Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1952-05-08 / 19. szám
PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only düuiqaÄiatL VbuvApapBA. fcditßjcL and. (pjuJbli&hjuL in. (pBAlh. Cbnbujf. VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Május elsején Japánban véres zavargások voltak, amikre a rendőrség jól felkészülve várt Tavasz az ujraébredésnek az időszaka, mely nemcsak a természetre, de az emberek kedélyállapotára is kihatással van. Uj reményekkel, tervekkel és vágyakkal tölti el az ember szivét a tavasz. Nem csoda tehát, hogy az embernek az ember elleni állandó harcában a tavasznak is szerep j ütött. Azokban az országokban, hol a munkásságnak jogaik kiküzdésére hathatós eszközök nem állanak rendelkezésükre, az egyik legszebb tavaszi napot, május elsejét uccai felvonulásokra és nem egyszer véres tüntetésekre szokták felhasználni. Az E- gyesült Államokban a május elseje már rég elveszítette jelentőségét. Itt nincs szükségük a munkásoknak arra, hogy jogaik megvédése céljából uccai tüntetéseket rendezzenek. A nagyszerűen megszervezett munkás uniók törvényileg elismert intézmények, miknek a munkaadók csoportjával egyenlő jogaik vannak. Azonban az idei május elseje nem mindenütt folyt le olyan simán. Japánban április végén iktatták törvénybe a békekötést és ennek következtében a katonai megszállás alól felszabadult országban az addig elnyomott különféle indulatok is felszabadultak Tokyóban május elsején véres uccai tüntetések voltak, melynek szerencsére halálos áldozata csak alig 1-2 volt, de a sebesültek száma úgy a tüntetők, mint a rendőrség részéről több százra rúgott. A tüntetést akommunisták szervezték meg és éle természetszerűleg az amerikaiak ellen irányult. A legérdekesebb a do^ logban, hogy a japán rendőrség nagyon jól tudta, hogy tüntetés készül, mit alkalma lett volna még csirájában elfojtani, de mindaddig nem lépett közbe, mig az valóságos gigantikus jelleget nem öltött. Hírek szerint a rendőrség ez által két célt akart elérni. Először is meg akarta a rendőrség mutatni az amerikaiaknak, hogy ezentúl Japánban az ő személyes biztonságuk érdekében a japán rendőrségre nagy szükség van. A második céljuk pedig az volt, hogy a zavargó elemekre akkor akartak mérni csapást, mikor azok teljes számban felvonultak, hogy igy a további zavargásoktól lehetőleg mindannyiuknak elvegyék a kedvét. Ez a második'cél igen jellemző a japán mentalitásra. Az első világháború vége felé a Kelet-Szibériában állomásozó katonai hatóságok a hadifogságba került volt magyar katonákat is próbálták agent provokatőröknek felhasználni az állandó forrongásban levő, de japán katonai vasmarokkal leszorított koreaiak ellen. Az e célra kiválasztott hadifoglyoknak egyes kijelölt koreaiak bizalmába kellett volna beférkőzni és őket a japán katonai személyek elleni merényletre ösztönözni. Az ilyen megrendelt merényletről a japánok előre tudtak volna és a merénylőket természetesen még idejében ártalmatlanná tették volna. Ezzel elejét akarták venni annak, hogy az elnyomó japánok ellen elkeseredett koreai hazafiak tényleg komoly merényleteket kövessenek el. Majdnem szükségtelen m e g j e g yeznünk, hogy tudomásunk szerint egyetlen hadifogoly sem volt hajlandó a japánok e csúf tervében közreműködni, bár erre vonatkozólag többen kaptak ajánlatot a koreai határhoz közel lévő hadifogoly táborok lakói közül. Nem jönnek kedvező hírek a koreai fegyverszüneti tárgyalásokról Jellemző a sors furcsa iróniájára, hogy miután a koreaiaknak sikerült az amerikaiak segítségével a japán elnyomás alól felszabadulniuk, alig néhány évvel később az amerikaiaknak a meglehetős nagy százalékban kommunistává lett koreaiakkal gyűlt meg a bajuk. Különben a május elsejei tokyoi tüntetések előidézésében a kommunistáknak kétségtelenül nagy részük volt, mert elvitázhatatlan bizonyítékok vannak arra, hogy Ázsiában az Amerika-ellenes p r opagan dát Kremlinből irányítják. Abban sem kételkedhet senki, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások eredménytelenségét szintén az orosz kommunista vezétők rovására lehet írni. A fegyverszüneti tárgyalásokról különben a múlt héten nagyon kevés hir szivárgott ki és ezek közül egy sem nyújtott alapot kedvező események bekövetkezésére. Bonyodalmak áz acél munmások sztrájkjával kapcsolatban Az acél munkások sztrájkját még mindig nem sikerült e sorok Írásakor békésen elintézni. A sztrájkkal kapcsolatban annyi sok bonyodalom merült fel, hogy a sztrájk eredeti oka — a munkabérek emelése körüli differenciák kiegyenlítése, — valósággal mellék körülménnyé zsugorodott össze, noha technikailag mindezideig ezen a kérdésen hiúsult meg a sztrájk békés megoldása. A fővita ma a körül forog, hogy az alkotmány alapján joga volt-e az Egyesült Államok elnökének olyan önkényes eljárásokra, amiket Truman az acél munkások sztrájkja alkalmából, bár jóhiszemiileg és az ország biztonságának szem előtt tartá(Folytatás az 5-ik oldalon) Perth Amboy kínos szenzációja Nem mindennapi szenzációja volt e hét elején Perth Amboynak: rádión, televízión jött a hir s órák alatt bejárta az egész világot, a legnagyobb lapok első oldalas cikkben hozták, hogy William C. Horley, a First Bank & Trust Co. egyik alelnöke, a város egyik köztiszteletben álló polgára közel félmillió dollár elsikkasztásának vádjával került Séllyei F. Lajos városi rendőrbiró elé. Alex Eber megyei ügyész az első öt órás kihallgatás után egy szerencsétlen, csúnya ügyről adott nagy vázlatokban képet és ebben a képben a mosolygós arcú William C. Horley egy szánalomra méltó, megbicsaklott életű ember torzfigurájával mutatkozott meg a nagy nyilvánosság előtt. Röviden a kinos szenzáció ennyi: William Horley, a First Bank & Trust Co. alelnöke a bank pénzletétéiből mintegy 450,000 dollárt rossz kölcsönügyletekbe, tőzsde spekulációkba és más kétes befektetésekbe helyezett anélkül, hogy arról a bank bármelyik tisztviselőjének tudomása lett volna. Még rövidebben: a pénzt furfangos módon “elkezelte.” Felmerült gyanú alapján egy gyors rovancsolás során a hiányt észrevették, Horley nyomban beismerte vétkét s hétfőn délután őrizetbe vették. Séllyei bíró 25,000 dollárban szabta meg a bail-bondot, amelynek ellenében Horleyt az esküdtszéki tárgyalásig szabadlábra helyezték, de az ügyészségi kihallgatások azóta állandóan nak. A First Bank & Trust Co. igazgatósága Horley letartóztatásakor azonnal nyilatkozatot adott ki, amelyben mindenek előtt leszögezte, hogy sem a bank, sem annak egyetlen betétese, részvényese, vagy ügyfele nem károsodik, mert többszörös biztosítás fedezi a kárt. Horley, mint felelős tisztviselő, félmillió dolláros bond alatt volt. Már ez egymagában is fedezi a veszteséget. Azonkívül, mint köztudomású, minden egyes bankbetét 10,000 dollárig van biztosítva a szövetségi banktörvény értelmében. A bank iránti bizalmatlanságra vagy aggodalomra tehát senkinek oka nem lehet. Részletesebben a sikkasztás felfedezésének története, ahogy azt azóta a napilapok is megírták, ez: Dudor János honfitársunk, a bank helyettes alelnöke már egy idő óta észrevette és boszszankodott azon, hogy bizonyos naplótételek és microfilmre felvett adatok elkallódtak, vagy nincsenek egészen rendben. A múlt hét csütörtökén reggel Dudor ismét rendellenességet tapasztalt a naplóivek között és észrevette azt is, hogy Horley egyes napló-ivek szelvényeit szakítja le. Ez már gyanús volt. Nyomban közölte észrevételét Leon J. Kenna helyettes számvizsgálóval és ettől kezdve ketten figyelték Horley különös, a bankszakmában szokatlan tevékenységét. Dudor egy ilyen leszakított szelvényű naplóivet bevitt a microfilm osztályba és alapos vizsgálat alá vette. Mikor visszatért és Kennával halk beszélgetésbe kezdett, Horley a közelből figyelte őket és egyszerre szemnielláthatólag nagyon izgatott lett. Ez adta meg a végső okot az alapos gyanúra, amelynek folytán aztán az alelnök egész csúnya manipulációja egy-kettőre kiderjilt. Dudor egy napló-ivet magához vett és a havi értesítő osztályban összehasonlította a kész adatokkal. Rájött, hogy furcsa rendellenességek mutatkoznak annál a tételnél. Kenna segitsévével számításokat és jegyzeteket csináltak több tételről és amikor meggyőződtek arról, hogy komoly csalásról van szó, értesítették David T. Wilentz igazgatót és bankügyészt. Horley őrizetbe vétele és biró elé állítása azután már hamar ment . . . A vallatás során Horley elmondta, hogy kb. 1949-ben kezdődtek a bajok, amikor kölcsönöket adott ki olyanoknak, akik számára az igazgatóság nem engedélyezett kölcsönt. Később, amikor a kölcsönt nem fizették vissza, más tételekből vett el pénzt és azzal egyenlítette ki ő ezeket az összegeket, hogy hibáját eltakarja. Aztán tőzsdespekulációkba fogott, hogy a hiányzó Az európai hontalan magyarok érdekében WILLIAM C. HORLEY pénzt részvény-nyereséggel pótolja, de veszített s az a pénz is elúszott. Egy metucheni cégnek több mint 100,000 dollár kölcsönt folyósított az igazgatóság tudta nélkül. Itt már arra spekulált, hogy később részes és társ lesz abban az üzletben. így indult el, saját bevallása szerint, Horley bankalelnök tragédiája, amely hétfőn a koraesti órákban Séllyei F. Lajos városi biró előtt rob(Folyt, az 5-ik oldalon) Ridgeway lesz Ike utóda Truman elnök Matthew B. Ridgway tábornokot, a koreai UN haderő fővezérét nevezte meg Eisenhower tábornok utódjául. A NATO egyesitett európai seregeinek lesz a legfőbb parancsnoka Ridgway, aki jelenleg 57 éves és részt vett az európai háborúban. Ridgway helyére, Tokióba Mark Clark tábornok megy, bár szó volt róla, hogy Van Fleet tábornok foglalja el a helyét. Van Fleet jelenleg az UN gyalogság parancsnoka Koreában. Eisenhower bucsulátogatást tett a Németországban állomásozó amerikai csapatok között. Junius első napjaiban várják haza Amerikába a republikánusok esetleges elnökjelöltjét. Vettük s ezennel továbbítjuk az alábbi sorokat: “Kedves Szerkesztő Ur: Európa különböző országaiban kb. 50 ezer magyar vár otthonra. Már hat éve vándoruton vannak. Congressman Celler törvényjavaslatot terjesztett be H. R. 7376 szám alatt s reményünk van, hogyha a törvényt megszavazzák, újabb 17000 magyar jöhet be Amerikába. Tőlünk függ, hogy ez a törvényjavaslat még ezen az ülésen törvény lesz-e, vagy sem. Kérjük tehát az amerikai magyarokat, akár polgárok, akár nem, hogy szenátoraiknak, képviselőiknek azonnal Írjanak és kérjék az H. H. 7376 számú törvényjavaslat megszavazását. Amerika minden magyar katolikus, gör. katolikus és protestáns templomában ugyanezt sürgeti minden lelkész. Kérem nagybecsű u j ságj ában szintén adjon hangot ennek a fontos kérdésnek. GÁSPÁR JÁNOS a papi egylet ügyvezető titkára” Imakönyvem IRTA: REVICZKY GYULA (1855-1889) A1 ■anykötésü imakönyvet Hagyott rám örökül anyám. Kis Jézus ingben, glóriában Van a könyv első oldalán. Sok év előtt egyik sarokba Beírta, jó anyám nevét; Lehajtom a betűkre főmet, Hogy fölidézzem szellemét. Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszer, Feher ruhában láttam őt. Tavasz volt ép’, a kedves akác Virágzott a ház előtt. A lemenő nap fénysugára Reszketett ajkán, zárt szemén. Apám ott állt a ravatalnál És velem együtt sirt szegény . . . Hogy elmosódtak a betűk! Mily Sárgák s kopottak a lapok! Rég volt, midőn ez imakönyvből Még az anyám imádkozott. Kék selyemszállal összekötve Van itt hajamból egy kevés; Aranyos fürtjeimhez akkor Nem illett még a szenvedés. írott imádság töredéke Mellett van az anyám haja, Emitt egy szentnek vézna képe S egy régi, halvány Mária. Elnézem... Éppen igy viselt meg A sors azóta engemet. Sokszor szeretnék sírni, hogyha Nem szegyélném a könnyeket. Az Ur imádságát ütöm fel — Kísérőm a nehéz utón — S' vigasztalást vegyit a kínhoz A te imád — óh Jézusom! Imádság kell a szenvedőnek, Akit a sors árván hagyott; Úristen, én nem zúgolódom: Legyen a te akaratod•! Föl nem panaszlom a világnak, Csak szellemednek, jó anyám, Milyen kopár volt ifjúságom S hogy mennyi bánat szállt reám. Tűrtem, reméltem, megalázva Idegenek közt éltem én, . De azt a régi imdkönyvet S emléked szentül őrizém . . . ANYÁK NAPJA.,. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Az emberiség történetében a világ minden dicsősége elhalaványodott, sőt, sok-sok úgynevezett régi dicsőség is inkább árnyékká, az emberiség szégyenévé változott át . . . De volt valami, ami töretlenül megmaradt, ami változatlanul szép, nemes és sugárzó volt: az anyai szeretet! Az anyai szeretethez nem kellett kultúra; nem kellett jólét, nem kellett palota: megvolt kezdettől fogva és meglesz mindörökké! Az anyai szeretet végig kisérte az embert a történelem előtti időktől napjainkig. Ott volt az őskori barlangokban; ott volt a nyomorúságokban, a szenvedésekben, az ember véres, megrázó küzdelmeiben; hidegben, melegben, éhségben, szomjúságban; a mocsarakban, a kunyhókban és a palotákban! Az anyai szeretet számára nem kellett katedrákat felállítani; nem kellett hirdetni, tanítani. Mert az anyai szeretetet maga Isten oltotta az édesanya szivébe. Az anyai szeretet isteni szikra, melyet nem lehet elhomályosítani, nem lehet berozsdásitani, vagy kiirtani. Az anyai szeretet Istentől való szikráját semmi sem igazolja jobban, minthogy nem a kényelemből, nem a jólétből, még csak nem is a kultúrából vagy a civilizációból fakad. Hiszen a szegények kunyhójában, a koldus asszonyok rongyaiban, a nomádok és vándorcigányok kordéiban igen gyakran még nagyobb lánggal lobog az anyai szeretet, mint a gazdagok palotáiban és bíboros bölcsőkben ! A gyermek tulajdonképen az anyai szeretet napsugarában érlelődik emberré. Amikor a gyermek azt mondja: édesanyám, akkor tulajdonképen imádkozik, vagy zsoltárt mond, melyet az Égben költöttek számára! Mindamellett az anya szeretetével még a gyermeki szeretet sem versenyezhet. Hiszen a gyermek természetesnek veszi mindazt, amit anyjától kap. A legnagyobb áldozatot is szinte úgy fogadja, mint a neki kijáró természetes anyai adót. Az anya sohasem fárad el a gyerekéért való küzdelmekben, szenvedésekben, nélkülözésekben. Az anyai adózás* és-önfeláldozás ' * határa szinte végtelen. A gyermek ilyen nagy, ilyen magától adódó, magától születő és önmagából táplálkozó szeretetne mégsem képes. Ha az elöregedett, vagy beteg édesanyát a gyermek tartja el: sohasem képes olyan mély értelmű magától való és magától értetődő szeretetre, mint az édesanya! Egy csepp túlzás sincsen tehát abban, amikor a költők dalban vagy prózában, az anyai szeretetet magasztalják. Az anyának szinte jól esik, ha szenvedhet, küzdhet gyermekéért. A gyermeknek viszont nem egyszer teher az elöregedett, elerőtlenedett édesanya, aki az ő izmaiba lehelte saját ifjúságát, az ő fejlődő életének áldozta fel saját életének virágos szép tavaszát! Az anyai szív legszebb költeménye: a gyermek. De a gyermek költeménye az élet, az öröm, az élvezet. Óh gyermek: akár valóban gyermek vagy még; akár már ifjú, vagy családapa, vagy anya: próbáld megérteni, próbáld felfogni, mit jelent számodra az édesanya! ? És ha felfogtad és megértetted: azonképen becsüld, szeresd, ápold és karold fel létednek földi adóját: az édesanyát! AMERIKAI LEFEGYVERZÉSI TERV A UN ELŐTT Az Amerikai fődelegátus az Egyesült Nemzetek lefegyverzési bizottsága elé terjesztette hatpontos programját. — Ha az érdekelt nemzetek együttműködnek velünk, egykét év alatt végrehajtható az általános lefegyverzés — mondotta az amerikai .fődelegátus. — Sajnos az oroszok ellenkezése miatt aligha kerülhet sor a nagyszabású program megvalósítására. Az első felvétel: vessünk véget a titkolózásnak, titÁrviz-szabályozást sürget az elnök Truman elnök megrótta a képviselőház szűkkeblű honatyáit, amiért csökkentették az árvíz szabályozásra és az árvízkárosultak segélyezésére szánt költségvetést. “Ha nem szabályozzák a folyókat, a Közép Nyugat népe jövőre ismét szenvedni fog az árvizektől” — mondotta az elnök. “A szörnyű kár és veszteség, amit népünk az árterületeken szenvedett, bizonyítja, hogy a szabályozással nem késlekedhetünk tovább.” kos készülődéseknek és nyíltan tárjuk a világ elé helyzetünket. A fegyverkezés csökkentésének célja a jelenlegi világfeszültség enyhítése és hogy minden háborút elkerüljünk. Ha a nemzetközi ellenőrzésnek nem lesz akadálya, egyetlen nemzet sem tarthat titkos seregeket és fegyvereket. Annyi katonát tarthatnak csak a kormányok, amennyi bélső rendjük fenntartásához szükséges. A haderők létszámát fokozatosan csökkentenék. Külön fejezet foglalkozik az atomtermelés ellenőrzésével. — Az oroszok a mutban hallani se akartak arról, hogy fegyvergyáraikat és kaszárnyáikat megnyissák a nemzetközi bizottság előtt. RÉSEN KELL ÁLLNUNK Truman elnök kijelentette, hogy Amerikának résen kell állania, ezért növeli hadseregét olyan fokra, mint a második világháború idején volt. Nem mintha mi készülnénk háborút indítani, de mert azt akarjuk megakadályozni, hogy a szovjet rohanja meg a védtelen kis népeket. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP THURSDAY 1952. MÁJUS 8.
