Hiradó, 1952. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-24 / 30. szám

JhsL Only* dCungahiaiL YlojLUApafz&A, frtiisuL cuuL (puJbhäJvuL in* fpSLtdh. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Ombmf* VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM. ~ Ára 10 cent. PERTiTaMBOY, NEW JERSEY Megkezdődött a 15-ik olym­piad Helsinkiben, Finnország fővárosában Ezen és a jövő héten a vi­lág figyelme egy kis ország felé lesz irányítva, hol a múlt szombaton az 1896 óta újra divatba jött nagy sport ese­ményt, a 15-ik olympiáaot nyitotta meg a finn köztársa­ság elnöke, Juho K. Passaki­­vi, a Finnország fővárosában, Helsinkiben levő Olympic Stádiumban. A három óráig tartó megnyitó ünnepélyen 70,000 főnyi tömeg tapsolt lelkesen az ott felvonuló 5,870 athlétának, kik 70 nem­zetnek színeit képviselték. A tömeg lelkesedését a szakadó eső a legkevésbé sem befolyá­solta, azonban két alkalommal a lelkesedés mértékében nagy eltérést lehetett tapasztalni. Ugyanis mig az amerikai at­létákat valóságos tapsvihar­ral fogadták, az előttük alig pár perccel előbb bevonuló orosz sportembereket alig tapsolta valaki is. Bár a finneket általában igen figyelmes embereknek tartják, mégis az oroszoknak ezt néma fogadtatását nem le­het kizárólag a finn “házigaz­dák” rovására Írni, noha a finneknek igazán nincs okuk arra, hogy az oroszoknak tap­soljanak, mert a legutóbbi finn-orosz háborúnak borzal­mait nem olyan könnyű elfe­lejteni. De mivel a közönség között bizonyára több mint 10 ezer más országbeli néző is volt, nemcsak a finnek, de a világ többi szabad emberei is úgy érezhették, hogy bár a sportban nincs politika, mégis a néma csend volt a legtöbb, amit az oroszokkal szemben a sport ethikájának megsértése nélkül kifejezésre juttathat­tak. Különben az oroszok 40 év óta most először vesznek részt az Olympiádon, s azért igazán kíváncsian várja az egész világ, hogy a szabad nemzetek atlétáival verse­nyezve, milyen eredményt fognak elérni? A magyar atléták szereplését kíváncsian figyelik az ameri­kai magyarok A nemzetek sorában szám­belileg kis Magyarország az olympiai versenyeken mindig fényesen szerepelt, s bár most a vasfüggöny mögötti elszige­teltségében nem nyújthatott alkalmat arra, hogy összeha­­sonlitaások révén következte­téseket vonhassunk le a ma­gyar sport jelenlegi állására vonatkozólag, mégis bizalom­mal tekinthetünk a helsinkii szereplésük elé. Ha az oroszok és kommunista csatlósaik a magyarokat egyéni tulaj do­­naiktól és emberi szabadság jogaiktól erőszakkal meg is tudták fosztani, a magyar sport szelleméből az egyéni virtust kiölni nem lesznek ké­pesek. Ez a sport szellem fog nekik erőt nyújtani ahhoz, hogy elveszett jogaiknak visz­­sza szerzéséhez szükséges harcot sohase adják fel. A szabad világ atlétáinak képessége nem volt titok, de az oroszoké az volt A sport téren elért ered­mény azonban más irányban is maga után vonhat bizonyos következtetéseket. Az Egye­sült Államok atlétái az olym­­piádokon mindig a legtöbb pontot értek el és e vezető sze­repüket soha egyetlen nem­zetnek atlétái sem voltak ké­pesek komolyan fenyegetni. Oroszország bizonyára azért nem vett részt e nemzetközi sport versengésben, mert az ő atlétáik képessége nem kö­zelítette meg az amerikaiak teljesítményeit. Azonban szór galmasan készülhetett felvenni a versenyt a szabad világ atlétáival, akikkel szem­ben azzal az előnnyel is ren­delkezett, hogy mig az utób­biak eredményeit állandóan figyelemmel kisérhette, az orosz sport emberek tényleges teljesítményeivel a vasfüggö­nyön kívüli világ nem volt tisztában. Vagyis mi nem tud­tuk, hogy mire képesek az orosz atléták, viszont ők na­gyon jól voltak informálva a szabad világ atlétáinak telje­sítő képességéről. Most, hogy végre 40 évi tá­voliét után kiléptek a porond­ra, meglepetésekre el lehe­tünk készülve. Az első nap csoport pontozásában, ami a­­zonban nem hivatalos ered­ményt, hanem csak időleges tájékoztatást jelent, 23 pont­tal az oroszok vezettek. Az E- gyesiilt Államok 15 ponttal a második helyet foglalták el, mig a harmadik helyre a cse­hek jutottak 10 ponttal. A pontozást a következőképen számítják. Bármily atlétikai verseny végleges győztese 10 pontot kap, a második helye­zettje 5-öt, a harmadik 4-t, a negyedik 3-t, az ötödik 2-t és a hatodik helyezett 1 pontot kap. Az oroszok a női diszkosz vetésben az első három helyet foglalták el és ebben az egyet­len versenyben 19 pontot vol­tak képesek szerezni. Az orosz Nina Romashkova ebben a versenyben rekordot ’ döntött, de hasonlóképen megdöntötte az eddigi rekordot a magas ugrásban az amerikai Walt Davis, ki 6 láb 8.32 incset ug­rott. Az előbbi rekordot, 6 láb 7.93 incset, szintén ameri­kai atléta, Cornellius Johnson érte el 1936-ban a berlini o­­limpiádon. A 21 éves Davis 6 láb 8 incs magas fiatalember, kinek teljesítményét annál is többre kell becsülni, mert 205 fontot nyom és e súllyal olyan magasat ugrani nem lehet va­lami könnyű dolog. A magas­ugrásban a második helyezett szintén amerikai volt, Ken Wiesner, ki a Navy-ben fog­orvos. A cseh Emil Zapotek nyerte meg a 10,000 méteres futást szintén rekord idő a­­latt, mig a 400 méteres gát­verseny egyik előfutamában (Folyt, a 4-ík oldalon) A magyarság leg-, nagyobb nemzeti ünnepe New York, New Jersey, Con­necticut és Pennsylvania álla­mok magyarsága országos jelle­gű ünnepség keretében, egyházi és világi vezetőik rendezésében ez év augusztus 24-én, vasár­nap rendezi meg a magyar nem­zet legnagyobb ünnepét, ország­­alapitó Szent István királyunk napját. Ennek a napnak meg­ünneplését a magyar Ország­gyűlés iktatta törvénybe. Az el­némított magyar nép helyett mi amerikai magyarok kívánjuk megrendezni ünnepségünket, befogadó hazánk legnagyobb vá­rosában New Yorkban, hogy az ünnepség hangjai a rádió közve­títésen keresztül Magyaror­szágba is eljuthassanak rabság­ban sínylődő testvéreinkhez. Az amerikai magyarság politi­kai és felekezeti különbség nél­kül vesz részt az ünnepségen és fájdalmasan gondol a leigázott magyar népre, valamint a kato­likus, protestáns és zsidó feleke­zetek bebörtönzött egyházi és világi vezetőire, akik hősei az uj magyar szabadságharcnak. A New York-i ünnepség két részből áll. Az egyházi ünnep­séget a katolikusok vasárnap délután 4 órai kezdettel a St. »Patrick katedrálisban tartj ák, mig a protestánsok és zsidók egy később meghatározott saját templomukban. Délután 5 óra­kor kezdődik a világi ünnepség nagyszabású felvonulással a Carnegie-Hall-ba az ünnepség színhelyére. Gyülekezés minden magyar számára délután 5 óra­kor a new yorki Fifth Avenue és az 50. illetve 51. utca sarkán lesz, ahonnan rendezett menet­ben, zászlaik, tábláik alatt vo­nulnak fel magyar testvéreink az ünnepség színhelyére. A Car­negie Hall-ban művészi műsort hallgathatnak meg az ünnepség résztvevői kiváló amerikai és magyar szónokok közreműködé­sével. Az ünnepség részletes programját az amerikai ma­gyarsággal sajtó és rádió utján idejében közli a rendezőbizott­­ság. Minden magyar érezze köte­lességének az ünnepségen való részvételt. Megjelenésünkkel ál­dozzunk országalapitónk emlé­kének és tiltakozzunk a zsarnok ság, egyházüldözések és depor­­tációk ellen, mely ma magyar testvéreinknek saját hazájuk­ban osztályrészül jut. A TÖRTÉNELEM legsúlyo­sabb adói és a megélhetés meg­drágulása ellenére, az amerikai nép eddig még nem tapasztalt mértékben áldoz emberbaráti célokra. Az 1951. adományok összege 4,200 milliárd dollárra rug, ami a tiz év előtti adomá­nyok 180%-ának felel meg. A Presbiteri Szövet­ség gyűlése Az Amerikai Magyar Refor­mátus Presbiteri Szövetség ez­­idén is a Bethlen Otthonban, Li­­gonier, (Pa.) tartja országos gyűlését. A Szövetség tisztikara, élén Szentmiklóssy Pál elnökkel, ér­tekezletet tartott, melyen részt­­vettek: Nt. Daróczy Mátyás társelnök: Tusai B. Mihály, al­­elnök; Csik Sándor pénztárnok, Dr. Tóth Sándor, a Reformátu­sok Lapja szerkesztője, Nt. Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgatója és Nt. Haran­gi László. Az értekezleten élénk vita váltódott ki afölött, hogy milyen módon tudnánk elérni azt, hogy a Szövetségnek minden magyar reformátusokból alakult gyüle­kezetnek a presbytériuma tagja legyen és küldjön el legalább egy képviselőt a gyűlésre? — Ezúttal e célt úgy próbálják megvalósítani, hogy olyan elő­adások megtartását tűzték ki erre az országos összejövetelre, melyek nemcsak eleven érdeklő­dés kiváltására méltók, de az e­­gész amerikai magyar reformá­tus hitélet elmélyítésére, erősö­désére irányt mutatók legyenek. Ruszkai Lajos, homesteadi presbiter: “Az lír építette vá­ros” címen tart Qtpadást. Nt. Szőke István, a duquesnei független egyház pásztora “Jő Jézusod s vele a jobb jövő” cí­men tart előadást. Az értekezlet elhatározta, hogy a meghívót az országos gyűlésre megküldi minden gyü­­lezet lelkipásztorának és gond­nokának abban a reményben, hogy a presbiteri gyűléseken gondoskodni fognak képviselő kiküldéséről az országos gyűlés­re. KIRÁLY IMRE Innen-Onnan AZ INTERNATIONAL La­dies Garment Union (a női ru­hakészítők nemzetközi szerveze­te) , amely nevezetes arról, hogy a közügyek vezetéséből kiveszi a részét, elhatározta, hogy New York város délkeleti részén fek­vő tömeglakások helyére szövet­kezeti házakat épit, $7,500,000 alaptőkével. A felépítendő 1600 lakást nemcsak a szabómunká­sok, hanem bárki más is igény­beveheti. AZ IDEI elnökválasztás az a­­merikai történelem egyik leg­fontosabb választása lesz. De nem vehetünk részt benne, ha e­­lőbb nem regisztráltunk.” Bi­zonyosodjunk meg rpla, jogunk lesz-e november 4.-én szavazni. Tudjuk meg, mikor, hol és ho­gyan kell regisztrálnunk. Tele­fonáljunk a választások lebo-Nt. Béky Zoltán Eu­rópába és a Szent Földre utazott NT. BÉKY ZOLTÁN esperes Nt. Béky Zoltán esperes a Ke­resztyén Egyházak Nemzetközi Világtanácsának a meghívására e héten Európába s Szent Földre utazott. A nevezett világ tanács évi kongresszusát Skóciában Edinburghban és Lebanonban Beyrutban fogja tartani. Leba­­nonból külön tatnulmány útra a Szent Földre utaznak a delegá­tusok, ahol azokat a helyeket fogják megtekinteni, ahol a Megváltó élt. Nt. Béky Zoltán a múlt évben részt vett a Keresz­tyén Egyházak Nemzetközi Vi­lág tanácsának délamerikai kongressusán, ahol a magyar és protestáns üldözéseknek elő­adója volt s a világ minden ré­széről összesereglett delegátu­sok előtt felbecsülhetetlen szol­gálatokat tett az üldözött ma­gyarság érdekében. Reméljük a mostani kongresszusokon is ha­sonló szolgálatokat fog tenni nemcsak egyházi vonalon, ha­nem az egész üldözött és leigá­zott magyarságnak az érdeké­ben. A kiváló lelkésznek nehéz és fáradságos útjához sok si­kert kívánunk. Az érett férfi NEW ROCHELLE, N. Y. — Tommy Manville, a hires millio­mos, aki gyakori házasságairól ismert, kijelentette legújabb házassága után, hogy végre “é­­rettnek tekinti magát” és ez a házassága lesz az utolsó. Az 54 éves milliomos felesége Anita Roddy-Eden, egy 29 éves tán­cosnő — egyébként számszerint a 9-ik. (Lapzártakor jelentik, hogy a milliomos már ott hagyta uj feleségét, vagy megfordítva.) nyolitására hivatott irodába a City Hall-ba, vagy a County Courthouse-ba. A kapott felvi­lágosítást továbbítsuk baráta­inkhoz. ők köszönettel fogják venni az értesítést és még egy­szer hálásak lesznek november 4-én. ÉBREDJ NYUGAT! Testvér! Hallod? Hallod mi zug? Ott Keleten, a Lajtán meg a Tiszán túl. Mind élesebb, mind vészesebb e'hang — Hallod Te is? A félrevert magyar lélekharang! Csonkatorony árva lélekharangja zug: “Hazánk felett a sátán lett az ur. Gyilkos vad horda irtja hulló nemzetünk Szabad Nyugat! Ha nem segitsz — egy szálig elveszünk!” Szabad Nyugat, UNO Tagok! Felétek zug a vészharang — nem hallatok? A jog s Szabadság eltiporva már, Ébredj Nyugat! Most tőletek függ Élet vagy Halál! Vagy meddig irthat még a vörös szörnyeteg? Hát szent a yaltai “adok-veszek” ? Szent csak az Isten, ki egyszer még Ítélni fog . Előre Nyugat! Vesszen hát Yalta s győzzön az Emberi Jog! Nyugaton, 1952. május. JÁSZ-KUN ÁRPÁD ___________________THURSDAY 1952. JULIUS 24. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Sikerült-e az “átnevelés?” Köztudott dolog, hogy a ma­gyar kommunisták szívós kísér­leteket tesznek a lakosság “át­­nevelésére.” A kommunista ta­nokat nemcsak az. iskolákba ve­zették be, hanem a felnőttek ré­szére is kötelezővé tették propa­ganda előadások látogatását. A könyvkiadás kizárólag a propa­gandát szolgálja. A régi köny­vek millióit papirzuzdábá küld­ték. A párt minden tagja kény­telen előfizetni a hivatalos lap­ra, a Szabad Nép-re. Milyen mértékben sikerült a kommunistáknak a nép lelkial­katának átalakítása? Nemrég egy Bécsbe menekült magyar munkás erről a következőket mondta: — Az emberek, akik kényte­lenek látogatni a propaganda e­­lőadásokat, csak testben vannak jelen, lélekben nem. Egyáltalán nem értik a szónokok szavait, de még ha értenék is, nem tud­nak figyelni, mert túlsók sze­mélyi bajuk-gondjuk van. Az egyetlen benyomás, amit ezek­ből az előadásokból a közönség szerez, az, hogy a kommunisták ellenük fordítják saját gyerme­keiket. Az előadók rendszerint ma­guk sem értik, amit beszélnek, csak betanult szövegeket szaj­kóinak. Ha a hallgatóságból va­laki kérdést intéz hozzájuk, za­varba jönnek, majd ingerültek lesznek és a kérdezőt azzal vá­dolják, hogy reakciós. Az embe­rek inkább nem kérdeznek és tettetik magukat, hogy értik, a­­mit a szónok mond. Valójában minden ezredik sem tudna értel­mes választ adni arra, hogy mi­ért tagja a kommunista párt­nak. Ál-papok nevelése Néhány hónap előtt a magyar kommunisták Szegeden és Kecs­keméten vallásképző intézeteket létesítettek ál-papok részére. E- zeken a helyeken társ-utazó pa­pok, akik a “katolikus lelkészek békemozgalmához” tartoznak, e­­lőadásokat tartanak mintegy 100 fiatal kommunista részére, akiknek liturgiát és a külső egy­házi ceremóniákat tanítanak. A cél természetesen az, hogy eze­ket a fiatal ál-papokat paróki­ákba ültessék be, esetleg “val­lásoktatásra” képezzék ki. Ve­lük akarják pótolni azt a több­száz lelkészt, akik most börtön­ben vannak, vagy deportálták őket. A kommunisták egyelőre nem találnak püspököt, aki hajlandó felszentelni ezeket az álpapokat. A kérdés az, hogy sikerül-e ne­kik az álpapokat ráerőszakolni az egyházra felszentelés nélkül. A vallás és közoktatásügyi mi­nisztérium kommunistái azon­ban láthatóan el vannak szánva rá. Sárospatak alkonya A magyar protestantizmus e­­gyik fellegvára, a sárospataki kollégium a kommunisták leg­újabb áldozata. A világhíres, 400 éves intézetet lezárták. Az ugyancsak hires debreceni kál­vinista theologiai fakultást arra kényszeritették, hogy a buda­pesti fakultásba olvadjon bele. Nem kétséges, hogy ezt az intéz­kedést a kommunisták azért tartották szükségesnek, mert a két nagy intézménynek erős kapcsolatai voltak a protestáns külföldi intézményekkel, első­sorban az angolul beszélő orszá­gokban. Úgy a sárospataki kollégium, mint a debreceni egyetem fa­kultása egyike volt a világ nagy protestáns kulturális centruma­inak. Rendkívül értékes könyv­táraik és kézirat-gyűjteményeik voltak, tanáraik szava pedig messze hallatszott a müveit vi­lágban. Érdemes megemlíteni, hogy az elterjedt hírek szerint gazda­sági okai is lehettek az intéze­tek lezárásának. A kommunis­ták valószínűleg megkísérlik, hogy dollárért — amelyre nagy szükségük van — forgalomba hozzák az ott levő felbecsülhe­tetlen értékű kéziratokat. Sáros­patakon dolgozott a 17. század­ban Comenius Amos, a nagy cseh teológus és sok kézirat ma­radt vissza tőle. A legrégibb len­gyel vallási kéziratok egyike is Sárospatakon található. Anyagi okok és a szabad világgal való szellemi kapcsolattól való féle­lem volt hát az oka az intézetek lezárásának. RÁKÓCZI NAP Julius 27-én Az idei New Jersey-i Rákóczi Napot a Rákóczi Segélyző Egye­sület 18 osztálya rendezi. A nagy munkában a következő osztályok vesznek részt: 12-ik osztály Newark, 16-ik oszt., Perth Amboy, 18 és 20-ik oszt. Trenton, 19 és 156-ik oszt. New Brunswick, 24-ik oszt. Eliza­beth, 25-ik oszt. Woodbridge, 26-ik oszt. Bernardsville, 29-ik oszt. Jersey City, 32-ik oszt. Fle­­mington, 34-ik oszt. South Ri­ver, 41-ik oszt. Carteret, 51-ik oszt. Passaic, 76-ik oszt Phila­delphia, Pa., 100-ik oszt. Cliff­­side, 107-ik oszt. Baptistown, és 128-ik oszt. Kearny, N. J. Rövid, érdekes program lesz. A központ és az állami képvise­lők is jelen lesznek. Különböző sportversenyek, a legfinomabb enni és innivalók, a Kára-Né­­meth zenekar nagyszerű szóra­koztató és táncmuzsikája teszik majd a napot élvezetessé. A ma­gyarság nagy találkozója lesz ez az idei Rákóczi Nap is, mint volt a múltakban. Belépő dij adóval együtt 75 cent. Külön door­­prize. $500 értékű Defense Bond is ki lesz sorsolva. Délre már készen lesz a finom töltöttkáposzta és más hazai módra készült ételek, miket már annyiszor megdicsértek. Ingyen autóbusz-járat, mint a múlt évben volt. New Bruns­­wickról a Szt. László Hall-tól d. u. 1 órától, úgyszintén Carteret­­ről, Woodbridgeről és South Ri­­verről is. Minden jó Rákóczi-tagot és igaz magyar barátot szeretettel hiv és vár a Bizottság. Vezető szerepet ezidén a Perth amboy-i 16-ik osztály (Vál­lalta magára. A rendezőség min­dent elkövet, hogy julius 27-én mindenki egy igazán felejthe­tetlen napot tölthessena szépen átalakított Linwood Grove-ban, ahol még esős idő esetén is 2-3 ezer főnyi közönség fér el fedett helyiségben. SZEREZZEN egy uj elő­fizetőt lapunknak, küldje be a pénzt érte, de úgy, hogy 1 dollárt tartson meg belőle magának, vagy vonja le sa­ját előfizetéséből ! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD

Next

/
Thumbnails
Contents