Hiradó, 1952. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-02 / 40. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only* diunqcViiaK, ThuuApupsfi- frctiisuL curuL (publiAhsucL in. (psüiih. Chnbßjf. VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1952. OKTÓBER 2. ELNÖK-JELÖLTJEINK: REPUBLIKÁNUS DEMOKRATA DWIGHT D. EISENHOWER ADLAI E. STEVENSON Az amerikaiakat az elnök­­választási kampány izgal­mai tartják állandó érdeklődésben Az amerikai közvéleményt már hetek óta az elnökválasz­tási kampány tartja állandó izgalomban és november 4-ig minden más esemény csak másodrendű érdeklődésre szá­míthat. Az elkövetkezendő négy hét alatt az iram heve­ncs ryjrr^cro V>T> Iporr c« ^ elcsodálkozhat az ember, hogy a találékonyságnak milyen változatára van szükségük a kampányt vezető egyéneknek, ha a választók tiz millióiban továbbra is fenn akarják tar­tani az érdeklődést. Az elmúlt tiz napon belül például az a kérdés került megvitatás alá, hogy erkölcsi kifogás alá esik-e, ha jelöltek bármilyen célból is pénzügyi támogatást kapnak különböző egyének adakozása folytán egybegyiilt összegből? Először a republikánus alelnök jelölt, Nixon szenátor került a közvé lemény pergőtüzébe, amennyi­ben mintegy 70 személy ada­kozás révén összegyűlt pénz­ből fizette ki szenátori irodá­jának olyan költségeit, amiket fizetni a Kongresszus által en­gedélyezett pénzből nem volt képes, viszont magán vagyo­nából szintén képtelen lett volna. A Nixon ügy ma már a republikánusoknak kedvez Már majdnem úgy látszott, hogy Nixon szenátor kényte­len lesz visszalépni a jelöltség­től, mert kínos szenzációvá fejlődött ügye a republikánus párt győzelmi esélyeit erősen veszélyeztette. Azonban egy 75 ezer dollárba kerülő félórás televíziós leadáson keresztül Nixon őszintén feltárta politi­kai pályafutásának anyagi hátterére vonatkozó intim részleteit és úgy látszik, hogy ezzel a félórás drámai beszéd­del nemcsak tisztázta magát erkölcsi kifogás alá eshető gyanúsításokkal szemben, de mintha — legalább is időlege­sen — a közhangulatot a saját maga javára sikerült volna megszereznie. Ugyanis Nixon televízión leadott beszédéig, mióta az ellene emelt és általa is valónak elismert tény nyil­vánosságra került, őt ha nem is törvénybe ütköző, de lega­lább erkölcsi kifogás alá eső cselekedettel gyanúsították. Jellemző az amerikai közvé­lemény könnyen befolyásolha­tóságára, hogy Nixon szená­tor röviddel a beszéd után nemcsak hogy nem volt többé tehertétel a republikánus párt ticketjén, hanem arra nézve egyenesen előnyt jelentett. Természetesen november 4-ig, a választás napjáig sok min­den történhet, s ha a mai hely­zet szerint akarnánk j óslások­­ba bocsátkozni, akkor azt hisszük, hogy mindkét párt­nak egyforma esélyei vannak a győzelemre. Stevenson, a demokrata el­nökjelölt is feltárta pénz­ügyi helyzetét Alig hogy befejeződött a republikánus pártra nézve kezdetben igen kellemetlen Nixon ügy, a demokrata párt­nak is meg volt a maga anya­gi problémája a közadakozás­ból összegyűjtött pénzek hová fordítása miatt. Illinois ál­lamban, melynek Adlai Ste­venson, a demokrata párt el­nökjelöltje a kormányzó, a közhivatalnokokat meglehető­sen gyengén fizetik. Nagyobb felelőséggel járó állásokra nehéz volt megfelelően kép­zett egyéneket szerezni az aránylag kis fizetésért, mely jóval alacsonyabb volt, mint amennyit a magán vállalatok fizetnek, azért Stevenson a közadakozásokból összegyűlt pénzekből jutalmazott meg külön “ajándék” címén egy jó néhány magasabb állami ál­lásban lévő hivatalnokát. Mi­vel az alapot, amiből ezeket a hivatalnokokat megajándé­kozta a kormányzó több mint ezer adakozó adta össze, a megvesztegetési szándék gya­nújával senkit sem lehet vá­dolni. Ennek következtében a demokrata pártot zavarba hozni igyekvő törekvés ép úgy ellaposodott, mint ahogyan a hivatásos politikusokon kívül napirendre tértek a Nixon ügy felett is a politikai befo­lyástól mentes független a­­merikai választók milliói. (Folyt, a 3-ik oldalon) Tartani tudjuk a Rajna-vonaiat... Köztudomású, hogy ha az oroszok pár évvel ezelőtt elhatá­rozták volna, hogy elkezdik a nagy háborút és lerohanják Eu­rópát, talán egy-két nap alatt véghez is vihették volna ezt a tervüket... (Volt is olyan idő­szak, amikor minden eshetőség­re számítva — az amerikai had­erők készen álltak a gyors kivo­nulásra.) A középeurópai seregek főve­zére, Alphonse Pierre Juin mar­shall a legutóbbi hadgyakorlatok alkalmával most Frankfurtban azt a kijelentést tette, hogy orosz inváziós kísérlet esetén a NATO hadsereg tartani fogja a Rajna­­vonaiat és ezzel időt nyerünk, hogy az összes szövetséges nem­zetek mozgósítani tudjanak. Jelenleg 15 szövetséges diví­zió állomásozik Németország nyugati zónájában és Juin sze­rint az oroszok képtelenek rajta­­ütés-szerü hirtelen támadást si­kerrel véghezvinni. ❖ ❖ * Mindebből világosan követke­zik, hogy Amerika külpolitikája és háboru-elháritó politikája nem is volt olyan rossz, mint a­­hogyan azt Truman ellenségei és a politikai kampány szónokai szeretnék beállítani... Maga Ei­senhower sem tett volna sok mindent máskép, ha Truman he­lyében-lett volna és ő-ezt nem is tagadja... Óriási forgalmat bonyolít le a Turnpike Paul Troast, a New Jersey Turnpike Authority elnökének kimutatása szerint több, mint 10 millió jármű használta a 118 mile hosszú N. J. Turnpike-t a múlt év november havától, mió­ta azt megnyitották. Ez a szám pontosai a kétszerese annak, a­­mit a mérnökök jósoltak a köz­­használatra bocsátás első évére. A keresztül utazó egyének össze­sen 9 millió 7 ezer 571 dollárt fizettek, ami szintén a duplája a hozzávetőlegesen várt bevétle­­nek. Júliusban átlagosan 62,300 gépkocsi használta az uj, mo­dern utat, amelyhez hasonló lesz a tervezett Parkway is, de még modernebb, még ennél is bizton­ságosabb és kényelmesebb. Tízmillió rabszolga A külügyminisztérium jelenti, hogy az újabb ideérkezett bizo­nyítékok szerint többmillió rab­szolga sínylődik orosz fogság­ban. A kényszermunkások szá­ma megközelíti a tízmilliót. Az UN és az International Labor Organization kimutatásai felso­rolják, hogy Magyarországról, Bulgáriából, Romániából, Len­gyel' ] hurcolták el a po­gárielemeket. Leplezzük le a kommunistákat! Az igazságügyminisztérium biztonsági osztályának létszá­mát felemelték, hogy még hatá­sosabban állják útját a kommu­nisták bomlasztó tevékenységé­nek. McGramsey igazságügymi­niszter 180 oldalas vádiratában az amerikai Kommunista Párt vezetői ellen megdöbbentő adato­kat tár a nyilvánosság elé. Ezek szerint Moszkva már 25 év előtt hozzákezdett, hogy az amerikai hadseregbe titkos kommunista ügynököket építsen be; most, hogy az amerikai kommunista frontot felgöngyölítik, utasítást adott Moszkva, hogy a vizsgáló­­bizottságok, vagy bíróság elé idézett ügnökei esküvel tagadják le kapcsolataikat a kommunis­tákkal; hazug adatokkal útleve­leket szereztek és ezeket használ­ták arra, hogy a Kommunista Párt tagjainak külföldi utazását elősegítsék, kidolgozott tervek alapján lopóztak be politikai, egyházi, társadalmi és tudomá­nyos egyesületekbe. “Nem elég az, — üzeni az Amerikai Magyar Szövetség — hogy kommunista­elleneseknek valljuk magunkat: tegyük lehetetlenné a közénk fu­­rakodott ügynökök taktikáját azzal, hogy leleplezzük őket! HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a Híradóban! RAB MAGYAR IMÁJA Csukódjatok be rácsos ablakok: Kárpát sziklái égig álljanak; Isten szemei csak ti nyíljatok. Tokaj veszzöi vassá váljanak; Isten szemei, fényes csillagok, 1 Tépjétek össze erdei vadak, Rabságos éjben, bus térdeplésben Ki gyűlölt kézzel rombolna széjjel Lássatok szegény esdeklő rabot. Ezer esztendős szent oltárokat. Magyar tanyákon zug a fergeteg; Kunság mezőin ami megterem, Magyar határon dúl a vad sereg. ölő fegyverben ólommá legyen, Isten szemei ébren legyetek, Mogyarád mustja méreggé legyen: S kit vert sok átok, ti virrasszátok. Tiszai táján kunyhó se álljon, Ti virrasszátok árva népemet. Kunyhó se álljon soha védtelen. Csukódjatok be rácsos ablakok, — Erdők szálfái mind őrt álljatok. Isten szemei, fényes csillagok, $ Rabságos éjben, bus térdeplésben Így imádkoznak a magyar rabok. GYÓNI GÉZA | MI ÚJSÁG...? 1 VARGA ALBERT és neje, sz. Bősze Margit, 351 Oak St. Woodbridge-i honfitársainkat kedves meglepetésben részesí­tették gyermekei és rokonai szeptember 20-án este, házassá­guk 30-ik évfordulója alkalmá­ból. Elvitték, őket egy mulatóba és nagyszerű party-t csaptak tiszteletükre, jókívánságokkal, kedvességekkel halmozva el őket. A partyn jelen voltak: Irén leá­nyuk, férj. Remenár József né és férj e; Margit leányuk, férj. Ko­vács Istvánná és férje, valamint Eleanor leányuk és Zoltán fiuk, továbbá a rokonság: Bősze Jó­zsef és neje, Bősze Antal és neje és fiuk (Clark Township), Mrs. Bősze Barbara, Kovács Jánosné, Kurucz Andrásné és leánya, Horváth Károly és neje és fiók és Riczko István és neje, New Brunswickról, továbbá Mari­anne Coll és Mary Jane Einborn. — Varga Albert 22 éven át volt a Woodbridge Magyar Reformá­tus Egyház vezetőségének tagja, volt algondnok, jegyző és pres­biter, a Református Egyesület­nek pedig immár 19 éve fiók­­íiügykezelője Woodbridgen. Az amerikai magyar színjátszás lelkes pártfogója és úgy ő, mint felesége minden szép magyar megmozdulásban résztvesznek. — Mi is üdvözöljük őket házas­sági évfordulójuk alkalmából! SZEMCSÁK T. ISTVÁN fő­hadnagy a koreai harctéren szerzett érdemeiért a Bronz Csil­lag érdemrendet kapta meg. First Lt. Szemcsék 28 éves, nős és három gyermek atyja; fele­sége és gyermekei jelenleg Law­rence Harborban laknak. Szülei, Szemcsék István és neje kisvár­­dai, szabolcsmegyei származású­ak és Cartereten, a Van Buren Ave. 156 szám alatt laknak, az 55 Pershing Avenuen pedig nép­szerű vendéglőjük van. HORVÁTH OLGA IRÉN, — Horváth János és neje, 270 Grace St.-i honfitársaink leánya és Bernard Joseph Kozlak a Ma­gyarok Nagyasszonya r. k. temmplomban örök hűséget es­küdtek egymásnak. Ft. Horváth Lőrinc plébános adta reájuk az egyház áldását. Az ifjú pár a nyugati államokba utazott a mé­zeshetekre és Woodbridgen fog letelepedni. MORVAY ZOLTÁN, — Ta­kács István és neje, 330 Watson Ave.-i honfitársaink fia és Dro­­tar Irén Margit, Drotar Ferenc és neje cartereti lakosok leánya a St. Elias g. k. templomban örök hűséget esküdtek egymásnak. Az ifjú pár Washingtonba ment nászúira. 39 KATONAKÖTELES fia­talember jelentkezett szolgálatra hétfőn megyénkből. A nevek kö­zött a következő magyar neveket találtuk: Kára János (Wood­­bridge), Csatári József, (South River), Czinkota Imre (Wood­­bridge) . ELŐSZÖR MAGYARORSZÁGON, MOST ITT TALÁLKOZTAK... Ez a kép New Brunswickon, a Somerset Utcai Magyar Református Egyház templomfestési és ujraszentelési bankettjén készült múlt vasárnap, szeptember 28-án este a Szent László Hall nagytermében H. Alexander Smith' New Jersey állam szövetségi szenátoráról, aki legutóbb 1947-ben, Nagy Ferenc miniszterelnöksége idején járt Magyarországon. Akkor ott, mint a kormány fejével találkozott, most pedig itt, mint száműzött magyar politi­kussal fog kezet Nagy Ferenccel államunk washingtoni szenátora, Nt. Kosa András lelkész társaságában. H. Alexander Smith New Jer­sey állami szövetségi szenátor a múlt vasárnapi brunswicki nagy magyar banket angol-nyelvű fő­szónoka volt s mint már előző­leg, számos alkalommal, most is bizonyságot tett arról, hogy ő­­szinte nagy barátja a magyar­ságnak, behatóan ismeri a ma­gyar ügyet, Magyarország multi és jelenlegi helyzetét s támoga­tója, pártfogója azoknak a cél­kitűzéseknek és reményeknek, amelyek szülőhazánkkal kapcso­latban ott élnek és ott égnek minden igaz magyar szívben . . . Senator Smith elmondotta most New Brunswickon is, hogy két Ízben járt Magyarországon; először 1928-ban, az első világ­háború után, másodszor pedig 1947-ben, a második nagy világ­égés és a második nagy magyar tragédia után... Megismerte Ma­gyarországot, a magyar népet, vezető férfiait, szülőhazánk tör­ténelmét, szerencsétlen- sorsát, népünk szellemi és lelki értékeit, a szép magyar cigányzenét, szor­­dinós magyar fájdalmat, dacos élniakarást, szabadságvágyat... mindent, ami 1928-ban és 1947- ben a magyar életet, a magyar sorsot jellemezte... Elmondotta, hogy ő, mint aki szintén beván­­dorlottak leszármazottja, átérzi és tudja, mit jelent nekünk az őseink földjéért, származásunk népéért, annak sorsáért és jö­vendőjéért való gond és aggoda­lom. Ismeri a bevándorlottak problémáit és a bevándorlási kérdéseket jól, alapos ismerője a Displaced Persons kérdéseknek s az ilyenek behozatali ügyeinek s a törvényhozásban közreműkö­dője és pártfogója minden olyan javaslatnak, amely ezekre a kér­désekre keres jó megoldást. Az elmúlt 8 év alatt a washingtoni szenátusban az egyes aktusoknál az ő szavazati rekordja bizony­sága annak, hogy mindig igyeke­zett a leghelyesebb megoldásra a leghelyesebb “yes”-t, vagy “no”-t adni. Mint a szenátus Külügyi Bizottságának a tagja, mindig amellett volt, hogy bará­ti kezet és biztatást nyújtsunk mindazon nemzeteknek, amelyek az elnyomó kommunista totali­­tarianizmus áldozatai, különö­sen a Vasfüggönyön túl ... Smith szenátor gyönyörűen felépített beszédét mély csend­ben, nagy figyelemmel és hálás tapssal fogadta a banketten résztvevő hatalmas vendégsereg. Magyarszármazásu a m e rikai polgárok előtt ugyaríolyan hatá­sa volt ennek a beszédnek, mint a tavasszal Trentonban, a Kos­suth Emlékünnepély alkalmából mondott igazán tartalmas, a ma­gyar történelem és kossuthi esz­mék alapos ismeretéről tanúsko­dó beszédének, vagy annak a be­szédnek, amit ugyanez a Senator Smith alig néhány héttel ezelőtt, a Linwood Grove-ban tartott magyar sajtóünnepélyen mon­dott. Abból idézzük most az a­­lábbi gondolatokat, illetve mon­datodat : “A vasfüggöny mögött rab­szolgaságban szinylődő népek végső reménye nem szabad, hogy a “győzelmes veszteség” le­gyen ... Mint a múltban, ma is és a jövőben is Amerika fiai vérüket, vagyonukat, életüket áldozzák a világszabadság oltá­rán... Való igaz, hogy az elmúlt nagy harcban megnyertük á há­borút, de elvesztettük a békét. Mindazon nemes célkitűzéseink, amelyekért a mi hős fiaink har­coltak, — s ezek között a világ nemzeteinek függetlenségéért — nem váltak valóra, mert a fel­szabadítani szándékozott orszá­gok egy része a kommunizmus rabszolgájává lett. A “Veszteség a győzelemben” nem maradhat az utolsó reménysége a vasfüg­göny mögötti nemzetek sok-sok millió népének. Külpolitikánk nagy hibákat követett el, kor­mányunkat sok mulasztás ter­heli, miket jóvátenni tán soha­sem fogunk-tudni, de amely csor­bákat igyekeznünk kell kiköszö­rülni... Önök, magyar barátaim, leginkább érzik szülőföldjük tra­gédiáját. Önök előtt fölösleges említenem az első világháború utáni eseményekkel kapcsolato­san ezeket a helységneveket: Kolozsvár, Nagyvárad, Temes­vár, Kassa, Pozsony, stb. amiket szülőhazájuk elveszített. De a moszkvai vezérek nem tartották ezen súlyos csapásokat elégnek egy nagy és büszke nemzet szá­mára, amely nemzet évszázado­kon át valóságos védőbástyája volt a keresztyénségnek és nyu­gati civilizációnak... Nem, ezek az istentelen vezérek ott a Krem­­linben elhatározták, hogy ki­­pusztitják a magyar nemzetet, mint olyant és szovjetizálják, el­­oroszositják a történelmi ma­gyar népet. Ez van most folya­matban odaát. Én, mint a Kül­ügyi Bizottság tagja a szenátus- 1Folyt, a 2-ik oldalon) ÁLTALÁNOS házimunkára magyar asszony, vagy leány, bentlakással, igen jó fizetés­sel felvétetik. (Házaspárnál, két gyermekkel.) Érdeklődők telefonáljanak: PErth Amboy 4-5890.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents