Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-04-24 / 17. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJvl Önh^ díunqjaAÍafL WswApapoA, fcdiisuL atuL (pubiiAhjxL in, (psAJth, Cünboif, VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM. Ára 10 cent PERTH AMBOY. NEW JERSEY THURSDAY 1952. ÁPRILIS 24. Tanulságos történet az iráni olajjal kapcsolatban Iran miniszterelnöke, Dr. Mossadegh, ki nemrégiben Amerikában is járt, keserűen tapasztalhatta annak a régi mondásnak az igazságát, hogy a hurt csak addig szabad feszíteni, mig el nem szakad. Aki azt túlfeszíti, akkor an­nak viselni kell a következmé­nyeket. Iran egy szegény kis hátramaradt ázsiai ország, melynek régi neve Perzsia volt. A perzsák több mint 2 ezer évvel ezelőtt az akkori világban igen fontos szerepet játszottak és Xerxes király u­­ralkodása alatt világhatalom­ra jutottak. De mint az ösz­­szes ókori hatalmak, úgy a perzsák is letűntek a világ színpadáról, de mig azok kö­zül legtöbben teljesen meg is szűntek, Perzsia, vagy most már újabb néven — Irán, ké­pes volt mégis megtartani nemzeti önállóságát. Azonban a perzsák a nem­zeti önállóságuk dacára sem voltak képesek lépést tartani a modern világ haládásával, mig reá nem eszméltek arra a kellemes tényre, hogy a világ egyik leggazdagabb olaj tar­taléka a természet kegye foly­tán a kietlen iráni homok si­vatagok alatt van elraktároz­va. Ennek a ténynek felfede­zését és a szinte kiszámítha­tatlan. értéket képviselő olaj mezők feltárását nagyrészt az angol tőkének köszönhetik az irániak. Egy ideig köszönték is, mert az iráni kormány, mint az Angol-Irán Olajtár­saság fele részvényeinek tu­lajdonosa, mihez természete­sen az által jutottak, hogy megengedték az angoloknak a száz millió dollárokba kerülő olajtelepek és több száz mér­földre vezető olaj csővezeté­kek kiépítését, óriási bevételi forráshoz jutott. Azonban az iráni politikusok nem voltak meg elégedve a haszonnál és azt hitték, hogyha az iráni kormány kisajátítja nemzeti vagyon gyanánt az Angol- Irán olajtársaságot, akkor a hasznot nem kell majd meg­osztani az angolokkal. Hiába kérték az angolok az irániakat, hogy ne sajátítsák ki az angol tőke által létesített értékeket, mert azok az iráni­ak kezében nagyrészt úgyis elveszítik az értéküket, hiába figyelmeztette az amerikai kormány is az irániakat a nemzetközi jogszokás meg­sértésével hozott határozatuk súlyos következményeire, Dr. Mossadegh azt hitte, hogy a hurt továbbra is lehet feszíte­ni és a szokása szerinti sűrű könny on tások közepette je­lentette be az iráni parla­mentnek, hogy az olajtelepek kisajátítása nemzeti érdek és azért azon változtatni nem lehet. Dr. Mossadegh azonban megfeledkezett két igen fon­tos tényezőről; az egyik az, hogy az olajnak csak akkor van értéke, ha azt a föld mé­lyéből ki tudják termelni, a másik pedig, hogy van-e az o­­lajra vevő? Most utólag kide­rült először is az, hogy nincs elegendő iráni szakember, kik a kisajátított olajtelepeket vezetni tudnák, s igy az igen gazdag források dacára is.az irániak csak egy nagyon cse­kély mennyiségű olajat képe­sek felhozni a föld felszínére. Azután az is kiderült, hogy a világ politikai szövetségesein kiviil van még egy világ gaz­dasági szövetség is, mely bár láthatatlanabb szálakkal fűzi egybe a gazdasági érdekkörö­ket, mint a milyenekkel a po­litikai szövetségeket kötik össze, e láthatatlan szálak mégis erősebbek. Ennek kö­vetkeztében a törvénytelen­nek tekintett “kisajátított” olajra nincs vevő, s még az oroszok sem veszik meg azt, bár nem éppen azért, mert kö­vetni akarják a világ gazda­sági érdekeltségeinek elveit, hanem annál az egyszerű ok­nál fogva, hogy sem az irá­niak, sem pedig az oroszok nem rendelkeznek alkalmas szállítási eszközökkel, amik­kel az iráni olajat Oroszor­szágba lehetne vinni. így most az iráni kormány jövedelmi forrása annyira le­apadt, hogy még az állami hi­vatalnokok fizetését sem tud­ják rendszeresen folyósítani és az ország aranykészlete is a veszély ponton alulira csök­kent. Az iráni olaj esete tanulsá­gos példa arra is, hogy aki so­kat markol, az rendszerint ke­veset kap. Nem szívesen repülnek az az amerikai tartalékos tisztek A demokráciákban élvezhe­tő szabadságok fennmaradá­sának egyik legnagyobb biz­tosítéka a sztrájk joga. Azon­ban az Egyesült Államok szol­gálatában álló egyéneknek nincs joguk sztrájkba lépni, s ennek a gyakorlatilag több­ször alkalmazott jogszabály­nak köszönhető például az is, hogy a múlt héten az acél munkások fenyegető sztrájk­ja azonnal tárgytalanná vált, mihelyt a kormány az acél­gyárakat ideiglenesen “tulaj­donába” vette. Meglepő te­hát, hogy néhány hét óta nemcsak ezzel a jogszabál­lyal helyezkedett szembe, ha­nem még annál is szigorúbb megtorlást követelő jogsér­tést követett el 22 olyan ame­rikai állampolgár, kik az E- gyesült Államok repülő had­erejében mint tartalékos tisz­tek teljesítettek szolgálatot. Az amerikai újságok “stay­­down” sztrájknak nevezik en­nek a 22 repülő tisztnek sú­lyos engedetlenségét, mit az­zal követtek el, hogy parancs ellenére sem szálltak fel bi­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Wass Albert a Sza­badság munkatársa Néhány hónappal ezelőtt Amerikába érkezett Wass Al­bert, a kiváló erdélyi iró, akinek egyik legutóbbi könyvét lapunk is terjeszti. Wass Albert, aki egy ohioi farmra érkezett ki fiaival, most a Clevelandban megjelenő Szabadság cimü napilap munka­társa lett. írásai a clevelandi napilap hasábjain fognak ezen­túl megjelenni. Aki olvasta Wass Albertnek akár az “Adjátok vissza a he­­gyegimet,” akár az “Ember az országút szélén” c. Németor­szágban, a hontalanságban Írott könyvét, az tudja tudja, hogy ennek a kitűnő Írónak Írásaival a kitünően szerkesztett Szabad­ság ezentúl még színesebb, még olvasásra érdemesebb napilap­ja lesz az amerikai magyarság­nak. Csak gratulálni tudunk Gombos Zoltánnak, a lap szer­kesztő-tulajdonosának ahhoz, hogy Wass Albertet sikerült lap­ja munkatársának megnyerni! Támadnunk kell! John Foster Dulles, aki a kor­mánynak volt külügyi tanács­adója, élesen támadta az admi­nisztrációt langyos külpolitikája miatt. Dulles szerint ahelyett, hogy védekező állást foglalunk el a vörösökkel szemben, táma­dásba kell átcsapnunk, nem pe­dig “úgy táncolni, ahogy a szov­jet fütyül.” Diplomáciai téren sincsen a mi kezünkben a kezde­ményezés, folytatta a republiká­nus politikus. Rákóczi Nap: julius 27-én Az ezévi Rákóczi Nap julius 27-én lesz a New Brunswick- Metuchen között levő Linwood Grove-ban. A Rendező Bizottság tagjai a következők: Elnök Dudics József, a Perth Amboy-i 16-ik osztály elnöke; első alelnök Kovács István, a New Brunswick-i 19-ik osztály elnöke és minden résztvevő osz­tály elnöke szintén alelnöke a bizottságnak. Pénztárnok Bér­ezik Bertalan, a Perth Amboy-i 16-ik osztály titkár-pénztárno­­ka; titkár Farkas János, New Jersey állam kerületi szervezője. Bizottsági tagok: Sütő János, a Carteret-i 41-ik osztály titkára; Tóth József, a Passaic-i 51-ik osztály titkár-pénztárnoka és Máté Gyula, a South River-i 34- ik ósztály titkára. A Rákóczi Napot előkészítő bizottság április 27-én gyűlést tart a perth amboyi református templom alatti helyiségben, 331 Kirkland Place. Ez lesz a bizott­ságnak utolsó gyűlése a piknik előtt, tehát kérik a résztvevő osztályok kiküldötteinek szives megjelenését. A Rákócziak — nagyon helye­sen — szervezéssel és tagszer­zéssel kapcsolják össze a közös piknikrendezést és együttes nagy megmozdulást. A Rákóczi Napot tagszerzési verseny előzi meg, amelyben résztvesznek a különböző osztályok. A szerve­zők és osztály-ügykezelők ennek megfelelően igyekeznek minden téren barátokat, újabb tagokat szerezni az egyesületnek. A ta­valyi Rákóczi Nap sikere bizo­nyítja, hogy miridenképen jó munkát végeznek! Már Eisenhowert is szidják a vörösek... Az angol kommunisták kon­vencióján 900 delegátus szidal­mazta Eisenhower tábornokot, akit William Z. Foster, az ame­rikai kommunista párt elnöke üzenetében “reakciós militaris­tának és aggressziv imperialis­tának” nevezett. Nem lehet drágább a cigaretta Az áradminisztrátor nem en­gedte meg a cigaretta gyárak­nak, hogy emeljék a cigaretta á­­rát. Ezzel kapcsolatban jelentik a la^ok, hogy Kanadában 3 cent­tel lett olcsóbb a cigaretta cso­magja. Negyven éve... Április 15-én volt 40 éve an­nak, hogy a 46-ezer tonnás Ti­tanic luxushajó Newfoundland közelében, New Yorktól 1,600 mérföldnyire a tengeren jég­hegybe ütközött és elsülyedt. 2,200 utasa közül csak 711-et, főleg nőket, gyermekeket és öre­geket sikerült megmentenie a közelben járó Carpathia nevű gőzösnek. (A Titanic katasztró­fájának mindqsíze annyi a ma­gyar vonatkozása, hogy a hajó, amelyik a mentőcsónakokban és a vízben úszó hajótörötteket felszedte, az erdős Kárpátoktól kapta nevét...) A Titanic az akkori idők leg­nagyobb, legszebb luxushajója volt. Első útját’ tette South­­amptonból New York felé s a kapitány mindenáron rekord­időt akart csinálni. Sürü ködben teljes sebességgel haladt a kivi­lágított “álomhajó,” amelyen szólt a zene, táncoltak, szórakoz­tak a többnyire milliomos uta­sok... Aztán egy pillanat alatt bekövetkezett a végzetes össze­ütközés: az éles jégtömeg az a­­latt felhasitotta a hajó páncél­lemezeit s az azonnal sülyedni kezdett. A megmenekültek elbe­szélése szerint a férfiak nagy­része a nagy pánik közepette is valóban férfiasán viselkedett. 1,500-an lelték halálukat a hul­­lámsirban . . . Manapság ilyen katasztrófa már nem fordul elő, mert a ten­gert, az áramlatokat, az úszó jéghegyek útját, sebességét stb. állandóan figyelik. Gyorsan szapo­rodunk A Census Bureau szerint A- merika lakossága olyan rohamo­san szaporodik, hogy hamarosan felmerül a probléma: mitévők legyünk a túlnépesedett ország­részek feleslegével? HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a Hiradóban! Előre az óramutatót ! Vasárnap, ápr. 27-én rá­térünk a nyári időszámításra (DST.). Szombaton este iga­zítsuk egy órával előre az óra­mutatót. MÉCS LÁSZLÓ Esőben a mezőn... A táj felett szelíd ütemben szitálnak bus esőszemek; a bánat úgy vonul szivemben, mint hosszú, hosszú gyászmenet. Felhfö feküdt a hosszú hegyre, ma minden könnyes, bánatos; cipőmről sir a sár ma egyre, amint a láb lomhán tapos. Pedig csak tegnap jártam erre, a rét mosolya reszketett; mint tűzmadár, úgy szállt a [hegyre a nap s tüzet csepegtetett. A tűz, a tűz belém szivárgott, szivem szilaj tüzet fogott, a lelkem ég felé virágot, mosolyt és csókokat dobott. Ma nincsen több okom sírásra, ma is szelíd, boldog vagyok, — Ma mégis, mintha hantot [ásna: a lelkem olyan elhagyott. Úgy sejtem, lelkem arca kettős', az egyik napsugárt nevet, mosollyal, fénnyel vértezett hős, vágtatni villámon szeret. Ködös köpenyben jár a másik, amerre sárgul a berek, a fákon zordul zongorázik a szél s a holt levél pereg. E kettős fin* felett lezajlik egész magámos életem; ha napba néz, ha ködbe hajlik: a táj csak képkeret nekem. Uj beszolgáltatási rendelet A magyarországi falvakban nagy izgalmat okozott az uj be­szolgáltatási rendelet, amelyet két hónappal a megszokott idő előtt meglepetésszerűen tettek közzé. A sietség azzal magyarázható, hogy a községi tanácskozások utasítást kaptak arra, hogy min­den paraszttal külön kell tanács­­kozniok, azonkívül azt akarja a kommunista kormányzat, hogy “a parasztoknak legyen idejük nyugodtan kiszámítani, hogy mennyit kell beszolgáltatniok az 1952-53-as gazdasági évben.” Az uj rendelet a multévihez viszonyítva 40-től 100%-ig eme­li abeszolgáltatási kötelezettsé­get és az eddigi külön jutalmat nagyobb mennyiségeknél meg­szüntetik. Azok a parasztok, a­­kik nem teljesitik bezolgáltatási kötelezettségüket, nem kapnak textilbónokat. Jön a szén-gazolin A belügyminisztérium jelen­ti, hogy kutatóinak kísérletei si­kerrel jártak és különleges eljá­rással kitűnő minőségű-gazolint állítottak elő szénből. Egy new yorki cég fogja a* gazolint gyár­tani. Gallononkint 11 centért ad­hatják ezt a gazolint — de ebbe az összegbe még nincsen bele­számítva az adó. Próbarepülés Németországból j e 1 e n t ik, hogy egy amerikai jet-hajtásu hadi repülőgép Nyugat Európa országai felett 2,800 mérföldet 4 óra és 48 perc alatt tett meg. A repülőgép 18,000 font súlyú. Trentonba Magyar! Kossuth Lajos búcsúja hazájától 1849-ben, szabadságharc leverése után 1848-ban Kossuth Lajos sza­vaira, amikor a Magyar Nem­zetgyűlés előtt bejelentette és szivet lelket megindító'szavával lefestette az akkori Magyaror­szág siralmas és szomorú hely­zetét, azon kérelmére, hogy az országnak 200,000 katonára van szüksége, a Nemzetgyűlés egy­hangúlag kiáltotta “Megadjuk!” Én sem Kossuth ékes szavai­val, sem szónoki képességeivel nem rendelkezem, de igenis tu­dom és ismerem a mai Magyar­­ország siralmas és borzasztó helyzetét. Nem is kérek kétszáz­ezer katonát, hanem csak azt ké­rem, hogy most vasárnap, ápri­lis 27-én délután 3 órakor leg­alább kettő ezer (nem kettőszáz ezer) mag5far gyűljön össze a trentoni War Memorial Build­­ingbe, hol Kossuth száz éves trentoni látogatásának emléké­vel kapcsolatban az egész New jersey állam magyarságának részvételével “Magyar Szabad­ság Napot” rendezünk. Tehát nemcsak Trenton ma­gyarságához szólok most, hanem igenis szólok Newark, Passaic, Perth Amboy, New Brunswick, Woodbridge, So. River, Alpha, Carteret, Roebling, és a többi ta­lán meg nem nevezett városok magyarságához, hogy Ők is mi­kor ezen üzenetet olvassák egy­hangúan kiáltsák: “megadjuk!” “Megjelenünk!” ‘CLEAN-UP WEEK’ Április 28-tól május 2-ig, hét­főtől péntekig lesz az idén Perth Amboyban a szokásos tavaszi tisztogatási hét, amelynek so­rán a városi szemeteskocsik el­hordanak mindenkinek a háza elől mindent, amit a gondos ház­­tulajdonosok és bérlők kiraknak a járda szálére. A városi vezetőség ezzel kap­csolatban arra kér mindenkit, hogy az elégethető dolgokat ne vegyítsék össze az el nem éget­hető anyagokkal. Az összesepert hulladékot és szemetet lehetőleg dobozokba, vagy zacskókba önt­sék, hogy könnyebben elhordha­tó legyen. Olajat, zsiradékokat, vagy kémiai anyagokat ne önt­sön senki a szennyvíz-lefolyóba, hanem öntse kannákba s a váro­si truckok azt is elhordják. Mindenki nézzen körül háza­­táján, szedjen össze mindn hasz­­navhetetlen tárgyat, hulladékot, stb. padlástól pincéig, garázstól raktárszobáig s tegye ki a járda szélére! Perth Amboy tisztább, biztonságosabb és élvezetesebb lakóhelyünk lesz, ha mindenki közreműködik a Tisztogatási Hét alatt! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Mi amerikai magyarok sok­szor sóhajtozunk és mondogat­juk: “Vájjon hogyan tudnánk az óhazai szegény testvéreinken segíteni?” Ebben a sóhajban az­tán ki is merül minden tudomá­nyunk. Pedig igenis tudunk és kell is, hogy segítsünk! Egy ilyen “népünnepély” egyike azoknak a módoknak, amely által igenis segíthetünk. A magyar közmon­dás azt mondja, hogy akinek a háza ég az kurjongasson! Vagy­is kiabálja fel a szomszédokat, hogy azok segítsenek. Bizony porrá ég a ház, amelynek lakói csak sírnak és sopánkodnak a tűz láttán, de a kis ujjúkat ső mozdítják meg annak megmen­tésén. Mi is hiába sopánkodunk és siránkozunk apáink, testvéreink nyomorúságán, szerencsétlen szülőhazánk lángokban való é­­gésén, ha szomszédainkat isme­rőseinket és jó barátainkat nem hívjuk segítségül. Igenis Amerika népének fi­gyelmét fel kell ráznunk és nem mindegy, hogy kettőszázan kia­bálunk vagy kettő ezren! A trentoni War Memorial, mely az első világháborúban el­esett katonák és tengerészek emlékére épült és amelynek dísztermében kettő ezer ülés van, kell, hogy megteljen New Jersey-i magyarokkal most va­sárnap, hogy egységben az erő jeligével segítségért kiáltsunk amerikai testvéreinkhez és ez a kiáltás ne csak Trenton arany kupolás State House-jába (mely nem is messze van a War Memo­rial épülettől) hallatszék, hanem eljusson a Fehér Ház és a wa­shingtoni Szenátusba és a Con­­gresszusba is. A műsorunkon szereplő Smith szenátor és Howell Congress­man vájjon milyen érzéssel mennek majd vissza Washing­tonba, ha a magyarság nem tö­­rődömségét fogják látni most vasárnap az üres ülőhelyek lát­tán. Bizonyára azt fogják mon­dani: “Mit törődjünk mi Ma­gyarország helyzetével, ha az itt élő magyarok maguk sem törőd­nek vele.” Trentonba Magyar! Most va­sárnap és ne sajnáld se az időt, se azt a néhány centet melybe az útiköltséged kerül. Hisz kirán­dulásnak is felhasználhatod ezt a napot és talán nem is sejted, hogy mennyi jót teszel vele sze­rencsétlen véreidnek odaát. Ne feledjük, hogy most vasár­nap a Nyári Időszámítás lép é­­letbe és a délutáni három órai program is a nyári időszámítás szerint kezdődik Magyaros sze­retettel : FT. KISH A. GYULA a Nagybizottság elnöke. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents