Hiradó, 1952. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-07 / 32. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only* dtunqWiiaiL TlnwApapsuc fcdti&xL and, fiaJbii&JmcL in, (ps/dk, CLmbay, VOL. XXXI. ÉVFOLYAM —NO. 32. SZÁM Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY Helsinkiben az amerikai atléták fölényesen győztek Talán sohasem figyelt a vi­lág olyan osztatlan érdeklő­déssel egy sport eseményt, mint amennyire a múlt vasár­nap Helsinkiben befejeződött 15-ik olimpia fejleményeit fi­gyelte. Ugyanis a különböző sport ágakban elért eredmé­nyek iránti érdeklődésen kí­vül a tényleges izgalom a sza­bad népek élén álló Egyesült Államok és a vasfüggöny mö­gött élő szabadnak nem te­kinthető nemzetek körében vezető szerepet játszó Orosz­ország közötti erőviszony megállapítása körül forgott. Mindenki következtetést a­­kart levonni az olympiádoni barátságos sport vetélkedé­sekből Oroszország relatív e­­rejére, mert kétségtelennek látszott, hogy az oroszok mindaddig nem akartak részt venni az előbbi olympiádokon, mig a győzelemre reményük nem volt. Két nappal a jelen­legi olympiád befejezése előtt a reményük jogosultnak lát­szott, mert a nem hivatalos, de mégis a tényleges ered­mény alapján megállapított pontok szerint ők vezettek. Ugyanis az olympiád világ­­szövetsége hivatalosan csak egyéni eredményeket ismer el. Ha valaki egy bizonyos sport ágban első lesz, a győzelem­ért aranyérmet kap. Ez a­­ranyérmét a sport Írók közös megegyezés alapján 10 pont­ra értékelték. Amint már elő­zőleg is irtuk, a második he­lyezett 6 pontot és a további helyezettek fokozatosan ke­vesebb pontot kaptak. E pon­tok összegezéséből állapítot­ták meg azután, hogy melyik ország hány pontot nyert. Az oroszok mindjárt az első na­pokban több mint 120 pont­tal vezetek nagyrészt női at­létáiknak a különböző torna ágakban elért eredményei a­­lapján. Azokban a versenyek­ben az amerikaiak alig vettek részt, mert a mi atlétáink a komolyabb sport ágakra cso­portosították erejüket. Az oroszok mind^nképen sze­rettek volna elsők lenni a világ altótái között Azonban nem lehetett elvi­tatni, hogy a pontozások a­­lapján az oroszok vezettek, a­­mi propaganda szemptnjából hasznosnak mutatkozott az ő részükre. De ők ezt a vezetést még azzal is biztosítani akar­ták, hogy mivel főkép női at­létáik a különleges torna á­­gakban nemcsak az első, de a többi helyezéseket is elérték, azért az első helyért csak hét pontot számítottak, ami által az amerikai atlétáknak az ö­­véknél lényegesen több első helyezésért 10 pontok helyett csak 7-et adtak. Ennek követ­keztében az ő számítási mód­szerük szerint több ponttal vezettek, mint a vasfüggö­nyön kívüli összes országok sport íróinak számításai a­­lapján megállapított pontok voltak. De még ezzel az eny­hén mondva — huncutság­nak nevezhető fogással sem tudták az amerikai atléták­nak az utolsó napokban elért eredményeivel szemben meg­tartani vezető pozíciójukat. Ugyanis mig az amerikai at­léták az olympiád utolsó előtti két napján 111 pontot szerez­tek, az oroszok a két napon csak 30 pontot értek el és igy az amerikaiak 614 pontjával szemben 553 ponttal a máso­dik helyre szorultak. Az ólympiádot nem szabad propaganda célokra felhasználni Az amerikai győzelemnek a sportnál sokkal nagyobb je­lentősége van. Ez egy ideoló­giai győzelmet jelent azzal az orosz propaganda vonallal szemben, hogy a kommuniz­mus egy uj és tökéletesebb embert volt képes létrehozni a szerintük dekadens és sat­­nyuló kapitalista rendszer emberével szemben. Ezt a ha­mis theoriát, mit az oroszok az olympiádon elért vezető szerepükkel boldogan támasz­tották volna alá, a demokrata szabad világ atlétái Helsinki­ben megdöntötték. Nem két­séges, hogy az oroszok tőkét kovácsoltak volna ebből, ha a pontok alapján mindvégig megtartják vezető pozícióju­kat, mert mig tényleg ők vol­tak az elsők, a sport hadi­szállásukon ' nagy betűkkel hirdették a nemzeteknek a pontok alapján megállapított sorrendjét. Amint azonban az amerikaiak kerültek az első helyre, a sorrend lekerült Sta­lin óriási képe alatt lévő hir­dető tábláról és attól kezdve csak az aranyérmet nyert o­­rosz atléták neveit közölték a táblán. 1952. AUGUSZTUS 7 A fenti cim alatt new bruns­­wicki lapunkban, a Magyar Hír­nökben hétről-hétre helyi ma­gyar hírek jelennek meg: sze­mélyi hírek, vagy a magyarsá­got érdeklő helyi események hí­rei. Mondanunk sem kell, hogy ez a rovatunk ott rendkívül népszerű. Most felvetődött az a kérdés, hogy nem lehetne-e ugyanezt megcsinálni itt, Amboyban és környékén is a Híradóban? Többen fordultak hozzánk kife­jezett kéréssel ezirányban és mi készek is volnánk e rovat azon­nali megkezdésére, aminek e­­gyetlen feltétele az, hogy az it­teni magyarság, lapunk olvasói küldjék be postakártyán, vagy adják le telefonon családi, sze­mélyi híreiket, mint ahogy New Brunswickon is ezt teszik olva­sóink. A “Mi Újság a Faluban” c. helyi híreket tartalmazó ro­vat szerkesztői maguk az olva­sók és ha a Híradó olvasói is ó­­hajtanak egy ilyen helyi rova­tot, tessék elkezdeni, tessék be­küldeni, vagy betelefonálni a hí­reket, mi készséggel közreadjuk azokat, kész örömmel elkezdjük a “Mi Újság a Faluban?” hírek közlését. Születés, haláleset, el­jegyzés, esküvő, keresztelő, há­zassági évforduló, meglepetési party, rokoni látogatás minden érdekli az olvasót. Mi, sajnos, nem vagyunk abban a helyzet­ben, hogy külön riportert alkal­mazzunk ezeknek a kis híreknek az ^összegyűjtésére, de készség­gel magunkra vállaluk a hírek megírásának munkáját és köz­lésének külön költségét. Előfize­tőinken, olvasóinkon áll, szavaz­zanak, akarják-e hogy bevezes­sük ezt a rovatot a Híradóban is. A szavazat annyiból ál, hogy tessék nekünk jelenteni egy kár­tyán, vagy telefonon a híreket és mi már a jövő héten lekezd­jük a “Mi Újság a Faluban?” rovat közlését! Az igazi amerikai sport szellem elismeri az ellenfél érdemeit Érdekesnek tartjuk meg­említeni, hogy az amerikai sajtó vezető orgánuma, a New York Times, vezércikkben emlékezik meg az olympiád e­­redményéről és miután jól ki­érdemelt dicsérettel illeti az amerikai atlétákat, ugyanak­kor elfogulatlanul és leki­csinylés nélkül ismeri el az orosz és a csatlós államok at­létáinak szép eredményeit. A vezércikk az igazi amerikai •sport szellemet tükrözi vissza, mely az ellenfélnek kijáró el­ismerést nem tagadj a meg, ha az ellenfél ezt az elismerést valóban kiérdemelte. A cikk­író a nemzetek közötti versen­gést kiélesitő pontozási rend­szert az amerikaiak győzelme dacára sem tartja összeegyez­­tethetőnek az olympiad játé­kok eredeti céljával Ugyan­is az olympiád egyik nem­zetnek a másik feletti felsőbb­­sége helyett a világ atlétáinak szabad és barátságos egyéni vteélkedésére akar alkalmat adni. A New York Times és az amerikai sajtó nagy részé­nek sportszerű magatartása (Folyt, a 4-ik oldalon) Földrajzi tévedés BERLIN — Lemuel B. Mat­­thewson tábornok égy jegyzék­ben figyelmeztette a szovjetpa­rancsnokot, hogy ha egy ameri­kai véletlenül áttéved a szovjet zónába, azt tekintse inkább “ki­sebb földrajzi tévedésnek, mint összeesküvésnek és határsértés­nek.” Berlinben ugyanis a két zóna határa félreértésekre ad al­kalmat, mert a határ gyakran az utca közepe. Az oroszok gyak­ran letartóztatnak amerikaia­kat, akik tévedésből átmennek az utca másik oldalára. A jog­cím letartóztatásra: szovjet te­rületre “hatoltak be.” A kínai kommunis­ták kegyetlenkedé­sei egy amerikai ügyvéddel HONG KONG — Robert T. Bryan amerikai ügyvédet 17 hónapon át tartották fogva a kínai kommunisták. Ezidő alatt gyakran kihallgatták és megki­­nozták. Vallató szérumot in­jekcióztak a félholt ember testé­be és igy próbáltak informáci­ókat kicsikarni belőle a shang­hai rendőrségen. A szérum hatása alatt el­gyengült akaratú férfit rávet­ték, hogy hazugságoktól hem­zsegő nyilatkozatot Írjon alá. Ezt az Írást előre elkészítették a vörösök. Szokás szerint kémkedéssel, szabotázzsal vádolták és halál­lal fenyegették, ha nem ismeri be az “összeesküvést.” — Sejtelmem sem volt róla, hogy miről van szó — mondotta Bryan — de ellenkezni céltalan lett volna. Mindent rájuk hagy­tam hát. Többek között azt kel­lett igazolnom, hogy bacillus bombákat dobtak le Koreában az amerikai repülők. Én ugyan mit sem tudtam róla, soha ilyen bombát, soha egyetlen bacillust nem láttam. John Quinn repülőhadnagyot, aki kínai fogságba került, szin­tén megkinoztak- a vörösök, hogy rávegy ékT’Vmer j e be a bacillus bombák ledobását. Ti­zenhét hónap után végre kisza­badult Bryan és sikerült Hong Kongba érkeznie. Testben-lélek­­ben összetörve, de szabadon jár és igyekszik visszatérni Ameri­kába. Falussy Alajos leve­le Gobozy Istvánhoz Falussy Alajos new yorki ügyvéd, aki az amerikai magyar közélet egyik legnépszerűbb ve­zető embere, mint a Demokrata Párt országos bizottsága ma­gyar osztályának elnöke, levelet intézett Gobozy István cleve­landi ügyvédhez, aki a Republi­kánus Párt országos bizottsága magyar osztályának elnöke. Le­velében Falussy hivatkozik arra a sajnálatos mulasztásra, ame­lyet az Amerikai Magyar Szö­vetség is szóvátett, amikor a re­publikánus platformból kihagy­ták a felszabadítandó raborszá­gok névsorából Magyarországot. “Ez a mulasztás annál sajná­latosabb — írja Falussy — mert abban az évben történt, amikor Kossuth Lajos Amerikába érke­zésének száz éves jubileumát ün­nepük.” “Az Ön kötelessége, valamint az enyém is,” — mondja a levél, — “amikor ilyen helyzetek ke­letkeznek, az, hogy tegyünk fél­re minden pártkapcsolatot és ér­tessük meg azt a tényt, hogy a magyar származású amerikai­ak folytatják a harcot elődeik hazáj ának felszabadítására.” “A magyar amerikaiak meg­érdemlik, hogy mindkét politi­kai párt méltányolja őket és azt kivánják, hogy a republikánus párt is vegye fel platformjába azt a reménységet, amelyet a de­mokrata párt felvesz: “A Vasfüggöny mögötti ösz­­szes baráti népeket fel kell sza­badítani !” Ordass püspök házi őrizetben Az Associated Press-nek a hannoveri , (Nyugat-Németor­­szág) lutheránus világ-konfe­rencián jelenlévő tudósítója je­lenti, hogy ott az egyik magas funkcionárius bejelentette, hogy Ordass Lajos magyarországi lu­theránus püspököt a kommunis­ta kormány házi őrizet alatt tartja. Ordass püspököt tudvalévőén egyszer már bebörtönözték két évre, mert neírj volt hajlandó ki­szolgálni a bolsevik rendszert. Utóbb kényszeritették arra is, hogy nyugalomba vonuljon és egy Dezsért László nevű eretnek papot tettek a helyére, aki Mind­­szenty bíboros elleni röpiratok kiadásával nyerte meg a kom­munista kényurak kegyét. A KOMMUNISTA ÜGYÉSZ A brazil kormány felmentette állásától Amador Cismeirost, a­­kinek feladata az lett volna, hogy kommunista rokonszenv­­vel gyanúsított katonatisztek el­len a nyomozást vezesse. Cisnei­­ros azonban azzal az ürüggyel, hogy nincs ellenük elegendő bi­zonyíték, halogatta a nyomozást. A kormány most azon a címen függesztette fel állásától, hogy ő maga is kommunista rokon­­szenvvel gyanúsították. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Inkább a halált választják NEW YORK — Az UN vezér­kar értesítette a szövetséges nemzeteket, hogy százezer ko­reai és kinai hadifogoly esküvel fogadta meg: inkább öngyilkos­ságot követnek el és a halálba menekülnek, semhogy vörös u­­ralom alá kelljen visszatérniök. A j elentést átadták a biztonsági tanácsnak. Peiping és Moszkva tajtékozva a dühtől azt állítják, hogy “kínzással” kényszeritet­ték a hadifoglyokat ilyen nyilat-' kozatra! Ezzel szemben az ellen­őrző bizottság igazolta, hogy a foglyok kétségbeesésükben azzal fenyegetőztek: harcolni fognak ha hazatérésre kényszerítik ő­­ket. Semmiféle rábeszélés, hogy menjenek vissza, nem használt. Kegyelmet kapott Truman merénylője Truman elnök sajtótitkára közölte a meghívására megje­lent újságírókkal, hogy az elnök kegyelmet adott Oscar Collazzo portoricoi származású new yor­ki lakosnak, akit halálra Ítéltek, mint az elnök ellen irányult me­rénylet egy tettesét. A Blair House előtt, ahol ak­kor az elnök családjával lakott, Collazzo és társa, Torresole, aiz utcán eszeveszetten lövöldözni kezdtek, agyonlőtték a szolgála­tot teljesítő Leslie Coffelt rend­őrt és megsebesítettek két kato­nát. Torresolet a rendőr lőtte a­­gyon, Collazzót megsebesítették. A tárgyaláson halálra ítélték és mivel védője fellebbezését eluta­sították, most augusztus 1-én ki­végezték volna. Az elnök élet­fogytiglani börtönre változtatta a halálos Ítéletet. A MAGYARSÁG ÜGYE AZ EDINBURGHI VILÁGGYÜLÉSEN Dr. Vincze Károly főesperes és Béky Zoltán esperes az első nap előadói között Edinburgh, jul. 31. — A ke­resztyén egyházak nemzetközi konferenciája megnyílt Edin­burghban. A világ minden ré­széről összesereglett egyházi vezetők közt örömmel láttuk az Amer. Függ. Magyar Ref. egy­ház két vezetőjét: Dr. Vincze Károly főesperest és Béky Zol­tán esperest. Az üldözött ma­gyarság és közöttük a Magyar Protestánsok ügye méltó képvi­seletet kapott a világgyülésen a két kiváló egyházi férfiúban. A gyűlés megnyitásának első napján délelőtt 1 órakor Béky Zoltán esperes üdvözölte a kon­gresszust. Beszédében rámuta­tott azokra a történelmi és hit­vallási kapcsolatokra, amelyek a magyar ref. egyházat a világ protestánsságával összekötik. Ezután megrázó szavakkal hív­ta fel a kongresszus figyelmét a magyar protestánsok meg­próbáltatására. “A világ Jce­­resztyénsége — mondotta — fe­lelős az Isten előtt 3 millik ma­gyar protestáns hittestvér sor­sáért. Ennek a kongresszusnaká minden tekintélyét és erejét lat­ba vetve cselekednie kell — ad­dig, amig nem késő — a megpró­báltatások keresztje, alatt járó és a nehéz körülmények között bizonyságtevésre kényszeritett magyar hittestvérek érdekében.” A konferencia megnyitó elő­adását Dr. Vincze Károly főes­peres tartotta meg: “Az Evan­géliumi keresztyénség a jelen világhelyzetben” címen. Előadá­sában a konferencia figyelmét lekötő módon ismertette az e­­vangéliumi keresztyénség lé­nyegét, kritériumait. Rámuta­tott azokra az ellentétes erőkre, melyekkel a keresztyénségnek, mint lelkületnek, erkölcsnek, é­­let- és világnézetnek meg kell küzdenie és amelyekkel szemben a hitvalló bátorság erejére van Szükség. Előadásában szemléltető pél­dakép hivatkozott a magyar re­­formátusságnak, a hitvallásos és református keresztyénség e­­me egyik legrégibb ágának a ne-SPORT HÍREK A new brunswicki HAAC labdarugó csapata minden ked­den és csütörtökön este 7 órai kezdettel tréningezik a Bucc­­leugh Park-i pályán. A Finnországban megtartott nemzetközi olimpiászon Ameri­ka első lett ösázesen 614 pont­tal, Oroszország második 553^/2 ponttal, Magyarország 3-ik 308 ponttal. Az USA összesen 38 a­­ranyérmet kapott, a Szovjet 18- at, Magyarország 15-öt. A fényes magyar győzelem korántsem a mai magyarorszá­gi vörös rémuralomnak tudha­tó be, amint azt a kommunisták szeretnék itt elhitetni. Magyar­­ország az előbbi olimpiászokon is mindig gyönyörű eredmé­nyeivel szerepelt. vezett erők által teremtett mai küzdelmeire, sorsára és felada­taira. Ugyancsak rámutatott arra a fontos szerepre, amely a hazai magyar élet igazi feltárá­sa és" bemutatása terén a külföl­di szabad magyarság minden tagjára hárul. Dr. Vincze előadását — aki­nek személyiségét a világ pro­testantizmusának széles körei­ben jól ismerik — nagy hatással fogadta a gyűlés és annak szöve­gét külön sokszorosittatták is. A helybeli lapok kommentálták a beszédeket, a konferencia pe­dig a magyar életre is üdvös ha­tározatokat fogadott el. A kongresszus tárgysoroza­tán égés?-sereg theológiai, egy­házi és missziói probléma szere­pel a jelen világhelyzettel és -e seményekkel kapcsolatosan. Mi, skóciai magyarok — és hisszük, az egész világ magyar­sága, — hálával gondolunk arra a felbecsülhetetlen szolgálatra, amit ezen a világgyülésen, a vi­lág protestáns vezeőti előtt, az amerikai magyar református­­ság eme két kiváló képviselője a magyarság és a magyar protes­tánság érdekében tett! Miklós Bálint, skót ref. lelkész. (A Szerkesztő megjegyzése: A fentiekben szószerint közöl­tük a Keresztyén Egyházak Nemzetközi Tanácsának skóciai konferenciájáról, illetve a ma­gyar reformátusságot ott képvi­selő két kiváló egyházi vezér­férfiunk szerepléséről érkezett tudósítást. Örömmel és nem kis büszkeséggel mondjuk e két je­les férfiút a magunkénak, hi­szen innen, Perth Amboyból, il­letve Trentonból valók és igaz barátaink ők, lapjaink és min­den magyar értékünk őszinte megbecsülői . . . Odaát, ezen a világgyülésen is megbecsülést szereztek a magyar névnek, ami­kor a kezüket megkötöttek és el­némítottak helyett és érdekében szólották. Meleg üdvözlettel, sze­retettel várjuk haza őket misz­­sziós utjukról!) INNEN-ONNAN “MINDEN polgárnak, vagy hírlapnak joga van a köztisztvi­selők ténykedését bírálnia.” — Bernard Cooke biró hirdette ki azt a döntést öt louisianai újság­író bünperében, akiket egyes ál­lami tisztviselők becsületsérté­sért feljelentettek. “E jog nél­kül önkényuralom alatt élnénk, amelyben csak olyan* tárgyakat vitathatnánk meg, amit a ható­ságok megengedtek.” AZ ELMÚLT év folyamán 36,700,000 ember látogatta meg az amerikai műemlékeket és nemzeti parkokat. A nemzeti parkok több területet foglalnak el, mint Vermont, New Hamp­shire, Rhode Island, Connecti­cut és New Jersey államok együttvéve. Huszonnyolc nemze­ti park van az Egyesült Álla­mokban és 175 nemzeti műem­lék, mint történelmi nevezetes­ségű épületek, szobrok, csatate­rek, stb. A UNITED MINE Workers of America (Amerika Egyesült Bányamunkásai) közük, hogy tiz uj kórházat állítanak fel az egyesületi tagok részére Virgi­nia, West Virginia és Kentucky államokban. Az uj kórházakban több mint 1000 ágy lesz és pe­dig olyan községekben, ahol az­előtt még orvosok sem laktak. A kórházak felállítását azok a já­rulékok teszik lehetővé, amelye­ket a bányatulajdonosok fizet­nek az uniónak minden ton­na kibányászott szén után, a kol­lektív szerződés értelmében. MOST állítják fel a világ leg­nagyobb mezőgazdasági könyv­tárát Rómában, Olaszország­ban. A United Nations Food and Agricultural Organization léte­sítette ezt az intézményt, ame­lyet David Lubin Memorial Lib­­rary-nek neveznek, annak a len­gyel-amerikai bevándorlónak az emlékére, aki már e század ele­jén igyekezett a földmivelés tu­dományának ismereteit nemzet­közi csereforgalom tárgyává tenni. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP “MI ÚJSÁG A FALUBAN?”

Next

/
Thumbnails
Contents