Hiradó, 1952. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-25 / 39. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only. diunqWiicuL OiewApapoA* frtiisxL amt (puJbRáJmcL in* (pAAjth* (Xmbmp VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1952. SZEPTEMBER 25. Az Egyesült Nemzetek becsü­lettel kitartanak Ígéretük mellett Mi már több Ízben hangoz­tattuk, — igaz ugyan, hogy csak a saját magunk és olva­sóink töprengéseinek folya­­mányakép, —- hogy a koreai háborúnak a jelenlegi fegyve­rekkel való folytatása a már 27 hónap óta folyó harcok e­­redménytelenségéből követ­keztetve, valószínűleg egyik félnek sem hozhat győzelmet. Igaz, hogy az Egyseült Nem­zetek azonnal készséggel len­nének hajlandók egy igazsá­gos béke megkötésére, de erről egyelőre szó sem lehet, mert még a több mint egy évvel ezelőtt megkezdett fegyver­szüneti tárgyalások sem ve­zették eddig eredményre a kommunisták embertelen kö­vetelményei miatt. Ugyanis ők a fegyverszünet megköté­sének egyik feltételévé tették annak a több mint 100 ezer , koreai hadifogolynak átadá­sát, akik semmi szin alatt nem akarnak a kommunista ura­lom alá visszakerülni, s akik­nek az Egyesült Nemzetek hadvezetősége ígéretet is tett, hogy nem fogják őket a kom­munistáknak kiszolgáltatni. Mi nem engedhetjük meg emberi szempontból sem, hogy akik bízva az Ígéretünkben, a kommunista diktátorok bosz­­szujának essenek áldozatul. Ilyen áron mi sem fegyver­­szünetet, sem'békét nem köt­hetünk. De mig mi ezért az ál­láspontunkért katonáink el­vesztésével pótolhatatlan és fájdalmas áldozatot hozunk, a kétségtelenül orosz parancsra megindult koreai háborúban elesett koreai és kínai kommu­nistákért meg krokodilus könnyeket sem hullatnak Moszkvában. Ugyanis a dik­tátoroknak jelszava szerint a cél szentesíti az eszközt és a­­zért bármibe és bármennyi emberéletbe kerüljön is a kommuistáknak a győzelem, a diktátoroknak sohasem okoz lelkiismeret furdalást az az ár, mit a győzelemért a mások életével fizetnek. Még nqm érkezett el a csoda­­fegyverek ideje A múlt héten érkezett hírek szerint úgy látszott, mintha az a sokszor emlegetett és so­kak által remélt esemény, uj csoda-fegyverek alkalmazása a koreai háborúban, a megva­lósulás stádiumába került. Bombákkal felszerelt repülő­gépeket pilóták nélkül küldtek az ellenség állásai felé és e “robot” gépeket a tőlük mint­egy 100-150 mérföld távolság­ban repülő aifya-repűlőgépek­­ről rádió hullámokkál irányí­tották. A robot gépekben el­helyezett televíziós készülékek segítségével az anya-repülő­gépen levő megfigyelők állan­dóan látták, hogy hol repül a “robot” és igy képesek voltak ezeket oda irányítani, ahol az alkalmas célpontok voltak. Ez mind igen szépen hangzik, mert emberélet feláldozása nélkül lehetett volna az ellen­séget békére kényszeríteni, — hacsak időközben az uj “gombnyomásos” háború fegyverének ellenszerét fel nem találják. Azonban még e nélkül is gyorsan lecsillapo­dott az uj csodafegyver felta­lálása feletti öröm, mert az illetékes katonai köröknek nyilatkozatai szerint még nem érkezett el az idő, mikor az ember saját életének kockáz­tatása nélkül lesz képes a ha­digépeket harcba vinni. Egy igen érdekes eset ke­rült nyilvánosságra e robot repülőgépekkel kapcsolaban. Észak-Koreában egy vasúti vonal felett repült egy ilyen pilóta nélküli gép, mit egy alagút felrobbantására küld­tek ki. Az alaguthoz közel a vonalon egy hajtány haladt, a­­melyen koreai katonák ültek. Mikor ezek a repülőgépet kö­zeledni látták, gyorsított iramban igyekeztek az alag­útba jutni, nehogy a repülő­gépről gépfegyverrel lőhesse­nek reáj uk. Ezek a szerencsét­lenek nem tudták, hogy a re­pülőgépen senki sem volt és alig hogy beértek az alagútba, a robbanószerekkel telt repü­lőgép az alagút bejáratánál felrobbant. Még aznap mikor ez a hir napvilágot látott egy másik közlemény szerint az amerikai hadseregnek állító­lag 1800 ilyen robot-repülőgép áll rendelkezésére,' miket a második világháború alatt használt, de ma már hadi cé­lokra alkalmatlan régi repü­lőgépek átalakítása révén ju­tottak. Koreában e hónapban uj re­kordot értek el az amerikai pilóták Ha talán korainak is látszik csoda fegyverekről és csoda gépekről beszélni, az azonban kétségtelen, hogy az amerikai hadseregnek csoda jó repülői vannak. Az oroszok által gyár­tott és a koreai háborúban meglehetős nagy számban használt MIG15 jelzésű repü­lőgépeket nemcsak egyenran­gúaknak, de bizonyos tekin­tetben még jobbaknak tartják mint a legtöbb amerikai köny­­nyü harci repülőgépeket, bár kétségtelen, hogy az amerikai t e c hníka előrehaladottsága következtében az e tipusu re­pülőgépek gyártása terén is a vezetést magunkhoz fogj uk ragadni, — mégis szeptember 22-ig a repülőink 51 ilyen el- 1 lenséges repülőgépet lőttek le. Ezzel túlhaladtuk az április­ban elért eddigi rekordunkat, mikor egész hónap alatt 40 ellenségse repülőgépet semmi­sítettek meg pilótáink. Az amerikai választók többsé­ge dönti el, hogy Nixon szená­tort joggal, vagy ok nélkül támadták Akármilyen tárgyilagosan is vizsgáljuk ezt az ügyet, nem tagadhatj uk,hogy a republi­­tánus pártra nézve ez igen (Folyt, a 4-ik oldalon) Sztálin rendőr­kém volt (?)----------­­t Országos feltűnést keltett Louis Fisher uj könyve, melynek cime: “The Life and Death of Stalin.” A szerző, aki alapos is­merője a vörös diktátor múltjá­nak, azt írja, hogy Stalinnal an­nak idején feltűnően enyhén bánt a cjíri titkos rendőrség. 11 évig élt papneveldében Stalin és 19 éves korában csatlakozott a forradalmárokhoz. Azzal lett hí­ressé, hogy bankrablásokat haj­tott végre és az igy szerzett pénzt a kommunistáknak adta. Hatszor tartóztatták le, de kü­lönösképen minden alkalommal szökni hagyták. Trockij mindig gyanakodott Stalinra, aki félt, hogy leleplezi múltját és ez volt egyik oka annak, hogy megyil­­koltatta Triskijt. A szerző sejte­ti, hogy a fiatal Stalin rendőr­spicli volt. A vörösek kedvenc gunyszava a “rendőrspicli.” Ha valaki megcsömörlik s kiválik körükből és mint benfentes, bizonyítéko­kat szolgáltat ellenük, nyomban jön a komik lesújtó jelzője: “rendőrspicli.” Lám, lám: az ö­­reg kujon, az agyafúrt Sztálin valóban az lehetett a cári Orosz­országban... ! VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, „hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Vissza az óra­mutatót ! A nyári időszámításnak vé­gére értünk. Szombatról va­sárnapra virradó éjszaka az óramutatót igazítsuk egy órá­val vissza, mert vasárnap, szeptember 28-án már ismét az Eastern Standard Time szerint kell járjon az óránk. (A tavasszal magunktól el­vett egy órai időt most visz­­szakapjuk...) Director of Religious Education CSÍPŐ L. VILMA, D.R.E. Jelentettük már, hogy Csípő Lajos és neje perth amboyi te­kintélyes üzletemberek lánya, — Vilma, — akit 1950-ben a New Jersey College for Women zene­­akadémia osztálya zongoramü­­vészi diplomával tüntetett ki — ez év jun. havában a New York Biblical Seminary “Master De­gree” fokozatát nyerte el. Rövid idővel azután, hogy a Vilmáéhoz hasonló felkészültség és akadémiai ranggal felruhá­zottak neveit a Seminárium ki­adta, egyik ajánlatot a másik u­­tán hozta a posta azoktól az egy­házaktól, melyeknek anyagi helyzete megengedi ilyen erők­nek az alkalmazását. Ezek közül Vilma az otthonához legközelebb levő ajánlatot találta a legkivá­­natosabbnak -éb^yszeri szemé­lyes interview után a First Pres­byterian Church of Hempstead, L. L, N. Y., tisztelettel járó fon­tos állásban, mint “Director of Religious Educator”-t azonnal alkalmazta. Tudomásunk szerint a hempsteadi egyház megvan -e­­légedve az uj D.R.E. eddigi mun­kájával. Ez a nemesszivü és komoly gondolkodású lányka a saját akaratából választotta ezt az é­­letpályát, mert harcolni akar a hite mellett és az emberi szabad­ság letörésére törekvő kommu­nista veszedelem ellen, jó akarói, barátai és minden istenfélő és Van elég atom­bombánk Gordon Dean, az atomerőbi­­zottság elnöke jelenti, hogy A- merikának már bőséges atom­bomba és más atomfegyver kész­letei vannak. Közeleg az idő, a­­mikor nem lesz már szükség to­vábbi atombomba gyártásra, ra, mert a meglevők elegendők ahhoz, hogy háború esetén meg­semmisítsük vele az ellenség haderejét és hadi gócpontjait. Az atomerővel aztán gyárakat tarthatunk üzemben és olcsó ter­meléssel jobbá, szebbé, köny­­nyebbé tesszük majd a nép éle­tét. Az orvostudomány máris so­kat köszönhet az atomerő Lee­melésnek. Vak jelölt Kevesen tudják az országban, hogy Anita Blair, a demokrata párt egyik állami képviselője­löltje Texasban vak. A 34 éves asszony kohász mérnök és Fawn nevű vakvezető kutyája kiséri el minden politikai gyűlésre. Lefülelt vörösek Amióta az FBI sorra börtön­be szállítja az amerikai kommu­nista vezéreket, a párt vezérek nélkül maradt. Az amerikai Po­litburo likvidálását 1949-ben kezdték el. Ma már annyi ter­helő adat gyűlt össze a vörösök ellen, hogy összeesküvő tevé­kenységükért hossz ulejáratu börtön vár rájuk. így hazudnak...! A szovjetrádió azt jelenti, hogy Amerikában 13 millió em­ber “lődörög munka nélkül. Csak a milliomosok élnek jól, a dolgozók éheznek.” szabadságszerető ember igaz örömére. Őszintén gratulálunk Csípő Vilmának és kedves szüleinek e sikeres előhaladás alkalmából! A Séllyei Klub hírei JUBILEUMI KIRÁN­DULÁS Klubunk október 18-án azzal ünnepli meg fenállásának 20-ik évfordulóját, hogy egy hangula­tosnak ígérkező autóbusz-kirán­dulást rendezünk New Yorkba, egy magyar mulatóhelyre, ahol megvacsorázunk, táncolunk és mulatunk kedvünk szerint. Erre a kirándulásra e sorok utján is szeretettel hívjuk tagjainkat és barátainkat. Jelentkezni lehet: Mrs. Chandik elnöknél, valamint Mrs. Csévénél, Mrs. Tiedgennél és Mrs. Krillánál. Kérjük mind­azokat, akik velünk akarnak jön­ni erre a jubiláns kirándulásra, iratkozzanak fel minél előbb, hogy tudjuk, hány személy szá­mára kell helyet biztosítsunk a buszon. Klubunk gyűléseit tartja min­den hónap első keddjén este a Fayette Street-i Bacha Hall kü­löntermében. Vendégeket, uj ta­goknak jelentkezőket szívesen látunk gyűléseinken. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! “RUMMAGE SALE” kiárusí­tást rendez a Woodbridgei No. 1 iskola javára a PTA egyesület jövő csütörtökön és pénteken, október 2-3-án a régi postaépü­letben, a Main Street-en. Min­denféle használt ruhanemüek és más tárgyak jutányosán szerez­hetők be ezen a kiárusításon és aki itt vásárol, biztos lehet ben­ne, hogy a pénze j ó célra megy! SZERKESZTŐI ÜZENETEK “SZIVÁRVÁNY REGÉNY” előfizető, N. B. — Sajnálattal közöljük, hogy a Szivárvány Re­gényeket kiadó Rainbow Pub­lishing Co. megszűnt s több re­gényfüzet nem jelenik meg. A társaság visszakíiüldi (vagy ta­lán már vissza is küldte) az elő­fizetőknek a meg nem jelent fü­zetekért visszajáró összeget. SZAKÁCSNŐ és általános házimun­kás jó családhoz, ahol csak két fel­nőtt van, bentlakással, külön szo­bában és fürdővel, jó fizetés mel­lett felvétetik. 24 ‘Wilbur Ave. Newark, N. j. Telefon: WAverly 3-2828. REV. HONESCO GYULA New Brunswick-i születésű ma­gyar baptista lelkészt, — aki é­­veken át volt a Metuchen-i, Car­­teret-i és Perth Amboy-i (be­szolgáló) gyülekezetek lelkésze, — a Los'Angeles, California-i Első Magyar Baptista Egyház lelkészévé választotta. Hírek a Budapesti Női Demokrata Klub köréből TÁRSAS-ESTÉLY Október havi gyűlésünk kere­tében, — amely szerdán, október 8-án lesz a szokott helyen, a Keene Street-i gyülésteremben — társas tea-estélyt rendezünk. A gyűlés, illetve a társas-estély fél 8 órakor kezdődik s arra nemcsak tagjainkat hívjuk, de vendégeket is szívesen látunk. Gondoskodunk arról, hogy min­denki jól érezze magát. Első őszi nagyobbszabásu gyűlésünk iránt máris nagy az érdeklődés s ezért határoztunk úgy, hogy társas tea-estéllyél kapcsoljuk egybe. Tagtársi üdözlettel: Mitruska Jánosné, elnök Szentföldi beszámoló Részletek Béky Zoltán esperes beszámoló beszédéből, melyet i a Szentföldről hazaérte alkalmából tartott Első szavam — a hosszú ut után — a mélységes hála, mely­nek érzésével leborulok az én Megtartó Istenem előtt, hogy é­­letem egyik legnagyobb vágyát teljesítette. Elvezetett arra. a földre, ahol az én Megváltóm, -— akinek szolgálatába egész élete­met szenteltem, — élt, járt és hirdette az idvességre vezérlő a­­vangéliumot. Ahol a vakoknak visszaadta szemük világát, a csonkáknak-bénáknak testük ép­ségét. Ahol Jairus leányát feltá­masztotta ... a bethániai ház­ban, ahol Lázárt visszahozta a sírból . . . Ahol szenvedett . . . meghalt és feltámadott. Ott voltam a Gecsemáné kert­ben. Imádkozva és sírva borul­tam le arra a kőre, ahol két ezer évvel ezelőtt az Isten Fia gyöt­rődött és imádkozott mi éret­tünk, mig tőle pár lépésre a ta­nítványok mélyen aludtak. Szin­te hallottam, két ezer seztendö távlatából is, — ott az olajfák suttogó lombjai alatt, — örök szánalommal teljes vádoló sza­vait : “Addig sem tudtok vigyáz­ni, amíg én érettetek gyötrődöm és imádkozom!” Végig mentem a “Via Doloro­­sán” a szenvedések, gyötrelmek dicsőséges utján, ahol megköp­­dösték, megkorbácsolták és le­roskadt a kereszt súlya alatt. Ott álltam az üres sir mellett. Láttam a két szememmel és most bizonyságot tehetek néktek, hogy van egy sir ebben a világ­ban, amely üres: a Jézus sírja ott az Arimáthia-i Józsefnek a kertjében. Az Egyiptomi gigan­tikus méretű piramisok dohos kriptáiban ott találtam a Faraók bebalzsamozott hat ezer éves múmiáit. Ott voltak. A Krisztus sírja üres volt! Hebron hegyén ott őrzik Ábrahámnak és Sárá­nak, Izsáknak és Rebekának és Józsefnek a csontjait hatalmas kőkoporsókban. Dávidnak a kriptája mellett a Sión hegyen, ahol hatalmas kőkoporsóban a Zsoltáros Király csontjai pihen­nek, a zsidók százai megrázó sí­rással és jajgatással imádkoz­nak ma is. Ott vannak. A Krisz­tus sir ja üres. Hová lett? Ma­gyarázzátok meg. Ellopták? Megégették? És, mint Gandhi­nak a nagy hindu prófétának a hamvait beleszórták a szent fo­lyóba a Gangesbe? Nem. Nincs ott. A sir üres. Óh te hitetlen nemzetség! Menj el ehhez az üres sirhoz és á két szemeddel lásd, ott majd megtörsz, magadba roskadsz és szent meggyőződéssel fogod val­lani, hogy nem egy álom és nem mese az amiért az apostolok, az első keresztyének, a mártírok, a vértanuk kerékbe törették ma­gukat, olajba mártva a máglyá­kon égették el, — vagy a cir­kuszok porondjain vad állatok­kal szaggattatták szét magukat. Nem álom, nem mese, hanem örök, szent, megdönthetetlen va­lóság, hogy a Krisztus él. Ami, ha nem lenne igaz: “Mindnyájan elvseztünk” mint az írás mond­ja. Beszélhetnék néktek ennek a hosszú, fáradságos útnak ezer élményéről, tapasztalatairól, a­­miket átéltem, hallottam, láttam. Amiket Skócia tiszta, kék egétől, — a protestantizmusnak szabad levegőjében megtisztult és meg­szépült világától le — birodal­makon, országhatárokon át, ten­geren-vizen-légen át ... az e­­gyiptomi és arábiai sivatagok é­gő homokján keresztüiil ... a jerikói ut tüzes szikláin, kőren­getegein át... le egészen a Holt Tenger égő Pokláig — láttam, áhol oly elviselhetetlen a hőség, hogy egy angol történet iró azt mondja róla, hogy “hozzá képest a pokol kellemes nely lehet,” a­­hol nincs egy fűszál, egy kagyló, az életnek semmi jele, ahol min­den halott, 1300 lábbal a tenger színe alatt. Beszélhetnék arról a két világ­­gyűlésről, amit a Keresztyén Egyházak Nemzetközi Világ­­szervezete tartott Edingurgh­­ban és Beyrutban. Annak a tör­ténelmi fontosságáról és jelentő­ségéről, hogy ezeken a gyűlése­ken két magyar ember — Dr. Vincze Károly és az én szemé­lyemben — megjelenhetett és vi­lággá kiálthatták a magyar fáj­dalmat. ^felhívhattuk a világ minden részéből összesereglett protestáns vezetők figyelmét a magyarság, közöttük 3 millió protestáns hittestvér élet-halál­­harcára az istentelen kommuniz­mus gyilkos karmai között. — Arról a méltó felháborodásról és azokról a tiltakozásokról és ha­tározati javaslatokról, melyeket a kongresszus a kommunisták sátáni hit-tiprása és emberirtása ellen hozot. Azokról a szolgálatokról, me­lyeket az evangéliumi keresz­lyénség theologiai, hittani és gyakorlati problémáinak a meg­oldásánál, valamint az evangé­liumi keresztyénség létét fenye­gető közös ellenségekkel szembe­ni harcra való felkészülés szem­pontjából tettünk. Beszélhetnék néktek a pogány római világbirodalom bukásáról. A Kolosszeum romjairól, ahol keresztyének zereit tépették szét a pogány római császárok, ahol Pétert lábbal akasztották fel, a­­melyik helyen ma a Szent Péter Templom áll. A római múzeu­mokról, ahol a történelem kultu­rális és művészeti kincsei van­nak felhalmozva. — A rene­szánsz örök értékű alkotásairól. Michael Angello Raphael,Berni­ni, Correggio, Titchian hallha­tatlan müveiről, amelyek ott vol­tak a szemünk előtt a Borghese Villa Múzeumában. A Pogány görög kultúra, az Accropolis, az Olympus romjai­ról, Phaedrus, Phidias alkotásai­ról. . — A hat ezer éves egyiptomi kultúra Piramisairól, Baalbeck­­ben a pogány istenek Jupiter és Bachus — a bor istenének — minden emberi képzeletet felül­múló templomairól, ahol 10 ezer pap és 10 ezer papnő szolgált egyszerre, amelyről egy angol történetiró azt mondja, hogyha Amerika legnagyobb Stádiuma­it: a chicagóit, a newyorkit, a detroitit egymás mellé építenék és ebbe az Empire State Buil­­dingbe és Chrysler Buildinget beleépítenék és szét rombolnák, ez hasonlítana a Jupiter és Bachus templomának a romjai­hoz, amelyet ma is megdöbbe­néssel csodál az emberiség. Beszélhetnék a “Wailing Wall-ról, a Siralmak Faláról Je­ruzsálemben, amelyet óriási kő­tömbökből ezer esztendőkkel ez­előtt még Salamon idejében épí­tettek a nagy, dicső Jeruzsálem védelmére s ahová négy ezer esztendeje zarándokolnak a zsi­dók a világ mniden részéről si­ratva a nemzet dicsőségét és bu­­(Folyt. a 4-ik oldalon) AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP MI ÚJSÁG...?

Next

/
Thumbnails
Contents