Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-04 / 23. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL díungahLarL WowApapcA. fcdii&xL ancL (publiÄhs/L in, (psi/iih, ChnJboi^, VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. Ára 10 cent PERTH AMBOY, NEW JERSEY Az élet is produkál fantasztikus kém, történeteket Ha fantasztikus kém történeteket látunk a moziban vagy televízión, vagy ilyen természetű elbeszéléseket olvasunk a különböző divatos folyóiratokban, akkor abban a tudatban igyekszünk lecsil/ lapítani term észetszerüleg felizgatott idegeinket, hogy az egész csak mese volt, — egy élénk fantáziájú iró agyának a szüleménye. Időnként azonban napvilágra kerülnek olyan esetek, amiket nem az írók agya, hanem maga az élet produkált. Ilyenkor a kém történetek irói maguk is csodálkoznak azon, hogy az .életben a lehetetlenségeknek mennyire nincs határuk. V. C. Georgescu román származású állampolgárt, ki egy nagy olajvállalatnak főtisztviselője, a múlt napokban jól öltözött úriember kereste fel otthonában. Az illető eleinte nem akarta elárulni kilétét, s csak annyit mondott, hogy bizonyos politikai ellenszolgáltatás ellenében lehetővé teszi, hogy Georgescuék Romániában élő két fiát, a 19 éves Pétert és 14 éves Costát a hatóságok kiengedjék onnét. Ugyanis Georgescu, ki a romániai petróleum vállalatok magas állásban levő hivatalnoka volt, üzleti ügyben 1947- ben Amerikába jött. Mivel Georgescu Amerikába utazása állami érdek volt, őt és nejét kiengedték ide, azonban két , gyermeküket “tuszul” visszatartották. Igen természetes, hogy nekik nagyon megtetszett az amerikai életmód, annál is inkább, mert mint kitűnő szakember itt mindjárt jó állást is kapott és az előirt idő letelte után amerikai állampolgár is lett. A Romániában tuszul visszatartott két gyermek azonban nem jöhetett szüleik után. A két fiú szabadon bocsátása ellenében a kommunista román kormány washingtoni követségének első titkára, Christache Zambetti, — mert ő volt a rejtélyes látogató, — azt ajánlotta a gyermekeiért aggódó apának, hogy fogadott hazája ellen kémkedjék. Nehéz választás elé került a csak nemrég polgárosodott Georgescu; gyermekei s uj hazájának adott esküje között kellett választania. Ő az utóbbit választotta és az esetről jelentést tett az illetékes hatóságoknak. Az Egyesült Államok kormánya a román diplomatát “persona non grata”-nak nyilvánította és Zambetti urnák rövidesen vissza kellett térnie, — mint ahogyan azt otthon régen mondani szokták, — fatornyos hazájába. A jó tanácsadó is adhat rossz tanácsot Ha Taft szenátort túlzott konzervatizmusa miatt sokan nem is szeretik, azonban politikai ellenfelei is elismerik róla, hogy a komoly, higgadt diplomaták és politikusok szükségszerű óvatosságát egyik erényének lehet tekinteni. Ezt a feltevést Taft alaposan megcáfolta a múlt héten egy beszédével, mit betegsége miatt helyette a fia olvasott fel Cincinnatiban. Taft beszédében azt a súlyos kijelentést tette, hogy a koreai béke megkötését illetőleg ne törődjünk azzal, hogy milyen álláspontot foglal el az United Nations, s ha érdekeink úgy kívánnák, akkor egyedül folytassuk a háborút. Bár egy kicsit nagyképűsködésnek látszik, ha- valaki magyar nyelven akarna kritizálni egy amerikai politikust, azonban ha az eseményeket kellőképen akarjuk megvilágítani, akkor saját véleményünket is meg kell mondanunk. Mi azonnal éreztük, hogy Taft alaposan elvetette a sulykot, amikor ilyen meggondalatlan kijelentést tett, mert ezzel az Egyesült Államok és a demokratikus szabad világhoz tartozó országok közötti amúgy is gyenge alapokon álló viszonyt még jobban gyengítette. Ugyanis Taft a kormányhatalmat kéz ében tartó republikánus pártnak egyik legtekintélyesebb tagja, kinek tanácsát Eisenhower is több ízben kikérte és azért a külvilág Taft véleményét a kormány szándékaival egyezőnek tekintette. Ennek következtében Eisenhower meglehetős kényes helyzetbe került, mert a külpolitikai viszonyokra való tekintettel nem hagyhatta megcáfolatlanul Taft-nek ezt a különös álláspontját, ugyanakkor a belpolitikai helyzetre nézve kellemetlen, ha egyik legtekintélyesebb tanácsadójának nézetét meg kell cáfolnia. Csorba esett Taft tekintélyén Egy pillanatig sem volt kétséges előttünk, hogy Eisenhower ezt az utóbbi lépést fogja választani, mert a kommunisták semminek sem örülnének jobban, mintha valaki a szabad világ szövetséges nemzetei között egyenetlenséget próbálna szítani. Taft valószínűleg nem képzelte, hogy az ő elgondolását valaki is egyenetlenség szitásának vélje, azonban elvitázhatatlan tény, hogy a szövetségeseink között Taft álláspontja nagy megrökönyödést keltett... Az Elnöknek tehát nem volt más választása, minthogy indirekt formában körvonalazza az Egyesült Államok álláspontját, s ezzel önkéntelenül is nagy csorbát üssön Taft szenátor tekintélyén. A dél-koreaiak túlbecsülik saját erejüket Nem elég, hogy a kínai és koreai kommunistákkal nem tudunk megállapodásra jutni a fegyverszüneti feltételekre vonatkozólag, de még a szövetséges dél-koreaiakkal is bajunk van. Ugyanis az újra megkezdett f eg y verszüneti tárgyalások is már túlságosan kihúzódtak azért, mert a hadifoglyok kicserélésére vonatkozó feltételeinket a kommunista hadvezetőség több Ízben visszautasította. Mivel mi minden lehetőt elkövetünk, hogy Koreában mielőbb helyre állítsuk a békét, azért a (Folyt, a 3-ik oldalon) További 125,000 DP. bebocsátását javasolják A kongresszus jogügyi bizottsága kihallgatta Walter Bedell Smith külügyi államtitkárt, Dulles külügyminiszter helyettesét és Martin Durkin munkaügyi minisztert, hogy mondjanak véleményt Watkins szenátornak azon, Eisenhower elnöktől támogatott javaslatáról, amely szerint 240,000 európai munkanélkülit és PD hontalant engednének be kvótán kívül az Egyesült Államokba, két éven át évi százhúszezret. Úgy Smith, mint Durkin melegen pártolták a javaslatot, melynek értelmében Nyugat:Németországból és Ausztriából 110,000 Triesztből, Törökországból és más európai helyekről pedig 15,000 hontalan menekült jöhetne az Egyesült Államokba. Németországból, Hollandiából és Görögországból 115,000 olyan munkanélkülit engednének be, akik országuk túlzsúfoltsága miatt nem tudnak elhelyezkedni. Németországból főként lengyelországból menekült családok jönnének be. HALÁLOZÁS MÉSZÁROS JÁNOS, 392 Paderewski Ave., Perth Amboy-i honfitársunk, 68 éves korában, hosszas betegeskedés után május 29-én meghalt. Temetése hétfőn, junius 1-én ment végbe általános részvét kíséretében, a Mitruska temetkezési kápolnából, a Kálvin János magyar református templomban megtartott gyászistentisztelet után az Alpine temetőben. Bánatos özvegye, sz. Illés Erzsébet; gyermekei : Mészáros Béla és cs., és Mrs. Bertái Anderson és cs. (Hopelawn), Mészáros Lajos és cs., Mészáros József és cs. és Kranejik Jánosné és cs. (az óhazában) ; nevelőanyja Mészáros Jánosné és más rokonsága és barátai gyászolják. — A koporsót Elek József, John Squachik, Baksa Károly, Prosics Ádám, Szabó Lajos és Turk Peter vitték. —- Béke poraira! Ketrecbe rakták haíoglyaikat a kínai vörös gazemberek Kiszabadult csere-foglyok mesélik, hogy azokat az amerikai és délkoreai katonákat, akik nem mutatatk érdeklődést a bolsi tanítások iránt, három láb magas drótketrecbe rakták, ahol négykéláb tudtak csak állani, akár az állatok. A különféle panaszokat és vallomásokat jegyzőkönyvbe foglalták és azokat most a szövetséges nemzetek elé fogják terjeszteni. Általános az a vélemény, hogy még többszáz súlyos sebesült senyved a vörös hadifogoly táborokban. Budapest, Missouriban meghalt egy öreg mágyar... Érdekes egyéniség szállt sírba Kun Albert halálával, aki Grandin missouri községben hunyt el. Kun évtizedekkel ezelőtt telepedett meg ott, amikor még Budapest, Mo.„ volt a falucska és a postahivatal neve. Az ott megtelepedett magyarok közt, akik főleg az 1904-ben megtartott st. louisi világkiállítás körüli esztendőkben telepedtek meg, nagyrészt mesteremberek voltak. Több mint 100 magyarnak van sírja a kis temetőben, ahová most az öreg magyart is elhelyezték. Kun Albert Harrisburg közelében dolgozott szénbányákban, Heves megyéből jött ki Amerikába. HELYREIGAZÍTÁS Multheti lapszámunkba sajnálatos hiba csúszott be. “Magyar csirkés” cimü cikkünkbe azt irtuk, hogy Ifj. Prekop Ferenc, Özv. Prekop Ferencné fia, holott Prekop Ferencné nem özvegyasszony. Végtelenül sajnáljuk ezt az elírást és kérjük úgy a Mr. mint a Mrs. Prekop szives elnézését. A hibát ezennel helyreigazítjuk azzal, hogy az uj magyar csirkésünk, Ifj. Prekop Ferenc Id. Prekop Ferenc és neje, 66 State St., Perth Amboy-i honfitársaink fia. Pártoljuk az uj üzletet, amely a Hall Ave. 218 szám alatt van! 10 és fél millió magyar vagyonból kártalanít Amerika A U. S. kormánya elhatározta, hogy végleg kisajátítja az Amerikában lévő, kommunista kormányok tulajdonát képező értékeket és ezekből kártalanítani fogja azokat az amerikai állampolgárokat, akiktől a vörös kormányok jogtalanul elrabolták ingó, vagy ingatlan vagyonukat. ((Földjüket, házukat, üzletüket, gyárukat, bankbetétjüket, kölcsönkötvényeiket.) Az amerikai kormány nincs feljogosítva idegen vagyonok szétosztására. Erre csak a Kongreszszusnak van joga. Ezért a kormány a Kongresszustól sürgős törvényes felhatalmazást kér. Összesen 47 millió dollárnyi kommunista magánvagyon van Amerikában; ebből 10 millió 400 ezer dollár magyar vagyon. “HUNGÁRIA AMERICANA” címen magyartárgyu kulturális kiadványsorozatot • indított az Amerikai Magyar Református Egyegsület. Az első füzet Írója Dr. Reményi József, a clevelandi “Western Reserve” egyetem tanára. A kiadvány cime: “Sándor Petőfi, Hungarian Poet, 1823-1849.” (46 oldal, angol nyelven.) Keresve se lehetett volna kiválóbb amerikai magyar irót találni Dr. Reményinél, akit az összehasonlitó világirodalom szaktudósai között is az első sorban tisztelnek ma már. Dr. Reményi számtalan magyar irodalmi müvével olyan kultur értéklést biztosított éveken át az angolnyelvü szakkörökben, amiért minden amerikai magyar őszinte tiszteletét és elismerését vívta ki magának. Aki a füzetet meg szeretné kapni, az közvetlenül Írjon a követ? kező címre: “The Hungarian Reformed Federation of America,” 1801 “P” St., N. W. Washington, 6, D. C. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! KÉSZÜL AZ AUTOMATA TELEFON-KÖZPONT PERTH AMBOYBAN Richard Boughruti és Maurice Lespinose, Elizabethröl (balkézfelöl) és Vincent Penik, Perth Amboyból (fent) szeerlik a “diai’* automata telefon-kapcsoló szerkezetet a Perth Amboy-i telefonközpont épületében, a Jefefrson St.-en. A nagy munka, amely már a drótok összekapcsolásánál jár, őszre készen lesz és Mr. Harold V. Collard Manager becslése szerint az önműködő “diai’* rendszer októberben használatba vehető lesz, ha semmi akadály közbe nem jön. A mostani “Perth Amboy 4” megjelölés helyett az amboyi számoknak “Hlllcrest 2” és “VAlley 6” kezdete lesz. Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye (Beküldte: Balogh E. István közp. titkár, American Hungarian Federation, 1624 Eye St. N. W. Washington 6, D. C.) MAGYARORSZÁGI AJÁNDÉK-CSOMAGKÜLDŐKET kértük az AMSz. régebbi értesítésében, hogy közöljék irodánkkal (1624 Eye Street, N.W., Washington 6, D. C.) az ajándék csomagokra kiszabott vám összegeket. Az általános tájékoztatáson kívül azért fontos ezt tudni, mert össze akarjuk gyűjteni az ajándék-csomagokra kivetett budapesti vám-tarifák adatait. Amerikai magyar ajándék-csomagküldőktől ez ideig még nem kaptunk adatszerű jelentést. Az első értsités Európából jött s ezt az olvasók figyelmébe ajánljuk: “Használt ruhanemű csomagot küldtem Budapestre februárban. Egy öltőruha, egy felöltő és egy pár cipő volt a csomagban. Mindegyik használt volt. Elláttam a csomagot fertőtlenítő igazolvánnyal is. 330 forint vámot vetettek ki a csomagra”... A magyar forint hivatalos ára ma: $1.00 kb. 11.5 forint. Ebből az értesítésből is nyilvánvaló, hogy az ajándék-csomagküldést a budapesti kommunista kormány külföldi pénz-zsarolásra kívánja felhasználni. “KILÁTÁSTALANNAK LÁTOM A VÁRAKOZÁST” írja egy kétségbeesett uj amerikai magyar irodánkba. — “Ne gondolja kérem, hogy megháborodtam, de céltalannak látom a további, kínlódást . . . Gyermekeimet, feleségemet az oroszok deportálták... Roosevelték, Trumanék eladátk hazámat a szövetséges-kommunistáknak . . . Családomtól elszakítottak... Vagyonomat elrabolták . . . Existenciámat tönkretették . . . Lakásomat szétbombázták . . . Mindezért, hálából, napi 12 órát jogom van dolgozni egészségtelen viszonyok között ... A külföldi és itteni nyilatkozatokban minden elnyomott népről szó esik, csak épen a magyarról nem, holott Magyarország az elmúlt háború legnagyobb áldozata . . . Az itt élő, még magyarul beszélő amerikai állampolgárok azon része, akik 1919-22 közt jöttek ide, kommunista vétség miatt hagyták el az országot, most is annak vallják magukat. Ezek gondoskodtak Hazánk kellő bemocskolásáról... Most még egyet megkísérelhetnék: a római kath. vallásból áttérni egy olyan vallásfelekezetbe, amely itt különös megkülönböztető bánásmódot élvez... Ez csak az én esetem, de ilyen hasonló ezer és ezer van... Akár kivégeznek, akár deportálnak, mégis HAZA MEGYEK... Én sem érdemiek jobb sorsot, mint otthon maradt hozzámtartozóim...” Amit leközöltünk a levélből, annak minden szavát a levél küldője irta. Szörnyű és megdöbbentő irás. Hasonló lelkülettel és hangon több ember érez, ir és szól ma az amerikai magyarság soraiban. Vájjon igazságos, jogos és méltányos-e ez a lelkűiét? ítélje meg az olvasó s hisszük, hogy ahol ez a hangnem szárnyra kell, ott az amerikai magyarság felelős vezetői, lelki gondozói, stb. a teljes igazság gyógyító hatásával segítik jobb belátásra az ilyen önmagukat gyötrő s másokat félrevezető embertársainkat. BOLDOGASSZONY ANYÁNK! Boldogasszony Anyánk, régi nagy patrónánk, Ki voltál mindenkor nekünk kegyes dajkánk, Nagy ínségben lévén, kérünk tekints reánk: Magyar népedrül, örökségedrül, Ne felejtkezzél el buzgó seregedrül! Hajtsd meg füleidet sok kiáltásunkra, Kegyelmesen tekints bús óhajtásinkra, Ügyeinkben siess vigasztalásinkra; Magyar népedrül, örökségedrül, Ne felejtkezzél el buzgó seregedrül! Simák és könnyeznek sokaknak szemei, Bánatba merülnek keserves szivei, Segítségül hinak hazánknak hívei; Magyar népedrül, örökségedrül, Ne felejtkezzél el buzgó seregedrül! Fohászkodván téged, óh, boldog Szűz, kérünk; Bennünket elhagyván szent fiadhoz térünk, Reméljük, általad bocsánatot nyérünk: Magyar népedrül, örökségedrüls Ne felejtkezzél el buzgó seregedrül! Űzd el az háborút, döghalált, éhséget, Szerezz országunkban csendes békességet, Nyerj nekünk fiadtól örök üdvösséget: Magyar népedrül, örökségedrül, Ne felejtkezél el buzgó seregedrül! Ámen. SZENT MIHÁLYI MIHÁLY ■ SZENTMIHÁLYI MIHÁLY egri kanonok 1797-98-ban egy ötkötetes katholikus énekeskönyvet adott ki Eszterházy Károly egri püspök megbízásából. E müvében a régi énekeket saját szerzeményeivel egészítette ki. Az itt közölt ének is az ő szerzeménye s egyszersmind eredeti alakja annak az éneknek, amelyet Toldy Ferenc “A magyar költészet kézikönyve” első kötetében mint 17-ik századbeli katholikus költeményt közölt és amely ennek révén általánosságban elterjedt. Ez az ének azonban csak egyik változata a sok közül Szentmihályi eredeti müvének. THURSDAY 1953. JUNIUS 4.
