A názi sapkának Magyaror­szágra való erőszakolása sokkal nagyobb tragédia, mint azt A- merika népe méltányolja. A tény az, hogy jó ideig Magyarország nyújtotta a menekülésnek egyet­len szabad útját, amelyen át megszámlálhatatlan tömegű zsi­dó és a názi borzalmak elől f utó más féle menekültek életben ma­radhattak.” 4.) Az “American Jewish Year Book” a teljes igazságról számolt be, amikor azt jelentet­te, hogy a németek zsidó-ellenes követeléseit engedményeikkel el­lensúlyozó magyarok a názik gőgjét és erejét gyengítették. Mint a vihar vészében lombját hajtó fa, ő is meghajlik, hogy a teljes összetöréstől óvja meg é­­letét. v. . Ezekkel a logikus, törté­nelmi tényekkel és igazságok­kal a birtokában védte meg Montgomery Követ Magyaror­szág népének testvérbecsülő s ember-szerető tisztes nevét. Csehszlovákia a zsidó-irtást el­rendelő “Nürnbergi Törvényt” a Második Világháború előtt be­vezette és se Csehországban, se Közép Európa egyetlen ország­ban se volt az- előtt sem olyan előnyös és kedvező helyzete a zsidóságnak, mint Magyarorszá­gon. Montgomery követ levelét megértéssel fogadta Mr. Le Sueur s ez év január 24-én irt válaszában megköszönte a Ma­gyarország múltját ismertető, meggyőző adatokat s olyan szé­pen nyilatkozik származásunk népéről, amit igaz örömmel ol­vastunk : “Mindeddig nem volt alkal­mam Magyarországot megláto­gatni, amelyről pedig sok érde­kest hallottam. Történetesen je­len voltam akkor ,amikor az a magyar hadosztály adta meg magát, amely Szent István Ko­ronáját az oroszok kezéből ame­rikai területre mentette lei a háború vége előtt. Érdekes te­kintetük csodálkozással töltött ehs ott mindjárt megfogadtam, hogy meglátogatom Magyaror­szágot, — milyen fájdalmas, hogy, — legalább is egyelőre, ez csaknem lehetetlen.” Büszkeséggel számolunk be Montgomery Követnek magyar­ságunk tisztes múltját védő bizonyságtételéről s arról a mél­tányos elismerésről, amellyel Mr. Larry LeSueur nyilatkozott a magyarokkal kapcsolatban. Az AMSz titkára Szövetségünk tagjai nevében is köszönetét tol­mácsolt Tiszteletbeli Elnökünk­nek, amikor a fenti leveleknek, reánk, magyarokra nézve jelen­tős tartalmát velünk közölte. El­sősorban pedig annak örülünk mindnyájan, hogy Magyaror­szág rabságra vert népének ilyen tekintélyes és megértő ba­rátját tisztelhetjük benne. Hisz­­szük és tudjuk, hogy a názi és kommunista gyehennák poklá­ban s az áldozatok lángjában é­­gő, sokat szenvedett magyar nép mielőbb szabad, független és saját életének ura lehet újra. Az biztos, hogy mi, amerikai magyarok, addig nem nyug­szunk, amíg ez valóra nem vá­lik! KEDDEN ESTE vart nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. AMERICANIZATION AND POLITICAL :f HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents