Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 3. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JksL Only. dijLuuiaAwjL TlßWAfictpjzA. ßdil&cL muL (pubhAhfuL jwl (poAih, CLmJbm^ VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 3. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. JANUÁR 15. A magyarság egymásratalálása és összefogása Irta: Kovát* Kornél Akik az életet és az embere­ket elfogultság nélkül figye­lik, több ízben nyilatkoztak sajtóban, nyilvános beszédek­ben és magánbeszélgetések­ben arról, hogy a philai ma­gyarság össze tud fogni és nincs köztük olyan széthúzás, mint az másfelé, nagyon sok helyen tapasztalható. Ez a megállapítás megfe'el a valóságnak és a philai ma­gyarság büszke lehet rá. Az összefgási készség csak azért állhatott elő, mert úgy az öregamerikás, mint az uj­­amerikás magyarokban feléb­redt a magyar összefogás szükségességének érzete és igyekszenek is annak megva­lósítására. Ha már az összefogást és széthúzást említjük, szólnunk kell ezeknek okairól is. Akiben túlteng az önzés, az az összefogás szükségességét nehezen értheti meg, vagy ha mégis megértené, az önzés le­győzi lelkének ezt a felismeré­sét. A túltengő egyéni önző lelkiségen kívül ■ az összefo­gást akadályozhatja még önző csoportérdek is. Például párt­hoz, egyesülethez, vagy vallá­si csoporthoz való tartozás, mert valaki fontosabbnak tartja a kis csoport érdekét, mint az egyetemes magyarsá­gét. Mi magyarok valamennyi­en Magyarországod, magyar szülőktől, magyarnak szület­tünk és csak azután kerültünk valamely vallás, egylet, vagy párt tagjai sorába, tehát el­sősorban magyarok kell, hogy legyünk és csak azután egye- > bek. Ahol ez a gondolat a ma­gyarok lelkében élő valósággá válik, ott 7i magyarok széthú­zása komoly méreteket nem fog ölthetni sohasem. E megállapítások szerint a széthúzás és csoportokra bomlás fő oka az egyéni vagy kisebb csoportok önző érde­keinek túlzott szolgálata. Korunk társadalmi helyze­te szükségessé tette, hogy az emberiség még a nemzeteknél is nagyobb érdekközösségek­be tömörüljön és keresik ennek megoldási lehetőségeit. (U.N., Egyesült Európa és ezenkívül különböző gazda­sági és védelmi tömörülések és Szövetségek kísérletei.) Ha a korsezllem a jelenlegi­nél is nagyobb összefogások szükségességét követeli, ak­kor a meglévő egységek fel­bontása vagy tájékozatlansá­got, — magyarul és teljesen nyiltan szólva ostobaságot, vagy pedig a helyzet ismere­tében végezve a bomlasztást, rosszindulatot, azaz tervsze­rűen- tudatosan végzett rom­boló munkát jelent. Az első e­­setben az illető felvilágosítan­dó, a második esetben peddg a magyarság soraiból kiközö­­sitendő. Abszolút igazság nem lé­vén, a magyarságon belül ala­kult csoportok egyike se tart­sa azt, hogy az ő érdekcso­portja' tudja egyedül meg­menteni a magyarságot, ha­nem minden csoport alakítsa ki a magyarság szolgálatában tenni szándékozott program­ját úgy, hogy tekintettel le­gyen a többi csoport munká­jára is és igyekezzenek a munkaprogramokat ö s s z­hangba hozni. A jelen helyzet hasonlítha­tó egy hirtelen összeügrott énekkarhoz, ahol karmester nincs, közös program, kotta nincs és mindegyik fújja az ő saját, külön magyar, vagy sokszor idegen nótáját, sok­szor még azt is hamisan. A komolyan, magyarul^ gondolkodó magyarok pedig kétségbe esve hallgatják ezt a zenebonát, várva, hogy mikor fogy ki már egyszer ebből a társaságból a szusz. Most pedig még néhány szót az öreg- és ujamerikások egymást megértéséről és ösz­­szefogásáról. Mindkét csoport más élet­­körülmények között, más lég­körben nőtt fel, tehát lelkileg másképen fejlődött. Az uj amerikások nagy része, értve ezalatt a kb. 40 évnél fiata­­bakat, még az óhazai helyzet­ből sem ismeri alaposabban azt az időszakot, amiben öreg­amerikás magyar tsetvéreink otthon ifjúságukat élték, mert az utolsó 3-4 évtized szo­ciális fejlődés tekintetében rohamlépésekkel száguldott előre, olyan eredményeket ér­ve el, amikről öregamerikás • testvéreink kivándorlása ide­jén még álmodni sem merhet­tek az emberek. A szociális fejlődés nem csak óhazánk­ban hanem jóformán az egész világon ilyen iramú volt. Gon­doljunk csak vissza az ameri­kai 30-40 év előtti gazdasági és szociális helyzetre és ha­sonlítsuk össze a maival. A világ szociális fejlődésében Magyarország az élen haladt annyira, hogy csak kevés or­szág előzte meg ebben. Aki ezt, amit idegen nem­zetek is elismertek, — tagad­ja, az vagy nem ismeri a való helyzetet, vagy tudva valót­lant állít. Amint az ujamerikások nagyrésze nem ismeri alapo­sabban az öregamerikások lelkivilágát, úgy az öregame­rikások sem ismerik teljesen az ujamerikások lelkét. Ha türelemmel és szenvedély­mentesen összehozzuk az ö­­.reg — s ujamerikásokat, hogy elbeszélgetve, e 1 s zórakozva megismerhessék egymás lel­két, akkor hamarosan kiala­kul a lelkek összhangja és nyugodt, békés együttérző és együttműködő magyar társa­dalom formálódhat ki min­denhol. Az egymás megismerésé­nek és a lelki egymásratalá­­lásnak lehetőségeit és részle­teit a helyi adottságok mutat­hatják meg és ennek felisme­rése helyi feladat. Az összehangolódás soha nem sikerülhet, ha egyik, vagy másik fél, ahelyett, hogy türelemmel meghallgatná a másikat, már eleve, szinte e­­rőszakkal a saját elképzelése­it és véleményeit igyekszik a másikra ráerőszakolni. Mivel sem abszolút jó, sem abszolút rossz nincs, csak egy­más kölcsönös, türelmes meghallgatása és indulatok és szenvedélyek nélküli beszél­getések vezethetnek ered­ményre, hogy egymást meg­érthessük és a magyarságra hasznos munkát végezhes­sünk. (Folyt, a 3-ik oldalon) Apa és íia akasztó­fán végezték... Az apa is, a fiú is akasztófán végezték Budapesten. A fiú, Dö­géi Imre, 1949-52-ben a kommu­nista Szövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára és a budapesti vörös parlament elnö­ke volt. 1952 augusztus 11-én letartóztatták s Karácsony nap­ján akasztófára húzták a Gyiij­­tőfogház udvarán, 41 éves korá­ban. Az apa, Dögéi Imre, az 1919-es kommunizmusban “Le­­nin-fiu” volt Szamuelli bandájá­ban. 17 ártatlan földművest a­­kasztott fel személyesen. 1919- ben a Markó utcai fogház udva­rán tette a hóhér a hurkot a nyakába, ugyancsak 41 éves ko­rában. Újabb “nagy­takarítás” A jugoszláv rádió jelentette, hogy Budapesten újabb letartóz­tatások történtek. Éjjel álltak meg a titkosrendőrség rabmo­biljai a gyanúsított kommunista pártvezetők és kormánytisztvi­selők házainál. Egy Szabados Béla nevű államtitkárt, aki a kereskedelmi minisztériumnak volt tagja, agyonlőttek, mert re­volverrel a kezében védekezett a vörös terroristák ellen. A nyugtalanság tetőfokát érte el ismét és az elfogatások Rákosi Nem-po!gárok jelentkezzenek! Jövő kedden iktatják be ... Ugv hangzik *a fenti cim, mintha nempolgárokat, vagyis: nem amerikai állampolgárokat keresnénk s azok jelentkezését kérnénk. Pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy az uj Be­vándorlási Törvény értelmében az idegenek, a nem amerikai pol­gárok, akik az Egyesült Államok területén vannak, szigorított ha­tállyal és pontossággal kötelesek jelentkezni a hatóságnál! Jelentkezésre van kötelezve mindenki, aki akár mint látoga­tó, akár mint bevándorló lakik ebben az országban és nem ame­rikai állampolgár. Vonatkozik ez nemcsak az ujamerikásokra, de a régebbi bevándoroltakra is, akik még mai napig sem szerez­ték meg itt polgárjogukat. Fon­tos tehát, hogy a bejelentő lapot kitöltse idejében mindenki, még az is, aki eddig elmulasztotta azt megtenni, mert az uj, szigorú törvény sok kellemetlenséget o­­kozhat azoknak, akik ezt a kér­dést elhanyagoljak-A jelentkezésre alkalmas űr­lapot a postahivatalokban lehet beszerezni. * i * * * * & Eisenhower elnök 0 és a magyarok... DWIGHT D. EISENHOWER uj elnökünk hivatalos és fényeSj külsőségek között végbemenő formális beiktatása jövő ked­den, január 20-án lesz Washing­tonban, az országház előtt. (A beiktatást az összes televíziós állomások is közvetíteni fog­ják.) legutóbbi moszkvai utjának e­­redményéül tudhltók be. Ismert i vezetők vidékre menekülnek, de (vájjon sikerűl-eHmekik elmene­­| küínUa vörös KopŐk elől, kétsé­ges. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Visszhangja az alábbi cikk annak az eseménynek, ami még a múlt év októberében történt Tfentonban és amiről annakide­jén mi is megemlékeztünk la­punkban. A Református Egyesület hi­vatalos lapja, a “Testvériség” decemberi számában, — Nt. Borshy Kerekes György nagy­szerű cikkében, — az alábbi so­rok olvashatók: “Magyar vonalon örömmel láthattuk, hogy minden eddigi­nél nagyobb mértékben kapcso­lódtak be vezető embereink az amerikai közéletbe és szereplé­sükkel nem egy helyütt emléke­zetes dolgot is végeztek. — Nt. Béky Zoltán ref. esperes, Vezér­testületünk tagja Eisenhower tábornokot m e g a j ándékozta Montgomery volt budapesti U. S. követ “Hungary, the Unwill­ing Satellite” cimü könyvével. Erről a jelenetről, képek kísére­tében, a Trenton Sunday Times igy emlékezett meg: “Eisenhower tábornqk ünne­pélyes ígéretet tett a magyar polgárok küldöttségének, hogy a * I kommunizmus elleni harcát folytatni fogja és mindent elkö­vet a Vasfüggöny mögött rab­szolgaságban tartott népek meg­szabadítása érdekében. A tábornoknak Béky Zoltán ref. esperest; leányát, Béky Margitot, Orosz János repülő­tiszt veteránt, — akinek hét testvére harcolt a második vi­­lákháboruban, — továbbá Ko­vács Balázs Mihály v. ezredest, kinek őse Kovács Mihály ezredes a Washington hadseregének is­mert hőse volt, — Driscoll kor­mányzó mutatta be. A magyar* nép nevében Miss Béky ajándé­kozta meg a tábornokot Mont­gomery könyvével, üdvözlő sza­vaiban Béky esperes a követke­zőket mondotta a tábornoknak: Kifejezésre juttatni kívánjuk mély hálánkat Önnel szemben mindazért, amit tett ezért a ha­záért és a Vasfüggöny mögött rabszolgaságba igázott népe­kért. Kérjük, tegyen meg min­dent, ami csak hatalmában van. közeli felszabadításunkért.” — A tábornok megígérte, hogy minden lehetőt megtesz. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! “Csak úgy vállaltam az elnökséget, ha hivatalos lapot is választunk” V 1...........YY ...... ~ ~______l- ' ~ ■ ■ '------- ------- ---­MI ÚJSÁG A FALUBAN? .......... ..—- -­­......— - — KEDVES KÁLMÁN és Hack Imre közismert s népszerű zene­kara muzsikált éveken át a Me­­tuchengen levő hires Mario’s Restaurant-ban, ahol most pén­tektől, jan. 16-tól kezdve ismét ők lesznek a hangulat-csinálók... Már pedig hangulatot, azt tud csinálni ez a zenekar, ez a nagy­szerű együttes, amely az évek — és most már tán úgy is mond­hatjuk, hogy: évtizedek — so­rán a magyar zenekarok legel­sői között szerzett magának he-KEDVES KÁLMÁN lyett és igazi jó hírnevet. A mu­latni, szórakozni vágyó közönség rendszerint oda megy, ahol jó zenekar van, az igazán jó zene­karokat pedig valósággal követ­ni szokta, akárhová mennek . . . Amikor pedig egy ilyen jónevü zenekar egy jónevü helyre szer­ződik, és megy vissza — mint a Mario’s Restaurant, Metuchen­­ben, a Main St., 419 szám alatt, — bizonyos, hogy régi és uj ra- Ijongói, kedvelői felkeresik hét­­! végi estéken ezt a helyet, hogy I Kel Kedves és Emery Hack ze­­j nekarának muzsikája mellett I mulassanak és szórakozzanak I nagyszerű hangulatban. New Jersey egyik legszebb, legjobb vacsorázó, táncoló és szórakozó helye a Mario’s Restaurant, a­­mely most lapunk utján is tisz­telettel hívja a magyarságot, mert ez az angol és magyar me­lódiákat egyforma rátermett­séggel és művészettel játszó ze­nekar várja ismét mindnyáju­kat a csillogó tükörteremben . . . a Berth amboy visiting Nurse Association egy nagysze­rű jótékonysági intézménye vá­rosunknak. Áldásos működését azok a betegek élvezik, akiknek szükségük van képzett ápoló­nőkre, akikből sajnos oly kevés van, hogy kórházaink is súlyo­san érzik az ápolónők hiányát. A Visiting Nurse Service abból a célból alakult, hogy — külö­nösen a szegényebb sorsú bete­geket — kellő ápolásban része­sítse. Ennek a jótékonysági ala­kulatnak az anyagi támogatói a városok; — ide tartozik: Perth Amboy, Carteret, South Am­boy, Woodbridge, Sayreville és Madison, — valamint a P. A. Area Community Chest és az e­­gyes nagyobb üzemek. — Norma H. Rouse az igazgatónő, Anna Olsen, Irma Jhergensen, Doro­thy Lada és Mildred Ruskay a képesített ápolók. Az Igazgató­ság elnöke J. Madsen, a Madsen & Howell nagy cég egyik tulaj­donosa, az igazgatóság tagjai között pedig ott találjuk: Séllyei F. Lajos városi bírót, Dr. Vin­­cze Károly ref. főesperest, Blau jjenő üzletembert és Zámbory Sándor Housing Directort. — Az alakulat irodája a Smith St. ! 1.65 szám alatt van az első eme­­j létén, teiefonszáma pedig PE. 14-6646. Szt. György Szövetség volt fő­tisztviselője és felesége múlt szombaton ünnepelték házassá­guk 50-ik évfordulóját, mely al­kalomból nagymisét szolgáltat­tak a Szt. Mihály g. kát. temp­lomban és a szentmisét az a­­ranylakodalmas házaspár fia, Rév. Molnár Richárd OFM ce­lebrálta, Msgr. James S. Foley, Rev. Gajdos Albert, Rév. Jós. Kerr, Rév. Edward Nester, Rev. JMcMuilen és Rev. Michael Clark segédletével. Szentmise u­­tán az ünneplő házaspár, amely­nek 9 gyermeke, 15 unokája, 2 dédunokája és kiterjedt rokon­­sáva van, aranylakodalmat ült a nagy családi körben, este pe­dig nagy vendégfogadás volt ott­honukban. JÖVŐ csütörtökön, jan. 22-én este 8 órai kezdettel a “March of Dimes” gyűjtőkampány javára “March of Dimes Social” estély lesz az American Legion Hali­ban (195 Smith St.) fejenként $1.00-os belépődíjjal, a Polio Mothers’ Club rendezésében. Mindenki hivatalos. —• Tekintve e szép és nemes célt, az alkalom pártfogását őszintén ajánljuk mindenkinek. CSETE P. ISTVÁN, had­nagy, — Csete Béla és neje hon­fitársaink fia és Sylvia Rice, Láons, N. J.-ben .örök hűséget esküdtek egymásnak. 1D. MOLNÁR JÓZSEF, 265 Grace St.-i honfitársunk, a IFJ SZILÁGYI JÓZSEF, a légierő hadnagya; — id. Szilá­gyi József, a Szent György Szö­vetség kp. titkárának fia (Fords, N. J.) a Szt. Mihály g. k. templomban oltárhoz ve­zette Dolores M. Ziegenblag, lse­im, N. J.-i leányt. Főt. Gajdos Albert adta reájuk az egyház ál­dását, " \ Nem, nem Eisenhower elnök­ről van ezúttal szó, hanem Hor­váth Lajosné kedves Perth Am­­boyi honfitársnőnkről, az itteni Szent Margit Egylet elnökéről, aki a legutóbbi gyűlés, illetve tisztikar-választás során felál­lott és a fenti címben foglalt ki­jelentést tette ... A másodszor visszaválasztott ' elnöknő meg­magyarázta a tagságnak azt, a­­mit legtöbb magyar egyletünk­nél és intézményünknél jól tud­nak (némelyütt azonban elmu­lasztják fontosságát kiemelni) hogy: “Magyar újság nélkül nem vállalom az elnökséget! . . . Ha azt a pár dollárt nézzük, amibe a hivatalos lap egy évben kerül az egyletnek és sajnáljuk azt ki­adni, akkor mirólunk' nem tud és nem beszél senki és akkor hogy lehet uj tagokat szerez­ni ... ? Ha másra jut, jusson erre is! Válasszuk meg a Perth Amboyi Híradót hivatalos lap­nak s tétessük be ebbe a helyi magyar lapunkba híreinket.” — Körülbelül ezeket mondotta Mrs. Horváth a kérdés tárgyalá­sánál és az eredmény az lett, a­­minek lenni kellett: megválasz­tották lapunkat. Mrs. Horváth példáját kellett volna kövesse az évi gyűlésen még több helyen egynémely ma­gyar egyleti vezetőember ... de nem tette. A példa későn jött már ezévre . ők pedig maguk­tól nem jöttek rá arra, hogy más Jegyietek tisztviselői túljárnak I az eszükön, mert kapcsolatot tartanak fenn a helyi magyar sajtóval és igy az egész itteni magyarsággal . . . Gratulálunk Mrs. Horváth­­nak gerinces, öntudatos maga­tartásáért, bátor kiállásáért ér­tünk, a magyar újságért, amely­ből lassan-lassan mind kevesebb 1 lesz Amerikában . . . Gratulá­­j Ilink azért, hogy a tűnő, pusztuló ' amerikai magyar élet talán utol­­! só évtizedében cikkünk nyomán \ tneg tudta látni kérő s figyel- I meztető szavunk nagy igazát és I köszönjük, Mrs. Horváth, hogy | kiállott érettünk, i kért . . . mindnyáj un­í A Szent Margit Egylet — a­­melynek New Brunswickon és Woodbridgen is van osztálya — egy olyan magyar női beteg­­segélyzö és temetkezési intéz­mény, amely nem ad ki megha­tározott összegű kötvényt, ha­nem betegség esetén heti 6 dol­lár betegsegélyt fizet tagjainak, halálozás esetén pedig annyi íjjl-t fizet az örökösök kezeihez, ahány tagja van az egyletnek. Tagja lehet minden 16 és 45 é­­letév közötti nő. A Perth Amboyi Szent Mar­git Egylet főosztálya gyűléseit tartja minden hónap utolsó va­sárnapján d. u. 2 órai kezdettel a római katolikus templom alat­ti helyiségben. A következő gyű­lés január 25-én, vasárnap lesz. A tagok minél nagyobb számban való megjelenését kéri a vezető­ség. A Séllyei Klub hírei TISZTUJITÁS A múlt hét keddjén volt a Séllyei F. Lajos Magyar Női De­mokrata Klub tisztviselőválasz­tó gyűlése, amelyen a teljes multévi tisztikart egyhangúlag visszaválasztotta a tagság. El­nök: Mrs. Elizabeth Chandik, első alelnök: Mrs. Margaret Mankovich, 2-ik alelnök: Mrs. Ethel Kovács, jegyző és titkár: Mrs. Anna McKeon, pénztár­nok: Mrs. Mary Krilla, pénzü­gyi titkár: Mrs. Mary Bacsóka, ajtóőrök: Mrs. Elizabeth Bödő, Mrs. Éva Darab, Mrs. Mary Dragonya. Vigalmi bizottság: Mrs. Helen Tiedgen és Mrs. Su­san Gillányi. Beteglátogató Mrs. Mary Krilla és Mrs. Helen Tied­gen. KIRÁNDULÁS NEW YORKBA Február 14-én, szombaton es­te kirándulást rendez a kiüli New Yorkba, ahol a résztvevők (Folyt, a 2-ik oldalon) AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents