Hiradó, 1952. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-11 / 37. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only* diuwqjcUiian rYbdx}Apjapsüi> fydiisuL cuneL (pubháJificL in. (psUdJt. Cbnbmf, VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1952. SZEPTEMBER 11. Az első repülés után aránylag gyorsan jött az első baleset is Bár a józan emberi elme csodákban nem hisz, mégis szinte hihetetlen áz a sok cso­dálatos dolog, mit áz emberi elme alkotott az utóbbi né­hány évtizedben. Ami ma már olyan természetesnek látszik, a most élő idősebb generáció fiatal korában szinte elérhe­tetlen álomnak látszott. Hol vagyunk mi a Wright testvé­rek ma már majdnem feledés­be ment csodálatos teljesítmé­nyétől, mikor 1903 dec. 17-én Kitty Hawk, N. Carolinában először repültek a levegőben nehezebb készüléken. Elő­ször Orville Wright repült a 12 lóerős motorral ellátott géppel és 120 láb távolságot 12 másodperc alatt tett meg. Utána testvére, Wilbur, kivel együtt építették a dupla szár­nyú repülőgépet, még aznap négyszer “szállt” a levegőbe. A négy kísérlet közül a legsi­keresebb repülés 50 másod­percig tartott és e “hosszú” idő alatt 852 lábnyi távolságot repült. Ezek az első repülési kísér­letek csak "egyenes irányban haladtak. 1904 szeptember 15- én Orville Wright-nak sike­rült először irányítani a repü­lőgép, és öt nappal ké­sőbb Wilbur Wright ugyan­azzal egy teljes kört irt le. Az első végzetes repülőgép bal­eset 1908 szept. 17-én történt, s ezzel az emberiség korsza­kában az erőszakos halálese­tek egy újabb fejezete nyílott meg. Az első áldozat Thomas E. Selfridge, az E. Á. hadsere­gének hadnagya volt, ki a re­pülőgépek katonai használa­tának lehetőségeit tanulmá­nyozva a Virginia államban levő Fort Mayer katonai állo­máson Orville Wright vezeté­se mellett szállt fel a levegőbe. Azonban csak alig emelked­tek 75 láb magasságra, ami­kor a propeller beleakadt a gép egyik meglazult drótjába, aminek következtében a repü­lőgép egyensúlyát vesztve a földre zuhant. Selfridge had­nagy azonnal meghalt, de Wright bár súlyosan megse­besült, mégis szerencsésen fel­gyógyult. A repülés terén elért nagy eredményeink dacára is a biztonság tekintetében az iram* túl lassú Azóta nemcsak a repülés terén haladt előre a világ a­­ránylag rövid idő alatt szinte elképzelhetetlen mértékben, de sajnálatosan lépést tart ez­zel az előrehaladással a halá­los repülőgép balesetek száma is. Ha a repülőgéppel a leve­gőben baj történik, akkor igen nagy szerencse kell hozzá, hogy ezt a bajt a repülőgép u­tasai baj nélkül meguszhas­­sák. Mégis a repülés aránylag elég biztonságos mindaddig, mig valami váratlan rendelle­nesség nem áll elő. E rendelle­nességek megakadályozása céljából rendelkezésünkre álló eszközök tekintetében nem tártunk lépést a gyorsaság fo­kozása érdekében elért vívmá­nyokkal. Ma már a hangsebes­ségénél is gyorsabban tudunk repülni, bár kétségtelen, hogy drága árat fizetünk érte. Mire jó ekkor ez a nagy rohanás? Angliában egy túl sebes jet repülőgép 27 embert ölt meg Ezen a kérdésen töpreng­hetnek Angliában most annak a 27 embernek, közöttük asz­­nyoknak és ártatlan gyerme­keknek is a hozzátartozói, kik az angolországi Farnsbo­­rough-ban tartott repülőkiál­­litáson a világ leggyorsabb jet repülőgépének sebességében akartak gyönyörködni. Tény­leg csodálatos látvány lehe­tett, amint a DeHaviland 110 jelzésű jet gép óránkénti 700 ■mérföldnél is nagyobb sebes­séget elért, de a csodálatot hirtelem borzalom váltotta fel. Á fantasztikus sebességet és az ennek következtében elő­állott hőt a gép nem bírta ki és a levegőben felrobbant. Szempillantás alatt a két e­­gyenkint egy tonnát nyomó jet motor darabokra tört és John Derry pilótán kívül, ki Angliának egyik legnevesebb pilótája volt, s a világ első repülője, ki már négy évvel ezelőtt is a hangnál sebeseb­ben repült, s a vele repülő hi­vatalos megfigyelőt is felis­­merhetetlen részekre szakí­totta. Ezzel azonban a borza­lom még nem fejeződött be: A repülőgép lezuhanó részei a közönség közül 25 egyént megöltek és 63-at megsebesí­tettek. Súlyos autóbusz baleset a New Jersey-i turnpike-on De nemcsak a levegőben nem érdemes a sebességet a végtelenségig fokozni, de a biztonságosabbnak látszó “szilárd földön” is egészsége­sebb lenne szem előtt tartani azt a régi közmondást, hogy lassan j árj — tovább érsz. De ki jár ma lassan ebben a ro­hanó világban? Csak ’figyel­jük az országutakon járó ren­geteg automobilt. A legtöbb államban ma már 50 mérföld óránkénti sebességgel szabad a nyílt utakon az autót hajta­ni. 50 mérföld takaros kis se­besség, mégis az autók nagy része úgy elszalad az előirt gyorsaságot betartó hajtó mellett, mintha bottal kerget­nék őket. A Fourth of July, a Labor Day és a többi nemzeti ünnepek statisztikája szomo­rú bizonyítéka az amerikai automobil vezetők fegyelme­zetlenségének. A nagy teherautók és a sze­mélyszállító autóbuszok a túl­zsúfolt országutakon, különös veszedelmet jelentenek. Ha e­­zek a monstrum gépek össze­ütköznek, akkor ebből igazán katasztrofális mértékű balese­tek keletkeznek. Nemrégiben (Folyt, a 4-ik oldalon) Telepeseket keres egy szigetre CHICAGO. — A napokban a Chicago Tribuneban egy kis hirdetés jelent meg ezzel a szö­veggel : “Pionírok figyelmébe! Rövidesen indulás a déltengeri szigetekre. Jelentkezések még mindig elfogadtatnak Mexico Cityben. Bruno.” Kiderült, hogy a szokatlan hirdetés egy szo­katlan vállalkozást takar. A hirdetésben szereplő Bruno nem más, mint Gottfried Hai­der, egy 48 éves ■ német, aki a vállalkozás szervezője. Haider, aki tengerész, tavaly elvetődött Santa Cruz szigetére, három hó­napot töltött ott, és visszatérve, elhatározta, hogy ott fog letele­pedni. Nyomban hozzálátott egy “kolonizációs program” kidolgo­zásához. Hirdetés utján eddig már 12 jelentkezőt gyűjtött ösz­­sze, akik fejenkint 500 dollárral járulnak hozzá a vállalkozáshoz. Ezért egy darab részvényt kap­nak a megalapítandó részvény­­társaságból. Mert a telepesek részvénytársasági alapon fog­nak működni. — Santa Cruz szigete — mondta Bruno, amikor egy új­ságíró meglátogatta — 600 mér­földre fekszik Ecuador partjai­tól a tengeren és Ecuador fenn­hatósága alá tatrtozik. Az ég­hajlat egészséges, nincs nagy meleg és nyirkosság sincs a le­vegőben. A szigeten nincsen jungle, nincs malária és nincse­nek mérges kígyók, viszont ren­geteg a vad és hal. Szarvas, vad­disznó bőven van és a partok mentén a viz tele van kitűnő ha­lakkal és rákokkal. Benszülöttek egyáltalán nincsenek a szigeten, ellenben néhány telepes már ter­mel kávét, cukrot és dohányt. Számos gyümölcs vadon nő. Friss viz mindenütt akad, né­hány lábnyi ásás után. Az ecua­dori- kormány minden telepes­nek ingyen ad 45 acre földet. Ruhára alig van szükség. Az é­­lelem majdnem ingyen van, vagy kevés munkával megsze­rezhető. Bruno az összegyűjtött pénz­ből egy motoros halászhajót a­­kar vásárolni, amely a telepe­seket a szigetre szállítana és Képek a vasárnapi Szent György Napról Most Rév. Invancho Dániel, D. D. görög katolikus püs­pök a Linwood Grove árnyas fái alatt felállított oltárnál szentmisét celebrál. A misén resztvettek itteni magyar g. k. papjaink, köztük: Ft. Gajdos Albert (Perth Amboy), Ft. Dunda Ernő (New Brunswick), Ft. Roskovits (Carteret), Ft. Vojtovics (Fords) Ft. Medwetzky (Manville) és mások. NINCS RÁ SZÜKSÉGÜK!? A Szent György Szövetség központi vezetősége a Püspök úrral. (Bal­ról jobbra): Szilágyi Miklósné számvizsgáló, Mihalkó P. István kp. pénz­tárnok (í nboy-i városi tanácsos) M. Rév. Ivancho Dániel D. D. g. k. püspök, Főt. Gyulássy Emil lelki-igazgató (Bridgeport), Séllyei F. Lajos jogtnácsos (Perth Amboy-i rendőrbiró), Szilágyi József kp. titkár, Ifj. Papp János kp. elnök, Szabó Lajos alelnök, Koleszár Bertalanná alelnök és Huményi Ferenc számvizsgáló (New York.) (Szerkesztőnk felvételei) egyelőre fő jövedelmi forrásuk lenne. Főleg rákra akar halász­ni a partmenti vizekben, mert a ráknak jó ára van és egy ame­rikai halászcég minden héten odaküld egy hajót, amely elszál­lítja a zsákmányt.. Á telepesek egyébként együtt fognak lakni egy nagy házban és egyenlően részesednének a jövedelemből. — Az élet szép és könnyű ezen a szigeten — mondta Bruno. — Kevés munkából meg lehet élni, nincsenek adpk és aki itt lete­lepszik, elkerülheti a háborút is. HA AZT AKARJA, hogy vál­­.alkozása sikerüljön, hirdessen a HÍRADÓBAN! Nincs hus-hiány Az ország marhahús készlete minden eddigi rekordot ver az árakat azonban kitartják a nagyvágók. A közönség azt re­méli, hogy a mexikói marhahus­­szállitmányok m e g é rkeztével végre olcsóbb lesz a hús. Igazi céljuk: Japán Távolkeleti diplomaták sze­rint a kommunisták igazi célja, Japán meghódítása és szovjeti­­zálása. A koreai háború csak “ugródeszka e cél elérése érdeké­ben.” MI ÚJSÁG...? A PERTH AMBOYI General Hospital női védnöksége szep­tember 24-én, szerdán este a kór­ház javára nagy előadást rendez a High School Auditóriumban a The Masque & Lyre Light Opera Co. 25 tagú társulattal. Bemuta­tásra kerül a “Pirates of Pen­zance” gyönyörű operett, ame­lyet óriási sikerrel adtak elő négy szezonon át New Yorkban. Perth Amboy és környéke népé­nek közvetlen érdeke kórházunk támogatása s igy ennek az elő­adásnak sikerre vitele is! WALTER READE, Jr., a hi­res mozi-szinház vezérember be­jelentette, hogy kérvényezték az FCC Washington-i hivatalától egy Asbury Parkban felállítandó televizió-állomás engedélyezését, amelynek — ha engedélyezik — a neve: Walter Reade Theatre of the Air” lesz. Az uj állomás “Ultra High Frequency” (UHF) hullámhosszon adja majd műsorát a már engedélye­zett 58-as channel-en. Az uj UHF televíziós leadásokat, — a­melyekre országszerte több mint 2000 engedélyt adtak ki, — a mostani készülékünkkel foghat­juk, ha egy kis átalakítást esz­közöltetünk rajta, ami mintegy 5-10 dollárba fog kerülni. (A legújabb televíziós készülékekbe ez a külön szerkezet már gyári­lag bele van építve az UHF Channel-ek vételére.) MOST vasárnap, szept. 14-én d. u. 2 órai kezdettel (esős idő e­­setén szept. 21-én) nagy “Ro­deo” lesz a The Corral szabad­téri terepen, amely a Circle L Ranch-en van, a 4-9-es útvona­lon Cheesquake-nél. Mintegy 6000 ember számára lesz ülő­hely, van bőven parkolóhely. Lesz mindenféle lovaglási ver­seny, bika-nyergelés, cow-boy mutatványok és más versenyek. (Több versenyző már résztvett SZAKÁCSNŐ és általános házimun­kás jó családhoz, ahol csak két fel­nőtt van, bentlakással, külön szo­bában és fürdővel, jó fizetés mel­lett felvétetik. 24 Wilbur Ave. Newark, N. J. Telefon: WÁverly 3-2828. az évi nagy Rodeo-ban, a Madi­son Sq. Gardenven.) A rodeo tiszta jövedelme a Perth Am­­boy-i St. Mary’s katolikus egy­ház és iskola javára megy. Szüreti mulatság A perth amboyi Szent Mihály Görög Katolikus Egyház szezon­záró piknikje egy nagyszabású szüreti mulatság lesz szeptem­ber 21-én a Pfeiffer’s Grove-ban (Florida' Grove Rd.), amelyre máris sokan készülődnek, mert ezek a szüreti piknikek mindig nagyszerűen szoktak sikerülni. A finom ennivalókról most is a mi magyar inyenc-mester asszo­nyaink gondoskodnak, innivaló is lesz bőven, a zenét pedig a népszerű Kára-Német Zenekar fogja szolgáltatni, ami magában véve is a jó hangulat és siker biztosítéka... Ne felejtse el senki: szeptem­ber 21-én a Pfeiffer Grove-ban találkozunk a görög katolikusok szüreti mulatságán! Ritkán láttunk aljasabb cik­ket egy újságban, mint a Ma­gyar Jövő nevű, magyar nyel­ven megjelenő orosz lap augusz­tus 8-i számában. A lap harmadik oldalán nagy cikket írnak arról, hogy Ma­gyarországon senkinek nincs szüksége szeretet ‘csomagra, vagy pénzre, vagy külföldi se­gélyre, mert “minden dolgozni akaró ember számára bőven ván kereseti lehetőség, a munkakép­telenekről az állam gondosko­dik.” .. . “módja van tisztességes munkával annyit megkeresni, a­­mennyi elégséges önmagának és családj ának gondmentes megél­hetéséhez.” Hozzá vagyunk szokva,""hogy a^ orosz lap állandóan tele van hazug propaganda írással, de ilyen szemtelen hazugságot még ott is csak nagy ritkán találunk. Nem említjük, hogy amig pénzcsinálási lehetőség volt a dologban, addig a lap állandóan a magyarnyuzó “IKA” csoma­gok küldésére buzdította a saját elbutitott olvasóit is, s nem is beszélünk arról, hogy miképen “látja el” az állam a munkakép­telen embereket, akiket Buda­pestről és a többi városokból egyszerűen kidobtak, s akik kö­zül ezerszámra vannak munka­­képtelen emberek, csak arra a pofátlan megjegyzésre akarunk itt kitérni, amely szerint Ma­gyarországon minden dolgozó e­­gyén “gond nélkül” megélhet. Ha igy lenne, akkor ott sokkal jobb dolguk van a munkásoknak, mint Amerikában, mert itt bi­zony csak gonddal élhet meg a munkás, csodálni lehetne hát — ha lenne egy betüü igazság ab­ban a szemtelenségben, — hogy a Magyar Jövő szélhámosai nem mennek a gondtalanság boldog hazájába dolgozni. Most mutattuk ki, hogy meny­nyit keres az átlagos munkás a szerencsétlen országban, s hogy milyenek az életszüksé.gleti á­­rak, hogy mennyiért mit lehet vásárolni élelmiszerből és ruhá­ból, s aki négy elemit végzett, az kiszámíthatja magának, hogy “gond nélkül” élhet-e meg abból a magyar munkás és családja. Aljasul megrágalmazza Ma­gyarország lakosságának a nagy részét a cikk Írója, mikor azt meri állítani, hogy csak a dolog­kerülők kérnek és kértek segít­séget az amerikai rokontól, hogy “aki mégis jajveszékel, az csak azért teszi, hogy az amerikai ro­kon szánalomérzetét felébressze, és rábírja, hogy csomagok és pénzátutalások alakjában neki könnyebb sorsot biztosítson, mint amilyenben dolgbzó társai élnek.” Továbbá, hogy “ma nincs Magyarországon olyan dolgozó, aki jogosan panaszkod­hatna, hogy súlyos anyagi gon­dokkal küzd.” Eszerint az aljas, becstelen irás szerint tehát vagy munka­kerülő, vagy gazember volt az a sok-sok tízezer magyar, akik igenis panaszkodtak amerikai rokonaiaknak, hogy nem élnek gondtalan életet, hogy szüksé­gük lenne valamilyen segélyre. Amig az aifierikai és általában a külföldi magyarok — mert kényszerítve érezték magukat, hogy nélkülöző rokonaikat segít­sék — hajlandók voltak az IKA csomagok gyalázatosán magas á­­rát megadni, addig biztattak mindenkit, hogy segítsen. Mióta a magyar rezsim a rab­lást fokozni próbálta és a csoma­gok árát egyszerre a háromszo­rosra emelte, úgy, hogy ma senki nem hajlandó dollárokkal tömni Rákosiékat, azóta senkinek nincs szüksége segélyre, mert Magyar­­országon “gondtalanul” élhet mindenki. Yes, vannak Magyarországon is, akik “gondtalanul” élnek, sőt a jólétben dőzsölnek, a vörös kommunista nagyságok, a Ma­gyarországra szabadított orosz “szakértők,” és azok a munká­sok, akik a munkástársaikat el­adják, akik sztahanovisták let­tek, hogy rajtuk keresztül a napi normákat, a munkásokból na­ponta kipréselendő munkameny­­nyiséget folytonosan emeljék. A munkások kilencven száza­léka igenis olyan nyomorban, olyan alacsony életszínvonalon tengődik, hogy maholnap lqsü­­lyednek az orosz rabszolgák élet­színvonalára, mert úgy paran­csolják azt Moszkvából. Ha a Magyar Jövő nevű szennylap be akarja bizonyítani, hogy a munkás Magyarországon családjával együtt “gondtala­nul” megélhet, miért nem közli, hogy mennyi a hivatalosan meg­állapított napszám egyes ipar­ágakban, ahogy azt mi tesszük, és milyenek a szintén hivatalo­san megállapított élelmiszer és ruházaticikk árak? Ezt soha nem fogják meg­tenni, mert a kétszer-kettő még kommunista plajbász alatt sem változik nyolcra, mindig csak négy lesz belőle. S azt sem Írják még,‘ hogy a “gondtalanság”/elől miért sze­retnének úgy menekülni vaz em­berek, hogy? zsandárokkalj ku­tyákkal, aknákkal, szeges i dró­tokkal,-kell a határokat őrizni. Ez $z első seet, hogy a “gond­talanság” hazájából börtönt kell csinálni, nehogy meneküljön be­lőle a lakosság. A Newark! Hírlap piknikje Ács Pál, a Newarki Hírlap szerkesztője ezidén is megrende­zi szokásos sajtó-piknikjét a Me­­tuchen közelében levő Linwood Grove-ban. (A mi nagy sajtóna­punkat tavaly itt alaposan el­mosta az eső. Reméljük, hogy Ács kollégának több szerencséje lesz az időjárással, mint nekünk volt...) A newarki hetilap piknikje szeptember 14-én, vasárnap lesz és arra mindenünnen sokan ké­szülődnek. Esős időben is meg lesz tartva; van elég fedett hely — írja Ács Pál. Belépti jegy ára $1.00. Iván Dezső és zeneka­ra muzsikál. Fényes műsor lesz, kitűnő szereplőkkel. Népies szó­rakozások. A konyhán a legügye­sebb szakácsok készítik az ízletes ételeket és már délre készen lesz a kitűnő ebéd és italok a javá­ból... Ács Pál sajtó-napjához sok si­kert és nagy közönséget kívá­nunk! New Brunswick és kör­nyéke magyarsága mindig párt­fogolta a magyar sajtó ügyét s mint a Newarki Hírlap “ven­déglátója,” bizonyára jó közön­ségnek fog bizonyulni a newarki magyar hetilap vidékünkön ren­dezett piknikjén... AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents