Hiradó, 1952. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-23 / 43. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP •CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JjisL Only* diunqjcüúmi. (YlowApjapJüv früisucL awL (PjuMjlaJísücL in. (psudh. Cbnhüy, VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY. NEW JERSEY THURSDAY 1952. OKTÓBER 23. A független választók közül soka i még mindig nem tud­ják, hogy kire fognak • szavazni Még két hét van hátra az elnökválasztásig és nemcsak az újságok, de a rádió és tele­víziós leadások jó része is a jelöltek egymást túl licitálni igyekvő kijelentéseivel van­nak tele. Mindazonáltal igen sok választó még mindig töp­reng azon, hogy valójában ki a jobb jelölt és valószínűleg közülük sokan csak majd a szavazó fülkében a hirtelen impulzus hatása alatt fogják az amerikai polgárnak egyik legértékesebb jogát, a minden külső befolyástól mentes poli­tikai meggyőződésének kifeje­zését gyakorolni. Ha visszate­kintünk a legutóbbi 20 év alat­ti választások előtti közhan­gulatra, akkor a mostanihoz hasonló bizonytalanságra nem találunk példát. Ugyanis 1932-től kezdve mindaddig mig Roosevelt volt a demokra­ták jelöltje, a megválasztásá­hoz sok kétség nem fért, bár harmadszori és még inkább negyedszeri jelöltsége ellent­mondott annak az amerikai tradíciói . hogy kétszeri ie'i­­mi nusa után az elnöki tiszt­ségre senki ne pályázzék. A választás előtti közvélemény 1948-ban is meglehetősen tisz­tán kikristályosodott, — noha az később tévesnek is bizo­nyult— ’ ért mindenki any­­nyira biz tosra vette Dewey­­nak megválasztását, hogy ma­guk a demokrata párt főem­berei közül is elég sokan és nem is olyan nagyon burkolt formában adtak kifej ezést an­nak a véleményüknek, hogy Truman aligha nyerhet. Mit ér a titkos választás, ahol nincs szabadság Bár termész etszerüleg mindkét pártnak emberei nyíltan a saját pártjuk győ­zelmét jósolják most is, azon­ban titokban egyikük sem o­­lyan biztos pártjuk győzelmé­ben. Senki sem láthat be a másik ember leikébe és a sza­bad demokráciákban élő pol­gároknak azt a jogát, hogy szavazatát a megtorlástól való félelem nélkül arra adja, akit legjobbnak tart, a titkos vá­lasztás tökéletesen biztosítja. Milyen szánalmas megcsúfo­lása a titkos választásnak az a módszer, amit a kommunista Oroszországban és az úgyne­vezett csatlós államokban használnak. Ezekben az orszá­gokban is bemennek a válasz­tók a szavazó fülkékbe, ami­ket éppen olyan szépen elfüg­gönyöznek, mint itt Ameriká­ban teszik, s ott is titkosan szavaznak, mint itt, azonban azoknak a “szabad” választá­­tóknak még titokban is csak azokra szabad szavazni, akik­nek nevét az egyetlen párt, — a kommunista párt — választ­ja ki. Ennek következtében másokra szavazni lehetetlen és igy nemcsak hogy a titkos szavazás szükségtelen, de ma­gának a szavazásnak sincs semmi gyakorlati értéke. A régi magyar választási rendszerben is érvényesült a független ember akarata Ha ezzel a választási rend­szerrel, vagy helyesebben — ezzel a parancs szerinti vá­lasztási móddal szemben ösz­­szehasonlitj uk a rég ósdinak talált és ma már egyetlen sza­bad országban sem használt nyílt választási rendszert, a­­mikor a választónak nyíltan meg kellett mondani, hogy ki­re adja szavazatá,t, akkor tényként kell megállapítani, hogy a régi csendőr szuronyos és joggal megkritizált magyar választási rendszer a szabad akarat kifejezés terén még mindig t o ronymagasságban állt azzal a rendszerrel szem­ben, amit ma Magyarorszá­gon a rettegett AVO legények ellenőriznek. Az első világhá­ború előtti választásokra — habár kissé homályosan is — még sok idősebb amerikai ma­gyar tud visszaemlékezni. Ez emlékeknek ma már szinte o­­lyan operettszer ü jellegük van, amikban a hatalmat kép­viselő sötét zöldre festett ka­kastollas csákót viselő marco­na csendőrök és a piros meg fehér libatollal diszitett kala­pos választók voltak a sakk fi­gurái annak a mérkőzésnek, mely Magyarország függet­lenségének kivívásáért folyt az 1867-es kiegyezés létrejöt­te óta. Micsoda igazságtalan­ságnak tekintették azt, hogy a függetlenségi pártra szavazni akarókat mindenféle apró fo­gásokkal akarták a kormány­­pártiak megakadályozni ab­ban, hogy a választási záróra előtt ne j uthassanak a szavazó helyiségbe. A csendőrök elzár­ták az útját a hosszú szekér­soroknak, miken a független párti községekből jövő szava­zókat hozták. A főszolgabírók kiadták a parancsot a jegy­zőknek, hogy “szállítsák” a választókat, ami a tényleges utazáson kívül a szavazatot, vagy ahogyan régen mondták, — a “voksot” is jelentette. Ez azonban nem ment mindig o­­lyan könnyen, mint ahogyan azt a kormánypártiak szeret­ték volna. A magyar ember keményfából van faragva és nehéz hajlítani. Az 1900-as é­­vek kezdetén egyre erősebb lett az ellenzék és a független­ségi pártra szavazók számá­nak növekedését sem terror­ral, sem pedig hamis Ígéretek­kel megakadályozni nem lehe­tett. Német vadházasok Németország nyugati zónájá­ban német hadiözvegyek tízezrei élnek “nagybácsival,” ahogy a gyermekek nevezik a vadházas életviszonyt... A nők nem akar­ják elveszteni a hadiözvegyi nyugdijukat, amit a kormány csak addig utal nekik, amig új­ból férjhez nem mennek s igy inkább vadházasságban élnek uj élettársukkal, akitől gyermekeik is születnek ... A különös csalá­di állapot szomorú következmé­nye a rengeteg törvénytelen né­met gyermek. Ezek saját apju­kat nagybácsinak” nevezik, a kormány most úgy akar véget vetni ennek az áldástalan álla­potnak, hogy uj törvénnyel a nyugdíj egy részét tovább utal­tatja a hadiözvegyeknek, férj­­hezmenetelük után is. Olyan terv is van, hogy a “kárpótlást’ egy összegben fizetnék ki a hadiöz­vegynek, aki azután törvényes házasságot köthet mostani fér­jével s gyermekük is törvényessé válik. Mintegy százezerre becsü­lik a német vadházasságok szá­mát s ez a komoly probléma sür­gős megoldásra vár. Gazdátlan milliók Az amerikai postahivatal pénztárában 37 millió dollár gyűlt fel, amelynek nem akadt gazdája. Postautalványon küld­tek pénzt különböző címekre, de vagy a címek voltak rosszak, vagy az illető ismeretlen helyre­­költözött, és igy a pénzt nem tudták kikézbesiteni. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Október végéig pos­tázni keil a karácso­nyi katona-csoma­gokat A postahatóság figyelmezteti a tengerentúl szolgáló amerikai katonák hozzátartozóit, hogy a Japánban, Koreában és a Csen­des óceán más részeire küldendő karácsonyi csomagokat legké­sőbb október 31-ig fel kell adni, hogy idejében odaérjen az ünne­pekre. Légipostával küldendő aján­dékokat nov. 25-ig kell feladni, hogy odaérjenek. A postai csomagok súlya nem lehet több 70 fontnál, terjedelme pedig 100 incs lehet szélességben és hosszúságban összesen. (Bi­zonyos helyekre csak 50 fontot lehet küldeni.) Gyulékoüy dol­gokat, valamint cigarettát és do­hányárut és kávét bizonyoshe­lyekre nem szabad küldeni. Bő­vebb felvilágosítást a csomag­­küldéssel kapcsolatban minden postahivatal készséggel megad. Hatszor vette el a feleségét,.. Az, hogy valaki hatszor nősül egymásután, ínem ritka eset. W hi tesb u r g^ö^pntucky--ba n fa­zonban e'gy^Jáin Sexton nevü*5^ éves farmer most nősült meg ha­todízben, miután ötször már el­vált ugyanattól a feleségétől! Összezördüléseiket mindig egy­­egy formális, törvényes válás kö­vette, aztán kibékültek s újra összeházasodtak... Most volt a hatodik esküvőjük... Vörösek a UN-ben A szenátusi vizsgálóbizottság előtt elhangzott vallomások bi­zonyítják, hogy a UN fizetési lis­táján hazaárulók, kommunisták is vannak. A UN őt alkalmazott­ja. akiktől megkérdezték, hogy tagjai-e a kommunista pártnak, megtagadták a választ, alkotmá­nyos jogaikra való hivatkozás­sal. Ruth Elizabeth Crawford, aki a UN children Fund-jának sajtóügyeit intézte, a bizottság előtt nyíltan beismerte, hogy kommunista. 1935-ben csatlako­zott a párthoz és ezt ma sem sajnálja — mondotta. (Ha azt vesszük, hogy Alger Hiss, a UN-t létrehívó san franciscoi konferencia megnyitója és fő­­mesterkedője azóta már a dutyi­ban ül, mert rábizonyult, hogy vörös és hazug . . . nem szabad csodálkoznunk, ha a kisebb ügy­osztályokban itt-ott még ma is felbukkan egy-egy százpercentes komi . . . ) A tenger alatti olaj kérdése Eisenhowe r tábornok egyik kampány-beszédében azt Ígérte, hogy ha elnök lesz, nem a szövet­ségi kormány, hanem az illető partmenti állam kapja a tenger fala1íT olajat. A “tidelands” kér­désében ezzel szemben Steven­son demokrata elnök-jelölt arra az álláspontra helyezkeditt, hogy az ilyen tenger-alatti olaj nem­zeti kincs, amelyből Amerika minden polgárának egyformán haszna kell legyen, nemcsak az illető államoknak. 1 MI ÚJSÁG...? | “KOPPER & JAFFE” néven nyitott közös ügyvédi irodát Woodbridgen Kopper A. Ed­ward magyar honfitársunk S. Herbert Jaffe ügyvéddel az Am­boy Avenue 284 szám alatt. Megelőzőleg mindketten a U. S. Office of Price Stabilization trentoni hivatalával voltak kap­csolatban. Mr. Kopper Perth Amboyban született, iskoláit Woodbridgen végezte és a Rut­gers Egytem jogi szakán New­­arkon szerezte diplomáját. A 2-ik világháború veteránja. Elő­zőleg a Main St. 58. sz. alatt volt ügyvédi irodája és az OPS-nél mint director of Enforcement működött. Mr. Jaffe Bernards­­ville-ből való, 1928-ban végezte a Rutgers Egyetemet és szerzett jogi diplomát. 1929-ben lett az ügyvédi kamara tagja. A CIO autóuniójának volt jogtanácso­sa, praktizált a Labor Mediation Board előtt is és az OPS-nél mint trial attorney működött. — Megjegyezzük még, hogy Mr. Kopper felesége Réfi Anna, Réíi János és neje perth amboyi hon­fitársaink leánya. Kora reggeli töprengések . . . Ma már mindez csak a múlt emléke, azé a múlté, amit an­nak idején annyira rossznak tartottunk. Pedig ha a mai vi­lágot összehasonlítjuk a régi­vel, a sok modern találmány által nyújtott kényelem dacá­ra is a mai életnél szebbnek látszik a múlt, amelyben nyu­(Folyt a 3-ik oldalon) ID. MIKULA ISTVÁN, 497 Neville St., Perth Amboy-i hon­fitársunk pénteken, okt. 17-én délután, szivszélhüdés következ­tében meghalt. Temetése hétfőn, okt. 20-án délelőtt ment végbe álatlános részvét kíséretében, a Szent Mihály görög katolikus templomban megtartott gyász­mise után az egyház temetőjé­ben. Főt. Gajdos Albert végezte a szertartást, Magyar János kántor segédletével. — Mikula István az ungmegyei Radvánc községből 1920-ban vándorolt Amerikába feleségével. Az Am. Smeltin & Ref. Co.-nak volt év­tizedeken át megbecsült alkal­­maztotja. Néhány hónap óta gyengélkedett s most hirtelen végzett vele a kérlelhetetlen ha­lál... Bánatos özvegyén, sz. Menykő Katalinon kívül gyá­szolják gyermekei: Mrs. William Biam és családja, Ifj. Mikula István és családja és Mikula Gyula és neje,' valamint 3 uno­kája, 3 testvére, sógorsága és más rokonsága itt és az óhazá­ban. Béke poraira! BÁLINT ANTAL, — Özv. Bá­lint Antalné régi jó lapkezelőnk fia október 6-án a kórházban meghalt. Temetése okt. 9-én ment végbe a Független Magyar Református Egyház szertartásai szerint az egyház temetőjébe. Nt. Dr. Vincze Károly főesperes végezte a szertartást. — Bána­tos édseanyján kívül gyászolják testvérei: Bálint István, Dezső, Ádám, József és nővérei Vero­nika, férj. Mrs. Rotola és Erzsé­bet, férj. Mrs. Hibian és család­jaik. Béke hamvaira! A KÁLVIN JÁNOS Magyar Református Egyház népe adós­ságlevél-égetési örömünnepet ül most vasárnap, okt. 26-án. Vég­re elérkezett a nap, amikor ez az egyházközség is megszabadult a súlyos terhektől, évtizedeken át fizetve vissza a birtokvásárlási és templomépitési kölcsönöket... Sajnos, a felmerült szép gondo­lata, hogy az adósságlevél-égeté­si ünnepélyre meghívják Cali­­forniából Nt. Szabó Antalt, az egyház hosszú és nehéz évtize­deken át volt kiváló lelkészét, nem ment megvalósulásba, bizo­nyára a nagy utazási költségek miatt... A gyülekezet tagjai a­­zonban szeretettel gondolnak az egyház érdemekben gazdag egy­kori pásztorára és mindazokra* akik ezt az egyházat bármikor, bármiben segítették... Voltak viharos, nehéz idők, voltak csen­des, munkával és imádsággal el­telt évek az egyház történetében, de az egymást megbescülő jó magyar érzés, testvéri szeretet mindig ott lakozott a hívek ja­varészének a szivében... Ez az érzés irányított minket is, vala­hányszor foglalkoztunk lapunk­ban a Kálvin János Egyház hí­reivel, dolgaival és ezzel az ér­zéssel köszöntjük most is, adós­ságlevelük elégetési ünnepélye alkalmából a Kálvin János Egy­házhoz tartozó magyar testvé­reinket, lapunk megannyi régi, hűséges olvasóját! MÚLT PÉNTEKEN Eisen­hower republikánus elnökjelölt látogatta meg'megyénket s szó­lott néhány szót new Bruns­­wickon a mintegy 4,000 főnyi hallgatósághoz. Kedden Harry S. Truman elnök tiszteletére se­reglett fel sokezernyi tömeg a brunswicki városház előtti tér­re. Truman elnök választási kampány-utja során megyénkbe is ellátogatott s beszédét élénk tapsvihar közepette hallgatta a tömeg. Az Amerikai Magyar Segélyakció közleménye: Használt ruhanemű gyűjtése A második világháborút köve­tő nagy vihar magyar testvére­ink nagy tömegét sodorta idegen földre, akiknek egy része később hazament, másrésze kivándorolt, Mindszenty herceg­prímás súlyos beteg Vatikáni körökből érkező hí­rek szerint Mindszenty József, a mártir-sorsot vállalt magyar bí­boros hercegprímás egészségi ál­lapota a börtönben súlyosabbra fordult. Régebbi, pajzsmirigy tultengése (struma) kiújult, a múlt évben — állítólag — meg is operálták s most már szívizom­­elfajulás jelei mutatkoznak az amúgy is leromlott szervezetű, megkínzott, testileg-lelkileg a­­gyongyötört bíboroson. Az elnémított, hallgatásra kárhoztatott magyar nép titkon imádkozik a nemzet eme nagy hősének gyógyulásáért... Csomagtartós ember-csempész A detroiti határőrség kezére került egy ember-csempész, aki fejenként 100 dollárért az autó­jának a csomagtartójában csem­pészett be Kanadából külföldie­ket. Stanley Carley, aki hét sze­mély becsempészését bevallotta, nem más, mint a kanadai vám­hatóság egyik embere, akinek autóját a határon soha sem vizs­gálták át tüzetesebben, lévén ott jól ismert hivatalos ember. A bevándorlási hatóság szigorú nyomozást indított, mert alapos gyanú van arra, hogy az elfogott csempész egy tagja, illetve esz­köze volt egy nagy csempész­bandának. 11 A “nagy Sztálin áll mögöttük... A “Magyar Jövő” cimü new yorki magyarnyelvű kommunis­ta napilap ujjongva jelenti, hogy a közeljövőben egy újabb lapjuk indul meg “Amerikai Magyar Szó” néven. (Alighanem a ma­gát nyíltan kommunisaának mondó Szebenyei nevű öreg elv­társ lesz annak a fő szószó­lója . . . ?) Egy cseppet sem lep meg min­ket az amerikai magyar-ajkú ko­mik újabb lapvállalkozása, hi­szen csak néhány nappal ezelőtt mondotta el Sztálin atya Moszk­vában nagy beszédét a kommu­nista párt 19-ik kongresszusán, segítséget Ígérve a tengerentúli kommunista pártoknak és elv­társaknak ... Ez a segítség, a­­lighanem, már meg is érkezett s magyar vonalon is gyorsan indul az uj maszlagolási “hadjárat.” (Számításaikból kimaradt a­­zonban az, hogy a mi tisztessé­ges érzésű, becsületes, jó ma­gyarjainknak nem kell a vörös szósz, akármilyen tetszetős for­mában próbálják is , beadni azt nekik. És — elég bután — meg­feledkeztek ezek a fullajtárok arról is, hogy amerikai hazánk és polgárainak biztonsága felett éber szemmel őrködik az arra illetőkes hatóság és szövetségi vizsgálóhivatal s egy-kettőre nyakoncsipik a moszkvai pénzen firkálókat, lapkiadókat, haza­árulókat !) hogy uj életet kezdjen. Azok a ’ szerencsétlenek azonban, akik öreg koruk, betegségük, vagy testi fogyatékosságuk miatt ott maradtak Német országban, vagy Ausztriában, reménytelen­nek látszó körülmények között tengődnek. Az utóbbi években Magyaror­szágból menekülők a szó szoros értelmében egy szál ruhában ér­keznek szabad földre és sokszor egy váltásra való fehérneműjük sincsen. Ezek átszivárgása szün­telenül tart még most is és az emberi életösztön miatt tartani fog mindaddig-, mig az óhaza fel nem szabadul. A bevándorló or­szágok kapui kevés kivétellel zárva vannak és igy bizony ezek az uj menekülők is a legnagyobb gondokkal küzdenek. Az Ausztriában és Németor­szágban levő menkeiiltek száma együttesen cca. 25,000 személy, ezeknek fele öreg, beteg, kis­gyermekes anya vagy még mun­kára nem érett gyermek, aki vi­szont dolgozni tudna, munkát kapni nem igen tud, mert mind­két országban nagy a munka­­nélküliség és munkát elsősorban a nem-idegenek kapnak. Auszt­riában az idegenek segélyt nem kapnak, mig Németországban a havi segély kb. $10. A szemé­lyenként, ami a meghaláshoz sok, a megéléshez azonban ke­vés. így érthető, hogy a mene­kültek még ha dolgozni tudnak is, legfeljebb a puszta élelmezést tudják megkeresni, ruhára, vagy a használat által elrongyplódó cipő pótlására már nem igen te­lik. Az itt élő régi és ujameriká­­sok népes családja az elmúlt é­­vekben magyarországi hozzá­tartozói részére áldozatos lélek­kel sok használt ruhaneműt kül­dött el. Ez év tavasza óta azon­ban ruhaneműt Magyarországba küldeni nem lehet és nem szabad. Bizonyosan tudjuk, hogy sok a­­merikai magyar gyűjtött ruha­neműt és cipőt arra a célra, hogy tfsomagokat küldjön hozzátarto­zóinak, ezek a ruhanemüek fel­­használás reménye nélkül fek­szenek és tovább gyűlnek. Az Amerikai Magyar Segély­akció az Európában levő nyo­morgó magyar menekültek gondjain kíván enyhíteni akkor, mikor azzal a kéréssel fordul az amerikai magyarsághoz, hogy ezt az óhazába úgysem küldhető használt ruhaneműt és cipőt küldje el nekünk, hogy azt össze­gyűjtve elküldhessük az auszt­riai és németországi nyomorgó magyaroknak. Kérünk mindenkit, hogy erre az akcióra hívja fel ismerősei fi­gyelmét is, hogy minél nagyobb mennyiségű jó állapotban lévő holmit küldhessünk az arra rá­szorulóknak. Címezze csomagját igy: Hun­garian Warehouse, Contract Packers, Inc., 2331, ^12 Ave., New York 27, N. Y. Amerikai Magyar Segélyakció.

Next

/
Thumbnails
Contents